Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-16 / 191. szám, csütörtök

Ü J SZÖ 1951 augusztus 308 Kár, hogy öreg vagyok már, mert látom, most kezdődik az igazi élet — mondta Juhász József a leleszi szövetkezet tagja A leleszi szövetkezeti tagok között nagy az öröm. Hogyisne, hisz jóval magasabb termést sikerült elérníők, mint amilyent terveztek. Ma már a gabona magtárakban van, a szövet­kezeti tagok között pedig szétosztot­ták a természetbeni járandóságot. Mielőtt beszámolnánk a természet­benlek szétosztásáról, vessünk egy pillantást az átlagos termésre. Búzá­ból hektáronként 18 mázsa termést vártak, de 23 mázsa termett, vagyis 5 mázsával több, mint ahogy a terv feltüntette. Természetesen ez a többtermelés megmutatkozott az állam iránti kötelezettségek teljesí­tésében is. A leleszi szövetkezeti ta­gok 5 vagon gabonával többet szolgáltattak be, mint amennyi elő volt nekik Írva. Ez annyit jelent, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek 162.5 százalékra tettek eleget. Ezzel kapcsolatban a szövetkezet taggyűlésén Dobos Imre elvtárs, a szövetkezet gazdája a kővetkezőket mondotta: „Beszolgáltatási kötele­zettségünk túlteljesítésével is tanú­ságot akarunk tenni népi demokrati­kus köztársaságunk iránt érzett sze­retetünkről. Nagyobb darab kenyeret akarunk biztosítani dolgozó népünk­nek és egy-két téglával hozzá aka­runk járulni a szocializmus felépíté­séhez hazánkban." Most pedig hallgassuk meg, mit mondott a taggyűlésen Szkala János, szövetkezeti tag, a volt pásztor: „A szövetkezet beszolgáltatási kötele­zettségének teljesítése után, augusz­tus 8-án éltem meg életem legszebb napját. Ugyanis akkor kaptuk meg munkánk után a természetbeni jutal­mazást." A leleszi EFSz egész évi termelé­si terve szerint egy munkaegység ér­téke készpénzben 123.64 Kčs, termé­szetben pedig 3.07 kilogramm búza, 2 kg árpa, 3.84 kg szalma és 9 deci tej. Az utolsó taggyűlésen elhatároz­ták, hogy előlegként 80 korona kész­pénzt, B kg búzát és 9 deci tejet fi­zetnek ki a szövetkezeti tagoknak. Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Hornyák József szövetkezeti tag Július havában ledolgozott 64 munka­egységet. így júliusban 5.120.— ko­rona volt a jövedelme. Eddig, vagyis 4 hónap alatt- 222 munkaegységet dolgozott le. Ennek az értéke 17.760 korona, amelyet Hornyák József át ls vett. Ha figyelembe vesszük, hogy Hornyák elvtárs 4 hónap alatt, va­gyis beleszámítva a téli hónapokat is, dolgozta le ezeket a munkaegysé­geket, akkor átlag egy hónapra 4.440 Kčs esik. Ez természetesen még csak előleg. A készpénzen kívül Hornyák elvtárs átvett 10 mázsa búzát is. Ha ezt is pénzben akarjuk kiszámítani, akkor 400 koronájával újabb 4000 koronáról van szó. A 199.8 liter tej ellenértéke 819 korona, összesen te­hát pénzre átszámítva Hornyák József 4 hónapra 22.597 koronát kapott mint előleget. Ebbe azonban nincs beleszámítva az árpa, rizs, zöldség, takarmány és a többi növényekből való természetbe­ni jutalmazás. Ezenkívül ismételten megjegyzem, hogy mindez még csak előleg, a végelszámolás csak az év végén lesz. amikor beváltva a „men­nél magasabb a termés, annál na­gyobb a jövedelem"' jelszót, a szö­vetkezeti tagok megkapják az igaz­ságos jutalmat egész évi munkájuk után. Hornyák Ferenc S48 munkaegysé­get dolgozott le 4 hónap alatt. Ezért 27.850 korona készpénzt, 14 mázsa búzát, 313.2 liter tejet kapott. Július havában 67 munkaegységet sikerült ledolgoznia, amire 5.360 korona elő­leget vett fel. Palágy M. József szövetkezeti tag 7 pár lóról gondoskodott. 