Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-24 / 198. szám, péntek

- . FRANTISCK NCCSÁSZCK : KÍen%eiCtGéfaó€t£d 1—fORDÍTOVA x f. StUCM »élA az emberiség történetében, elfordulást a régi kapitalista világtól az új szocialista világ felé«. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, S hogy Gottwald megszökött a katonaságtól. De megadta a vá,-laszt arra is, hogyan kell véget vetni az imperialista háborúiinak, hogyan lehet felszabaditan] a dolgozó népet a kapitalisták es nagybirtokosok járma alól, hogvan lehet lerázni a nemzet nyakáról az idegenek uralmát. Gottwald tudta, amit a világ proletárjai is tudtak, vagy legalább is sejtettek, hogy van egy párt, amely nem árulta el a III. munkásosztály és a szocializmus ügyét, amely a munkásokat és a parasztokat harcba tudta vinni az imperialista háború el-íen, hogy van olyan párt, amely győzni tudott a kapitalista rendszer ellen vívott harcban és magasra tudta emelni a szocializmus zászlaját! Ez a párt a Kommunisták Pártja, Lenin és Sztálin pártja! Ezért még a fronton és később otthon bujkálva is mohón kutat minden hír után, ami a nagy orosz földről jön. E hirek után egyre világosabban lát, ereibe új erő és elhatározás szökik. közgyűlését Moszkvában. „A Konferencia elfogadta a nemzetközi proletariátushoz intézett kiáltványt, amely keményebb harcra szólít a proletárdiktatúráért, a szovjetek győzelméért valamennyi országban" — olvashatjuk a Bolsevik Párt történetében. Hiába marasztalta az ezredparancsnokság a tehetséges Gottwald szakaszvezetőt, hogy maradjon a katonaságnál mint őrmester. A katonaéletet megszerette, de mégis elvetette az ajánlatot. Mái érzi, hogy az akkori csehszlovák hadsereget nem a nép, hanem az urak érdekének védelmére szervezik meg. Az ilyen hadsereggel nem akart semmiféle kapcsolatot. A szabad élet után vágyódott. Gyárba akart menni a munkások közé és harcolni eszméikért. 1920 augusztusában megvalósítja elgondolását, otthagyja a katonaságot és munkába áll a rouszinovi Tuseulum-üzemben. Ebben a kis asztalos városban, ahol két három kisebb bútorgyár volt és több kisebbnagyobb műhely, Gottwaldhamarosan a munkások politikai életének középpontjában, ahol két-három kisebb a Tusculum-gyár üzemi bizalmija, a rouszinovi szakszervezetek választmányának tagja, titkára a szociáldemokrata baloldalnak és a Munkás Torna Egyletnek a XX. járásban gondnoka. Az idősebb rouszinovi munkások még máig is emlékeznek körültekintő és rettenthetetlen vezetőjükre. F. Chládek munkás emlékszik arra, hogy Gottwald mennyire pártolta a rouszinovi tanoncokat, akiknek reggelenként a munkaidő előtt takarmánnyal kellett ellátniok mestereik jószágait. „Gottwald küzdött e lelkiismeretlenség ellen — beszéli Chládek — és nem volt lusta három órakor felkelni, hogy lássa, hogy melyik tanoncnak kell újra a mezőre menni. Egyszer a városon túl találkozott a köztiszteletnek örvendő S .... polgárral és tanoncaival. Ott helyben azonnal a fejére olvasta a tanoncokkal való bánásmódot. Nem sokat jelentő fiatal munkás volt. S ... dühösen ment el és Gottwaldot nemsokára maguk elé idézték. Nem tudom hogy hogyan végződött a megbeszélés, de azt hiszem Gortwald győzött. És az üzemben ezután még jobban tisztelték." Gottwald befolyása gyorsan nőtt a környéken is. Ladislav Kopriva miniszter, aki akkor mint egy konzum alkalmazottja dolgozott Prerovban és bejárt Ivanovic pri Prerovba, így beszél erről: „Gottwald tevékenységéről a Pravda c. hetilapban olvastam, amelyet akkor Viikovskán adtak ki. A rouszinovi mozgalomról nemcsak eleven tudósításokat találtunk a Pravdában, de ebben a lapbtm jelentek meg a munkásosztály világos állásfoglalásai Klement Gottwald, az elsó világháború alatt, mint osztrák katona • is minden kédéssel kapcsolatban, amelyek felvetődtek a háború utáni viharos időkben. Nemcsak örömmel ©lvastam ezeket a cikkeket a Pravdában, de álllásfoglalása példá. ul szolgált saját fellépésemhez, tevékenységemhez szülőfalumban Miskován. A Pravdában megjelent cikkek kétségtelenül Gottwald elvtán tollából származtak, aki ekkor a munkásmozgalom vezetője volt Rouszinovón. Nemcsak működési területén szerették, hanem egész Vyskovon is. Ismerték magas politikai fejlettségét, szervezőkészségét, aktivitását, áldozatkészségét, következetességét és hűségét a forradalmi mozgalomhoz. Különösen a munkások