Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)
1951-09-12 / 214. szám, szerda
Ü J SZO1951 szeptember 13 Ifjú kommunisták bolsevik neve'ése A szovjet társadalom szervező és irányító ereje —- Lenin—Sztálin pártja," a dolgozók harcos élcsapata. A Bolsevik Párt szüntelenül harcol a szovjet állam megszilárdításáért, a kommunizmus felépítéséért. A Kommunista Párt rendszeresen bővíti sorait a munkások, kolhozparasztok és az értelmiség legjobbjainak bevonásával. A kommunisták a szovjetnép legjobb fiai, akik feltétlen odaadással viseltetnek Lenin és Sztálin nagy ügye iránt, olyan emberek, akik minden erejüket és tudásokat a kommunizmus építésének szentelik. A Párt tagjai mindenütt hatalmas munkát végeznek — az iparban, a mezőgazdaságban, a hivatalokban é® tanintézetekben, a kommunizmus hatalmas építkezésein egyaránt. Mindenütt a dolgozók élén járnak, ők azok, akik megszervezik a tömegeket a kommunista építőmunka legszebb sikereiért folyó harcra akik Lenin és Sztálin mindent legyőző eszméjét beviszik a tömegek közé. A fiatal párttagok nevelését a Bolsevi]< Párt mindig legfőbb feladatának tekintette. A helyi pártszervezetek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fiatal párttagok ideológiai fejlődésének és bolsevik nevelésének. A legtöbb ifjú poHtilsal iskolákon, tanulókörökben és szemináriumokon törekszik elméleti színvonalának emelésére, vagy egyéninileg tanulmányozza a marxista leninista elméletet. Egyre gyakrabban kerülnek napirendre a fiatal párttagok nevelésének kérdései a taggyűléseken és a pártbizottságok teljes ülésein is.: Mindez nagymértékben elősegíti a' fiatal párttagok aktivitásánalt fo- j kozását a Párt és a társadalom életében. Emellett azt is meg kell említeni, hogy akadnak még olyan pártszer-1 vezetek, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a fiatal párttagok ideológiai és politikai nevelésére. Ezt már az a tény is bizonyítja, hogy egyes pártszervezetekben számos tagjelöltnek meghosszabbították tagjelöltségi idejét. Ez azt mutatja, hogy itt komoly hiányosságok vannak a pártmunka területén. A tagjelöltség lehetővé teszi a tagjelölt számára, hogy megismerkedjék a Párt programmjával és alapszabályaival, a pártszervezet számára meg azt, hogy megismerkedjék magával a tagjelölttel, egyéni képességeivel és tulajdonságaival. A pártszervezeteknek a tagjelölttel első perctől kezdve szakadatlanul foglalkoznlok kell, gondoskodniok kell ideo'ógiat és politikai fejlődésükről, és segítségükre kell lenniök a marxista-leninista elmélet elsajátításában. A nagy Sztálin arra tanít, hogy a káderek leginkább a gyakorlati munkában, a nehézségek elleni harcban, a nehézségek folyamán edződnek meg. A feladat tehát az, hogy minden párttagot és tagjelöltet bevonjunk a pártszervezet gyakorlati munkájába. Mindenkinek képességre szerint konkrét pártmunkút kell adnia és a pártmunka teljesítését ellenőrizni kell, hogy a fiatal párttagokba beidegződjék a szervezettség, a pártfegyelem és a rájuk bízott munka iránti felelősség érzése. A pártszervezet egész munkájának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kommunisták betöltsék élenjáró szerepüket a termelésben, hogy állandóan a bolsevik kritika és önkritika szellemében nevelődjenek, hogy könyörtelenek legyenek saját hibájukkal és hiányosságaikkal szemben, hogy mind magasabb követelményeket támasszanak magukkal szemben. A nevelőmunka megköveteli, hogy egyénileg közeledjünk az em berekhez. Alihoz, hogy meggyorsítsuk a fiatal párttagok fejlődését, végfelen türelemmel kell