Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-13 / 215. szám, csütörtök

1951 szeptember 13 (IJS7G A csilizradványi szövetkezetről példát vehetnek a szomszédos balonyi és patasi szövetkezetek A csilizpatasl szövetkezetben gyengén mennek a munkák. Ennek egyik oka az, hogy a szövetkezet vezetősége és a helyi Pártszervezet nem végeztek eredményes munkát a szövetkezet megalakulásakor és ennek folytá n a tagok nincsenek tisztában a szövetkezet jelentőségével. Jó egypár szövetkezeti taggal beszélgettem és tapasztalatom szerint a legnagyobb hiba az, hogy a tagok nem értik a munkaegységek szerinti jutalmakat. Ha az egyik tag esetleg több jutalmazásban részesül, mint a másik, akkor arra a tagra valanogy irigy szemmel néznek. Pedig az már nem egy szövetkezetben bebizonyult, hogy az a tagja a szövetkezetnek, aki becsületesen végzi munkáját, becsületes jutalmazásban is részesül. De az olyan tagok, akik még i szövetkezetben is spekulálnak és csak azt várják, hogy a nap teljen el munkateljesítmény nélkül, nem is fognak annyit keresni, mint azok, akik neki látnak a munkának. Hiba az is, hogy a csoportvezetők nem ellenőrzik kellően a munka menetét Bartalos József csoportvezető, szintén elkövette azt a hibát, hogy a' normakönyvbe csak a hónap végén vezette be a ledolgozott munkák mennyiségét. A csoportvezetők legfőbb dofg

a az legyen, hogy megismertessék a tagokkal a munkaegységek szerinti jutalmazás helyességét és állandóan figyelemmel Kisérjék a csoport munkáját és azután minden tagnak a ledolgozott munka mennyisége szerint feljegyezzék a munkaegységeit. Igaz, hogy Bartalos csoportvezetőnek annyi a funkciója, hogy több esetben nem lehet együtt csoportjával. Igy tehát a csoport nem is végezhet eredményes munkát. Ezekután könynyen előfordul az, hogy nincs a munka ellenőrizve és talán az kapja a több munkaegységet, aki nem is érdemli meg. Ho y a munkákkal megkéstek, az annak is tulajdonítható, hogy a volt szövetkezeti elnök, László József, a szövetkezet ^e;etésével nem 6okat törődött elhanyagolta a munkákat. A tagok is teljesen bizalmatlanok voltak vele szemben. László József, valószínűleg megfeledkezett arról, hogy a múltban mennyit szenvedett és menynyit küzdött az élet viszontagságaival és megfeledkezett arról, hogy a régi világban milyen keserves volt az élet, amikor a többi dolgozó társaival napi egy-két liter tejért kellett a kuláknál dolgoznia. A volt elnök annyira tönkretette a szövetkezetet, hogy minden erővel hozzá kell fogni i helyi pártszervezetnek, hogy politikai meggyőző munkával felvilágosítsa a szövetkezet tagjait. Csilízradványon a jól megszervezett munkának meg is lett a gyümölcse A jól megművelt földek, annak ellenére, hogy az ősziek nagyon buján fejlődtek és a kedvezőtlen, esős időjárás miatt nem volt olyan a termés, amilyenre számítottak, mégis elérték a hektáronkénti 20 q átlagtermést. Az olyan táblákon, ahol a gabona le volt dőlve, nem arattak önkötözőgéppel, hanem kézi kaszával. A beszolgáltatást is jóval túllépték. Mégpedig a búzából előírt 160 q helyett 270 q-t, rozsból 110 q helyett 320 q-t, árpából pedig 720 q-t szolgáltattak be. Azonkívül a tagok a természetbeni jutalmazásból, a munkaegységek után kapott gabonájukból jelentős mennyiséget ajánlottak fel dolgozóink részére. Füssi Gyula, a szövetkezet elnöke, harmadmagával dolgozik a szövetkezetben. Félévi ledolgozott munkaegység után 20 q gabonát és 50.000 koronát kapott. Az ő saját keresetéből 450 kg búzával járult hozzá dolgozóink életszínvonalának emeléséhez és a béke megszilárdításához. Király Antal 150 kg búzát és 120 kg rozsot adott keresetéből dolgozóinknak, Bulajcsik Ferenc pedig 250 kg búzát és 50 kg rozsot adott. A fűzespusztai