7 hónap alatt teljesítette egész évi tervét. Augusztus 8-ig 365 munkaegységet dolgozott le. Ezért előlegként 29.200 korona készpénzt, 16 mŕzsa búzát és 3?8.5 liter teiet kapott. Havi átlagos jövedelme 4.171 korona. Dobos Mátyás szövetkezeti tag az építészeti csoportban augusztus l-ig 425 munkaegységet dolgozott le. Pénzbeli járandósága 34.049 Kös. Az utóbbi hónapban 6.400 koronát kere­sett. Természetes ez csak előleg. Ter­mészetbeni járandósága 12.75 mázsa búza és 387.5 liter tej. Cap István szövetkezeti elnök 416 munkaegységet dolgozott le. Ezért 33.280 korona készpénzt, 12.48 mázsa búzát és 130.8 liter tejet kapott elő­legként. Dobos Imre gazdának 321 munka­egységet számoltak el, amelyért 25.680 korona, 9.63 mázsa búza és 288.9 liter tej, előleget vett fel. Hornyák Margit 18 éves szövetke­zeti tag 6 hónapig mint fejő dolgo­zott a szövetkezetben. Az utóbbi hó­napban mint fejő és zootechnikus dolgozott. Eddigi keresete 16.480 ko­rona. A mult hónapban mégkeresett 3200 korona készpénzt, 6.18 mázsa búzát és 185.4 liter tejet. A leleszi szövetkezeti tagok között azonban akadnak olyanok is, akik még mindig nem nagyon hisznek ab­ban, hogy a szövetkezetben minden­ki igazságos jutalmazásban részesül. Ilyen például Palágy Albrecht Is, aki nem állt ellen a bacskai Mákok be­folyásának és harmadába elvállalta a kólák burgonyájának megművelését Természetesen ezek után nem na­gyon tetszett neki, amikor most az elszámolásnál csupán 7.398.40 Kčs készpénzt, 2.77 mázsa búzát és 82.8 liter tejet kapott előlegként. Ves­sünk csak egy pillantást Palágy Al­brecht munkájára. Januárban és fe­bruárban egy munkaegységet sem dolgozott le. Márciusban egy munka­egységet, áprilisban 15.Ö, májusban 20.21, júniusban 31.82, Júliusban pe­dig 24.05 munkaegységet dolgozott le, vagyis 7 hónap alatt összesen 92.48 munkaegységet. Augusztus 8-án as előlegek szétosztásánál Pa­lágy elvtárs belátta, hogy milyen helytelenül Járt el eddig, és megígér­te, hogy a jövőben ő ls aktiv tagjá­vá válik a szövetkezetnek. Juhász József, aki mint béres 53 évig dolgozott, márciusban lépett be a szövetkezetbe. 5 hónap alatt 150 munkaegységet dolgozott le. Ezért megkapta az igazságos Jutalmat. 12.600 Kčs készpénzt, 4.5 mázsa bú­zát és 136 liter tejet vett fel előleg­ként. Amikor átvette járandóságát a következőket mondotta: „Kár, hogy öreg vagyok már, mert látom, hogy most kezdődik az Iga­Bl élet." Es végül, nézzünk csak körül, mi történik az egyik családban. A 40 éves Szkala J. 30 évig volt a falu pásztora. Évente 25 mázsa szenet és 500 korona készpénzt keresett. Eb­ből azonban még ki kellett fizetnie a segltőpásztort, mert hát egyedül nem volt képes Lelesz összes állat­ját legeltetni. Most, mint a szövet­kezet tagja ledolgozott 261 munka­egységet. Ezenkívül 18 éves fia 204, 16 éves leánya pedig 58 munkaegy­séget dolgozott le. összegezve az egész család 522 munka­egységet ért el Amikor átvette a 41.796 koronát, va­lamint a 16 mázsa búzát és a 469.8 liter tejet, a következőket mondotta: „Azelőtt 5 évig