Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-09 / 185. szám, csütörtök

1951 augusztus 9 U J SM 7 Köszönjük Pártunknak Mi munkásifjak, akik hallgatói vagyunk az Ivánka! háromhónapos gazdasági és politikai iskolának, hálásak vagyunk a Csehszlovákiai Kom­munista Pártnak, mely Gottwald és Siroky elvtársakkal az élen leliető­vé tette számunkra, hogy tanuljunk. Még élénk emlékezetünkben van a mult rémuralma. A kizsákmányo­ló kapitalista urak. kora reggeltől késő estig tartó munka árán sajtolták ki belölünk a „kiskirályt" pompáikat fedező költségeket. Mikor a sztráj­kokkal tüntető munkástomegek emberibb életet, munkájukért magasabb fizetést követeltek, puskatust, kardlapot, sőt sok esetben sortüzet kap­tak, mind a magyar, mind a szlovák és cseh nemzetiségű dolgozók. A ka­pitalista uraknak csak a munkánk kellett, és ha háború volt, ágyútöl­teléknek használtak. Mi, az ivánkai politikai és gazdasági iskola hallgatói, köszönjük a Kommunista Pártnak és a csehszlovák kormánynak gondoskodásukat, hogy gazdasági és politikai téren nevel bennünket. Ünnepélyesen fogadal­mat teszünk, hogy figyelemmel hallgatjuk előadóinkat és minden eró'nk­kel azon leszünk, hogy az előadásokon szerzett tudásunkat a gyakorlat­ba Is átvigyük, átad-uk munkás társainknak. Harcos tagjai leszünk a Pártnak, hogy mielőbb elérjük Lenin és Sztálin elvtársak által kijelölt úton a szocializmust. A gazdasági és politikai iskola hallgatói Ivánka. Használjuk kí [óbban a gépeket Sajóbáz?n Szovjet-Ukrajna tudósai a mezőgazdaságért A sajóházi bánya dolgozói is be­kapcsolódtak a normafelülvizsg'jlási kampányba. Ez alkalomból az üzem élmunkásaiból kilenctagú tanácsadó bizottságot alakítottak, melynek az a feladata, hogy a munkásság együtt­működésével vizsgálja ki, miként le­hetne a termelést emelni. A bizottság arra is hivatott, hogy segítse az új munkamódszerek bevezetését és kiter­jesztését az összes munkaszakaszokra. A gépesítés a mi üzemünkben még nagyon alacsony fokon áll. A meglévő gépek pedig nincsenek kellőképpen ki­használva. Ez okozza azt, hogy néha Az érsekújvári járásban lévő Andód községről több ízben mondták és ír­ták is, hogy az ábc sorrendben ugyan az első, de a beszolgáltatásban a* utolsó. Ez az állítás helyes, mert a ve­zetők nem fordítottak elég nagy gon­dot a kulákokra, sőt azokra a kis- és középföldművesekre sem, akik ahe­lyett hogy beszolgáltatást kötelezett­ségüknek eleget tettek volna, feketén árulták a tojást, tejet, tejfelt, sőt má töb, itt-ott egy-egy sonkát, vagy pe­dig egy rúd szalonnát is. A helyi Nemzeti Bizottság ugyan már felfi­gyelt erre az ügyre, de ennek ellenére sem állt be változás. Törtük a fejünket, hogy lehetne ezer változtatni. Elha­tároztuk, hogy meggyőzzük a föld­műveseket egyéni beszélgetések útján. Ez a munkánk eredménnyel járt. Most a csépléskor a földművesek az első gabonát beszolgáltatási köte­lezettségűk teljesítésére fordítják. Sokan vannak olyan földművesek is, akik többet beszolgáltatnak, mint amennyi elő van írva. Így például Az Iskola-, tudomány- és müvé- I szetügyi megbízotti hivatal a brati­slavai szlovák egyetem pedagógiai fakultása a jövő tanítási évben ma­gyar tannyeylvü 'szakosztályt nyit. Ezzel a magyar tanítási nyelvű má­sodfokú iskolák számára szakkép­zett tanerőket akar kiképezni. A hallgatók tanulmányaikat a következő szakcsoportokban foly­tathatják: 1. Magyar nyelv, orosz nyelv. 2. Magyar nyelv, történelem, ál­lampolgári neveléstan. 3. Orosz nyelv — Zenei képzés. 4. Történelem, állampolgári neve­léstan, képzőművészeti képzés. 5. Matematika fizika. 