szövetkezet, amely egyesült a csilizradványi szövetkezettel, szintén példásan hozzájárult a béke megszilárdításához. A szövetkezet tagjai keresetükből összesen 5984 kg búzát és 1184 kg rozsot adtak népünknek. A radványi EFSz-ben éppen a kölest csépelték és a gép mellett dolgozó szövetkezeti tagokkal beszélgettünk. A zsákoknál két férfi dolgozik. Az egyik Zalka Sándor, a másik Mód Ferenc. Zalka Sándor elmondja, hogy két hete tdolgoznak a szövetkezetben. Idáig a duna.szerdahelyi traktorállomáson dolgoztak. — Radványból jártam be a traktorállomásra, — mondja Zalka Sándor. — A dunaszerdahelyi traktorállomáson dolgoztam, de mindig figyeltem a szövetkezetet és annak fejlődését és úgy látom, hogy a szövetkezetben dolgozó paraszt megtalálta a helyes útat a jobb éleit felé. Eleinte elhittem a reakció suttogását, hogy a szövetkezetben nincsen megélhetés, meg hogy a kenyérgabonát sem keresik meg a tagok. Ez mind hazug beszéd. Esténkint, amikor hazajöttem a traktorállomásról, bármely szövetkezeti taggal beszélhettem, mindegyik megelégedéssel és boldogan beszélt a szövetkezet munkáiról jutalmazásairól. Ez aztán elég bizonyíték volt arra, hogy én i6 a szövetkezet tagja legyek. Alig pár napot dolgoztam még csak a szövetkezetben és máris 750 korona jutalmazásban részesültem. Büszkén és boldogan beszél Kul Dezső is a szövetkezet munkájáról. Május óta dolgozik a szövetkezetben és azóta már olyan szépen keres, hogy családja részére meglesz a kenyérnek való, ha az évi elszámolásnál megkapja a természetbeni jutalmazást. — Le a kalappal a radványi szövetkezet előtt, — mondja Kovács Ferenc, aki egyénileg gazdálkodik. — A szövetkezet tagjai olyan jól élnek, hogy jó magam is meggondolom magam és belépek a szövetke

1 zetbe. Lassan eltűnnek az emberek közelemből. Nem sok ugyan a csépelni való már, könnyen végeznének vele, de amint látom, sötét felhők tornyosulnak, néha-néha tompán az ég dörgése is hallható. Gál József, már kiabál Í6 a kazalról, hogy meg kell nyomni egy kicsit a gombot, mert ha megjön az eső és nem lesz a kazal betetézve a takar mánynak szánt kölesszalma beázik. Pillanatok alatt mindenki a helyén van. Az etető úgy rakta gépbe a kölest, hogy alig győzték adogatni. Megmegmordul a cséplőgép dobja és alig telt el egy félóra és Gál József kedve szerint megcsinálhatta a kazal tetejét. Jó volt a számítása, mert alig, hogy lejött a kazalról, úgy megeredt az eső, mintha dézsából öntötték volna. Az emberekről csak úgy folyt a víz, annyira megizzadtak a megfeszített munkában, de boldogok, mert nagy kazal takarmányt megmentettek a szövetkezet állatállományának. Az esőnek, pedig örülnek, hisz szükség volt már rá, mert a föld kemény volt és nehéz volt a szántás. A veités is könnyebb lesz. — Rozs alá ugyan már el vannak készítve a föíldek, — mondja Vankó Béla traktoros brigádvezető, — A búza alá is már elvégezzük a középszántást Az őszi veités tervét már a fűzespusztai szövetkezettel együtt dolgozták ki. összesen 189 hektáron dolgozták ki az őszi vetési tervet, melyből 145 hektárt búzával, 29 hektárt rozzsal, 10 hektárt őszi árpával, 5 hektárt pedig őszi bükönnye! fognak bevetni. A munkacsoportokat is átszervezik, mert most már a két szövetkezet együtt fog dolgozni. A rozs vetést szeptember 15-ig. a búzavetést pedig október 15-ig kell befejezni. A balonyi szövetkezetben csak két új tagot tudtak meggyőzni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ennek az egyik oka az, hogy a szövetkezet vezetősége nem végez eléggé eredményes munkát és nem áll hivatásának tetőfokán egyes feladatok elvégzésében. Pedig a szövetkezetnek 819 hektárnyi földterületéhez dolgozó tagokra lenne szüksége. A munkaerőhiány következtében fordult