Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-23 / 224. szám, vasárnap

U J SZO 1951 szeptember 15 A kmsztbevetés jelentős terméstobbletet hoz A ' gabonaféléknek keresztbe, való vetése nálunk még újdonság. Ez a vetési módszer a Szovjetunióból jutott el hozzánk, ahol már több év óta érvényesítik és mindenütt 6zép eredményeket értek ed vele. A keresztbe való veités lényegében nem más, mint a vetés két egymásra merőleges irányú sorokban való megvalósítása, miközben • az egyirányú vetésnél esak fele annyi vetőmagot használunk. 'De vegyünk inkább egy példát: A szövetkezet földjére egy hektárra átlagban mondjuk 180 kilogramm vetőmagot használnak. A keresztbe>vétésnél a vetőgépet úgy állítják be^ hogy az egyirányban csak 90 kilogrammot szórjon a földbe, míg a vetőmag másik felét a már bevetett sorokra merőleges vagy ferdeirányban, tehát keresztben vetik el. Az egy hektárra elvetett magmennyiség tehát Változatlan marad Ugyanennyi vetőmag kell fgy is, mint a nálunk szokásos régi módszernél. Az egyedüli különbség, illetve többletmunka abban nyilvánul meg, hogy a vetőgéppel kétszer kell a földön végigjárni. A kétszeres munkával járó költségek azonban a termésnél tízszeresen megtérülnek. A bajcsi állami birtok agyagosi gazdaságában a régi vetési módszerrel bevetett földön 27 métermázsa 54 kilogramm búza teimett hektáronként. A tábla másik felében, ahol keresztbe való vetéssel végezték a munkát, az átlagos hektárhozam 31 mázsa 10 kilogramm volt. Az új vetési módszer tehát hektáronként 3 mázsa 56 kilogrammos terméstöbbletet jelentett. Hasonló eredményeikről adtak jelentést a többi szlovákiai állami birtokok és szövetkezetek, amelyekben az egyes gabonafajták vetésénél már abbén az évben a keresztbe való vetést alkalmazták. Még szebb terméshozamot értek el ezzel a módszerrel « csehországi állami birtokok és szövetkezetek dolgozói. A prágai járásban fekvő Solopos-i Egységes Földműves Szövetkezetben például az árpánál elért különbség, — amit kizárólag csak az új vetési módszernek köszönhetnek, — hektáronként 7.43 mázsát tett kl. A litoveli járás breizovái szövetkezetében az elért hektárhozam többlet 6 mázsa volt. De mit is jelent ez a többlet termés, ha számba vesszük ennek eléréséhez szükséges munkaegységek értékét? Vegyünk tehát ismét egy példát: Ha a szövetkezet tagjai 100 hektáros táblán a vetést keresztbe való vetéssel valósítják meg és hektáronként mondjuk 3 métermázsa többlet termést számítanak, — tudjuk azonban, hogy a különbség ennél sokkal több is lehet, — ebben az esetben a 100 hektáros táblán a termés szerény számítás szerint is 300 métermázsával lesz több, mint a régi módszerű, úgynevezett egyirányú vetéssel. A kétirányú, keresztbe való vetés többletköltsége 100 hektárnál körülbelül 12 ezer koronát jelent, míg a nagyobb termés értéke legalább 120 ezer koronát tesz ki, tehát tízszer annyit, mint a többlet munkával járó kladí*. Ex • számvetés érthetően megmutatja, hogy ezzel a szovjet munkamódszerrel szövetkezeti tagjaink jelentősen fokozhatják földjeik hektárhozamát és ledolgozott munkegységek értékét is. De vizsgáljuk csak meg, minek köszönhető ennél a vetési módszernél a hektárhozam emelkedése. Először is a keresztbe való vetéssel a gabonaszemek arányosabb elosztásban kerülnetk a földbe, mint az egyirányú vetésnél. Azzal, hogy egyirányban a vetőmag mennyiség felét vetjük csak el, a fejlődő kis növények egymástól kétszer olvan távolságra kerülnek a földbe, mint a régi módszer szerinti vetésnél. A vetőmag másik felét a már bevetett sorokra merőlegesen vagy ferdén keresztbe vetjük, úgyhogy a szemek arányosan elosztva a sorok közé jutnak, olyan helyekre, amelyek különben üresek maradnának. A keresztbe való vetéssel elérjük, hogy az elvetett szemek nincsenek olyan szorosan egymás mellett és ennek következtében gyökérzeitük a kedvezőbb körülmények között jobban fejlődhet. A keresztbe