6. Természetrajz, vegytan, föld­rajz. 7. Szlovák nyelv, magyar nyelv. Az egyes szakcsoportokban az előadások megindulnak, ha legalább 8 hallgató jelentkezik rájuk. Ezen szakosztályon a hallgatók beiratkozási feltételei azonosak más főiskolákéival. Kivételesen olyan je­lentkezők is beiratkozhatnak, akik­nek nincsen érettségi bizonyítvá­nyuk, ha meg vannak náluk azok az előfeltételek ahhoz, hogy tanul­mányaik első esztendeje végére az érettségit leteszik. Ilyen esetekről a fakultás dékánja dönt egyénen­ként. A jelentkezésben, amelyet 1951 augusztus 30-ig kell bekülde­ni a bratislavai Szlovák Egyetem pedagógiai fakultásának dékánátu­sához, Markovics-u. 2., a követke­zőket kell feltüntetni: még a százszázalékos teljesítményt sem tudjuk elérni. Pedig állandóan fokozni kell a teljesítményt, napról napra többet kell termelni, hiszen ál­landóan növekednek igenyeink Is. Mup.akerőhiány is van nálunk. Nem­rég négy elvtársnő jelentkezett ná­lunk bányamunkára Ezek a munkás­lányok megértették, hogy munkájuk­kel segítik Szlovákia iparosítását, se­gítik a gottwaldi ötéves terv mielőbbi teljesítését. Ezért köszönet jár nekik! Bajezer István munkásleveleíő, Rozsnyó Szőke Ferenc 1.73 hektáros föld­művesnek nem volt kontingense és mégis beszolgáltatott 650 kilo­gramm búzát. Hasonlóképpen Caban Ilona is beszolgáltatott 300 kilo­gramm gabonát. Dicséretet érdemel Agh Gyula is, akinek szintén nem volt kontingense és mégis 300 kilo­gramm gabonával járult hozzá a dolgozók élelmiszerellátásához. Amint a fentiekből láthatjuk, a kls­és középföldművesek megértették a gyors gabonabeszolgáltatás fontossá­gát. Ezek után reméljük, hogy a szé­gyenteljes utolsó helytől egyszers­minde-nkorra megszabadulunk. Ha akadnak még olyan földművesek, akik nem nagyon iparkodnak beszolgálta­tásuk százszázalékos teljesítésére, azokat meggyőzzük e beszolgáltatás teljesítésének fontosságáról, — egy­részt jó példa mutatással, másrészt pedig egyéni beszélgetések útján. CSERNY JÁNOS, « helyi Nemzet; Bizottság titkára, Andód. I 1. A szakcsoportot, amelyet a je­lentkező hallgatni akar. 2. Pontos lakcímét. A jelentkezéshez mellékelni kell a következő okmányokat: a) azoknak akik most érettségiz­tek: 1. Az érettségi bizottság ajánlá­sát és 2. a CsISz vagy CSEMADOK ajánlását. b) Azoknak, akik régebben érett­ségiztek vagy nincs érettségi bizo­nyítványuk: 1. A kerületi Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályának nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező tanulhat a főiskolán. 2. A ROH vagy CsISz, vagy CSE­MADOK kádervéleményét és aján­latát. Tekintettel arra, hogy a jelent­kezési lapokat 1951 augusztus 30-ig kell beadni, a jelentkezők a belé­péshez szükséges okmányokat mie­lőbb szerezzék be. A felvételt megelőző beszélgetés­re a jelentkezők a bratislavai szlo­vák egyetem pedagógiai fakultásá­nak dékánja hívja meg. A beszél, getésre a jelentkezők a következő személyi okmányokat hozzák ma­gukkal: 1. Születési bizonyítványt 2. Állampolgársági bizonyítványt. 3. Az utolsó iskolai bizonyít­ványt. Az Iskola-, tudomány- és mfivészetügyi megbízotti hivatal. A tallini „Volta"-gyár Eszt-Közlársaság A mult év szeptemberében a tal­lini villanymotorkészítő gyár meg­kapta a kommunizmus nagy építke­zéseiről az első megrendelést. A gyár munkásai a megrendelést nagy lelkesedéssel fogadták. Gyűlést hivtak össze és a gyűlé­sen Vasziljev Alexej sztahanovista esztergályos a következőket mon­dotta: „A Sztálin korszak építkezései a mi szent ügyünk, a mi ügyünk, a népé. Mi büszkék vagyunk arra a nagy megtiszteltetésre, hogy részt­vehetünk ebben az óriási munkában és szavunkat adjuk, hogy minden megrendelést határidő előtt és a legjobb minőségben fogunk elkészí­teni." Vasziljev elvtárs szavait a gyár kollektívje zajos tetszésnyilvání­tással fogadta. A