Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-30 / 230. szám, vasárnap

ÜJ SZÖ 1950 szeptember 30 A heterozis kukorica begyűjtése és elraktározása A »Szocialísztícseszkoje Zemlegyeje« szovjet folyóirat egyik számában M. Kalinin, a mezőgazdasági tudomány jelöltje, cikket Irt azokról a fontos utasításokról, amelyeket a Szovjetunióban adtak ki a heterózis kukorica begyűjtésére és elraktározására Mivel a mi állami birtokaink és F.FSz-eink is az idén először kísérleteztek a kukorica keresztezésével, hogy így nagyobb hasznossággal bíró utódot érjenek el, felsorolunk egykettőt Kalinin elvtárs jegyzeteiből. »A keresztezett kukorica — írja Kalinin elvtárs — nagyon értékes anyag, amely az elkövetkezendő évben jelentősen magasabb termést biztosit, mint a közönséges kukoricalajták. Erről a Szovjetunió kolhozaiban végzett kísérletek világosan tanúskodnak. Igy pl. a »Chruscsev« kolhozban a »Siker« keresztezett kukorica 1950-ben hektáronként 55.7 q szemet adott és a charkovi kukorica faj hektáronként 23—46 q fizetett. Az Idén Ukrajna, Moldava és Eszak-Kaukázus kolhozaiban tömegesen vetették a keresztezett kukoricát és így magas terméseket sikerült elérni. A kolhoztagok feladata most az, hogy a gazdag termés begyűjtését sikeresen megvalósítsák és hogy jól megszervezzék a kukoricacsövek elraktározását. A betakarított, keresztezett csöveket egy helyre kell hordani, ahol

a aztán sor kerül az osztályozásra. Az osztályozás célja az, hogy el lehessen különíteni a félig érett, vagy pedig az üszkös csöveket. Az osztályozásnál a csöveket gondosan meg kel! tisztítani a levelek maradványaitól, a hajzattól stb. Az osztályozott csövek — az értékes vetőmag — elraktározása nagyon fontos munka. Abban az esetben, ha ezek a csövek romlani kezdenének, a kolhoz keresztezett magok nélkül ma radna. Az első utódok elérése pedig a le g hasznosabb. A következő év termése már jóval alacsonyabb termést ad. Az elraktározás előtt a keresztezett csöveket alaposan ki kell szárítani. A hiányosan kiszárított csövek magvai hamar romlásnak indulnak és elvesz! tik csiraképességüket. A szabad ég alatt való szárításra száraz és napos időjárást kel! kiválasztani. Ha ilyen időjárás nincs, akkor szárítókat kell készíteni. Több kolhozban az idén a kerületi és elíre megállapított keresztezést kombinációk szülői fajtáit ültették. Ezen fajták magvainak betakarítása a jäv3 évi keresztezett vetőmag terme léséhez szükséges. A szülő-növény magtermésének be takarításával kapcsolatos munkákat épp olyan pontosan kell végezni, mint a keresztezett csövek betakarítását. Több kolhoz, amelyben a kereszte< zett kukorica termelésben betartották az agrotechnikai elveket és igy magas hektáronkénti földhozamot értek el jelentős mennyiségű hibrid vetőmag felesleggel fog rendelkezni. Ezért úgy kel! megszervezni a munkát, hogy egy szem keresztezett vetőmag se legyen más célra felhasználva, mint vetési célra. Hasonlóan fontos a hiányzó szülői formák magvainak és főleg az önbe porzó soroknak, és az egyszerű ke resztezetteknek külön betakarítása és elraktározása új és magashozamú kettősen keresztezett kukoricafajták termelésének céljából*. Milyen eredményeket értek el népi kutatóink? Es év tavaszán elkezdtük népszerűsíteni az agrotechnikai és ZoOtechr.ikaí ismereteket a Micsurin-körök megvalósításával és a magas termelési mesterek kikeresésével, valamint a kutatók tanácsadói