Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)
1951-10-14 / 242. szám, vasárnap
1951 október 13 O i SíiBÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG Üj felajánlásokkal ünnepelték meg Léva dolgozói a Csehszlovák Hadsereg Napját Mint ahogy Csehszlovákia valamen pelte néphadseregünk napját, úgy Lé ebből a ragyogó ünnepből. Este hét folásig megtelt gyermekekkel és feln dolgozója megérezte, hogy néphadser megvédje felszabadulásunk óta elért hogy megvédje új fejlődő nemzedékü lélekkel, hűségünk teljes odaadásával lők gyermekeikkel ünnepi öltözetben, dolgozói és valamernyi népi szerv ké volt ez, felnőtt és gyermek közölt a a válaszfalak. A felnőttek ékes ünnepi napon hűségüknek, a pionírok, az isk csoportjai pedig daJa', szavalatokkal ragaszkodásukat népi hadseregünk irá Valamennyi dal, költemény és fölsz hatatlan barátságunkat és szővetségü felnőtt, asszony és férfi és főként az gott a hála és büszkeség szeretett fel lehetővé tette néphadseregünk kiépíté Gottwald elvtárs vezetésével valóban És mert dolgozó férfiak és dolgozó anyák gyermekeikkel ünnepelték néphadseregünk napját, a dalok, az építőmunka dalai voltak, a költemények és ünnepi beszédek közölt ott lüktetett a kötelezettségvállalás, a szocializmus kimeríthetetlen forrása, dolgozó népünk legyőzhetetlen ereje. Léva városának valamennyi üzeme és népi szerve munkakötelezettséget vállalt magára ezea a nagy napon, kifejezésre juttatva a néphadsereggel vak? összeforrottságát, kifejezésre juttatva először történelmünkben, hogy dolgozó népünknek és néphadseregünknek egyazon célja van és ez: a tartós béke megőrzése, a tartós békért való megalkuvás nélküli harc a béketábor oldalán, amejynek élén ott áll a Szovjetunió. nyi városa, községe és falva ünneva városa is méltókép vette ki részét órakor a Denk-szálló nagyterme zsúőttekkel egyaránt. A város valamennyi egünk, amely arri, van hivatva, hogy eredményeinket az építőmunkában, nk jövőjét, megérdemli, hogy szívvelünnepeljük. Ezért jelentek meg szüezért jelentek meg Léva üzemeinek pviselői. Egyöntetű, kollektív ünnep forró ünnepi légkörben elmosódtak beszédeikben adták- tanújelét ezen a olásgyermekek, az üzemek CsISznvilvánították ki szeretetüket, őszinte ni. ólalás a Szovjetunióhoz való elszakítnket juttatta kifejezésre. Gyermek és anyák szemében ott csillogott, ragyoszabadítónk, a Szovjetunlé iránt, amely sét, egy olyan hadseregét, amely dolgozó népünk vívmányait védi. És úgy tetszik, hogy nem volt véletlen, hogy ezen a napon, amikor a duklai győzedelmes harcoknak hetedik évfordulóját ünneppeltük, Sztálin üzenetet intézett a világ dolgozóihoz. Nem, nem lehetett véletlen, mint ahogy az sem véletlen, hogy hét esztendővel ezeCőtt Sztálin parancsára megindult a szovjet honvédő hadsereg, harcosaink segítségére, hogy győztesen, hazánk fölszabadult földjére lépjen. A két esemény között az a különbség, hogy akkor tisztán hazánk felszabadulásáért folyt a kegyetlen harc és ma felszabadult hazánk vívmányaiért, a tartós békéért folyik az elszánt küzdelem az imperialista háborús uszítók ellen. A döntő választ akkor is. ma is Sztálin adta meg a gyilkosoknak pontos időben. „A lámadót teljes fegyverzetben kell fogadni" A válasz mindenki számára világos és nem hogy kétséget afelől, hogy ha valaki a kenyérvágó kést gyilkos eszközként használja fel, az ellen nyugodt lelkiismerettel lehet védekezni kenyérvágó késsel. Ha az imperialista támadók az atomerőt, gyilkolásra és pusztításra szánják, ahelyett, hogy békés célokra használnák fel. akkor be kell nekik bizonyítani, hogy az ez atomfegyver visszafelé 6Ülhet el. Sztálin bölcs válasza alaposan megfontolt, mindenki számára világos és