Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-25 / 225. szám, kedd

A kommunisták feladata és kötelessége: a marxista-leninista elmélet fáradhatatlan UJSZ

0 1951 szeptember 15 tanulmányozása A világ: kommunis+a és munkáspártjainak ereje éa iegyőzhetetiensége abban rejlik, hogy egész tevékenységüket, stratégiájukat és taktikájukat a nagy marxista-leninista elmélet irányítja, az az elmélet, amely tudományosan feltárja a társadalom fejlődésének törvényeit és megmutatja, hogyan kell alkalmazni ezeket * törvényeket a munkásosztály forradalmi harcának vezetésében. „A marxizmus — tanítja Sztálin elvtárs — a természet és a társadalom fejlődéstörvényeinek tudománya, az elnyomott és kizsákmányolt tömegek forradalmának tudománya, a szocializmus minden országban való győzelmének tudománya, a kommunista társadalom építésének tudománya." Ez a tudomány lehetővé teszi a kommunista és munkáspártoknak, hogy tájékozódni tudjanak az adott körülmények között, megértsék az események belső összefüggéseit, előre lássák az események menetét, ne csak azt ismerjék föl, hogyan és milyen irányban fejlődnek az események ma. hanem azt is, hogyan és milyen irányban fognak fejlődni a jövőben. Sztálin elvtárs figyelmeztet arra hogy csakis a marxista-leninista elmélettel fölfegyverzett párt haladhat előre és vezetheti biztosan a munkásosztályt. ,,Az élenjáró harcos szerepét — tanítja Lenin — csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet" Minden egyes nap újabb és újabb tanúságot tesz a marxista-leninista tanítás nagy életerejéről. A marxizmus-leninizmus megtestesül a Szovjetúnió népeinek nagy tetteiben és eredményeiben, a népi Kina politikai és gazdasági győzelmeiben, a szocialista építésnek azokban a sike reiben, amelyeket a népi demokrácia országai értek el a kapitalista és gyarmati országok népeinek harcában, amelyet azért vivnak, hogy lerázzák magukról az imperializmus igáját, s végül abban, hogy szüntelenül erősödik a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi tábora. A kommunista és munkáspártok előtt álló egyre bonyolultabb ideológiai, politikai és szervezési feladatok és a tömegek politikai aktivitásának példátlan növekedése fo kozott igényeket támasztanak a párt vezető káderei, minden kommunista iránt. Ezért szükséges, hogy ismerjék a marxista-leninista, elméletet és jártasak legyenek annak alkalmazásában, bármily feladat megoldásáról legyen is szó gyakorlati tevékenységük során. Ezt az ismeretet a kommunisták akkor szerzik meg, ha fáradhatatlanul mindinkább elmélyítik ideológiai és elméleti képzettségeket. A pártoktatás területén a népi demokratikus országokban tavaly elért eredmények arról tanúskodnak, hogy a pártok propagandamunkája komolyan javult, a marxista-leninista elméletet tanulmányozó párttagok és pártonkívüliek száma pedig jelentősen emelkedett. A Kínai Népköztársaágban, a népi demokratikus köztársaságokban, a Német Demokratikus Köztársaságban milliós példányszában adják ki és terjesztik Marx. Engels, Lenin és Sztálin zseniális munkáit. Minden országban a legszélesebb körben terjedt el az „SZKP

