Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-21 / 222. szám, péntek

A kábelgyárban megkezdték a választervezés előkészítését A bratislavai Kablo-üzemben a na­pokban értékelték az idei normafe­lülvizsgálást. Az eredmények bizo­nyítják, hogy az üzem jól megállta a helyét e nagy kampány során és hogy az üzem dolgozói megértették termelésünk gazdaságossá tételének óriási jelentőségét és az üzemi szer­vek jól végezték a felülvizsgálás po­litikai és műszaki biztosítását. A teljesítményi normák szilárdítá­sának irányszáma 15 százalék volt, az üzem alkalmazottai ellenben ezt túllépték és 15.55 százalékra szilárdí­tották normájukat, ami 3,731.116 ko­rona megtakarítást jelent. A rezsi­normáknál tízszázalékos irányszámot Állapítottak meg és ezt a számot tel­jesítették is. Az anyagnormákra az tizem nem kapott irányszámokat, en­nek ellenére a normafelülvizsgálás során jelentős előfeltételezett megta­karítást értek el a következő évre, éspedig 4,765.720 koronát. Az idei normafelülvizsgálásban szerzett tapasztalatokkal az üzem vezetősége egy további kampányba lép — a választervezésbe. A tapasz­talatok elsősorban olyanok, melyeket a dolgozókkal tartott közvetlen kap­csolat és a központokban végzett agitáció során nyertek. Ilyen módon konkrét és értékes eredményeket ér­tek el. A 211—212 és 213-as közpon­ton Zatloukal József mérnök és Mar­tiny János műszaki vezették le a vi­tát a választervezésről. A vita meg­kezdésekor megmagyarázták a dol­gozóknak, hogy miért van a válasz­tervezés és szétosztották a követke­ző évre szóló irányszámokat. Az em­lített üzemrészlegek dolgozói teljes mértékben megértették, hogy a terv teljesítését megoldható feltételekre kell alapozni. Biztosítani kell az ösz­szes lehetőségeket a munkateljesít­mény fokozására, hogy a jövő évben ezeket megvalósíthassák minden részlegen, ezért szoros együttmun­kálkodásra van szükség és igyekezni kell, hogy a gépeken a lehető legna­gyobb teljesítményeket érjenek el. Gucsik Anna munkásnő, aki a szige­telőt gyártó gépen dolgozik, konkrét példával járt elő. Kijelentette, hogy eddigi napi teljesítményét emeli ős műszakonként 1760 méter szigetelő készítése helyett 2000 métert fog gyártani. Ezt úgy éri el, hogy telje­sen kihasználja munkaidejét és a gé­pét példás rendben fogja tartani. Munkáját azáltal fogja javítani, hogy reggel a műszak megkezdése előtt géphez készíti a szükséges anyagot, hogy később ennek szállítá­sa ne tartóztassa fel a munkában. A dolgozók a vita során egész sor kisebb intézkedést javasoltak, többek között a gép-park, a lámpák, stb, ja­vítására. Ezek az aránylag kis újítá­sok gyakran fontos feladatot tölte­nek be a tervteljesítésben. Az egyes üzemek üzemi szervein múlik, hogy a munkahelyeken élénk vitát fejlesszenek a választervezésröl és az üzemi szerzödes biztositásáról. Csak ilyen módon érvényesíthetik az idei normafelülvizsgálás valamennyi | értékes eredményét. A breznói „IX. kongresszus" üzemében a normák felülvizsgálását összekötötték a pártsajtó terjesztésével Üzemeink legnagyobb részében szeptember közepéig sikeresen befe­jezték a normák felülvizsgálását. A multévi normasziláidílás után még nagyon sok erőtartalékunk maradt rejtve. A helytelenül megállapított normák sok üzemben