Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-30 / 230. szám, vasárnap

2 Oj §20 . A csehszlovák külügyminisztérium újabb jegyzéket intézett a prágai amerikai nagykövetséghez 1950 szeptember 30 A Csehszlovákiai Békevédők Tanácsának üzenete a Világ Béketanácsáboz A csehszlovák hivatalok további fontu.. tényeket állapítottak meg az Amerikai Egyesült Államok megszálló hatóságainak az elhurcolt cseh szlovák állampolgárokkal szemben tanúsított bánásmódjáról. Amint az elhurcolt és már visszatért személyek vallomásából kitűnik, az amerikai hivatalok a tenorista elhur colás áldozataival szemben a legkülönbözőbb törvényellenes eszközöket alkalmazták. Minden utazót személves szabadságában korlátoztak és pgyrészüket még ma is erőszakkal visszatartják A megszálló hivatalok eljárása az egyenruhás állampolgárok ellen, akiket törvényellenesen fogságba vetettek, világosan magyarázza e terrorcselekmény jellegét és azt a célt, amelyet ez szolgál. E három csehszlovák állampolgárt (egyenruhás alakulatok tagjait) az amerikai hivatalok hallatlan körülmények között vetették fogságba, bár éppen úgy, mint a többi erőszakkal «lhurcolt csehszlovák állampolgár, mit sem vétettek s a megszálló hivatalok semmiféle vádat sem emeltek ellenük és jóllehet állandóan kérték azonnali hazatérésük lehetővétételét. Először katonai kísérettel a hofi földalatti pincékbe szállították őket. Piszkos, nedves, a nyári időszakban is hűvös cellákban, hideg betonpadlón aludtak, piszkos fehérneműn s a cellában nem volt meg a legelemibb higiéniai berendezés sem. A pincerabságból azután szintén katonai fedezettel U'eidenbe szállították őket. Az ottani kaszárnyákban még piszkosabb és még egészségtelenebb fogságba kerültek, miközben a fegyveres őrség mint gonosztevőkkel bánt velük. Egész idő alatt szabadlevegőre nem engedték őket. Állandó panaszuk ellenére sem javítottak a helyzeten, a mit sem vétő csehszlovák állampolgárokkal szemben tanúsított bánásmódon. A külügyminisztérium külön bizottságának érkezéséről nemcsak hogy nem értesítették őket, de a csehszlovák hivatalokkal való összeköttetés iránti kérelmüket is elutasították. Tiz nap alatt három ízben is más helyre vitték őket és új meg új kihallgatásnak vetették őket alá. Ez alkalommal állami és katonai titkok elárulását követelték tőlük. A fenyegetés és a hitegetés minden eszközét felhasználták. Olyirányú lelki nyomást gyakoroltak a fogságbakerlütekre, hogy ezek elárulják hazájukat és maradjanak a határokon túl. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok felelős vezető tényezőinek minden ünnepélyes és hivata'os kijelentése az emberi jogokról mii sem ér. Az amerikaiak fogvatartás'. és kihallgatási módszerei a Gestapo módszereire emlékeztetnek bennünket Csehszlovákia náci megszállása idejéből. A csehszlovák állampolgárokat azonban mindezen kísérletekkel sem tudták rávenni az árulásra és hazájuk elhagyására, állhatatos magatartásuk konkréten bizonyította a csehszlovák hazafit á g erejét. Bizonyította azon állítás hazug voltát, mintha a csehszlovák nép a kapitalista világ élete után áhítozna, mert hiszen a különféle invatású és korú férfiak, asszonyok egyöntetűen utasították el azt, hogy ott maradjanak Visszatértek és amennyiben még egyesek visszatérését lehetetlenné tették, meg nem szűnnek ezt követelni. Megnyilvánuló fe'.téťen hűségük a Csehszlovák Köztársaság és elnöke iránt választ ad az ellenséges propagandára, amecsehszlovák j 'y

ér