(b)P története": a marxizmus-leninizmus alapismereteinek sztálini enciklopédiája, amely a politikai tapasztalatnak és oolitikai böicseségnek kimeríthetetlen forrása. A népi demokratikus országok pártoktatási rendszerében az SZK(b)P példájára — mint az egész pártmunka — elválaszthatatlan szerves részét — meghonosították az egységes - oktatási évet. A kommunisták százezrei tanulnak a központi és területi pártiskolákon, a marxizmus-leninizmus esti egyetemein, a városi és falusi pártaktíva tanfolyamain, az „SZK(b)P történetét" a Lenin és Sztálin életrajzát tanulmányozó tanulókörökben. Azok a párttagok, akik önállóan tanulmányozzák a marxista-leninista elméletet, a pártoktatás házaiban, előadásokon és konzultációkon kapnak segítséget. Figyelemreméltóan megjavult a propagandisták összetétele és kiképzése. A kapitalista es gyarmati országok kommunista pártjai, — noha súlyos viszonyok, rendőri üldözés és fasiszta provokációk közepette kell kifejteniük tevékenységüket — egyre nagyobb gondot fordítanak a kommunisták ideológiai nevelésére és forradalmi edzettségük fokozására. A kommunisták ideológiai képzettsége emelésének kérdése állt a figyelem középpontjában az Olasz Kommunista Párt VII. kongresszusán Az Olasz Kommunista Párt tagjainak tízezrei tanulnak a központi és területi pártiskolákon, Sztálin ról és Gramscirói elnevezett rövid tanfolyamokon, stb. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága több izben felhívtíi a járt va lamennyi tagjának figyelmét arra, hogy a békéért, a munkásosztály egységéért és Franciaország nem zeti függetlenségéért folyó harc növekvő feladati — a kommunisták ideológiai kézpettségének emelését teszik szükségessé. A pártkáderek számára létesített központi és megyei iskolákon kívül Franciaországban a területi alapszervezetek (szekciók) mellett is létesítettek pártiskolákat, amelyeken a párttagok tízezrei tanulnak Ezekben az országokban előadássorozatokat rendeznek, amelyek ismertetik az imperialista háborúk keletkezéséről és jellegéről, a szo cialista és kapitalista rnedszer együttlétezésének lehetőségéről, a Szovjetúniónak, a béke, a demokrácia és a szocializmus bástyájának szerepéről szőlő marxista-le ninista tanítást. Ezeknek az előadásoknak szövegeit külön füzetek ben is kiadják. A latinamerikai országok, a közeikeleti és más országok kommunista pátrjai súlyos terror és üldözések közepette végzik tagjaik ideológiai képzettségének emelésére irányuló munkájukat. Ezek a pártok hatalmag nehézségek leküzdése árán adják ki és terjesztik a marxizmus leninizmus klasszikusainak müveit, adnak ki pártlapokat és -folyóiratokat, brosúrákat és röpiratokat. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai az új pártoktatási év kezdete előtt mindent elkövetnek, hogy kiküszöböljék a kommunisták politikai oktatásában mutatkozó fogyatékosságokat, javítsák a foglalkozások, előadások éa konzultációk tartalmát, emeljék ezek minőségét és ideológiai színvonalát, hogy aktív harci szellem hassa át a pártoktatást és hogy összekapcsolják azt a szocializmus gyakorlati építésével, végül pedig hogy megszervezzék a propagandisták számára a mindenirányú elméleti és módszer tani segítségét. E feladatok megoldása annál is inkább elengedhetetlen. mert — mint a népi demokratikus országok sajtója rámutatott — a pártoktatág különböző ágaiban a foglalkozások a mult évben nem folytak elég magas ideológiai és politikai színvonalon. A területi és járási pártbizottságok, és a pártalapszervezetek jónéhány vezetője nem fordít kellő figyelmet arra, miként teljesítik a párttagok azt a kötelezettségüket, hogy fokozzák ideológiai és politikai képzettségüket. Ez a fogyatékosság a kommunisták elméleti elmaradottságát, az aktivitás, a fegyelem és a forradalmi éberség eltompulását idézi elő. Nem használták még ki megfelelően a marxizmus-leninizmus propagandájának olyan hatalmas fegyverét, mint a pártsajtó, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan és közvetlenül fordulhassunk a párttagok és pártonkivüliek legszélesebb köreihez. A forrásmunkák önálló tanulmányozása mint ismeretes — alapvető módszere annak, hogy a pártkáderek a marxizmus-leninizmust tanulmányozzák. Ámde még mindig kevésfigyelmet fordítanak arra, hogy megszervezzék a segítséget azok számára, akik a marxizmus-leninizmus elméletét önállóan tanulmányozzák éa hogy napról-napra ellenőrizzék az önálló tanulásban elért eredményeket. A kapitalista országok kommunista pártjaiban egyes pártfunkcionáriusok néha lebecsülik a káderek marxista-leninista képzésének nagy jelentőségét. Az ilyen elvtársak nyilván nem értik, hogy az elmélet és a gyakorlat elválaszthatatlan egymástól, és a gyakorlati pártmunkát nem ritkán helytelenül szembeállítják a politikai önképzéssel. Az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága nemrégiben megjegyezte. egyes kommunisták úgy vélekedtek. hogy a marxistaleninista elmélet tanulmányozása egy kis „specialista" kör dolga, hogy a tömegszervezetekben végzett „halaszthatatlan" munkával akarták gyakran igazolni magukat azok az elvtársak, akik nem fordítottak kellő figyelmet elméleti képzettségük fokozására. A bolsevik párt nagy történelmi öv a Df

