Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-16 / 243. szám, kedd

Vilá

g proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 október 16, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 243. szám Komárom dolgozóinak nagy ünnepe A Skoda-művek komáromi üzemében vízrebocsáfották a Szovjetunió részére gyártott motoros vontatóhajót Újabb kötelezettségvállalásokkal gyorsítják a két szeméiyszáílítóhajó elkészültét 'A Skoda-müvek komáromi üzem ében a kora délelőtti órákban a hajógyár hatalmas szerelő csarnokában gyülekezett az üzem valamennyi dolgozója, hogy résztvegyenek az egész üzemi értekezleten, amelyet a Szovjetunió számára gyártott motoros vontatóhajó vízrebocsátása alkalmából, valamint a Szovjetunió kommunista építkezései számára gyártandó két személyhajó készítésének elkezdése alkalmából rendeztek. Az üzemi értekezleten résztvett Kajer Emil főmérnök ls, aki Jónás gépipari minisztert képviselte. Az egész üzemi értekezletet Habaj elvtárs nyitotta meg, majd az üzem dolgozóinak nagy tapsvihara között a mikrofon elé lépett Kajer elvtárs és átadta a gépipari miniszter üdvözletét. Kajer elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy az üzem legutolsó értekezletén a vita során az egyik munkás a hajógyári dolgozók nevében kijelentette, hogy a dolgozók készen állnak a kommunizmus számára megépíteni a két személyszállító hajót határidón belül és most már csak a vezérkaron áll, hogy a sorkatonaság Ígéretét beválthassa. Az utóbbi napok története azt Igazolja, — hangsúlyozta beszédében Kajer Emil elvtárs, Jónás miniszter megbízottja, — hogy a vezérkar a legnagyobb felelősségérzettel indította meg a munkát, hogy a komáromi hajóüzem dolgozói becsülettel teljesíthessék a megígért munkát. Új időszak köszöntött be a hajógyár életébe Kajer elvtárs beszéde után Krímarik, az özem vezető igazgatója, mondott beszédet. Krčmarik elvtárs többek közt ezeket mondotta: A komáromi Skoda-üzem szeptember 25-én tartott egészüzemi értekezletén becsületbeli kötelezettségvállalást tettünk, hogy a Szovjetúnió számára építendő két személyszállító hajót a kormány határidejéhez viszonyítva 10 nappal hamarabb fogjuk elkészíteni. Ma további lépést tettünk annak érdekében, hogy vállalt feladatainkat kötelezettségeink szellemében teljesítsük. A mat napon nemcsak az egyik személyszállító hajó gyártását kezdtük meg, hanem egyszersmind egy motoros voíitatóhajót is vízrebocsátunk, amely ugyancsak a Szovjetúnió vizein fog úszni. Azt hiszem, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a hajógyár életébe új időszak köszöntött be. Büszkék lehetünk erre, nemcsak mi, a komáromi Skoda-Üzem dolgozói, hanem köztársaságunk egész munkássága ls. Ez az új Időszak azért is rendkívül jelentőségű, mert a nálunk készítendő gyönyörű személyhajót a kommunizmus gigantikus épit kezésein fogják felhasználni a béke szolgálatában fog állni a szovjet nép érdekeit fogja szolgálni, amely a béke generalisszimuszának vezetése alatt halad a kommunizmus felé. Ez az új korszak új munkamódszerek bevezetését követeli meg, megkívánja, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsuk, erőinket összpontosítsuk, hogy becsülettel álljuk meg helyünket, nemcsak saját munkásosztályunk előtt, hanem az egész szovjet nép előtt kötelezettségünket a moszkvai Pravda a mult napokban idézte, úgyhogy e kötelezettségvállalásunkat az egész szovjet nép ismeri már. Ezért elsőrangú kötelességünk, hogy ebből a munkából erőink minden megfeszítésével kivegyük részünket. Minduntalan hangsúlyozni kell Sztálin elvtársunk szavait: a győzelem sose jön meg magáitól, azt ki kell harcolni. A Szovjetunió iránti szeretet újabb kötelezettségvállalásokra ösztönzi a komáromi dolgozókat Krcsmarik elvtárs beszédét vita követte, amelynek során az üzem dolgozói szebbnél szebb kötelezettségvállalásokat tettek. Igy a 204. központ, a lemezelö osztály, a következő szocialista kötelezettségvállalásokat tette: — Jól tudjuk, mily nagy segítséget nyújt hazánknak a nagy