Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-10 / 186. szám, péntek

1951 augusztus 11 Kína és Korea acélozódott • tusi® — népe a fámadók elleni harcban meg és jól tudja, hogyan kell békét megyéden! Zsenminzsibao jelentése Keszonból A Zsenminzsibao tudósítója írja: Keszoni illetékes torrások .megerősítik, hogy az amerikaiak által javasolt katonai demarkációs vonal valójában mélyen behatolna a mi területünkre, a 38. szélességi foktól északra. Azzal a nyilatkozattal kapcsolatban folytattam velük beszélgetést, amelyet a „szövetséges halta, ma k legfőbb parancsnokságának" sajtóirodája adott ki és amely szerint: „a katonai demarkációs vonal, amelyben meg kell állapodnunk, valahol középen van egyrészt a Jalu-folyóment-i légi- és tengeri front, másrészt a Keszon Pjöngang és az Imzsin-folyó környékén húzódó földi arcvonal között". Ezt a közleményt az AFP-hírügynökség hozta nyilvánosságra már július 31-én, később — augusztus 4-én — kiadták az amerikai és brit hírügynökségek i&. , Az amerikaiak javasolta vonal Sze.rinél kezdődik, köiülbelül 20 kilométerrel Hoparitól északra, ahol a keleti parton jelenleg a mi állásaink vannak. Innen délnyugat felé halad Dozsudajig, körülbelül 30 kilométerre északra jelenlegi állásainktól, a pjöngang! arcvonalon Innen Vulamri Doszudajig, körülbelül 30 kilométerre északra a runcsoni fronton lévő állá• sainktól, átlépi az Imzsin-folyót és nyugatra fordul Kumcson közelében, végül az Ongesin-félszigeten végződik. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak részéről javasolt demilitarizált övezet mélyen benyomulna a koreai néphadsereg és a kinai népi önkéntesek jelenlegi állásaiba, sőt ezenfelül: a mi területünknek egy részét az amerikai erők számára akarja lefoglalni a fegyverszünet utáni időre. Más szóval, az amerikai javaslat azt kívánja tőlünk, hogy az bnzsin-foiyótól keletre lévő állásainkból átlag 30— 40 kilométert vonul lünk vissza, 3000— 4000 négyzetkilométer teriiletet adjunk fel, részben az ellenfél számára, részben a demilitarizált övezet céljára. Ezenkívül körülbelül 2000—3000 négyzetkilométer területet ürítsünk ki az Imzsin-folyótó! nyugatra. E sértő követelés támogatására a sok csapást kapott amerikaiak azzal érvelnek, hogy mind a szárazföldi, mind a tengeri és légierőknek saját arcvonaluk van és minthogy a túlsúlyban lévő amerikai haditengerészet és légierő elér a Jalu-folyó:g, a szárazföldi demarkációs vonalnak bizonyos kárpótlást kell nyújtania ezért a tényezőért. Ebben az a felháborító és undorító, hogy az amerikaiak „kárpótlást" követelnek haditengerészetük és légierejük bűntetteiért, ártatlan koreaiak meggyilkolásáért, békés városok és falvak elpusztításáért, a nemzetközi jog és az emberiesség megsértéséért. Az igaz, hogy ezek nélkül a tengeri és légierők nélkül az amerikai csapatokat már régen a tengerbe űzték volna, ideiglenes, ingadozó állásaikat csak ezeknek segítségével tudták megtartani, csak ezek segítségével kerülhették el, hogy bármikor, bárhol megverjék őket. Az a kísérletük, hogy a légi- és tengeri arcvonalat a szárazföldi arcvonaltól elválasztva ilyen követelést támasztanak, valóban hihetetlen. Nevetséges követelésük teljesen figyelmen kívül hagyja a katonai erőviszonyokat. Az amerikalak másik úgynevezett érve képtelen követelésük támogatására az, hogy gondoskodni akarnak csapataik biztonságáról a fegyverszünet tartama alatt és ezért védhető állásokra van szükségük. Ez az úgynevezett érv arra vezeti őket. hogy ,,védhető állásokat" csak a mi területünkön, a jelenlegi arcvonaltól és a 38. szélességi foktól északra találnak. Az amerikai imperialisták gyakorlottak abban a bűvészkedésben, hogy a „véde'em" ürügyével