Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-20 / 221. szám, csütörtök

UJSZ0 1951 szeptember 15 A nagyíödémesi CsISz kötelezettségvállalásokkal segíti elő az őszi munkákat Az őszi munkák biztosításáról szóló kormányhatározat Pártunk minden szervezeteben nagv visszhangra talált A nagyfödémesi CsISz-csoport tag jai külön gyűlésen tárgyalták meg a kormánv felhívását és részletes tervel készítettek arra. hogv hogyan fognak bekapcsolódni az őszi munkák sikeres elvégzésébe Ezzel kapcsolatban a nagvfödémesi CsISz-csoport versenv re hívta ki a bratisiavai kerület ösz szes helvi szervezetét a következő pon tokban1. Megalakítunk 20 agitkettöst. amelvek meggyőző tevékenységet indítanak a kis- és középföldművs»k között, hogv azok lépjenek be az EFSz-be, egvúttal a szövetkezeti tagok között is, hoev térienek át maga sabb típusú munkamódszerekre 2 Megalakítunk 10 munkaosztagot saját sopainkból. amelvek a szövetkezeti munkascoportok keretein belül fognak dolgozni. 3. Az EFSz termelésf tervében bevesszük az ifjúsági munkaosztagokat is, és beosztjuk őket a szövetkezeti tagok egyes munkacsoportjaiba 4 Ledolgozunk 700 munkaórát az istálló javításán, amelvre szövetkezetünknek szüksége van a IV. típusra való áttérésnél. 5 Két CsISz-tagot a szövetkezet vezetésének segítségére küldünk, hogv segédkezzenek az 1952 évi pénzügvi és termelési terv kidolgozásában 6 Elvégezzük a cukorrénaszedést 40 hektáron és gondoskodunk a felszedett répa elszállításáról is. A kukoricaszedést is elvégezzük 40 hektáron, és gondoskodunk annak fosztásá

ról és elraktározásáról is 7 Annak tudatában, hogv a pártsajtó nagvon értékes fegyver a dolpozók kezében, az apitkettősök útján a Pravda és az üi Szó számára 30 úi előfizetőt S7erzünk. JEDINAK MIHÁLY, Szene. AZ 0.1 SZÖ Föl nwrVFS LEVELEZŐI ÍRJÁK A zsízsikes kulák Banvicki István, 15 hektáros szlávikovói kulák is megmutatta igazi arcát Csakhogy elszámította magát Nem gondolt arra, hogy aljas tervei nek megvalósításánál a dolgozók igaz ságot osztó kezével találkozhat. Beszolgáltatta ugvan a búzát a földműves raktárszövetkezetbe, de 12 zsák búza zsizsikes volt Ezt a szabotálást a földműves raktárszövetkezetben rögtön felfedezték és ezért Banyicki Istvánt azonnal letaróztatták. Banvicki a tervet Rezutka nevezetű kulákkal együtt szőtte, ök ketten minden erejükkel arra törekedtek, hogy az EFSz-t szétrobbantsák. E mellett beszolgáltatási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Természetesen ha a kulák nem tartja be a tervezett állatállományt, akkor nem tudja teljesíteni a hús- és a tejbeszolgáltatási kötelezettségét sem Banvickinek 2320 liter tejet kellett volna beadnia, de őneki egyáltalán nem érdeke, hogy a dolgozók gyerekei megkapják a legszükségesebb tejmennyiséget. Hasonlóképpen a 613 kilogramm marhahús kontingens be nem szolgál tatásával Is azoknak a dolgozóknak akart ártani, akik a gyárakban a normák túlteljesítésével küzdenek mindannyiunk szebb életéért, hogy több ruha és több cipő álljon rendelkezésünkre. Banyicki István és a hozzá hasonlók azonban hiába szövik ártalmas terveiket Előbb- vagv utóbb minden gonoszság kitudódik. Munkásosztályunk szeretett Pártunkkal az élén, éberen őrködik a dolgozók közellátása felett és könyörtelenül lesújt azokra, akik szabotálni mernek. PROKSZ ETEL. Tornaija A Sarkasdi spekulánsok póruljárnak Lakik Vágfarkasdon két testvér: Seres Dávid és Fe.enc. Seres Ferenc is jelentkezett a községházán, hogy a büntetést szeretné elkerülni és ezért idejében bejelenti, hogy az előírt gabonának még 25 százalékát sem tudja beadni Felszólította a bizottságot, hogy menjenek ki hozzá és nézzék csak meg, igazán nincs annyi gabonája, hogy teljesíten tudja beszolgáltatási kötelezettségét. A felhívásra azonnal ki is mentünk Seres Ferenchez. Megmutatta búzáját és mindjárt hajtogatta, hogy csak ez a kevés termett. Majd az árpára ke

