Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-04 / 207. szám, kedd

1951 szeptember 4 á 36 százalékot Az egész iparban 32.7 százalék a foglalkoztatott nők arányszáma. IV. Hogy még gyorsabban és sikeresebben haladhassunk kitűzött céljaink felé, meg kell szüntetni a nehézipar építése során fölmerülő hiányosságokat. Ezek leginkább abban jutnak kifejezésre, hogy nem használnak ki kellőképpen minden tartalékot, főként pedig nem használják ki jól a gépi berendezést. A többmííszakos munka még mindig kevéssé hódított tért, kivéve a zárt termelési ciklusban működő iparágakat. Az anyagtakarékosság még mindig nem kielégítő. Javítani kell az egyes iparágak vezetésén s a vezetésnek sokkal operatívabbá kell válnia, a műszaki, gazdasági szaktudáson kell alapulnia. A vezetés minden ágában érvényesülnie kell a személyi felelősség elvének. Egész iparunkban a legégetőbb _ feladat a gazdaságosság rendszerének megvalósítása. Gottwald elvtárs a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának az idei februárban tartott teljes ülésén a következőket mondotta: „Sokkal gyorsabban haladhatnánk előre a szocializmushoz vezető _ úton, ha a termelésben meghonosíhatnánk az igazi gazdaságosság rendszerét... Gazdaságossági rendszer nélkül, a termelésben az ipari termelés önköltségének rendszeres csökkentése nélkül az ipar nem teljesítheti tartósan azt a vezető szerepet és funkciót, amely az új társadalomban reá hárul." Ezt az útmutatást követve léptetjük életbe azokat az intézkedéseket, amelyek az ipari termelés önköltségének rendszeres csökkentésire irányulnak. Ez időszerint valamennyi üzemben, minden munkaterületen felülvizsgáljuk a műszaki-gazdasági normákat, különösen pedig a termelés műszakigazdasági normáit A felülvizsgálás célja egyrészt a normák fölemelése az új technikai és szervezési intézkedések alapján, másrészt az élenjáró munkamódszerek meghonosítása. Szüséges, Iiogy az újftók módszerei gyorsabban terjedjenek el, hogy más üzemekbe is átvegyék azoknak az élenjáró üzemeknek a tapasztalatait, hogy az új technológia alapján a termelési normák jelentős felemelését érték el. Ha a munkások az új munkamódszereket alkalmazzák, akkoi még jelentőser. fölemelt termelési normák mellett is magasabb keresetet érnek el. Ugyanakkor intézkedések történnek, hogy az üzemek és közületek vezetőségében, a minisztériumokban, az állami hivatalokban és társadalmi intézményeknél leépítsék a túlzottan felduzzasztott adminisztrációs gépezetet. A kormány rendeletének értelmében ez év végéig 77.500 adminisztrációs dolgozónak kel' bekapcsolódnia a termelőmunkába A kormány rendelete ugyanakkor utasít minden hivatalt és üzemvezetőséget, hogy csökkentse az aminisztrációs kiadásokat és ezzel növelje a felhalmozást Az ez év utolsó négy hónapjára vonatkozó vállalati felhalmozási tervet fölemelték s a nehéziparban az 1952 évi terv az eredetihez képest a felhalmozás kétszeresét irányozza elő. A takarékosságra való törekvés az iparban elválaszthatatlanul öszszefügg a további iparépítés, az újabb energetikai müvek, új szénés ércbányák, kőolajfeldolgozó gyárak és más hasonló üzemek építésének merész terveivel — ez pedig jelentős mértékben kibővíti nyersanyag- és energetikai bázisunkat. E célból fokozottabb mértékben végzünk kutatásokat