Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-11 / 213. szám, kedd

ÜJSZO­1951 szeptember 13 Véget ért a sanfranciscói értekezlet A Japánnal kötött különbékeszerződés - mondotta Gromiko — nem szolgálhat alapul igaz békés megoldásra a Távol-Keleten A sanfranciscói értekezlet 6-iki délu­táni ülésén felszólalt Seksyiinova asz­szony; Köztársaságunk képviselője Hangsúlyozta: a küldöttek azzal a re­ménnyel jöttek az értekezletre, hogy olyan japán békeszerződést dolgoznak ki, amely lehetetlenné teszi a japán agresszió megismétlődését. Az USA által kierőszakolt diktátori ügyrendi szabályok, az USA küldöttségének kü­lönböző oršzágok képviselőire, a szín­falak mögött gyakorolt nyomása, a nagy kínai nép küldöttségének távol­tartása az értekezlettől, ékesszólóan bizonyítja, hogy az USA lehetetlenné igyekszik tenni a japán békeszer­ződés kérdésének szabad megvitatá­sát. Sekaninova befejezésül rámuta­tott, hogy a szovjetiavaslatok a békeszerető, valóban demokratikus, független Japán megteremtését célozzák és a világ békéiének megszilárdítá­sára, valamint a népek közötti ba­rátság elmélyítésére irányulnak. Acheson, az értekezlet elnöke, kétszer is félbeszakította Csehszlovákia kép­viselőjének beszédét, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megakadályozza a beszéd befejezését. Ezután Schuman, Franciaország képviselője, továbbá Hollandia, Új-Zéland, Pakisztán és Görögország küldöttei szólaltak fel. Minden lehető módon megkerülték a szovjetjavaslatokat és »békés rende­zésnek* igyekeztek feltüntetni a japán békeszerződés amerikai-angol terveze­tét Ezzel az értekezlet csütörtök dél­utáni ülése véget ért. A péntek délelőtti ülésen Szaudi­Arábia, Peru, Brazília, Guatemala, Indonézia, Irán és a Fülöp-szigetek képviselői szólaltak fel. Az értekezlet szeptember 7-i esti ülésének megnyitása után Josida ja­pán miniszterelnök beszélt, aki talp­nyaló módon kijelentette, hogy a ja­pán kormány teljesen egyetért az angol-amerikai szerződési javaslattal. Josida arcátlan kirohanásokat intézett a Szovjetúnió ellen, azt állítva, hogy a Kuriíi-szigetek és Szachalin-sziget déli része a ^Szovjetúnió megszállása alatt áll« és azt állította., hogy ezt az ősrégi szovjet területet Japán nem ragadta el, hanem szerződéssel került Japán birtokába. Josida beszéde után az elnöklő Acheson Ceylon képviselőjének adta meg a szót. aki nyilvánvalóan az amerikai küldöttség utasítására azt javasolta, hogy az utána felszólaló küldöttek beszédeinek időtartamát korlátozzák, valamint az összes be­szédekét is. A. A. Gromiko, a szovjet-küldött­ség vezetője felhívta Achesont, a konferencia elnökét, hogy feleljen arra a kérdésre, vájjon hajlandó-e a konferencián megvizsgálni és meg­oldani azokat az angol-amerikai szerződési javaslattal kapcsolatos javító és kiegészítő javaslatokat, amelyeket a Szovjet küldöttsége tett. Acheson megokolatlan fejtegetések­be bocsátkozott arról, hogv a szovjet megjegyzéseket és kiegészítéseket a javaslattal kapcsolatban nem lehet a konferenciára alakilag előterjesztet­teknek tekinteni. Gromiko Achesonnak ezt az állítását megcáfolta: emlékez­tetett arra, hogy a szovjetjavaslatok a szovjet küldöttség nyilatkozatának részét képezték, Ezenkívül önállóan lettek benyújtva. Acheson