Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-10 / 159. szám, kedd

1951 Július 10 A kommunisták segítségével Azerbajdzsánban több mint 94.000 ifjú és leány tanul a Komszomol politikai köreiben és politikai iskoláiban, vagy mint egyéni tanuló folytat politikai önképzést. Az ifjúság különösen Lenin és Sztálin életével, forradalmi tevékenységével foglalkozik. A Köztársaság komszomol-szervezetei az egész oktatási év folyamán ellenőrizték a politikai oktatás hálózatának munkáját, igyekeztek elérni, hogy a foglalkozások magas eszmei \ színvonalon és szervezetten folyjanak le. A járási, kerületi és városi komszomol-bizottságok a pártszervezetek vezetésével és közvetlen segítségével komoly munkát végeztek a propagandisták kiválasztása és kiképzése terén: 4516 politikai iskola és tankör vezetője közül csaknem 50 százalék kommunista; több mint 120-an rendelkeznek magasabb képzettséggel. Á nyár beköszöntésével elérkezett az oktatási munka legfelelősségteljesebb időszaka, megkezdődtek az összefoglalók, melyek megmutatják, hogy meg tudtak-e birkózni a propagandisták a rájuk rótt komoly feladatokkal. Március-áprilisban Azerbajdzsán valamennyi járásában és kerületében értekezletet tartottak a Komszomolban működő politikai iskolák és tankörök propagandistái számára. Ugyanezen időben zajlottak le a te'rületi, városi és kerületi komszomol-bizottságok már sodtitkárainak értekezlete is. Az értekezleteken megvitatták az oktatási év befejezésének kérdéseit. Az értekezlet lehetővé tette, hogy feltárják a fogyatékosságokat. A Komszomol Központi Bizoftsága számos komszomollsta funkcionáriust küldött a járásokba, hogy azok a helyszínen gyakorlati segítséget nyújtsanak a szervezeteknek. Jelenleg szakképzett előadók tartanak előadásokat és felolvasásokat a politikai Iskolák és tankörök hallgatói előtt az oktatási tervben szereplő témákról. A Köztársaság járási, kerületi és városi bizottságainak többsége jóelőre kitűzte minden egyes politikai iskola és tankör számára a foglalkozások befejezésének időpontját. A nuhinszki városi komszomol-bizottság már áprilisban összeállította az összefoglalók lebonyolításának tervét. A kerületi könyvtárakban és olvasótermekben külön helyiségeket rendeztek be, ahol a propagandisták és a politikai körök hallgatói felkészülhetnek az összefoglalókra. A városi komszomol-bizottság előadói a legutóbbi két hónap folyamán, több min't 30 előadást és felolvasást tartottak. Példás munkát fejtett ki a „Kommunizmus" egyesített kolhoz komszomolista politikai köre. Az oktatási év végén erősen észrevehető, mennyit fejlődtek az ifjak és leányok. A Köztársaság komszomol-szervezeti oktatás terén elért sikereit a pártszervezetek állandó gondoskodásának köszönheti. Az azerbajdzsáni K(b)P Központi Bizottsága javasolta a pártbizottságoknak, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a járási, városi és területi komszomol-bizottságoknak. Számos járási pártbizottság, mint az agdasi, geogcsai, mir-basiri járási párt- és komszomol-bizottság értekezletet tartott a propagandisták részvételével, melyeken megvitatták az oktatási évad befejezése érdekében szükséges intézkedéseket. A bakui városi pártbizottság márciusban értekezletet tartott a kerületi pártbizottságok agitációs és propaganda osztályvezetőivel, melyen résztvettek a kerületi komszomol-bizottságok titkárai is. Itt is kidolgozták a tanév befejezésének minden problémáját. A komszomot-szervezetek sokat tanultak a mult tanév hibáiból és már most megindították az előkészületeket az új oktatási évadra. A folyó oktatási év sikeres befejezése lehetővé teszi a Köztársaság komszomol-szervezeteinek, hogy a pártszervezetek vezetésével és segítségével mindent megtegyenek a Komszomolban fotyó politikai oktatás új évadjának iól megszervezett megkezdése érdekében. m sm — Haladó idők nagyszerű küzdelme Termelés A takarékossági rendszer—a gazdálkodás szocialista módszere Ä szovjet társadalom, amelynek gazdasági alapját a szocialista gazdasági rendszer és a termelőeszközök társadalmi tulajdona alkotja, a világ leghaladottabb, s egyben legtakarékosabb társadalma. A kapitalista társadalomban, ahol magántulajdon uralkodik, a kizsákmányoló osztályok eltékozolják azokat az óriási értékeket, melyeket a népi tömegek munkája hozott létre. Lenin a kapitalista gazdaság