Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-18 / 219. szám, kedd

UJSZ0 A népi demokratikus rendszer nagy életereje 1951 szeptember 18 U J SZU Lengyelország, Románia, Bulgária most ünnepelte a hős Szovjet Hadsereg állal történt felszabadításának hetedik évfordulóját. Ezek az ünnepségek minden országban magukra vonták a néptömegek figyelmét. A békeszerető népek élénk érdeklődéssel és nagy örömmel figyelik a népi demokratikus Országokban végbemenő csodálatraméltó társadalmi, gazdaság; és kulturális változásokat. A népi demokiatikus országok a Szovjetunió nagyszerű történelmi tapasztalatát követve, támogatását és 6egiségét hasznosítva, biztos léptekkel haladnak előre a szocializmus útján. Növekszik és erősödik a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora, nő é6 erősödik a népek mozgalma a békéért, az amerikaiangol imoerlalista gyújtogatok ellen. A Szovjetunió eredményei és tapasztalatai. a népi demokratikus országok sikerei fölbecsülhetellen erejű fegyvert adnak a békéért és a demokráciáért harcoló népek kezébe. Mindössze néhány esztendő — tehát történelmileg csekély idő — telt el azóta, hogy Közép- és Délkelet-Európa országaiban létrejöti a népi demokratikus rendszer. Annál ragyogóbbak az elért sikerek, annál tanulságosabbak azok a következtetések, amelyeket — ez országok megtett útját vizsgálva — levonhatunk. E sikerek mindenekelőtt a népi demokratikus rendszernek, a proletárdiktatúra formájának, a munkásosztály vezette doigozó tömegek hatalmának óriási életerejéről tanúskodnak. Köztudomású, hogv a multb-in csaknem mindegyik, népi demokratikus ország elmaradott agrár- vagy agráripari ország volt. Függő helyzetben voltak az imperialista nagyhatalmakkal szemben, amelyek akadályozták fejlődésüket és igyekeztek megtartani őket az elmaradottság és függőség állapotában. Az éhség, a nyomor, a széles tömegek féktelen kizsákmányolása és elnyomása uralkodott ezekben az országokban. Az elnyomást vagy nyíltan, fasiszta módszerekkel valósították meg, mint Lengyelországban és Bulgáriában, avagy „demokratikus" módszerekkel álcázták, mint Csehszlovákiában. Ezeknek az országoknak burzsoa-földesúri uralkodó körei a legszorosabb kapcsolatokat tartották fenn 0 francia, az angol, a német és az amerikai imperialistákkal, halálosan rettegtek a néptömegekiől és gyűlölték a Szovjetuniót, a szocializmus, a demokrácia és a béke támaszát. Ezeknek a köröknek politikája egyenes elárulása volt országuk nemzeti érdekeinek és teljes csőddel végződött. A néptömegek, amelyeket e politika következtében 6zörnyü nyomorúság és szenvedések sújtottak, azokat követték, akik hősiesen é6 önfeláldozóan védelmezték országuk nemzeti függetlenségét és tevékenyen harcoltak hazájuk felszabadulásáért: a kommunista és munkáspártokat, amelyeknek befolyása mérhetetlenül megnövekedett. Bebizonyították, hogy a kommunista és munkáspártok vezetésével, — amelyeknek politikája a népi demokratikus rendszer létalapja — a néptömegek nemcsak összehasonlíthatatlanul jobban tudják kormányozni az országot és gazdaságát, mint a kapitalisták és a földesurak, hanem hatalmas sikereket is tudnak elérni országuk szocialista építésében. A felszabadult népek nyomban gyökeres társadalmi átalakítások megvalósításához fogtak: mindvégig következetes földreformot hajtottak végre, államosították az ipart és a bankokat, életbeléptették az állami külkereskedelmi monopóliumot. Elszánt osztályharcban felszámolták a földesúri osztályt és a nagyburzsoáziát, megdöntötték a kapitalizmus alapjait. Először történt ez országok történelmében. hogv a nép vette a kezébe a hatalmat. Elsőízben vívták ki ezek az országok teljes nemzeti függetlenségüket és most sikeresen építik a szocialista társadalom alapját. A munkásosztály történelmi küldetése abban rejlik, hogy a hatalom forradalmi megragadása és megszilárdítása útján a régi kizsákmányoló társadalmat új, szocialista, kizsákmányolást és kizsákmányoló osztályoi<at ne.m ismerő társadalommá alakítja át. A népi demokratikus országok munkásosztálya mint az új társadalom vezetőereje, szövetségben a parasztsággal. sikerrel teljesíti ezt a nagy történelmi szerepét. A népi demokratikus országokban aránylag rövid idő alatt helyreállították a gazdasági életet, teljesitik és túlteljesítik a népgazdaság