foglalkozni mindegyikükkel, segíteni kell őket abban, hogy minél hamarabb áthassák őket a bolsevik nagyszerű tulajdonságai. A fiatal párttagok állandó nevelése terén az alapszervezetekre vár a legnagyobb feladat, hiszen az ő közvetlen nevelésük és ellenőrzésük alatt folyik a párttagok egész tevékenysége. Az alapszervezeteknek gondos figyelemmel kell követniök minden párttag munkáját, fejlődését és be kell vonni őket a Párt és a kormány határozatáért folyó aktiv harcba. Az eddiginél még jóval több figyelmet kell, hogy szenteljenek a fiatal párttagok nevelése megszervezésének a járási, városi és területi pártbizottságok is. Ugy kell tekinteni ezt az ügyet, hogy minden párttag példát mutasson a. tömegeknek és hogy példamutatásával maga után vonja a tömegeket. Minden kommunistának kötelessége, hogy ott küzdjön azoknak a harcosoknak az első sorában, akik a szovjet állam hatalma további megszilárdításának, a kommunista társadalom felépítésének feladatát tűzték maguk ele. A sztálini „Brdzola" megjelenésének 50. évfordulója Fél" évszázaddal ezelőtt, 1901 szeptemberében jelent meg a Ioszif Visszárionovics Sztálin által életrehívott grúz ülegális újság, a „Brdzola" (Harc), a lenini Iszkra igazi harcos társa. Az "Iszkra" melegen üdvözölte a „Brdzola" megjelenését, melynek hasábjain Sztálin elvtárs megvédelmezte és tovább fejlesztette a proletariátus diktatúrájára, a munkásosztály munkásmozgalomba valő hegemóniájára Z- a marxista proletárpárt felépítésére vonatkozó lenini eszméket. „Az újság nem csupán kollektiv propagandista és kollektív agitátor, hanem egyben kollektív szervező is" — jelölte meg a sajtó feladatát Lenin az „Iszkra" megjelenésekor és a sztálini „Brdzola" mindebben betöltötte ezt a nemes hivatást. A foiradalmi munkásmozgalom fokozott harci lendülete, a XX. század elején a Kaukázusra és a Kaukázuson-túlra is átterjedt. A tifliszi szociáldemokraták „MeszameDaszi" szervezetének forradalmi szárnya, az opportunista többség elleni küzdelmek során, Sztálin elvtárs vezetésével akkoriban tért át a politikai tömegagitációra. A bakui" illegális nyomdában kinyomtatták az első illegális grúz szociáldemokrata újság, a „Brdzola" első számát, melynek „Olvasóinkhoz" irt vezércikkében Sztálin elvtárs rá mutatott, hogy a lapnak a munkásmozgalom r\ére kell állnia és olyan közel kell kerülnie a munkástömegekhez, hogy folytonosan hatást gyakorol hasson rájuk és vezető központúkká válhassék. A következő számban Sztálin elvtárs nagyjelentőségű „Az Oroszországi Szociáldemokrata Párt és legközelebbi feladatai" című cikkében rámutat a munkásosztály vezető sze repére a demokratikus felszabadító mozgalomban és a proletariátus önálló pártja megalakításának fontosságára. A forradalmi marxista párt megalakításának nagyszerű terve, me lyért a lenini „Iszkra" és a sztálini „Brdzola" olyan lelkesen küzdött azóta mindent elsöprő diadalt ara tott. Az ötven évvel ezelőtt meg jelent „Brdzola" segített lefektetni annak az egységes, harcedzett Kommunista Pártnak alapjait, mely győzelemre vitte a forradalmat megteremtette a világ e'sö szocia lista országát, s már előre mutat a kommunizmus felépítése felé. A harcos pártszerűséget, proletariátus ellenségei iránti en gesztelhetetlenséget, a forradalmi marxizmus eszméjéhez való hűséget, a tömegekkel való elszakíthatatlan kapcsolatot, a sztálini „Brdzolának" lenini „Iszkrát követő dicső hagyományait vette át és gazdagította tovább a bolsevik sajtó, melynek tapasztalataiból tanul most a világ kommunista és munkáspártjainak sajtója. 