jellemzéséről ezt írta: „Milyen irtózatos munkatömeg vész most kárba az egész kapitalista termelés könnyelműsége, zűrzavara folytán." A szocialista gazdasági rendszer a kapitalizmussal ellentétben minden feltételt biztosít a társadalmi munka legészszerübb felhasználására és az azzal való takarékosságra, a termelés célszerű folytatására- A szovjet emberektől idegen a pazarlás, mert életbevágó érdekük fűződik a társadalmi eszközök észszerű felhasználásához. Munkájuk szerves része lett a takarékossági rendszer. A városi és falusi dolgozók, akiket Lenin-Sztálin pártja nevelt, tudják, hogy a taka-ékosság lankadatlan érvényesítése a szocialista állam erejének és szilárdságának, a társadalmi vagyon és a nép jóléte növekedésének egyik legfőbb forrása. A szovjetemberek teremtő kezdeményezése egyre világosabban megnyilatkozik abban a harcban, amely a népgazdaság minden területéna szocialista felhalmozások növeléséért folyik. A legklönfélébb iparágakat ragadta magával a nyers- és segédanyagok komplex megtakarításáért folyó verseny, meIvet Lidia Korabelnyikova és Fjodor Kuznyecov kezdeményezése indított el. Az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság dolgozói Sztálin elvtárshoz Intézett leveleikben kötelezik magukat, hogy a termelés tartalékait még jobban kihasználják az eredmények növelése, az önköltség csökkentése és a terven felüli felhalmozások elérése érdekében. A harkovi gépgyár kollektívája, például versenvt indított a fémek és más nyersanyagok megtakarításáért. % A megtakarítás rövid idő alatt 30 tonna vaslemez, 40 fonna minőségi hengerelt árú, 120 tonna acélnyersvas, nagymennyiségű aluminium, bronz, nyersolaj, benzin, cement és üveg volt. Az idfutszki cipőgyár dolgozói 20.000 pár cipőfelsőrészt készítettek megtakarított nyers- és segédanyagokból. A Bolsevik Párt azt tanítia, hogy a takarékosság nem rövid lejáratú kampány, hanem a szocialista gazdasági rendszer sajátossága, melyet minden módon erősíteni és fejleszteni kellNagy leientősége van az álló- és forgóeszközök takarékos felhasznáíásáért folyó harcnak az építőiparban. A takarékosság! rendszer betartása azt jelenti, hogy könyörtelenül harcolunk a pazarlás, a magas termelési önköltség és a költekezés ellen. A szocialista gazdálkodás bolsevik stílusának lényegéhez tartozik a reánk bízott, ügynek állami szempontból mélyen átérzett kezelése, az a törekvés, hogy ne csak teljesítsük, hanemtúlteljesítsük a tervet, hogy elsősorban az egész állam érdekeit tartsuk szem előtt. A felhalmozásokat, az állami eszközök helves felhasználásáért folvtatott harcban fontos szerepet töltenek be a pénzügyi és hitelműveleti tetvek. Minden dolgozó kötelessége szigorúan ügyelni az anyagi és pénzeszközök felhasználási rendiét szabályozó tőrvénvek betartására, harcot kell folvtatniok a pénzügyi fegyelem megsértő! ellet, mindazok ellen, akik tékozolni próbálják a nép pénzét. Ebben komoly feladat hárul a dolgozók küldötteinek helyi szovfetfelre. A Kommunista Párt és » szovietkoimány a szovjetapparátus és gazdasági élet bármely területének dolgozóitól megkövetelt, hogy bátran tárják fel és küszöböljék ki a hibákat, megköveteli, hogv az állam minden nagy és apróbb ügyét egyformán a szívükön viseljék. Megköveteli a nép hűséges és igaz szolgálatát. A takarékosságért folytatott harc az egész ép közös ügye, amelybe be kell vonni a dolgozók széles tömegeit. „Szükséges — tanítia Sztálin elvtárs, — hogy ^'"den egyes munkás, minden egyes becsületes paraszt, segítsen a Pártnak és a kormánynak a takarékossági rendszer megvalósítáLobognak a zászlók. Gyönyörű plrosszínű zászlók. Vándorzászlok. Minden járásban. Egyszer az egyik községben, máskor a másikban jelennek meg. Mindenütt ragyogó szemmel, büszkeséggel néz rá a falu népe. Dolgozók, kis- és középgazdák. A szocializmus építői. Akik megértik az új idők szavát. Akik a falvakat is beakarják kapcsolni a haladásba. Kiemelni a régi- idők mocsarából, ahová még a jobbágy időkben süllyesztették a főúri rendek, nem törődve semmivel, csak saját önzésükkel. A régi, önző társadalmi rendekben, akár a rabszolgatartó, akár feudalista vagy kapitalista társadalmi-rendben, szintén lobogtak zászlók, folytak küzdelmek, szebbnél szebb nevekkel jelölve a célt, meilyet jelképeztek. Azonban kezdve a római sasoktól, a feudális idők színpompás jelvényein