érthető és olyan egyértelmű, hogy lehetetlen félremagyarázni. Ezért van az. hogy a világ dolgozóinak százmilliói, azok is, akik nem merték aláírni a békeivet, hittel és bizalommal tekintenek fel a Szovjetunióra, hittel és és bizalommal lesik Sztálin hangját, mert minden szava százmilliók hitét és reményét tükrözi vissza. — A Szovjetunióban semmitől sem irtóznak annyira, mint a hazugságtól — mondta ezen az ünnepen a lévai helyőrség egyik tisztje, akinek a mellén számtalan kitüntetés hirdette bátor és harcos magatartását. A tisztelvtárs még egészen fiatal volt, alig lehetett több húsz évesnél amikor 1942 május 13-án Charkovnál a „Slovenský štát" hadseregének kötelékéből átszökött hetfcdmagával a szovjet harcosokhoz. És ott kihallgatása során megkérdezték tőle, honnan való, kik a szülei és hogy hány testvére van. Erre természetesen mindenre pontosan válaszolt. Megmondta, hogy az apja kisparaszt, földművelésből élnek otthon és heten vannak testvérek. Pár hónappal kihallgatása után újra hivatták és szigorúan kérdőié vonták, miért nem mondott igazat, mert tudomásuk szerint nem heten, hanem nyolcan vannak testvérek Akkor döbbent rá arra a tiszt-elvtárs, h )gy amikor közölte a szovjethatóságokkal testvéreinek a számát, önmagát kifelejtette. — Ez a páratlan éberség jellemzi a Szovjetunió — folytatta mosolyogva a tiszt. — A legcsekélyebb hibára rájönnek é6 ha valaki valamit el akar titkolni a szovjetemberek e'.őtt, az örökre elveszti bizalmukat. A szovjetember szívügye az igazság és erre a heves igazságszeretetre a marxjlenini tanok és bölcs vezetőjük, Sztálin elvtárs, nevelték őket. Ezért van az, ha Sztálin beszél, a szovjetember szívébe ünnep költözik és bevallom, bennünket, a csehszlovák hadsereg tagjait is mély áhítat töltött el, ha Sztálint hallottuk beszélni. És azt is meg kell mondanom, liogy az ember minél öntudatosabb, annál nagyobb szeretettel és lelkesedéssel hallgatja Sztálint — Ennek a mai ünnepnek nagy jelentőségét Sztálin elvtárs nyilatkozata adja meg, — veszi át a szót a lévai helyőrség politikai vezetője. Rendkívül értelmes és rokonszenves ember benyomását kelti ez a tlsit-elvtárs.— Azt h^sozem, — folytatja, — hogy a világ összes dolgozóit megnyugtatta Sztálin elvtárs nyilatkozata Ez a nyilatkozat nemcsak leleplezte az agresszorok Igazi arcát, konok és gonosz szándékait, hanem ugyanakkor megmutatta, hogy milyen legyőzhetetlen erőt és hatalmat képvisel a Szovjetunió a békeharcosok táborában. Büszke vagyok a Szovjetunióra és ez a mai ünnepünk is azt a törekvést szolgálja, hogy népi hadseregünk a szovjet honvédelmi hadsereg bátor példáját kövesse. Amikor ma a lévai üzemekkel, a Desertával, a katlangyárral, a szövetkezetekkel, az iskolákkal, a népi szervekkel és a CSEMADOK-kal kölcsönös munkaköte:ezettségeket vállaltunk, azzal a céllal és meggyőződéssel cselekedtük ezl, hopv üzemeink, szövetkezeteink és népi szerveink a Szovjetuniót tekintsék követendő példaképnek. — Itt Léván, nagy örömömre szolgál, — folytatja a helvőrség politikai nevelője, hogy a CSEMADOK-kal megtaláltuk azokat az őszinte kapcsolatokat an-elvekre szükségünk volt. A CSEMADOK többek között macára vállalta hogy közös vitákat rendez katonáinkkal, továbbá, h'ogy a pártiskola évében rendszeres politikai szemináriumokat tart katonáinknak, ml pedig hasonlóképpen odahatunk és nagy gondot fordítunk arra, hogy a magyar nemzetiségű katonák mintaképül szolgáljanak a többi katonáknak, harci és politikai magatartásukkal. Kell. okvetlenül szükséges, hogy kiirtsuk végre a burzsoanacionalizmus maradványait, összes válfajait, amelyeket egyes reakciósok még előszeretettej ápolnak, gondoznak és terjesztenek. Hangsúlyozom, hogy csak egyesek és pedig azok, akik ellenségei dolgozó népünknek, mert nem tudják többé kizsákmányolni, mint ahogy eddig tették. A dolgozók zöme, nagyrésze mentes ettől a nyavalyától. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy amikor itt, az összegyűlt katonaság előtt kijelentettük, hogy kölcsönös védnökséget vállaltunk a CSEMADOK-kal, olyan fergeteges taps volt a válasz, olyan egyöntetű lelkesedés, amilyenre eddig nem volt példa, holott katonáink között csehek, szlovákok és magyarok vannak vegyesen. És másnap, amikor az ünnep folytatódott a gyönyörű jegenyékkel befásított kaszárnyában, nemcsak arról sikerült meggyőződnünk, hogy a különféle nemzetiségű katonák példás testvéri egyetértésben élnek, hanem arról is, hogy a magyar fiúkat tárt karokkal várják a tiszti iskolába. Tanúi voltunk továbbá annak az ünnepi jelenetnek, amint kihirdették a példás tisztek rangfokozását, amint a pioníroknak kiosztották az ajándékkönyveket, amelyeket a néphadsereg vásárolt számukra. Ajándék, ajándékot szült. Léva üzemeinek dolgozói valóságos könyvtárat a.andékoztak a helyőrségnek erre az volt a válasz, hogy ők meg a dolgozók gyermekeit jutalmazták meg hasonló ajándékkal. Az ajándékok és kitüntetések kiosztása után jött az ünnep fénypontja, amikor az üzemek és a környék szövetkezeteinek képviselői szóltak a felsorakozott katonasághoz azzal a szeretettel, amellyel dolgozó népünk csak legjobb és leghűségesebb fiaihoz szól. E felszólalásokból, amelyek dolgozó népünk szfve mélyéből fakadtak, néhányat közlünk. A lévai Stollwerck-üzem nevében, amely élüzem, ahol főleg lányok, aszszonyok és anyák dolgoznak, Tóth Mária elvtársnő, az üzemi oártszervezet elnöknője ezeket mondotta: „A mai napon ünnepeljük Csehszlovák hadseregünk dicső .napját. Ez a nap a hetedik évfordulója annak a napnak, amikor Hadseregünk a hős Szovjet Honvédő Hadsereg oldalán harcolva együttes erővel az utolsó halálos csapásokat mérték a fasiszta fenevadra, hogy felszabadítsák hazánkat. A mi üzemünk büszke a mi népi demokratikus hadseregünkre és büszke arra, hogy védnökséget vállalhatott a lévai helyőrség felett. Mi munkások, szilárdan hisszük, hogy vérrel kiharcolt vívmányainkat meg tudjuk védeni munkahelyünkön és meg vagyunk arról győződve, hogy néphadseregünkkel^ közösen meg tudjuk vedeni a békét és tnvább haladhatunk a szocializmus útján.' A vállalások tökéletesen fedik öntudatos dolgozó nőink magatartását. 1. Helyőrségünk összes karácsonyfáit saját készítményeinkkel fogjuk díszíteni, hogy katonáink úgy érezzék magukat ezen a ünnepem, mintha otthon saját családtagjaik körében lennének. 2. A katonai könyvtárt állandóan fel fogjuk frissíten a legújabban megjelent haladó művekkel. 3. üzemünkben az abszenciát és a fluktuációt a minimumra csökkentjük, hogy méltók legyünk népi hadseregünk megbecsülésére. 4. Közös kultúrelőadásokat és vitákat rendezünk. i A lévai Magyar Dolgozók Kultúr Egyesületéneik nevében Pomozi elvtársnő így szólott a katonákhoz: „Néphadseregünk katonái, drága élvtársak! A CSEMADOK lévai helyi szervezetének forró szeretetét és harcias üdvözletét tolmácsolom Nektek, nagy ünnepünk, a Néphadsereg Napjának alkalmával. Egyben átnyújtom Nektek egyesületünk védnökségi köte'ezettségének írásba foglalt pontjait és arra kérlek Benneteket, hogy oly szeretettel fogadjátok, mint amilyen őszinte munkás-szívvel mi elvállaltuk, ígérem Nektek, hogy a proletár-nemzetköziség szellemében vállvetve fogunk harcolni a tartós békéért és b:ztostfjuk hazánkban dolgozó __ népünk számára a szebb és jobb jövőt. Rátok úgy tek'ntfiok, mint népi demokratikus hazánk és a világbéke őrzőire és mint olyan öntudatos elvtársakra, akik éberségükkel