1 terveket, amelyeknek célja, hogy megvalósítsák a szocialista iparosítást, megépítsék a szocializmus alapialt és megszilárdítsák az ország védeimi képességét Az ipari termelés a háboiú előtti időkhöz képest a többszörösé'

e emelkedett. Különösen hatalmas fejlődést mutat a nehézipar. A népgazdaság olyan gyors ütemben Halad előre, amelyhez foghatót a kapitalista országok sohasem ismertek és nem Í6 ismerhetnek. A földreform eredményeképpen és az állam részéről a parasztoknak hitelek, vetőmag, stb. formájában nyújtott segítség alapián fölleniült a mezőgazdaság, jelentősen megjavult a falu dolgozóinak helyze'e Megindult a pa rasztsác önkéntes mozgalma a termelőszövetkezetek alakítása érdekében^ A nagv á'lami támogatásban részesülő termelőszövetkeretek felhasználják az állami gép- és traktorállomások egyre növpkvő technikai fölszerelését és ez lehptové tette, hogv megkezdjék az pgyénileg terme'fi kisüzemi mezőgazdaságnak szocialista nagygazdasággá vMó átépítését, hogv szüntelenül emel iék a munka tenr>eléken"sécét és : szövetkezetek taf'al sorába lépett pa rasrtok iövedp'mét A népi demokratikus országokban teljesen megszűnt a munkanélküliség. Évről évre a munkásoknak százezrei özönlenek az iparba Növekszik a mun k ások és alkalmazottak reálbére. A dolgozók széleskörű társadalombiztosításban részesülnek, ingyenes orvosi kezelést, fizetett évi szabadságot kapnak. A lakoftság legszélesebb rétegeit érintő igazi kultúrforrada'om

: .bontakozik ki ezekben az országokban. Növekszik a felső tanintézetek és iskolák. a színházak és könyvtárak -száma, tömeges példányszámban adják ki a marxizmus-leninizmus klasszikusainak alkotásait, fejlődik a tudomány és a művészet, gyorsan formálódik az űj értelmiség. Üj emberei; nőnek fel, a szocializmus építői' hű fiai ők hazájuknak, határtalanul szeretik a Szovjetuniót. mélyen áthatja őket a proletárinternacionalizmus érzése. A népi demokrat

