Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-08 / 211. szám, szombat

ÜJ

SZO1951 szeptember 13 Mácsai János handlovai vájár közel 150 százalékos évi átlagának és több mint 30 ezer koronás hűségpótlékának rövid története Szabad hazánkban új lehetőségek nyíltak a dolgozóknak. Nem kell félni a kenyérgondoktói, biztosítva van mindenki számára u munka és nem kell kiszolgáltatnia magát a tőkés kénye-kedvének. Hazánkban ezek az élősködők már örök időkre eltűntek és a munkás kezébe vette sorsa irányítását. Igy van ez mindenhol országunkban, üzemeinkben, bányáinkban. Kormányunk a legmesszebbmenő támogatást is megadja, hogy szebbé és örömtelibbé tegye a munkások életét. Ha meghallgatjuk bányászainkat az üzemben, vagy kinn az utcán, mikor hazafelé mennek, boldogságtól sugárzik az arcuk, mert jó érzéssel gondolnak a munkájuk jutalmára és a hűségpótlékra, kormányunk nagyszerű ajándékára az egész évben hűségesen dolgozó bányászoknak. A handlovai bányászok között vasárnap megtartandó bányásznapon hatalmas összegeket osztanak szét. Mácsai János II, te megelégedve gondol vissza jó munkájának nagyszerű eredményére, mert tudja, tiogy megkapja a hűségpótlékot. Mácsai Jánost felkerestük és megtudtuk tőle, hogyan tudta elérni az évi átlagos 149 százalékot. Nem kis dolog ez. A múltban nem törődtek a bányásszal, nem kérdezték meg tőle, hogy meg van-e elégedve. Ha kevés volt a bére és többet követelt, azonnal elbocsájtották. Mehetett idegen országba munkát keresni, ha nem akart éhen pusztulni. Igy jutott el Mácsai János is a mult kapitalista rendszerben idegen országba. Belgiumba ment, hazájától távol. Ide hajtotta a munkanélküliség. Idehaza nem maradhattam — mondta, — mert sokan voltunk testvérek, a föld meg ke<vé« volt. Édesapám azt a kevéske földet egyedül is megművelte, én pedig otthon nem kaptam munkát. A bátyám már akkor kint dolgozott Belgiumban és írt, hogy menjek utána, nekem is szerez munkát. Hallgattam a bátyám szavára és kimentem Belgiumba. Még fiatal voltam, alig multam 16 éves és gyermekfejjel mentem idegen országba. Gyalázatosan fizettek. Sokat kellett harcolnunk az éhbérek emeléséért. Ugyanúgy, mint ma teszik a kapitalista országokban. Mácsai János, a felszabadulás <?ta a handlovai bányában dolgozik és boMog, mert a dolgozók állama lehetővé tette, liogy tudását a munkában hasznosíthassa. "Nincsenek gondjai, munkáia után megkapja a megérdemelt jutalmat. — Nézz körül itt a lakásomban — mondta nekem — és megláthatod, hogy n^t vettem magamnak a felszabadulás óta. Már beléptünkkor észrevettük azt a szépen berendezett otthont, ahol boldog családi életet él Mácsai János, handlovai bányász. Felesége megelégedett mosolygó arcáról is visszatükröződik a gondtalan élet. Nincs oka panaszra, egy hónapban 8—9000 koronát is keres a férje. Ezt a pénzt jól betudja osztani, hogy mindenre jut belőle. Mácsai János 1950 augusztus 1-től, 1951 augusztus l-ig a termelésben elért évi átlaga 149 százalék. Igy a hüségpótlék kifizetésekor 31.478 koronát' kap. Ezt az átlagos 149 százalékot úgy értem el, — mondja Mácsai János, hogy a csoportunkon belül a munkát megszerveztük, csúzdával szállítjuk ki a szenet a fejtésről, nem kell csilléket tologatni. Igyekeztünk az új munkamódszereket alkalmazni. Tizennégyen dolgozunk a csoportban és nagyon jól megértjük egymást. Mindent megteszünk, hogy tartsuk a hüségpótlékot. Egy időben le is maradtunk, de összeszedtük minden erőnket és íme a jutalom nem marad el. Máosai János 32 éves, az üzembizottság alelnöke. Ilyen üzembizottsági tagokra van szükségünk., akik maguk is példát mutatnak teljesítményeikkel, mint ahogyan példát mutat Mácsai János is. Uj idők szele fújdogál az ország felett. A dicsőséges szovjethadsereg hozta ezt hazánkba. Mert felszabadított bennünket a kizsákmányolás alól és a munkás kezébe adta az ország és a saját sorsa irányítását, hogy munkájával harcoljon a jobb életért és elősegítse a gyárban a gépek mellett és lent a bányában a szocializmus megvalósítását. Mert minden csil'e szén és minden kibányászott vasérc hatalmas csapás a kapitalizmusra és győzelem a békéhez vezető úton. Kelemen Béla A szocializmus épít

