Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-22 / 223. szám, szombat

,,/Q sajtónak nem naponta, de óránként kell V\ onok edviie # Igy harcolt a múltban, így harcol ma... Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakítása óta a pártsajtó a Kom­munista Párt hűséges harcosa és a dolgozók irányítója és szervezője. A múltban a pártsajtónak kétfelé kel­lett harcolnia. Előszói is a szociálde­mokrata párt vezetőinek áruló politi­kája ellen Ebben a harcban a Kom­munista Párt sajtója' a bolseviki irányhoz hűen védte az ittéiő dolgo­zókat az opportunista elemek ellen és kegyetlenül harcbaszállt és vissza­vert minden kísérletet, melyet Dére­rék indítottak a dolgozók elárulására. Ebben a harcban a Kommunista Párt sajtója győzött. De nem kisebb mér­tékben vetették rá magukat a cseh­szlovák burzsoáziának hűséges sze­kértolói, Szüllő, Szentiványl, a ma­gyar nemzeti és keresztényszocialista párt kopóival, a fekete reakcióval és az egyház minden eszközével a ma­gyar dolgozók szétverésére. És ebben « harcban a Kommunista Párt sajtója bátran és elszántan vezette a harcot a sötét reakció ellen, tanította és ve­zette az osztályharc útján a magyar dolgozókat. Bátran és pártunkhoz hűen segített mindennapi harcunkban, vezetett, irányított, szervezett, bát­ran kiállt az igazság mellett, tanította a magyar dolgozókat a marx-lenini szellemben és példának állította elénk a szovjetnép hosi harcait és a szocia­lizmus felé haladó ország építésénél elért sikereket. A kommunista sajtó mindig nemzetközi szellemben nevel­te az ittélő dolgozókat. Gazdasági harcainkban hűséges fegyvert ársunk volt, kegyetlenül lerántotta a bur­zsoá kormány kizsákmányoló politiká­járól a leplet, tájékoztatott bennün­ket arról, hogy hogyan harcol Pártunk a parlamentben, mozgósította a dol­gozókat a fasizmus elleni harcra, min­denütt ott volt, ahol harcolni kellett, e sohasem árulta el a dolgozókat és soha nem engedte rágalmazni dicső példaképünket, a Szovjetuniót. Kommunista sajtónk becsületesen védte a kis- és kSzépparasztokat, har­colt a végrehajtók és az árverések ellen, meiyek tönkretették, koldus­botra juttatták az Itteni kis- és közép­gazdákat. Felvilágosította az ittélő magyarságot a Szentiványi, Jaross­féle pártok áruló politikájáról. Har­colt a soviniszta-revizionista háborús politika ellen, hívta és vezette a bé­kéért folyó harcba.i a dolgozók töme­geit. Mindjárt az elejéit leleplezte a Horthy-fasizmussal való kacérkodást és egyenesen rámutatott a z árulás következményeire. Sokkal magasabb színvonalon állt, mint a polgári sajtó, mert mindig az igazság volt a f6 eré­nye és minden időben az elnyomottak oldalán harcolt. Ezért a pártsajtót kegyeilenül gyűlölte a burzsoázia. A burzsoázia jól tudta, hogy milyen hatalmas fegyver a pártsajtó a dol­gozók kezében, ezért kegyetlen düh­vel vetette magát a pártsajtóra. El­kobzás, cenzúra, szerkesztőségek ül­dözése, postaszálllítás megtiltása, börtön volt a pártsajtó osztályrésze. Pártunk dolgozói mindent megtet­tek a 6ajtó érdekében, minden áldo­zatot meghoztak, hogy harcostársai, irányítói legyenek és segítsék. A nagy munkanélküliség idején nem tudtunk egyedül előfizetni sajtónkra, össze­álltunk ketten, hárman, sőt négyen egy lap előfizetésére. Ilyen volt az élete a földmunkásnak. A mi sorsunk, még nyomorultabb volt, mint a városi proletároké. A tanyai munkásoknak az intéző