:kus országokban új, szociális la nemzetek vannak kialakulóban,. amelyek erkölcsileg és politikailag egybeforrottak, készek megvédeni a békét és hazáinkat az imperialisták mindennemű me6terkedéseivel szemben. A népi demokratikus országok sikerei azért váltak lehetővé, mert ez országok és a Szovjetaunió között a teljes jogegyen'őség alapján a szoros barátság és' kölcsönös segélynyújtás viszonya alakult ki mert felszabadítójuk, a Szovjetunió önzetlen segíti őket és átadja nekik gazdag tapasztalatait. Ez — a történelemben eddig ismeretlen új viszony a népek és államok között — ez a legnagyobb akadálya az amerikai és angol imperialisták agresszív politikája megvalósításának. Az amerikai és angol imperialisták éppen e>zért támadják vad dühvel és gyűlölettel a népi demokratikus országokat. Szeretnék elszkaitani ezeket az országokat a Szovjetuniótól és gyarmataikká változtató őket, szeretnék megfojtani a népi erőket, amelyek Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért!" új száma A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb száma vezércikkének cime: A népi demokratikus rendszer nagy életereje. „A világ i békéjének fenntartásáért és megszilárdításáért" című rovatban a lap arról a nagy hazafias lelkesedésről ír, amellyel a Szovjetunió békeszere tő népei aláírják a békeegyezményt követelő felhívást, továbbá beszámol a Béke Világtanács felhívására folyó aláírásgyűjtés sikereiről" Olaszországban, Dániában, Norvégiában, Angliában, Ausztriában és Finnországban. A lap szerkesztőségi cikke „Nem békeszerződés ez, hanem új háború előkészítése" címmel az ÜSA és Anglia kormánya által összetákolt japán különbékeszerzödéssel foglalkozik. Beszámol a lap a bolgár felszabadulási évforduló ünnepléséről és kivonatosan közli Vlko Cservenkovnak, valamint Szokolovszkij marsallnak a szófiai ünnepi ülésen elmondott beszédét. Az új szám közli Jacques Duclosnak, a Francia Kommunista Párt titkárának a párt Központi Bizottsága plénumán elmondott beszéde rövidített szövegét. Eugenio Gomez, az Uruguay-i Kommunista Párt főtitkára ,.A Tito-ügynökök próbálkozásának csődje Uruguayban és Argentínában" címmel írt cikket. Közli a lap R. Zambrowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának „A lengyel mezőgazdaság fejlődése" című cikkét. A lap híreket közöl a kommunista és munkáspártok életéről szemelvényeket a kommunista és munkáspártok sajtójából, továbbá Jan Marek Politikai jegyzeteit. ezekben az országokban hatalomra kerültek és megmutatiák az egész világnak, mire képes az » nép, amely örökre lerázta magáról a kapitalizmus jármát. A titóista kémek és gyilkosok nyomorult bandája, amely Jugoszláviában a hatalmat bitorolja, elárulta és áruba bocsátotta az országot az amerikai imperialistáknak. Ezt az aljas bandát a háborús gyújtogatok ma a legaljasabb támadásokra é6 alávaló provokációkra használják fel a népi demokratikus országok ellen. A fasiszta Titoklikk mesterkedései ellen való küzdelem minden kommunista és munkáspártnak nemzetközi kötelessége. Azoknak a sikereknek megvilágításában. amelyeket a népi demokratikus országokban a népi hatalom ért el. kirívóan mutatkozik meg a kapitalista országokban uralmon lévő kormánykörök politikájának gazsága. Ezek a Körök mindenben kiszolgálták az úi rah'óhábnrúra készü'ő amerikai imperializmust és a jobboldali szoria'isfa vezetőkkel együtt. szántszándékkal elősegítik, hogy országuk mindjobban az HSA alárendeltjévé vál'ék. mindjobban függjön az Egvesfilt Államoktól. amelv a „közös védelem az Atlani ti Szerződés keretében" ürűpvével könvörtelenü' kizsákmányolia őket. A kapitalista országok kormánykörei lábbal tipor iák a demokratikus szabadságionokat foki?zák a ter

rnrt. üldözik a bélfo és a demokrácia kiváló harcosalt. A népi demokratikus országok sikerei és vívmányai tanul

cágos példaként állnak az egész világ dolgozói előtt. K'feiezésre iutott ez az Angol Kommunista Pírt ..Angl

