Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)
1951-09-05 / 208. szám, szerda
1951 szeptember 6 tI JS IÍi Aki szereti hivatását Gál Ignác handlovai bányász hősies harca a munka magasabb termelékenységéért Napról napra változik országunk arculata. U j gyárak, lakások, kultúrköipontok és iklillők épülnek. Változik gazdasági, politika, és egész társadalmi életünk struktúrája. Országunk hatalmas átalakításinak ebben az új életért siocialisU társadalomért folyó kemény harcában bányászaink egyik legjelentősebb helyet foglalják el. ök tárják fel földünk kincseit, hogy ezzel hoiiájáruljanak hazánk felvirágoztatásához, mindannyiunk boldogságához és megerősítsék a tartós békéért folytatott harcunkat. A szén és az érc gazdaságunk alapja, elsősorban bányászaink kezemunkájának és tudásának gyümölcse. Ezért szocializmust építő társadalmunk a bányászokat a legmegtisztelőbb helyre állította. Ma egés* dolgozó népünk, egész nemzetünk úgy tekint a bányá szókra, mint a szocializmus élenjáró építőire, mert az általuk kitermelt érc és szén jelentős mértékben megszabja termelésünk és építésünk ütemét. A bányászok meg vannak győződve | lönbség van a között, hogy hogyan feladatuk fontosságáról. A bányászok • élt a bányász a muitban, amikor Gál a WÄTíórv• ,!. eilvtárs édesapja éb vele együtt több ezer má6 bányász munka nélkül, nyoszázai igyekeznek a köztársaságnak minél több szenet és vasat adni és ezért becsületesen teljesítik. 6Őt ma gasan túlteljesítik feladatalkat. Teljes mértékben tanulnak a szovjet bányászoktól és munkahelyükön érvényesitik ezek jó tapasztalatait. Gál Ignác II Handlováról egyike azoknak a bányászoknak, akik hűek és büszkék bányászfoglalkozásukra. Gál elvtárs 25 éves és már 7 éve dolgozik a bányában. Ez a foglalkozás annyira szivéhez nőtt, hogy ha el is ment Handlováról mesterséget tanulni, évek múlva ismét visszatért a bányába, mert nem akart más lenni, mint bányász. A bányához való szeretet összekapcsolódott fiatal lelkesedésével ée a csoport legjobb dolgozója lett. Mint a csoport legjobbját két év után a csoport munkájának vezetésével bízták meg. Ebben a funkcióban is helytáll és bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe más csoportok vezetőivel és küzdenek a legjobb dolgozó és a legjobb csoport címéért Júniusban ő volt a bánya legjobb dolgozója. Júliusban megelőzte őt Laucsik elvtárs. Ebben a hónapban az elsőbbségért Daubner elvtárssal versenyez. Tapasztalatból tudja, hogy ha nagyobb sikereket akar elérni és a társadalomnak több szenet akar kitermelni, csoportja dolgozóiból elsősorban szorosan összetartó munkakollekt'ivát kell alakítania, javítania kell a csoport tagjainak munkamorálját és munkához való viszonyát. Igy szükséges volt megváltoztatni a munkacsoport vezetője és munkatársai között fennálló viszonyt Gál elvtárs is változtatott ezen Fiatal munkatársainak szervezője és tanftója lett. Gál Ignác elvtárs « szovjet bányász9któ! tanulja a munka szervezését és csoportja vezetését. Naponta olvassa a sajtót, hogy ebből is elsajátítsa a munkánál és szervezésnél elert tapasztalatokat. Az új munkamódszer bevezetése azonban nem jár mindig sikerrel. Ö azonban nem riad vissza attól, hogy újabb kísérletet tegyen jobb munkamódszerek bevezetésére munkahelyén. Igy pl. be akarta vezetni a ciklusos fejtési módszert. Ezt a módszert azonban nem tudta átvinni munkahelyére. Bízik azonban abban, hogy az új