t' ^íába állítják az ellenkezőjét, í az amerikai hivatalok a fele'ő^ek. A külügyminisztérium élesen tiltakozik mind az amerikai megszálló hivatalok embertejen báná6mr'dja. mind a nemzetközi jog legalapvetőbb elveinek megsértése ellen, amelyre a megszálló hivatalok az állami és katonai titkok megszervezésére irányuló kémkedéssel vetemedtek. A külügyminisztérium követeli, hogy a ielclős személyeket szigorúan büntessék meg, valamint rendeljék el az elvett tárgyak, igy a szolgálati fegyverek visszatérítését i&. A külügyminisztérium egyidejűleg ismét követeli azt, hogy azonnal tegyék lehetővé a berlini csehszlovák kü'döttiség kapcsolatát az elhurcolt személyekkel, akiket jogtalanul tartanak vissza a megszállt területen, azonna' tegvék lehetővé hazájukba való visszatérésüket és a benyújtott kérvény alapján azonnal srlják át a csehszlovák hivataloknak törvényes eljárás céliából, aznkst a személyeket, akik büntettet követtek ej| az elhurcolásnál, valamint követeli azt, hogy a csehszlovák vasútüsryl hatóságnak minden huzavona nélkül küldjék v.ssza az elhurcolt vonatszerelvényt. (Folytafás az I. oldalról.) üdvözöljük Korea legyőzhetetlen népét. Köszöntjük a gyarmati nemzetek állhatatos küzdelmét a békéért és a szabadságért. Együtt haladunk minden békeharcossal Franciaországban, Angliában. Olaszországban, az Egyesült Államokban Köszöntjük Németorszáp növekvő békeerőit, köszöntjük a Német Demokratikus Köztársaság népét, amelv évszázadok után csatlakozott a béke ügyéhez. Mi. Csehszlovákia népe, tanultunk a véres történelemből Idehaza is leszámoltunk azok politikájával, akik nemzetünket árulással végveszedelembe döntötték és akik ma az emigrációban ismét az amerikai imperialistákkai és náci zsoldosaikkal paktálnak. Nem engedjük, hogy földünket ismét a megszállók csizmája tapossa. Népünk egységes a béke, a boldogság, boldog jövője védelmében, erős köztársaságot épít, amelyen megtörnek a háborús uszítók cselszövényei Szilárdan állunk a Világ Béketanácsa kötelékében, amely a nemzetek igazi képviselője. Hálásak vagyunk azért a harcért, amelyet az összes békeszerető emberek élén vezet a háború kísértése ellen, az öthatalmi békeegyezményért, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Harcba Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen, harcba a háború ellen! Éljen a világbékemozgalom, amely elsöpri az amerikai imperialistákat és zsoldosaikati Éljen a béke legyőzhetetlen védelmezője, a Szovjetunió! Éljen a Világbéketanács! A rimaszombati járási és városi pártvezetőség a CsKP Központi Bizottságának szeptember 6-i ülése után a pártmunka javításához iogott (Folytaié* »2 I oldalról) báikon keresztül kell tanítani és nevelni. A kádermunka körébe tartozik a párttagoknak különféle politikai iskolákba való küldése, valamint az is, hogy az iskola elvégzése után megfelelő munkakört biztosítsunk az iskolából kikerült kádereknek. A helyes kádermunka során állandóan ügyelnünk kell az elvtársak politikai és erkölcsi feddhetetlenségére. Minden új kádertől joggal megkövetelhetjük, hogy funkciójához mérten politikailag és ideológiailag fejlett legyen, azt azonban, hogy politikai téren teljesen érett elvtársakat ültessünk be vezető funkciókba baráti vagy családi alapon. Központi Bizottságunk szeptember 6-i döntő jelentőségű határozata egyszer és mindenkorra lehetetlenné teszi. Az ilyen esetekre mondotta 1937 március 6-én az SzK(b)P Központi Bizottságának teljes ülésén Sztálin elvtárs: „Érthető azután, hogy a felelős funkcionáriusok vezetöcsoportja helyett bizalmasok családi együttese, szövetkezete alakul ki, amelynek tagjai békességben akarnak élni, Iparkodnak egymást meg nem sérteni, szennyesüket nem viszik lei a házból és időnként ürességtől kongó és csömörletes jelentéseket küldenek a központba sikereikről. Nem nehéz megérteni, hogy az ilyen családias környezetben sem a munka fogyatékosságai kritikájára, sem a vezetők önkritikájának nem jut hely. Igen természetes, hogy Ilyen esetekben maguk a pártíunkelonárlusolc is félnek a kritikától és kerülik az önkritikát, mint macska a forró kását. A bolsevik párt története arra tanít, hogy a párt nem töltheti be szerepét, mint a munkásosztály vehetője, ha sikereitől elkapatva kezdi elbízni magát, ha nem veszi észre munkája fogyatékosságait, ha fél hibáit beismerni, hu fél Idejében és nyiltan becsületesen kijavítani