Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)
1951-10-17 / 244. szám, szerda
UJ SZU 1951 október 17 A f& agUatok A Kínai Képé Kiitáfsaság kormánytényezőinek kiszínő távíritai A trnavai Kovosmaltban jártam, ebben az üzemben Minden egyes a kedtern meg, akik munkájukról, életű baráti beszélgetésre gondolok, amely lebb férkőzünk. Munkáján keresztül meg benne az okát, hogy miért küzd szocialista jövőért. Az az ember, aki akár párttag, akár pártonkívüli, jó győződéssel neveti a dolgozókat. S tunk kiváló agitátorai is. Dolgozóink ma íróinknak, képzőművészeinknek, ritcni ebből a kifogyhatatlan forrásb hogy a művészeknek ki kell menni az nan merítsenek ujabb műveikhez any a proletariátus számára elengedhetet Most, hogy a trnavai Kovosmaltban voltam, az üzemi pártszervezetben a pártsajtó terjesztése felől érdeklődtem. Arra gondoltam, aki olvassa a pártsajtót és annak lelkes terjesztője a dolgozók között, annak a munkában is az elsők között kell haladnia. S nem csalódtam ebben a feltevésemben. Divilek Gyula elvtársra terelődött a szó, aki 30 előfizetőt szerzett a Dártsajtónak. Annál is inkább érdekelt az emiitett elvtárs, mert két hónapDal ezelőtt nevezték ki mesterré és itt felvetődött még egy kérdés, hogyan látja a mester szempontiából is az életet, feladatainak végzését. Ismét jök meg előbb Divilek Gyu'át Száraz adatok: 35 éves, két gyermek apja, borbélynak tanult ki, utána 13 évig az üzem sajtolójában dolgozott, két évig a műhely tervezője volt és két hónapja mint mester működik. 1946 óta tagja a Pártnak. Divilek elvtárs közepes termetű, feketehajó, barna arcú férfi. Víg kedélyű, olyan természetű, aki nem ismer akadályt maga előtt, még a legnehezebb feladatnak is bátran nekigyűrkőzik. Kék munkaköpenye olajfoltokkal teli Műhelyében most nagy a rendetlenség. A >vörös sarokban« is, ahol azelőtt a műhely dolgozói újságokat olvastak, tanácskoztak, most gépek vannak. A fialal mester ott áll a munkások, a gépek között A gépek áthelyezésén dolgoznak ö maga is segédkezik üj betonalapokat építenek a nehéz gépeknek A műhely más részében pedig egyes gépeken termelnek. — Oj termékek gyártását vezetjük be, — mondja Divilek elvtárs, — még nem kaptuk meg az összes új gépeket, de már néhány gépen megy a munka. A többi műhely dolgozói is segítenek nekünk brigádmunkával, hogy minél előbb készek legyünk az átrendezéssel. Néhány nap még és teljes iramban teljesítjük a tervet. — Uj fiatal mester vagy. Miként látod fejlődésed útját? — kérdem. — Hát bizony túl vagyok 35-ik évemen .. — kezdi az elvtárs. — Ne félj az öregségtől, — szól közbe egy fiatal munkásnő, aki a közelünkben dolgozik és figyelemmel kiséri beszélgetésünket, — nincs neked Időd az öregedésre, annyit dolgozol A közbeszólás valamennyiünket felderít igaz. Divilek még harminc évesnek sem látszik, olyan, mint egy fiatal legény. Mi áj mesterek vagyunk — folytatja Divilek elvtárs, — rendszeresen járok az üzemi iskolába, tovább tanulok. Tanulás nélkül, az új munkamódszerek elsajátítása nélkül nem haladhatunk előre. Az olyan mester, aki nem tanul és nem törekszik műszaki tudásának fejlesztésére, annak a műhelye is lemarad. Nem vagyunk olyanok, mint a régi mesterek, akik állandóan egy helyben topognak ... Emlékszem, még borbélyinas koromból, az üzlet az üzem közelében volt, 1934-ben a nagy sztrájk utolsó napján a mesterek, a művezetők kiállottak a kapu elé, mintha a kutyák között válogattak volna, úgy válogattak az emberekben. »Te jöhetsz, te jöhetsz, ti nem, tűnjetek el, ti vörös ördögökk S most ezek a kommunisták a szebb jövőt építik a mi üzemünkben is. — A műhely minden egyes tagját jól ismerem. Két évig mint tervező dolgoztam itt. Minden nap a dolgozók között voltam, sokat beszéltem velük. Vnnak a falusiak között is öntudatos dolgozók. Itt dolgozik Blazseková elvtársnő, aki Modránkából való. Párttag, jó munkásnő, 200%-on felül is teljesíti a tervet, — mutat egy idősebb. alacsony asszonyra, — özvegy, pvermp'Től gondoskodik B'"7-eková egyszerű parasztasz8-~-.