urak nem engedték meg kihordani az újságot, hogy ne tudják meg azt, hogy hol harcolnak a föld­munkások legtevékenyebben a na­gyobb darab Kenyérért. Azért mégis eljutott a fa'usi napszámosok ketzébe az újság. A burzsoázia nem tudta megtörni ragaszkodásunkat a sajtó­hoz, hiába volt minden terror, minden üldözés, sajtó nélkül nem tudtunk volna élni. Sajtó nélkül nem lett volna jó politikai nevelés, nem éleződött volna ki olyan mélyen az osztályharc és nem lett volna győzelem A pártsajtó ma vezeti és szervezi a harcot a szocializmus építésére és harcol a reakció mnden mesterkedése ellen, segít leleplezni és ártalmatlan­ná tenni őket. Ez a sajtó két fő felada­ta. A mi feladatunk, a Csehszlovákiá­ban élő magyar dolgozók feladata is az, hogy a pártsajtó erős és nagy le­gyen. Široký elvtárs, a Szlovákiai Kommunista Párt elnökének, szavai hassanak minden dolgozóra, terjesz­szük a pártsajtót, szerezzünk előfize­tőket a Pravda az Uj Szó és a Kelet­szlovákiai Pravda számára. Felszaba­dult országunk dolgozói a gyárakban, a földeken, bányákban és irodákban a sajtónapok alkalmából emlékezzenek meg a pártsajtó jelentőségéről és fogadják meg, hogy rendszeresen ol­vasni fogják a pártsajtót. A pártsajtó jelentős mértékben se­£Ít, hogy a Szovjetunió vezette béke­tábor harcosai politikai éles'átással haladjanak előre az Igazságos küzde­lemben a békéért és hazánk szocia­lista felépítéséért. POSZPIS JÖZSEF, munkáslevelező, Tornóc. Nagy öröm most sajtónapot rendezni A sajtónapokkal kapcsolatban eszembe jut az első világháború utá­ni munkássajtó. Eszembe jut, hogy akkor az 1919-es években s a dicső­séges magyar proletárdiktatúra bu­kása n tán is milyen nagy jelentősé­ge volt a pártsajtónak. Minálunk Kassán megjelent a „Kassai Munkás". Abban az Időben is tartottunk sajtónapokat. A forra­dalmi szakszervezeti műhely! bizal­miak és minden öntudatos munkás elsőrendű feladatának tartotta, hogy meggyőzze a lcevésbbé öntudatos munkástársalkat az újság előfizeté­sének és olvasásának fontosságáról. Mennyivel rosszabb viszonyok vol­tak akkor. Az akkori mnnkásleve­lező például minden cikke alá nem Írhatta volna a nevét, tegyük fel, ha kritizálta a gyárban uralkodó gyalá­zatos bér- és munkaviszonyokat. Pártunk akkor is megtalálta a mód­ját annak, hogy hogyan férkőzzön a tömegekhez és miként vezessék őket. harcba. Ennek céljára kézisajtót szereztünk és a gyárakban történő minden fontosabb eseményt ilyen módon sikerült tudatni a dolgozók­kal. Az Ilyen primitív módon sokszo­rosított újság még akkor ls a dol­gozók kezébe kortilt, ha a gyárban nem akadt senki, aki vállalta volna terjesztését. Ez olyan módon történt, hogy amikor a munkások munka után kifelé jöttek a gyárból, párt­agitátorok a gyáron kívül odaadták nekik az újságot. A munkásság mindig szerette a forradalmi sajtót. Még a legnehezebb körülmények között ls támogatta er­kölcsileg és anyagilag egyaránt. Váj­jon miért? Nagyon könnyű erre fele­letet adni. Azért, mert a mi sajtónk az elnyomott, kizsákmányolt töme­gekért harcolt és mindig csak az iga­zat irta le. Jellemző eset történt egy vitaes­ten, az úgynevezett „Eavá fronta" egyesületben, amikor is az akkori Kassai Újság egyik szerkesztője kény­telen volt felszólalásában elismerni, hogy a polgári újságok 90 százalék­ban hazugságokat tálalnak az olva­sók elé. Az első világháború után a sztrájk­mozgalom vezetője