őket. A Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha nem tussolja el munkája hibáit és fogyatékosságait. ha kádereit a párt-, munka hibáin tanítja és neveli, ha saját hibáit idejében ki tudja javítani. — De elpusztul a Párt, ha eltitkolja a kényes kérdéseket, ha titkolja hibáit, ha fogyatékosságait a megelégedettség hamis parádéja mögé rejti, ha nem tűri meg a kritikát és önkritikát, ha átadja magát az önteltség és önimádás érzéseinek és elkezd babérain pihenni." Igen, erre tanít bennünket a bolsevik párt története, sajnos sok esetben a mi járásunkban sem engedtünk eddig szabad folyást az építő kritikának és igen sokszor nem éltünk a bolsevik pártépítés elengedhetetlen fegyverével: az önkritikával! Igaz. hogy pártvezetöségeink nem nyomják el diktatórikusán a-, kritikát, de viszont joggal lehet kérdezni, vájjon nem egyenlő-e végeredményben a kritika elnyomásával az, ha a pírtfunkcionárius nemcsak megharagszik, de egyenesen ellenséged lesz, mert munkáját, magatartását, magánéletét kritizálni merted? Ennek az egészségtelen tünetnek is véget vet Központi Bizottságunk szeptember 6-1 határozata, mejt tudnia kell minden egyes elvtársnak azt, hogy az igazi bolsevik fegyvertárában ott van mindig, mint elengedhe.etlen fegyver a kritika és önkritika. Meg kell, hogy tudják az SzK(b)P gazdag tapasztalatai nyomán, hogy a bolsevik kritika hatalmas erő a Párt életében, mert megtisztítja hibáitól az elvtársakat, és megmutatja a helyes utat, amelyen pártmunkájuk során haladniok kell. Lenin elvtárs a „Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége" című híres brosúrájában egy helyen a következőket mondja: „A politikára és a pártokra — megfelelő változtatásokkal — ugyanaz áll, mint az egyes emberekre. Nem az az okos ember, aki sohasem követ el hibát. Ilyen ember nincs és nem is lehet. Okos ember az, akinek a hibái nem nagyon Iényegbevágóak és aki könnyen és gyorsan ki tudja Javítani őket." Fogadjátok meg a kritikától és önkritikától félők Lenin elvtárs eme gyönyörű tanítását, mert valóban nincsen ember hiba nélkül, de éppen azért, hogy az elkövetett hibáktól a leggyorsabban megszabadulhassunk, elengedhetetlenül szükség van a bolsevik szellemű egészséges és épitö kritikára és önkritikára. Ami pedig a vezetőszervek munkamódszerét, illetve az állandó ellenőrzési munkát illeti, Járásunkban e tekintetben is komoly hiányosság tapasztalható annak dacára, hogy már a múlt év végén járási pártbizottságunk kerületünkben elsőnek dolgozott ki a pártmunkák ellenőrzésére olyan tervet, amelynek végrehajtása igen jó eredményeket hozott. Kezdődött ez a pártfunkcionáriusok útján végrehajtott különös felülvizsgálásnál, illetve ellenőrzésnél az átigazo^Beszélgetés a mult r ól és a jelenről a SziadUomzkíj,-táma mélyében Szadlovszky tárna rendelőjéén mellett ülnek a bányászok, A egymás várják a névsorolvasást. A teremben csönd van, csak a v-út lassú csobor/iísának hangját lehet hallani, amint a karbid-lámpába csöpög. Az óra mutatója 6 órát jelez, és a bánya, mester mély hangja betölti a termet, amikor felolvassa a névsort. Ezentúl párosával mennek a bányászok a kiskocsihoz, amely elviszi őket az aknához, hogy elkezdjék a műszakot, a drága vasérc felszínre hozását, hogy megerősítsék és meggyorsítsák nehéz iparunk miméi előbbi kiépítését. Tudják a bányászok, hogy nehéziparunk vasszükségletét csak úgy tudják biztosítani, ha elegendő vasércet termelnek. A felvonónál türelmesen várnak, hogy rájuk kerüljön a sor n munkahelyre való leszállításra. Egy perc és a felvonóhoz beosztott munkás hangosan kiáltja a 19-es, 30-as tárnát. a mi csoportunk munkahelyét. Én a Szabó csonorttal a SO-asra megyek, oda vagyok beosztva. Amint leérünk a SO-as szintré. kemény léptekkel ri'tiink n nwnkahely fii. h°ay szinte visszhangzik léptéink tői a néma csőndhm ásítozó folyató. A csizmánk nyomán szét frecscseni vízsu'tárak ielzik, hogv ma újból elkezdődik a harc a bánya méh/én