Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-13 / 162. szám, péntek
Munkában a Találkozó sikeréért A berlini Világifjúsági Találkozóra készül Ifjúsági Szövetségünk minden tagja. Munkásifjúságunk a norma megszilárdítás sával, parasztfiataljaink a békearatás megszervezésével, tanulóifjúságunk a brigádmunkák teljesítésével. A nagyszombati Kovosmalt fzemi CsISz-csoportja kitartó felvilágosító munkát végzett a normaszilárdítás érdekében. Az eredmény nem maradt el. Striá és Hanica elvtársnők, akik három gépen dolgoznak, az ötéves terv harmadik évét október 28-ra befejezik majd- E gyönyörű felajánlás nyomán naponta újabb és újabb felajánlások születnek. A handlovai bányáízfiatalok sem maradnak le. ők is a békeharcosok első soraiba akarnak kerülni. Egyéni agitációval hívták fel a bányásztanulók figyelmét a legjobb kötelezettségvállalásokra. Abrahám elvtárs öt műszakot dolgozik le a VIT tiszteletére, Balázs elvtárs egy műszak alatt harminc csille szenet fog kiszállítani. Az üzemi csoport pedig az önkéntes, vasárnapi műszak keresetét, húszezer koronát a VIT gyarmati alapjára ajánlja fel. A köbölkúti traktorosok az első aratási napon 42 hektár gabonát arattak le. Még azon az éjjelen elvégezték a tarlóhántást is. A vasárnapi rohammunkával keresett ötvenezer koronát szintén a VIT gyarmati alapjára ajánlották fel. A párkányi járás 13 ifjúsági csoportja követi a köbölkúti traktorosok példáját. Elhatározták, hogv ők 150 000 koronát adnak a Világifjúsági Találkozó gyarmati alapjára. Ezt az összeget az EFSz-ben és az állami gazdaságokban végzett brigádmunkával keresik majd meg. így aztán a többiek között az ebedi fiatalok ezer brigádórát dolgoznak majd le. Tanulóifjúságunk az iskolai év befejezése után azonnal az EFSz-ek és az állami gazdaságok segítségére sietett. Több, mint hatezer tanuló jelentkezett aratóbrigádokbal — A bratislavai magyar tannyelvű pedagó.giai gimnázium a tanév sikeres befejezése után most a tornóci EFSz aratási munkáját segíti. A komáromi gimnázium és a dunaszerdahelyi középiskola tanulói pedig a környező EFSz-ek munkálataiba kapcsolódtak be. Ifjúságunk különösen a népünk kenyeréért folytatott küzdelem harcosa lett, hogy hazafias kötelességét a berlini Világifjúsági Találkozó jegyében, annak tiszteletére példamutatóan és eredményesen teljesíthesse. Vásárolj Fesztivál-bélyeget Három hét választ el bennünket a bérli harmadik Világifjúsági és Diáktalálkozó megnyitásától. A világ ifjúsága, közte a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is lázasan készül a nemzetközi ifjúságnak erre a nagy béketüntetésére. De ahhoz, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség delegációjának részvétele méltó legyen ifjúságunkhoz, nemcsak szervezetileg és politikailag kell mindent elkövetnünk, haneni anyagilag is. gazdasági és pénzbeli bebiztogának titkársága küldöttségünk gazdasági és pénzbzeli bebiztosítása érdekében tíz korona értékben fesztivál bélyegeket ad ki. Központi bizottságunk titkársága levélben felhívta az összes alapszervezeteinket, hogy rendeljék meg a Fesztivál bélyegeket és egyetlen tagunk 6em maradjon, aki ne járulna hozzá anyagilag a Csehszlovák delegáció sikeres részvételéhez a harmadik Világifjúsági Diáktalálkozón. A Fesztivál bélyeg kiadása lelkes megértésre talál. A Chemnicky-üzem ötszáz darabot rendelt. A Hronská Bystricai alapszervezetünk minden tagja megvásárolta és tagkönyvébe ragasztotta a Fesztivál bélyeget. Hozhatnánk a példák százait. De vannak olyan szervezeteink is, ahol a Fesztivál bélyegről még csak nem is beszéltek. Ilyen pl a plzeni orvosi fakultáson működő csoportunk, amelynek közel 300 tagja van és öszszcsen csak húsz Fesztivál bélyeget rendelt. Lehetséges volna, hogy ezek a csoportjaink megértették tagságunkkal az akció fontosságát? Nem. Ezekben a csoportokban sem a vezetőség, 6em pedig a tagság nem tárgyalta meg a központi bizottság titkárságának levelét. Ezek a vezetők és tagtársak lebecsülték az akció jelentőségét nem tartják szívügyüknek a berlini harmadik Világifjúsági- és Diáktalálkozó sikerét. Szükséges, hogy azok az alapszervezeteink is megtárgyalják a központi bizottság titkárságának levelét, amelyek eddig nem tették meg, vagy nem tulajdonítottak kellő jelentőséget ennek az akciónak. Alapszervezeetink vezetőségének a feladata, meggyőzni minden tagunkat arról, hogy tagsági becsületük kérdése az, hozzájárulnak e a Fesztivál bélyeg megvételével a Csehszlovák delegáció minél jobb részvételéhez a berlini