sem tudtam volna annyit megkeresni, mint amennyit most 7 hónap alatt csak előlegként kaptam. Nagyon -meg vagyok elé­gedve és ennek bizonyítékául a jö­vőben még jobban fokozom munka­teljesítményemet." Ha figyelembe vesszük, hogy a fent említett esetekben csupán csak előlegről van szó és hogy az év vé­géig még minden egyes szövetkezeti tag ledolgozhat 300 munkaegységet is, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a leleszi szövetkezeti tagok na­gyon megelégedettek. LEUKANTCS PÁL, a kassai kerületi Nem­zeti Bizottság földmű­ves osztályának vezetője Brigádmunkán A krasznahorkaváraljai erdészeti üzem iroda: dolgozói ismételten hoz­zájárultak ötéves tervünk mielőbbi teljesítéséhez. Egyik nap ugyanis ön­ként jelentkeztek brigádmunkára az erdészeti lege'ők lekaszálására. Már kora reggel kimentek a „Pipitka­hegyre", ahol teljes lendülettel hozzá­láttak a kaszáláshoz. Két nap alatt 3.5 hektárt kaszáltak le és a szénát családtagjaikkal együtt 1 össze is gyűjtötték és raktárakba szállították, összesen 60 mázsa szénát sikerült így beta­karítanlok. Az erdészet alkalmazottal őszinte odaadással készek minden felesleges idejüket brigádmunkái a fordítaná. A dolgozók tudják, hogy minden csele­kedetükkel, minden munkájukkal erő­sítik a békét és építik gyermekeik számára a boldog életet. BERlMATH JÓZSEF, Kraezoahorka Váralja, - UJSZ0 Felsőmecenzéfen csodát müveit a szövetkezeti gazdálkodás Szepsiből kanyargós hegyi úton kö­zeledünk Jászó felé... Jaszón volt a gócpontja és irányítója annak a ha­talmas birtoknak, mely Jászán és kör­nyékén terül el. A püspökök és magas egyházi méltóságok tulajdonában volt úgyszólva a fél szepsi járás. Azóta már a föld a dolgozoó parasztoké lett. A régi cselédek, akik annak idején a püspök urakat szolgálták, azt lehet mondani, évente egy-két mázsa gabo­náért, amit kommenció fejében kap­tak, ma már mint szabad emberek a második típusú EFSz-ben dolgoznak. A faluban egy nénitől érdeklődöm, hogu hol találom meg a szövetkezet elnökét. — Itt hiába keresi — hangzik a vá­lasz — cséplés ideje van, kora reggel­től késő estig a cséplőgép mellett dol­gozunk és velünk együtt ott dolgozik a szövetkezet elnöke is. Megmagyarázta az utat, azután el­sietett a földekre, ahol majd a zabot fogják összehordani a cséplőgéphez. A cséplőgépnél nagy a sürgés-for­gás. Éppen a cséptőt vontatják át egy másik táblára, ahol már az előre elké­szített gabona vár az elcséolésre. Amint a cséplőgép után ballagunk, megszólal Hornyák János. — Régen, amikor még lovakkal von­tattuk a gépet, nagyon sok bal volt. A lovak nem bírták, ha pedig meg­ugrottak. mindig szakadt, vagy törött valami. Már nem vagyok fiatal, a 63. évemet gyúrom, de ahogy most megy a munka, sokszor el sem akarom hin­ni. Az aratásnál is alighogy megkezd­ték a gépek, elkezdtek forogni abban a nagytábla búzában és mire eljött az este, már csak a keresztek sokasága volt a reggel még álló gabona helyén Ki­lenc nap alatt elvégeztük az aratást. Valamikor hetekig is elhúzódtak az aratási munkák. Közben megérkeztünk a cséplőgép­pel. Két rozskazal között áll meg a gép. A traktoros lekapcsolja a traktort és azzal máris száguld vissza a még ottmaradt kellékekért. — Kaptunk brigádosokat — magya­rázza a szövetkezet elnöke — és azért csépelünk így, hogy előre