tevékenységével, A kísérletek célja az volt, hogy új ismereteket szerezzünk a növénytermelés és az állattenyésztés leghelyesebb módszereiről és hogy a kutatás eredményeit kipróbáljuk a gyakorlatban is. A legérdekesebb kísérleteket a trágyázás terén, a heterózis kukoricával és a burgonya nyári kiültetésével kapcsolatban végeztük. Ugyancsak nagy méretet öltöttek a meleg éghajlatot szerető növényekkel való kísérletek, valamint a mesterséges beporzásra és a zöldségtermelésre vonatkozó kutatások. Az állattenyésztési termelésben a mult évben az állami birtokok emlitésreméltó eredményeket értek el. A .nyárasdi állami gazdaság például 13.6 literes tejhozamot ért el 69 darab keletfriz fajtájú tehénnél 17 liter volt az átlagos tejhozam. Nagy lehetőségek vannak a mezőgazdasági állatok, de főleg a sertések szaporodása terén ia. A nánai állami birtok az elmúlt évben egy fedeztetésből 16 darab malacot választott el. A nagykessi gazdaság még ezt is túlhaladta. Itt egy fedeztetésből 18 kismalac lett. Juhszaporításban a nyárasdi állami birtok egyik juhásza ért el gyönyörű eredményt. Stáz anyától öszszesen 150 darab bárányt választott el. Ez a pár példa világosan mutatja, hogy milyen nagy termeléstart&lékok vannak mezőgazdaságunkban. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági állatok hasznossága nagymértékben függ a gondozás minőségétől. Fontos, hogy kutatóink és tudományos dolgozóink felvegyék a kapcsolatot az állami birtokok és az EFSz-ek kutatóival és hogy ezek munkáját irányítsák és hogy tapasztalataikat a lehető legszélesebb mértékben kihasználják a gyakorlatban Hármas íkerborjakat neveltek fel Malinovón A tenyészállatok kiválasztásánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az apaállat és az anyaállat olyan tulajdonságokkal rendelkezzék, amelyek megfelelnek a mai követelményeknek, vagyis elősegítik a minőség javítását. Ezt az elméletet magáévá tette Kiszler Lajos elvtárs, a malinovói gazdasági iskola tejgazdaságának vezetője is. A gazdaságban több szép fajborjút felnevelt már, de most igazán alkalma nyílt Kiszler elvtársnak arra, hogy bebizonyítsa, hogy rendes és gondos kezeléssel a hármas ikerborjukat is fel lehet nevelni a nélkül, hogy egy is elpusztuljon közülük. Kiszler elvtárs szeretettel beszélt munkájáról. A gondjaira bízott borjúk között vannak kettes és hármas ikrek is. Ezek nevelése nem ís olyan egyszerű, mint ahogyan leírjuk, vagy ahogyan egyesek elképzelik. Kiszler elvtársnak sok aggodalmába, fáradságába és álmatlan éjszakájába került míg a gyenge borjút gondos kezeléssel, pontos szoptatással megmentette az élet számára. A borjúk most már olyan erősek, hogy nincs ok aggodalomra, hogy esetleg elpusztulnának. A hármas borjak közül egy bika, kettő pedig üszőborjú. Ezeket felnevelik anya- és apaállatoknak. Annak ellenére, hogy az ilyen ikerborjúk felnevelés* nagyon sok fáradságot követel, Kiszler elvtárs azt szeretné, ha minden tehén egyszerre hármat borjazna, mert akkor az állattenyésztés nemsokára elérné azt a színvonalat, hogy minden egyes dolgozó számára elég tej legyen. Ha minden állatgondozó olyan lelkiismeretesen fogja végezni munkáját, mint Kiszler elvtárs, akkor állattenyésztésünk rohamos fejlődésnek indul. CSERNOVSZKY FAL, Malinovo, Dóca Miklós is a szövetkezés útját választotta Felsőszeli negyedik típusú EFSz annak ellenére, hogy nem tartozik azok közi a szövetkezetek közé, amelyeket