akadályozták a termelés zavartalan folyamatát. Az idei normafelülvizsgálás felhasználva a műit év tapaszta'atait, 6okakl sike­resebben folyt le. Vonatkozik ez külö­nösen azokra az üzemekre, ahol jó politikai előkészítő munkával sikerült a munkások segítségét megnyerni a normafelülvizsgálásnál. A munkahe­lyeket legjobban ismerő munkások sok ezer újítási és munkaátszervezési javaslattal járultak hozzá a termelé­kenység emeléséhez. Az új módszerek bevezetésével csökkenteni lehetett az áruk előállítási költséget, a munkások bérének kisebbedése nélkül. Sőt a ter­melékenység nagyfokú növekedésével a normaszilárdítás után .sok helyen magasabb keresethez jutnak az alkal­mazottak. A breznói „IX. kongresszus-Szem­ben is sikeresen fejezték be a normák felülvizsgálását A több mint egy hónapig tartó előkészítő és felvilágo­sító munkák után az összes normák átvizsgálása szeptember elejéig tar­tott. Az összeüzetni szilárdftás átlagosan 20.8%-ot tesz ki a termelési nor­máknál. Minden egyes normaszilárdí­tásnál a munkások segítségével technika! újítást alkalmaztak, hogy az alkalmazottak fizetése ne legyen kevesebb. Egyes műhelyek öntudatos munká­sai nagyon szép példát mutattak fel. így pl! a 2421 -es részlegen a Komora elvtárs vezetése alatt dolgozó munká­sok önkéntesen 25%-kal szilárdították normáikat. Komora műhelyvezető, dicséretet érdemlő felvilágosító munkájával és szervező képességével nyerte meg a munkások hozzájárulását. A 2101-es műhelyben a vas fűrésze­lésénél dolgozó munkások 40%-kal szilárdították normáikat. A 2221-es részlegen a szerelőmunkások 15%­kal, a fúrók mellett dolgozók 15%­kal, a sablonokkal dolgozó kijegyezők pedig 5%-kal szilárdították. A 2222-es műhelyben a szerelők 23%-kal, a fú­rók 20%-kal, a kijegyezők szintén 20%-kai szilárdították normáikat. A 2223-as műhelyben a szerelésnél dol­gozó munkások 25%-os, a 2224-es részlegen pedig a. kovácsok és szege­cselők 10%-oe szilárdítást értek el. A rezsinormák szilárdításánál a 2101-es műhelyben 5%-os, a 2222-e« részlegen 45%-os, a 2221 -esen 50%­os, a 2326-os számú műhelyben pedig 75%-os szilárdítást értek el. Ebben a műhelyben a rezsiköltség eddig 185 százalékos volt. Most különféle intéz­kedésekkel 110%-ra csökkentették le. A rezsinormák szilárdítása Ö6Szüzemi -átlagban 10%-ot tesz ki. A szilárdításokkal, az anyag meg­takarításokkal és a többi gazdasági .intézkedéseikkel az üzemben 8.2%-kal csökkentették az önköltséget. Ez év végéig így többmillió korona megtakarítást érnek el. Az üzem alkalmazottainak 16.6%-ka női munkaerőkből áll. A termelési munkáknál, főképpen az áruk festésé­nél és a daruk kezelésénél dolgoznak. A női munkások minden munkahelyen kitűnően beváltak és sikeresen látják el munkájukat. Most szerveznek a gyárban egy ifjúsági műhelyt, ahol csupa öntu­datos CsISz-tag fog dolgozni. A fiatal dolgozók műhelyét minta­műhelynek nevezték el. Működésé­hez nagy reményeket fűz az üzem vezetősége, mert az ifiúsápi szer­vere* tagjai sok esetben bebizonyí­tották, hogy kiváló élharcosai tud­nak lenni a szocializmus építésének. Nagy sikerrel folyik az üzemben a pártsajtó terjesztése. Kötelezettség­vállalásukat, hogy ez év végéig 10Ó0 előfizetőt szereznek, nagyrészt már teljesítették. Több mint 800 