rült a sor. Az árpa a kamrában volt elhelyezve két rekeszben, melyeket csak három Z6ák választott el egymástól. Az árpa egyik (ele szép tiszta volt, másik fele pedig piszkos. Megkérdeztem az egyik Seres legényt, mi ;.z oka annak, hogy az árpa egyik része sokkal szebb, mint a másik Erre azt a feleletet kaptuk, hogy a gabona nagyon gazos volt. Az érdekesség kedvéért még azt a kérdést tettem fel. hogy hát ezekben a zsákokban alul is ilyen piszkos-e az árpa? Erre Seres mindiárt mosni kezdte kezét, hogy hát csak tessék megnézni Mi bizony meg is néztük és lám! Csak 3 centiméter szélességben volt piszkos a; árpa. Alul gyönyörű tiszta volt Tehát a szabotálás világos. A kamrában 1*5 mázsa árpa volt s ebből 6 mázsát ke.lett volna beszól gáltatnia, de ő „nem tud beadni egy Kulákvilá

g Szölösk

én • Meddig dolgozik még Stefán István harmadosként Hajdók József úr hízlalására? szemet 6em". Ezekután már nyilvánvaló volt Seresék liamissága. Bátran feltettem tehát ? kérdést, hogy most mutassa meg azt a búzát, ami el van rejtve. A válasz erre is csak az volt, hogy keress, ha találni akarsz. Mi pedig kerestünk. A szalmakazlak körül járkáltunk Seres jött mindenhova velünk. A szérű egyik sarkában három kocsi takarmány here volt lerakva. Az egyik Seres fiú minden éjszaka kint aludt rajta. Nekem mindjárt gyanús volt, mert mostanában már hideg éjszakák vannak, miért fontos mégis, hogy valaki őrizze a herét. Elkezdtem tehát nézegetni a kazlat. Még Seres volt az, aki villát hozott, hogy azzal jobban meg tudjam nézni, miközben esküdözött égre-főldre, hogy a herekazalban bizony nincs egy szem gabona sem. Es mi tőrtént Egy kis kutatás után két ládát találtunk, amelyben 10 mázsa tavalyi búza volt elrejtve. Ilyen jól gondoskodtak tehát Seresék az idei fejadagjukról. A kutatást tovább folytattuk. Az ólban találtunk 100 kg daralisztet és 2 mázsa árpát. Hasonlóképpen a padláson is találtunk a mázsa búzát, a kamrában pedig egy évre szóló zsírt, összesen 60 kg-ot és még lisztet is. Ekkor aztán a spekulánsok elcsendesedtek. Kapkodtak fűhöz-fához, de a a szabotálás és spekulálás már napvilágra került. Természetesen Seresék és a hozzájuk hasonló egyének megkapják a munkásnéptől megérdemelt büntetésüket. PAL KALMAN, Vágfarkasd. ABalti tenger partián nyaraltam A köbölküti traktorállomáson dolgozom, a győztes búcsi ifjúsági brigádban. Munkámat a lehető leglelkiismeretesebben iparkodom elvégezni. A tavaszi munkákban a normát 300 százalékra teljesítettem. Ezért az a kitüntetés ért, hogy külföldi nyaralásban részesülhettem. 21 napig voltam Lengyelországban, a Balti-tenger pártján, még pedig teljesen díjtalanul. Augusztus 16-án indultunk. Brnóból repülőgépen mentünk ki, összesen 170-en. Gyönyörű élmény volt repülőgépen utazni. De még nagyobb élmény volt az a fogadtatás, amelyben a styetyini lengyel elvtársak részesítettek bennünket. Innen mentünk aztán a Balti-tenger partjára. Soha el nem felejtem azt, amit itt láttam. A lengyel elvtársak gondoskodtak szórakoztatásunkról. Többször voltunk hajókiránduláson, messze a tengeren Gyakran kultúrelőadásokat is rendeztek számunkra. Mi is szívesen eldaloltuk