Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)
1951-09-14 / 216. szám, péntek
A Nemzetisül! Diákszövetség ülésén az amerikai küldött közösséget vállalt a koreai nép szabadságit a rcáv al Varsó (Agerpres). — A Nemzetközi Diákszövetség Tanácsának szeptember 4-i ülésén felszólalt az amerikai diákok küldötte. A nemzetközi együttműködésért harcoló amerikai ifjak nevében tolmácsolta üdvözletét a tanács tagjainak. „Lelkesen köszöntjük B koreai és kínai ifjúságot. Forrón óhajtjuk a koreai háború békés befejezését. Kiismerjük a koreai né|> jogát a demokratikus, egysége s és «/.aba<l Koreára", — mondotta. Az amerikai diákok küldötte elmondta, hogy az Egyesült Államokban az egyetemeket militarizálják, a demokratikus szabadságjogokat lábbal tiporják, csökkentik a dolgozó nép életszínvonalát és fokozzák a sovinizmust és a fajgyűlöletet. Rövidesen közel egymillió egyetemi hallgatót szólítanak fegyverbe. Az USA-ban valóságos rendörterror uralkodik. A fegyverkezési verseny következtében a diákok helyzete egyre rosszabb. Enric 0 Berlinguer, a Szövetség főtitkára ezután jelentést terjesztett elő a berlini fesztiválról és a fesztivál keretében megtartott Nyári Főiskolai Világbajnokságról. Hangsúlyozta, hogy a Berlinben megjelent fiatelok valamennyien aláírták az öthatalmi békeegyezményt követelő felhívást és esküvej tettek fogadalmat, hogy hűségesen szolgálják a béke. ügyét. Berlinguer főtitkár a továbbiakban kijelölte az NDSZ előtt á'iló feladatokat. A jelentés után megkezdték annak megvitatását. A szovjetnép aiéira a békefeSfiívést Irta : Konsztantyin Fegyin, S /.táJin-dijas író. A közelmúltban egy amerikai tanitó több tanítványától megkérdezte, hogy mi szeretne lenni 10 év múlva? A tanulók 40 százaléka azt felelte, hogy véleményük szerint 10 év múlva már nem fognak élni. Ha áttekintjük az Amerikai Egyesült Államok nevelésének egész gépezetét, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy a jelenlegi amerikai uralkodókörök csak akkor élezhetnének kielégülést, ha a tanulók 100 százaléka adná azt a feleletet, hogy közülük nemsokára már senki sem marad életben. A legnagyobb kapitalista áltam gyeimekeiből gyenge idegzetű embereket akar faragni, akik már kora ifjúságukban, elkerülhetetlen halálukat várják, vagy hidegszívü semmirekellőket, kik készek arra, hogy a halált bárkire és bárhol rázúdíthassák kedvük szerint. Az emberi öntudat szétroncsolásának ezt a kegyetlen módszerét, amelyet először az iskolákban alkalmaznak, kiterjesztik aztán az egyetemek, a társadalmi szervezetek és egyesületek életére, az újságokra. az irodalomra, a művészetre. Igy válik posványossá az egész ország élete. Az Egyesült Államok tervszerűen készíti elő saját nemzete és « világ valamennyi nemzete számára a halált. Mi ismerjük ennek az őrületnek a természetét. Nagyon egyszerű. A monopolisták és milliomosok kis, szeiTezett csapatának új profitra van szüksége, az egész világ természeti és kulturális kincseire éhesek. Természetesen, az őrületnek erről az oldaláról nem beszélnek az amerikai gyermekeknek sem az iskolában. se m a felnőtteknek az államapparátus szerveiben. Az áíszenteskedésnek még soha nem látott mértékben kell eltakarnia és fedeznie a mai nyugat szomorú valóságát. Mit jelent a hazugság olyan emberek számára, akik elhatározták, hogy céljaikat a háborúval érik el? Amikor a* amerikai politikusokat megkérdezik, hogy mire való ez Atlanti Szerződés, arra hivatkoznak, hogy az általuk kitalált „agresszió" elleni védelemre, hiszen