3őu£zmifeét éo a ke! hozrefidszer álf áit Boldogok a kolhozparasztok a rjazáni Korablinoban is: dús volt az aratás, a magtárak megteltek gabonával, s határidő előtt teljesítették az állam iránti kötelességüket Hosszú volt az út, amíg eljutottak a bőséges és boldog élethez a korablinoi kolhozparasztok. A jólét azonban nem feledteti a multat, az öregek gyakran beszélnek a fiataloknak arról, hogy szipolyozta őket Fedoszejev földesúr. Fedoszov elvtárs, a „Vörös csillag"-kolhoz elnöke, most is a kolhoz naplójában lapozgat. — 1929: A korablinoi szegényparasztok egyrésze megalakította a „Traktorra!" nevű csoportot. A bolsevik Párt megmutatta a nyomorból kivezető útat, — a kolhozok útját. Egyesültünk a „Vörös csillag" mezőgazdasági szövetkezettel — olvassa. — Milyen messze van ma már az az idő, amikor még a Fedoszejev uraság ült a nyakunkon, — szól közbe Psemicsnikov a legöregebb kolhozmunkás. — övé volt itt minden föld, amit csak belátott a szem. 10 évig cselédeskedtem nála. — Nehezen éltünk mi is, habár középparasztnak számítottam; volt földem, lovam, tehenem. A nyolctagú családból négyen dolgoztunk látástól-vakulási, és mi volt az eredmény? Összegyűjtöttünk vagy 5 mázsa rozsot, 1.5 árpát és 16—17 mázsa burgonyát. Mit kezdjünk vele? A kunyhót is meg kellene javítani, lószerszámra is szükség lenne, a gyermekeknek nincs mibe iskolába járni — egyszóval pénzzé kell tenni a termést, pedig magunknak is kevés lenne kenyérre — mondja Vaszilij Amelkin kolhozmunkáa. Az elnök eltűnődve bólint, majd tovább folytatja az olvasást: 1930: A teljes kollektivizáclő útján felszámoltuk a kulákságot. A putyilovi munkások megküldték nekünk az első traktort. Teljesedett álmunk. Tavasszal felszántottuk a mezsgyéket és elvégeztük' az első közös vetést. Az állam segitö kezét itt is éreztük: először dolgoztunk vetőgópekkel. — 1931—32: Már szép termést takarítottunk be, megkezdtük a kö zös állatállomány tervszerű tenyésztését. Fajállatokat kaptunk az államtól, közös munkával pedig megépítettünk egy nagy istállót. Hat hektárnyi területen gyümölcsöst létesítettünk. — 1933: Moszkvában lezajlott a kolhozok élmunkásainak első kongresszusa. A kolabrinoiakat a legjobb élmunkás: Vaszilij Amelkin képviselte. Amelkin közbeszól? —- örökre szívembe vésődtek a mi drága Sztálin elvtársunknak szavai, hogy változtassuk a kolhozokat bolsevik kolhozokká, a kolhozmunkások életét pedig tegyük jómódúvá. Elvtársaim: Mi ls meg fogadtok Sztálin elvtárs útmutatá sait, becsülettel dolgoztunk, őrizzük a kolhoztulajdont. Minden úgy lett, ahogy Sztálin elvtárs előre látta: a volt szegényparasztok és mi, a volt középparasztok ma már jólétben érünk. Mint a nappal az éjtszakától, úgy különbözik a mi életünk a régitől. Az elnök tovább fűzi a szót: — 1934: Rohamosan fejlődik közös gazdaságunk. Istállóinkban már 30 szarvasmarha, óljainkban 38 sertés, karámjainkban 200 juh van, külön baromfifarmot létesítettünk, magtárakat takarmánycsüröket építettünk. Van már méhészetünk, konyhakertészetünk és megvásároltuk az első tehergépkocsit. Az állam egyre több anyagi támogatást nyújt. Kolhozunkat bekapcsolták a gépállomások hálózatába. — 1935: Lezajlott a kolhozok rohammunkásainak Iľ. kongresszusa, amelyen Sztálin elvtárs vezetésével kidolgozták a mezőgazdasági árteljek alapszabály-tervezetét. A sztálini alapszabályok elfogadásával egyidejűleg törvénybe iktatták a szövetkezetek örök földhasználati jogát. Nagy volt kolhozunkban az öröm. ígéretet is tettünk Sztálin elvtársnak: fáradhatatlanul erősítjük a kolhozrendszert 