Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-03 / 180. szám, péntek

1951 augusztus 3 fŕ III. évfolyam, 32. szám A BÉKE IFJÚSÁGA Irta: Visszarion Szajanov Az ifjúság az emberi élet ün­nepe, az élet legderűsebb, leg­boldogabb időszaka. Az ifjúság éveiben alakul ki az ember jel­leme, acélosodik akaratereje, fejlődik értelme. Ekkor választ az ember 6zakmát. élethivatást. Ezek az évek az első szerelem, az ifjúkori barátság, a nagy­szerű lendület, a neme® álmo­dozás évei. Milyen tiszta, mi­lyen gyönyörű az ifjúság és milyen hatalmas lehetőségek álla­nak Szovjetországunkban az ifjak előtt! Tudjuk, milyen nehéz és ki­látástalan a fiatalok élete azok­ban az országokban, amelyek­ben az államhatalom az impe­rialisták kezében van. Ahol a pénzeszsák kormányoz, ott nem jó fiatalnak lenni. A roska­dozó és éppen ezért még vé­rengzőbb kapitalista világ kü­lönös gvű'ölettel fordul az ifjú­ság felé és könyörtelenül veti oda áldozatul a véreskezű há­borús istennek: a dollárnak. Az ifjúság számunkra, szöv­ietemberek számára, a legdrá­gább. Legnagyobb örömünket az ifjú erők, az építők és al­kotók új nemzedékének növe­kedésében találjuk. „Mindent az emberért, boldog életéért és a haza dicsőségét szolgáló béké® építő munkájáért" — ez a szovjetemberek törvénye és parancsolata. Egész életünket az emberről való gondoskodás ragyogja be. A történelem törvénye arra tanít bennünket, hogy a hábo­rús gyújtogatok szelet vetnek, vihart aratnak. Attól a naptól, amelven az első amerikai támadó koreai földre lépett, attól az órától, amelyben az amerikai repülő­gépről ledobott első bomba há­zakat döntött romba, attól a perctől, amikor az amerikai szörnyek által lemészárolt első koreai gyerriek vére kiomlott — a történelmi haladás szem­pontjából — nem hónapok, ha­nem évtizedek multak el. A vi­lág népei ezalatt megférfiasod­tak, eszmeileg megerősödtek. Rájöttek: csakis a világ sza­badságszerető, békés emberei­nek szoros egysége akadályoz­hatja meg, hogy bolygónk olyan puskaporos hordóvá váljék, amelynek kanóca már füstölög. Az ifjúság halad a békemoz­galom ' első soraiban. Az ame­rikai barbárok az ifjúságot a dollármilljósok érdekében ágyú­töltelékül akarják felhasználni. De a népek akaratának mellő­zésével nem lehet a népek sor­sa felett dönteni. Valamennyi nép, valamennyi ország egyszerű emberei tör­hetetlen hittel, igaz reménység­gel tekintenek a Kreml magas­banyúló tornyai felé, Moszkva felé, amelyet sok száz nyelven a világ szívének neveznek, ahol Lenin élt és dolgozott. ahol Sztálin él és dolgozik- Sztálin hangja végigzeng az egész vi­lágon. Felhívására újabb és újabb milliók szállnak harcba a népek boldogságáért: (Felajánlás a VIT-re) Fiatalok, kiket eggyé fogott Moszkva! Néhány szót szólni akarok: Szorítsunk kezet mindörökre Csehek, szlovákok, magyarok. A Kárpátok s a Szudéták gerince Egybeöleli népeinket. Egy az egünk és egy a föld Mely testvérré tesz végre mindet Dunánk, medrében hömpö­lyögve Ismeri már a Viszulát, Kicserélik eevmás vizét A hófehér felhőkön át. Az ember is egy — nálatok és nálunk Éltem szlovák parasztok között, Az ő arcuk és nagyapám arca Egy nyomorúságot tükrözött. Beszéltem keménv cseh munkással, Ki Hitler ellen emelt váiLat — Becsületéért elhurcolták, Mint akkor télen az apámat. A kommunisták váltottak meg minket Én is nekik köszönhetem. Hogy elpárolgott minden könnvem, Napba nézhet már a szemem. Hogv élhetek, alkothatok Kohót, csatornát, verseket. Hogy oly erőt gyűjtök magamban. Melyet legyőzni nem lehet! Titeket is ki mentett meg? Pártotok tette és szava Üj életet önthet végre Vörös kohójú Osztrava­A Vág vizét szorítsátok gátakba És adjatok munkát neki. Küldjetek villanyt a falvakba. Mely a szocializmust hirdeti. Fiatalok, kiket eggyé fogott Moszkva, Most vagyunk végre emberek. Ölelkezésünk eltéphetetlen Szlovákok, magvarok csehekl JOVANOVICS MIKLÓS „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének Bgvét és végig kitartanak mellette." Napról napra érkeznek hoz­zánk hírek messzi államokból, távoli világrészekből, az északi tenger partjairól és a déli szi­getekről, hírek, amelyek a bé­kemozgalom újabb győzelmeiről számolnak be. A háborús gyújtogatok mind nehezebben tudják félrevezetni a közvéleményt. És ez csak fo­kozza Truman csőcselékkará­nak dühét Az amerikai katonák és csatlósaik, akik fájdalmat és szenvedést zúdítottak Koreára, saját bőrükön tapasztalják a háború megproóbáltatásait és egyre kényszeredettebben har­colnak. . Dőrék és nevetségesek az amerikai imperialisták világ­uralmi álmai. A világ ifjúságát nem lehet megölni. A jövő az övék. Nemsokára összegyűlnek a világ ifjainak és leányainak küldöttei Berlinben a Demokra­tikus, Ifjúság III. Világit júsági Találkozójára. E találkozó újabb, hatalmasabb, lenyűgöző bizo­nyítéka lesz az ifjú nemzedék törhetetlen akaraterejének és elszántságának, amellyel a béké­ért, a boldogságért harcol. A szovjet ifjúság, mely Nyi­koláj Osztrovszkíjt, Zoját, Pa­sa Angelinát és a hozzájuk ha­sonló ifjak ezreit adta az embe­riségnek — példát mutat az önfeláldozó békeharcra minden nemzet ifjúságának. A Kreml csillagainak fénye megvilágítja az emberiség előtt a holnaphoz vezető utat- E fény tiszta ragyogásában úgy ie!e>­nik meg előttünk békés boly­gónknak, az alkotó munka és az alkotó tettek földiének ké­pe, ahogy ma látjuk a sztálini korszak nagyszerű építményei­ben — a kommunizmus hatal­mas építkezéseiben!

Next

/
Thumbnails
Contents