kiterjesztik hatalmukat a világ különféle pontjaira, katonai támaszpontokat rendeznek be és támadó háborút készítenek elő. Nyilván ugyanezt a fogást akarják alkalmazni a keszoni tárgyalóasztalnál is. Nagy elővigyázatoséágra Sut ac * tény, hogy az amerikai küldöttek nem békére gondolnak, hanem a háború úibóli kitörésének szempontjait tartják szem előtt. Ha mindkét oldal jóhiszemű és létrejön a közös megegyezés, melyet mindkét fél betart, miféle jobb, hathatósabb biztosíték lehetne mindkét o'.dal csapatainak biztonságára, mint a katonai demarkációs vonal megvonási a 38. szélességi fokon, a demilitarizált övezeté, annak két oldalán?. A jelenlegi arcvonal egyik jellemzője ä változékonyság. Másik jellemzője az, hogy mindig a 38. szélességi fok körül változott. Általában mindenki tudja, hogy a két fél ereje ma egyensúlyban van, bár ez nem változhatatlan, mert a nü oldalunk ereje gyorsan növekszik Ilyenformán a 38. szélességi fok az egyetlen vonal, amely helyesen tükrözi a jelenlegi valóságos katonai helyzetet. Másodszor, a 38. szélességi fok vonala igazságos volna mindkét fél számára. Például mind a mi oldalunk, mind az ellenség jelenleg tartja a 38. fok egy részét. Ennek a vonalnak a mi kezünkön lévő része (körülbelül 145 kilométer) és az ellenség kezén lévő része • (körülbeiül 165 kilométer) majdnem egyenlő. Az a teriilet, amelyet mi jelenleg a 38. foktól délre tartunk (körülbelül 3030 négyzetkilométer), csak kevéssel különbözik attól, amit az ellenség tart a 38. szélességi foktól északra (körülbelül 4630 négyzetkilométer). Ha a 38. szélességi fokot jelölnék ki katonai demarkációs vonalnak, egyik fél sem kerülne hátrányba, ez a megoldás tisztességes és észszerű volna. Harmadszor, a 38. szélességi fok kijelölését katonai demarkációs vonalnak fogadta el az egész világ a koreai háború megszüntetésének alapjául, a most folyó fegyverszüneti tárgyalások előfeltételéül. Márcsak ezért is előnyös ez a koreai kérdés békés rendezése szempontjából. Minthogy ezeket a fegyverszüneti tárgyalásokat tekintik első lépésnek a koreai kérdés békés rendezése felé, ezért a katonai demarkációs vonal kijelölésénél is telje6 mértékben figyelemmel kel! lenn.i a koreai kérdés békés rendezésére. A mi oldalunknak ez az alacvető álláspontja teljes mértékben koriekt. Mire való a fegyverszünet? Békére, vagy további harcra? Az ellenség makacsul azzal érvel, hogy a 38. szélességi fok nem katonai, hanem területi elválasztó vonal, ezért ez nem jöhet számításba. Ez teljesen alaptalan. A kínai nép szilárdan kitart amel-/ lett, hogy a 38. szélességi fok legyen a katonai demarkációs vonal a két fél között. A kínai nep akkor kezdte meg az ellenállást Amerikával szemben és Korea megsegítéset, am'kor az amerikai imperialisták kínai nép ellenzése és figyelmeztetése ellenére, átlépték a 38. szélességi fokot és Kína területének biztonságát fenyegetve, a Jalu-fo'.yó felé törtek e'.őre. Ezért a 38. szélességi fokot ke!l kijelölni katonai demarkációs vonalnak a két fél között. Az egész világ közvéleménye már régen elfogadta, hogy a 38. szélességi fok a katonai demorkációs vonal a -két fél között. a közvélemény íz egész világon, beleértve az Egyesült Államokat is, egyhangulag örömmel fogadta Malik javaslatát. Még Dean Acheson az amerikai külügyminiszter is ismételten kijelen'ette, észszerű volna a 38. szélességi fokot kijelölni katonai demarkációs vonalnak. Az amerikai külügyminiszter még 1951 június 2-án azt mondotta az amerikfc szenátus bizottságai előtt, hogy az USA beleegyezhet a fegyverszünetbe a 38. szélességi fokon. Június 26-án pedig. Malik javaslatának elhangzása után, Acheson a képviselőházban kijelentette, hogy a „38. szélességi fok vonala katonai szempontból elfogadható a fegyverszünet számára". Hangsúlyozni kell. hogy Acheson külön rámutatott: „katonai szempontból", Ridgway és' Joy katonai szempontja talán különbözik Achesonétól? Vájjon Acheson most hazugnak kell hogy nevezze magát? Nyilvánvaló, hogy mindaz az értelmelietnség, amelyet' a 38. 