kazlakba rakjuk a csépelni való gabonát. Ott ls — mutat a völgybe '—, ahol szeke­rekkel forgolódnak, szlhtén a gabonát hordják, úgy hogy mire Itt etvégzünk, újra kész kazlak várnak bennünket. Amint így beszélgetünk, megint Hornyák bácsi kerül mellénk. — Hogy fizetett a búza, Hornyok bácsi? — Már mondtam, hogy nem vagyok mai gyerek és ismerem földjeinket, de lyen jó termés még nem volt hatá­runkban. Nagyon jó esztendőnek kel­lett lenni, hogy ezeken a hegyi földe­ken 8 mázsa teremjen hektáronként. Az idén pedig 14 mázsa volt az átlag­termésünk. • — Hát akkor mennyi búzát kapott? — Egy és fél hektár búza vetésem colt. A kontingensen és a vetőmagon kívül, amit mindjárt beszállítottam, 10 mázsa búzát kaptam. Hárman va­gyunk a családban, tehát fejadagnak 6 mázsa búza kell. A megmaradt négy mázsát már szabadon eladhatom és 600 koronát kapok érte mázsánként. De még mindig van 10 mázsa búzánk, ami a szétosztásnál fölmaradt. Hát azzal már úgy sem érdemes játszo­gatni, hogy kilónként szétmérjük a tagoknak, hanem beszolgáltatjuk kon­tingensen felül és az érte kapott 6000 koronát az aratás költségeire fordít­juk. — Irigylik 1$ az egyéni gazdálko­dók — teszi hozzá Bodnár András — a jó termésünket, meg azt, hogy ők sokkal többet dolgoztak és mégsem termett annyi a földjeiken, mint ne­künk. Közben megérkezik már az elevátor is a pótkocsival együtt. Az utóbbin ülnek a cséplőgép munkásai. Látszik rajtuk, hogy még fiatalok, de látszik a büszkeség is, hogy mint CsISz-ta­gok brigádmunkával segítenek dolgo­zó parasztságunknak a cséplés minél előbbi befejezésében. Tudják, hogy az egész ország dolgozóinak jobb élete függ attól, hogy elegendő kenyér ke­rüljön a dolgozók asztalára. Trusan Rudolf CsISz alelnök első­nek ugrik le a pótkocsiról. — Mióta vagytok itt brigádon? — Kötelezettséget vállaltunk, hogy 900 órát ledolgozunk a szövetkezet­ben. Már 500 óránk van ledolgozva. — Nem nehezek a kévék? — Hát ezek nem olyan kévék, mint amilyenek az egyénileg gazdálkodók­nál vannak. Géppel aratott kévékkel még a munka is könnyebb. — A szalmakazalon már egy kicsit nehezebb a munka, mert több a por — mondja Takács Szilárd, a brigád egyik tagja —, de azért mégsem csügge­dünk. mert vidám nótaszó mellett ado­gatjuk a szalmát a kazalrakónak. Főiskolások és középiskolások a CsISz-brigád tagjai, de egyiken sem látszik, hogy talán félnének a munká­tól vagy nem értenének a munkához. Hisz mindannyian a faluból vannak. Valamennyien földműves és munkás szülők gyermekei, akik tudatában vannak, hogy fsak ágy érjük el cé­lunkat. ha az értelmiségiek a dolgo­zók táborában egymást megértve se­gítenek a falun a szocializmus megte­remtésében A felsőmeeenzéfl szövetkezetben már megkezdték a cséplést, olyan csép­lést, amilyen még egyszer sem volt Felsőmecenzéfen. Szabó Sándorral, az EFSz gazdasá­gi vezetőiével beszélgettünk, aki el­mondja, hogy amikor megalakították a szövetkezetet, a reakciósok beszé­dével volt tele az egész falu. Itt akar­nak szövetkezetet, hisz ezeken a föl­deken alig terem valami. A tavalyi esztendőben még csak kontingens sem volt kivetve a falura a gyenge termés miatt. Bezzeg ma már máskép beszélnek az emberek és az egyéni gazdálkodók is. Egymást okolják, hogy miért nem léptünk be ml is a szövetkezetbe. — Olyan gabonánk