Szovjetunió. Tudatában vagyunk annak a nagy megtiszteltetésnek, hogy személyhajók gyártásával mi is résztvehetünk a kommunizmus óriási építkezéseiben a Volga—doni csatorna számára épített hajókkal. Ennek tudatában a következő kötelezettségeket vállaljuk: Kötelezzük magunkat, hogy az első személyszállító hajó testének beborítását a következő határidőre befejezzük: a hajó elejét november 24-ére, hátsó részét november 29-ig. Mialatt Kaszala és Mráz elvtársak az egészüzemi értekezleten erről beszámoltak, a 204-es üzemrészle^ agitátora, Német Károly bolfiog, ö; totta át nekem az üzemrész szocialista kötelezettségvállalását, amely alatt ott sorakozott több mint ötven munkás aláírása. Ezután a 2070-es üzemrész nevében az egyik elvtárs felszólalásában kifejezésre jutatta, hogy a 2070-es üzemrész dolgozói is magukévá teszik a lemezelő szocialista munkaverseny vállalását. „A Mező István-brigád" példás felajánlása Körmendy Ferenc, a hajógyár régi, kipróbált harcosa, hat társa nevében felajánlotta, hogy brigádmunkát indítanak, amelyen a műszak ledolgozása ufcán szakmunkájukkal ott fognak segítséget nyújtani, ahol annak szüksége mutatkozik. Körmendy elvtárs az új brigádmunkával kapcsolatban a következőket mondja: — Minden erőnkkel, szivünk egész melegét bele fogjuk fektetni ebbe a munkába. _ jSňf-'VŤ __ . - •- Sztálin népének, Sztálin elvtárs fiainak, akik nekünk, a komáromi Skoda-üzem és népi demokratikus hazánk dolgozóinak meghozták a szabadságot. Hajókovács vagyok huszonhét éve, ismerem szakmám minden fortélyát és most tudásomat szeretném minden módon rendelkezésre bocsátani és alkalmazni. Igy született meg bennem a brigád gondolata is. A brigád Mező István elvtárs nevét fogja viselni, annak a Mező Istvánnak nevét, aki a Pártnak évtizedeken át volt harcos tagja. A Mező-brigád tagjai csupa kipróbált szakmunkások lesznek és eredményesen fogják leküzdeni az esetleg mutatkozó nehézségeket. Munkánkban Mező elvtárs szenátor tanítását fogjuk mindig szem előtt tartani, aki itt a hajógyárban hociszú éveken át a Szovjetúnió és a drága Sztálin elvtárs szeretetére nevelt bennünket. A Magyar Népköztársaság dolgozói is csatlakoznak a nemes munkaversenyhez A két személyszállító hajó építkezéseibe a Magyar Népköztársaság dolgozói is bekapcsolódtak. Ezen az egé3züzemi értekezleten résztvett a budapesti MAV^G dolgozóinak küldötte, Rácz levtárs is és a következő kötelezettségvállalást tette: — fin, Rácz József, a budapesti MAVAG szerelője és velem együtt Szabó András, Mikla István, a Skoda-üzem szerelői, vállaljuk, hogy a 4. és 5. számú darut a forradalom 34-ik év fordulójára, november 7-re elkészítjük és nyolc nappal a kitűzőt határidő előtt, befejezzük munkánkat. Én, Rácz József a budapesti MAVAG szerelője, vállalom, hogy két munkatársamat szakmailag kiképzem és munkamódszeremet nekik átadom, mert tudatában vagyok annak, hogy munkánkkai hozzájárulunk a béke megvédéséhez és erősítjük vele a szocializmust. Ezzel segíteni akarunk munkatársainknak a Szovjetúnió számára készülő két személyszállító hajó elkészítésében. Ugyancsak .szocialista kötelezettségvállalást tett Bártfay Rezső, a budapesti Magyar Elektromosgyár szerelője, aki ifj. Osiba Zoltánnal, Belovi cs Józseffel és Dobos Istvánnal együtt, kötelezte magát, hogy munkafeladataikat ugyancsak nyolc nappal hamarabb fogják befejezni. A vita során felszólaltak még a különböző üzemeinknek dolgozói és mind szebbnél-szebb kötelezettségvállalásokat tettek, hogy időelőtt biztosítsák a két személyszállító hajó elkészültét. Azzal a büszke örömmel távoztunk a komáromi Skodamü \iek egészüzemi értekezletéről, hogy Komárom munkásosztálya és a Skodagyár dolgozói mindannyian tudatában vannak annak, hogy mit jelent a felszabadítónk a nagy Szovjetúnió kommunista építkezéseibe bekapcsolódni Bízunk abban, hogy e kötelezettségvállalásokat a komáromi dolgozók mind teljesíteni fogják és a két személyszállító hajó 1952 május l-nek ünnepére befut rendeltetési helyére, a voíga-doní csatornába és