állandóan dicsérnek, beszolgáltatási kötelezettségének mégis 131% -ban eleget tett. A felsőszell szövetkezetet eddig nagyon sokan bírálták, de senki sem mutatott rá arra, hogyan Is lehetne hát a szövetkezeti gazdálkodást megjavítani. Igaz az. hogy a szövetkezet munkaerőhiány miatt késett el az egyes munkákkal. De viszont munkaerőhiány sem lett volna, ha a traktorállomás annyi gépet bocsátott volna a szövetkezet rendelkezésére, amennyire szükség volt. A szövetkezeti tagok látták, hogy meg kell szorítani a nadrágszíjat derekukon, ha be akarják fogni a kritizálók száját, fgy aztán az aratás alatt is éjjel-nappal dolgoztak. A termést idejében begyűjtötték a határból. Ez az iparkodás tette lehetővé a felsőszeli szövetkezetnek, hogy az állam iránti kötelezettséget is teljesítse és a tagok is meg legyenek elégedve. A felsőszeli egyénileg gazdálkodók kíváncsian figyelték a szövetkezeti tagokat, vájjon megkapják-e az ígért természetbeni jutalmat. Nem sokáig kellett azonban várniok, mert a beszolgáltatási kötelezettség száz százalékban való teljesítése után a tagok is megkapták a munkaegységek után járó természetbeni jutalmat. Megkapta Gerhart András is, aki harmadmagával dolgozott a szövetkezetben. Hárman ledolgoztak 749 munkaegységet. Igy aztán a Gerhart család 59.749 Kčs előleget és 33.20 q gabonát kapott. A 33 q gabonából 10 q-t haza sem vitt Gerhart András, hanem egyenesen beszállította a földműves raktárszövetkezetbe, ahol mázsánként 590 Kls-t kapott gabonájáért. Azonkívül a földműves raktárszövetkezet minden mázsa gabona után még fél mázsa korpát is adott Gerhart Andrásnak. Ez annyit jelent, hogy András bácsi bevitt 10 q gabonát és 5 q korpát meg visszahozott szekerén, a zsebében pedig egy csomó ropogós bankót. Gerhart András valamikor cseléd volt Gyurcsik Imre 36 hektáros kuláknál. éjjelnappal dolgozott a kuláknak és még csak olyan bánásmódot sem kapott, mint egy kutya. A rengeteg munkából éppen csak annyi haszna volt, hogy mindennapt kenyere meg volt, de a zsebé az mindig üres colt. A szövetkezet megalakulása ulán Gerhart András is bekapcsolódott a munkába. Még csak alig egy éve dolgozik a szövetkezetben és mégis ez alatl az idő alatt sok mindent tudott magának vásárolni. A kiruházkodás után Gerhart András a régi bútordarabokat kezdte kimustrálni. Alig egy félév alatt több mint 30.000 koronát adott ki bútorért. Amikor már meg volt az új bútor, Gerhart András elhatározta, hogy most már megvalósítja régi álmát és vesz egy rádiót. Az elhatározás valósággá vált. Nem sokkal a bútorok kicserélése után vett egy szép rádiót 7.000 koronáért. Most már volt bútor is, rádió is. A szépen berendezett szobában örömmel hallgatta a család esténként a jó Cigányzenét. Felfigyeltek Gerhart Andrásékra a szomszédok is, mert a hétezer koronás rádiónak a hangját ők is meghallották. Sőt, mi több.' A rádió hangja közé nemsokára harmonika-hang is kevedett. Lassan kisült, hogy Gerhart András fia vett egy harmonikát háromezer koronáért. A fiatal Gerhart-fiú ugyanis a rádióban gyakran hallott harmonika-zenét és nagyon szeretett volna ő is tudni harmonikázni. Ez sikerült is neki, úgyhogy most már egy nagyobb tangóharmonikára fáj a foga. De ez is meg lesz, ha előbb nem is, de az évvégi elszámolás után minden bizonnyal meg lesz a tangóharmonika is. Ez a dolog, ez a gyorsütemű gyarapodás ott látszódott le rövid egy év alatt az egész