vasérc felszínre hozásáért. Hatan hérintva egy osov~rtba. Min t munkahelyhez érünk, elmerülök qO\dolaiaimba. Jó adag kíváncsiság $ bennem, mert ma a szalagasztallal fogunk dolgozni. Nagyon örültem, hogy megismer, hetem ezt a munkamenetet, mert személyesen meg győződhetek arról, hogyan könnyíti meg a szalagasztal a Szndlovszky-tárnábam a munkát és miként szabadítja fel a vaskosarazás nehéz munkája alól a bányászt. A munkahelyhez érünk. Rágyújtunk egy cigarettára, és megismerkedem a munkatársaimmal. Hatan vagyunk, dc mind a hatan különféle szakmából. Az egyik molnár. Antal Sándor pedig a hivatalból jött a bányába dolgozni és ma már jól megállja itt a helyét. Mikor elszívtuk a cigarettát, mindenki a helyére ment. Én o, munkatársammal a szalagasztal végére kaptam beosztást. A meddőt lapáttal igazítjuk a szalagasztal alól. A gép megindul, nehéz, csikorgó járással. A meddő folyamatosan jön a szalagasr.talon. Van is mit lapátolni. Az átizzadt ing lekívánkozik rólam, de még igy is meleg van. A műszak megkezdése előtt Szabó, a csoportvezető már bejelentette, h"gy ma ssázszázelékon felül fogjuk teljesíteni a tervet. A munka zavartalanul megy. Hatan vsodálatos összhang, ban dolgozunk. Dr sainos semmi sem tart örökké. Van mindig valami, ami véget vet mind a jókedvnek, mind a jó munkának. Igy volt ez a mi jó munkánknál ls, csakhogy ennek az vetett véget, hogy elfogyott a meddő (péreg). Így aztán szomorúan kellett megállapítani. hogy 5 csille után amit a szalagasztal behordott meg kellett állni a munkával. Egy kissé ez roszszul esett ebben a percben, mikor a munkamenet nagyszerűen haladt. Ki a hibás 1 Ezen kezdek gemdolkozni, míg Szabó a csoportvezető elszalad megérdeklődni a (péreg) meddő sorsát, Én már a magam meg állapítása szerint odajutottam, hogy a munka rossz megszervezésében van a hiba, Amit Szabó csoportvezető megérkezése után saját szavaimi meg is erősített. Az előttünk való műszakban dolgozók nem döntöttek eleget, de ez még a kisebb hiba. De a reggeli műszákban dolgozók még nem készítettek és nem döntöttek meddőt addig, míg mi a tartalékot, amit az esti műszak döntött, nem dolgoztuk fel. Itt a hiba, hogy nem gondoskodtak a szalagasztalnak kellő mennyiségű •meddőről. Egy órát kellett várni, míg a döntők meddőt szórtak a csuzdába. Leültünk pihenni, és én ezt as egy órát, amíg álltunk a gépek miatt, a munkásokkal való beszélgetésre használtam fel. Legnagyobb érdeklődésemet Antal Sándornak hivatalnokból lett bányász kéltette fel, aki beszélt a munkájáról, életéről s rsaládia és gyermeket iránti szeretetről. Olyan jó itt a rozsnyói bányászok között, hallgatni szavukat a bányáról. A bányászok felelevenítik azt az időt. mikor ir>JS-ben elkr.dték a munkát a bányában. Az erőfeszítésüket. a harcukat a vízzel elárasztott tárnákban, hogy a vizet el tud ifik távolítani és megkezdhessék a vaskő napfényre hozását, hogy több traktor, e/ép kerüljön szocializmust építő dolgozó népünk, birtokába. Küzdelmes év volt, — szólnak közbe többen. Mert 1943-ben a bányában sültkruriiplin kezdtük a fejtést Ma fehérkenyér mellett miietilnk, és kormányt ki segítségünkre siet. Becsületes munkánk után hűségpótlékot kapunk. Könnyű ezt megérteni, mivel a múltban is dolgoztunk, de a munkánk után nem kaptuk meg a rendes fizetést. A hűségpótlékról pedig nem is hallottunk. Kezdetben nehéz volt az út és ha visszagondolunk a múltra, megállapíthatjuk, hogy ma szebb a bányász élete, mint a kapitalizmus alatt volt. Csönd van pár percig és úgy érzem, mintha a mult és a jelen jött volna találkozásra a bánya mélyén. A mult, amelyhez sok könny és vér tapad. Az a mult, mielyből szivárványként emelkedik ki a bányász mai élete. Hogy mwnkája nyomán szépüljön az élet, melyből a szocializmus nagyszerű alkotása bontakozik ki előttünk az új gyárak, lakóházak képében, ami szebbé formálja az életet. Fönt, a 19-es szintén csillék zörögnek, jelezve, hogy már megérkeztek. A