t ľ t eh z... A kolónián csönd volt, hiszen már hét óra is elmúlt és hát ki is járna i,yen csúnya időben kinn, amikor még a kutyáját sem kergeti ki ilyenkor a jó gazda. A csöndet csak a kolóniák végén levő szemétdombon összeverődő ócska, elhasznált pléh edények csörömpölése törte meg időnként, amelyeket a kócos, mosdatlan gyermeksereg összehordott mindenfelől. Persze ilyenkor aztán zavarta az éjjeliőr, a féllábú öreg bányász nyugalmas sétáját, mert minden szélrohamnál összeverődtek az edények. Nyugalomra vágyott. Legszívesebben behúzódott volna az eresz alá, hogy védje magát a havas esőtől, amelyet a szembejövő 3zél úgy vág az ember arcába, hogy szinte fáj

i... Ebben a nedves és szeles időben a gúnyája is teljesen átnedvesedett, mert esőköpenyt bizony a bánya nem ad. Követelőzni pedig nem nagyon ajánlatos, őrüljön manapság az ember, ha egyáltalán valamilyen keresethez jut. Mert ha az ember kinyitja a száját, úgy jár, mint az öreg Kalincsák bácsi, a másik éjjeliőr, aki öregségére oda jutott, hogy koldulni, kéregetni jár... Hej pedig de erős ember volt az öreg valamikor, akkor bizony még levette nyeléről a ,péró"-t, a nadrágszíjra akasztotta és olyanokat sózott vele a fúróra, hogy bizony embernek kellett annak lennie a talpán, aki forgatni merte a fúrót. És ez az ember, ez az erős bányász ma koldul... Koldul, miután kiszipolyozták az urak az erejét. Ez a példa mindenesetre azt mutatja, hogy az embernek óvatosnak kell lennie, és szemfülesnek, mert különben pórul jár ... Ilyen keserű gondolatokkal foglalkozott a bányaőr, miközben izgalommal várta a jövevényeket. Távolról úgy festett most a kolóniasor, mint sötét állomáson a vonat, egyformán világító apró ablakaival. Benn a lakásban egy szoba-konyha, no meg az a kis lyuk is, amit „spájz"-nak hivnak. Igaz, apró, de belefért abba a bányász minden rejtett kincse és vagyona, mert hiszen nyomorúságnál úgy sem volt egyebe. De lám, mintha valaki jönne, igen, ott a város felől az a két emberi árnyék pontosan errefelé tart. De nem ők azok. Ezeknek nagyon is egyenes a tartásuk. És mintha lenne valami a vállukon. Hát persze, ha másról nem, arról kellett volna felismernie őket, hogy akkurátusan, egyszerre lépnek. Semmi kétség,- csendőrök. Jobb lesz, ha elébük megy, mert végül még azzal vádolják meg, hogy elszundított és nem teljesítette feladatát. Vigyáznia kell, résen kell lennie ... Amióta azok a fiúk ott az alsósoron telemázolták a falakat piros betűkkel és teleszórták a mosót a pörkölőt, a csilléket meg a vagónokat röpcédulákkal, azóta ezeknek a zsaruknak a látogatása elég gyakori. Holott mit is pingáltak a falakra azok a fiúk ? Egy embert se az üzemből, egy fillért se a bérből". Ugyanez a szöveg volt a röpcedélákon is. Nagyon is jól és meggondoltan volt ez odaírva. Bizony a falakon nemcsak a puszta betűk világítottak, hanem az is, amiről szóltak ... De