szintén a kom­munista sajtó volt. Az uralkodó osztály azért is Üldözte a ml sajtón­kat cenzúrával, hatalmas pénzbün­tetésekkel és végül is lapbetiltással. A második világhájború alatt, amikor a burzsoázia nem tűrt meg legális forradalmi sajtót, a Párt gondoskodott arról, hogy tájé­koztassa a dolgozó népet az igazság­nak megfelelően. Ezért az újságter­jesztésért igen sok kassai elvtárs holott nagy áldozatokat. Az akkori uralkodó osztály elnyomó gépezete arra vigyázott a legjobban, hogy a dolgozók ne ismerhessék meg a va­lóságot. Nagy öröm most Sajtónapot ren­dezni és abban tevékenyen részt ven­ni, már csak azért ls, mert a mai újságszerkesztő, — ha nehéz is a munkája, — más körülmények közt dolgozik, mint a kapitalista rend­szerben. A mi sajtónk ma naponta tájékoztat bennünket az Igazságnak megfelelően a világeseményekről és elénk tárja a híreket azokról a ha­talmas természetátalakító munkála­tokról, amelyek a kommunizmust épí­tő Szovjetunióban folynak. Meg kell értetnünk minden jószándékú dolgo­zóval azt Is, hogy nem elegendő eset­leg előfizetőjévé válni a mi napi sajtónknak, hanem azt az utolsó be­tűig sí ls kell olvasni. A pártsajtó tanít bennünket és vezet a szocializ­musért ós a békéért folyó harcban. TÓTH ISTVÁN, Kassa. A sajtóterjesztésnél m legfontosabb a jó politikai 9 meggyőző munka A pártsajtó olvasása és terjesztése minden becsületes dolgozó kötelessé­ge hazánkban. Ma, amikor dolgozó népünk jobb és örömteli életét építjük, amikor lehetőségünk van arra, hogy mind a külföldi, mind a belföldi ellen­séggel leszámoljunk, minden erőnket latba kell vetni, hogy megteremthessük a szabad, szocialista Csehszlovákiát. Ebben a munkában segítőtársunk, tanácsadónk és nélkülözhetetlen fegy­verünk a pártsajtó. Elmúlt már az a világ, amikor az egyszerű dolgozó embernek nem kerülhetett az asztalá­ra újság, könyv, vagy folyóirat. Ma a szocializmust építő népi demokrácia biztos megélhetést nyújt hazánk min­den dolgozójának, fejleszthetik tudá­sukat, szélesíthetik látókörüket. Ma az a cél, hogy minden munkást és parasztot műveltté tegyünk. Csak az a munkás tud eredményesen résztvenni az országépítő munká­ban. aki politikailag fejlett és ön tudatos, aki össze tudja kapcsolni a safát egyéni érdekét a köz érdeké­vel. Tudom, hogy dolgozó népünk kul­turális és politikai fejlődését minden eszközzel elő kell segíteni, ezért, ami­kor 1951 tavaszán elhangzott Široký elvtárs felhívása, hogy pártsajtónk példányszámát 300 ezerre kell fele­melni, amerre csak megfordultam, Igyekeztem meggyőzni dolgozó társai­mat pártsajtónk olvasásának hasznos­ságáról és fontosságáról. Munkám eddigi eredménye a kő­Farkas Kálmán munkáslevelezőnk, a sajtó lelkes terjesztője. vetkező: Az üj Szóra szereztem 26, a Tartós békéért ís népi demokrá­ciáért cimü hetilapra 386 előfizetőt, a CSEMADOK most megjelent kul­túrpolitikai folyóiratára, a Fáklyá­ra pedig 217 előfizetőt. Most szeretném részletesen leírni, hogyan értem el ezeket az eredménye­ket. Mindenesetre jó politikai, felvilá­gosító és meggyőző munka kell ah­hoz, hogy dolgozóinkat rávezessük az olvasás fontosságára. Akadtam olya­nokra is, alfik még ma is elzárkóznak az újságolvasás és a jó tartalmas szo­cialista könyvek olvasása elől. Ezek meggyőzése kitartó, türelmes mun­kát követel. Az öntudatos dolgozók azonban örömmel fogadták agitáló munkámat és mind a pártsajtót, mind