kezéseiről (Folytatás az 1. oldalról.) nyunk, szeretnénk túlórázni, de nem lehet. Mult hónapban is négyszer voltunk úgy, hogy kifogyott az építkezési anyag és nem tudtunk munkaidőn felül dolgozni. Mi nem ragaszkodunk a 8 órai munkaidőhöz, látjuk, hogy szükség van a munlkára, ezért önként vállaltuk, hogy napi 10 órát dolgozunk le. Csak az üzem vezetősége gondoskodna a rendes anyagellátásról. Michalko akkordos elvtárs erre kijelentette, hogy a hiba ott van, hogy a készgyártmányokat és betonkockákat Morvaországból szállítják, hogy eze kszállítása kissé késedelmes. Ifjabb Szamec elvtárs még azt is elmondotta, hogy tanulmányozza a szovjet tapasztalatokat. Tanulmányozza Orlov, Maximenko, Salvjugin, Korolov, Olsanov, Rahmanyin és a többi szovjet kőművesek, sztahanovisták módszereit és ezeket igyekszik alkalmazni gyakorlatban is. Jelenleg I. P. Sirkov könyvét olvassa a gyorsfalazás megszervezéséről és V. I. Makárov könyvét a kőműves munkáról. Szamec elvtárs tudja, hogy a szovjet munkamódszerek segítségével gyorsabban halad a munka a szoci-adista építkezésen és azt is tudja, hogy a HUKO-n a béketábor egyik bástyáját és vele együtt a családja és egész dolgozó népünk boldogabb életét építi. Darabos Viktor. ^PcUanaffabxéielek eqip modern maepj^ar Imiuj^ateleprö

L Magyarország évi széntermelése a második világháború előtt mintegy 9.3 millió tonnát tett ki. A háború pusztítása következtében a termelés 1945-ben a felére csökkent. Az országot újjáépítő hároméves terv utolsó évében, 1949-ben, a széntermelés már 11.5 millió tonnára emelkedett. 1950ben, az ötéves terv első évében, a szénbányák hozama 13 millió tonnára rúgott. 1954 ben, az ötéves terv utolsó évében 27.5 millió tonna szenet adnak majd a magyar bányák az országnak. E hatalmas szénmennyiség jelentős részét Magyarország legnagyobb széntelepe, a Vértes és Bakony hegység előterében húzódó nyugatmagyarország: szénterület szolgáltatja. Közel 6000 kalória értékű, jó minőségű szenet termelnek e szénmedence több pontján is. Itt terül el az orezág legrégibb szénbányája, Tatabánya, s itt működik a Iegújabbb magyar bányák egyike is: a gyorsan fejlődő Oroszlánybánya. Oroszlánybánya egyike azoknak a modern bányatelepeknek, amelyeket az ötéves terv adott a.z országnak. Néhány évvel ezelőtt még kis falu terült el a mai virágzó bányavároska helyén. Jelentéktelen szénbánya működött a község szélén. A Talajtani Intézet tudásai a nyugatmagyarországi 6zértmedencét tanulmányozva megállapították, hogy a legdúsabb 6Zénréte_gek Oroszlánybánya irányában húzódnak. Tudományos kutatásaik alapján a magyar kormány elhatározta, hogy modern, gépesített bányaüzemmé fejleszti Oroszlánybányát. A határozat gyoisan valósággá vált. Két év alatt gyökeresen megváltozott a bánvatelep képe A domboldalon, ahol nemrégen még bozótos tölgyerdő zöldelt.i most piros tetejű családi házakból álló telep húzódik Fölötte az út vízmű: két víztorony, elektromos szivattyútelep Kétszáz méter mély kutakbót vízvezeték útján kapják a bőséges, egészséges vizet a bányavároska lakói.Lent a völgyben modern, emeletes, központi fűtéses házak. Kétszobás, fürdőszobás, erkélyes lakásokban élnek itt a dolgozók: a vájárok, a szállító munkások, az értelmiségiek. Az emeletes házakkal szemközt pázsitos, ápolt sétatér. Közepén az új, nyolcosztályos általános iskola épülete emelkedik. Benne tágas