elő az is, hogy a munkákkal megkéstek, mert a szövetkezetben alig dolgoznak 40—50-en. Annak ellenére, hogy néha munkaerőhiánnyal küzdöttek, a beszolgáltatást búzából 103%-ban, rozsból 111%ban, árpából 121%-ban, zabból pedig 103%-ban teljesítették. Azonkívül a tagok 18 q búzát adtak be a saját keresetükből. Hogy a jövőben még több gabonával járulhassanak hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez, első dolognak tartják, hogy az őszieket minél előbb elvessék. Rozs alá már a földek el vannak készítve. Szeptember 12-én megkezdték a rozs vetését 23 hektáron. A búzavetést október 10-ig tervezik és ha az idő engedi, azon leszünk, — mondja a szövetkezet eflnöke, — hogy a tervezett időre végezzünk is a munkánkkal. A kulák kizsákmányoló marad a csoportos munkában is Szeretnénk rámutatni arra, hogy j miért szükséges nálunk az osztályharc kiélezése. Van a falunkban egv »E« jelzésű csoport, melynek 34 tagja van, akik táblást gazdálkodást folytatnak. A csoport vezetőjének 15 hektár földje van. A többi tagoknak pedig 2 hektártól 6 hektárig terjedő birtokuk. Á csoportvezetőnek 3 lova is van. Kresztülvitte azt, hogu egy napi kocsifuvarért 400 koronát kérhessen a csoport tagjaitól. Egynapi gyalogmunka pedig 100 korona. A cséplésnél úgv osztották szét a gabonát, hogv mindenki abban az arányban kapott, amennyi vetőmagot elvitt. Igy tehát a vezető 15 hektárjára a legtöbb vetőmagot vitte, tehát az elcsépelt gabonából is neki jutott a legtöbb. Volt egy darab föld, amelyen 200 mázsa széna termett. Ezt közösen művelték meg és a betakarításkor a kocsimunka szerint osztották szét. Termé- f szetesen, itt is a 15 hektáros kapott a legtöbbet, mégpedig tízszer annuit, mint a gt/alogmunkás, mert hát neki 3 lova volt. Es ami a legérdekesebb, amikor az egvik kisparaszt ez ellen az igazságtalanság ellen felszólalt az EFSz gyűlésén, a szövetkezet vezetői a 15 hektárosnak fogták pártját. A beszolgáltatásoknál a tagoknak bizonyos engedményeket twtek. Ez alkalommal megint csak a 15 hektáros járt jól, mert neki a több gabonából többet engedtek el. Vagyis, ha a kisföldművesnek megmaradt 2 mázsa búzája, akkor neki egész biztosan maradt 10 mázsája. Hol van itt Gottwald elvtárs útmutatása, amely szerint a beszolgáltatásoknál a kicsiket kell előnyben részesíteni és a nagyobbakra naguobb terhet tenni? Amint már említettem, az »E«-csoport vezetőjének 3 lova van. Ez neki napi 600 koronát jelent. A szántásnál például a kisföldművesek azt tanácsolták, hogu a traktort is vonják be a munkába. A vezető természetesen ezt ellenezte, mert az 6 lovainak akkor állnia kellene és ez 600 korona veszteséget jelentene neki. Az ő 15 hektárjára sokkal előnyösebb a gépnélküli munka, mert az olcsóbb, ha figyelembe vesszük azt, hogy a fogatokért nem kell fizetnie, mert az a sajátja, a gyalogmunka pedig csak napi 100 koronát jelent. Ezt a tervét sikerült megvalósítania. Igy élősködik még ma Is a 15 hektáros földműves a kisparasztokon. Ha valaki szót emelni próbál ellene, akmég az húzza a rövidebbet. MOLNÁR GÉZA, Gúta A galántai járás tapasztalatai és tanulságai a gabonafelvásárlásban Az SzKP galántal járási bizottsága 1951 augusztus 24-! ülésén határozatot fogadott acj a gabona 110 százalékos felvásárlásáról A járási bizottság a munkásosztály iránt vállalt kötelezettsége felelősségének tudatában közös gyűléseket szervez a Nemzeti Arcvonal összes szerveivel, hogy szoros együttműködéssel eltávolíthassák mindazon hiányosságokat, amelyek a felvásárlásban eddig előfordultak. Az, hogy a galántai járás kötelezettségvállalását teljesítette, vagyis, hogy a gabonafelvásárlásnak 110 százalékra eleget tett, az SzKP járási bizottsága helyes tömegpolitikai munkájának és