szerették. Mindig megértették. mert gondolataikat, vágyaikat, céljaikat r fejezte ki, védte érdekeiket és ezért mindig helyesen vezette őket, A rouszinovi munkásmozgalom az ő vezetése alatt jelen, tös erőt képviselt ée példáképe volt a járás többi városainak." Igy fejlődik a 24 éves Gottwald rövid idő alatt ismert és tisztelt munkásvezetővé. De ez nem jelenti azt, hogy ténykedése kimerül a gyakorlati politikai munkában és azt, hogy megelégedett az eredményekkel. Ellenkezőleg. Éppen ezek az ő igazi egyetemi évei. Nem túlzás ez, hogy egyetemi évei. Az a tudás, amit ezekben az években szerez, ahogy öntudatosodik, egyetemi végzettséggel felér. Arról, hogy akkor milyen szívósan képezte magát, akkori háziasszonya M. Szkálová mondja: „Mindennap a könyvek mellett ült éjfélig, vagy kétóráig is tanult. Ha éjtszaka valami eszébe jutott nem volt lusta felkelni meggyújtani a petróleumlámpát és gyorsan feljegyezni." Nem kevésbbé érdekes munkatársának Cs. Matouskának visaszaemlékezése a közös sétákra: „Megbeszéltünk mindenit ezeken, ami ekkor érdekelt minket (Folyt, kövj A rouszinovszki 1918—1920. 1918 október 28-án az Osztrák-magyar Monarchia széthullott. A Nagy Októberi Forradalom hatására és a népi tömegek követelésének eredményeképpen a monarchia romjain megalakult az önálló Csehszlovák állam. Nem diplomáciai cselszövések eredményeképpen jött létre, sem az imperialistáknak tett szolgálatok jutalmaként, halnem forradalmi mozgalom hatására. „Az Októberi Forradalom — mondja köztársasági elnökünk — adta meg a kegyelemdöfést az Osztrákmagyar Monarchiának, vetette fel a nemzet önállóságának kérdését és lobbantotta Jéngra a leigázott szláv országok szabadságharcát. Az Októberi Forradalom nélkül nem jöhetett volna létre szabad Csehszlovákia." Klement október 30-án már bevonul az új csehszlovák hadseregbe és az elsők között van, akik létrehozzák a brünni 6. tüzérezredet. Ekkor készült f-ttw%ld katonaképe, amelyiken a Hradice pri Opa,va-i vár falánál áll és a vidéket szemléli. Valóban szimbólikus ez a kép. Gottwald egész életében katona, a nép jobb életének és a történelmi igazságosságnak harcosa. Rendelkezik a jó harcos minden tulajdonságával: becsületes, kitartó és önfeláldozó. Arcán látszik, hogy gondolkodó ember. Szemei a mélyben kutatnak, az élet felszíne alatt, hogy lássa az események mozgató erőit és a jövőt. Gottwald ekkor nemcsak saját jövője, sorsa felett gondolkodik el, hanem az egész munkásmozgalomén. Nagyon is éleseszü, a háború és főleg a Nagy Októberi Forradalom tapasztalatai alaposan megtanították éberségre. Látja, Jhogy a nagy ideálból, a népi köztársaságból, ahol a szociális igazságosság uralkodik, — junkások vezetője amiért felszabadító harcát vívta a cseh nép a Habsburg monarchia ellen, — csillogó csecsebecse lesz és undorító játék kezdődik vele. Az új állam vezetői, a szociáldemokrata Túzártól és Beohyftától a burzsoázia képviselőiig, Kramárig és Svehláig, nem tétováztak a munkásság követeléseinek helyességéről beszélni, az államosítás szükségességéről, a bányák, bankok nagyüzemek szocializálásáról és a nagybirtokok kisajátításáról. Nem tétováztak beszélni, hogy megnyugtassák a népet, hogy ezalatt az idő alatt saját erőiket felvonultassák ellenük. Nagy segítségükre volt ebben T. G. Masaryk tekintélyével, akit a nép előző tevékenysége miatt barátjának hitt, bár Masaryk már ellenséges álláspontot foglalt el a Nagy Októberi Forradalommai és annak eszméivel szemben és arra törekedett, hogy a Csehszlovák Köztársaságból kapitalista államot csináljon, amely életrehalálra a nyugati kapitalista államokhoz csatlakozik. Gottwald, aki mint katona is részt vesz a politikai életben, csatlakozik a baloldalhoz, amely a szociáldemokrata pártban már 1918-ban kezd kialakulni. Ez a balszárny, amelynek élén B. Šmerál és A. Zápotocký állt, arra törekedett, — ha nem ls eléggé világosan, szilárdan és következetesen, — hogy a szociáldemokrata párt ne az árulásnak, az urak talpnyalásának útján haladjon, hanem azon az úton, amelyet - az orosz bolsevikok mutattak, az osztályharcnak, a kapitalista rendszer megdöntésének és a szocialista Csehszlovákia megteremtésének útján. Erre az útra hívta a szociáldemokrata baloldalt és az egész csehszlovák proletáriátust a Kommunista Internacionálé is, amely Lenin elnökletével 1919 márciusában tartotta alakuló