előfizetőt szereztek a Pravda részére, az Uj Szónak pedig 48-at. A magyar munkások szinte kivétel nélkül olvassák az U j Szót. A sajtó terjesztésében különösen a ČSM-tagok tűnteik ki, akik lelkes munkájukkal nagyon sok elvtársat győztek meg a pártsajtó olvasásának jelentőségéről. Juhász munkásleve'.e­ző, az ifjúsági műhely kiváló teljesít­ményű élmunkása, 48 Uj Szó e'őfizetőt szerzett. Juhász elvtárs résztvett vasárnap a munkáslevelezők Beszter­cebányán megtartott kerületi konfe­renciáján, ahol felszólalásában a mun­káslevelezőknek a sajtó szerkesztésé­be való bekapcsolódásáról beszélt és ennek nagy jelentőségét méltatta. Hanuszka Emil 27, Palider elvtárs 44, Bula Gusztáv pedig 43 Pravda előfize­tőt szerzett. Megszervezték az üzemben a sajtó-tízperceket a pártsajtó közös olvasására. A műhelyekben megtar­tott megbeszéléseken a munkások nagy érdeklődéssel vesznek részt. A közös olvasást a munkáslevelezők és az üzemben lévő 30 sajtó­agitátor vezeti. Vasárnapra Dutka elvtárs üzemi pártszervezeti titkár, vezetésével 30 tagú agitátor-brigád indul a környék­beli falvakba, jelszókkal feldíszített autóbuszon, hogy megnyerjék a falvak lakosságát a pártsajtó olvasására. Versenyt indítanak a környékbeli fal­vak között, hogy melyik faluban sike­rül a legtöbb előfizetőt szerezni. (G. L.) Barátunk és tanítónk - a kommunista sajtó (Folytatás az l. oldalról.) elméletet a forradalmi gyakorlattal." Az újság hivatása itt az, hogy megsegítsen bennünket belevinni a kultúrát a mindennapi életbe és ma­gába a munkába is. Ügy, hogy ne vé­gezzünk semmi feleslegest, — tanít bennünket Kalinin. Ügy, hogy min­den mozdulatunknak meg legyen a célja. Minél jobban kapkod az ember a munkapadján, annál kisebb az ered­mény; és fordítva: látszólag valaki alig mozog, de munkája bámulatosan halad előre, egyetlen felesleges, cél­talan mozdulatot nem tesz, minden szükséges szerszám ott van a helyén, előveszi azt, amelyik kell, anélkül, hogy odafordulna. Természetes, hogy a munka igy eredményesebb. És egy másik beszédében, amelyet Kalinin a. Moszkva-kerületi kolhozok Komszomol szervezeti titkárainak tanácskozásán tartott, erre figyel­meztet: „A mezőgazdaságban, a faluban az ember inaszakadtáig, látástól vaku­lásig dolgozhat, mégis kevés az ered­mény. Dolgozik folyton és mégis sok munka marad. Ezt eredményezi a saervezetlenség. Ezért mondom, hogy szervezettséget kell belevinnünk a munkába, sőt egész életünkbe." Ezreket és százezreket nevelő mun­káról van itt szó, amelyet jól végez­ni csak a haladó kultúra követltésé­vel, terjesztésével, az újság segítsé­gével lehet. Az újság feladata vá­lasztóvonalat vonni a nyárspolgári és a szocialista életmód között. A fejlett kultúrájú dolgozó felismeri a nyárspolgáriság öncélúságát és a szocialista ember magasabb erkölcsi­ségét, mely a kultúrát mindenkor összeköti a szocialista építőmunka békevédö törekvéseivel. Haladó szocialista kultúrát el­fogadni és magunkévá tenni annyit jelent, mint öntudatos munkássá és békeharcossá válni. Mindennapi éle­tünk legfőbb mozgatója és az épí­tésünk lendületét biztositó motor: a békéért vívott harc. Eletünknek ez a legelemibb központi kérdése: a béke. Mindennapunknak legszemé­lyesebb égető problémája, minden tervünknek és vágyunknak