való vetéssel elősegítjük a gabonaszálak gyorsabb és erősebb növekvését. A növény ugyanis a szükséges tápanyagokat így sokkal könnyebben szívhatja fel a földből. A szemeknek a vetéssorok közé való szétszórásával és a gyorsabb fejlődéssel a növényzet nemcsak hogy jobban beborítja a talajt, ami gátat vet a gyomfélék elburjánzásának, de a talaj nedvességét is jobban megőrzi, mivel a szél nem száríthatja kj annyira. A keresztbe vetett fejlődő gabona között ugyanis a szélnek nincs olyan szabad útja Az ősziek vetése már folyamatban van. Amint már hangsúlyoztuk, a keresztbe való vetés alkalmazásához nincs szükség különleges szakképzettségre, csupán a,munka jobb megszervezését és a rendelkezésére álló gépek, fogatok célszerűbb kihasználását követeli meg. Az elért eredmény pedig a befektetett fáradságot és költséget sokszorosan megtéríti. Felhívjuk ezért az állami birtokok és főleg a szövetkezetek dolgozóit, használják tó a keresztbe való vetés előnyeit. A Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban, valamint a már nálunk is megmutatkozó és így elért terméstöbblet beszédesen bizonyítja, hogy' így jövő évi termésünk még bővebb és gazdagabb lesz. AZ ŰJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK Szigorú ítélet a beszolgáltatást szabotáló kulákok ellen A rozsnyói járásbíróság 1951 szeptember 17-én igazságos ítéletet hozott két zsírosparaszt ellen. Az első Völgy á k József krasznahorkai lakós, akit 6 évi elzárásra, 30.000 korona pénzbüntetésre és vagyonának elkobzására ítéltek. A második, ifj. Völgyák József, egy évi elzárást és 5000 korona pénzbüntetést kapott. Miért? Azért, mert tetteikkel bebizonyították, hogy megrögzött ellenségei népi demokratikus rendszerűnknek. Idősebb Völgyák Józsefnek például 42 mázsa gabona beszolgáltatása volt előírva, de ő nem tudott többet beszolgáltatni csak 19 mázsát. Az ellenőrzés alkalmával azonban összesen 82 máza gabonát találtak nála. BECK JÓZSEF, a Párt rozsnyói járási szervezetéinek tagja. Jó munkaerők bekapcsolásával emelkedett a tojáshozam a báíványi állami birtokon A báíványi helyi pártszervezet szeptember 15-én taggyűlést tartott, amelyem én is, mint a Párt jelöltje résztvettem. Az értekezleten a Párt elnöke, beszámolt a heti eseményekről és felvetett több komoly problémát. Az egyik ilyen probléma például a baromfiíarm. Már több mint egy éve működik a baromfifarm A helyi zootechnikus nagy gondot fordít a baromfiakra, de miért, miért nem, a tojástermés nagyon alacsony fokon áll. A pártszervezetnek is fel kellett figyelnie erre a körülményre. Vizsgálat alá vette Žsonkó Mária és Szépe Otília munkáját, akik a baromfifarmon doügoznak. A pártszervezett arra a véleményre jött, hogy ez a két munkaerő lelkiismeretlen és hanyag munkát végez. Ezért elhatározta, hogy Szépe Otíliát és Zsonkó Máriát felcseréli munkahelyén olyan személyekkel, akik tisztességes munkát fognak végezni." A jövőben tehát Rikterné és Ivanovicsné fognak dolgozni a baromfifarmon. Hogy ez a csere jó volt, arról az is tanúskodik, hogy a baromfifarm új gondozói még csak alig egy hete dolgoznak új munkahelyükön és a tojás termeáés máris 180—200 darabbal emelkedett. TÓTH JÖZSEF, a lapogosi gazdasági iskola hallgatója. Aratási ünnep Nagypakán Szombaton, szeptember 15-én tartotta meg a nagypakai EFSz az aratási ünnepélyt. Az ünnepélyen résztvett a bratislavai' Gumon-gyár is, mint védnökséget vállalt üzem. A Gumongyár munkásai egész év folyamán nagy segítséget nyújtottak a szövetkezeti tagoknak. A szövetkezeti tagok is boldogan vettek részt az aratási ünnepségen. Hogyisne, hisz az idei békearatásból ök is derekasan kivették részüket. Munkájuk meg is hozta az eredményét. A nagypakai szövetkezeti tagok ma úgy élnek, ahogy soha azelőtt. Minden házban van rádió és szebbnél szebb bútordarabok. A szövetkezeti tagok jól tudják, hogy minek köszönhető ez a jólét. Tudják azt, hogy e