Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-16 / 191. szám, csütörtök

£— ni sm ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Ü

J SZÖ 1951 augusztus 16 A volga-doni csatorna i

m»

H»»kiu f " .' A sztálingrádi kikötő. — A sztalingr ádl vízierőmü építéséhez szükséges anyag átra kodó helye. A volga-doni hajózható csatornát •— a kommunizmus építkezéseinek egyikét — a szovjet kormány rendelete értelmében az idén be kell fejezni. A csatornát már a jövő év tavaszán adják át a forgalomnak, ugyanakkor helyezik üzembe a cimljanszki vízi-csomópontot és erőmüvet is. Ugyancsak 1952-ben kell üzembe helyezni a százezer hektár % A szerelők ifjúsági sztahanovista brigádja a volga-doni csatorna építésén. kiterjedésű terület öntöző vízellátórendszert is. A 101 km hosszúságú hajózható csatornának, amely egységes szállitórendszerben egyesíti a két nagy orosz folyót, a Volgát és a Dont — rendkívül nagy a jelentősége a szovjet népgazdaság további felvirágzása szempontjából. A Volga és a Don egyesítése régi álma az orosz népnek. A cári kormányok azonban semmit sem tettek a megoldásra és a csatorna megépítése csak a szovjet szocialista rendszer viszonyai között emelkedett országos jelentőségre, vált állami fontosságú üggyé. Az egész 101 km hosszú volga-doni csatorna 56 kilométeres szakaszon mesterséges mederben halad. A fennmaradó 41 kilométeres rész ágvául vízgyűjtömedencéket és folyókat használnak fel. Ha egy pillantást vetünk a térképre, úgy tűnhet fel, hogy a csatornát azon a valamivel több mint ötvenkilométeres szakaszon kellene megépíteni, ahol a Volga és a Don legközelebb folyik egymáshoz. Azonban a két folyam vízválasztója éppen ezen a helyen éri el a legnarvobb magasságát, ami na<r»on megnehezítené a csatorna építését. A választás, gondos kutatómunka után, tc'r't mŕs vonilra esett, arra., m^Iv a v^^^amenti T^rasznoaritľVli vóros^től a Don mellett fekvő Kákicsig húzódik. Hogyan tudnak maid átjutni a haiók ezen a ma^as hágón ? Ügy, hosry zsilines csatornát építenek. A hajókat rr<vd rajry zsilinek segítségével emelik fel a vízválasztóra ^s eresztik le róla. T'yen csilip a vízválasztó vnl<rai leitöién kilenc, a doni részei pedig négv lesz. A csatorna fő vízellátó forrása a ---- - '-í •ft^m^'^encG, va°"v n N * p, r»OT!