a többi szocialista sajtóterméket meg­rendelték. Nagylégen például Kovács Lajos, aki a múltban is hű zászlóvivő­je volt a proletariátus ügyének, eze­ket a szavakat mondta: »£n nagyon jól tudom, mit jelentett a Párt sajtója a múltban is, amikor a dolgozó nép életérdekeit védel­mezve, az elnyomás ellen küzdött. Meg vagyok győződve arról, hogy ma is Pártunk sajtója az, amely fáradhatatlanul segít és oktat ben­nünket a dolgozó nép egyre boldo­gabb jövőjének megvalósításában«. Végh László olgyai kisparaszt agitálásomkor így nyilatkozott: »fgaz, bizony, hogy a múltban nem volt lehetőségünk újságot járatni. Most azonban módunkban áll, hogy dolgozzunk és tanuljunk, mert csak így tudjuk megszilárdítani a dolgo­zó nép uralmát és a békefrontot*. Így értékelik becsületes dolgozóink a pártsajtót. FARKAS KALMAN munkáslevelező, Nagyiig A pártsajtónak eddig II előfizetőt nyertem meg, de ez n m utolsó szavam Mint minden haladőszellemü be- ' csületes munkásembernek, úgy ne­kem is érdekem, hogy a pártsajtó terjesztésében minél nagyobb ered­ményt érjünk el. Agitálnunk kell ezért ennek érdekében a munkahe­lyünkön és mindenütt, amerre meg­fordulunk, mert csakis így érhe­tünk el nagyobb eredményeket fl termelésben. Meg keli győznünk a közömböseket és a kételkedőket ar­ról. hogy a pártsajtó nélkül nem ismernénk az építőmunka sikereit a szocialista munkaverseny eredmé nyeit, nem ismernénk a hibákat nem látnánk tisztán a be/l- és kül­politikai eseményeket és azok ösz szefüggéseit. A pártsajtó tanította munkásain- t ka a fasiszta megszállás, a kapita­Jakubec Tibor, bányásztanonc. lista rendszer idején is, bíztatta őket és tartotta bennük a reményt. Büszkén jelentem hát én is a pártsajtó terjesztésében kifejtett agitációs munkám eredményét. Bár ez az eredmény még nem nagy, de az igyekezetem meg van és meg i3 lesz. Egyelőre a páírtsajtónak U előfizetőt szereztem, de azon leszek, hogy ezután is minél több előfizetőt szerezzek. Rövidesen újabb eredmé­nyeimről szándékszom beszámolni a pártsajtó terjesztése terén. Elvtársi üdvözlettel és a mi bá­nyász köszöntésünkkel: Jő szeren­csét! JAKUBEC TIBOR munkáslevelező, Vashegy. A kommunista sajté harcos győzelmes útja A kapitalista társadalmi rend lép­ten-nyomon üldözte a kommunista újságírókat és általában minden kommunistát. A munkássajtó; amely mindenkor Pártunk szócsöve volt, ma kiváltkép az. A régi rendszer urai minden igye­kezetükkel arra törekedtek, hogy va­lami úton-módon aláássák a kommu­nisták egységét és ezzel megadásra kényszerítsék Pártunkat. De lehet-e olyan pártot megadásra kényszerí­teni, mint a mi Kommunista Pár­tunk, amely a legszélesebb népréte­gek érdekeiért való küzdelmet tűzte ki legfőbb céljául? Nem lehet! Be­bizonyult ez akkor, amikor a Párt a legvéresebb terror ellenére is élt, és egyre jobban, erősebben és szer­vezettebben vágott vissza a gyilkos fasisztáknak. A sortüzek csak még nagyobb gyűlöletet váltottak ki a munkásnépből. A munkásság véré­vel védte a Pártot. Amig a nép éhe­zett, addig a kormányban ülő tök­filkók kezüket dörzsölték és egy-egy sortűz után megelégedetten mondo­gatták egymásnak — no, ez a vadá­szat is jól sikerült. A Kommunista Párt sajtója útján Is világosan rámutatott arra, hogy itt nem segít más, csak a kapita­lizmus megdöntése és helyébe az új szocialista társadalmi rend meg­teremtése, munkáskormánnyal az élen. A régi rend