ásványlelőhelyek után, hogy saját forrásainkból fedezhessük szükségleteinket azokból a nyersanyagokból, amelyeket ezideig csak korlátolt mennyiségben; vagy egyáltalán nem termeltünk ki. Egyik ilyen nyersanyag például a pirit, amelynek gazdag lelőhelyeit utóbbi időkig egyáltalán nem aknáztuk ki országunkban. Az új bányák, vegyi- és kohászati üzemek, új helységek és hatalmas vízierőművek építése jelentős mértékben megváltoztatja országunk arculatát. Ugyanakkor átalakul a kapitalizmus idején gazdaságilag elmaradt vidékek és megyék élete is. Uj élet virágzik ki Szlovákiában. Napjainkban a szocialista építkezéseknél kibontakozó alkotó lendületben jut kifejezésre a nép öröme és boldogsága, azé a népé, amely a nyomorban élt. Sokszorosára emelkedett annak a népnek az életszínvonala, amely a múltban nem tudott megélni és ezrével hagyta el szülőföldjét, hogy külföldön keressen munkát. Országunk dcJgozóinak magas keresetét bizonyítja például az állami kereskedelmi vállalatok forgalma az olyan vidékeken, mint Árva-megye, ahol azelőtt mindennapos jelenség volt az éhség és nyomor. Ma az itteni üzletek forgalma felülmúlja számos megyei központ Kereskedelmi forgalmát. Iparunk az elért sikerekkel bizonyltja a szocialista gazdasági rendszer óriási fölényét a tőkés rendszerrel szemben. Marx-EngelsLenin-Sztálin tanítása, amelyet munkásosztályunk a kommunista párt vezetésével valósit meg, mutatja nekynk az utat előre, mutatja azt, hogyan kell — a hatalmas Szovjetunió példáját követve — küzdeni a szocializmus győzelméért. Ahhoz, hogy ezt a célt a lehető leggyorsabban elérhessük, még erélyesebben kell kiküszöbölnünk minden fennálló hiányosságot, javítanunk a gyárak és üzemek vezetésén, mozgósítanunk minden rejtett tartalékot, át kell térnünk az önálló gazdaságos elszámolásra az üzemekben, rendszeresen csökkentenünk kell a termelési költségeket és növelni kell a szocialista felhalmozást valamennyi iparágban. Pártunknak és szakszervezeteinknek még fokozottabban és jobban kell meghonosítaniuk legjobb újítóink haladó munkamódszereit és • minden eszközzel fejleszteniük kell a szocialista versenyt. A nagy Szovjetunió tapasztalataira és segítségére támaszkodva, szorosan együttműködve valamennyi népi demokratikus országgal, a Csehszlovák Kommunista Párt és Klement Gottwald elvtárs vezetésével fölépítjük országunkban a szocializmust és ezzel megszilárdítjuk a békét, amely leghőbb vágya a világ népeinek. A Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb számából. Megjelent a „Cfákltja'' el s a száma A Fáklya, a CSEMADOK kulturális és politikai folyóiratának első száma közli Lörincz Gyula „Fucsik üdvözletével" című cikkét, amely a Fáklya feladataival és célkitűzéseivel foglalkozik. Bátky László „Szövetkezeti mozgalmunk fejlődése az 1951-es évig" cimü cikkében a szövetkezeti mozgalom eredményeiről számol be. Horváth László az újítómozgalom jelentőségéről ír. A folyóirat közli még Szabó Béla „önbírálat" című írását, Gály P. Olga és Dénes György verseit. Hideghéty Jolán a martosi népviseletről írt cikket. Gál László „Munkáslevelezőből szerkesztő" cimen ír cikket. A folyóirat ezenkívül még könyvszemlét közöl és közli a Fáklya irodalmi pályázatát. Zsandárova szovjet sztahanovistanő munkamódszere az érsekújvári Eiektroszvítben Ha