falu szemeláttára. Dóca Miklós két és félhektáros kisgazda is régen figyelte már a dolgot. El is indult párszor, hogy ő ls belép a szövetkezetbe, de valami még mindig visszatartotta. A cséplés után, mikor látta, hogy a szövetkezeti tagok hordják haza a gabonát, nem htt a szemének. Látta, amikor Gerhart András udvarába megérkeztek a zsákokkal megrakott szekerek. Kíváncsiságának nem tudott ellentállni addig, amíg saját szemével meg nem győződött arról, hogy valóban gabona van-e a zsákokban. iHát mégis csak nagyon fó ez a szövetkezet« — mondotta magában. De azért még mindig nem lépett fca* Dóca Miklós már meggyő-* ződött arról, hogy a szövetkezeti tagok egy iv alatt annyit keresnek a izövetkezetben, amennyit 6 három év alatt sem tud megkeresni földecskéjén. £s ennek ellenére is húzódozott a szövetkezettől. Hogy miért? A szög csakhamar kibújt a zsákból. Oóca Miklós azzal állt elő, ő úgy hallotta, hogy a szövetkezeti tagoknak nem szaa

d semmiféle állatot tartani, még disznót sem. Gerhart András elvitte ekkor Dócl Miklóst az udvarába, hogy megmutassa neki a sertésólakat. Dóca Miklós szólni sem tudott, amikor meglátta Gerhart András anyadisznóját. két hízóját és a három malacát. Ezután még a háztáji gazdálkodásra meghagyott hektár földön termett 50 q kukoricát ls megmutatta neki Gerhart András. A kukoricából 7 q-t beszolgáltatott, a többit pedig meghagyta a disznóhizlalásra. A kézzel fogható bizonyítékok alapján megtette Dócl Miklós is a dönts lépést. Nem habozott már tovább, hanem elhatározta, hogy belép a szövetkezetbe. Iparkodott földecskéjérőt mindent betakarítani és aztán be ls lépett. Az őszi munkákban már mint szövetkezeti tag vesz részt. Iparkodik, hogy mennél több és jobb munkát tudjon végezni a szövetkezetben, mert tudja, hogy jövőre már nemcsak Gerhart Andrást fogja bőségesen jutalmazni a szövetkezet, hanem őt is. SZARKA ISTVÁN Levelezőink a kulákok és spekulánsok szabotálásairól Csizmadia Sándornál nemcsak eldugott lisztet és gabonát, hanem pisztolyt is találtak Fontos, hogy a farkasdi reakciósokkal és spekulánsokkal ismét foglalkozzunk. Az elmúlt napokban ugyanis több helyen jártam, mert a gabonabeszolgáltatás falunkban nagyon rosszul ment. Többek között rákerült á sor Csizmadia Sándor spekulánsra is, aki beszolgáltatási kötelezettségének még az egynegyed részét sem adta be, azonban rövid kereséa után a padláson egy nagy láda gabonát én mellette két Mák lisztet találtunk nála. Ezután a szobában egy 7.65-os katonai pisztolyt találtunk jól elrejtve a párnák között. Az első napra elég volt ennyi. Másnap tovább folytattuk a keresést, melynek eredménye két gödör gabona lett. Csizmadia Sándor tehát elszámította magát. Nem gondolt arra, hogy elrejtett „kincseit" valaki is megtalálhatná. Mikor felelősségre vontuk, hogy miért nem teljeaítte beszolgáltatási kötelezettségét, nem tudott felelni. Nevetséges az, amikor Csizmadia Sándor a „volt vitéz", aki egy lépést sem tett anélkül, hogy letette volna melléről a vitézi érmet", most egyszeriben ilyen kis legény lett. Vagyis, hogy nem lett kislegény, mert arra volt esze, hogy a búzát mindenféle redves gödrökbe é« nedves ládákba rak és hogy zsizsikekkel megrágassa, csak akkor némult el. amikor a felelösségrevonásra került a aor. Ugyan ez a helyzet Botyánszky János spekulánsnál is. Ö is az ágyban párnák között rejtegetett öt zsák búzát. Érdekes, hogy ez a két spekuláns