munkahelyen, ahova csoportjával áthelyezték, megteremti az előföltételeket, ahhoz, hogy sikeresen érvényesítsék a munka megszervezésének ezt az új módszerét. Már most készülődik erre és szorgalmasan figyelemmel kíséri és tanulja az olyan bányászok munkáját és eredményeit, akik ezt a munkamódszert már elsajátították. Gál Ignác munkacsoportja a legnagyobb teljesítményt éri el. Átlag 149 százalékra teljesíti tervét. A munkába mindannyian rendesen járnak. Gál elvtárs a mult évben egyetlen egy műszakot sem mulasztott indokolás nélkül. Becsületes munkája és normájának magas túlteljesítése visszatükröződik « bííségpótlík kifizet ősében Gál elvtárs Handlova legbecsületesebb és leghűségesebb bányászai közé tartozik é6 ezért a bányásznap alkalmából közel 31.000 korona hüségpótlékot kap. Ilyen módon Gál elvtárs és vele együtt a összes lelkiismeretes bányászok meggvőződnek arról, hogv mily nagyrabecsiili szocializmust építő társadalmunk a bányász munkáját. A bányász helyzete megváltozott. Ma már nem nyomorog, mint a kapitalista társadalomban, mikor embertelen viszonvok között, rabszolga módon dolgozott, hogy megteljen a kapitalista 6zénbárók zsebe. Óriási kümorban éltek, hogy a munkaadók megtarthassák az alkalmazottad alacsony béreit, akiket csak azért alkalrnoztuk s akik csak azért robotoltak, hogy a részvénytársaságok nagyobb osztalékokat fizethessenek ki, hogy jobban támogathassák az állami gépezetet, amely a dolgozók elnyomására szolgált. Ma minden bányász már nem a kapitalisták hasznáért dolgozik, hanem a dolgozó nép jólétéért, az ország fejlődéséért, a világbéke biztosításáért. A mi társadalmunk igazságosan jutalmazza a Gál elvtárs féle elvtársakat a munkáinkért. Gál elvtárs havonta 10—12.000 koronát keres és a handlovai szénbányáin a legmagasabb hüségpótlékot kapja Ez azonban nem minden. Néhány héttel ezelőtt megnősült, családi házat kapott, ami a többi előnyökkel együtt annyit jelent, hogy életszínvonala ma már valóban magas. Ha Gál elvtárs erről sokat nem is beszél, de annál többet cselekszik. Példájával hosszabb beszéd nélkül magával tudja ragadni a többi dolgozót. Nagyon jól tudja, hogy az egyéni igyekezet magában gazdaságunkon nem sokat segítene és ezért tanítja a munkatársait és maga is tanul tőlük, hogy együttmunká'.kodással, a munka jobb megszervezésével az egész munkacsoport nagyobb teljesítményt érjen el. Gál elvtársról és a hozzá hasonló bányászokról mondhatjuk, hogy munkaigyekezetükkel hozzájárultak népünk boldogabb életéhez és a világbéke megvédéséhez A népi demokratikus társadalomban a bányász ezért az önfe'áldozó munkájáért erkölcsi iutalomban ls részesül. A bánvászfoglalkozás tisztelete és dicsősége ma már olyan termésaetes dolog, mint amilven természetes volt a kapitalista társadalomban a bánvász kizsákmányolása, ami már örökre a múlté. F. Z. A szocialista iskoláért Megnyíltak az iskolák kapui. A gyermekek ünnepélyesen kezdték meg az új tanévet. A bratisiavai II. Nemzeti iskola udvarán a tanulók szüleikkel és a tanári karral együtt örömmel üdvözölték soraikban a Párt és a tömegszervezetek képvíseitőit és Mézes tanfelügyelő elvtársat. Az épületben a szlovák osztályokon kívül, magyar közép- és nemzetti iskola nyílott meg. Az udvaron a magyar és szlovák tanulók közösen, figyelemmel hallgatták végig az igazgató elvtársak megnyitó beszédét. Amikor a szlovák iskola igazgatója, Dudák István befejezte