a mi énekeinket és bemutattuk a mi táncainkat, amivel sikerült megnyerni a lengyel elvtársak tetszését. A tengerpartról Lengyelország szivébe, Varsóba utaztunk. Megte kintettük az új építkezéseket. Lázas munka folyik ott mindenütt. Lengyel barátaink faradságot nem ismerve építenek, hogy betarthassák a jelszót: „Varsó szép volt, de most még szebb lesz." Az új házak, isko Iák és gyárak egész sorai kötik le a látogatók figyelmét. Búcsrúzásunkon sok lengyel fiatal kisért ki bennünket a repülőtérre. Elénekeltük a lengyel himnuszt és a mi himnuszunkat, aztán még egy utolsó baráti ölelés és kézszorítás és a repülőgép magasba szállt ve lünk. szöcs BÉLA, Szalka Szölöske község kicsi, de gazdag. Lakosai becsületes kis- és középföldművesek, akik szorgalmas munkával keresik mindennapi kenyerüket. Az aratás után a szölöskei dolgozó óöldmüvesek iparkodtak a gabonát gyorsan betakarítani a mezőről. Nem akarták, hogy az esö és a szél egy szemet ís tönkretegyen a termésből. A gyorsan elvégzett behordás után a csépléshez fogtak. A gazdák a cséplés alatt kölcsönös segítséget nyújtottak egymásnak s így minden gazdánál elegendő munkaerő volt a cséplőgépek mellett. Ez nagyon helyes megoldás volt, mert igy a cséplőgép teljesen ki volt használva és teljes ütemben dolgozhatott. Ennek a jól megszervezett munkának aztán az lett az eredménye, hogy Szölöske község elsőnek fejezte be a cséplést a királyhelmeci járásban. A szölöskei gazdák tudták jól, hogy a cséplés után az első és legfontosabb tennivalójuk a beszolgáltatást kötelezettség teljesítése. Szekér szekér után gördült a földműves raktárszövetkezet elé gabonával megrakva. Minden gazda azon iparkodott, hogy elsőnek ő tegyen eleget beszolgáltatási kötelezettségének. vMinél hamarább minél több és minél jobb gabonát az államnak« jelszó alatt tettek eleget hazafias kötelességüknek. A felvásárló szerveknek volt munkájuk, nem értek rá még egy cigarettát sem elszívni. Alig győzték a termést mérni és kiönteni a zsákokból. A község pár nap alatt 100 százalékban teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Most pedig büszkék arra, hogy községi viszonylatban 120 szálékban adták be a gabonát az államnak. Például Kocsis Vince 4 hektáros gazdának be kellett voltw. 12 mázsa gabonát szolgáltatni, de Kocsis Vince 12 mázsa helyett beszolgáltatott 27 mázsát. Kocsis Vincét ezelőtt is úgy ismerték a faluban, mint gondos és szorgalmas gazdát. A föidjeit állandóan rendesen megművelte és ezt a jó szokását ma még fokozza. ö>'ül annak, hogy szorgalmasan munkájával minél nagyobb mértékben ki tudja venni részét a szocializmus építéséből. Amikor öt mázsával többet bevitt a földműves raktárszövetkezetbe, mint amennyi ki volt neki írva, rövid beszéddel a többi dolgozó parasztokat is felkérte a jó példa követésére. A község dolgozó parasztságának túlnyomó része lelkesen fogadta a jó tanácsot és iparkodtak Kocsis Vince jó példáját, követni. Ennek a jó példamutatásnak lett aztán az eredménye, hogy Szölöske község beszolgáltatási kötelezettségének 120 százalékban tett eleget. Csakhogy a legtisztább búza között is akad egy-két szem konkoly. H