gyár 19 megren­delést készített el határidő előtt a kommunizmus építkezései részére. A legjobb minőségű elektromoto­rokkal dolgoznak a sztálingrádi építkezésen, amelyek a tallini gyár márkáját viselik. A kujbisevi vil­lanyerőmüvek és a Volga—Don épí­töszakaszaira is megérkeztek az új villanygépek. A tallini gyár dolgozói minden energiájukat, tapasztalataikat és kezdeményező tehetségűket belead­ták az új megrendelések munkájá­ba. Hogy az ember jól megértse azt a hangulatot, ami a gyárban uralkodik, látni kell azt a lelkese­dést és öntudatot, amellyel a mun­kások dolgoznak. A nagy kommunizmus építkezései — harc a békéért és a kommuniz­musért! A saját gyáruk példáján és az egész Eszt Köztársaság pél­dáján látják a munkások, hogy gyarapodik napról-napra hazájuk gazdasági ereje. 15—20 évvel ezelőtt, amikor Észt­ország polgári köztársaság volt, és az országban az angol-amerikai és­német kapitalisták garázdálkodtak, az eszt ipar teljesen visszafejlődött. A legnagyobb gyár a Volta, azt le­het mondani, hogy teljesen meg­szűnt működni. A szovjet által való felszabadu­lás után megkezdődött az ország rohamos fejlődése, az eszt nóp al­kotóereje érvényesülhetett és a gaz­dasági élet óriási fejlődésnek in­dult. Ez alatt az idő alatt megnőtt és megerősödött a Volta-gyár. A háborúutáni ötéves terv Ide­jén a termelését kétszeresére növel­te, a háborúelőtti termeléshez ké­pest. A szovjet állam lehetővé tette a Volta-gyár teljes átszervezését, új gépekkel szerelte fel. A gyár to­vábbra is gyorsan fejlődik. Uj mű­helyek épülnek, új lakóházak a munkások részére, mindig több és több önműködő gépet kap a gyár és ezzel mindig több és több mun­kás szabadul fel a fáradságos fizi­kai munkától. A gyárral együtt fejlődnek a gyár dolgozói. Példátlan lelkesedés­sel dolgozik a kollektív. Tudatosí­tották magukban azt a hatalmas célt, amely felé haladnak és amely­nek eléréséért önfeláldozóan dolgoz­nak. A sztálingrádi vízierőmüvek levelet küldtek a gyárnak, amely­ben megköszönik a gyár segítő munkáját. „Az építkezésnek nyújtott segít­ség, a szovjetnépnek nyújtott segít­ség", — írják a sztálingrádiak. Köztársaság megalakulásának évfor­Köztársaág megalakulásának évfor­dulóját és ennek tiszteletére a Vol­ta-gyár idő előtt befejezte a 7 hó­napos tervet. Most azon igyekszik a gyár kollektívje, hogy az egész tervet is határidő előtt teljesítse. M. Babirjev, a Volta-gyár főmérnöke. Tallin. Ha az elöljárók jó példát mutatnak, jobban megy a munka Amikor a füleki járásban lévő osákányházai szövetkezeti tagok már sehogy sem győztek saját ere­jükkel learatni az idei . termést, Drabos Gyula járási szövetkezeti előadó, Ondrejovics János és Filo Pál, a helyi pártszervezet elnöke összejöttünk és megszerveztünk egy 20 főből álló brigádot, ameUyel egy nap alatt 4 hektárt learat­tunk. Természetesen Jó brigádot csak úgy tudtunk szervezni, ha mink, a brigád szervezői is jó példával jár­tunk elől. Éppen azért, mi is meg­fogtuk a munka komolyabbik végét és fáradságot nem ismerve dolgoz­tunk, hogy a szövetkezet termését mielőbb biztonságban tudjuk. DARABOS GYULA, a füleki járási Nemzeti Bizottság szövetkezeti előadója. Szovjet-Ukrajnában a liáborúutá­ni sztálini ötéves terv keretében nemcsak helyreállították, hanem to­vább is fejlesztették a mezőgazda­ságot. A vetésterülpt már 1919-ben elérte a háborúelötti színvonalat. Meghonosították a gyapotot is, melyből a mult évben már három­szor annyi termett, mint 1949-ben. De megnövekedett a gabonafélék és az ipari növények terméshozama is. Csernovic környékén a kolhozok a cukorrépa termesztésben hektáron­ként 300 mázsa rekordtermést értek el. A kolhozparasztok a mezőgazda­ság fejlesztésében nagy