figyelemmel kisérjük azokat a termelési központokat, ahol több műszakban dolgoznak, rájövünk arra, hogy a műszakok váltásánál még mindig jelentős időveszteségek vannak. Ez senkinek nem kerülheti el a figyelmét, mert ettől függ, hogyan fog fejlődni üzemünk és ezzel szocialista iparunk is. Az üzem dolgozói foglalkozni kezdtek azzal, hogy miként lehetne ezen javítani. Mészáros József vezetésével a mesterek és az üzembizalmiak már hoszszabb ideje tárgyaltak erről a munkatanácskozásokon, míg végre megismerkedtek Antónia Zsandárova, szovjet sztahtnovístanő munkamódszerével Ez a módszer azon alapszik, hogv segítségével sikerül eltávolítani a műszakok váltásánál az időveszteségeket. Éppen ezért a mesterek, az üzembizalmiak szocialista kötelezettséget Vállaltak, hogy meggyőző munkával az üzem minden dolgozóját megnyerik, hogy e szerint az új munkamódszer szerint dolgozzon. Vállalásukat már teljesítették. Az üzem dolgozói Sztálin elvtárs tiszteletére szocialista szerződést kötöttek, hogy az új munkamódszer alapján eltávolítják az időveszteséget. A dolgozók az egyes üzemszakaszokon már jól előkészültek erre a munkára, úgyhogy szeptember 1-től már megkezdődik a műszakok ellenőrzése és pontozása. A pontozást a mesterek, a műhelybizalmiak és az új munkamódszerek előadója fogják végezni Az üzem alkalmazottai magasan értékelik a szovjet nép élenjáró bölcs tapasztalatait, melyek segítségéve! meggyorsítjuk szocialista iparunk kiépítését és a világ béketáborának megszilárdítását. Prekop Lajos levelező, Érsekújvár UJSZG A HUKO építésén a munkások tárt karokkal fogadták az irodákból jövő új munkaerőket A. HUKO építkezésére szinte percenként érkeznek a megrakott teheautók. Bármerre tekintünk, a hatalmas szocialista építkezés körvonalait láthatjuk kibontakozóban. t Az egyik részlegen a nagy átrakodó építkezése folyik gyors iramban, másutt a munkásbarakkok szinte gombamódra szaporodnak, míg a harmadik helyen az új város épül. A hatalmas építőgépek zúgása egybevegyül a fűrészek, kalapácsok zajával. Olyan ez, mint a zene, a szocialista építkezés zenéje, mintha egy gép a másikat akarná túlharsogni. Még kifejezőbben igazolja a szocializmus építéséhez vezető útunk haladását a mukásokról való gondoskodás, mert az üzem építkezésével párhuzamosan már a munkáslakások építkezése is kezdetét vette. A HUKO-n új város épül, új fellendülés az országépítő munkában, a dolgozók minden ereje és képessége megfeszítésének elragadó távlata tárul fel előttünk. Épül a termelőeszközöket gyártó nehézgépiparunk, amelynek körvonalai már ma láthatóan kirajzolódnak. A HUKO építkezése olyan feladat, amely mindannyiunkat az öröm és boldogság érzetével tölt el, mert a szocialista építkezések hatalmas növelésével fokozódik dolgozó népünk jóléte. — Ma már magunknak építünk, — mondja Szikora József munkás, — önként jöttem, hogy én is kivegyem a részem az új város felépítésének munkájából. — Es azelőtt hol dolgoztál elvtárs? — A Vesnában dolgoztam mint diszítö, de eljöttem ide a HUKO-ra mert fontosabbnak tartottam a HUKO építkezését és itt a keresetem is jóbb. Akkordban dolgozom és elérek óránként 35 korona keresetet is. Ha felépül a HUKO, itt akarok maradni. Kitanult asztalos vagyok. Lesz itt szükség iparosokra, ugye? — Természetes, hogy lesz, mégpedig