tantermek, fizikai és kémiai laboratóriumok, tornaterem, rajzterem. Elsőrendű pedagógusok oktatják a fiatalokat, akik tanulmányaikat a közeli Tatabányán lévő bányaipari technikumban, vagy más középiskolában folytatják majd. Nem messze a bányavároska központjától, négy modern, szállodához hasonló épület tűnik Szemünkbe. Itt találnak otthont az ország más részeiből Oroszlánybányára érkező nőtlen, fiatal munkások, akik a bányászatot választották élethivatásuknak. A munkásszállodákban 2—3 ágyas szobák, fürdőszobák, rádióval és könyvtárral ellátott klubtermek várják a dolgozókat. A korszerű gőzkatlanokkal felszerelt konyhában készülő ételeket pincérek szolgálják fel a tágas étkezőhelyiségekben. Most adták át rendeltetésének Oroszlánybánya új poliklinikáját, amelyet 1.5 millió forint beruházással létesített az egészségügyi minisztérium. Vele szemben fehérlik a vájártanulók otthona, amelyben a bányászhivatást elsajátító fiatalok laknak, étkeznek és tanulnak ai állam költségén. Majdnem minden, amit Oroszlánybányán látunk, az elmúlt két év alatt épült, s elég egy további-pillantást vetnünk a városka környékére, hogy lássuk a további fejlődés körvonalait. Az Alkotmány ünnepén, augusztus 20-án, több 'új emeletes lakóház készült el. 128 bányászcsalád költözött be új otthonába Az új lakóházak tőszomszédságában újabb hét, emeletes munkáslakóház épülő falai emelkednek. Ezekben néhány hónap múlva 228 család talál kényelmes otthonra. Állami élelmiszer- és textilboltok működnek az új házakban. Nemsokára elkészül a napközi otthon és az Állami Áruház üvegből és betonból épülő palotája, amely nagyvárosias jelleget fog adni Oroszlánybánya főterének. 1.7 millió négyzetméter területen üzemépületek, kulturális, szociális intézmények, lakások ezrei épülnek Oroszlánybányán, amely a városfejlesztési terv keretében 30.000 lakosú, virágzó várossá fejlődik. Bármily nagy fejlődést látunk is Oroszlánybánya külső képén, még sokkal nagyobb átalakulás következett be az elmúlt évek során a föld alatt, a bányaüzemben. Uj fejtési mezőket nyitottak meg, sokszorosára növelték a bánya kiterjedését. A megnövekedett bányában egyre jobban gép -sitik a szénszállítást. Szovjet gyártmányú kaparószalagok, rázócsúzdák és gumiszalagok szállítják el a munkahelyekről a kitermelt szenet. Magyar- és szovjet gyártmányú réselőgépekkel, fúrógépekkel végzik a szénfejtés munkáját. Jó eredménnyel alkalmazzák az óránként 50 csille teljesítményű hatalmas szovjet rakodógépet. Egyre nagyobb számban állítják munkába a magyar találmányú Ajtay—Szilárd-féle szénfejtőgépet és a Kossuth-díjas bányalakatos, Szémann István által feltalált réseJőgépet. 30—40 ember többórás kemény munkáját végzi el percek alatt a két gép mindegyike. Oroszlánybányához hasonlóan az ország többi bányájában is gyors ütemben folyik a gépesítés. 1954-re a szénjövesztést 60%-ban, a munkahelyről való szénszállítást 90%-ban gépesítik. A gépesítés egyre könnyebbé, s egyúttal eredményesebbé teszi a bányászok munkáját. Oroszlánybánya dolgozói munkájuk fokozásával, a munkaverseny, a takarékossági mozgalom, az újítómozgalom kiterjesztésével hálálják meg a dolgozók államának javuló munkafeltételeiket, emelkedő életszínvonalukat. A bánya vájárainak 80%-a áll munkaversenyben, 92%-uk tett munkafelajánlást az Alkotmány ünnepe é® a szeptember 2-i bányásznap tiszteletére. Oroszlánybánya hónapról hónapra több szenet ad a magyar iparnak, az ország lakosságának. Te