a helyi szervezetek odaadó törekvésének köszönhető. A helyi szervezetek az elvtársak útján, akik egyrészt a népi közigazgatásban, másrészt pedig a földműves raktárszövetkezetben dolgoznak, tudomására adták a szövetkezeti tagoknak, a kisés középfökiművesek tömegeinek a legfontosabb feladatokat. Ha hiányosság jelentkezett valamelyik faluban, akkor a legjobb politikai dolgozókat küldték ki, akiknek minden esetben sikerült eltávolítaniok ezeket a rendellenességeket. A felvásárlás 110 százalékos teljesítésében nagy érdemet szereztek a galántai járás szövetkezeti tagjai is, akik megértették, hogy a szövetkezeti földeken-több gabonát kell termelni, mert a dolgozók életszínvonala napról napra növekszik. A járás összes EFSz-e beszolgáltatás! szerződését százszázalékon felül magaan túlteljesítette. Természetesen emellett a tartalék, a tőmag és a takarmányalapokat is kiegészítették. Ezt azért tudták megtenni, mert az átlagos termésük nagyon jó volt. Kenyérgabonából hektáronként átlag 24 mázsa, árpából pedig 30 mázsa termett. Az egyénileg gazdálkodók átlagos hektáronként földhozama kenyérgabonából 13 mázsa, árpából pedig 15 mázsa volt. A galántai járás EFSz-ei a gabonabeszolgáltatást a következőképpen teljesítették: Fekete víz 144.2 százalék, Taksony 139.6, Galánta 127.4, Kajal 126.5, Alsószeli 122.7 százalék. A többi szövetkezetek is túlhaladták a százszázalékot. A felvásárlás sikeres megvalósítása nagymértékben a földműves raktárszövetkezet szervezési dolgozói é6 vezetői odaadó munkájának köszönhető, akik állandóan az „Első gabonát a cséplőgép elől az államnak" jelszót tartották szemük előtt. A szerződések felülvizsgálásánál előforduló hiányosságok szolgáljanak tanulságul azon járások számára, amelyek a szerződések felülvizsgálását még nem kezdték meg: A Párt galántai járási bizottsága augusztus 31-én határozatot fogadott el, amely szerint a földművesek szerződéseinek felülvizsgálását szeptember 8-ig befejezik. A felülvizsgáló bizottság nagy hibája az volt, hogy egyes esetekben, mint például Zsalkovics nevezetű aisószeli kuiä-k esŕie.ben nem tudott olyan szilárd álláspontot elfoglalni, mint máskor, a kisföldművesek esetében, akiket büntetésre javasoltak. A bizottság eljárása helytelen volt. Molnár Mihály vezeikényi kisföldműves esetében is aki csak 1.30 hektár földön gazdálkodik és akinek erről a területről be kellett szolgáltatnia 6.70 mázsa búzát, 4 mázsa árpát és 6 mázsa kukoricát. A bizottság nem tudta biztosítani azt, hogy ez a kisföldműves a két mázsán felül beadott gabona után megkapja a kontingensen felüli gaboná árát. A bizottság szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy Molnár Mihály a beszolgáltatott gabonáért csak a szerződéses árt kapja. Ugyanezt az álláspontot foglalta el a Párt vezekényi helyi szervezetének és a helyi Nemzeti Bizottságnak az elnöke is A bizottság munkájának további hiányossága az volt. hogy nem oldott meg minden problémát. Nádszegen például, 15 eset kivizsgálatlan maradt Nem kisebb hiba az sem, hogy a bizottság nem áll szoros kapcsolatban a Párt járási bizottságával, nem küldött be jelentéseket, úgyhogy a járási bizottságnak nem volt áttekintése arrói, hogy hol dolgozik a bizottság és hogyan dolgozik. A Párt járási bizottságának elnöksége abból kifolyólag, hogy kötelezettségvállalást tett a szerződések felülvizsgálásának szeptember 8-ig való befejezésére, a következő intézkedéseket tette: Közös értekezletet rendezett a titkárság dolgozói, valamint a földműves raktár-szövetkezet szervezési dolgozói és a népi közigazgatás kiküldöttei számára. Ezen az értekezleten oktatást tartottak arról, hogyan kell eljárni a szerződések ellenőrzésénél. Az értekezlet után az elvtársakat