csoda ez? Hisz Gottwald irta ezt a szöveget és Gottwald elvtárs bizony csak jót akarhat a szegény dolgozó embernek. Azok a sötét alakok már egészen közel voltak hozzá és úgylátszik, észre is vették, mert miközben vállukról leszedték a puskájukat, ráordítottak „Stuj, kto tam!" A ronda pofák, mintha nem tudták, hogy ő az. De jobb lesz felelni, — gondolta magában. Minap is a lánya azt olasta az újságokban, hogy az egyik munkásba belelőttek, mert nem válaszolt nekik idejekorán. - Én vónék, az éjjeliőr, — kiáltotta feléjük, — erre aztán visszarakták puskájukat vállukra és szigorúan faggatni kezdték, nem látott-e erre csavargókat, akik titokban röpBita: FÁBRI ISTVÁN lapokat osztogatnak, ö erre csodálkozó arcot vágott. De a csendőrök mintha sejtették volna, hogy kivel van dolguk, fenyegetően Jéptek föl s a következőket mondták: — Csak ne tettesd magad, vén naplopó. Tudod te azt nagyon jól, hogy milyen célt szolgálnak azok a röplapok, amiket a múltkor is itt találtunk. — Nem láttam én kérem errefelé egy lelket se, — felelte alázatosan, — de ki is járna most erre, ilyen csúnya időben. — Hadd csak, a múltkor is éppen ilyen időt választottak azok a csavargók, — mondták sokatmondóan. —- Jobban kellene vigyáznod neked, öreg, vagy azt hiszed, azért kapod te az uraktól a fizetést, hogy ellenük dolgozzál ? — Én, kérem, becsületesen vigyázok az urak vagyonára, — válaszolta meghunyászkodva. — Kuss, fogd be a szád! És jegyezd meg jól, amit én és a törzsőrmester úr mondtunk neked. — Ezután még párat nyikorgott a szöges csizmájuk a kavicsos úton és távozóban eltűntek a mosó felé, anélkül, hogy elköszöntek volna tőle. -— Hogy az a keverves istennyila üssön belétek, — morgott magában az öreg. — Bitang csürhe, védik gazdájukat, mint házőrző ebek. Idejönnek az emberhez, mint a barmok, még csak nem is köszönnek. Hej, de ha eccer... Ám még mielőtt a gondolat végire ért volna, újra lépteket hallott. Hirtelen éber izgatottsággal kezdett figyelni, hátha ők azok, akiket vár. Figyelmeztetni kell őket idejekorán. Igen, ők azok. Az egyik olyan alacsony, mint a Kicsi, az a másik pedig a Jani. Amikor a közelébe értek, halkan köszöntötték. Mint baráthoz, mint rokonhoz szóltak hozzá: —• Jó estét, Miska bácsi, nem fázik-e ? — Hát hisz melegem éppen nincs. De halljátok-e, fiúk, vigyázzatok ám a bőrötökre, mert a kopók erre szaglásznak. Ép az előbb jártak itt és gyanús csapargókat" kerestek, akik röplapokat terjesztenek. — Tudjuk mi azt, Miska bácsi, — felelték kedélyesen, — hiszen a városból lépten-nyomon mint az árnyék kísérjük őket. De megnyugtatunk téged, hogy egyhamar nem fognak ránk akadni. Máma nem itt, hanem a városban okozunk nekik egy kis gondot meg fejtörést. Tudja, az ifik valami újabb meglepetést tartogatnak a kopók számára. A torony oldalát akarják szép betűkkel kipingálni, hozzá jó magasan, hogy mindenki olvashassa. >»