gyakorlati segítséget kapnak Szovjet-Ukrajna Tudományos Akadémiájának tudó­saitól. A háború utáni években az ukrán tudósok több mint 500 nagy­jelentőségű tudomínyos problémát oldottak meg. A tudományos kutató­munka eredményeképpen pl. kiterjesz tették a kukoricatermelést a köztár­saság északi vidékeire, ugyanakkor sikerült növelni a kukorica termés­hozamának növelését is. A kukori­cát ma már egész Ukrajnában, a leg­délibb vidékektől a legészakibb járá­sokig mindenütt termelik. Ebben nz évben már kétszerannyi kukoricát termelnek Ukrajnában, mint a hábo­rú előtt. A hektáronkénti átlagter­més a mult évben 80—100 mázsa volt. Szovjet-Ukrajnában az egész ku­korica-vetésterületének több mint 70 százalékát hybrid-vetőmaggal vetet­ték be, mégpedig kizárólag négy zetes-fészkes módszerrel. Ezt a mun­kát az „SzS6-" „fészkes"-vető­géppel végezték el, amelyet az ukraj­nai gépesítési intézet tudománvos munkatársai tervezték. Igy komoly vetőmagmegtakarítást értek el és lehetővé vált, hogy a kapálást trak­torokkal vontatott kapálóekékkel vé­gezzék. A „Oservonij doszvid" és a „Novij hleborob'*-kolhozokban vég­zett kísérlet; ' -íz* mutatják, hogy a négyzetes-fészkes vetésnél a helyes növénysűrűséggel és a jobb növény­ápolással a terméshozamot hektáron­ként 10—13 mázsával lehet növelni. , Szovjet-Ukrajna Tudományos Aka- | A kubáni leningrádi járás kolhoz­földjein a kolhozparasztság és a gép­kezelő-munkások jó ütemben foly­tatták a nyári mezőgazdasági mun­kát: jól haladt a gabona betakarí­tása és ezzel a legelső kötelezettség a beadás határidő előtti teljesítése. A sikert annak köszönhetik, hogy helyesen szervezték meg az aratási és a terménybegyüjtési munkát. Nagy hozzáértéssel használták ki a mezőgazdasági" gépek teljesítőképes­ségét és jó politikai felvilágosító munkát végeztek a munka megkez­dése előtt és munka közben is. A gabonabetakarítás előkészítésére nagy gondot fordítottak. Minden kolhozban időre elkészítették az aratógépe­ket, kijelölték a szérűket, a má­zsálóhelyelcet, a raktárakat és üzemképes állapotba helyezték a szállítóeszközöket. A pártszervezetek titkárai külön megbeszéléseket tartottak a népne­velőkkel, a kombájn-gépcsoportok vezetőivel és a kolhozok elnökeivel, ezeken a megbeszéléseken konkréten megjelölték a feladatokat. A párt­szervezetek segítségének köszönhető, hogy a járásban szélesen kifejlődött a szocialista munkaverseny és így az aratás gyors tempóban halad. A gabonacsatát mindenütt a pártszer­vezetek vezetik. A kolhozparasztok, a kombajnke­zelök, a traktoristák és a cséplőgé­pek gépészei mindenütt szocialista kötelezettségeket vállaltak. A válla­lások után a Párt, a kormány és Sztálin elytársnak a szocialista föld­müvelés munkásairól való minden­napos gondoskodásán fellelkesülve nagy lendülettel kezdték meg a ga­bonabetakaritást. A falusi pártszervezeteknek hat­hatós segítséget nyújtottak a járási központ kommunistái és komszomol­jai. Ez a segítség legelsősorban arra irányult, hogy jól szervezzék meg a tömegagitációt a mezei szállásokon. Munka után, a pihenőidőben kultúrgárdák színvonalas előadá­sokat tartottak, sok kolhozban bemutatták a legújabb szovjet fil­meket és a termésbegyűjtési mun­ka alatt nem hanyagolták el a fa­liújságok készítését. A kombájn-gépcsoportoknál és a szántóföldi brigádoknál párt- és komszomolcsoportokat szerveztek. démiájának tudósai rendszeresen fog­lalkoznak a természeti viszonyok tanulmányozásával és a Dokucsajov­Koszticscv-Viljamsz-féle agronómiai rendszer továbbfejlesztésével. Alapos tanulmányokat folytatnak, hogy megoldják a mezővédő erdőültetést, továbbá az aszály elleni harc, a ta­lajt termöképességnövelés, az új nö­vényfajták kitenyésztésének, a