tehát újabb ürügyet talált — arra hivatkozott, hogy a konferen­ciát csupán a szerződés aláírására hívták össze és a szovjetküldöttség követelései a javaslataik átvizsgálásá­ra és azok elfogadására nem esnek a tárgyalási programm keretébe, miután a konferencia Ceylon küldöttségének javaslatának megtárgyalásával fog­lalkozik. , Gromiko újból rámutatott az elnök határozatának értelmetlenségére. Amikor Ceylon javaslatát a szokásos szavazati többséggel el­fogadták, Gromiko ezt a kijelen­tést tette: „A Szovjetunió küldöttsége már rámutatott arra, hogy a nemzetközi joggyakorlatban álta­lánosan elismerik, bármely nem­zetközi konferencia résztvevőjé­nek azt a jogát, hogy e konferen­cián megtárgyalásra kerülő javas­latokkal kapcsolatos javításai­kat és kiegészítéseiket előter­jesszék. Ez elv ellenére, most olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy a Japánnal kötendő béke­szerződéssel kapcsolatban a Szov­' jetunió által előterjesztett javítá­sokról és kiegészítésekről ne sza­vazzanak. Ez példátlan javaslat. A nemzetközi konferenciák rende­léseinek gyakorlatában nem volt egyetlen egy eset sem, mely sze­rint a konferencia résztvevői kény­szerülve lettek volna az illetékes javaslatot abban a formában elfo­gadni, amelyben a konferencia elé megbírálásra előterjesztették. Világos, hogy a javaslat, amely szerint a Japánnal kötendő béke­szerződés javaslatával kapcsolatos javításokról és kiegészítésekről ne tárgyaljanak, azt a célt követi, hogy a konferenciára a japáni bé­keszerződési javaslat amerikai-brit tervezetét rákényszerítse minden változtatás nélkül. E javaslat szerzői a konferen­cián megkísérlik, hogy a Japán­nal kötendő békeszerződési javas­latokat bármilyen eszközökkel ke­resztül vigyék, durván megsértve a nemzetközi konferenciák lefoly­tatásának alapelveit. Ennek kö­vetkeztében a konferencia, mely­re az egyes államok képviselői azért utaztak San-Franciscóba, hogy a tárgyalásra kerülő kérdé­sekben igazságos és mindenki szá­mára elfogadható megoldást ta­láljanak, tisztán formai procedú­rává változik, amelynek az a célja, hogy megpecsételje az ame­rikai-brit-japáni békeszerződési ja­vaslatot. Ha a konferencián képviselt kor­mányok között vannak olyan kor­mányok, akik hajlandók megenged­ni azt, hogy hasonló helyzetbe ke­rüljenek, ez az ö dolguk. A Szov­jetunió küldöttsége azonban nem lép erre az útra. Teljesen világos, hogy az USA­nak ezt a viselkedését nem lehet máskép magyarázni, mint arra, hogy félnek a javítások és kiegészí­tések nyilvános és általános meg­tárgyalástól, amelyeket a Szovjet­unió a konferencián a Japánnal kö­tendő békeszerződés amerikai-brit terv^etével kapcsolatban javasolt. Ez " javaslat, ugyanis, amint azt a szovjet küldöttség megelőző felszó­lalásában részletesen megmagyaráz­ta, nem a Távol-Kelet tartós béké­jének helyreállítására irányul, ha­nem arra, hogy Japánt amerikai ka­tonai támaszponttá alakítsák át és a Japán nép erejét és gazdasági forrásait a japán militarizmus új­jáélesztésével az USA távolkeleti politikájának érdekében használják fel, és egy új háború lángra lobban­tását célozzák. Éppen ezért a szovjet küldöttség kitart amellett, hogy részletesen megtárgyalják a Japánnal kötendő békeszerződéssel kapcsolatos