f-"'"".' í"*! l^re <• r f~!unAl hatal: •"'s ~'ttal e'torlaszolják. Hosszúsága 180, szélessége pedig körülbelül 30 kilométer lesz. Hogy a víz esésónek ereiét kihasználják, a gátnál 160 ezer kilowatt kapacitású vízierőmüvet építenek, amelynek évi energiatermelése el fogja érni a 800 millió kilowattórát. Ez csaknem a fele annak a villamosenergia menynyiségnek, melyet a forradalomelőtti Oroszország áramfejlesztőtelepei együttvéve termeltek. A cimljanszkl vízierőmü elegendő mennyiségű áramot fog szolgáltatni a csatorna kiszolgálásához, valamint a mezőgazdasági és ipari szükségletekre. A volga-doni nagyszabású öntözőberendezések rendszerében fontos helyet foglal majd el az a vízáteresztő alagút, mely a Don vizét a ciraljanszki vízduzzasztómedencéből a felsőszali csatornába és innen az aszályos pusztákra juttatja. A Don és a Szal folyó között széleshátú emelkedő van. Ahhoz, hogy ezen szokásos módszerrel juttassák keresztül a vizet, nagy mesterséges völgyszorost kellene létesíteni. Ez óriási földtömeg megmozgatását tenné szükségessé. Ezért elhatározták, hogy alagutat fúrnak o dombhátba. Az öntözőcsatorna ezen a szakaszon a föld alatt fog haladni. Óránként több mint 150 ezer köbméter víz folyik majd át az alagúton. A rosztovi és sztálingrádi területen 750 ezer hektár kiterjedésű aszályos földet fognak öntözni és 2 mii- | lió hektárt vízzel ellátni a fő- és elosztócsatornák segítségével. Az élenjáró szovjet agrotechnikai eljárások alkalmazása, a bőséges viz és napsütés, valamint a termékeny talaj lehetővé teszi, hogy ezeken a térségeken jóminőségü fajbúzából 35—40 métermázsát, nyersgyapotból 20—25 métermázsát, rizsből 40—50 métermázsát termesszenek hektáronként. A volga-doni csatorna elkészültével befejeződik az az óriási munka, melyet a Fehér-, Balti- és Kaspi-tengert az Azovi- és Fekete-tengerrel összekötő mély-vizű szállítórendszer megteremtése céljából kezdtek meg. A fekete-tengeri medencével gazdasági kapcsolatba lép a Volga és az északnyugati medence együttesen mintegy 30 ezer kilométer hosszú hajózhetó folyója. A nagyteljesítményű vízi főútvonal biztosítja a tömegteherárú nagy távolságokra való olcsó szállítását. A Volgán szakadatlan özönben megindul fölfelé a donyeci szén és fém, az északkaukázusi gabona, mangánérc, gyümölcs és konzerv. A Volgáról a Donra fát, vegyszereket; kőolajat és egyéb termékeket szállítanak. A nagyteljesítményű vízi főútvonalon újtípusú teher- és személyszállító hajók fognak közlekedni. A szormovói gyár már megkezdte a személyszállító motoroshajók építését, melyeket kényelmes utasfülkékkel, étkező-helyiséggel, gyermekjátszóteremmel, napozóval, úszómedencével könyvtárral, filmvetítő-helyiséggel, stb., látnak el. Ezek a motoroshajók Moszkva és Rosztov között fogják lebonyolítani a forgalmat. A volga-doni csatorna megnyitásával Moszkva öt tenger kikötője lesz. Az átmenő rakományok Moszkván keresztül jutnak el délről északra és észak-nyugatra. Motoroshajójáratokat létesítenek Leningrád, Bjelomorszk, Arhangelszk, Molotov, Rosztov és a fekete-tengeri fürdőhelyek között is. Éjjel-nappal serény munka folyik a Volga-Don csatorna építkezésén. Az építőmunkások a szovjet nép nagy vezéréhez és tanítójához — Sztálin elvtárshoz intézett levelükben szavukat adták, hogy határidő előtt fejezik be a legfontosabb munkák egész sorát. Az egész ország, az egész szovjet nép segíti az építőket, hogy betarthassák szavukat, hogy gigászi munkájukat minél előbb elvégezhessék. A ' gyárak és üzemek, valamint a tudományos intézmények dolgozói megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kommunizmus nagy építkezései számára A volga-doni csatorna krasznoarmejszki szakaszán folyó építkezés betónkészítő üzeme. tett megrendelésekre, arra törekszenek, hogy megtisztelő feladataiknak soronkíviil és határidő előtt tegyenek eleget. A nép boldogságát kovácsoló, a kommunizmust építő szabad szovjet ember nagyszerű tetteket visz végbe. Nem telik bele sok idő és a két bővizű orosz folyó egyesítésének álma valósággá lesz: hajók úsznak majd a csatorna vizén, a víztelen pusztákon diadalmaskodik az éltető nedvesség, dús hajtások bújnak ki a földből, kizöldülnek az új erdők. A Bolsevik Párt, a nagy Sztálin vezette szovjet nép akaratából újabb széles országrész