nagyon sok iparosra lesz szükség, — mondottam neki. — Tudod, én is úgy kerültem ide, hogy olvastam az újságokban a felhívásokat. Sajnos, még akadnak olyanok is,. akik nem értik ennek a hatalmas építkezésnek a jelentőségét. Engem is igyekeztek félrevezetni, egyesek le akartak beszélni szilárd elhatározásomról,' sőt a gúnyos, csipkelődő szavak sem maradtak el, de én nem hallgattam a csipkelődök szavaira, s eljöttem ide dolgozni. Még nem felejtettem el azokat az időket, amikor munka nélkül voltam hónapokon keresztül, örültem, hogyha alkalmi munkát kaphattam. — Nagy szükség van erre az építkezésre — mondja tovább Szikora József, — Kassa és környéke dolgozóiról nem gondoskodtak a háború előtt, nem törődtek vele, hol fogják megkeresni kenyerüket. Nagyon kevés munkás mondhatta el magáról, hogy állandó munkája volt. Én nagy fontosságot tulajdonítok ennek az építkezésnek és úgy érzem, hogy itt a HUKO-n lesz a jövőm megalapozva. Miért ne dolgoznánk ma szívesen, mikor látjuk, hogy minden, amit építünk, szebb és boldogabb jövőnket, a békét szolgálja. — Békére van szükségünk, — szól közbe Beke Bálint, — gyűlölöm még azt is, akinek az agyában a háború ocsmány gondolata támad. Mi építeni s nem rombolni akarunk, nekünk nem érdekünk a háború. A második világháborúból sajnos kivettem a részem, rokkant kézzel dobtak ki a frontra, de mit számított az a fasisztáknOT. A kapitalistáknak csak a kizsákmányolás lehetőségeinek a fenntartása volt a fontos. — Még egy megjegyzésem volna — szól közbe Szikora István. — Felkérem mindazokat a munkásokat, akik olyan beosztásban vannak, hogy női munkaerő is tudja helyettesítem őket. adják át a helyüket s jöjjenek a HUKO-ra dolgozni. Vandrák András is azok közé tartozik, akikről említést tesz Szikora elvtárs. Vandrák elvtárs 41 éves, a homonnai pénzügyi hivatalban volt alkalmazva mint főszemlész s most ezeket mondja: — Olvastam a rendeletet s a felhívást, hogy a túlméretezett adminisztratív erőt csökkenteni kell s megértettem, hogy minket is érinteni fog. Egymásra néztünk tisztviselő társaimmal, szinte vártuk egymástól, hogy valamelyikünk megszólal. Megszakítottam a néma csendet s azt mondtam, hogy én átmegyek a termelésbe. Akkor még magam sem tudtam, hogy hová megyek. Ugy gondoltam, hogy a HUKO építkezése a legfontosabb, el is jöttem és augusztus 20. óta itt dolgozom. Soha életemben nem végeztem fizikai munkát, igaz, egy kicsit szokatlan volt. de ez nem vette el a kedvemet. Hidd el, szivesebben dolgozom itt a szabadban, mint az irodában és sokkal egészségesebb is vagyok. A munkások pedig nagyon barátságosan fogadtak maguk közé s elég jól keresek is. Van olyan nap, hogy megkeresek 300 koronát is. — A munkások segítségemre voltak, amit nem tudtam, megmutatták. Nem nagy tudásra van itt szükség, hanem akaratra, mindennap bátrabban fogom meg a dolog végét, mert a kezem is már megszokta. — Örömmel és meggyőződésből jöttem a HUKO-ra dolgozni — mondotta Rechka Nándor, egy másik újonc a termelőmunkában, — de nemcsak én, hanem öten jöttünk ide, nézd ezt a kollektívát, valamennyien a közellátási vállalatnál dolgoztunk még ezelőtt két héttel. Az adminisztratív erő túlméretezett volt nálunk, a DHPV-nél is s ezért jöttünk ide a HUKOra, hogy segítsünk s hozzájáruljunk mi is ennek a hatalmas alkotásnak