6zé'es.ség: fok katona: demarkációs vonalként való kijelölése e'len felhoztak, logikai szempontból nem indokolható. Nem kevesebb ez mint összeesküvés arra, hogy feszült, séget és holtpontot teremtsenek és ez zel megakasszák és aláaknázzák a tár gya'.ásokat. Ha mindkét fél őszintén ülne egy mással szemben és közösen dolgozna a béke megteremtésén, a fegy versziincti tárgyalások nem ütköz. nének sok nehézségbe. Amerika harcias körei azonban nem úgy gondolkoznak, mint a békeszerető emberiség. Ebben a helyzetben különféle ürügyeket hoz<ak fel a tárgyalások megszakításáia. . A kínai és a koreai népnek és az egész világ népe'nek igen komoly fi; gyeiemmel kell kisérniök az amerikai fél lépéseit. A tárgyalások iránt érdeklődök talán szeretnék tudm, hogy milyen légkörben folytak le az ülések. A tárgyalások kezdete óta mindennap többször zúgtak el amerikai gépek ? járgvalóépület fölött, amíg az ülések folytak. Tíz-húsz kilométerre a tárgyalások színhelyétől az amerikai haditengerészet "majdnem naponta hajtott végre bombázásokat. Valamennyi csatatéren szüntelenül folytak az amerikai és Li-Szin Man-féle csapatok provokációs támadásai. Fokozódik az amerikai repülőgépek embeitelen, féktelen bombázása, h hátor-zág békés városainak és ártatlan lakóinak válogatás nélküli pusztítása Ebben a légkörben folvtak a keszoni tárgyalások. Mindezek a tények azt mutatják, az amerikaiak feszült, háborús légkiirt akarnak teremteni, hogy a mi békeszerető oldalunkat engedményekre kényszerítsék. E provokációk igazolására a másik fél odáig ment, hogv olyan jelentést koholt, amely szerint mindkét fél megegyezett abban, hogy az ellenségeskedések a tárgyalások .alatt is tovább folynak. Valójában ilyen megegyezés sohasem vr.it A másik fél nyilvánvalóan leplezni akarja azt az aljas kísérletét, hogy válogatás nélküli bombázással kénvszerítsen minket akaratának elfogadására. Ez a sötét taktika-senkit nem téveszt meg és nem félemlít meg Hőn óhait jnk a békét. <ie nem engedünk képtelen követeléseknek. Kína és Korea néne a támndók elleni harcban acélozódott meg és jól tudja, hogyan kell megvédeni a békét, szögezi le a Zsenminzsibao. A koreai nép élesen tiltakozik az amerikaiak barbár bombázása ellen A koreai lakosság minden rétege nagy felháborodással tiltakozik a koreai városok és falvak amerikai repülök által való barbár bombázása ellen, amelyet a keszoni béketárgyalások alatt követtek el. Az amerikai repülők már több mint két hete — írja a koreai központi sajtóiroda jelentése, — hallatlan barbársággal bombázzák és gépfe gyvertűzzel árasztják el Észak-Korea városait és lakóhelyeit. , Különösen heves és rendszeres légitámadásokat intéznek Fendzsan, Nanpho, Szunzsban, Andzsu, Vonszan, Anzsben és Muncson városok ellen. Az amerikai támadók azt remélik, hogy barbár bombázásukkal megtörik a koreai nép harci szellemét, amely rendíthetetlenül kitart a mellett, hogy a koreai kérdés békés megoldásának mindenekelőtt azon kell alapulnia, hogy mindkét fél vo"nia vissza katonaságát a 38-ik szélességi körtől, hogy megszűnjék az idegen fegyveres beavatkozás és hogy az összes idegen csapatokat vonják ki Koreából. Az amerikai támadók elszámították magukat, amikor azt remélték, hpgy a békés lakosok gonosztevő bombázásával megtörik a koreai nép békéért, szabadságért és függetlenségért folytatott harcát. Az amerikai beavatkozók