alapja. Büszkék lehetünk eddigi hatalmas teljesítményeinkre és eredményeink­re, amelyeket küzdelmes és nehéz munkával harcoltunk ki. De ezt a nehéz és fáradságos munkát nem tette keserűvé a munkanélküliség­től, a nyomortól, a bizonytalan hol­naptól való rettegés. Ezt a munkát a bizalom és derű érzése tette és teszi ödömteljessé. Ma szén csatákat vívunk, rohammunka folyik gyára­inkban és szövetkezeteink földjén. Az újság hangja ezt a csatát és rohammunkát, a példás beszolgál­tatásokat, a túlteljesitéseket, a nor­maszilárdításokat visszhangozza, a lemaradásokat ostorozza, a lanyhá­kat buzdítja, az építés kerékkötőit kipellengérezi és mindezzel azt cé­lozza, hogy az építés és a békeharc színtere minél szélesebb frontot ké­pezzen és ezen a fronton újabb és újabb ezrek kapcsolódjanak be a bé­kéért vivott világméretű küzdelem­be. Amikor ma sajtónk az építésről és a békéről ir, az emberek milliói­nak legszemélyesebb és legbensőbb ügyét teszi szóvá a haladás és a kultúra védelmében. Az Írott szó ereje nem volt titok a letűnt rend­szer urai előtt, ezért zárták el a dolgozókat a művelődéstől és ezért adtak a kezébe ponyvairodalmat és altatták, butították rossz sajtóval. „Nem véletlen — mondja Gott­wald elvtárs —, hogy a kapitalisták a dialektikus és történelmi materializ­mus és marx-lenjnizmus előtt hét lakattal zárják le tantermeiket. Tudják, hogy ez egy új osztály vi­lágnézete, olyan osztályé, amelyé a jövő: a munkásosztályé. Súlyos mu­lasztásokat követnénk el, ha nem tö­rekednénk arra, hogy a haladó vi­lágnézet egész népi demokratikus társadalmunk világnézetévé váljon." Ezért idézi az újság hasábjain mindennap Lenin és Sztálin bölcs szavait, a marxi-lenini tanítást, ezért idézi vezetőinknek, Gottwald és Široký elvtársaknak útmutatá­sait, hogy ezekkel felvértezve dol­gozóink üldözhessék a reakciót és kiüthessék kezéből a hazugság, az aljasság és az önzés csorba fegy­verzetét. És Erenburgot, Joliot Cu­riet, Fagyejevet, Nerudát idézi, hogy a közömböseket, a lanyhákat és visszahúzódókat is kiállásra ösztö­kélje békénk és kultúránk védelmé­ben. Véssük jól eszünkbe Lenin halha­tatalan tanítását: „Sohasem győzhetik le azt a né­pet, amelynél a munkásság és pa­rasztság többsége felismerte, meg­érezte és meglátta, hogy saját ha­talmát, a szovjethatalmat, a dol­gozók hatalmát védelmezi, hogy ezért az ügyért áll ki, amely neiď és gyermekeinek biztosítja azt a le­hetőséget, hogy a kultúra minden áldását, az emberi munka minden alkotását élvezhesse." EGE VIKTOR. A szocializmus építkezéseiről A Kohókombinát eko újítása jelentékenyen meggyorsítja a kö kirakását A keletszlovákiai Kohókombinát építésére rengeteg gép- és főleg épít­kezési anyag érkezik. Vasúti kocsikból néha olyan sok zsúfolódik össze; hogy képtelenség ezeket a jelenlegi körülmények alatt egy napon belül kin üríteni. Igaz, hogy ezen a munkaszakaszon Majoros, Lipták, Csigás és Zavara elvtársak munkacsoportjai példásan dolgoznak a kirakodásnál, sőt brigádosok is segítenek, sajnos ez mind kevés, mert állandóan több és több szállítmány érkezik a HUKO-ra. A vasút az idejekorán ki nem ürített vagonok után jogosan fekbért követel. Tehát, ha a vasúti kocsik határidón belül nincsenek kiürítve, nemcsak az anyagszállítás