erre az ENSZ keretei „nem elegendők". Ha megkérdezik őket, hogy miért nem akarják megkötni az öthatalmi békeegyezményt, azt felelik, hogy a béke megvédéséhez „tökéletesen elegendők" az ENSZ megíévő keretei. Hazugul és képmutatóan fecsegnek, mintha a népeknek gyenge lenne az emlékezőtehetségük. De minden fiatal lány és f>ú tudja, hogy menny: vérbe került nemrégiben Hitler agressziója. A század csodálatosan szép eszméje — a béke megvédésének eszméje köré tömörülnek öt világrész embermilliói, s a békeszerető emberiség olyen erődítményt képez a földön, amelyet sem rágalommal aláásni, sem belső összeesküvéssel megdönteni, sem fegyverek erejével elfoglalni nem lehet. Mí a Szovjetúnióban, amelynek zászlója az emberiség békéjének zászlója volt és lesz a jövőben is. gyermekeinket nem ijesztgetjük a háborúval. A mi gyermekeinknek tudniok kell és tudják is, hogy mire felnőnek békés és még lelkesítőbb munka várji őket, mint amilyent most szüleik végeznek. Mi gyermekeinkkel együtt ennek a békés építő munkának légkörében élünk és ebben a légkörber nagyon boldogok vagyunk. íme, ezért vagyunk meggyőződve arról, hogy az egész szovjet nén valóban egy emberként írja öntudatos igaz aláírását a követelés alá. amely most minden országban felharsan. az öt nagyhatalom kössön egymással tartós békeegyezményt. Továbbra is Gromiko elvtárs beszéde áll a sanfianci.vcói értekezlet érdeklődésének középpontjában A sanfranciscói értekezlet érdeklődésének középpontjában továbbra is Gromiko elvtársnak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszéde áll, amelyben kifejtette a szovjet kormánynak a japán békeszer. züdéssel kapcsolatos álláspontját. Még az amerikai reakciós sajtó sem hallgathatott erről a felszólalásról. Noha, az amerikai újságok minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy a szovjet javaslatok lényegét elferdítsék, a lapok mégis azt bizonyítják, hogy a szovjet küldöttség felszólalása és a felszólalás visszhangja komoly nyugtalanságot okozott az USA uralkodó köreiben. Az USA mindent elkövet, hogy elfogadtassa álláspontját a küldöttségekkel. Igy több arab államot, amely elégedetlenségét fejezte ki az amerikai tervezettel kapcsolatban, durva diktátummal akar kényszeríteni álláspontjának elfogadására. E küldöttségek közül ezért többen nem merik nyíltan elmondani véleményüket. Igy szeptember 6-án Irak képviselőjének felszólalása, —, aki előzőleg beszédre jelentkezett, —, mindössze egy mondatból állott, hogy „nem fűz kommentárt az előterjesztett tervezethez". Egyiptom képviselője minden fenyegetés ellenér e i s bírálta az amerikai tervezetet. Jellemző a konferencia lefolyására az is, hogy szeptember 6-án délelőtt néhány latinamerikai bábállam felszólalása után egyáltalán nem akadt felszólaló. Ekkor az el-, nöklő Spender ausztráliai külügyminiszter felszólítására ^ sürgősen felszólalt Törökőr- \ szág képviselője és lakájmódra dicsérte az amerikai tervezetet, A vita során hozzászólt Se- ' kaninova asszony, Csehszlovákia képviselője is. Rámutatott arra: a küldöttek azzaí a reménnyé] jöttek el az értekezletre, hogy olyan japán békeszerződést dolgoznak ki. amely lehetetlenné teszi a japán agresszió megismétlődését. Ezután hangsúlyozta, hogy az amerikai tervezet mindezzel szöges ellentétben áll. Sekaninova asszony támogatta a szovjet javasatokat, mint a japán kérdés békés megoldásának egyetlen útját. Az értekezleten felszó"ft'tuk még a többi között Indonézia, Guatemala, Peru, Irán és a Fülöp-szigetek képviselői.