találkozón. Bélyeget a járási vezetőségeknél kell beszerezni a befizetett pénz igazoló csekk felmutatásával. A tagsági igazolványba beragasztott, Fesztivál bélyeg nem csak azt fogja igazolni, hogy tulajdonosa hozzájárult a Csehszlovák delegáció sikeres részvételéhez a berlini Világifjúságiés Diáktalálkozón, hanem azt is, hogy a tagkönyv tulajdonosa a világi fjúság béketáborának harcosa. MARIKA Dani ezen az éjszakán a Marika mellett levő gépen dolgozott. Saját esztergapadját javították. Este, amikor bejött, mégcsak a hibát keresték rajta. A fogaskerekeknél nem volt valami rendben. Dani dühösen kifakadt. — Minek adnak az olyan ember kezébe gépet, aki tönkreteszi? Most visszamenjek vagy mit csináljak? Az öreg művezető csillapította— Két három óra alatt elkészül. Addig másik gépen dolgozol. No, gyere, megmutatom melyiken. Dani kelletlenül követte az öreget. Mikor meglátta, hogy Marika szomszédságába kerül, egyszerre nem találta olyan ellenszenvesnek a sajátjával jóval kisebb esztergapadot. A lány már dolgozott. Dani odalépett melléje. — Szép ez a virág — mondta, s beleszagolt a szekrényen álló friss ibolyacsokorba. Az ibolya szaga összevegyült az olaj ismerős, puha illatával, s Daninak egészen a fejébe szállt. Fütyürészve kezdett a munkához. # Nem tudta, mi van vele- Izgatottan dobogott a szíve. Máskor is lázba jött, amikar dolgozni kezdett, s jól esett forró kezébe venni a hideg vasat. De ez most valami más volt. Lopva a lányra nézett. — Ma meg kell mutatnom, mit tudok — gondolta. Azt hitte, még tíz perc sem tellett el, mikor két óra múlva odajött hozzá a művezető, s így szólt: — Na ugye megmondtam? Már készen is van a géped, mehetsz vissza dolgozni. Dani megrázta a fejét. — Most már itt maradok. Tudja, ez egy olyan ócska gép, hogv csak hetven-nyolcvan százalékot tudnak rajta termelni. Hát én megmutatom, hogy ebből is kihozom a kétszázötven százalékot. — Kinek akarod megmutatni? — kérdezte a művezető csendesen, s mosolyogva elballagottBizonyára a saját fiatalsága jutott eszébe... Teltek az órák, múlott az éjszaka. Milyen gyorsan megy az idő, amikor minden pillanatát betölti a munka. Dani ládájában szaporodtak a tükörfényes, remekbe-esztergált munkadarabok. Néha, mig a kés vágta a vasat, s nyomában lilán csavarodott le a forgács, lopva Marikára nézett. De igazán csak azért, hogy összehasonlítsa, melyikük amerikánerje pörög gyorsabban, melyikük cseréli ki' fürgébben a kész tengelyeket. Ügy látszik, Marika is kíváncsi erre, mert néha összetalálkozik a tekintetük. Ilyenkor elkapják a fejüket s erősebben figyelnek a gépre, pedig már húnyt szemmel is el tudnák végezni a megszokott, megszeretett munkát. Egyszercsak váratlan dolog történt. Dani este tíz óta először, leállította a gépet. Még az áramot is kikapcsolta. Marika rögtön észrevette, átkiabált hozzá: — Miért nem dolgozói, mi történt? A fiú bosszankodva vakarta meg a fejét. — Nincs munkám, úgy látszik, nem számítottak rá, hogy ennyit fel tud falni ez a kis gép. Nem készítettek ide elég anyagot- Vissza kell mennem a saját gépemre. Egy kicsikét még nézte a kis ' gépet, szinte szomorúan, hiszen úgy megszerette. Aztán elindult. — Hát Marika... Jó munkát továbbra is. A lány megszeppenten nézett rá egy pillanatig, majd hirtelen ő is abbahagyta a munkát, s Dani után szaladt. — Várj! Nézzük meg, háíha van a raktárban anyag. Hozunk, s akkor nem kell elmenned. A fiú boldogan felnevetett- — Nagyszerű! — S elszaladtak a raktár felé. Reggel maga Dani csodálkozott legjobban saját eredményén. Csodálkozott és örült neki. Marika meg örült az ő örömének. Igaz, soha Még így nem ment a munka. Több volt benne a dallam, a szín, a ritmus, mint máskor. Az öltözőbe sietve Dani megállt az esztergapadja mellett. Olajos kezével megsimogatta a szép, szürke gépet. Szinte hálás volt neki, hogy elromlott az este. A gyárkapuban megvárta Marikát. Együtt indultak el hazafelé- A lány hajára puha fényt szórt a korai nap. A munkába siető vidám emberek között fürge szellőcske bujkált, harmatosan a tavasz illatától. Fejük felett faágak himbálóztak, telve duzadó rügyekkel. Csupa fény volt az életi — Milyen szép, hogv mindennek lehet örülni! — szólalt meg a lány. A szájáról egy pillanatra sem hervadt le a mosoly. Tovább fűzte gondolatait. — A tavasznak, a munkának, az álmoknak ... . •. é6 egymásnak — tette hozzá a fiú csendesen. Többet nem szóltak, csak megJ szorították egymás kezét. Ügy tele volt a szívük, mint illattal és ígérettel az a ragyogó március. Calgóczi Erzsébet.