-• Kn^tvhakötött haját kendő tal-Tl*. Munkába egyszínű blúzt h-r' '-'hímzett, csinos blúzokat csak ünn;-napokon vesz fel. Néhány asszony a műhely egyik sarkába helyezett kályhánál áll. kezüket melegítik. Vassal dolgoznak. Ilyenkor az már hideg. Már azelőtt is többször megfordultam Ikalommal kiváló dolgozókkal ismerkről beszéltek. Nem hivatalos, hanem ekkel a dolgozó ember életéhez közeismered meg az embert és találod ma oly csudálatos erővel a boldog, szilárdan hisz a szocializmusban, agitátor, meggyőződésből beszél, megaz ilyen emberek, ha párttagok. Párélete olyan gazdag anyagot nyújt hogy csak közéiiik kell menni és meól. Lenin elvtárs mondotta egyszer, üzemekbe a tömegek közé. hogy onagot, mert ott találják meg azt. ami lenül szükséges. Ez is csak átmenetileg van így,' — mondja Divilek elvtárs. — rövidesen bevezetjük ide ia a központi fűtést. Lassan a pártsaUóra terelődött a szó, melynek Divilek Gyula 30 elő ízető szerze't Tudtam, hogy a műhelyben kinek jár és k.nek nem jár az újság. Amikor a diagrammokalt feljegyeztem a gépek tábiáira, éibeszélgettem munkástársaimmal. Akik olvassák a pártjajtót, főleg a kommunizmus nagy építkezései, az ellentervezés, a nemzetközi helyzet felöl érdeklődnek. Akik eddig tartózkodtak az újságolvasástól, azoknak szépülő életünkről, beszéltem, arról, hogy milyen örömteljes változást hozott a népi demokrácia. Amikor az újság megrendeléséről volt szó, akadtak olyanok is, akik a vállukat vonogatták. Nincs idejük az olvasásra, mondogatták. De alapos vita után is meggyőztem és megrendelték az újságot. — Volt olyan esetem is, — folytatja Divilek Gyula, — hogy az egyik irodistánk, Szombat Károly, aki muTikástársaitól szokta kölcsönkéregetni az újságot, kijelentette, hogy miért rendélje meg, amikor úgy is elolvashatja. Akkor arra még nem gondolt, hogy a-kölcsönkért újság gyors átlapozásával nem ismerheti meg a cikkek tartalmát. így nem tanulhat. Ezt megmagyaráztam neki és néhány nap múlva maga jött hozzám„Igazad volt, mondotta, én is megrendelem az újságot. Itt otthon is olvashatom. Ennek nagy jelentőség,, van, mert megismerem az újság egész tartalmát... Bizony már máskép élünk, máskép dolgozunk, mint valaha." — Hat lány és három legény már teljesítette a műhelyben az ez évi tervet. Köztük van az a fiatal szőke lány, Krajcsovics Paula is. —• Látod ott dolgozik, ní, — mutat rá, — ügyes munkásnő. ő is falusi, Krizsovanyból való. Amikor az újságról volt szó, eleinte azzal beszélte ki magát, hogy „én még fiatal vagyok ahhoz." Éppen ellenkezőleg, _ magyaráztam neki, nektek, fiataloknak sokat kell tanulnotok és sokat merítenetek az újságból, mert csak így fejlődhettek és vállalkozhattok felelősségteljesebb feladatokra. Hamarosan ö is meggyőződött és örömmel jelentette ki, hogy „bizony nekünk is tanulnunk kell. ezért mi lányok elhatároztuk, hogy megrendeljük a pártsajtót. Nem maradunk mi s e szégyenben." S úgy is történt. Az újságot már nemcsak ő, de szülei is olvassák otthon. Hazaviszi a falujába az újságot az új élet hirdetőjét. S miért rendelte meg a Pravdát Fancsovics Károly, ez a fiatal munkás, aki nemrég töltötte be huszadik évét — Örömmel hallgattam, Fancsovicsot, aki a berlini Világifjúsági Talákozón is voít, — mondja Divilek