és harci készségükkel biztosítják dolgozó népünk munkáját az üzemekben. Arra kérünk Benneteket, hogy sose feledkezzetek meg nagy barátunk, a szovjetnép hősies áldozatkészségéről. Példátok mindig a dicső Vörös Hadsereg legyen és szeretettel viseltessetek többi népi demokratikus bajtársaitok iránt. Mi magyar dolgozók hazánkért, népi demokráciánkért, ha kell életünket Is áldozzuk. Kívánom Nektek, hogy sikerrel halad jatok azon az úton, melyet bölcs tanítónk, Gottwald elvtárs jelölt ki mindannyiunk számára és kívánom, hogy oly báfor katonái legyetek Néphadseregünknek, mint követendő példaképünknek, a Szovjet Honvédő Hadseregnek félelmet nem ismerő hazafias harcosai. Mi magyar dolgozók, minden segítséget megadunk Nektek, ami tőlünk telik, hogy e nagy célt minél előbb elérjétek." Pomozi elvtársnő, végül a Néphadsereg. Gottwald. Sztálin elvtársak és a tartós béke éltetésével fejezte be viharos tetszéssel fogadott beszédét. Következtek ezután a Katlangyár, a CsISz, a Pedagógiai, a Gazdasági Főiskola, a Babatex és a többi üzemek részéről elhangzó üdvözlő beszédek, de mindezek közül kitűnt, Bukoven Jánosnak, a dezsernye! EFSz elnökének, a felszólalása, aki beszédében példás módon juttatta kifejezésre a szövetkezeti tagok hűségét Népi Hadseregünkhöz. Bukoven Jánosnak, a dezsernyei IV. tipusú EFSz elnökének felszólalása így hangzott: »Katona és tiszt elvtársak, a fegyveres erők tagjai! A Csehszlovák Hadsereg dicsőséges napjaiban, amikor a munkásosztály szövetségre lép a fegyveres erők. kel, engedjétek meg, hogy a dezsernyei IV. tipusú EFSz nevében szívélyes üdvözletet adjak nektek át a munka frontjáról, szövetkezetünk tágas földtábláiról, ahol teljes iramban dolgozunk az öszi vetésen és ahol az újabb karaj kenyérért harcolunk. Megbíztak minket, hogy tolmácsoljuk nektek tagságunk háláját, amiért minket ért az a tisztesség, hogy védnökséget vállalhatunk fölöttetek és szövetséget köthetünk biztonságunk őreivel, hazánk védelmezőivel. Tudatában vagyunk az esemény mély jelentőségének, hiszen s 0ha azelőtt nem volt ily szoros kapcsolat a katonák és a nép között, amikor a népi demokratikus hadsereg katonája teljes egészében tudatosítja, hogy a népből származik, hogy a népet szolgálja és az új társadalmi rend vívmányait őrzi. Másrészt a dolgozó nép is tudatában van annak, hogy békésen dolgozhat, hogy új értékeket alkothat az egész munkásosztály számára- és így nyugalomban építheti új köztársaságunkat. Ebből a tényből kiindulva nálunk otthon is új falu születik, amelyben új emberek kezdenek élni, akik a szocializált mezőgazdasági nagytermelés keretében, a gabona frontján a gazdálkodás régi formáit átépítik a szovjet kolhozmunkások példájára., épúgy, mint ahogy ti katonák is üj harci módszereket tanultok a dicső szovjet hadsereg példája alapján. örvendünk, hogy ezt az új építő munkát békében végezhetjük, mert biztosak vagyunk abban, hogy hadseregünk fegyveres ereje a dicső sz 0vjet hadsereg oldalán a béke őrségén áll és semilyen körülmények között sem engedi megzavarni népünk békés építő mumikáját. Kötelezik őket erre a Duklánál vérrel megpecsételt szövetség hősi harcainak emlékezetes napjai. Ezért mikor ezekben a dicső napokban létrehozzuk a falvak és a gyárak dolgozóinak szövetségét a hadsereggel, pecsételődjék meg ez a szövetség ugyanúgy, amint megpecsételődött a mi hadseregünk és a szovjet hadsereg szövetsége Is, alkossunk mindannyian együtt egyetlen, megbonthatatlan egységet és így a munkában és az építésben kifejtett egyesült erővel megvédjük a békét! Katona elvtársak! Megbíztak minket, hogy tolmácsoljuk nektek szövetkezetünk tagjainak kötelezettségvállalásait, amelyeket belefoglaltunk