munkások és a földművesek szoros szövetsége nélkül távolról sem lehetne ilyen fokot elérni az életszínvonal emelésében. Ilyen előrehaladás csak szabad országban képzelhető el, ahol mindenki tudja miért dolgozik. KARASZ ZOLTÁN, Nagypaka. Nehezen találtak rá Sőregen a helyes útra Sőreg község egyénileg gazdálkodó parasztjai minden igyekezetükkel azon vannak, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek a legrövidebb időn belül és a lehető legmagasabb százalékban eleget tegyenek. Már a cséplőgépnél mindjárt külön rakták azt a gabonamennyiséget, amit az államnak fognak átadni. A községben nagyon kevés kis- és középföldművese van, aki beszolgáltatási kötelezettségét csak 100 százalékban teljesítette volna. Ha mindjárt 50 kg gabonával is, de mindenki azon iparkodott, hogy többet adjon az államnak. Aki a mai Sőreget nem ismeri, csak a 2—3 évvel ezelőttit ismerte, az előtt niost ez a dolog hihetetlennek tűnik fél. Hogy lehetséges áz, hogy az a község, amelyik még két évvel ezelőtt a hátul kullogók között volt, ma jó példával jár elől. Ha visszamegyünk két évvel a múltba és öszzehasonHtjuk a jelennel, mindiárt tiszta képet kapunk. Először is az akkori vezetőkben találjuk nieg a hibát. A meggyőző munka helyett fenyegetésekkei akarták a község lakosait megnyerni. Nem lehet úgy meggyőzni a népet, hogy kiállunk a kocsma ajtajába és ott hozzáfogunk kiabálni, hogy aki nem teljesíti a parancsunkat, azt táborba vitetjük. Ilyen kijelentések után aztán a község lakosai azt mondották magukban: most már azért se. Líbiák János ekkor, mint fiatal párttag, a Szovjetunió Bolsevik Párt történetét tanulmányozta és annak a tanulmányozása folyamán tisztán kezdte látni a helyzetet. Tudta, hogy csak meggyőző munkával lehet tartós eredményeket elérni. Fel kell .a gazdákat keresni a lakásukon és sszemélyes a g iiáció segítségével lehet a helyes útra vezetni őket, Líbiák Jánost az 1950-es év elején megválasztották a helyi Nemzeti Bizottság elnökévé. Most már alkalma volt. amit megtanult, a gyakorlati életbe is átvinni. Tudta, hogy csak akkor ir el eredményeket, ha megszerzi a nip bizalmát. Az új elnök kereste az alkalmat, hogy mivel is közeledjék a nép felé. Látta, hogy a község mennyit szenved a sáros út miatt is tervbe vette az át megjavítását. Líbiák János megfelelő segítőtársakra ls akadt a faluban. Az egyik Péter József volt, aki 6 évet töltött a Szovjetunióban. Mint hadifogoly került oda, de szorgalmas munkájával kiérdemelte azt, hogy nem úgy kezelték, mint hadifoglyot, hanem egyenrangú volt a Szovjetunió többi polgárával. Naponta járhatott-kelheteft közöttük és így . sok értékes tapasztalatokat meríthetett a szovjetnép életéből. Amikor hazatért, sok értékes tapasztalata alapján hozzá kezdett a falu átneveléféhez. A harmadik kitartó agitátor pedig Lfírlncz Tibor gyári munkásból lett tanító, aki a község kulturális vezetését vette • a kezébe. Ezek az elvtársak aztán nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a falu átneveléséhez. Megkezdték az út javítását. A községben sokan csak kinevették őket. Azt hajtogatták, üres fecsegés az egész. Nem lesz abból semmi. mint ahogy csak eddig is csak ígérgetés maradi A. falu lakosai akkor kezdtek aztán egy kicsit gondolkozni. mikor a traktorok kezdték a burkoláshoz szükséges köveket a községbe szállítani. Megkezdődött az útépítés. Először csak a község vezetői és a párttagok vettek részt a munkában. Majd napról napra több és több ember ment az útépítéshez és pár nap alatt már až egész falu ott volt. Hamarosan elkészült az út. de ét-°< zel egyidejűleg a Libiák Jánosék iránti bizalom is megerősödött a nép között. A cséplés alatt a nép bizalmát élvező elvtársak sorba jártak a gazdákhoz és ott beszélgetés közben rávilágítottak, hogy milyen fontossággal bír a további fejlődésre az, hogy a földművesek minél magasabb százalékban