elvtárs, — amikor megmagyarázta, miért akarja rendszeresen olvasni a pártsajtót. Berlinben, — mondotta Fancsovics, — sok másországbeli fiatallal jöttem össze, akik sokat beszéltek, arról, hogy milyen nehezen élnek a kapitalista országokban. Érdekelni kezdett az ö életük és ezért akarom a pártsajtót olvasni, mely összeköt bennünket az egész világgal. Az ember azt hinné, amikor Divileket hallja, hogy ez talán nem is történt így, ahogy mondja. De hamarosan megnyugtat. Zsebéből jegyzetfüzetet vesz elő, fellapozza és újjával mutat a ceruzával írt sorokra, amelyek pontosan a Francsovicsról mondottakat tartalmazzák. — Miért készítesz jegyzeteket? — kérdeztem. Divilek miközben tovább lapoz a sűrű sorokkal teleírott füzetében, szerényen mosolyogva közli velem-. — Munkáslevelező vagyok — eddig a rádiónak írtam, de ezentúl a pártsajtónak is fogok írni leveleket és megszervezem üzemünkben a pártsajtó levelezőinek körét. így meg osztjuk egymás között a feladatokat, bírálhatjuk egymás munkáját és nem fordulhat elő az, hogy egy témáról több munkáslevelező írjon. — A jegyzetfüzet mindig nálam van és amikor valami újat, érdekeset tapasztalok az üzemben, feljegyzem magamnak. A napokban például megtudtam, hogy Hloblik Károly újítási javaslatot nyújtott be, mivel évente több, mint egymillió koronát takaríthatunk meg. Elmentem hozzá és kikérdeztem őt újítása felől és munka után este otthon a feljegyzések alapján nyugodtan megírtam a cikket. — Cikkeimet részletesen írom meg, mert minél többet írok, annál többet használhatnak fel belőle a szerkesztő elvtársak. Az igazat kell írnunk, mert csak így válik értékessé írásunk. Divilek elvtárs egészen felhevül: — Tudod, eltvárs, — mondja — a munkáslevelezés az agitátorok esyik hasznos fegyvere. Gyakran írok leveleket, melyekben dolgozóink munkájáról számolnak be. A mimkísaszszonyok és férfiak örülnek, ha nevüket olvashatják az űj'ágban. De nemcsak ők örülnek, felvillanyozza a falvakat is, ahol laknak. — Nálunk jól folyik a munkaverseny. Napon'a, hetente, havonta megállapít iuk a verseny legjobbjait. Két váltásban dolgozunk. Az egyik prése'őgépen Balázs István és Hrasna József do'goznak. Akkoriban Hrasnánál volt a vörös versenyzászló Az egyik napon hozzám jött az idősebb Balázs István és .ezt mondotta: „Holnap nálam lesz a versenyzászló!" Mutasd meg — feleltem, — hogy te is lehetsz a műhely legjobbja és jutalmat is kaphatsz. És bizony, úgy is történt. Egymás után három napig Balázs gépén lengett a büszke vörös-zászló. Abban a hónapban 5 volt a műhely legjobb munkása, s jutalmul egy szép evőeszközkészletet kapott. Balázs bácsi mondta is: „Nagy öröm ez, valamikor a kapitalisták idején nem törődtek a mungásokkal." Otthon a falujában, Biely Kostolon a legjobban az aszszony örült az ajándéknak. Nem is annyira az evőeszköznek, mert az volt eddig is a házban, de a jutalmazásnak s a készlettel bejáita az összes szomszédokat: „Nézzétek, milyen ajándékot kapott az élmunkás uram, a jó munkájáért." Miért olvassa Jilemnickýt, Azsajevet ? — Jó mester akaiok lenni, — folytatja ezután Dividek Gyu'a, — becsületesen. akarom teljesíteni a pártmunkát. Sokat kell olvasnom, hogy jobb cikkeket is írhassak. Olvasom Jilamnický könyveit. Legutóbb Azsajevnak „Távol Moszkvától" című regényét olvastam, mely a haza szeretetére, a munkások, mérnökök és mesterek, szoros együttműködésére tanít bennünket és arra ösztönöz, hogy mi is tanítsuk munkástárs?inkat hogy a legnehezebb feladatokat is jól teljesíthessük. Ilyen értékes embereink vannak. Nem egy, de szá'v, meg sokezer ilyenembert találunk hazánkban, akik csodálatos erővel és lelkesedéssel