45 nap alatt megépítettük a 10 osztályos iskolát. A rövid szünetet kihasználja Psemicsnyikov kolhozmunkás: — Nyitva áll gyermekeink előtt minden út járhatnak iskolába, tanulhatnak. A nagyobbik lányom most végezte el a pedagógiai főiskolát, a második a mi tízosztályos iskolánkba jár, az egyik fiamból pedig mester lett. A másik fiam is tovább tanult volna, de mint tudjátok meghalt Leningrád alatt — Fegyverrel védte ő is a szovjethatalmat. A mi hőseinknek köszönhetjük a boldog kolhozéletet, — mondja elgondolkozva Amelkin. Az elnök folytatja: — 1936—37: Egyre több a gépünk, emelkedik a földmüvelés kultúrája, szaporodik állatállományunk Ahol régen még 6 mázsás átlagtermést sem értünk el hektáronként, ott már 16 mázsa gabonát arattunk. — 1938: Emelkedik az általános jólét: 80 új ház épült. Konyhaker tészetünket 43 hektárral növeltük, a háztáji gazdálkodás is fejlődik: minden ház körül gyönyörű kert virul. Van már klubunk, könyvtárunk és építettünk egy városi tipusú fürdőt. — 1939: Gazdasági és kultúrális eredményeinket bemutattuk a moszkvai mezőgazdasági kiállításon: az első díjak egyikét kaptuk. -— 1940: Másfélszeresére nőtt állatállományunk, 35 hektárral növeltük a gyümölcsöst, 100 új családdal a méhészetet. — 1941—1945: A fasiszták ránk törtek, hogy elpusztítsák amit építettünk, de a kolhozrendszer bebizonyította legyőzhetetlen életerejét A háború évei alatt terven felül 4800 mázsa gabonát és rengeteg más terméket adott a kolhozunk az országnak. Tank és repülőgép építés céljaira 500.000 rub. fordítottunk. Becsülettel teljesítettük a haza fegyveres védelmét is: kolhoztagjaink közül 250-en kaptak magas kitüntetéseket hőstetteikért. — 1946: A rettenetes aszály ellenére is jó termést takarítottunk be Vízierömüvet* malmot lakatosniűhelyt építettünk és sok lakóházat. 1947—1949: 25 kitüntetett mintagazdánk van már. A sztálini természetátalakitási terv alapján megindítottuk a harcot a szárazság ellen: beültettük az első véderdősávokat, és 3 új viztároló medencét építettünk. — „Traktorra!" Ez volt a mi első csoportunk neve — fűzi a szót Amelkin. — Ez volt a jelszavunk is, s mert a Bolsevik Párt és a nagy Sztálin mutatta és mutatja az útat, más lett a mezőgazdaság és mások lettek az emberek is 20 év alatt — A szovjet hatalom, elvtársak, több mint 200.0 hektár földet adott kolhozunknak örök használatra — folytatja az elnök. — Nagyapáink hármas vetésforgója helyett kolhozunk már a füves vetésforgót használja. Tudományos alapon tápláljuk a talajt: ebben az évben 5200 tonna trágyát, 35 tonna hamut és baromfitrágyát, 120 tonna komposztot és 40 tonna ásványi tápsót szórtunk földjeinkre. Felhasználjuk a micsurini tudomány legújabb eredményeit: a vetömag-csávázást, a mesterséges beporzást és gépesítettük a mezőgazdasági munkát. Oly dús a termés, hogy minden egyes kolhoztagra, már többszörösen annyi gabona, krumpli, tej, aöldség, hús és egyéb termék jut, mint azelőtt. Nagyezsda Filatova Jekatyerina Psenyicsnyikova, Alekszandra Trihankina és Mairja Davidkina szántóföldi brigádjai már 24 mázsás hektáronkénti átlagtermés értek el. Élmunkásainkat tisztelet övezi, munkájukat figyelemmel kíséri a Párt, kitünteti őket az állam. Gyermekeink közül 200-an végeztek már középiskolát és 70-en főiskolát. Minden házban villany világit és szól a rádió. — A kolhoz számomra olyan mint a szülőház — fordul az elnök felé a Munka Vörös Zászlaja érdemrenddel kitüntetett Jekytyerina Trihánkina. — örök nyomorban, sötétségben éltünk, rettenetes teher volt a munka régen. Brigádom 24 