Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-01 / 205. szám, szombat

3951 szeptember 1. UJSZ0 A gömSri vasércbányák dolgozói a termelés további tokozásával készülnek a Bányásznapra A BÁISYÁSZISAP Hivatalnokok a gépek mellett legyen mérföldkő előre vezető utunkon és buzdítson további még nagyobb sikerekre Mégesak néhány nap választ el szocialista társadalmunk egyik legnagyobb napjától, a bányásznaptól. Ezt a napot nagy lelkesedéssel és készülődéssel várja az egész ország népe, hogy méltó keretek között ünnepelhesse meg a szocialista építőmunkában oly nagy szerepet játszó iparág dolgozóinak napját. A Bányásznap ma már nemcsak a bányászok. hanem az összes dolgozók nagy ünnepe. Kormányunk ezen a napon juttatja kifejezésre szeretetét dolgozó népe és ennek élcsapata, a bányászok iránt. Népi demokráciánkban ma kellőképpen értékelik azt a munkát, amely nehéziparunkat a legfontosabb nyersanyaggal látja el és amely döntő fontosságú ötéves tervünk és a szocializmus gyorsított ütemű építésében. A kormány a Bányásznapon a bányászokat hűségpótlékkal jutalmazza, amit a munkateljesítmény szerint szabnak meg. A hűségpótlék az év minden hónapjának teljesítménye szerint változik. Igy, aki a munkáját egész évben lelkiismeretesen végezte, a Bányásznapon tekintélyes összegű jutalomdíjban részesül. Kormányunknak a bányászokról való gondoskodása ékes bizonyítéka a népi demokrácia megbecsülésének amit el kell ismerni még azoknak a reakciós gondolkodású egyéneknek is, akik kerékkötői és gáncsolói szeretnének lenni a mind nagyobb arányokban előrehaladó és mindjobban kibontakozó új társadalmi rendnek, — a szocializmusnak. Bányászaink a kormány szociális intézkedését megelégedéssel fogadják és viszonzásul: munkájuk termelékenységének további fokozásával felelnek. A Bányásznap tiszteletére a gömöri vasércbányák dolgozói az eddigieknél még nagyobb lendülettel, még nagyobb odaadással kapcsolódnak be a termelő munkába és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy teljesítményüket minél jobban fokozzák. ULMAN LAJOS, aki a dernői üzemben mint vájár dolgozik, évi 145 százalékos átlagteljesítménnyel várja a Bányásznapot. A legutolsó hónapban 140 százalékra, de már úgy is volt hogy 171 százalékra teljesítette normáját. örömmel beszél munkájáról és boldogan — teljesítménye további emelésével készül a nagy napra, melyen becsületes munkája után ő is megkapja a hüségpénzt, ami munkateljesítménye után szép öszsze£et fog kitenni. — Most 38 éves vagyok — mondotta lllman elvtárs — és 10 éve, hogy a bányában dolgozom. Nem sok. de elég idő volt ahhoz, hogy a bányászmunkát megismerjem és egyben meg Is szeressem. Ez alatt a 10 év alatt sokat tanultam, sokat tapasztaltam. Megismertem a bányászmunka minden fortélyát. Egy éve, hogy vájárként dolgozom és most már nemcsak, hogy megismertem, hanem annyira megszerettem és összenőttem a mnnkával, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy nagyon nehezemre esne, ha meg kellene tőle válnom. — Ml a munkát úgy gyorsítottuk, — folytatta beszédét Ulman elvtárs, — hogy kétszer robbantottunk egy műszak alatt és a munkafolyamatokat tervszerűen beosztottuk. A munka tervszerű beosztásával és a munkaidő gazdaságos