a védnökségi szerződésbe is. Utólagosan még egy kötelezettségvállalást csatolunk ehhez, amely tegnap este született közvetlen a munkahelyen, az új kenyér vetése közben: a mi EFSz-ünk az őszi gabonafélék és takarmánynövényeik tervbe vett vetésterületét 136 hektáron október 15-ig. tehát 5 nappal a tervezett időpont előtt beveti. Ez a mi ajándékunk a Csehszlovák Hadsereg Napja alkalmából, a mai nap tiszteletére pedig hálánk és szeretetünk jeléül, annak örömére, hogy a mi EFSz-ünk szövetséget kötött a néphadsereggel, szövetkezetünk ajándékot ad a munkásosztálynak is, mert tegnap este 10 órakor teljesítette és 137 százalékos eredmónnyel túlteljesítette a kukoricabeszolgáltatást. Ez a falvak dolgozóinak ajándéka a város dolgozói számára, a Csehszlovák Hadsereg dicső napja tiszteletére, amely hadsereg védelme alatt harcolunk földjeinken a magasabb hektárhozamért, a nagyobb darab kenyérért. Éljen és növekedjék a Csehszlovák Hadsereg és a mi EFSz-ünk közötti szövetség! Erősödjék népi hadseregünk Klement Gottwald főparancsnoka vezetésével! Éljen és virágozzon a mi drága hazánk! A fényes ünnep közös ebéddel fejezöciött be, melyet a lévai helyőrség adott az üzemek, a szövetkezetek és a népi szervek küldötteinek a tiszteletére. A kölcsönös kötelezettségi szerződéseket itt írták alá dúsan terített asztalok mellett. Ebéd közben sikerült pár szót váltanom Bukoven János elvtárssal, aki a következőket mondotta a Néphadsereggel és a szövetkezettel kapcsolatosan. — Nekünk szövetkezeteseknek van már mit védenünk és ezért nagyon örülünk annak, hogy védnökségünkkel scorOs kapcsolatba lépünk népi hadseregünkkel. Alig pár hónapja, hogy átléptünk a 11. típusból egyenesen a IV. típusba és a közös munka áldásai már is megmutatkoznak: könnyebben és jobban élünk. Ezt bárki megmondhatja neked a faluban, mert az egész falu lakossága öt családon kívül benne van a szövetkezetben.- Bevallom az átmenetet a IV. típusba nehéz harcok előzték meg, de Pártunk segítségünkre sietett és ma valamennyien hálásak vagyunk Pártunknak, és hálával ünnepeljük a Hadsereg Napját is, mert Pártunknak köszönhetjük azt. hogy megajándékozott bennünket olyan hadsereg, gel, amely dolgozó népünket a mrnkások és parasztok szövetségét védi. Mosolyogva tette még hozzá az alig 30. éves elnök. — Én is a nép katonája vagyok, most voltam, gyakorlaton: tv dok én a munkával is, és ha kell a fegyverrel is harcolni. SZABÓ BÉLA. mtit WI M WItl tt Ul HH WW Mt MUHHM UM I^Cafohák Katonának vonultam keserűen, borúsan. Toronyiránt izzadva pislogtunk két csillagra, sose m értve: mi, miért? forralta a düh a vért. Ha kik látták, sápadtan integettek — fáradt dal, keserű dal csordogált, mételyezte a határt. Köpött, aki tehette, a többi meg lenyelte. Hej, ha eszünk lett volna, de megfordul a kocka, de szétüt az üldözött!... Rítt a csajka, zötyögött, sziszegett a hétszentség nem ott, itt az ellenség! Pejló rázta a farát hej, a világ a világ!... Vacogtatós é'ssaka, csüngő jégcsap a tusa, aki fogta, tudta jól, nincs hazája, nincs sehol!... Az az idő de így volt!... S aki ma kap behívót? Aki ma kap?... Sej, öcsém! félresapka a fején, kezében zöld a láda, kevélyen lép a lába, megyen — viszi a vonat, arcán rózsák, pirosak, megyen, csattog a kerék mellettem lány, szeme kék, mellette m lány, keszkenő — hajladozó rózsafő... Győzelemre oktató napok, hetek, eső, hó — hej, de ki most menetéi, tudja a célt — egyre fel! Látom öcsém: katonák tanulják a tudományt... Látom öcsém: — tűz, roham! Látom öcsém boldogan: győznek!... Érik a jövő s kell a védő-őriző! ... Áll öcsém az éjszakán nincs ki büszkébb, mint anyám, meg a leány, az, aki most még jobban szereti. POLGÁR ISTVÁN.