körül van késés, ha­nem a szállítási költségek is növekednek. Hogy gazdaságosabb legyen a munka, a kirakodón két műszakot vezettek be. Amennyiben a második mű­szak este dolgozik, villanyvilágítást szerelnek a vasúti kirakodóra. Ugyan­csak intézkedés törtint, hogy « vasúti kocsik tolatását nagyrészt hajnali 3— S órakor végezzék M. Ezek m intézkedések részben javí­tottak ugyan a helyzeten, de sajnos, gyökeres változást nem jelentettek. A Kohókombináton dolgozó mérnökök j két vasúti kocsival kísérletet végeztek J a kő, szén, salak és más hasonló anyag kirakásának megkönnyítése ér­dekében. Gondolták, hogy a kőszálli­tásnál úgyis csak a vasúti kocsik egy­harmada van megrakva, ezért betétet helyeztek el a vagonba, amely a kö­vet lejtősen tartja. Az ajtó kinyitásá­nál a kő így magától kiszóródik. A kísérlet azonban nem sikerült, mert a teher a megrakott vagón egyik ol­dalára nehezedett. Az első újitójavaslat Buza elvtárs, a HUKO vasúti osztá­lyának vezetője, nem adta fel a re­ményt. Igy gondolkodott: — Ha nem sikerült a mérnököknek, lehet, hogy sikerül nekem. — Először is engedélyt és támogatást kért az üzem vezetősé­gétől, magától a Kohókombinát építé­sének igazgatójától. Kocsi elvtárstól — Miután ezt megkaptam — mond­ja Buza elvtárs. Frank elvtárs segít­ségével papírra fektettem újításomat. Buza elvtárs bőségesen rendelkezik tapasztalatokkal Már 30 éve dolgozik a vasútnál. Többféle beosztása volt már. Dolgozott mint távírász, pénztá­ros. forgalmista, diszpécser stb. Öröm­mel dolgozik a HUKO-n, nagyon fon­tos hivatást tölt be a kirakodón. Pa­naszkodik, hogy az üzem vezetősége nem gondoskodik megfelelően arról, hogy munkaszakaszán a munka za­vartalanul folyjék. Közvetlen kapcsolat kell a munkahellyel — Telefonra volna szükségem, hogy a munkahelyekkel közvetlen kapcso­latom legyen.. A mi irodánkban nem szerelték be, — mondja Buza elvtárs. — Ugyanakkor Kappány, — bár kisebb funkciót tölt be, mert csak a kirakodó vezetését végzi — kapott 'telefont Kappánvról különben a mun­kások azt beszélik, hogy volt csendőr — mindenesetre furcsa az, hogy a munkásokat, akik vele beszélnek, vi­gyázba állítja. Ügvlátszik nem tud leszokni a régi szokásairól. Később újító javaslatáról beszélt Buza elvtárs. Elmondotta, hogy Tri­nyecben látott egy hasonló szovjet gyártmányú vasúti kocsit és sokat ol­vasott a szovjet vasútasok munkájá­ról. Ennek köszönheti, hogy olyan újítást nyújtott be, mely jelentősen meggyorsítja a mukát a Kohókombi­nát nagy kirakodóján. Míg eddig egy vagon kő kirakásánál négy ember dolgozott 160 percig, addig az új módszer alapján egy vagón kő kira­kása két-három percig fog tartani. Buza elvtárs újítása abban áll, hogy a vasúti kocsiban egy másfajta beté­tet helyeztek el. A háromszögalakú ékbetét deszkából készült és vastag pléhlemezzel van bevonva. Belülről a vagón sarkai ugyancsak be vannak deszkázva és a betét a követ vagy más darabos árut lejtősen a vagón ajtajához nyomja és ha az ajtót ki­nyitjuk, az áru saját súlyánál fogva kiömlik. Az ácscsoport végrehajtja a javaslatot Az újítójavaslat megvalósításánál Párkánsz.ky elvtárs ácscsoportja dol­gozik. Párkánszky elvtárs, Lukács István és Szíjártó Sándor elvtársak igyekeztek a munkával, mert tudják, hogy