barbarizmusa mély felháborodást keltett É6zak-Korea lakosságának minden rétegébe.i és megszilárdította a nép akaratát és törekvéseit, hogy országukat felszabadítsák az idegen hódítók beavatkozása alól. A koreai nép határozottan követeli, mindazok megbüntetését, akik ezeket a koreai nép kipusztításáia irányuló gonoszterveket szervezik és végrehajtják. A li-szin-manisták mérges gázokat használnak A Sinhua hírügynökség jelentése szerint a li-szin-mani csapatok június 27-én mérges gázokkal töltött gránátokat használtak a kínai népi önkéntesek egységeivel szemben. A li-szinmani bandák ez aljas cselekedete a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti. A li-szin-mani csapatok Hvacsontól északra támadtak az amerikai agresszorokkal együtt. A mérgesgázokkal töltött gránátokat aknavetőkből lőtték ki. A gránátok felrobbanásuk után sűrű, sárgás-fekete füstöt terjesztettek 27 kínai népönkéntes e mérgesgázuk hatáskörébe került és ketten közülük ennek következtében meghaltak. A li-szin-mani báboknak ez a szégyentelen kegyct'ensége, amelyet az amerikai támadók példájára követtek el, nagy felháborodást okozott a kínai népi önkéntes csapatok parancsnokai és harcosai körében. Az USA újabb többmilliós kölcsönt nyújt Francónak Augusztus 7-én az USA kiviteli és behozatali bankja — a Reuter brit sajtóügynökség jelentése szerint — Franco fasiszta-diktátornak további hitelt nyújtott 5.6 millió dollár értékben. Ez összeg nagyrészét stratégiai nyersanyagok, mint réz, wolfram, stb. intenzívebb kitermelésére fordítják. Spanyolországban és Spanyol-Marokkóban. E nyersanyagokra az amerikai imperialistáknak háborús céljaik érdekében van szükségük. Koreai hadijelentés A koreai népi demokratikus köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti augusztus 8-án, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal, az összes frontszakaszokon sikerrel visszaverték az ellenség támadásait. A néphadsereg légelhárító egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészcsapatok három ellenséges repülőgépet, amelvek a keleti harcvidéket akarták bombázni, lelőttek. A kormányválság Szíriában tovább tart A damaszkuszi rádió jelentébe szerint a kormányválság Szíriában továbbra is tart. Az elnök azon szándéka, hogv újból Chaled Azemet javasolja kormányelnökül, csődöt mondott a néppart elfogadhatatlan állásfoglalása miatt.. Az elnök ezért az új kormánv megalakításával Haszan Hakim volt szíriai kormányelnökjtt bízta meg. Ismeretes, hogy Hakim Kapcsolatokat tartott lenn a nemrégiben megqjjlkolt transzjoniániai Abdul királvlyal és hogy kedvezően vélekedik az úgvnevezett »Nagy-Szíria«: megalakításáról. A szíria alkotmány megállapítja, hogv míg a köztársaság elnöke nem t?$z közzé dekrétumot a ko^ránv lemór.dásáról és az új kormány megalakításáról, a régi kormány automatikusan folytatja funkcióját. A szovjet művészet újabb győzelme a berlini VÍT-en A Komszomolszkája Pravda beilini kilöntudósítőia beszámol a Világifiúsági Találkozó legjobb daláért lefolyt nemzetközi veráeny eredményeinveiről. A versenvbizottság 69 dalt bírált meg, amelyeket a versenyre beküldtek Az első díjat a bizottság egyhangúlag Szerafin Tulikov »A szovjet ifjúság indulója« című művének ítélte oda. A második díjat A. Novikov szovjet zeneszerző »Fesztivál« című dala nverte el, valamint kínai, német és francia zeneszerzők dalai. A harmadin díjon is három zeneszerzí osztozik. Tizenhárom zenemű tiszteletbeli elismerésben részesült. Az a tény, hogy az első díjat az ifjú szovjet zeneszerzőnek, S. Tulikovnak, a Sztálin-díj laureátusának szerzeménye kapta —'írja a Iyomszomolszkája Pravda — a szovjet művészet további győzelmét jelenti, amelv mintául szolgál az összes becsületes kultúrrlolgozóknak, akik alkotó művészetükkel a béKéért és a nemzetek közötti barátságért harcolnak. A Szovje'unió állami gépezetét állandóan javítják és tökéletesitik A Szovjetunióban, ahol rugalmas és fontos közigazgatási gépezetet építettek ki, az adminisztráció állandóan tökéletesedik, állandó ellenőrzés alatt van és olcsóbbá lesz. A munkahelyek rendszeres felülvizsgálásával az, állami gépezet terjedelme csökken » nélkül, hogy ez munkájának kárára menne. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének térfogata állandóan növekedik, az állami gépezet fenntartásának költségei évről-évre alacsonyabbak. Kbl»en az évben pl. a/, állami gépezetre az egésx költségvetésnek rsak 8.2 százalékát fordítják, az 1950-es év S.4 százalékával és az 1946-os év 3.8 százalékával szemben. Az állami gépezetből kikiis/.öböHk a felesleges részeket és a felesleges erőket produktív foglalkozásokba osztják be. A/, állami és közigazgatási gépezet olcsóbbá tételére irányuló törekvésben nagy segítséget nyújt a széles dolgozó tömegek részvétele, amelyek napról-napra figyelemmel kísérik a hivatalok működését, rámutatnak az esetleges hibákra és konstruktív ötleteikkel segítik az állami gépezet olcsóbbá és tökéletesebbé tételét és ezzel nagy segítségére vannak az ország egész nemzet gazdálkodásának. Az oráni kikötőmunkások megtagadták a hadianyag bajóra takását Az algíri olajkikötök kikötőmunkásai augusztus 6-án megtagadták löszerládák hajóra rakását, amelyeket Franciaországba akartak szállítani. A IlHumanité ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az utolsó 14 nap alatt az oráni kikötőmunkások már negyedszer helyezkedtek szembe a háborús előkészületek politikájával. A közlekedési munkások békekötelezettség vállalásai a Világiíjúsági Találkozóra Berlinben, augusztus 8-án. több mint húsz ország, több mint 300 ifjú közlekedési munkása a találkozó résztvevői, ülést tartottak, e jelszó alatt: <,Egy tonnányi szenet, egy tonna ércet sem az imperialisták háborús céljaira." A német vasutasok nevében az ifjú vendégeket Kramer, a német vasutak főigazgatója fogadta, aki ezeket mondotta: „A mi vasutaink sohasem fogják az emberek millióinak legvilkolását szolgálni, amelyre a háborús gonosztevők készülnek." A koreai vasutasokat hosszantartó tapssal fogadták az iilés résztvevői. A koreai vasúti dolgozók hangsúlyozták, hogy az a lelkes és baráti fogadtatás, amelyben Berlinben részesültek, nagy lelkesedéssel tölti el őket az amerikai támadók ellen folvtatott további harcukban. A drezdai vaKti műhelyek képviselője kijelentette. hogy a Német Demokratikus Köztársaság vasutasai sohasem enge dik meg, hogy az amerikai imperializmus a német imperializmus segítségével ismét világháborút idézzen elö. A kapitalista országokból érkezett közlekedési munkások kötelezték magukat, hogy hazáinkban még aktívabb részt vesznek a békéért vívott harcban. Raymonde Dien mégis eljutnlt a VIT-re Augusztus 7-én délután s schönefeldl repülőtérre érkezett Raymonde Dien, híres francia békrhárcosnő, akit augusztus 4-én szombaton Brüsszelben feltartóztattak a III. Ifjúsági Világfesztiválra való út Ián é« erőszakkal visszatérítettek Franciaországba. Raymonrle Dien, a világ békeha rrosainak egyik legkiválóbbika, aki élete veszélyeztetésével feltartóztatott hazájában egy amerikai fegyvereket szállító vonatot, most sem rettent vissza az akadálvoktól. Még egyszer útra kelt B'»riinbe. az Ifjúsági Találkozóra és vállalkozását ezúttal siker koronázta. Raymonde T>ipn. hős francia brkeharcnsnőt. a Világlfjúsági Találkozó résztvevőiét leírhatatlan Mkesodíssol fogadták és a srerptet és tisztelet jeleivel halmozták eL