javí­tó és kiegészitö indítványokat, ame­lyeket a szovjet küldöttség terjesz­tett elő és amelyek a japán milita­rizmus újjászületése veszélyének elhárítására irányulnak, és Japán demokratizálását célozzák. Meg vagyunk győződve arról hogy ezek a javító és kiegészítő indítványok, ellentétben a Japánnal kötendő békeszerződés amerikai­brit javaslatának mai alakjával, megfelelnek az összes békeszerető nemzetek érdekeinek, különösen Ázsia és a Távol-Kelet népeinek, tehát a japán nép érdekeinek is Egyben az általáfnos béke és biz­tonság megőrzésének érdekeit is szolgálják." Gromiko kijelentette, hogy az el­nök határozatával nem ért egyet és hdgy e határozatot terjesszék a konferencia elé megtárgyalásra. Lengyelország képviselője szin­tén tiltakozott az elnök határozata ellen. Ezután a határozatot szava­zásra bocsátották. Az amerikai­brit tömb szavazati többségével ezt az értelmetlen határozatot is jóvá­hagyta. Gromiko, a szovjet küldött­ség vezetője, újból szólásra emel­kedett. Rámutatott arra, hogy az USA küldöttsége már a konferen­cia kezdetén arra törekedett, hogy ne engedjen semilyen kérdést amely a Japánnal kötendő béke­szerződéssel kapcsolatban áll, lé­nyegében megtárgyalni. Emellett azonban — mondotta a szovjet küldöttség vezetője, — ez a ja­vaslat egyáltalán nem kielégítő. Szabaddá teszi az utat a japán militarizm us ki f e j lesz téséhe z. Gromiko rámutatott arra is, hogy ez a javaslat nem biztosítja Japán függetlenségét, mert arra kötelezi hogy kétoldali szerződést kössön az USA-val, amely az USA-nak megadja azt a jogot, hogy Ja­pánban tartsa katonaságát. Gromiko rámutatott arra, hogy a békeszerződési javaslat Japánt még inkább az USA monopóliu­mainak rabszolgájává teszik. * A Japánnal kötött úgynevezett „békeszerződés" aláírásával szep­tember 8-án végetért a sanfran­ciscói konferencia. Az amerikai-brit szerződési ja­vaslatot azok az államok írtál; alá, amelyeknek túlnyomó több­sége a valóságban nem vett részt a Japán elleni háborúban és Ja­pántól többezer kilométernyi tá­volságra fekszik. A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttségei, amelyek az amerikaiak által diktált szerző­dést határozottan elutasították, — mert ez nem a béke, hanem a há­borús előkészületek szerződése — a szeptember 8-i ülésen nem vettek részt. Amint ismeretes, a szerződés aláírásán San-Franciscóban a nagy ázsiai országok egyike sem vett részt. Gromiko nyilatkozatot ad a sajtónak Szeptember 8-án Gromiko, a szov­jet küldöttség vezetője San-Fran­ciscóban sajtókonferenciát tartott A szovjet képviselő 300 laptudósító előtt nyilatkozatot adott, amelyben értékelte a Japánnal kötendő béke­szerződés amerikai-brit javaslatát. Ez a javaslat — mondotta Gro­miko — nem szolgálhat alapul igazi békés megoldásra a Távol­Keleten, olyan megoldásra, amely nem engedné meg, hogy a japán militarizmus ismét felemelje fe­jét, amely biztosítaná a békét, az ázsiai és távolkeleti államok biz­tonságát, amely eleget tenne azon nemzetek jogos követeléseinek amelyek szenvedtek a japán tá­madásoktól és végezetül, amely biztosítaná Japán szuverenitásá­nak és függetlenségének felújítá­sát. Gromiko rámutatott arra a fele­lősségre, amely mindazokra hárul, akik megsértve a nemzetközi egyez­ményeket, Japánra