kihasználásával szép eredményeket értünk el és ezek lehetővé teszik munkateljesítményünk további emelését. Sajnos azonban az anyaghiány sokban hátráltat, ja a munkánkat. Az új munkamódszereket — amelyek én szerintem nagyon megkönnyítik és meggyorsítják a munkát — eddig a géphiány miatt mi sem tudtuk bevezetni. Különösen a ventilátorokban szenvedünk nagy hiányt. — És éppen erre lenne a legnagyobb szükség — szól közbe VARGA JÓZSEF. — Az úgy van, hogy mi hiába iparkodunk, hiába igyekszünk s munkaidőt a leggazdaságosabban kihasználni, ha nincsenek megfelelő szellőztető berendezések, a nagy por, a rossz 'levegő miatt nem tudunk tökéletes munkát végezni. Bizony a mi munkahelyünkön is ha fúrnak olyan por van. hogy alig látjuk egymást. Igy nem tudunk olyan teljesítményeket elérni, mintha jó levegőben dolgoznánk. Varga József harciasan beszél. Szavai csattognak. Pedig még egész fiatal, bírálatát, komolvan, keményen, igazi bányászmódra mondja. Látszik rajta, hogy gondolatban most is a bányában van és munkahelyének képe elevenedik meg előtte. Mielőtt elfelejtenénk, megkérdezzük: — Hány éves vagy elvtárs? — Huszonhárom! — feleli mosolyogva. — És mióta dolgozol a bányában? — Most lesz 10 éve ... Alig voltam 13 éves, mikor az üzembe kerültem és azóta állandóan.itt vagvok. Most már mint vájár dolgozok. Normámat én is magasan a 100 százalékon felül teljesítem. Tavasztól tagja vagyok a Pártnak. Voltam egy hétig politikai iskolán is. Tudom, hogy miért dolgozok... ezért örömmel végzem a munkámat. Boldogon készülök a bányásznapra. 23.000 KORONA HÜSÉGPÓTLÉKOT KAPOK és örülök, hogy ezt munkámmal érdemeltem ki. Ígérem, hogy népi demokráciánknak irántunk tanúsított gondoskodó magatartását további jó munkával fogom viszonozni. — Hát bizony — veszi át a szót GYURIÁN LÁSZLÓ — kell is, hogy legalább a jó munkánkkal bebizonyítsuk, hogy megérdemeljük azt, amiben ma már részesülünk. Mert ha meggondoljuk, nagy dolog ez a hüségpénz is, amit minden bányász megkap, aki mulasztás nélkül dolgozott. Óriási összegeket fizet ki ezzel a kormány, de | mégis kifizeti, mert tudja, hogy megérdemeljük és a mi részünkről ez nem marad válasz nélkül. No meg aztán azok az üdültetések sem lebecsülendők, ahová ma már a bányászok Százai mennek, hogy szabadságukat boldogan eltöltsék.Hoi volt ez a múltban? Hol mehetett akkor egy munkás külföldre nyaralni? Nemhogy külföldre, de még a hazai nyaralókba sem mehettünk. A hazai nyaralók kapui csak az urak előtt voltak nyitva. Ide is csak azok mehettek, akik nem dolgoztak, akiknek úgyis nyaralás volt az élet. Hogy mi nyaralóhelyekre menjünk... a múltban ilyesmire még gondolni sem lehetett. Ezt is — hogy ma ez megvan — csak népi demokráciánknak, a dolgozó államának köszönhetjük. 