mázsás átlagtermést ért el gabonából és mégis soha nem fáradtunk el. A Párt és a mi Sztálin elvtársunk szeme rajtunk van, velünk örül az egész szovjethaza. Eredményeinkkel azonban, elvtársak, nem szabad megelégednünk. Ugy kell dolgoznunk, hogy a Jelenlegi színvonalat is túlszárnyaljuk. Köszönjük, hálásan köszönjük Sztálin elvtársnak, hogy rávezetett bennünket a boldog kolhozélet útjára. Egy éve indult meg a sztálingrádi vízierőmü építkezése 1950 augusztus 31-én értesült a szovjetnép kormánya határozatáról, hogy felépítik a sztálingrádi vizierőmüvet, a világ egyik leghatalmasabb hvdrocentráléját, a kommunizmus egyik gigászi alkotását. Ez a határozat tiz nappal követte a kujbisevi erőmű építésére vonatkozó kormányhatározatot. A sztálingrádi erőmű a kujbisevivei. valamint az ukrán, az északkrimi és a Turkmén-főcsatorna mentén épülő vizierőművekkel együtt dicsőséges teljesülése a lenini-sztálini nagy villamosítási tervnek, amelyet H. G. Wells angol író, aki 1921-ben, a világmosítási terv születése idején Oroszországban utazgatott — utópiának, tervezőjét, Lenin elvtársat, pedig a »Kreml álmodozójának* nevezte. A GOELRO, azaz a nagv villamosítási terv azonban diadalmasan megvalósult. A Szovjetúnió azóta a villamosítás ütemét és színvonalát illetően Európa valamennyi országa elé került a kujbisevi és a sztálingrádi erőművek pedig a világ leghatalmasabb építkezései. Sztálingrád. Minden, ami ezzel a hősi várossal egybefügg, szent a szovjetnép és lelkesítően példaadó a világ minden haladó embere számára. Sztálingrád a nagv polgárhábarú forradalmi hősiességének és dicsőségének jelképe. Sztálingrád alatt zajlott le a szovjet föld és a világ legnagyobb csatája, amelv a hitleri fasizmus pusztulását jelentette és a leigázott népek felszabadulásának kezdetét. A szovjetkormánv tavaly, augusztus 31-én megjelent határozata szerint a sztálingrádi erőmű a kujbisevihez hasonlóan, duzzasztóműből és hajózsilipekből áll. A mű célja: az öntözés és vízellátás érdekében 13 millió I hektár kiterjedésű területnek vizet biztosítani. Elmúlik néhány hónap és a Volgát i már átszeli a hatalmas gát, a villanyerőmű géptermében pedig felzúgnak a turbinák. A magasfeszültségű vezetékeken megindul a villanyáram Moszkva, a Fekete-Földek, a Volgamente felé, ahol mindenütt új gyárakat és üzemeket hiv életre. Hatalmas méretekben indult meg a nagy munka az egész nagy szovjetország, a hatalmas szovjetipar odaadó támogatásával. „A kommunizmus építkezése az egész nép ügye" — ezzel a nagyszerű jelszóvar indult meg a munka és folyik tovább. A Volga jobb- és balpartján hatalmas ütemben ^épülnek már a mechanikai és építőüzemek, vasútvonalak és a tükörsima autóutak. A vízierőmü építőinek városa a Volga balpartján készül. Az első város-negyed, ame'y 23 kőházból áll, rövidesen el is készül. Az építők már a második és harmadik emeleteken dolgoznak. A lakóházakkal egyidejűen éttermek, kórházak, rendelők, üzletek és szállodák épülnek. Közben megállás nélkül ültetik a fiatal facsemetéket. A sztálingrádi és kujbisevi vízierőművek, a velük kapcsolatos csaá ornákkal megváltoztatják az egész /olga-táj képét és óriási hatással lesznek az egész Szovjetunió gazdasági fejlődésére. A volgai víziút olyan közlekedési vonallá válik, amelynek teljesítőképessége negyvenszer akkora lesz, mint egy vasúti fővonalé. A nagy volgai gát 26 méterre emeli majd a Volga szintjét. A folyam vize hatalmas tengerré átad, elér az Uraiig és életet adó vízzel látja ej azokat a területeket, amelyeken ma csak bogáncs és kóró tere:n.