termett — mondja Szabó Sándor —, amilyenre még csak nem is számítottunk. Búzá­ból elértük a 15 mázsás hektáronkénti hozamot. A zab olyan gyönyörű, hogy az ember alig Ifitszik ki belőle. Nem egy kalászon megszámoltuk a szeme­ket s akadt olyan, amelyikben 150 szem is volt. — Nagy segítségünkre volt az a 60 hektárnyi ugar, melyet felszántot­tottunk és bevetettünk. Evek hosszú során át csak gaz és gyom lepte el. most meg azon volt a legjobb termé­sünk. — Vetéseink többnyire nagy táblák­ban voltak. Volt egy 25 hektáros táb­la búzánk, 17 hektár rozs, 17 hektár őszi árpa, 15 hektár tavaszi árpa és 17 hektár zab, mind egy táblában. Az őszi és tavaszi vetésnél jól elkészítet­tük a földet és igyekeztünk, hogy ide­jében kerüljön a mag a földbe. Jól meg is műtrágyáztuk a földeket. Az egyéni gazdálkodók közül sokan nem vetették be földjeiket, hogy úgy­sem terem rajta semmi. Bezzeg ara­tás előtt alig bírt velük a szövetke­zet vezetősége. Állandóan jártak a szövetkezetbe, hogy kifizetik a mun­kadíjat és a vetőmagot, csak azt, ami az ő földjükön van, learathassák. A szövetkezet még igy is nyertes lett. Ugyanis a szövetkezet határoza­ta értelmében minden egyénileg gaz­dálkodó, akinek az Egységes Föld­műves Szövetkezet dolgozta és vetette be a földjét, megkaphatja róla termést, ha megtéríti a költséget. Igaz, hogy azóta már máskép gon­dolkoznak az egyéni gazdálkodók is. Rájöttek, hogy a közös gazdálkodás csak hasznukra válhatik és így az aratás alatt 16 egyéni gazdálkodó lé­pett be a szövetkezetbe. Az őszre pé­dlg már a harmadik típus szerint dol­goznak. Az agronómok pár nap múl­va befejezik a földek tagosítását is. Azzal a határral, azokkal a földek­kel, amelyeket mindenki csak úgy Is­mert, hogy hiába azokkal akármit csi­nálni, termés mégsem lesz, a szövet­kezet csodát művelt, mert az Idén olyan jó lett a termés, hogy már idáig 200 mázsa búzát adott be a szövetke­zet. A cséplés befejezésével pedig 10 vagon gabonával járul hozzá a felsS­mecenzéfl szövetkezet dolgozóink élet­színvonalának emeléséhez. Es ezt a csodát nem ls volt nehéz megcsinálni Traktorral fó mélyen megszántották a földeket, jól megboronálták s ami a legfontosabb, idejében elvetették. Ugyanígy készülnek a további man­kókra is. A föld mindig hálás lesz azért, ha jól megművelik. A harmadik típusú szövetkezethez már megvan a közös tehénistálló is 17 szarvasmar­hával. A szénatermés ls nagyon jól bevált. 400 mázsa szénája termett a szövetkezetnek s igy biztosítva van a takarmány az állatok részére. A serté­sek részére is megjavítják az Istálló­kat és a szövetkezet tagjai teljes ere­jükkel hozzálátnak a szövetkezet ki­építéséhez és megszilárdításához. MERY FERENC A szentmíklósi állami birtokon három gép végzi a cséplést A szentmfkMs! ITtamJ birtokon a termés sokkal jobb, mint az elmúlt évben. A búza átlagosan 20 mázsát fizet hektáronként. Az 1. számú 18 hektárnyi búzatábla 410 mázsát adott. Jelenleg a 25-ös táblát csépeljük. Ga­bona ezen is van bőven A cséplési munkákat három gép végzi, kettő a gabonaneműeket csépeli, egy pedig a hüvelyeseket, borsót, lencsét, babot, bükkönyt, takarmányrépomagot, stb. A munka jól folyik, amint arról ered­ményeink ia tanúskodnak. Nagyon örülünk annak, hogy megérkezett a gazdaság új vezetője, Miiskó István, aki tényleg