32 ÉVET A FOLD ALATT TÖLTÖTTEM EL. Január óta nyugdíjban vagyok és nyugdíjként 5.107 koronát kapok havonta. Ebből elég szépen megélek és ez bizonyltja azt, hogy népi demokráciánkban akkor is értékelik és megbecsülik az embert, ha már nem tud dolgozni. Nyugodtan merem állítani, hogy a múlthoz képest öröm a bányász élete. Ha dolgoznék — fejezte be szavait Gyurián elvtárs — én is a jobb munkával: a termelés további fokozásával készülnék a bányásznapra és ezzel fejezném ki hálámat kormányunknak és pártunknak. A dernői dolgozók ebből a nagy munkából kiveszik részüket. A Bányásznap tiszteletére fokozák harcukat a régi munkafolyamatok ellen a termelés további emeléséért. Igy készülnek a Bányásznapra! De a dernői dolgozók mellett a gömöri bányák többi dolgozói sem maradnak el. G ALÓ A NDR A S bányaács, ki az alsósajói telepen dolgozik, sokéves munkatapasztalattal a háta mögött, szintén örömmel készül a bányásznapra s így beszél róla: — Mindent megteszek, hogy a Bányásznap alkalmából teljesítményemet én is fokozni tudjam. Normámat eddig még mindig 10Ó százalékon felül teljesítettem. Nem volt ritka a 140—150 százalékos eredményem sem, de a Bányásznapra még a csúcsteljesítményt a 150 százalékot is túl akarom szárnyalni. Igyekszem a munkát tervszerűen beosztani. Ahol lehet javítok az eddigi munkafolyamatokon és azon vagyok, hogy ezzel a termelést emelni tudjam. Fogadom, hogy Ígéretemnek eleget teszek és ezzel példát mutatok a többieknek. — Amióta Bányásznapot tartunk — folytatta beszédét Galo elvtárs — mindég ezt a napot tartottam az egyik legnagyobb ünnepnek. Boldog voltam, mert úgy láttam, hogy ezen a napon a hüségpótlékban egy egész év jól végzett munkájáért kapok jutalmat. Erre büszkén gondoltam és a Bányásznapok mindig örömet szereztek nekem. A mostani Bányásznapra azonban még az eddigieknél is nagyobb örömmel és büszkeséggel ké szülök, örülök, mert EGY CSALÁDBÓL MOST MÁR KETTEN FOGFNK ÜNNEPELNI. A fiam is bányász .. . Saját kérésére ment a bányába. Igaz, most még csak mint bánya iskolás dolgozik, de ő belőle is rövidesen vájár lesz. Ha pedig kedve van tovább tanulni, lehet hutman, vagy még bányamérnök is. Galo elvtárs éppúgy, — akárcsak a többi bányászok, akikkel már eddig beszéltünk — a bátor, az öntudatos munkás hangján beszél. De az öreg, a tapasztalt, a harcedzett munkások mellett az ifjabbak — az új bányászok is lelkesedve készülnek a Bányásznapra és mindannyian örömmel beszélnek mind a nagy nap előkészületeiről, mind a munkáról és a bányáról. BALÁZS VIKTOR fiatal bányász, aki Rozsnyóbányán dolgozik, és alig egy féléve jár a bányába, ezeket mondja: — Teljesen igaz, hogy aki egyszer belekóstol ebbe a szakmába, az többé nem szabadul annak varázsától. Eleinte pedig mindenki félve megy a föld alá. Ezzel én is így voltam. De a bánya hamar megszeretteti magát és eloszlat minden félelmet. Aki először van a föld alatt, az a feketeségen kívül alig lát egyebet. De az ember később, mikor behatóan megismerkedik a bánya légkörével — rájön a bányamunka igazi ízére és csak ezután szereti és értékeli igazán a munkát, Ezeket tapasztalatból mondom. Mielőtt ide kerültem volna, mint rakodó munkás dolgoztam. A bányamunka szépségeiről keveset tudtam. Hallani hallottam, de hogy őszinte legyek, a bányáról magam sem voltam a legjobb véleménnyel. Én is azt tartottam — amit egyesek még ma is — de tévesen vallanak, — hogy „csak akkor megyek a bányába, ha ablakok lesznek rajta." Egyszer aztán mégis elszántam magam és jelentkeztem ...! Igaz, nem állandó, csak brigádmunkára. A brigád most már lassan letelik, de a nézetem nagyon megváltozott. Most nemhogy rosszat, hanem csak jót mondhatok a bányáról. NEM MEGYEK VISSZA A BRIGÁDIDÖ LETÖLTÉSE UTÁN SEM. Megmaradok bányásznak... A munkám tetszik, amit az bizonyít a legjobban, hogy normámat 140—160 százalékra teljesítem. A szép munkateljesítmény természetesen szép keresetet is eredményez s igy havonta 6—8.000 koronát keresek, de úgyis volt, hogy ennél már többet is kaptam. — A Bányásznapra én is éppúgy, mint a gömöri bányák összes dolgozói, örömmel, teljesítményem további .fokozásával készülök. Igen, ahogy az elvtársak beszédeiből kitűnt, ez igy is van. Valóban a gömöri bányák összes dolgozói — mind az öregek, mind a fiatalok — örömmel, teljesítményük további fokozásával készülnek erre a nagy napra. És ez érthető. Az idei Bányásznap az eddigieknél is örömtelibb lesz a gömöriek számára, mert ezt a Bányásznapot — szocialista építőmunkánk egyik újabb óriási sikere. — a HUKO és a rozsnvő-tomai vasútvonal építésének a megkezdése — jegyében ünneplik. Ez a két hatalmas építkezés — mely nemzetgazdaságunk megerősödéséről, dolgozó népünk újabb vívmányairól tanúskodik — nem kis szerepet játszik a gömöriek életében. Amit a kapitalista érában csak terveztek, azt népi demokráciánkban ma valóra váltják és ezzel Kelet-Szlovákia népének megnyitják a felemelkedés — a magasabb életnívó eléréséhez vezető utat. És mindezt népi demokráciánknak. Pártunknak, kormányunknak köszönhetjük. Ezt a gömöri dolgozók is tudják. Ezért készülnek a termelés további fokozásával a Bányásznapra, hogy ezt a gondoskodást viszonozzák és ezel a legméltóbban kifejezésre iuttassák szeretetüket a Párt és a kormány iránt. Balázs A. Béla. „Üdvözöljük új munkatársainkat a hivatalokból!" — hirdetik az üzem bejárata felett elhelyezett nagy táblán a bratislavai elektrotechnikai üzem (BEZ) dolgozói. A tábla két oldalán vörös zászlókat lengett a szél. A felirat és a zászlók az üzem dolgozóinak megértéséről, szeretetéről tanúskodik .. Az egyik nagy műhelycsarnokban már három hete dolgozik Schenk Dezseő, aki azelőtt az egyik Narpa üzlet vezetője volt. — Magam kértem a termelésbe való áthelyezésemet — mondja a kék munkásruhába öltözött Schenk Dezső. — a volt munkakörömet asszony is elláthatja s én most. mint esztergályos, 6okkal hasznosabb munkát fogok végezni. Segítem az ipart! Tevékenyebben veszek részt a szocializmus építésében... ö

rü!ök annak a gondoskodásnak, hogy belőlünk is jó szakmunkásokat nevelnek ki. Én is azok között vagyok, akik télévre Prágába, a ČKD Stalingrádba megyünk átképzésre. A műhelycsarnok magas és hosszú. Nagy a zaj. Jólesően duruzsolnak a nagy maró-, eszterga- é6 gyalugépek... A darugépek könnyedén siklanak ideoda nagy terhükkel. Az egyiket egy fiatal asszony, két gyermekes anya kezeli. Nemrég került ő is ide. Már jól végzi feladatát. elégedettebb, többet kere6, mint azelőtt, amikor csak elárusító volt az egyik üzletben. Az ember, ha elgondolja, hogy hónapokkal ezelőtt is milyen idegességet váltott ki az emberekbői, főleg a hivatalnokokból, amikor a „termelés" 6zót hallották. Féllek, hogy odakerülnek. Sok emberben még meg volt az a régi nézet hogy a tisztviselő az tisztviselő, a munkás, meg munkás. Ez a világ rendje. Ha túlnyomórészben nem ls igv vélekedtek, de mégis sokan a könr" 'tbik végéről fogták fel a dolgokat, s inkább maradtak a túlzsúfolt hivatalokban, ahol a munkaerők nem voltak gazdaságosan kihasználva. Az üzemekben viszont munkaerőhiány mutatkozott. Az üzemek, az építkezések alkotják a szocializmus, a jólét alapját. „Miért ne mennénk mi is oda dolgozni, amikor ott hasznosabb munkát végezhetnénk?" — érlelődött meg a hivatalnokokban az új gondolat, amikor olvasták az erre vonatkozó kormányrendeletet. Az Idősebb hivatalnokban ekkor felidéződött a mult is, amikor csak nagy nehezén végezhették el az iskolákat és sokszor felkapta a fejét a munkanélküliség, s akkor nemhogy munkásnak, de még más kisegítő munkára sem vették fel őket. Arra raeo gondolni sem mertek, hogy valam? iyen szakmára betanítassák őket. A kapitalista társadalom nem biztosítja senkinek sem a munkát, míg a szocializmus országaiban, a népi demokráciákban még az alkotmányokban is benne van, hogy mindenkinek |oga van a munkára. Fejlődő szocialista társadalmunk annyi munka lehetőséget nyújt számunkra, csak győzzük azt elvégezni;.. A nagy műhelycsarnok bejáratához közel elhelyezett második gépen Leszajt. az esztergályosnak tanuló volt hivatalnokot látjuk Az elsők között jött az üzembe dolgozni. Most éppen gömhesztergályozást végez. Gondosan beerősíti a kést. beállítja a gépet... Szorgalmasan dolgozik. Kérdésünkre, hogyan érzi itt, az új munkahelyén magát, még fel sem hajolt gépe mellől. — Nincs időm most beszélgetésre. Majd ha befejezem a munkát. Teljesítenem kell a tervet! Ez a néhány szó Is az ember újjászületéséről tanúskodik. — A termelésben a legfontosabb dolog, — veti közben Bre'.ina Ferenc, a műhely mestere — hogy minden percet gazdaságosan kihasználjunk. Örömmel tapasztaljuk, hogy új munkástársaink is erre törekszenek. Családfentartók, többet akarnak keresni. Állítom, hogy féléven belül már jobban fognak dolgozni, mint sok munkás az üzemben. Már eddig- Í6 nem egyszer megtörtént, amikor az anyagadással késlelkedtek, maguk sürgették, azt mondották, hogy még az igazgatóhoz is elmennek panaszra, ha nem biztosítjuk az anyag időben való szállítását. A napokon előadást tartottam az újszerű munkaszervezésről, hogyan doboznak más nagyobb üzemekben s ekkor Csúzy esztergályos ..tanuló" a vitában azt felelte erre, hogy azt nálunk is be kell vezetni.. Két óra felé jái az idő. Már a második műszakra gyülekeznek a dolgozók Odaállnak gép^'k mellé s figyelik az első műszakban dolgozó társuk munkáját Beszélgeti k Szóbakerült a tervte'jesités, a gép munkája Jó ezt előre tudni, nehogy valami fennakadás következzen be a második váltás idején. — Itt jön épp Csúzy elvtárs, — mutatott egy szálas derék emberre Brezina mester Kabátja elárulja, hogy hivatalnok volt, de zöldes, kissé olajos munkanadrágja már arra vall, hogy munkás. Néhány percig ráér velünk beszélgetni. Mosolyog, amikorúj munkaköréről kezd beszélni. Jogász ember. Azelőtt a földműves termékeket feldolgozó szövetkezetnél (DHPV) dolgozott — Már gyermekkorom óta érdekeltek a gépek, — mondja. — és csak most látom be, hogy helyesen választottam, amikor idejöttem az üzembe. Apám egyszerű falusi tanító volt Amikor a jogot végeztem, dolgoznom kellet. Hivatalba jártam, hogy fenntarthassam magam. S mi volt a hivatalban? Az embert telehalmozták iratokkal... Csak most ismerem tel igazán, menynyivel élvezetesebb a termelő munka, amikor az anyagból, az acélból új terméknek adok életet. Látom a munkám eredményét s ez örömet fakaszt bennem ... Érzem, hogy most sokkal hasznosabb tagja leszek a társadalomnak, mint azelőtt voltim. Pörsök elvtárs a műhely kiváló esztergályos-élmunkása, is már meg-érkezett. Megáll Csúzy mellett. Mosolyogva, keményen kezetszorítanak. Pörsök vállalt felette védnökséget, ö tanítja. S most egymásbakarolva mennek munkahelyükre. A BEZ-ben példásan szervezték meg az új munkaerők betanítását. A mesterek, a legjobb élmunkások vállaltak felettük védnökségeket. Mind a két fél betanítási szerződést írt alá, hogy a szakma szerint, három-tizennégy hét alatt a volt hivatalnokok már önállóan dolgozhassanak gépeiken. Ezenkívül az üzemi iskola kere-' tén belül hetenként kétszer tartanak nekik elméleti előadásokat. Az új munkaerők gyors betanítását s főleg a termelékenységet rohamosan növelő szovjet munkamódszerek elsajátítását hathatósan elősegíthetik az üzemi klub, a tömegszervezetek üzemi csoportjai. Vonják be tömegnevelő munkájukba az új munkástársakat is, foglalkozzanak velük, bízzák meg őket egyes feladatok elvégzésével, ami az eredményesebb munka alapját jelenti Brezina mester is azok közé tartozik, aki lelkesen és kedvvel vezeti be új hivatásukba a volt hivatalnokokat. Természetesen akadnak olyanok is, mint a 232-es osztály egyik idpsebb mestere, aki azt hangoztatja, hogy az ő 'dejébert há-r. rom-öt évig is kellett a szakmát ta- ' nulniok. Ez a meste' még nem ismeri fel, hogy azóta sok idő telt el, hogy azóta nagyon megváltozott az élet, S így természetesen azon áz osztályon kissé el is maradtak az új káderek tanításával. Az ilyen típusú mesterekkel is többet kej foglalkozni s meggyőzni őket is arra, hogy dolgozzanak Brezina elvtárs módjára, az új típusú mesterek módszere szerint. Itt van például Szabó Mihály mester, aki szintén védnökséget vállalt Menczel elvtárs felett. — Csakis a munkamódszerek gondos átadásával taníthatjuk be új munkástársainkat feladataik becsületes teljesítésére, — vallja az elvtárs. — A gyárban sokkal lázasabb, érdekesebb az építőmunka, — mondja Menczel Arnost, aki azelőtt a Lignában dolgozott, mint előadó, — most szovjet gépen, nagy karuszeren dolgozik, — itt tevékenyebben harcolhatunk a békéért!... Nekünk, volt hivatalnokoknak . is törekednünk kell a jobb munka végzésére s ha valami hibát veszünk észre, be kell jelentenünk. Tapasztaljuk, hogy üzemünkben még nincsenek teljesen kihasználva az összes lehetőségek .. Látod, — mutat a falon lógó nagy. táblára, melyen a következő felirat van: „Az időveszteségek kiküszöbölésével, könnyen szilárdítjuk a normákat." — ... erre törekszünk mi is, hogy a munka alapos megszervezésével magasabb eredményeket érhessünk el. Már az egész műhelyben búgnak a gépek. S a volt hivatalnokok olajos kézzel, örömmel és szorgalmasan végzik munkájukat, mert tudják valamennyien, hogy hasznosabb tagjaivá váltak társadalmunknak, tudják azt, hogy a termelésbe va'ó bekapcsolódásukkal a népi demokrácia, a Párt iránti hűséget ís kifejezik, s hogy ipari termelésünk állandó fejlesz'ésével építjük szebb életünket. Petrőczi Bálint.