a megvalósításához. Csoportunkat villanyszerelő kollektívának neveztük el, mert villanyszerelői szakképzésre járunk. Most oszlopokat állítunk a villanyhálózathoz, egy kicsit nehéz, de nem szokatlan, valamennyien munkásfuúk vagyunk. Mi nem olyan tisztviselők voltunk, mint egyesek, akik a munkát és a munkásemberek életét nem ismerik. Girba László 20 éves CsISz-tag, aki szintén a közellátásnál dolgozott, mint tisztviselő, ezeket mondja: — Ugy éreztem, hogy a vállalatnál fölösleges vagyok, ezért önként jelentkeztem a HUKO-ra. Itt sokkal értékesebb munkát tudok végezni, mint a hivatalban. Azt a munkát ott elvégzi lány is. Villanyszerelő szakmát tanulunk mind az öten. Délelőtt elméleti tanításban részesülünk, délután pedig gyakorlatban igyekszünk elsajátítani mindazt, amire a villanyszerelési szakmában szükségünk van. — Ha a tanfolyamnak vége lesz, mesterekhez osztanak be s szocialista munkaversenyre hívjuk ki egymást — szólt közbe Mura János. — Én is a kassai DHPV-nél voltam alkalmazva mint anyagbeszerző. A kormány felhívására felfigyeltem, mert az én beosztásom is olyan volt. ahol női munkaerő is megfelel. Átadtam helyemet és önként jelentkeztem a HUKOra. Mindannyian azt kivánjuk, hogy akik szeretik hazájukat, jöjjenek el és vegyék ki részüket ennek a hatalmas szocialista alkotásnak a megvalósításából, mert a HUKO nemcsak Kelet-Szolvákia. de az egész Köztársaságunk dolgozó népének szebb és boldogabb jövőjét jelenti. Kertész Imre A szocializmus építkezéseiről Szocialista munkaversenyben a nagy átrakodó építésén 160 százalékra teljesíti tervét Visnyovszky Pál csoportja Amikor augusztus elsején itt jártam, akkor az átrakodó állomás területe néhány barakkon kívül, alig tudott valamit felmutatni, ásási és ácsmunkálatok fotvtak nagyban, de az ember alig tudott tiszta képet kapni arról, hogy tulajdonképpen mi lesz itt... Most négy hét 'etelte után ez a puszta terület, ahol ájult oszlopok hevertek, most egyszerre hatalmas garázsokkal és műhelyekkel népesedett be Az új vasút-vágány sínéin már tehervonatok futnak, a kirakodó állomás pedig már teljesen elkészült, a széles darupálva méretei kibontakozóim- vannak és a terv szerint e hét végén, a betonozást be kell fejezni. — Természetesen, — teszi hozzá Visnyovszky Pál, a munkacsoportvezető —, nagyon elkellene a jó száraz idő. mert az e6Ö nagyon hátráltatja a munkateljesítmény fokozását Igy például 27-én, az eső miatt a vasúti vágányon a munkások alig tudták elégni a rendes teljesítmény ötven százalékát. Holott nagyon igyekeztek már csak azért is. mert ezen a részlegen ez a csoport a legkiválóbb és jó nevüket fé'tve őrzik. Valóban így is van, a zuhogó eső ellenére, a tapadó sárb-in. magas gumicsizmában valamennyien dolgoznak a darupálya alapjainak betonázásánál. Visnyovszky hangsúlyozza, hogy ez a csoport azzal emelkedett ki, hogy gondoskodott arról, hogy soha egyetlen pillanatra se szenvedjenek anyaghiányban, továbbá azzal is, hogv a gyöngébb munkás mellé odaállította az erősebbet, az igyekvőbbet, úgv hogv a gyengébb kénytelen volt lépést tartani a munka iramával. Természetesen ebben a szervező munkában óriási segítséget nyújtottak az öntudatos elvtársak, akik a munka közepette úgyszólván népnevelői munkát is végeztek és arra serkentették a i többieket, hogy