tegyenek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. A bizalomnak és a jó politikai felvilágosító munkának meg lett aztán az az eredménye, hogy ha esetleg szekér nem volt, még talicskán is szállították a gazdák a gabonát a földműves raktárszövetkezetbe. Ez az iparkodás Sőreg község életében nagy fejlődést jelent. A fiatal gyári munkásból lett tanító pedig kezdte a községet kulturális téren nevelni. A falu fiataljait esténként összehívta és színdarabok betanulására vette rá őket. A szétzütlőben lévő CsISz-szervezetet és Szokol egyesületet sikerült neki valamennyire helyrehozni a jó politikai felvilágosító munkával. A fiatal tanító látta azt is, hogy az utcán menynyi maszatos gyerek szaladgál felügyelet nélkül, míg a szülők a mezőn dolgoznak. Természetesen a szülők sem voltak teljesen nyugodtak kint a mezőn. Féltek attól, hogy a felügyelet nélkül hagyott gyermekeiknek neme történik valami bajuk. Nem gázolja-e el valamilyen autó vagy kocsi őket. Ezt mind látta a fiatal tanító és ezért elhatározta, hogy a község lakosait rábírja, hogy alakítsanak a községben a gyermekek részére napközi otthont, öszszehívta a szülőket egy rövid kis megbeszélésre és ott előadta a tervét. De eredményt nem ért el. Majd ezt többször is megcsinálta, míg végre a szülők beleegyeztek, de olyan feltétellel. hogy a gyermekeiknek ők fognak otthon főzni. Volt olyan eset ls, hogy az egyik szülő kijelentette, hogy szívesen megfizeti a havi 150 koronát és a gyermek részére szívesen beadja a jegyet is, csak azt engedjék meg, hogy a gyermekének otthon főzhessen. A napközi otthonba meg érkeztek a játékszerek a gyerekek részére. Az óvónő megtanította a gyermekeket a modern játékokkal való játszásra. Azok a gyerekek, akik ezelőtt egy hónappal maszatoson, visítva ugráltak a porban, most szép tiszta ruhában, szép játékszerekkel játszanak a napközi otthon udvarán. A tanító felesége, mikor saját részükre főzött, a gyermekekre is gondolt. Az óvónő beleegyezésével többször adtak ebédet a gyerekeknek. A gyerekeknek nagyon megtetszett a részükre készített kisasztalok mellett ebédelni. Már otthon nem is akartak ebédelni csak a napközi otthon kisasztalai mellett. A szülök is belátták, hogy nem olyan veszélyes a napközi otthon, mint ahogy a reakció lejestette. Nem rabolják ott el senkinek sem a gyermekét, még ha ott ebédel sem. A szülök most már maguk kérték, hogy a gyermekeknek adjanak ebédet a napközi otthonban. Csakhogy a rendszeres főzéshez edényekre is szükség van. Ez sem okozott gondot, mert a szülők otthonról vittek edényeket és ideiglenesen azt használják a főzésnél. Most már nyugodt lelkiismerettel végzik munkájukat, nem kell arra gondolnlok, högy a felügyelet nélkül hagyott gyerekeiknek valami baja történik. Igy fejlődik Sőreg község a jó felvilágosító munka hatása alatt. Igy építik a szülők gyermekeik jövőjét. Nehezen találtak rá a helyes útra, de annál bátrabban haladnak most, már rajta a Párt vezetése mellett. SZARKÁ ISTVÁN A tornaijai járásnak a beszolgáltatásban elmaradt községei példát vehetnek Szárnya, Gőmőrmihályfala, és a többi élenfáró községektői Az utóbbi időben a tornaijai járásban is meggyorsult a gabonafelvásárlás üteme. Ez annak köszönhető, hogy alapos politikai felvilágosító munkával meggyőztük a kis- és középföldműveseket a beszolgáltatás gyors teljesítésének fontosságáról. A tornaijai járás 1951 szeptember 15-ig átlagosan 84.3 százalékra teljesítette a , gabonafelvásárlást. Látjuk tehát, hogy a hiányzó százalékok eléréséhez további politikai meggyőző munkára van szükség. Az agitációs dolgozók azonban nem ijednek meg ettől sem. Hisz eddigi munkájuk is meghozta már eredményét. Elég csak megemlíteni Ardó községet, amely 152.1 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Elenhaladó községek még Szárnya, 134.8 százalékkal, Gőmőrmihályfala 127.4, Gömör 123.3. Deresk 106.9. Visnyó 105.1, Gömörpanyit 103.7 és Harkács 