:a útia a szocializmus fe'é" című protrrammiában, az Ind'ai Kommunista Párt programmiáhan. a kapitalista és gvnrmat; országok kommunista pártiéinak sok más dokumentumában, amelvek k-'mondiák. hogy a szocializmus felé az út a népi demokrácián át vezet. A népi demokratikus országok tapasztalatai a népi hatalom nagy, éltető erejéről beszélnek, azt bizonyítják, hogy kimeríthetetlenek annak a népnek az alkotó erői amely kezébe vette a hatalmat, hogy fölépítse boldog életét, harcoljon a békéért a demokráciáért, a szocializmusért. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" legújabb számának vezér(CÍkke.) A berlini VTT nemzetközi irodalmi pályázatára, amelynek tárgya „Miért akarom a békét", 35 országból 126 vers, 4 versesgyüjtemény és 62 elbeszélés érkezett be. A zsűri, amelynek elnöke Pablo Neruda volt, a pályázat tiszteletdiját fosztasz Jannopoulosz görög már4 tír-költőnek ítélte, akit a monarcho-fasiszta gyilkosok 1948 május 5-én az eginai börtönben kivégeztek. „Utolsó dal" című verséért, amelyet kivégzésének hajnalán írt. A zsűri határozata ezt a költeményt és mártír-költőjét példaként állítja a fiatalok milliói elé az egész A VIT irodalmi pályázatának díjnyertes költeménye világon, mint az ember és az emberi méltóság győzelmének, az élethalál fölötti győzelmének jelképét. A zsűri határozatba hozta azt is, hogy a tiszteletdíjjal kapcsolatos 100.000 francia frank értékű pénzjutalmat Kosztasz Jannopoulosz társainak, az Ai Stratis szigetén lévő koncentrációs táborban sinylödő görög mártír-költőknek és íróknak utalja át. Itt közöljük a költeményt, melynek magyar fordítása Paul Eluard francia és Stephan Hermlin német fordítása nyomán készült. Kosztasz Jannopoulosz: Gz U lolsó dal Hajnal van, korahajnal, az első üzenet: hallgasd a kakasszót, a visszahozhatatlant! Szívünkben fény hasad, az éj tűnik. Mi már, barátaim, csak ezt a szürke hajnalt látjuk, a napfénynek már nem fogunk örülni. Halld, halld, a messziből, mintha csak a föld közepéből szakadna fel a hajnal harsonája! Harcba szólít, az áldozati helyre. Csodás világokat támaszt bennem az élet. Itt az idő, hogy szivem és szellemem készen álljon. Minden felébred. Vad és könnyű vagyok és lángolón vetem magam a tűzbe, az élet legmélyéhez van közöm. Hát utoljára ittunk bort, a jó, tüzes bort. Akár a paripák, mikor vért isznak a patakból s úgy készülnek szilajon a csatára. Szívünknek szárnya nő s úgy viharzunk előre, egy óriásit, egy rettentőt kiáltva a halálra, olyat, mint a forgószél bömbölése, hogy végigzúgjon a világon. Előre, testvérek, csak előre, vígan bele a tánc közepébe! Ők a Zolongo-i lányok, ők álltak először a táncba. Eljárt az idő, de lépteik bennem rezegnek, minden a harcot idézi. Kapj szárnyra, ifjúság, ragadj fel a magasba, mert sose borult még a földre ily óriás nagy ég. Nem, mi nem vagyunk már gyenge puhányok! Egyikünknek sem remeg a szíve, gyáván egyikünk sem görnyed ez. Emelt fővel mérjük fel a hálál erődjét, hogy majd egyszerűen ledöntetik. Mikor minket már elemészt a láng, minden kínjaink is kihúnynak. S éppen ez a halál lesz a mi győzelmünk a halálon. Somlyó György fordítása. £gy görög író gyötrelmes útja Hitler Gestapójálól Truman Makronizoszáig Az alábbi cikk a Die Tat című reakciós svájci lapban jelent meg. Kornaros iy06-ban született egy délkrétai faluban. Szülei a legszűkösebb viszonyok között éltek. Mit csinálhat egy görög parasztgyerek, aki a szellem után vágyódik? Nagy városba. Athénba megy, hogyha csak elektrotechnikusként, vagy iü töként is. Perikies városának egy színházában, az alkotás közelében le hessen. itt alkalma van a' folyóiratok olvasására, habzsolhatja a nagv lapok tárcáit; a díszletek festett vásznai mögül Aischylos. Sophokles szavait hall hatja És a nagv müvekkel való talál kozás felébreszti benne a minden nagy alkotóban ott szunnyadó vágvat, hogv maga is irjon. Már készen is van a terve: kertésznek szegődik el az Athoshegv szerzeteseihez. Itt több mint egy évig dolgozik, lát és hall. Azután viszszatér Athénba és kiadja regényét az orthodox-egvház züllöttségéről. »A szent hegy. vagv szerzetesek álarc nélkül*. Könyvével egycsapásra híressé lesz. Stílusa világos, egyszerű és tiszta, Ügy ír, mint akinek a szó új, drága és aki érzi az írói felelősséget. ígv még senki sem írt Görögországban, senkinek sem volt még bátorsága kimondani azt, amit mindenki tudott. Megvesztegedlietetlen jellem. Egy tanulmányútról visszatérve újabb, még veszélvesebb kalandra készül. Kréta északnyugati partjai mellett fekszik Spina-Longasziget. Ügv suttogják, Hellas leprabetegei embertelen körülmények között pusztulnak itt el. írónak lenni nem azt jelenti-e, mint a humanitást, az emberi becsületet szolgálni? Kornaros fortélyos módon csempészi be magát erre ^ szigetre. Lát és szenved. Nyilvánosságra hozza második nagv könvvét: a »*Spina Longa«-t. Művével botrányt idéz elő, néhány hivatalnokot leváltanak, Kornarost most már a nagv írók közé sorozzák. De a fasizmus már kinyújtja feléje karmait. A Metaxax-diktatúra kezdetén letartóztatják. könvveit és brosúráit elrettentő példaként nvilvánosan elégetik 1938-ban külföldi tiltakozások következtében szabadonbocsátják. Még két év viszonylagos szabadságot kap'a sorstól. 1943-ban egy írása jelenik meg: »Nem fogunk meghalni* hirdeti A füzet titokban jár kézről kézre, ha tása óriási. A Gestapo vadászni kezd rá és el is fogja. Minden kínzást el szenved és túlél. Félholtan mondja tollba a görög szabadságharc eposzát Címe »Chaidari« (Táborok). 1944 de cemberében kitör a kommunisták vezette felkelés. A reakció segítségére siető angolok a harcos költőt — azt gondolva, hogv kommunista — be bijrtönözték. Később kiszabadul és egvik írásában világgá kiáltja, hogy míg az antifasisztákat börtönbe zár ták — egyetlen együttműködőt sem büntettek meg, s a nácik lakájai mind a mai napig bejáratosak a minisztériumokba, a megbízásokat, üzleteket ma is ők kapják, mintha mi sem tör tént volna. Ketten, a néven nevezettek közül pert indítanak ellene. Kornarost bilincsbe verve hurcolják Patrasba Itt sikerül feleségének egv megrázó felvételt készíteni róla, amint a csendőrök közt a bíróság elé tántorog. Két és félévre ítélték ... Kornaros ezt a büntetését is kitölti Mikor visszatér Athénba, az angolokat már amerikaiak váltották fel, most azok »demokratizálnak«. üj szél fuj a megtiport országon keresztül? Költőnk mindénesetre azt hiszi, hogv felléleghet és mivel ennvi szenvedés után nagy művekhez ereje nincs, nvilt levelet ir egv tekintélyes folyóiratban egy fiatal költőhöz. Levelében elmondja, hogv ma az író elsőrendű feladata az embertelenség és a bűn ellen küzdeni Levelét a szép görög formulával zárja: »szeress engem«. Azonnal letartóztatják. 1949 november óta Makronizosz napja süt védtelen fejére. A turisták, kik fehér hajókon Delos Naxos. Páros felé haladva Kan Simion mellett elsnhannak és a hajórieremhe/, tolonganak, hogy a níres Posei don-templom maradvánvait megesődáliák egv pillantást sem vetnek arra a fátlan, kiégett és nyilvánvalóan lakatlan szigetre, mely a földíok előtt fekszik a kék tengerben. Ez a sziget Makronizosz. Nem tartozik ebbe az elbeszélésbe, hogvan sikerült nekem egv külföldi diplomata segítségével és kíséretében erra » szigetra jutnom. A fertőző betegek részére egy drótsövénnyel körülvett sátor volt ott. A drótsövényt nem léphettük át. De láttam egy fiatalembert, aki kitört mögüle. Félrelökte az örséget és csoportunkra vetette magát. Ezt kiabálta: »Engem meg fognak ölni, de nektek meg kell néznetek a Charadra-t. a Charadra-t, melyet még senkii sem látott!...« Es a sátorból visszhangzott: >Charadra. Charadra ...« Charadra szakadékot jelent. Erélyes közbelépésünkre megmutatták. A Charadra inkább valami vájat egv kopár egyetlen fa és egyetlen fűszál nélkül meredő hegy oldalában. Szemernyi víz sehol. A nap kegyetlenül tűz a görgeteges hegyoldalra, s vörös agyagföld megrepedezett a hőségtől. Mint legelőn a nvájat, drótkerítés vesz körül ott háromszáz szerencsétlent. Többségük kommunista es forradalmi értelmiségi Láttuk az izzó vas okozta friss égési sebeket, az eltört kezeket és térdcsuklókat és a legborzalťnasabbat: némákat, kiknek a gégefőjét törték össze. Itt beszéltem Kornarossal. Arca repedéses volt, mint az izzó föld. amelyen állt, arcát és állát kusza, sok fehér szállal tarkított fekete szakáll fedte. Hatvanévesnek látszott. Magáról nem akart beszélni. »Önök az elsők, akik bennünket meglátogattak*, — mondta — »ezért kötelességünk, hogv a látottakról majd beszéljenek*. Karjának egv mozdulatával átfogta szenvedő társait. Mindenről pontosan informált, neveket, dátumokat mondott Ezt egv athéni történésszel, az akadémia tagjával kellett közölnünk. Aztán üdvözleteket küldött felesége és néhánv francia költő számára. »Ha az én sorsomról beszélnek majd« — mondta végül — »úg

V beszéljenek, mint mindnyájunk jelképérők. Bizonyítékul autogrammot kértem tőle. Elkérte a blokkomat és erélyesen nekikezdett. De mikor odaért, hogy »a görög írók szövetségének tagja«, — keze nem engedelmeskedett többé. Hazaérve teljesítettem a tanúzás kötelességét. Ahhoz, hogy azt a szivettéoő látványt, amiben részem volt leírhassam, erősítőre volt szükségem. Kornaros száraz ajkához még egv pohár vizet sem tudtam nvujtani. Wolfgang Cordan