MMMM»MMM

»t

M«

MMMMMMM

Mt

MM

M< A békét óvjuk szüntelen Tarka hegyek völgyén szalad velem a ringató vonat, falu és város elmarad, tornyaik fényben játszanak. Ha kinézek az ablakon, a suhanó táj visszanéz. Magasbaivelő, merész gyárak nőnek a halmokon. A síkon traktorok törik a párás, fekete rögét, víg traktoroslány integet, ó is a vártán őrködik. Ö is, én is, mindannyian a békét óvjuk szüntelen, nekem a toll a jegyverem, neki erős traktora van. Védjük a gyárat, iskolát, dúsan termő földünk rögét, az ártatlanok életét s népeink boldog otthonát. Dénes György — Hát csak siessetek, elvtársak, ott az az elsötétített ablak, a saroktól a harmadik. A fiúk már várnak rátok. A gondosan lefüggönyözött szobában már együtt volt a vezetőség. A gyűlést Pista nyitotta meg és rövid bevezető után átadta a szót Feri bácsinak. Feri bácsi, a szomszédos üzem kiküldöttje, lassan és megfontoltan kezdte beszédét, hangja tele volt elkeseredett gyűlölettel az urak, a bányabárók, az osztályellenség ellen. — Kedves elvtársaim, kezdte, — itt a szomszéd üzemben egy megrázó esetnek voltam a szemtanuja. Egyik elvtársunk elkeseredésében kapával ment neki a főhutmannak. Ünnepélyesen kijelentem, nem a hutmanért kár, hisz az megérdemelte amit kapott, még az sem lett volna baj, ha beledöglött volna sérüléseibe, hanem az a helyzet, hogy Dobos elvtársunkat komoly veszély fenyegeti, amiért dühében sajnos, nem tudta magát türtőztetni. — Arról a Dobos Marciról van sző, akinek hét apró gyermeke sir most odahaza. Mint tudjátok, ma 16-a van, vagyis félszakmány. Dobos elvtárs elseje óta hajtotta a munkát annyira, hogy társai még haragudtak is rá érte, még magam is figyelmeztettem őt, hogy ne igyekezzék annyira, mert lecsökkentik a szakmányt. Nos, ö nem hitte és az lett a vége, hogy ma a félszakmányt tizenhatról tizenkettőre szállította le a főhutman. Hiába beszélt a Marci, hogy hát ők úgy dolgoztak, mint az állatok, nem használt semmit. Minden szava levegő volt, mintha a főhutman megsiketült volna, mire aztán Dobos kapát fogott é3 jól helybenhagyta azt a gazembert Éppen a „šichta" végeztekor vitték a csendörök az üzem előtt vasraverve, tüntetően, hogy mindannyian lássuk, milyen sorsra jut az, aki igazának érvényt akar szerezni a kapitalizmusban. Ebből azt a tanulságot kell levonnunk, hogy a kizsákmányolás ellen csakis közös erővel lehet védekezni és küzdeni, nem pedig egyéni bosszúval. És még egyet kell megállapítanunk. Nekünk, dolgozóknak nem lehet érdekünk a kapitalizmusban a többtermelés, egyrészt, mert ezzel saját bérünket törjük le, másrészt pedig közelebb kerülünk vele a munkanélküliséghez, a gazdasági válsághoz. A következő felszólaló Kicsi, a kerület kiküldöttje volt. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy összüzemi gyűlést kell tartani, amelyen meg kell választani a küldötteket az akcióbizottságba, amely hivatva lesz széles alapokon vezetni a harcot a bérleszállítás ellen, a munkanélküliek állami segélyezéséért, a falvakon pedig az adóvégrehajtások beszüntetéséért. Az üzemi gyűlést alapos előkészítő munkának kell megelőznie, mert minden párttagnak tisztárt kell látnia a ráháruló feladat jelentőségét. Azon gottwaldi jelszó alapján, hogy „egyetlen munkást se az üzemből, egyetlen fillért se a bérből", széleskörű mozgalmat kell indítani. A közeli napokban újra megjelenik a „Rúnái Robotos", amely nagy segítségre lesz az agitációs munkában. Jóska javaslatára felelősségteljesen megbízták az alsótárna mozgósításával Pistát, a felsötárnával Jánost, a műhelyével Jóskát, a külszinével Andort, a mosóéval Bélát, a parkolóéval pedig Tóthnét. Jani még azt indítványozta, hogy Dobos családjának támogatását vállalja magára a két szomszédos üzem. Az indítványt valamennyien egyhangúlag elfogadták. Mire az ülés végetért, már közel volt éjfél. Az eső elállt, az égbolt kitisztult, ami azt jelentette, hogy csak elővigyázatosan, egyenként hagyjátok el a házat és különféle rejtett utakon térhetnek haza. Miska bácsi valamennyinek szerencsés utat és sok szerencsét kívánt az elkövetkezendő nagy munkához. tapasztalata mutatja, hogy a marxizmus-leninizmus elméletének tanulmányozásával nemcsak a funkcionáriusok kis csoportja tud megbirkózni. Minden párttagnak kötelessége, hogy lankadatlanul fáradozzék elméleti ismereteinek gyarapításán és megtanulja alkalmazni is ezeket az ismereteket mindennapi munkájában. A marxista-leninista elmélet ismerete a kommunistáknak úi erőt ad és megszilárdítja azt a meggyőződésüket, hogy a munkásosztály ügye győzni fog. Ennek a harcos, ellenállhatatlan erejű ideológiai fegyvernek a segítségével fokozzák a kommunisták forradalmi éberségüket, kérlelhetetlenségüket a forradalmi proletárídeológia mindennemű opportunista eltorzításával szemben, sikeresen harcolnak a szociáldemokrata ideológia maradványai, a burzsoá-nacionalizmus és sovinizmus ellen; az imperialista háborús gyujtogatók hazugságai, rágalmai és kannibáli agyrémei ellen. Emlékezetünkbe kell idéznünk, hogy „.. .a szocialista ideológr-a bármilyen lekicsinylése, az attól való bármilyen eltávolodás egyben a burzsoá-ideológia erősítését jelenti." (Lenin) A kommunisták ideológiai fölvértezése igen fontos feltétele annak, hogy a kommunista és munkáspártok sikeresen végezhessék munkájukat. A káderek marxista-leninista nevelésének javítása és tökéletesítése révén a kommunista és munkáspártok világszerte, az állhatatos és rettenthetetlen forradalmi harcosok százezreit és millióit kovácsolják ki, olyan harcosokat, akik mindvégig odaadóan szolgálják a dolgozóknak imperialista iga alól való felszabadítása nagy ügyét, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyét. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" legújabb számának vezércikke.)