már jóeliire fentjárt a földművelési megbí zotti hivatalban, hogy nekik nem lesz annyi termésük, amennyi elég lenne a beszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére. De van még egy jó barátjuk mégpedig Simcsik Lajos. Simcsik Lajos csak annyiban különbözik két két társától, hogy öt már egy párszor rajtacsípték a spekuláláson. Nála is találtunk S mázsa lisztet. Ezenkívül IS cséplőgépszíj is el •olt rejtve nála. És ami nagyon érdekes, Simcsik nem is cigarettázik és mégis volt neki egy zsák leveles dohánya. További rejtegetett áruk, amiket megtaláltunk udvarában Itt-ott eldugdosva: 84 kf énkor, 14 mázsa só, egy láda •eappan (194 drb), egy csomó csiriz és suszterszög. A padláson találtunk 773 k* búzát és 500 kg árpát. Amint látjuk, Cimcsik Lajos szabotáló spekuláns. A dolgozó nép karja azonban elérte öt és társait és eléri mindazokat, akik bármily módon is szabotálni próbálják ötéves tervünk teljesítését. PÁL KALMAN, Farkasd. Kalondán is a kalákok szabotálják a beszolgáltatás telies'tését Losonctól alig nyolc kilométerre fekszik Kalonda község. A kalondai dolgozó földművesek minden erejükkel arra törekedtek, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek mennél előbb eleget tegyenek. Máskép volt ez azonban a kalondai kulákoknál. Elég csak megemlítenünk Tóth Erzsébetet, Rubint Barta Jánost Tóth Géczi Józsefét. Ezek a kulákok csak azon mesterkednek, h9gyan árthatnak . demokratikus rendszerünknek. Azt hiszik, hogy kártevő tevékenységükkel meg fogják tudni akadályozni a dolgozók épitőmunkáját. Sajnos a kulákok befolyása Kalondán elég nagy. Ez abból i.i kitžnik, hogy a még 1949-ben megalakult első tipusú EFSz a mai napig sem tudott áttérni a harmadik típusra. Ugy látszik, hogy a falu lakosai egypár öntudatosabb elvtárs és kisás kozépföldmüvea kivételével elhiszik a kulákok beszédét, hogy a harmadik világháború itt van a nyakunkon, amely a Szovjetuniót és a szocializmus felé vezető országokat megsemmisíti. A kulákok fecsegése azonban hamarosan szertefoszlik, mert a világ dolgozó népe nem akar hŔborút. A dolgozók megmutatják a háborús uszítóknak és azok kulák ügynökeinek, hogy terveik megsemmisülnek. SOOS KÁROLY, a Poľana dolgozója, Losono Barci Péternél 20 zsák elrejtett liszt teljesen eliérgesedett Van Pereden egy Barci Péter nevezetű spekuláns, aki földjeit eltitkolta. Hamisságaira azonban hamarosan rájöttünk. Házkutatás alkalmával találtunk nála 20 zsák régi lisztet a padláson, azonkívül három mázsa tavalyi rozsot, amelyet a zsizsikek majdnem teljesen elleptek. Hasonlóképpen a már három éve takargatott lisztben is sok volt a kukac. Barci Péter ennek ellenére ls fölvette a k»*Kségházán az élelmiszerjegyeket sajátmaga és családja számara. Igy tkarta félrevezetni hazánk becsületes dolgozóit. A másik ilyen eset Pásztor .Tános szintén peredi lakos esete. Pásztor Jánosnak hat hektár földje van, de ő csak két hektáron gazdálkodik, négyet pedig kiadott haszonbérbe. Pásztor János középparaszt tehát csak két hektár után teljesítette a beszolgáltatást. Azt hitte, hogy a község elöljárósága nem Jön rá okoskodására. Nála is körülnéztünk aminek eredménye 4 mázsa tavalyi zsizsikes búza és 2 mázsa tavalyi liszt. Érdekes, hogy Pásztor János tojásbeszolgáltatási kötelezettségének sem tudott eleget tenni és mégis találtunk az ágy alatt 120 drb tojást, amelynek fele raár romlásnak indult. BARCI LÁSZLÖ, Pered,