elvégzését az újítójavaslat je­lentős mértékben megkönnyíti a kira­— n > - • mmim •HÉ Hl mm 11 •L^" < ' '' ; Wmv Éraié-'^ •: .41 iái kodó állomáson. Az ilyen vasúti ko­csiból nem kell már lapátolni a követ, hanem az ajtó kinyitása után magá­tól kiürül a vagon. Az újitójavaslat meggyorsítja a kirakodást és segíti a Kohókombinát mielőbbi felépítését Párkánszky elvtárs csoportja tudja* hogy min dolgozik és tagjai a tisztes­séges munkáért megérdemelt bérhez jutnak. — Negyven-negyvenöt koronát ke­resünk óránként, — mondják a cso­port tagjai. Párkánsz.ky elvtárs elmondotta azt is, hogy Buza elvtárs állandóan jár hozzájuk és segédkezik a vagónbetét készítésénéi. Látszik rajta, hogy igyekszik újító módszerét mielőbb alkalmazni, ezért az ácscsoport tagjai vállalták, hogy munkaidőn felül fog­nak dolgozni annak érdekében, hogy az újitójavaslat mielőbb érvényesül­hessen. Habenicht közlekedésügyi miniszterhelyettes a HUKO dolgozói köpött Az újító javaslatot megtekintette maga Habenicht közlekedésügyi mi­niszter helyettes is, aki Csierny elv­társsal, a Csehszlovák Államvasutak igazgatójával érkezett a kirakodóra, niszterhelyettes is, aki Csierny elv* zásnál melegen kezet szorított Buza elvtárs újítóval és ezeket mondotta.: — Remélem, hogy az újítás ki fog­ja állni a próbát. A javaslat gyenge pontja —- Igaz, hogy a súly a vagonban egyenletesen oszlik meg, csak az a hiba, hogy a vasúti kocsi nem lehet egyfolytában az egyik ^oldalra kiürí­teni — mondja Buza elvtárs. Buza elvtárs javaslata alapján a kirakodónál egy háromszögalapú sín­hálózatot kell készíteni, amelyen — miután kiürítették a vagonokat egyik oldalról — megfordítják a kocsikat, hogy kirakhasák a vagonok másik oldalának tartalmát is. Abban az esetben, ha a kirakodás a vágány mindkét részén végezhető, a kocsikat nem kell forgatni. Az első újítójavaslat a HUKO-n visszhangra talált a munkások és mesterek közölt. Trávnyicsek elvtárs ácsmester például megfogadta, hogy ő is kutatni fog azután, hogy minél jobban egyszerűsíthesse ,a csoport munkáját. Áz első újító javaslat sike­res felhasználása arra mozgósítja a Kohókombinát építkezésén dolgozó elvtársakat, hogy gondolkodjanak munkájuk felől; nem lehetne-e azt egyszerűsíteni, gazdaságosabban el­végezni, nem lehetne a megállapított határidő előtt felépíteni a béke és a szocializmus szilárd bástyáját, a ke­letszlovákiai HUKO-t. Darabos Viktor Cígarettafizéreket fogtak al A biztonsági szervek a napokban | letartóztatták Gergics Károlyt, a I szeredi VDP dohányosztályának rak­tárosát és Zatlukaj Ferencet, a dió­szegi Jednota alkalmazottját, akik megkárosították és szabotálták dol­gozóink cigarettával való ellátását. Mindketten augusztus 28-tól szep­tember 10-ig terjedő időben 60.000 Bystrica jelzésű cigarettával káro­sították meg a dolgozókat. Gergics Károly szabotáló viasza­élt funkciójával és mint a VDP dohányosztályának föraktárosa, jog­talanul nagymennyiségű cigarettát; szállított Zatlukaj Ferencnek. Te­vékenységét úgy takarta, hogy ha­mis számlákat állított ki az udvar­noki, alsósze: lahelyi és más közsé­gek kistrafikosai nevére. Nagy meny­nyiségben vásárolt cigarettát Brat tislavában is. Zatlukaj Ferenc a ci­garettákat magasabb áron adta el,

Next

/
Thumbnails
Contents