rmelési tervét túlteljesítve erősíti a magyar népgazdaságot és szolgálja a szocializmus építését, a béke védelmét t Uj oifhonra talált és elégedetten dolgozik Handlován Schelberger Rudolf volt banktiszivíselő Szocializmust építő terveinket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha munkánk termelékenységét emeljük és csökkentjük az önköltséget. Nehézségeket okoz a munkaerőhiány is. Míg a kapitalista országokban a munkások éhesen, tétlenül az utcán ácsorognak, addig a szocializmust építő országokban kevés a munkaerő. Ezen a hiányon azzal segítünk részben, ha a túlméretezett adminisztratív munkaerőket a hivatalokból a termelésbe vonjuk, ami által a termelést gazdaságosabbá tesszük. A Párt Közpopti Bizottságának határozatát az adminisztratív munkaerők megértették és egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a termelő munkába, hogy bebizonyítsák tudásukat és képességeiket, hogy nemcsak az irodákban hanem a termelésben is megállják a helyüket. A termelésbe .átment új munkaerők, a legnagyobb szaktudást megkövetelő gépek mellett is sikeresen megállják helyüket. Schelberger Rudolf önként jelentkezett a handlovai bányába, hogy munkájával elősegítse ötéves tervünk sikerét. Tudja, hogy minden csille szén elősegíti a szocializmus építését. És büszke arra, hogy ebbe a hatalmas munkába bekapcsolódhatott. Amint meglátogattuk őt otthonában, a kapuban két pirosarcú kislány szaladt elénk. Ahogy be'épünk az ajtón, egy magas szőke fiatalember fogad. I^zet szorítunk és leülünk. Megtudjuk tőle, hogy a bratislavai állami bankból jött dolgozni a handlovai bányába. — Nem kellett volna eljönnöm és nem is akartak elengedni, mondja Schellberger Rudolf. Négy gyerme- ; kem van. De én már voltam Hand- | lován 3 hónapos brigádmunkán és l Osztraván is dolgoztam egy hónapot. Nagyon megtetszett a bányászmunka és mindjárt jelentkeztem a termelésbe. Augusztus 1. óta .dolgozom Handlován. A vezetőség minden segítséget megad, hogy tovább képezzem magam és a bányászok szívesen fogadtak maguk közé. Segítenek, hogy minél előbb elsajátítsam a munkát. Eddig csak ketten vagyunk Handlován, akik átjöttünk a termelésbe, de ha többen leszünk, iskolát nyitnak részünkre, ahol a bányászismereteket tökéletesíteni fogjuk. Nem nehéz a bányában a munka. Sokan azért nem jönnek ide, mert félnek. Pedig nem úgy van, mint azt sokan elképzelik. Én megszoktam és megszerettem a bányát. Nézd ezt a szép épületet, feleli Schellberger Rudolf. Mikor idejöttem Handlovára, azonnal 4 szobás, fürdőszobás lakást kaptam. Boldog vagyok, hogy idejöttem Handlovára és nyugodtan várjuk az ötödik gyermeket is, mert tudjuk, hogy boldog otthont nyujthatunk nekik. Megkérdezzük még Schellberger Rudolftól, hogy mit szólt a felesége, mikor megtudta, hogy átmegy a termelésbe. A feleségemet elhívatták az üzembizottság irodájába és megkérdezték, hogy beleegyezik-e az én elhatározásomba. A feleségem is örült, mert már otthon közösen megbeszéltük, hogy eljövünk Handlovára. Nagyon jó itt Handlován, nemcsak nekem, hanem a gyermekeknek is. Nyugodtan játszhatnak a kertben, mert ez is van a házhoz. Igy látja jövőjét, Igy helyezkedik bele új környezetébe Schellberger Rudolf, a termelésbe átment új munkaerő. K. B. A kezdet sok nehézsége ellenére jelentős megtakarítást ér el és behozza tervét a kassai Magnezit-üzem A kassai Magnezit ka új üzeme alig jjar. hónapja, épült fel. Május , elején kezdték . meg benti? a termelőmunkát. A gyárba a közeli dombon lévő magnezit-bányából kötélpályán szállítják a kitermelt, ércet. A gyárépület felett állandóan aranyló sárgás porfelhő lebeg, ami a magnezit ércet porrá zúzó malomhengerek közül száll fel. Az új üzejn még nem teljesiti százszázalékosan feladatát, mivel az üzemrész berendezése még nincs teljesen befejezve. De már most Í6 drága árut szolgáltat nemzetgazdaságunknak. Az üzemhez tartozó új bánya félévi tervét 101.6 százalékra teljesítette. A Vörös Csillag nevű új üzem és a régi gyár csak 89.6 százalékra. Ennek oka az volt, hogy az új gyár üzembehelyezése sok gyermekbetegséggel járt. Rengeteg