változik át virágzó vidékké. Ji ilóra oáll... osf már valóra oai (EMLÉKEZÉS ADY ENDRÉRE) Dicső költő, kit annyit ünnepelnek S néped ajkán zeng, zúg va a neved, Jobbágy ősei dacos Dózsa Györgynek Feltámadtak: itt az egész sereg. Ifjú szivek, akikről anny it daloltál, Hódolnak néked, bennük élsz tovább. Az uraknak hazaáruló voltál. Keleti fajta, lázadó nom ád. Hogy félt tőled a gőgös, úri gárda. Hogy rájuk zúditasz mi nden proletárt De mély volt még a Magyar-Ugar álma, Menekültél: Párizs bakó nyja várt. Most már valóra vált a büszke álmod, Mert a szolga már letörte láncát. Nincs itt már parlag, pocsolyás árok, üj szittya had építi országát. Meghaltál, de neved halhatatlan, Itt suhan a lelked esti szélben. Versedtől szívünk olyan, mint tüzes katlan.. Te voltál a tűz hideg magyar télben. OSZVALD ARPAD Üj város a Dnyeppr mentén Fütyülve süvít a szél a dnyepermenti meredek dombok között, lobog a vörös zászló a Klucsevij falu határában felállított magas árbocon. Itt, a Dnyeper balpartján, 12 kilométerre a legendáshírű Kahovkától, a .Bolsevik Párt és a szovjetnép akaratából új, szocialista város épül. Néhány hónappal ezelőtt összegyűltek a kőművesek, ácsok, tetőfedők, stukatúrozók, mázolók, exkavátorkezelők, villanyszerelök. Kahovkából megérkeztek a vízierőmü építésének vezetői, a Kommunista Párt járási bizottságának képviselői, a dolgozók városi szovjetjének küldöttei. — Az új város alapkövét tesszük most le, — mondta Venediktov mérnök, a lakóházépítési igazgatóság főnöke, — azét a városét, amelyben a sztálini építkezések hősei fognak élni. őrizzük meg ezt az ünnepélyes pillanatot kitörülhetetlenül emlékezetünkbe. A szovjet haza és a nagy Sztálin megtisztelő kitüntetésben részesített bennünket. Legyünk hát mindannyian méltóak erre a bizalomra! A mérnök rövid és lelkesítő beszédére válaszképpen felhangzott a szívbőljövő, újjongó kiáltás: — Éljen Sztálin elvtárs! Ezután az alapgödörbe leszállt a kommunista Pjotr Koval, a legidősebb építömunkás, a „Vörös Sugár"-bánya volt bányásza és lerakta a készülő épület alapjának első tégláját. Egy fiatal csengő hang pedig Vlagyimir Majakovszkij ismert versét idézi Kuznyeck építéséről: Tudom, lesz itt város, Virágozni fog a kert, Ha nevel a szovjet haza Magának sok ily embert! Gorkij Orlov, a „Dnyeprosztroj" építőtröszt főmérnöke, a kahovkai vizierömü és a szocialista város Sztálin-díjjal kitüntetett tervező építésze megmutatta a város tervrajzát. — A szocialista város, amelyet egyenlőre Uj Kohovkának nevezünk, a Dnyeper balpartján terül el, — magyarázza. — A vízierőmü ipari építményeitől a gyümölcsöskertek és parkok zöld övezete Választja el. Tanulni nem szégyen 6 ?5 „Tanulni nem szégyen, mondta a nagy Sztálin és ezt gyönyörűen bebizonyították nekünk a Szovjetunió dolgozói az „És a csillagok fénylenek" című filmben. Igen... a csillagok fénylenek. Fénylenek a hatalmas Donyec-medence felett, fénylenek a legyőzhetetlen Szovjetunió felett, mert a szovjetnép jól értette Lenin üzenetét, mert a szovjetpolgár minden időben figyelt Sztálin hangjára: „Tanulni nem szégyen" az iskolapadok elhagyása után sem. Tanulni nem szégyen, sőt életszükséglet mindenki számára. A gyermek is tanul járni — beszélni. Tanulni kell a diáknak is, hogy megértse és felismerje az élet alapelveit. Tanulni kell a diáknak, hogy felfedezze az élet érdekességeit és mélységeit, tanulni kell. ho°y az iskola elhagyása után élni tudjon Tanulni kell a munkásnak, hogy pótolja a kapitalista társadalom áltál elrabolt tudását. Szükséges tanulnia, hogy könynyítse és tökéletesítse a saját és kelll családja életét. Hogy tökéletesítse munkája eredményét, hogy élmunkás, újító, sztahanovista legyen és így tökéletesítse a társadalom életét is, ahol él. Tanulnia kell az EFSz-tagnak, hogy mindig meggyőzőbben bebizonyíthassa a közös földművelés előnyeit, hogy minden nap szebb és gazdagabb mimkaeredményeket érjen el a termelésben. Az asszonynak is tarjulnia ftell, hogy a gyermekének már az első lépése is biztosabb legyen, mint az övé volt, hogy a gyermekei, férje megtalálják a családban azt, ami a családot tökéletessé teszi, hogy valóban a családnak éljenek és ezzel a társadalomnak erős és szilárd alapot teremtsenek, hogy minden helyet, ahová a társadalom állítja, be tudjon