külön békeszer­ződést kényszerítettek. Szeptember 7-én a különböző saj­tóügynökségek híreket terjesztettel; arról, hogy a san-franciscói rendőr­ség merényletet hiúsított meg Gro­miko, a san-franciscói konferencia szovjet küldöttségének vezetője el­len. A lapok hírt adnak arról, hogy a merénylet szervezői autószeren­csétlenséget akartak előidézni. To­vábbá beszámolnak arról is, hogy ezzel kapcsolatban az amerikai hi­vatalok „rendkívüli nitézkedéseket" foganatosítottak Gromiko védelmé­re. Ezek az intézkedések abban nyilvánultak meg, hogy Gromiko San Franciscóban csak rendőrautó és motorkerékpár csapatok kísére­tében mozoghatott. A külföldi országból érkezett lá­togatók körében ezek a Gromiko személye körül szállongó hírek szá­mos kérdésere adtak alkalmat azzal kapcsolatban, milyen rend uralkodik az USA városaiban. Sztálin elvtárs távirata Vlko Cservenkoviioz Bulgária felszabadulásának évfordulója alkalmából Vlko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának el­nöke a következő táv-iratot kapta Joszif Visszárionovics Sztálintól: f/Vlko Cservenkov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság miniszterta_ nácsa elnökének. Kérem, Elnök elvtárs, fogadja őszinte jókívánságaimat a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. További sikereket kívánok a bolgár népnek a szocialista Bulgária, építése terén. J. V. Sztálm«. Mm fia felszabadításának hetedik évfordulója alüafmáiél tartott szófiai ünnepi gyűlés iMvizlő távirata Sztálin elvtársisoz Szeptember 8-án a szófiai nemzeti színházban Bulgária felszabadulásá­nak hetedik évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést tartottak, amelyen a bolgár közélét vezető személyiségein kívül megjelent V. D. Szokolovszkij, a Szovjetúnió hadügyminiszterének helyettese, A. J. Bogomolov, a szov­jet külügyminisztérium képviselője, valamint a népi demokratikus orszá. gok kormányküldöttségei, az olasz Kommunista Párt küldöttsége, Nazim Hikmet, kiváló török költő, a Sztá­lin-díj laureátusa és a bolgár főváros dolgozóinak képviselői. Valko Cservenkov, Bulgária Kom­munista Pártja főtitkára, a bolgár minisztertanács elnöke, nagy lelke, sedéssel fogadott beszédet mondott Bulgária felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlésen továbbá beszédet mondot­tak Szokolovszkij marsall, a szovjet kormányküldöttség vezetője, a népi demokratikus országok kormányktü­döittségeinek vezetői, a Kínai Nép­köztársaság küldöttségének vezetője, az olasz Kommunista Párt küldöttsé. gének vezetője és Nazim Hikmet tö­rök költő. Az ünnepi gyűlés nagy lelkesedés­sel a következő üdvözlő távirat kül­dését határozta el J. V. Sztálin ge­neralisszimusznak: »Drága Sztálin elvtárs! A szófiai dolgozók ünnepi gyülé_ se, amelyet hazánknak a fasizmus és az idegen imperialista rabszolgaság alól való felszabadítása hetedik év­fordulójának alkalmából rendeztünk, Önnek felszabadítónknak, legnagyobb barátunknak és védehnezöiiknek, az egész haladó efnberiség tanítójának és vezérének lángoló harci üdvözle­tet küld. Legörömteljesebb ünnepünk napján egész népünket hálánk gondolatai és érzelmei töltik el a nagy szovjet or­szág iránt, annak hősi nemzetei és dicső hadserege iránt, amely hazán, kat felszabadította a hitlerista