előre nem látható javítani való akadt, ami akadályozta a munka menetét. Remélhető, hogy ezen akadályok megszűnésével az üzem második félévi tervét sokkal jobban teljesíti. A normafelülvizsgálás kezdetén általános összüzemi gyűlés keretében részletes tervet dolgoztak ki. Az egyes részlegek normáinak felülvizsgálására csoportokat szerveztek. A csoportok vezetői élmunkások, tagjai technikusok, üzemi bizottsági tagok, az üzemi pártszervezet, illetve a CsISz-tagjai, E csoportok tagjai a munkahelyeken végzett agitációval magyarázták meg a munkásoknak a normafelülvizsgálás fontosságát.. A fő cél volt, megértetni a munkásokkal azt, hogy a munkafolyamatok átszervezésével és újítójavaslatokkal saját marjuk segítsenek az önköltséget csökkenteni. Még a gyengébb javaslatokat is felülvizsgálták és azon iparkodtak, hogy állandó javításokkal gyorsítsák a munka menetét és elősegítsék a termelékenység emelését. Ez a törekvés a munkások nagy részénél termékeny talajra talált. A munkások újítási javaslataikkal segítették a normafelülvizsgálás sikerét. A bányaüzemben lévő munkacsoportok 16 normát 1 százalékkal, 3 normát 5 százalékkal és 1 normát 6 százalékkal szilárdítottak. A kohászüzemben 9 normát 4—36%-ig szilárdítottak, ami összefügg a kohászati bérrendszerre való áttéréssel. Az egyes munkacsoportok nagyon szép példáját mutatják a munkakészségnek. Igy Szedlák Imre, Nalevanko János és Jakab Arpád csooprtjai. Ezek a csoportok nemcsak teljesítményükke' hanem magasabb keresetükkel is buzdítják a többieket. A munkások látják, hogy akik jól dolgoznak, jól is keresnek és igyekeznek e csoportok színvonalát elérni. A normaszilárdítási akció keretén belül az üzemnél 2,272.000 korona megtakarítást érnek el évenként. Egyes munkasok lelkiismeretes munkájukkal és magas teljesítményükkel dicséretet érdemelnek. A malomban dolgozó Tóth János, Magda Lajos és Brein elvtársak nehéz körülmények között dolgoznak. A portalanító berendezés még csak most van előkészítés alatt. Emiatt a malomban üzem közben meglehetősen nagy por képződik. Ennek ellenére az itt dolgozó elvtársak becsületesen teljesítik kötelességüket t Bednárik Márta fűtőnő a kazánháznál. Nagyon jó munkát végez. Nagyon sokszor két műszakra is ottmarad és délután az égetett magnezit elhordását végzi. Bednárik Márta, nem ijed meg a nehéz testi munkától és könnyedén végzi nehéz munkáját. Törekvése annál dicséretreméltóbb, mivel az üzemben meglehetősen nagy munkaerőhiány van. Az erősen érezhető munkaerőhiányon a tisztviselők úgy segítenek, hogy reggel 6-tói 2-ig az irodákban dolgoznak, délután pedig a termelésben. Igy nagyon jó példával járnak elől és nagyban megkönnyítik a termelés menetét. Ezideig négy tisztviselő jelentkezett az üzemben a termelőmunkába. A bányászati és kohászati részekhez osztották be őket, ahol nagyon jól beváltak. A régi munkások segítik őket és átadják nekik tapasztalataikat. Fokozatosan bevezetik őket a szakma elsajátításába. Az üzemi pártszervezet tagjai szívügyüknek tartják azt, hogy a pártsajtó napjára az üzem minden egyes munkását beszervezzék a pártsajtó olvasásába. Ez nagyon dicsértreméltó törekvés, mert a kommunista sajtó neveli és irányítja a .dolgozókat. Megtanít arra, hogyan küzdhetjük le a nehézségeket és hogyan küszöbölhetjük ki hibáinkat. Ha a kassai Magnezit-műveknél minden munkás a párt^aitó olvasója lesz, nem fordul elő tf' ilyan eset, hogy egyszerre 8—10 is egy lakodalom miatt kimar munkából, öntudatos munkások i em csinálnak, mert ezzel akadál jk a termelést és megnehezítik a erv teljesítését. Az üzemi tanács és az üzemi pártszervezet feladata, hogv az ilyen, még nem eléggé öntudatos munkásokból kötelességtudó, és munkájukért felelősséget érző szocialista munkásokat neveljenek. (G. L.)