növé­nyek eredményes táplálkozási rend­szeré.npk és a növényi kártevők elleU vívott harc legjobb módszereinek el­méleti és gyakorlati problémáit. A tudósok minden munkájukat a kolhozok, szovhozok, erdőgazdaságok és az üzemek dolgozóival szoros kap­csolatban végzik. Kutató és kíscrle- \ ti munkájukba természetesen bevon­ják a kolhozok agronómusait is. Az eredményeket széles körben népsze­rűsítik. s ebben a sajtó hathatósan segíti őket. Rendszeresen tartanak tudományos előadásokat a kolhozok és szovhozok dolgozói eló'tt. Szovjet-Ukrajna Tudományos Aka­démiája rendkívül nagy figyelmet fordít a délukrajnai csatorna építé­sére, valamint a köztársaság déli ré­szén elterülő aszályos pusztaságok természetátalakítási problémáira. Már most megteszik a szükséges elő­készületeket, hogy amikor elkészi'il majd a csatorna, zökkenő nélkül tér­hessenek át a déli részeken az ön­tözéses gazdálkodásra. Ebből a cél­ból a tudósok expedíciókat veretnek a csatornaépítés munkahelyeinek környékére, talajvizsgálatokat és kü­lönböző kísérleteket végeznek, hogy az öntözéses gazdálkodás számá­ra kellő időben kitenyésszék a szük­séges növényfajtákat. A Tudományos Akadémia dolgozóit az egész szovjet néppel együtt magával ragadja a békés életért folyó nagy sztálini épít­kezések alkotó lendülete és meghoz­nak minden áldozatot, hogy a tervek gyors és sikeres megvalósításához ők is hozzájáruljanak V. PALLAGYIN akadémikus, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Aka/­démiájának elnöke. Ezzel lehetővé tették, hogy az alap­fokú pártszervezetek jól végezzék az agitációs tömegmunkát, amely biztosította a termésbetakarítás zavartalan menetét. Nagy lendületet adott a munká­nak az, hogy egyik komunista kom­bajnvezetö kezdeményezésére a töb­bi kombajnvezetők is ÓRAÜTEMTERVET KÉSZÍTETTEK Ezt az őraütemtervet igyekeztek mindenütt betartani. Az a kombájn­kezelő, aki az óraütemterv készíté­sét kezdeményezte ,,Sztálinyec-6" gé­pén naponta 36—38 hektár földön végezte el az aratás és a cséplés munkáját. A kombajnkezelők ezzel az új módszerrel a normát kétszere­sen, sőt háromszorosan is túltelje­sítették. A kombájnok napi átlagtel­jesítménye ebben a körzetben átlag 27 hektár volt. A kombájnok hatalmas tartályai­ból szünet nélkül szállították a bú­zát. Az aratá« első napjaiban a bú­za tisztítása még sok kívánnivalót hagyott hátra. A járási aktíva gyű­lésén a körzeti pártbizottság mezö­zögazdasági osztályának egyik mun­katársa részletesen beszámolt? arról, hogyan gépesítették a gabonatisz­títást a Lenin-kolhozban. A beszámoló eredményeképpen el­határozták. hogy több kolhozban megtisztító-szérüt szerveznek. Eze­ken a szerükön sok gabonatisztító­gépet helyeztek üzembe és így a kol­hozok napi gabonakihordási előirány­zatukat 30—35 százalékkal túltelje­sítik. A „XVII. Pártkongresszus"-kol­hozban a gabona elszállítására 20 tehergépkocsit állítottak üzembe. A gabona tisztítógépcsoport dolgozói a learatott gabonamennyiséget hiánytalanul megtudták tisztítani, s így például egy szérűről 24 óra alatt 5 tehergépkocsi nem kevesebb, mint 100 tonna gabonát tudott beszállítani a gyűjtóallo­másra. Nagy segítséget nyújtott az ojszki városi pártszervezet azzal, hogy a kolhozokba városi kultúrbrigádokat, előadókat küldött, s ugyanakkor a város üzemei több teherautót bo­csájtott a kolhozok rendelkezésére a szállítások minél gyorsabb lebonyo­lítása érdekében. V. Bihanov. Szőke Ferenc andódí kisföldműves 650 kg búzát szolgáltatott be terven ieltil Hirdetmény a bratislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának magyar tanítási nyelvű szakosztályáról Igy teljesítették legelső kötelességüket a kubániak

Next

/
Thumbnails
Contents