100.4 százalékos teljesítménnyel. Ezen községek dolgozó földművesei példásan eleget tesznek hazafias kötelességüknek. Vannak azonban gyöngébb községek is. Itt van például Recske, melynek földművesei csupán 48.4 százalékra tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. Vagy pedig Velkenye község 46.9 százalékos, Oldalfalva 43.1 százalékos, Szkáros 41.3, Kecső 41.2, Felsővály 37.3 és Alsóvály község 28 százalékos teljesítménnyel. Ezekből az eredményekből kitűnik, hogy a felsorolt községek földművesei nem értették meg a gabona gyors beadásának jelentőségét. Az agitációs dolgozókra tehát ezekben a községekben vár a legnagyobb feladat, hogy a tornaijai járás se maradjon az utolsó helyen a gabonabeszolgáltatásban. PROKSZ ETEL, Tornaija. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK „ Azelőtt jó világ volt; most rossz világ van" Sokan még ma is azt állítják, hogy | jobban mondva a gazdaasszony már I mikor a földre megy, nem kell a gyerégen volt. a jó világ, ma pedig nehéz időket élünk. Visszagondojok tehát én is az elmúlt „jóvüágra". Nem akarok arról beszélni, amiről az újságokban mindennap olvashatunk. Arra szeretnék rámutatni, ami még ma is élénken él emlékezeteimben. Amikor rádiót akartunk hallgatni, vagy jobban mondva megtudni azt, hogy egyáltalán milyen hangot is ad a rádió, elbújtunk az akkori intéző kapujába az orgonabokrok mögé ós ott lopva hallgattuk a rádiót. És ez volt a jó világ. A magamfajta munkáslegénynek volt egy ünneplőruhája és egy ünneplőcipője, pénze is volt 1—2 fillér, igaz ugyan, hogy csak ritkán. De aaért ez jó világ volt. A lányok sem dicsekedhettek karórával, nyaklánccal, stb. A hajuk 6erii volt ondolált. De mindegy. Azért jó világ volt. A földműves kora raggífltől késő estig dolgozott egész családjával. Mikor megjött a

z ősz, ha volt is valamennyi enyémek valója, körülbelül csak annyi, atni tavaszig kitart, aztán tavasztól kezdve már a boltban vásárolta a lisztet. A háziasszony vagy kora hajnalban elindult a piacra, ha esett, ha szél fújt, csakhogy egy-két fillért árulhasson. Szedték a magas adókat. Ha valaki nem bírt fizetni, jött az árverés, a pusztulás. Hát ez igazán jó világ volt. Most pedig vessünk egy pillantást a mai „rossz világra". Ma már a falvakban majdnem minden második házban van rádió. Mindenki szabadon hallgathatja, mi történik a nagy világban. De azért ma rossz világ van. A munkáslegények ma már nem járnak rongyokban. Négy munkaruhájuk is van, meg ünneplőruha, meg lábbeli is van elég. A lányok karórákkal, szép pecsétgyűrűkkel, nyakláncokkal és divatosnál divatosabb cipőkkel ékeskednek. És mégis rossz világ van. A földműves is csak 7 órakor megy a munkába. Ennek ellenére tud annyit keresni, hogy biztosítva van egész évi kenyere. Adóval sem gyötrik már a dolgozó népet. A gazdasszony sem ballag mír kora hajnalban a piacra, hogy a szájátč''. elvonja a tejet, a vajat meg a tojást és hogy azért pénzt kapjon. A dolgozó asszonynak,r eket a hátára vennie, hogy aztán a föld végén egész nap sírjon, hanem szép, fonott kocsiban, selyempaplanokkal betakarva sétáltathatja a szabad levegőn. Ezeket az előnyöket a végtelenségig sorolhatnám. De egyesek szerint ma mégis rossz világ van. Azért még valamit meg kell említenem, Ki feledhette volna még el az eímúlt véres világháborút? Azt hiszem senki. De azt úgylátszik mégis csak sokan elfeledték, hogy ez a nagy pusztítás és vérontás is a regi jó világban volt. Lehetséges, hogy akadnak olyanok, akik majd ezt vágják a fejemhez: „Könnyű neked beszélni, megfizettek a kommunisták, telebeszélték a fejedet." Hát pedig nagyon téved, aki így gondolkodik, mert engem senki meg nem fizetett és nem is beszélt rá semmire. Csak nyitott szemmel kell járni a világban, olvasni és tanulni kell. Csakis így lehet megkülönböztette a helyes útat a rossz úttól és csakis Igy lehet helyes véleményt alkotni. SZŐKE ISTVÁN, Battyáa