a err

e a néhány szem konkolyra nem ügyelünk kellően, nem rostáljuk ki a tiszta búza közül, pár év alatt erőre kap és a tiszta búzát kipusztítja és a konkoly kezd uralkodni a földeken. Ez a tünet aztán még veszélyesebb, ha a gazda tud is a konkoly létezéséről és' vagy hanyagságból vagy pedig készakarva nem távolítja el. Szölöske dolgozói kőzött is meglapul behúzott nyakkal még egy néhány konkolyhoz hasonló kuíák. Példáuj a dicsőséges Hajdók József 74 hektáros kulák úr. Ez az ártatlan bárányka a közelmúltban még úgy szerepelt Szölöske községben, mint a község örzőangyala. Azt várta a község lakosaitól, hogy Isten helyében is őt imádják. 1934-ben, mikor a Bodrog folyó megáradt, mint a község bírája és örzőangyala büszkén felállt a falu dolgozói által épített gátra és saját magát dicsérve kezdett beszélni arról, hogy ö mennyit tett a község megmentésére. Másnap már a lapok azzal a címmel, hogy „Ember a gáton« kürtölték Hajdók József nagy tettét, nem feledkeztek meg nemes lelkének emlegetéséről sem. A cikk megjelenése után alázatos hajlongássa] fogadta a falu népének köszöntését. Ezzel i

s azt akarta mutatni, hogy milyen jószívű, még az alattvalói köszönését ís fogadja. Pedig a nagy udvariasság csak zománc volt. A zománc alatt pedig ott volt a kulák ördögien ravasz lelke. Mikor valamelyik alázatos szolgájának köszönését fogadta, már azt nézte, hogy mennyi pénzt ia kérjen tőle adó fejében a saját részére, amiért kiment a gátat megnézni és engedte magát az újságok által kidícsérni. Hajdók József kulákvezér a gazdálkodás terén sem volt jobblelkü, mint többi kulák puszipajtása. Nem ige