döntést megkezdték. Elfoglalja mindenki a munkahelyét és pár perc múlva a szalagasztal elindul. Szórja a meddőt a lábunk elé, kezdhetjük a munkát. Kisebb géphibák történnek még a műszak alatt. mert. a meddő teljesen vteea, a felgyülemlett sár rátapad a szalagra és nincs kaparó felszerelve, amely a szalagról levitte volna a ráta na dl sármennyiséget. Emiatt a szalag hengere tele lett sárral és kőtörmelékkel, úgyhOgy le kellett állHani az rgészet. E miatt sok értékes időt vesztettünk el, amit a műszak végén vettünk csak észre. A lakatosoknak több gondot kell fordítaniok a szalagasztal kezelésére. Főleg arra. hogy a munka közben előforduló hibákat gyorsabban kiküszöböljék, mert ezzel a munka eo.vartalan menetét biztosítják. és hozzájárulnak v>ele a a termelékenység emeléséhez. KELEMEN BÉLA. lások alkalmával, folytatódott a kötelezettségvállalások ellenőrzésénél és végződött az alapfokú iskolák és marxi-lenini körök záróértékelésénél, Éppen a nálunk elért jó eredmények bizonyítják, hogy a pártmunkáknak, valamint a pártvezetősége^ határozatai végrehajtásának rendszeres és állandó ellenőrzése elengedhetetlen követelmény. Járási és városi pártvezetöségiink éppen a tapasztalatokon okulva elhatározta, hogy a jövőben elsősorban is a pártfunkcionáriusok munkáját fogja ellenőrizni • Sztálin elvtárs 1937 március hó 5-én elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a funkcionáriusokat ellenőrizni annyit jelent, hogy nem ígéreteik és kijelentéseik alapján ellenőrzik őket, hanem munkájuk alapján. A feladatok végrehajtását ellenőrizni pedig azt jelenti, hogy nemcsak az irodában és nemcsak a formális jelentések alapján ellenőrizzük a végrehajtást, hanem mindenekelőtt a munka helyszínén, a végrehajtás tényleges eredményei alapján. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának szeptember 6-i határozata megtanít bennünket a pártszerü munkára la. Megtanít bennünket arra, hogy soha, de soha ne döntsünk egyénileg nagyjelentőségű ügyben, hanem vigyük a kérdést az egész vezetőség elé, már csak azért ls, mert hiszen minden döntésért együttesen felelős az egész pártvezetöség. Mivel valóban pártszerüen akarunk dolgozni, az összes üzemi és helyi pártszervezeteknek is kötelességévé tettük, hogy előre kidolgozott munkaterv alapján dolgozzanak és minden egyes feladatnál állapítsák meg azt az Időpontot is, amelyben azt végrehajtani kell és egyben minden feladatnál nevezzenek meg felelőst is a feladat hiánytalan végrehajtásá. ra. A pártszerü munka egyik jellemzője az elengedhetetlen bolsevik kritika és önkritika. Hibáinkat és hiányosságainkat tehát a jövőben nem titkolhatjuk, hanem éppen feltárásukkal, kiküszöbölésekkel fogunk igyekezni pártmunkánkat megjavítani. A pártszerü kritika építő kriti-. ka és éppen ezért minden öntudatos kommunistának, mint Jóindulatú támogatást kell azt értékelnie és csak azt a kritikát van jogunk visszautasítani, amelyet személyes bosszú irányít, vagy amely egyedül csak rombolást, bomlasztást kíván elérni. Ha pártszerüen, vagyis igaz bolsevik szellemben akarunk dolgozni, akkor egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni a kötelező bolsevik pártéberségrťfl, hogy a Párt és a dolgozók osztályának ellenségei sorainkba be né furako'l ianak és ébereknek kell lennünk, hogy saját párttagjaink se kövessenek el semmi olyat, amivel Pártunknak kárt okozhatnak. Járásunk dolgozói egy emberként állnak pártközpontunk és dicső Kommunista Pártunk bölcs vezetője, Gottwald elvtárs mellett, mert Gottivald elvtárs harminc esztendőn ke. resztül Irányította, vezette nemcsak Kommunista Pártunkat, de vezette az egész ország dolgozó népét a legBiilyosabb harcok idején is a biztos győzelem felé és ezért még hűségesebben sorakozunk fel az új nárt.központ és Gottwald elvtárs köré, hogy vezetése mellett bátrabban, gyorsabban és lelkesebben valósít-hassuk meg a szocializmust hazánkban. Koziner Imre, Rimaszombat.