minél nagyobb teljesítményt érjenek el A gyengébb mun kaerők ma ezért a szervező munkáért rendkívül hálásak öntudatos társaik nak, mert a jutalom a fizetésnél nem maradt el. Ennek a munkacsoportnak az átlagos havi kereisete 5500 és 8000 korona között mozog. Visnyovszky ezután felsorolja azoknak a kiemelkedő munkásoknak a nevét, akik elősegítették a?t, hogy ez a csoport ma 160 százalékban teljesiti a tervet. Mindössze 35-en vannak, de számuk naponta növekedik. A felsorolt nevekből csak egy párat ragadunk ki.'így Iglói Andrást. Tisovszky Lukácsot, Vido Rudolfot, Frencsák Jó zsefet, Knapp Jánost, a három Tóth fivért.. Ezek voltak azok. akik pénteken. 24-én. amikor Kocsi elvlárs előadást tartott a szocialista verseny jelentőségéről, az egész csoport nevében versenyre hívták ki a részlegen dolgozó többi munkacsoportot. A szocialista munkaversenv most kezdi a Kohászati Kombináton k'bontani a szárnyait és egyre nagyobb tért hódit. Ebből a munkacsoportból két elvtársat szólítunk meg: Fencsák Józsefit és Vido Rudolfot, akik az első perctől kezdve elősegítetlek példás munkájukkal ennek a munkacsoportnak a fejlődését. Fencsák József, aki ma komoly és figyelemreméltó eredményeket ér el a fizikai munkában, az e'.ső pillanatra azt a benyomást kelti az emberben, hogy egy hivatalnokkal á!l szemben. Nos, Fencsák elvtárs valóban két hónappal ezelőtt hivatalnok is volt. Mosolyogva mondja... Ha tudta volna azt, hogy a szocializmus építésében a fizikai munka kiegyensúlyozottságot és megelégedést hoz az ember számára, akkor már rég jelentkezett volna a termelésbe. Azt állítja, hogy maga az a tény, hogy állandóan munkások között van, rendkívül megnyugtatja öt. Itt a I Kombinát építésén jött rá arra, hogy " milyen nagy és értékes dolog a munkások bizalmát és megbecsülését megszerezni. Persze ez' a bizalmat és megbecsülést csakis lelkiismeretes munkával tudja az ember megszerezni. — Itt nem lehet csalni, — mondja — itt becsületesen dolgozni kell. a munkást, akivel az ember együtt dolgozik, azt nem lehet becsapni, annak kézzelfogható eredmények kellenek. Ettől eltekintve, ma már ott tartok, hogy magam is örülök elért teljesítménviinkrek. örömöm annál nagyobb, minél nagyobb teljesítményt érünk el Mindezt én mondom a hivatalnok, aki nemrégen, pár hónappal ezelőtt mée idegenkedtem attól a gondolattól is, hogy fizikai munkát végezzek A másik elvtárs Vido Rudolf, aki tagja az üzemi pár

fszerve7ťt vezetőségének. Vido elvtárs hangsúlyozza, hogy a népnevelői munkának óriási hatása van a munkásságra és ez a leghathatósabb fegvver. amellvel megvalósíthatjuk Pártunk célkitűzéseit. Mint veretőséfi tag úfv érzi, hogy kö'e'essége példái munkát végeznie, mert mit is érne az, ha folyton a szoc'-alizmusról beszélne és ő nem mutatna példát, hopvan kell dolgozni. Egy konkrét esettel szemlélteti állítását. Egy gvönfe csoport a mult hónapban a sáncok ásásánál 40 méter hosszú árkot ásott 60 centi szélességben és 80 centi mélységben. Ez a munka 20 órát vett ipénvbp náluk. A csoport négy tagból állo't Erre Visnyovszky. a '•6onortvezető tanácsára, Vido és Fencsák elvtársak még két kiváló munkással együtt versenyre hívták ki ezt a gyöngébb csoportot és elérték azt, hogy a gyönge csoport ugyanezt a munkát nyolc óra alatt végezte el. Szabó Béla.