beosztották az egyes községekbe. Feladatuk az volt, hogy meggyőzzék a kis- és középföldműveseket, akik beszolgáltatás! kötelezettségüknek nem tettek eleget, hogy hiányaikat más terményfélékkel pótolják a megállapított kulcs szerint. A szerződések ellenőrzésének folyamata alatt szép eredményeket értek el a kis- és középföldműveseknél, kivéve egyes eseteket, mint például a nádszegi Huszár Lajos, népi demokratikus rendszerünk ellenségének esetében, akinek 9 mázsa búzát kellett volna beszolgáltatnia és ahogy a cséplési feljegyzések ellenőrzése után kitűnt, még 10 mázsa kenyérgabona fölöslege maradt a fejadagon és a vetőmagon kívül. Huszár Lajos ennek ellenére sem volt hajlandó egy kilogramm búzával sem többet beadni a dolgozók közellátására. Huszár Lajos, azok közé a spekulánsok közé tartozik, akik kenyérgabona feleslegüket inkább az állatokkal etetik meg, mintsem, hogy a dolgozók szükségleteire bocsátanák. Az őszi munkák előkészületei A galántai járási titká

rságon naponta összeül a mezőgazdasági bizottság, hogy megtegye a szükséges lépéseket az őszi munkák sikeres megvalósításának érdekében. Ezeken az összejöveteileken a traktorállomás igazgatója vagy annak politikai helyettese jelentést te6z a gépek előkészítéséről. A bizottság javaslatára a szövetkezetek összes vetőgépeit összpontosítják a traktorállomáson, hogy azokból 3—3 vetőgépből álló agregátokat készítsenek. Az agregátokat aztán a terv szerint szétosztják az egyes brigádközpontokba. Az őszi munkák -gyors megvalósításának érdekében még 2 új brigádközpontof szervezett, mégpedig Alsóhatáron és Szigeten. Hasonlóképpen a cukorrépaszedő gépeket is összpontosítják a traktorállomáson, főleg azokat, amelyek kihasználatlanul álltak a kulákoknál. Ez bizonyára jelentős mértékben meggyorsítja a cukorrépa betakarítását. Minden előfeltétele meg van annak, hogy a Párt járási bizottsága jó politikai munkával biztosítsa az őszi munkák jó elvégzését és azáltal, hogy az idén a vetőmag időben földbekerült, jövőre még magasabb terméseket lehessen elérni. Most a helyi pártszervezetektől, a helyi Nemzet Bizottságoktól és a tömegszervezetektől függ, hogy az eddig elért sikerek az őszi munkák alatt se maradjanak el. Használjuk ki az aratási és cséplési munkákban szerzett tapasztalatokat a kis- és középföldművesek meggyőzésére, hogy mennél jobban megnövekedjen a szövetkezeti tagok létszáma, mert csakis így tudjuk meggyorsitani a szocializmus megteremtését a falun. SZPUSZTA MIKLÓS, Gajary. Magasabb árak a kontingensen íeliil beszolgáltatott tejért Népi demokratikus kormányunk ismét tanújelét adta annak, hogy nagyrat^csüli azokét a termelőket, kik beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek, vagy pedig túlhaladják. kontingensen felül beszolgáltatott tej ára szeptember hónapban 10 Késre emelkedett. Ehhez természetesen még hozzájárul a tej zsiradéktartalma után járó összeg is. Az előírt zsírtartalom 3.4 százalék. Ha például ezt a zsiradéktartalmat valamelyik termelő túlhaladja, akkor egy liter tejért 10 Kés alapárat, meg 4.3 Kés pótlékot kap, vagyis egy liter tej ára 14.30 korona lesz. Természetesen, ha a tej alacsonyabb zsírtartalmú, akkor tíz koronából arányosan levonásokat tesznek. Felhívjuk a kis- és középföldműveseket arra, hogy tejbeszolgáltatási kötelezettségüket, amilyen mértékben csak lehetséges, haladják túl, Ezzel nemcsak sajátmaguk, hanem egész dolgozó népünk javát szolgálják. Különösen Kelet-Szlovákia dolgozó parasztságát hívjuk fel a tejbeszolgáltatási kötelezettségek túlteljesítésére, mert amint ismeretes, itt hatalmas üzem, a HUKO van épülőben és a dolgozók szükségleteinek kielégítése elkerülhetetlenül fontos. KASSAI TEJÜZEMEK, nemzeti VállalaL