teljesítik feladataikat, akik nemcsak a munkát látják és nemcsak azt tartják szem erőU, hogy nyugodt, boldog családi életet építsenek ki maguknak, hanem a bennük mindjobban kifejlődő új szocialista erkölcs arra ösztönzi őket, hogy neveljék munkástársaikat, hogy segítsék az elmaradókat. így válik a becsületes dolgozó szépülő életünk értékes agitátorává. P. B. Bélyegkiállítás Kassán A keletszlovákiai gépgyárak dolgozóinak ROH üzemi filatelista szakcsoportja a csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmával a csehszlovákiai póstaminisztérium részvételével november 3.-tól 11.-ig Kassán nagy bélyegkiállítást rendez. Ez alkalomból a csehszlovák államvasutak a kassai és eperjesi kerületben a látogatók számára 25%-os utazási kedvezményeket nyújtanak. A kedvezményes jegyre az igazolványokat a kassai „Cedok" utazási iroda az érdeklődőknek postafordultával elküldi. A Kínai Népi Köztársaság kormánya táviratokat küldött Klement Gottwald köztársasági elnöknek és Antonín Zápotocký miniszterelnöknek, melyekben megköszöni a jókívánságokat, melyeket a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából- küldtek. „Klement Got-twald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Prága. A Kínai Népi Köztársaság kormánya és népe nevében hálásan köszönjük Önnek és Csehszlovákia népének szívélyes jókívánságaikat, melyeket a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmával hozzánk intéztek. Mao Ce-tung, a Kinai Népi Köztársaság központi népi kormányának elnöke." „Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, Prága. Kérem, fogadja hálás köszönetemet jókívánságaiért, melyeket a Kínai Népi Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából hozzánk intézett. Csu Bn-laj, a Kínai Népi Köztársaság állami adminisztratív tanácsának elnöke. Az Ul Szó népünk boldogságáért harcol Mi, Rimaszécs község dolgozói, miután tudomást szereztünk dicső Kommunista Pártunk központi bizottságának áprilisi történelmi jelentőségű ülésén elfogadott határozatáról, tudjuk, hogy Pártunk a dolgozó nép legszélesebb rétegeivel főleg a pártsajtón keresztül érintkezik mindennap és minden órában. Ezért fontos, hogy a pártsajtó példányszámát az év végéig 300.000-re emeljük. Mi ketten is igyekeztünk ezen felhívásnak eleget tenni és napi munkánk után házról-házra jártunk, agitáltunk és igyekeztünk minél több előfizetőt szerezni a pártsajtónak Odaadó munkánkat siker koronázta és 50 új előfizetőt szereztünk. Amikor az első házba bementünk, Varga József elvtárs nagyon szívesen fogadott bennünket és ő maga kérte tőlünk a megrendelőlapot, hogy megrendelje az vUj Szót. Varga elvtárs a párt régi harcosa. Még 1919ben, a Tanácsköztársaság idején harcolt a munkásosztály államáért és jogaiért. A többi házakban is megrendelték az újságot. Azonban sajnos akadtak olyanok is, akik visszautasítottak bennünket, mert nem fogják fel azt, hogy mit jelent számukra és egész dolgozó népünkre a pártsajtó. Jelenleg mindenki olyan nyelvű újságokat, könyveket olvashat, amilyent akar és ezekből megismerheti a valóságot. Ezek a gazdák úgylátszik, hogy az amerikai rádió hazugságait szívesebben hallgatják. Pedig ha jó munkát akarnak elérni, ha békét akarnak, akkor folyamatosan kell olvasniok Pártunk szavát, igazodniok kell Pártunk irányvonalához, mely dolgozó népünk békéjéért és életszínvonalának emeléséért következetes harcot folytat. Ezért olvassuk és terjesszük az Uj Szót, amely népünk boldogságáért harcol. Kozlok László és Ambrus Zoltán agitkettÖs. A fülekí Kovosmalt szerszámmühelyében az év végéig elérik az esztergályozásban a százméteres vágássebességet Örömmel