elviszi Csehszlovákia dolgozóinak forró üdvözletét a béketábor élharcosainak, a nagy Sztálinnak és népének. J. V. Sztálin nyilatkozata után még nagyobb igyekezetet fejtsünk ki a munka arcvonalán! Új felajánlásokkal szilárdítjuk a békét! Jobb politikai munkát a rozsnyói bányaüzemben! Hazánkban egyre gyorsabb iramban tudományt és a technikát dolgozó né hatják felszabadult hazánk javára. Ma hogy tehetségét mind a szakmában, dagítsa, és újabb győzelmeket érjen béke megszilárdításához. Mert minden szolgálja, egyúttal a békét is védi. De gokban, ahol a tudományt arra haszná fegyvert találjanak fel az emberiség Nyugaton, amit egy emberi ész ki akarják kipusztítani. Míg a kapitalista fegyverkeznek és amerikai pénzen min addig a népi demokratikus országokba tása felé haladnak. Uj gyárak, lakóház kozzuk népünk életszínvonalát. A mult kapitalista rendszerben a kapitalisták kizsákmányolták a munkásokat. Harcot kellett folytatni az emberi megélhetésért. Így volt ez mindenhol. Füleken, Rozsnyón és Csehszlovákia minden részén, ahol a tőke uralmon volt. Harcolni kellett a jobb megélhetéséit. Ebben a harcban a Kommunista Páit, Gottwald elvtárssal az élén, fáradhatatlanul harcolt a szebb életért és a nagyobb darab kenyérért. Ebben a harcban a legjobban a sajtón keresztül tehetett a tömegekkel érintkezni és ha kellett, harcba szólítani a burzsoázia ellen. A múltban a kommunista sajtó nem k'mélve a gyártulajdonosokat leleplezte a szörnyű kizsákmányolást. Ma a sajtó szerepe Irányt adni a tömegeknek és vezetni őket, a technikai újításokat ismertetni, a szovjet sztahanovisták munkamódszereinek alkalmazását átvinni üzemeinkbe, agitálni és propagálni: ez a mai sajtó szerepe. Ha egy üzemben a munkások neitn olvassák és nem kísérik figyelemmel a napi sajtót, azt észre lehet venni az üzem menetén. Igy van ez a rozsnyói bányaüzemben is. épülnek új gyárak, Iskolák, ahol a pünk fial elsajátíthatják és hasznosítmindenki számára megnyílt az út, mind a magasabb tudomány terén gazéi, mert ezzel is hozzájárul a világtudomány, ami az emberiség javát nem így van ez s kapitalista orszálják fel, hogy minél több pusztító kiirtására. gondol, azzal egy másik ország népeit országokban legnagyobb ütemben denféle katonai bázisokat létesítenek, n a szocialista építkezések megvalósíak, iskolák épülnek, hogy ezzel is foA munkások kezében nem lehet sem a Pravdát, sem az Uj Szót látni. Ml lehet ennek az oka? Az, hogy a bányatelepen nincsen újságetárusitó. Ott, ahol százak dolgoznak, mint a rozsnyói bányában. Szomorú dolog az, hogy Rozsnyón, ahol a bányászok kemény harcukat vívták a múltban a kapitalista kizsákmányolás ellen, ma nem lehet újságot látni a kezükben. Ezt olyan hanyagságnak lehet mondani, ami a szocializmus építése korszakában a munkások és a technikusok részére egyaránt visszaesést je!ent. Mert nem érintkeznek a napi sajtón keresztül a technika fejlődésével és nem kísérik figyelemmel a sajtóban közölt szakcikkéket. Ha a rozsnyói bányaüzemek munkásainak kezében minden nap ott lenne a pártsajtó, nagyobb lendülettel kapcsolódnának be a munkaversenybe és a technikai vezetők, mérnökök, technikusok több súlyt fektetnének az újítójavaslatok és a munkamódszerek bevezetésére a rozsnyói bányákban. Lehet jobban és könnyebben dolgozni a rozsnyói bányákban, de Ismerni kell a haladó szovjet bányászatot. A rozsnyói bányászok akarnak tanulni, mert láttam lenn a bánya mélyén, mikor egy ki6 pihenő volt, hogy a lampa halvány fénysugara mellett betűzték a szlovák szakkönyvet, a fejtési és az előkészítő munkák leírását. De mi haszna, ha az öreg bányász csak betűzgeti és nem érti meg, mert nem magyarul van írva. Még ha az a szakkönyv a legjobban van ls megírva és a könyvből a legtöbbet tanulhatna is, akkor sem ér semmit, ha nem tudja elolvasni. Magyar szakkönyvet és magyar nyelvű bányászújságtít kell a rozsnyói bányászok kezébe adni, hogy megértsék, megismerjék a technika előrehaladását és maguk is alkalmazhassák munkahelyükön. A rozsnyói bányákban a