n válogatott a módszerben, ha a munkások kizsákmányolásáról volt szó. Egy pár értsülés azt mutatja, hogy az őrzőangyal a védenceit, nagvon szívesen belefojtotta a folyóba, ha ebből haszna volt. Az őrzőangyal szárnyai alatt nem sokáig bírták ki a védencek. Mert az őrzőangyal a vérükkel akart táplálkozni. Volt olyan év is, amikor 28—30 cseléd is megfordult Hajdók József birtokán. Hajdók József iparkodott a cselédek sorsát elviselhetetlenné tenni, hogy pár hónapnál többet ne bírjanak ki nála. A pár hónap letelte után a cseléd már nem birta tovább a sanyargatást és felmondott. Ha aztán ment a ledolgozott időért kérni a fizetést. a dolog attól függött, hogy Hajdók úr milyen kedvében volt. Ha jó kedvében volt. atyáskodó szavakkal adta tudomásul a cselédnek, hogv nem fizetheti ki a bérét, mert nem dolomta ki az eoécz évét. amire leszerződött. Ha nedii? Haidók úr fenségen ió kedvére valamilyen felhő borult, iai volt annak, aki olyankor az útjába került és hétszer jaj volt annak, aki bérét merte olyankor kérni. A távozóban lévő cselédnek a bérét azonban Hajdók úr sehogysam fizette ki, akármilyen kedve is volt Hajdók úr cselédjei már félháromkor mindig talpon voltak, iparkodtak a sátántanya közeléből minél hamarabb eltűnni, mert azt még a legjobb idegzetű ember sem bírta, ha Hajdók úr hozzáfogott éktelenüj káromkodni. Ha valamelyik cseléd védekezni mert volna a piszkos szavak ellen, a hős kulák, ha látta, hogy magánál gyengébb emberrel van dolga, alaposan összeverte. Volt aztán olyan eset -is, amikor a kulák erősebb emberre] került szembe, akkor már behúzta a nyakát és elkotródott. Nemsokára ez után az incidens után megjelentek a csendőrök az igazságot kikeresni. Ha valamelyik cseléd visszafeleselt Hajdók Józsefnek, és a cselédet nem merte megverni, rohant azonnal Királyhelmec re a járási főnökhöz, aki azt sem tudta, hogyan küldje pribékjeit a kulák úron esett sértés lemosására. Az ilyen sértéslemosás aztán az illető munkásnak egy pár fogába is került. A felszabadulás után a kulák egy kicsit alább hagyott a zsarolással. Látta, hogy nem sok reménye lehet arra, hogy valaki a pártját fogja. A kuláknak megtiltották a cseiédtartást, egyedül pedig a földjét nem bírta voln

a megművelni, azért ravaszsághoz folyamodott. Tanácskozni kez. dett lányával, Klára nagyságos asz szonnyal és vejével. Krátkv Gyula fő jegyző úrral. A három lángeszű em ber kisütötte, hogy a földet átadják az államnak és Hajdók József mint intéző fog benne továbbra is ural kodni. Közben Krátky Gyula, a kulák veje, a főjegyzőséggel felhagyott és mint technikai felelős bekerült i királyhelmeci járási Nemzeti Bizott ságba. Apósa tervének útját így már jobban tudta egyengetni. A kuláknak sikerült is a terve A Hajdók-birtokot átvette az állam. A munkások kíváncsian figyelték, hogy mit fog Hajdók úr csinálni, hogyan fogja majd a gyeplőt és az ostort i kezébe. Csakhogy a munkások csalódtak. Hajdók József pár nap múlva ujbói ordítani kezdett a birtok udvarán. Akkor aztán megtudták, hogy a kulák birtokával végeredményben semmi sem történt. Eddig i

s a kulák volt az úr, meg ezután is, meri kinevezték a birtok intézőjének. Természetesen a munkásokat a dolog bosszantotta és igyekeztek a Párt segítségével a birtok éléről Hajdókot eltávolitani. Az eltávolítás után munkához látott az egész kulák apparátus. Hajdók jő ismerőseinéi kezdett pártfogást kieszközölni a maga részére, a veje pedig a járáson kezdett mindent megmozgatni, hogy valami földet visszaadjanak apósának. 4<?di<! — addig forgatták a doW, míg 2 hektár földet visszakapott. A föld már meg volt, de azt meg i

s kellene valakinek művelni. A kulák-család most már azon törte a fejét, hogyan lehetne ezt az ügyet megoldani. Kezdték sorra szedni a családtagokat. Hajdók József semmi esetre sem művelheti a földet. Hajdókné pedig a háj