látjuk, hogy üzemükben is meghonosulnak az új munkamódszerek, melyekkel dolgozóink könnyítik munkájukat és gyorsítják — gazdaságosabbá teszik a termelést. Megtudtam, hogy a szerszámműhelyben van már esztergályos, aki követi Svoboda és Slabej edvtársak negatívszögű gyosvágási módszerét és ezzel állandóan emelkedik percenkénti méterteljesítménye és a munkabére is. Mikor megkérdeztük Pa lka elvtársat, hogy ki ajánlotta neki ezt az eredményes munkamódszert, azt válaszolta. hogy nagyon szereti szakmáját, örömmel olvassa a szakkönyveket és a kommunista sajtót. Nem rég olvasta, hogy Svoboda elvtárs milyen nagy sikereket ért el a gyorsvágásban. E cikk hatása alatt elhatározta, hogyha törik, ha szakad, megpróbálja ezt az új munkamódszert. Nem kételkedik benne, hogy ezzel lényegesen nagyobb teljesítményt tud elérni. — Elhatározásomat tett követte s ma már napról-napra emelkedik a vágási gyorsaság — mondja Palka elvtárs. — Jelenleg átlag 100 méter a teljesítményem. Ezt a teljesítményt még fokozni akarom. Csak akkor leszek igazán megelégedve, ha társaim is — akik már 80 méter percenkénti átlagsebességnél tartanak — elfogadják a vágbeszterceiek versenyfelhívását és azon lesznek, hogy ezzel az új munkamódszerrel dolgozzanak, amellyel az év végéig mindannyian elérhetiük a 100 méter percenkénti átlagos gyorsvágási sebességet. A szerszámműhely dolgozói megértették ennek fontosságát és el is fogadták a versenyfelhívást Ez alkalomból a következő kötelezettségvállalást tették: »Mi a füieki Kovosmalt üzem szerszámműhelyének esztergályosai és marósai ezennel elfogadjuk a vágbesztercei elvtársak versenyfelhívását és ígérjük, hogy mindent el fogunk követni, hogy 1951 végére elérjük a 100 méter percenkénti átlagsebességet. A versenyfelhívást igyekszünk mielőbb teljesíteni, mert tudjuk, hogy ezzel teljesítjük dolgozóink akaratát és hozzájárulunk a világbéke megőrzéséhez és megvédéséhez. Egyben ígérjük, hogy a tervet idejében teljesítjük és a selejtet csökkentjük. CIRJAK JÖZSEF, Fülek A bratislavai BEZ-ben a választervezés segítségével 15 százalékkal emelik , a termelési feladatokat A választervezés üzemeinkben a jövő héten befejeződik, és már világos képet alkothatunk magunknak arról, hogy az egyes üzemek milyen felelősségteljesen láttak hozzá az akcióhoz és milyen eredményekre számithatunk a teljes kiértékelésnél. Azokban az üzemekben, ahol elégséges figyelmet fordítottak a kampány politikai megokolására, ahol az agitátorok jól dolgoztak, szép eredmények mutatkoztak. A helyzet jelentősen megjavult a bratislavai villanyszerelő üzemekben is. Az üzem a normák felülvizsgálása során nagyon lemaradt. Az utolsó eredmények azonban azt mutatják, hogy jelentős javulás állott be. Az igaz, hogy a választervezést kissé megkésve végzik. De ezt azzal lehet indokolni, hogy a normák felülvizsgálása nagyon lassan folyt az üzemben és azzal, hogy az üzem az irányszámokat a választervezéshez csak szeptember másik felében kapta meg. Az üzemben a termelési feladatokat 1952-ben 15 százalékkal emelik. Az irányszámok szétírásában nem voltak elég gyorsak, mert néhány műhely az irányszámokat csak a napokban kapta kézhez. Azokon a központokon és műhelyeken, ahol az irányszámokat idejében szétírták, a napokban már a következő évre szóló pénzügyi tervről tárgyalnak. Annak ellenére, hogy az említett hiányokat nem lehet elnézni, a választervezés eddigi menete egész sor szép eredményt hozott magával. A bratislavai BEZ-üzem dolgozói bíznak benne, hogy az irányszámokat túllépik, és ennek érdekében nagy harcot folytatnak a kimaradások ellen, melyek a múltban az üzemben gyakoriak voltak.