munka rossz megszervezésében vannak a hibák, mert a szalagasztal, amin sokkal többet lehet elérni, sokszor órákig áll, mert nincsen medő, (pereg). Ha a szalagasztal megáll, vagy valami hiba történik, nincs aki azonnal megjavítaná, mert a szalagasztalnál dolgozó munkásoknak, ha olyan hiba van. hogy kulccsal kell rajta javítani, először a lakatost kell megkeresrriök Ez belekerül sokszor egy félórába Is. A kulcs a lakatosnál van. A gépnél nincs kulcs és így nem lehet azonnal megjavítani. A sínek karbantartásával nem törődnek. A 18-as szinten a villamosvontatóval egy kis fordulónál, mikor a csilléket beakartuk a főtömedékeléshez tolni, azok többször leestek a sínekről: azért, mert nincsenek karbantartva a sínek. Ezért kell az oda beosztott munkásoknak a félmunkaidejükeit a leesett csillék felrakásával eltölteni. Mikor fogják a rosznyói Szablovszkylámában az ilyen kicsinynek látszó dolgokat megjavítani? Ma mindenhol a munka jobb megszervezésén és a munka könnyítésén dolgozunk, mert az a célunk, hogy a bányaüzemekben A rozsnyój bányában pedig még egy ilyen kis dolgot, mint a sínjavítás, még ezt sem akar ják megcsinálni. Akkor hogyan várják a rozsnyói mérnököktől és technikusoktól, hogy gépesítsék a munkát és új munkamódszereket vezessenek be a rozsnyói bányába? Ma nem keM munkáért könyörögni. Bányászainknak kormányunk mindem támogatást megad. Meglátszott ez a hCségpótlék kiosztásakor, mikor a rozsnyói bányák munkásai között több mint 22 millió koronát osztottak szét. De sokan nem értik meg, hogy ezen az összegen a kapitalisták osztozkodtak a múltban. A bányászoknak nem jutott semmi. Ma a rozsnyói bányászok között vannak olyanok, akik házat építettek éa vagyont gyűjtöttek De közülök is sokan elfelejtik, hogy a múltban nemhogy házat, de elég kenyeret se tudtak maguknak venni. Milyen agitációs munkát végez a rozsnyói pártszervezet a bányászok között? Erre csak azt tudjuk felelni, hogy nagyon gyengét Maguk a párttagok sem haladnak azon az utoo, amit a Párt kijelölt. Kevés Rozsnyón a párttag a bányaüzemben. Mindenki szeretné, ha a szárába repülne a 6Öltgalamb és elfelejtik, hogy vérrel kellett a szabadságot kiharcolni. Elfelejtik sokan, hogy szabadságunkért a szovjetkatonák sok vért ontottak. Azért, hogy ml békében élhessünk és építhessük hazánkat. Erről kell a rozsnyói bányüzem pártszervezetének és az üzem vezetőségének felvilágosítani a párttagokat és a munkásokat nevelni, iskolázni, hogy lefvözzék a bányászok között megbújó reakciós elemeket. Az özem vezetőségének és a nártO.L, o v_»-uiirv, i ivrg j o uuiijiuutvuivnuvu • . könnyebben dolgozzanak a munkások. 1 szervezet vezetőségének nem szabad megfeledkezni az ifjúságról sem, mert á rozwnvfll bányákban dolgozó ifjúság jóformán semmi munkát sem fejt ki. A CsISz-szérvezet munkáját mind a pártszervezetnek, mind az üzem vezetőségének bátran kezébe kell venni és vezetni, hogy az ifjúság is kivegye részét a kulturális és politikai munkából is a szocializmus építé- J seben. Mert csakis az ifjúság megfelelő nevelésével rakhatjuk le a jövő biztos alapját. A sajtó terjesztésébe be kell vonni a CsISz-tagokat és fel kell őket világosítani a 6ajtó jelentőségéről. Meg kell nekik magyarázni, milyen fontos, hogy minden bányász asztalán ott legyen a pártsajtó, a Pravda és az Uj Szó. De az üzem vezetőségének is gondoskodnia kell arról, hogy a bánya tetefga újságelárusító legyen, v^p mikor a bányász a munkába megy, vagy a munkából jön, meg tudja venni magának a pártsajtót. Minden tisztelet és megbecsülés a bányászoké, mert ők azok, akik a föld mélyéből felhozzák a kincseket, ezért szeretettel kell megemlékezni róluk. De a pártszervezetnek éberen kell vigyáznia, hogy az ellenséget, aki közöttünk megbújik, könyörtelenül leleplezzék és megmutassák a bányászoknak munkájuk akadályozóit. Mert csak úgy tudjuk a tervet teljesíteni, ha eltávolítjuk a bányászok között megbújó ellenségeket, akik akadályozzák a bányászokat munkájukban és a terv százszázalékos teljesítésében. K. B. /