tölteni. Tanulnia kell a Nemzeti választmányok funkcionáriusának, munkásoknak is, hogy a népi vezetés is szívósabb legyen, hogy valóban a dolgozók kormánya legyen. Szóval mindnyájunknak tanulni ... és a csillagok fénylenek a Csehszlovák Köztársaság és a, népi demokrácia más államai felett is. mert szabadságot hozott nekünk a nagy békeszerető Szovjetunió és a tanuláshoz lehetőségeink vannak most. Ma a mi szabad sajtónk szervezője és irányítója a munkának, nevelője a tökéletesebb embereknek. Ma a sajtó nem hajszolja a repülőtányérok, többfejű borjúk szenzációit, ahogyan a kapitalista társadalomban volt, amely hasonló hírekkel félrevezette a népet. Ma a sajtó a valódi élet, a Szovjetunió nagy sikereinek példája alapján tanítója és mozgósítója az életnek, jó munka megszervezésére ösztönöz, hogy szebb és örömteljesebb holnapot építsünk magunknak. ... és a csillagok fénylenek. Fénylenek mindnyájunknak, mert tanulni akarunk, a napisajtó után nvt'!'"ik, mert nem szégyen'iink taÉs Lenin üzenetét teljesítve, fáradságot nem ismerve tanulni, tanulni, tanulni akarunk kiváló tanítóinktól — a szovjetemberektől —• Sztálintól. Jamrich Róbert A sző szoros értelmében kertváros lesz ez. Fasorokkal szegélyezett nyílegyenes utcáit világos, kétemeletes házakkal építik be. A városban minden megtalálható lesz, ami szükséges lakóinak kul túréletéhez: iskolák technikumok, könyvtárak, színház, klub, mozi, gyermekintézmények, kórház, poliklinikák, áruházak étkezdék, kávéházak, éttermek, rádió- és távíróhivatal, sportstadion, teniszpályák és egyéb sportpályák. A csendesvízü Dnyeper-öbölben helyezkedik majd ed az uszoda. A szocialista város építésénél az úgynevezett folyamatos-széttagolt építkezés élenjáró módszerét alkalmazzák. Ennek a módszernek a megteremtője Mahail Budnyikov, aa Összukrán Építészeti Akadémia levelező tagja. A módszer lényege abból áll, hogy 20 specializált brigád pontosan kidolgozott ütemterv szerint, állandóan szigorúan elhatárolt müveleteket végez. Egyesek az épületek alapgödreit készítik, mások az alapot rakják, ismét mások a falakat szerelik, a negyedik brigád szerelőmunkát végez, tetőt fed, stukatúroz stb. Az egyemeletes ház építése 45 napig, a kétemeletes házé 63 napig tart, azáltal, hogy a munkákat széles körben gépesítették és fennakadás nélkül ellátják az építést elögyártott épületelemekkel. A szocialista város épitése során máris feltűntek Uj Kahovka első hősei. Ezek közé tartozik a kommunista Pjotr Kovai kőműves, akinek brigádja minden nap két-két és félszeres normát teljesít. Sztahanovista munkája folytán vált híressé a kommunista Ivan Rugyenko ácsbrigádvezető. Rugyenko búvár, a feketetengeri flotta tengerésze. leszerelése után zaporozsjei kolhozában dolgozott. Amikor tudomást szerzett a szeretett Dél-Ukrajna természetét átalakító sztálini tervről, ellenállhatatlan vágy támadt benne, hogy résztvegyen az építésben. Szíve vágyát követve érkezett az építkezéshez Pavel Szorokolet is, aki szintén a feketetengeri flotta leszerelt tengerésze. Szorokolet életrajza a szovjet hazafi története, akit a szocialista rendszer nevelt. A Lenin nevét viselő dnyeperi vízierőmü építésénél kezdett dolgozni 1930-ban. Volt itt munkás, fűtő, darugépész. Ebben az időben került mellére a Munka Vörös Zászlórend első kitüntetése. Szorokolet a Nagy Honvédő Háború idején négy éven keresztül harcolt a hitleristák ellen és a háborút Moravská-Ostravában fejezte be. Igen nagy hírben áll az építés területén Marija Parhomenko komszomolkának, a stukatúrosok brigádvezetőjének neve. Brigádja legalább kétszázszázalékra teljesíti feladatát és már több hónap óta tulajdonosa a munkaverseny győztesét megillető zászlónak, Marija Parhomenko kezdeményezésére indult meg a kahovkai vizierömü és a kujbisevi vizierömü építői között a munkaverseny. Az építési terv, — mondja Venediktov mérnök, — igen nagy terjedelmű. Az idei év folyamán húszezer négyzetméter lakóteret kell építenünk, el kell készülnünk a kultúrpalota, poliklinika é<? Termekin' l"Trv5

T

,"e'!', keny*r«rv! • '" " -clék •:>tllet?:vel és más jő"

t 1 "igekkel. Mire a vízierőközpont építése végetér, a dnyepermenti új város is bekerül a sztálini ötéves tervek alatt keletkezett szovjet városok sorába. (G. Pahonov riportja nyomás^'