beszédét, Zechmejster Inge, a III. magyar köszavakkal virágcsokrot nyújtott át a magyar iskola igazgatónőjének: — A szlovák nemzeti iskola tanulóinak nevében szeretettel üdvözlöm az újonnan megnyitott magyar közép és nemzeti iskola igazgatójat és tantestületét és a magyar diák társainkat, akikkel mindig együtt akarunk dolgozni. — Igen, kis Veronika, tj a sztálini nemzeti polihka szellemében nevelkedtek. Nálunk nincs különbség ember és ember között, úgy mint nyugaton, az amerikai imperialistáknál. A ti sziileitek vállvetve építik e boldogabb jövőt számotokra. A beszédeket kultúrműsor követte. zépiskola tanulója a tanulók nevében virágcsokrot nyújtott át a szlovák gazgatónak Prenghi Zoltán úttörő, pedig felolvasta a magyar diákság fogadalmát. — Szorgalmasan akarunk tanulni — olvassa a fiatal úttörő — mindig többet és. mindig jobban, hogy népi demokratikus Köztársaságunk hasznos polgáraivá válljunk. ígérjük, hogy fegyelmezetten fogunk viselkedni, mindig és mindenütt és az iskola szabályait betartjuk. Ügyelni fogunk a tisztaságra Igyekszünk társaink között minél több úttörőt szerezni. ígérjük, hogy együtt működünk a szlovák diáksággal. A szlovák iskola igazgatója azután „ szlovák tanítók és tanulók nevében ígérte, hogy kéz a kézben, a magyar elvtársaikkal közösen fognak harcolni a szocializmusért és a békéért. — Ugy fogunk élni, mint egy család — mondotta boldog mosollyal. A magyar iskola igazgatónője, Szlánskyné is ígéretet tett, hogy a tantestület valamennyi tagjával azon lesz, hogy a szlovák-magyar barátságot és testvériséget elmélyítse. Beszédében hangsúlyozta, hogy a dicső szovjethadsereg hőseinek köszönhetjük, hogy gyerrpekeinket az iskola, a szocialista hazafiasság és a proletár internacionalizmus szellemében neveli. A beszéd elhangzása után Csádéi Veronika úttörőlány a következő S közben Darázs Irén és Kőszegi Jenő úttörők, a III osztály tanulói a magyar ifjúság nevében piros szekfűcsokrot vittek a bratisiavai Sztálinszoborhoz. Darázs Irénke boldog mosollyal tartotta kezében a csokrot. — Sztálin elvtárs szobrára viszem ezt, — mondja lelkesen, — mert hálával tartozunk neki, hisz ő küldte a felszabadító szovjetkalonákat, akik lel etővé tették számunkra boldogabb életünk építését. Ezt a jólétet mi fiatal úttörők azzal háláljuk meg, hogy szorgalmasan fogunk tanulni. Irénkének az édesapja kőműves, öt testvére van és mindannyiuknak meg van a lehetősége arra, hogy díjmentesen tanuljanak. Egyik bátyja géplakatosnak tanult. Kőszegi Jenő gépészmérnök akar lenni. És biztos abban, hogy célját eléri. Munkás családból származik. A múltban munkás ember gyermekének nem lehettek Hyer reményei. De a Vörös Hadsereg, Sztálin elvtárs vezérletével felszabadította hazánkat és a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetésével küzdünk a szocialista iskoláért és a szocialista nevelésért. Minden gyermek számára lehetővé vált, hogy tanuljon és mint a szocializmust építő társadalom iskolázott tagja, segítse a világbékéért folytatott harcot, melynek élén a hatalmas Szovjetunió és a béke generalisszimusza, Sztálin áll. D. V. Miért megyek a pedagógiai foiskolára Az egyetem pedagógiai fakultásának épülete előtt találkoztam Láng Magdával. Kipirult arccal robogott fel a lépcsőn a dékáni iroda felé. Jelentkezni jött a magyar nyelvű oktatásra. Alig tudjuk megállítani, hogy megkérdezhessük tőle, miért is akar tovább tanulni, mik a