urai azonban nem igy gondolták, hanem eladták az orszá­got a fasisztáknak, szabad utat en­gedve Hitler és Horthy hordáinak. Azt hitték, hogy igy megtörik a munkásosztály akaratát, és a Pár­tot szétmorzsolják. A Párt azonban Illegalitásba vonult, és onnan irányí­totta a fasiszták elleni harcot, a szintén illegális kommunisU sajtó útján. Nem tudták az urak megtörni a munkásosztály egységét. Háborút indítottak hát a világ legelső szocia­lista állama, a nagy Szovjetunió el­len, de ez a vállalkozásuk is csődbe jutott. Hogy a harc hogyan végző­dött, azt mindnyájan tudjuk. A hazai fronton az illegális saj­tón keresztül is küzdöttek az elv­társak A kemény harcban legjobb­jaink vesztele el, mint Fučík, Stei­ner elvtársak és még nagyon so­kan. Nem sikerült a fasisztáknak meghát­rálásra kényszeríteni a kommunistá­kat, mert azok nem ismernek meg­hátrálást, különösen akkor nem, ami­kor a dolgozó nép szabadságáról van szó. A szovjet katonák meghozták sza­badságiunkat és aztán jött a boldog élet, az újjáépítés minden örömével. A Párt a munkások soraiból új értel­miségieket nevelt és az új kádereket nemzetgazdasági szempontból fontos pozíciókba helyezte. A pártsajtó sokat segített a mun­kások ideológiai fejlesztésében és ahol szükség volt rá, ott ostorként lecsapott az osztályellenségre. A pártsajtó, a dolgozókat nap nap után tájékoztatta az előttük álló feladatról, lankadatlanul harcolt mindennemű reakciós megnyilvá­nulás, a belső és Iriilső ellenség megsemmisítéséért. A kommunista sajtó a Párt irányelvei szerint irá­nyítja hazánk szocialista felemel­kedését. Ha végig gondoljuk 1945-től nap­jainkig eltelt időszakot, megállapít­hatjuk, hogy mostanáig óriási fel­adatokat valósítottunk meg. Ebben nagyrésze és különösen nagy érdeme van a sajtónak, amely szinte ösz­szeforrt a tömegekkel. Az írott betű behatolt a tömegek tudatába és igy az egyes üzemekben megszülettek az első szocialista szerződések. Tudjuk, hogy az Uj Szó is születésétől fogva milyen óriási fejlődésen ment keresz­tül és még ma is napról napra fej­lődik, vezeti a tömegeket a békés szocialista építés útján. Szlovákia fejlődésének igazi idő­szaka azonban csak az 1948-a3 feb­ruári győzelem után kezdődött meg valójában. Sokkal könnyebb volt et­től fogva a munkát jól megszervezni, mert leleplezték az árulókat, akik akadályozták az előrehaladást. A kommunista sajtó ekkor is felvilágo­sítással szolgált a dolgozóknak, meg­mutatta az imperialista bérencek igazi arcát. A kommurtista sajtó nagy segítsé­get nyújt a munkásoknak munká­juk minél jobb elvégzésébea, lehe­tővé teszi, hogy elsajátítsák a szovjet munkamódszereket, hogy megtanuljanak a gépekkel bánni, a földet gépesítve megművelni, egyszóval mindent, ami a termelés menetét meggyorsítja. De a kommunista sajtó minőségi munkára is tanítja a dolgozókat, hogy ne csak jobbat, hanem olcsób­ban is termeljen, mint azelőtt. A saj­tó híven követi a szocializmus épít­kezéseit, mozgósítja a napi munkába a még kívülről szemlélőket és meg­győzi az ingadozókat arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok politikája, Pártunk politi­kája helyes, mert a béke megvédését és a dolgozók boldog életének meg­valósítását tűzte ki célul. Előre hát a közösség érdekeiért, Pártunk zászlaja alatt a kommu­nista sajtó segítségével. HOKSZA ISTV/N levelező, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents