Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-11 / 213. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetekl DernS nagy napja A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 szeptember 11. kedd 2 KČS IV. évfolyam, 213. szám A bányásznap örömteli ünnepségei mozgósítsák bányászainkat tervfeladataink teljesítésére és túllépésére A koztarsaság minden bányavárosában lezajlottak a bányásznap ünnepségei. Ezen a r»pon egész dol gozó népünk szeretetével és hálájának kifejezésével halmozta el a szocia lista építés élén járó harcosokat, a bányaszokat. A Párt és a kormány állandó gondoskodásának eredménye. keppen minden tárnában kifizették a hüségpótlékokat, bár sokhelyütt a felteteleket nem teljesítették. A Párt és a kormány, különösen Gottwald elvtárs, allandó szeretetteljes gondoskodása bányászaink ünnepét meg szebbé tette es úgyszólván egy sem akadt köztük, aki ne érezte volila, hogy az egész évi munka gyü mölcs

e érik meg ezen a forró szeptemberi napon es ez a gyümölcs az egész ország győzelmes előrejutásában fejlodeseben, ugrásszerű gazda godásában mutatkozik meg. A bányászok tudjak, hogy a szocializmus építéséért folytatott harc első soraiban állnak és e

Zert a bányásznapot nem tekintik megállásnak, hanem csak mérföldkőnek azon az úton, amelynek ragyogó célja felé vezeti okét Csehszlovákia Kommunista P ártja és Klement Gottwald elvtárs. A bányásznap ünnepségeiről érkeznek jelntések mindenünnen. Az ünnepségek sorát Szlovákiában a Bányász-szakszervezet Központi Bizottságának Selmecbányái ülése nyitotta meg, amelyen átadták a köztársaság elnökének vándorzászlaját a besztercebányai kerületnek, a bányavidékek győztesének. Selmecbányán a bányászünnepségeken résztveit Bašt'ovanský elvtárs, a CsKP Központi Bizottságának titkára, akj c régi bányavárosban az ünnepségen beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy egész Pártunk és kormányunk t-s egész dolgozó népünk tiszteli és becsüli a bányásznépet Azért becsüli, mert az ő munkájuk sikerétől függ előrehaladásunk egész üteme, erőfeszítéseink, hogy felépítsük hazánkban a szocializmus alapjait és ezzel minél jobban járulhassunk hozzá a világbéke megőrzésének nagy ügyéhez. Handlován Zupka elvtárs jelenlétében tüntették ki a legjobb bányászokat. A csillék olyan egyhangúan sorakoztak a drótkötélpályán, mintha nem akarták volna zavarni ezt a nagy napot, a nap ünnepi hangulatát. A bányászok munkájuk és teljesítményük után megkapták megérdemelt jutalmukat, a hűségpótlékot. A kultúrház termébe egymásután jöttek a derűsarcú bányászok, hogy átvegyék a szocializmust építő haza köszönetét, hogy hűségükért átvegyék megérdemelt jutalmukat ünnepelnek az aszszonyok és gyermekek is egyaránt. Nem csoda, hiszen a hűségpótlék örömteli pillanatai és a nyomukban érkező értékek bearanyozzák a család éleiét. Licskó József. 28.500 korona hűségpótlékot kapott Sem a handlovaiak. sem az osztravaiak nem kaptak a múltban hűségpótlékot és kitüntetést. Azelőtt csak korbács meg rúgás jutott osztályrészül a bányásznak. — mondotta. — A felszabadulás óta más az élet, és ezért az életért harcolunk mi. Darázs József, kis fehér zacskójában 29 ezer koronát szorongat. — Tizenkét éve dolgozom a bányában — mondja — és ezen a pénzen, becsületes, hűséges munkám jutalmán bútort, ruhát veszek és a jövőben még jobban iparkodom majd. hogy teljesítsük azt, amit Gottwald elvtársnak ígértünk. Krajcsirik Lajo6, a szovjet gépekről beszél. — Réselőgéppel frontfejtésben dolgozom — mondja — és ezek a gépek 60 százalékkal könnyítik meg a bányász munkáját. A lapát meg a csákány már csak ritka vendég a bányász kezében és csak akkor nyúlunk hozzá, amikor a réselőgép szárnyán lehulló szenet rakjuk a csillébe. Könnyebb már a bányász munkája. Csak az a fontos, hogy mi is megértsük, hogy jók az új módszerek és minket segítenek a szovjetgépek. — Amikor kezembe veszem a hű6égpótlékot, nem feledkezhetek el a szovjetbányászokról, akiknek köszönhetem mai sikereimet Ok mutatják az utat a széncsatában. Rozsnyón Púll és Fábry elvtársak beszéltek a bányászokhoz. Demény Istvánnak, Pozman Lászlónak nagy nap volt ez a banyásznap. Demény elvtárs, csaknem 31.000 koronát, Pozman elvtárs közel 29.000 koronát kapott. De a többiek is, Hronyec, Pípoj, Lindtner Pali, Gyürék Márton, Kun József, Beree István, Kertész János. Bodnár László, Tomkó elvtárs és a többiek mind 20.000 koronán fölül kaptak hűségük jutalmakónt. A rozsnyói bányászok tisztában vannak azzal, mi volt a múltban és mit hoz a jeten és a jövő. Látják azt, hogy a bányászokról való gondoskodás minden vonalon megmutatkozik. Az új. gyönyörű rozsnyói bányászotthon is tető alá kerül nemsokára, hogy boldog nevelkedési lehetőséget nyújtson e régi bányászvidék fiatalsá_gának, az ötéves terv második váltásának. Dernő, Alsósajó, Sajóháza, Vashegy és a többi bányászközpontok népe ezen a napon ismét ígéretet tett, hogy teljesíti a köztársaság elnökének adott szavát és minden erőfeszítésével segíti az ötéves tervet. Jelentős kötelezettségvállalások születtek mindenütt. A nováki bányászok is értékes kötelezettségvállalásokat fogadtak el ezen a napon és megfogadták, hogy jövő év június 30-ig behozzák minden késedelmüket. Az 1952-es évre megállapított tervet 100%-ra teljesítik és terv fölött 10.000 tonna szenet bányásznak. A nováki bányászok éppen úgy, mint a handlovaiak a munka magasabb termelékenységéért harcolnak, kiterjesztik a gépesítést és jobban használják fel gépeiket, csökkentik termelési költségeiket. A rudnai bányászok kiértékelték versenyüket. A legjobb részleg Ferenc János részlege volt, amely 167%-os évi átlagot ért el. A rudnai bányászoknak több mint 4 millió korona hűségpótlékot fizettek ki és ez bizonyára buzdítani fogja őket arra, hogy ez a nagy bánya minél jobban teljesítse a jövőben tervét. A bánvásznap ünnepségeire lapunk következő számaiban még visszatérünk és az egyes vidékekről részletes jelentést közlünk. Hisszük, hogy a bányásznapok eredményei csakhamar megmutatkoznak egész Szlovákiában a fejtés tervének teljesítésében, abban, hogv emelik a munka termelékenységét és a szovjet bányászok dicsőséges példája nyomán több szenet, ércet és naftát adnak az országnak. A bányásznap ünnepségei mozgósítják bányászainkat arra, hogv a Párt és Klement Gottwald vezetésével győzelmesen vívják meg az ötéves tervért, a szocializmus alapjaiért kifejlődő szén- és érccsatát. --f * 'ľ * ai| ľ w Í

: ..Wí • -•S.WXZ' wíKtasSp i a; •• * > ' ,< „i •ŕ xiávi.-vlw Bk> ^iBM^i v ' l'MÉf® 4 s' m ráM isvw* Gottwald elvtárs fogadja a gazdasági élet újjászervezése folytán felállított új minisztériumok vezetőit. Képünk azt a jelenetet rögzíti meg, amikor Gottwald elvtárs kezet fog az állami ellenőrzés új miniszterével, a CsKP elnökségének tagjával, Bacilek elvtárssal. Űj módszerrel dolgozzunk és vezessük gazdasági életünket JAROMIR DOLANSKY A Köztársaság kormánya szeptember 7-én tartott ülésén két rendeletet hozott, amelyek egész gazdasági életünk további fejlődésére nagy jelentőséggel birnak. Az első kormányrendelet értelmében az eddigi nehézipari minisztériumból öt minisztériumot szerveznek és pedig a tüzelőanyagok és erőforrások minisztériumát, a kohók és ércbányák minisztériumát, azonkívül vegyipari, nehézgépipari és általános gépipari minisztériumokat. Megszervezik továbbá az erdőgazdálkodás és faipar minisztériumát és az eddigi munkaügyi és szociális gondoskodásügyi minisztérium helyébe a munkaerők minisztériuma lép. Ezzel egyidejűleg azonnali hatállyal megszűnnek az összes vezérigazgatóság^, egyelőre a közlekedésügyi minisztérium hatáskörébe tartozók kivételével. A nehézipar területén Szlovákiában új megbízotti hivatalokat nem szerveznek, mert a nehézipari vállalatok egyenesen a minisztérium alá tartoznak majd és ezért az eddigi kereskedelemügyi megbízotti hivatal ňi hevet kap, könnyűipari megbízotti hivatallá' válik. Uj megbízotti hivatalt szerveznek, azonban az erdőgazdálkodásra és faiparra. Szlovákiában ugyancsak megszűnnek a területi igazgatóságok. A nehézipari minisztériumokon kis területi igazgatási csoportokat szerveznek, amelvek mint a minisztérium szervei fognak működni a szlovákiai üzemek bizonvos közös ügyeinek összehangolására. A második kormányintézkedés el^öniidiúonl kfpek a luÍMqpétiík ki(izdhhöL Illett volna, hogy a handíovai kultúrház terme, ahol szétosztották a hűség pótlékot színesen feldíszített legyen, mint egy pompás virág, mert a bányászok úgy zsongták körül, mint méhek a virágot, ahonnan a mézet szedegetik. A hüségpótlék Wrítéklaviai, ahonnan kikandikáltak az esrpsbankók olyan volt a bányászok szármára, mint az édesméz ... Igaz, az ezresek nem sorakoztak minden borítékban egyforma mennyiségben, de ez nyilván a méheknél is igy van ... az a méh, amely szorgalmasabb, több édességhez jut... Hogy a kultúrterem, képe mégsem hasonlított egy virágra, hogy nem volt feldíszítve és nem, pompázott felszabadult hazánk színeivel es a

z üm^mtanács hibájának és gondatlanságának róható fel. Mi nagyon reméljük, hogy jövőre az üzemtanács ezt a hibát kiküszöböli és a hüségpótlékot méltó keretek között, ünnepi légkörben osztja szét a bányászok között mindenki szemlát_ tára. A handíovai szorgalmas bányászok ezt határozottan megérdemlik, példát adnak ők mindazon dolgozóknak, akik szocialista hazánk felvirágoztatáson ernyedetlen szorgalommal és odaadó hűséggel dolgoznak. Itt van például Zďerka István 45. esztendős bányász, aki már 27 éve fejti a szenet, hogy húztüzhelyünk meleget árasszon, hogy fény árassza el otthonainkat. A felszabadulás óta hatványozott szorgalommal dolgozik, mert tudja, hogy egyre gyorsuló ütemben épülő üzemeinkben a kibányászott szén az amely életet lehel az új gépek száguldozó kerekeibe. Zďerka István tavaly 10.000 korona hüségpótlékot kapott, ez idén pedig 21.000 korona volt a borítékjában. Arra a kérdésre,, hogy történt ez az ugrásszerű változás, a következőket feleli. Elvtárs, erre csak azt válaszolhatom, hogy tisztességesen dolgoztam. Nem kell sokat magyaráznom. Nézd itt a tenyerem, ez a kérges kéz itt tanúskodik arról, hogy egyetlen pillanatra sem feledkeztem meg arról, hogy felszabadultunk, egyetlen pillanatra sem feledkeztem meg arról, hogy a kapitalistáknál húsz esztendőt kellett keményen dolgoznom, amíg végre nagy nehezen 8 napi szabadságot kaptam, míg m°st 35 napi fizetett szabadságom volt. B z csak egyetlen kirívó példa, amivel meg akarom mutatni a különbséget kizsákmányolt és felszabadult életünk között, de felsorolhatnék még sok mindent. Ma azonban ünnepelni akarok, a jóra akarok gondolni... ezért csak annyit. Meg vagyok elégedve, mert tisztességes munkámért, tisztességes bá_ násmdóban és tisztességes fizetségben részesülök. És tessék itt van mindjárt egy másik bányász, Hruz János II., sudártermetű nyüttekvntetü fiatalember, kezében ott a boríték, amely Í9.6J/9 koronát tartalmaz. Abban a pillanatban lessiik meg, amikor átveszi és még tétován, bizonytalanul tartja a, kezében. Amikor megszólítjuk szerényen és elégedetten mosolyog, egyetlen szót sem, tud magyarul, a Hruz név mégis nagyon ösmerösnek hat, úgy tetszik, mintha nagyon régi ösmerősiink lenne, aztán hírtelen mintha valaki fénysugárral világítaná meg agyunkat, rájövünk arra, hogy a legnagyobb magyar költő Petőfi Sándor anyját Hruz Máriátuxk hív- \ ták. Es ime egyszerre csak előttünk áll a fiatal példás bányász, a Hruzcsalád leszármazottja, Petőfi Sándornak a nagy magyar költőnek rokona, Egyetlen szót sem szólunk neki felfedezésünkről, hadd tudja meg lakunk hasábjairól, hogy mit jelent a magyar dolgozók számára a Hurz név. A bányászatról beszélünk vele. Tavaly 15.000 korona hüségpótlékot kapott, ezidén pedig közel a dupláját. Mosolyogva közli velünk, hogy ezt az eredményt alapos és gondos munkaszervezéssel érte el- Tavaly még má, sodvájár volt és nem volt még módiában úgy megszervezni a munkamenetet, ahogy szerette volna. Ezidén azonban, hogy elövájár lett, sikerült a munkamenetét újonnan megszerveznie. Hangsúlyozza, hogy a jó szervezésnek van olyan hatása a termeié_ kenység fokozására, akárcsak a gépesítésnek, Hozzáteszi még. hogy a gépesítés első féltétele ugyancsak a gépek lelkiismeretes gondozása és a munka tényszerű megszervezése. Végül megjegyzi, hogy munkáját szeretettel végzi, apja is bányász volt. A tervet az ö munkaszakaszán minda három műszak 145 százalékban tel_ jesiti. Az első műszak vezetője Haluza, a harmadik műszak elövájárja pedig Grencsik. Valamennyien közel 30.000 korona hiiségpótékot kaptak kiváló munkájukért. Van azonban olyan vájár is, aki tavaly 14.OOO korona hüségpótlékot kapott és most csak 9500-at, Jurášek Anrásnak hívják. A termelésben való visszaesést azzal indokolja meg, hogy háromheti politikai iskolán, volt. Mosolyogva mondja, ha pénze nem is gyarapodott, ezzel szemben politikai tudása határozottan növekedett. Kifogásolja csupán azt, hogy az osztmvai brigádmunkán elért teljesítményét nem számították be teljésen az évi teljesítményéhez. SZABÓ BÉLA. rendeli az állami ellenőrzés minisztériumának felállítását és megszünteti az eddigi legfelsőbb ellenőrző hivatalokat. Bár az eddigi minisztériumok száma növekszik, ennek ellenére ezeken a szakaszokon a hivatali erők létszáma 39%-kai csökken. Gazdasági életünk e csúcsszerveinek újjászervezése új alapokra helyezi egész gazdasági életünket és megváltoztatja az irányító szervek munkájának módszereit, különösen abban az irányban, hogy közelebb kerüljenek az üzemekhez, hogy rugalmasabbak, mozgékonyabbak és határozatképesebbek legyenek és hogy mindenütt érvényesüljön a személyi felelősség elve. Tapasztalatból mindannyian tudjuk, és főleg jól tudják az üzemekben a munkások, a műszakiak és mesterek, milyen nehézkes a gazdasági gépezetünk, milyen kevéssé operatív és milyen hosszú az út a vezetői szervektől le az üzemekig, milyen nehezen sajátítjá el gazdasági életünk Pártunk és kormányunk irányvonalát Mindenki tudja, hogy gazdasági életünket mennyire megterheli a bürokrácia és a papírháború, milyen nehéz gvakran meghatározni valamilyen feladat végrehajtásáért a felelősséget. Gyakran megtörténik az is, hogv a felelős szervek félnek dönteni és a feladat végre nem hajtásának bűnét azután egyik a másikra tolja. Lényegében azért van ez így. mert gazdasági gépezetünk szervezete és a termelés szervezete nem felel még új feladatainak, amelyek az államra és főleg a gazdasági minisztériumokra hárulnak a szocializmus építésében és a szocializmusban. Gazdasági gépezetünk eddigi szervezetét és munkamódszerét még jelentős mértékben megterheli a kapi. talista mult hagyománya, amikor az államgépezet jellege túlnyomóan bürokratikus, adminisztratív volt és a termelést a vállalatoknál, trösztöknél és a tőkés konszerneknél irányították. Ez tükröződik vissza még ma is nálunk abban, hogy gazdasági minisztériumaink jellege sokszor hivatali és legiszlatíy és vezérigazgató, ságaink a tőkés rendszertől inkább kereskedelmi és pénzügyi, mint termelési műszaki jelleget örököltek. A múltnak ezen öröksége tükröződik vissza minisztériumok és vezérigazgatóságok közötti kölcsönös viszonyban, amelynek jellege hasonlatos volt a felsőbb adminisztratív intézmények viszonyához az alacsonyabb rangú intézményekhez, miközben az erős, eléggé önállóan fellépő vezérigazgatóságokat a minisztériumok gyakran az irányító tevékenység figyelmétlek központjában csupán alakilag, szervezték meg. Főleg a minisztériumokban és a vezérigazgatóságokon nem áll elégségesen a termelés irányítása, hanem egyéb kérdések elszigetelt megoldása a régi hagyományok szellemében. Ezenkívül az utasításokat a termelésbe nem a szerint viszik át, hogy ki a felelős értük, hanem egyenesen bizonyos szervek utasításaként, úgy hogy a vállalatot egyszerre több helyről irányítják, s "olyan utasításokat kap, amelyek esetleg egymással ellentétesek is lehetnek. Ez a rnedszer megakadályozza azt, hogy a termelés irányításában a vezető elvét érvényesítsük. Ennek az állapotnak a következménye az is, hogy nem voltak megfelelő előfeltételek a gazdasági káderek gyors növekedésére -és termékeny taläi keletkezett az osztályellenség tevékenysége számára. (Folytatás a 2. oldalon.)