fasisz­ták alól és ezzel megtere>ntette szep­tember 9-ikí népfelkelésünk gyözel­A francia nemzetgyűlés reakciós többsége elfogadta a katolikus iskolák­állami segélyezésére vonatkozó tör­vényjavaslatot. A kommunista parla­menti csoport és több szocialista kép­viselő a javaslat ellen szavazott. Az indonéziai kormány megtiltotta több haladószeJlemű külföldi lap és folyóirat terjesztését, közöttük a „Tar­tós békéért, népi demokráciáért!" la­pot és az ',Uj idők" c. folyóiratot. Ugyancsak betiltották a kinai nyelven megjelenő újságokat. A reakciós kor­mány önkényes intézkedése mély fel­háborodást váltott ki a demokratikus közvéleményben. Nyugat-Németország több fémipari üzemébe, n kimondták a sztrájkot. Jól­lehet a reakciós szociáldemokrata szakszervezeti vezetőség elejét akarta venni a sztrájknak, a munkabeszünte­tés tovább terjed. Igy Hessenben és Kasselben a fémipari munkások abba­hagyták a munkát. Hanauban a vegy­ipari üzemek dolgozói közösséget vál­laltak a sztrájkolókkal. Hanauban és Braunschweigban gyűjtést rendeztek a sztrájkolok támogatására. Harminchét ország 500 tudósa vett részt a szeptembe' 3-án Koppenhágá­ban megkezdődöt* nemzetközi érte­kezleten, amelyen a gyermckparalizis kérdéseivel foglalkoznak. Az értekez­leten a Szovjetunió is résztvett. A munkaüléseken az angol, francia, orosz, német és spanyol nyelveket használták. A corsicai Bastilla kikötőben a rako­dómunkások megtagadták lőszeres ládák berakását egy hajóra. Bár a rendőrök és a hajóstársaság megbí­zottai megfenyegették a munkásokat, a dokkmunkások szilárdan kitartottak elhatározásuk mellett. A brazíliai Sao-Paolo városban 5000 banktisztviselő sztrájkba lépett és béremelést követel. A rendőrség szi­gorú megtorló intézkedéseket lépte­tett életbe a sztrájkolok ellen, de ez­zel sem ért el eredményt, sőt a sztrájk más városokra is kiterjedt. Minthogy az amerikai vörösréz­bányák munkásai folytatják a sztráj­kot, Truman elnök utasította a fő­ügyészt, hogy adjon parancsot a mun­kásoknak a sztrájk beszüntetésére. A reakciós Taft-Hartley törvény alapján üldözőbe veszik a munkásokat azzal az ürüggyel, hogy a munkabeszünte­tés nagy kárt okoz az ország gazda­ságának és a hadianyaggyárlásnak. A jövő héten Szplit jugoszláv ki­kötőbe érkezik a brit hadiflotta egyik hajóraja. A brit hajóraj „látogatása" összefügg Titonak azzal a kijelentésé­vel, liogy hajlandó megkötni a fasisz­ta Görögországgal és Törökországgal az imperialisták parancsára régen ter­vezett paktumot. A Telepress hírügynökség jelenti, hogy az ENSz gazdasági bizottsága közzétette a franciaországi élelmiszer­árak növekedésének táblázatát, az utóbbi 12 hónapban. Eszerint a hús­árak 37—60 százalékkal, a zöldség­árak 23—70 frankkal, a vaj ára pedig 632-ről 856 frankra emelkedett kilón­ként. Hasonlóan megdrágult a szén, a gáz és a vasúti díjszabás is. mének előfeltételeit, amely elsöpörte a monracho-fasizmu-s véres diktatú•_ ráját, és megnyitotta előttünk az utat az új, szabad és boldog szocialista élet felé. Hét év óta minden léptiin_ kön érezzük azt az óriási, sokoldalú testvéri segítséget, amelyet a Szov­jetúnió és személyesen Ön Sztálin elvtárs nyújt nekünk, mint nemzeti függetlenségünk megbízható védőpaj­zsa és szocialista felépítésünk