a miatt nem bír lehajolni, hogy a kapás-növények közüi a gyomot kiszedje. Következik Krátky Gyula, a vő. Egy járási tisztviselő, különösen Hajdóknak a veje semmi esetre sem mehet kapálni. Krátkyné nagyságosasszony, születet Hajdók Klárika szintén nem mehet kapálni, mert kezecskéjén véletlenül hólyagot törne a kapanyele. Igy tanakodott a kulák -család a két hektár föld felett, míg valamelyik kisütötte azt, hogy Stefán Istvánnal kellene megbeszélni a dolgot, a volt cselédjükkel. Stefán István elött még mindig nagy tekintélye van a kulák-családnak és azért könnyen rávették, hogy művelje meg a földjüket harmadában. Ennek a jólsikerült tervnek aztán mindnyájan örültek. Újból megszabadultak a munkától Ezek a dolgok mind a szölöskei. Nemzeti Bizottság orra előtt játszódtak le. Azoknak az orra előtt, akik kiadták Krátky Gyuláról a kádervéleményt. A kádervéleményben többek között az van, hogy Krátky Gyula szegény paraszt családnak a fia és ezért javasolják a járási Nemzeti Bizottságba, mert nem akarják, hogy ezt a fontos funkciót valamilyen kuláknak a fia, vagy lánya töltse be. Krátkynak azt az állítását, hogy szegény családból származik, nem tudhatom ellenőrizni, csak azt kell megjegyeznem, hogy az apósához hasonló jómadarak megnézték, hogy kihez adják a lányukat. Nem nagyon akarom elhinni, hogy egy szegény családból származó fiatalemberhez hozzáadták volna a lányukat, mikor náluk az volt a jelszó, hogy akárkit nem vehetnek be a családba. A szőlőskei Nemzeti Bizottság természetesen helyesen gondolkodott, amikor azt írta, hogy egy kulák fia vagy lánya ne kerüljön a Nemzeti Bizottságba. De azt már elfelejtették, hogy a kulák vejének, különösen, ha egyfedél áiatt i

s lakik az apósával, nincs helye a járáson, de még a becsületes dolgozók soraiban sem. A szőlőskei Nemzeti Bizottság elnöke azt is tudta jól, hogy a földet annak kell adni, aki megműveli. A földnek a jövedelme szintén azt illeti meg, aki azt a földet megműveli. Mégis megengedte, hogy a kulák-család még azzal a két hektár földdel is kizsákmányoljon valakit. Tudta jól, hogy az ilyen dolgoknak nem lett voln

a szabad megtörténniök. De úgy látszik, hogy a szölöskei helyi Nemzeti Bizottság elnöke fél a kulák-családtől. Tudta, hogy nem szabad a földet harmadába dolgoztatni, azért Stefán Istvánt többször figyelmeztette, hogy ha a kulák földjét műveli, nem fog jegyeket kapni, és még ls vonta tőle többször a jegyeket. De hányszor vonta e'i a jegyeket Hajdóktól és feleségétől? Vagy pedig Krátkyné nagyságos asszonytól? Egyszer sem! Velük szemben már nem volt olyan bátor, hogy a jegyeket visszatartsa és ezáltal kényszerítse a henyélőket munkára. Nem Stefán Istvántól kellett volna elvonni a jegyeket, azért, mert a kulák földjét dolgozza, hanem a heréket kellett volna kifüstölni az odvukból, hogy legalább a saját részükre szükséges élelmet termeljék meg, n

e kelljen még őrájuk is a munkásnépnek dolgozni. Csakhogy a kulákivadékoktól a szölöskei Nemzeti Bizottság elnöke sem merte ám elvonni a jegyeket, hawen még a pártjukra állott Például Krátkyné őnagyságát azzal védte, hogy egy kis gyereke van és azért tiem dolgozhat. Meg hát a férje járás; tisztviselő és mit szólna, ha az ő feleségét dolgozni küldenék. Igen igaz, hogy Krátkynénak van kisgyermeke, de mellette nevelőnő van alkalmazva. Hány anya van Szölöske községben, akinek nem egy, hanem három gyermeke is van és nevelőnőt sem alkalmaz, és mégis dolgozik kora reggeltől késő estig. Itt van az ideje, hogy Szölöske dolgozói kinyissák szemüket és rájöjjenek, hogy a kulákok hatalmának nálunk már vége van. SZARKA ISTVÁN.