jó barátunk és jó irány­mutatónk. Közösen megtá- gyaljuk az egyes kérdéseket. Meigmutatja ne­künk, hogyan lehet magasabb kerese­tet elérni. Nézzük csak ml történik n egyes cséplőgépeknél Az első gép etetői, Csanádi Fenene és Vanyák Péter. A kévéket Csanádi Erzsébet és Vanyák Margit oldozzák. Csanádi Erzsébet arra a kérdésre, hogy miért" dolgozik oly villámsebesen, azt válaszolta, hogy nem akarja^ hogy a gép üresen menjen. Hasonlóan vélekedik Vanyák Margit Is. aki arra törekszik, hogy naponta 200 mázsa árpát kicsépelje­nek. Azt mondja, hogy az ő cséplő­gépjüket nagy szántógőzgép hajtja és akkor is annyi szén fogy el, ha ke­vesebb kéve megy a dobba, mintha állandóan tömik a kévéket. Meg. kell még emlften'enf Farkas Tstvlnt és Lukács Gyulát, akik • rostánál dol­goznak. Ok arra törekszenek, hogy a szentmíklósi állami birtok gabonája gyönyörű tiszta legyen. A másik cséplőgépnél h lázas mun­ka folyik. A dolgozók nem akarják megengedni, hog» az első gép el­hagyja őket Itt a kéveadogatók Dikác Margit és Törők Margit. Ezek a lá­nyok mindketten élmunkásnők akar­nak lenni. Nagy bizalmat keltett Raj­tár Gyula gépésa is, aki olyan ügye­sen beállítja a gépet, hogy nem for­dul hogy a kalászban szem ma­rad jon. SÜTT1 JÓZSEF, Perbete. Mihály István már 13i7.-ra teljesítette a gabonafelvásárlás tervét A párkányi földműves raktárszö­vetkezet szervező dolgozója, Mihály István, kötelezte magát, hogy Július 20-tól augusztus 20-ig az összes szer­ződött gabonát felvásárolja Párká­nyon. Mihály elvtárs kötelezettségét teljesítette, sőt túl is haladta. Már augusztus 8-án 115 százalékos fel­vásárlást ért el. Augusztus 8-án pedig a 131 százaléknál tart. Mihály elvtárs a kontingensen felüli gabona felvásárlásában szépen halad előre és amint ö mondja, a 150 szá­zalékig nem áll meg. SZLOVÁK VILMOS, a párkányi földműves raktárszövetkezet dol­gozója. Olgyán negyedik típusú EFSz alakult Olgyal működésem kezdetétől fog­va állandóan nagy gondot fordítot­tam a szövetkezet megalakítására. Megpróbáltam meggyőzni arról a hét "gSndöfkodásf idVkértek, földműveseket, hogy milyen előnyös satot, de csak akkor, ha a na­gyobb gazdák ls aláírják. A nagyobb gazdák azonban 1—2 a szövetkezeti gazdálkodás. Az első gyűlés alkalmával azonban kinevet­tek. Az egyik földműves például gúnyosan kijelentette, hogy ő hoz­zájuk ilyesmivel kár eljönni. Termé­szetesen ettől a kijelentéstől sem riadtam vissza. Meggyőző munká­mat tovább folytattam. A július 15-i gyűlésen például már egész ko­moly eredményeket sikerült elérnem. Ugyanis a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és egy kisföldmüves azonnal a gyűlés végén aláírták a IV. típu­sú szövetkezetbe való belépést. A többi kisföldmüves pedig azt mondta, hogy ők ls kivétel nél­kül aláírják a belépési njiiatko­A gyűlés után aratási szabadság­ra mentem. Közben azt a hírt kap­tam Olgyáról, hogy 26-an aláírták a magasabb típu­sú szövetkezetbe való belépést. Ez nagyon szép eredmény egy olyan községben, ahol májusban még kinevették az embert, ha a szövetkezeti gazdálkodásról beszélt. Jelenleg az olgyaiak egy jó néptanítót kérnek. Amennyiben az új tanító jól beválik és segít a község problémáinak a megoldásá­ban, Olgya nemsokára az élen fog járni. FARKAS KÁLMÁN , Somorja

Next

/
Thumbnails
Contents