tervei? Először azt kérdezzük, hol dolgozott. A csehszlovák filmnél, — volt a felelet. És talán nem tetszik itt a munka? — faggatjuk tovább. — Dehogyis nem, nekem minden munka tetszik. — De hát akkor mégis mi az inditó ok? Láng elvtársnö látja, hogy nem szabadul meg egyszerűen tülünk, hát megadja magát és egy kissé messzebb kezdi, mint vártuk. — Édesapám lakatossegéd, az is volt mindig. A mult rendszer nem tette lehetővé, hogy tanulhassak. Pedig nagy kedvem lett volna képzőművészetet tanulni. Ez a múltban nem sikerült. Egy esztendeje, hogy kezdtem bejárni a bratisiavai helyi CSEMADOK-ba, ahol kezdtem megismerkedni az új csehszlovákiai magyar szocialista kultúrával. Először csak kisebb munkákat vállaltam, majd a főiskolások színjátszó gárdájává] ismerkedtem meg. ök megbíztak egy nagyobb szereppel az egyik színdarabjukban. Ahogy köztük forgolódtam, ahogy láttam, hogy milyen jókedvűen és magabiztosan néznek a jövőjük elé. érlelődött meg bennem a gondolat, hogy én is tovább tanulok. — Miért éppen pedagógus szeretnél lenni ? — Emberek előtt nem szerepeltem sokát nyilvánosan. Színdarabunk főtémája a béke volt. Az a béke, amelyet mindnyájan óhajtunk és harcolunk érte. Öröm volt hallani és nézni az embereket, amint jöttek ki az előadásról, elgondolkodó arccal. Foglalkoztatta őket valami. Aztán, ahogy Koszéigettem velük, éreztem, mennyire szükség van új szocialista magyar nevelökre. Itt és ekkor határoztam el, hogy pedagógus leszek. — MUyen iskolai végzettséged van, elvtársnö? — Igen, — feleli Láng Magda, — ez volt az első probléma. Csak négy gimnáziumom van. Az üzemben, ahol dolgozom, a kolleganőim Kezdték mondogatni, hogy mindez szép és jó, de hogyan birkózom meg majd azzal a feladattal, hogy egy év alatt letegyem az érettségit is és egyben járjak a főiskolára is. Egyszerű a felelet: komolyan kell venni a tanulást, be kell iratkozni még a dolgozók esti isoklájába és ha a célt valóban komolyan veszszük, el lehet érni, hiszen népi demokratikus államunk mindenben támogat és segit. Ad ösztöndijat, ad tanulmányi segítséget, olyan formában, hogy az iskola CsISz-szervezetétől kérek valakit, aki segíteni fog a tanulásban. — Hiszed-e,hogy eléred a kitűzött célokat? — Biztos vagyok benne, — volt a felelet és már rohant is tovább. Szeretnénk, ha Láng elvtársnő tanulási vágya meg fogná az öszszes csehszlovákiai fiatalokat. Szeretnénk, ha mind nagyobb számban kihasználnák dicsőséges Kommunista Pártunk legújabb és legnagyobb ajándékának egyikét és rohanva követnék Láng elvtársnöt a magyar nyelvű pedagógiai főiskola lépcsőjén. R. J, Mikor javítja meg a traktort a BEZ Ki a felelős a nagylégi szövetkezet feletti védnökségért ? Vannak védnökségi üzemek, amelyek szövetkezeteik kívánságait, a szövetkezetesek szeméből kiolvassák és mindent megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak nekik. Kötél esaégüknek éa becsületbeli ügyüknek tekintik a szövetkezetek megsegítését. Minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a várost közelebb vigyék a faluhoz, hogy a dolgozó paraszt arcát a munkásság felé fordítsa. Segítik a falu életszínvonalának emelkedését, azt akarják, hogy a dolgozó parasztság igényesebb legyen és ezért emelje munkájának termelékenységét, aminek hasznát a munkásosztály is látja. A védnökség nagyszerű hivatása az is, hogy a dolgozó parasztságot felvilágosítsa és védje a falusi reakció fondorlataitól, amely a legaljasabb módon igyekszik gátolni a szövetkezet fejlődését, igyekszik megmételyezni a dolgozó parasztság bizalmát. Vannak védnökségi üzemek, amelyeknek módjukban van javítani az EFSz-ek gépállományát és így nyújtanak segítséget sürgős munkák alkalmával. * A bratisiavai Elektrotechnikai-üzemek védnökséget vállaltak a nagylégi EFSz felett. Azonnal nagyvonalú kötelezettséget vállaltak és hozzákezdtek 1 üzemképtelen traktor megjavításához. A szövetkezetesek nagy örömére a traktort azonnal elvitték a bratisiavai üzembe, ahol aztán félig szétszerelve ott állt több mint félévig az udvaron, kitéve az időjárás viszontagságainak, anélkül, hogy valamit javítottak volna rajta. Ez nem csak rossz példa, de egyenesen gaztett. Csak aki tudja, mire képes egy ilyen traktor, A somorjai CSEMADOK-csoport brigádmunkán A CSEMADOK somorjai helyi csoportjának tagjai példás munkát végeztek a helyi EFSz építkezési munkálatainak előkészítésében. Brigádmunkájuk során hat vagón téglát raktak ki és néhány órai munkával 21.000 téglát szállítottak az építkezés helyére. A CSEMADOK tagjai örömmel vállalták ezt a munkát, mert tudják, hogy ezzel elősegítik községük fejlődését. Ezenkívül a CSEMADOK tagsága kultúrtéren is jó munkát igyekszik kifejteni új vezetőségével. Újult erővel kíván résztvenni a kultúrális életben és ezért megalakította tánc- és énekcsoportját, valamint szinigárdáját, amely elsősorban Somorján, majd azután az egész járásban szerepelni fog, hogy így elősegitse a szocialista kultúra terjesztését. KOVÁCS LÁSZLÓ, Somorja. ha teljesen kihasználják, csak az tudja felfogni, hogy milyen kárt jelent a félig szétszedett traktor a BEZ udvarán. Körülbelül egy hónappal ezelőtt üzemünkbe beállított a nagylégi EFSz oktatója és nem tudta megérteni azt, hogy egy védnökségi üzem hogyan tudja ennyire elhanyagolni kötelezettségét. De én sem értettem meg, miért éppen engem hívtak az irodába, hogy megnyugtassam a felháborodott oktatót, aki azzal fenyegetödzött, hogy az egész dolgokat beteszi a pártsajtóba. Kénytelen voltam megmagyarázni neki, hogy csupán rövid ideje vagyok az üzemben és igy a traktorral semmi kapcsolatom nem volt. Másoktól tudtam meg azt is, hogy mióa áll már az üzemben. Mindenesetre megígértem az elvtársnak, hogy foglalkozni fogok ezzel az üggyel. Azonnal a bratisiavai UMEZ felügyelőségéhez fordultam és kértem őket, hogy javítsák meg a traktort. Azonnal ígéretet is kaptam erre. De amikor a raktort el kellett volna szállíttatni az ivánkai UMEZ műhelybe, az üzemben nem találtam a legjobb akarat mellett sem embert arra, aki felelősséget vállalt volna a traktorjavítás költségeiért. Ezért a traktor a nagylégi kulákok örömére továbbra is .üzemünk udvarán szomorkodik, ahelyett, hogy végezné áldásos munkáját a dolgozó parasztság érdekében. A munkásság üzemünkben már több ízben foglalkozott a helyzettel. Visszaémlékszünk arra, hogy július 16-án hat óra hosszat tartó gyűlésen vitatták meg a helyzetet. Ekkor a legjobb munkások, műhelyvezetők. műszakiak feltárták az üzem hibáit, felhozták kiváló újítójavaslataikat, azonban ezek is parlagon maradtak. Az üzemvezetés alkalmatlan emberekből áll, ezért a munka az üzemben úgy megy, mint a transzmisszió hajtószij nélkül. Az üzemben a gazdasági helyzet rossz és szükséges, hogy mielőbb javítsunk a helyzeten. Akkor talán a nagylégiek traktora is elindulhat útjára. Haverda Lajos levelező, BEZ, Bratislava.