hatal_ mas hajtóereje. Ha ma, megokolt büszkeséggel számolhatunk be az or­szágunk politikai, gazdasági és kut­túréletében elért nagy sikerekről, amelyeket hét év alatt harcoltunk ki, akkor ezt azért tehetjük, mert népünk szilárdan együtt halad és fej_ lödik a szovjet nemzetekkel. A bol­gár-szovjet barátságot, amelyet hal_ hatatlan vezérünk G. Dimitrov ha­gyott ránk, mint hazánk szábadsá_ gának és felvirágzásának legszilár­dabb biztositékát, úgy fogjuk védel­mezni, mint szemünk fényét és min_ den erőnkkel megszilárdítjuk és ki­bővítjük. Az ilyen napokon, mint a mai ün­nep, amikor visszatekintünk sike_ reim,k eredményeire és új munkára gyűjtünk erőt, hazánk boldogságának és haladásának érdekében, még mé­lyebben és kifejezőbben érezzük, mint bármikor máskor, hogy népünk­nek és az egész emberiségnek szük_ sége van a békére. A békében foly­tatott munka "hét éve lehetővé tette nekünk, hogy nagy előháladást te­gyünk hazánk felvirágoztatásában. A béke számunkra nélkülözhetetlenül fontos, hogy megőrizzük épitö mu/n, kánk gyümölcseit és megvalósíthas­suk új szocialista életünk felépítésé­nek terveit. Ez a felismerés rendit_ hetetlen elszántság forrása, amellyel dolgozóink az összes békeszerető nem­zetekkel, a nagy Szovjetúnió vezeté­sével harcolnak az arcátlan háborús gyújtogatok és balkáni nyomorult csatlósaik ellen, — a béke megőrzé­séért. Aláírásainkkal egyhangúlag tá­mogattuk a Béke Világtanács ötha_ talmi békeegyezmény megkötésére szóló felhívását. Lankadatlan erély­lyel és szilárdsággal fogunk tovább haladni a béke nagy hadseregének soraiban, amelynek lángeszű vezére Ön, drága Sztálin elvtárs. Éberen fogunk őrködni és könyörtelenül el­pusztítjuk a kémeket, az imperia­listák áruló ügynökeit, népi köztár­saságunkat építeni fogjuk és meg_ erősítjük, mint a béke megbízható erejét a Balkánon. Országunk népi demokratikus kor­mánya fennállásának nyolcadik évé­be lépve, bizalommal tekintünk a jövőbe, eltökélten, h 0gy minden erőn­ket a béke védelmére és a szocializ­mus építésére hazá>rkban fogjuk for_ dítani. A Szovjetúnió testvéri segít­ségével, szülő Kommunista Pártunk vezetésével, az élen Dimitrov művé­nek méltó folytatójával, Valko Cser­venkov elvtárssal, rendíthetetlenül Lenin és Sztálin x'itján haladva, fá­radhatatlanul fogunk harcolni ötéves nemzetgazdasági tervünknek a meg_ állapított időpont előtt való teljesí­téséért, a termékek kiváló minőségé­ért, a mezőgazdaságban magas ter­mésért, a szövetkezeti gazdálkodás megerősödésével, az agrotechnika, a mezőgazdaság gépesítése bevezetésé­vel és harcolni fogunk a kultúra ál_ landó fejlesztéséért. Ha útunkon bár­milyen nehézségre is bukkanunk, e nehézségeket legyőzzük, mert a Szov­jetunióval, Sztálin elvtárssal hala­dunk és ott, ahol a Szovjetúnió van, ahol Sztálin van, 0tt a győzelem. Éljen és hatalmaskodjon a felbont. hatatlan bolgár .szovjet barátság! Éljen a legyőzhetetlen Szovjet Had­sereg — felszabadítónk! Éljen a béke világmozgalom, élen k nagy Szovjetunióval — a béke és de­mokrácia bástyájával az egész vilá­gon. Éljen a béke és az összes nemzetek közötti barátság nagy védelmezője, — tanítónk és vezérünk az egész haladó emberiség tanítója és vezére Joszip Visszárionovics Sztálin!

Next

/
Thumbnails
Contents