át a nácik hókusz-pókusz jelvényéig, vagy Titó, Franco, Truman mostani jelvényeiig, 'mind-mind álszenteskedve elfödni igyekeztek, vagy igyekeznek az igazi célt, ami nem más, mint az uralmon lévő mágnások, bankárok, tőzsdések, főurak, főpapok, önző érdekelnek biztosítása. Azonbian a szocializmus, Marx, Lenin, Sztálin tanítása egyre szélesebb néprétegek szemét nyitja ki... Ma nár nemcsak az Ipari munkásság kezd tisztán látni, hanem a mezőgazda társadalom is. Hiába igyekszik a reakció sokszor a hitet, a vallást, a nemzeti érzést álszent módra fölhasználni, napról-napra megtépázottabban leng a zászlaja ... Ezzel özemben napról napra diadalmasabban lengenek a haladó idők zászlói a szabad népek országaiban. És ezek a zászlók nem rombolásra, pusztításra ingerelnek, nem ádáz harcok diadalát hirdetik, melyek az uralkodó társadalmi rendnek önző hasznot, millióknak halált, pusztítást okoznak, hanem a munka diadalát. Ezek a vándorzászlók kőrútjukon a járások falvaiban munkára buzdítanak. A szabad népek dolgozói megértik, hogy a munka jelenti a haladást, a munka hozza magával az általános jólétet, a munka biztosítja a világbékét. A szabad népek dolgozói tudják, hogy a lelkiismeretes munka a legjobb fegyver a reakciósok harci készülődései ellen. Tudják, hogyha becsületesen dolgoznak, hasztalan támasztják föl a náci generálisokat, hiába fegyverzik föl Nyugat-Németországot: a béketábor győzni fog . • Hasztalan az atombomba, hirdetik a munka-zászlók diadalmasan. A dolgozó milliók résen állnak. Nemcsak a' szabad országokban, hanem a reakció járma alatt nyögő országokban is, ahonnan reménykedve néznek a dolgozók felénk. Ezt hirdetik a vándorzászlók, melyek mindig azokban a községekben lengenek, ahol a beszolgáltatást a legpéldásabban teljesítették. Ezért néznek ezekre a zászlókra oly diadalmasan a kis- és középgazdák. Fáradságos, becsületes munkájuk diadalának jelvényei, ezek a zászlók. Dicsőség ezt a zászlót megszerezni. És a legnagyobb dicsőség ezt a zászlót megtartani. Azért nézték Csorna község kis- és középgazdái oly büszkén a hozzájuk érkező zászlót, amelyet azért hoztak a füleki járás vezetői e kis községbe, mert jelenleg legjobban áll a beszolgáltatások pontos teljesítésében.. i Az ünnepélyesen kidíszített kultúrteremben a díszes szónoki emelvényen ott leng a zászló ... Piros... Az erőt, akarást, lendületet fejezi ki ... Körülötte virágok. Mögötte ott állnak a járás vezetői... A Kommunista Párt helyi szervezetének elnöke megnyitja az ünnepélyt... A járás vezetői sorban méltatják a kis- és középgazdák kitartó munkáját. Legyenek a zászlókra büszkék a gazdák és igyekezzenek megtartani minél hosszabb időre, állva a nemes versenyt a járás többi községeivel.. A munkából érkező gazdák önérzetesen nézik a zászjót, mely kifejezi munkájuk szocializmust építő lendületét és erejét. Arcukon elszántság van. Igen. Igy, sőt még jobban akarnak továbbra is dolgozni. Megértik, hogy munkájuk nemcsak a naguk, családjuk, a község jólétét segíti elő, hanem a világbékét is őrzi... Nem fogják maguk között megtűrni a károgó reakciós elemeket, a szabotőröket, feketézőket, az EFSz ellenségeit, azokat, akik a beszolgáltatás ellen suttognak mindenféle rémhíreket ... Akik szép szavak alá rejtve önzésüket, mindent megtesznek, hogy éppen a mezőgazdasági népréteget eiidegenítsék a szocializmustól. Ezeknek e sötét elemeknek, melyek ha csekély számban is, még meghozódnak falun és országszerte, hadd szúrjon szemet a munka zászlajának dicsőséges lobogása ... Rettegnek e zászlók piros színétől és lendületes lobogásától, mely az önző haszonlesők, dologtalanok pusztulását hirdeti.. Mi haladó, dolgozó, szabad emberek pedig legyünk büszkék e zászlóra, öntsön belénk biztonságot, elszántságot a további küzdelemre. Lengjenek tehát a munka zászlai.. * Vándoroljanak a jóteljesítményű falvakból a jobbteljesítményű falvakba, míg meg nem érkezik világszerte a munka, a becsület, a szabadság, ae általános jólét teljes diadala! Lóska Lajos. Martin Andersen NexSi FIZETŐNAP (1897.) Az erdő mély álomba merülve pihen a dombok felett, fehéren és idomtalanul, habos hótakaróba burkolva; csak ahol madarak bolygatták meg a havat, bámul egy-egy kopár, fekete ág, ridegen maga eje. Hóval vannak borítva a tátongó v szakadékok, meredek sziklafalak. A karcsú borókák meggörnyednek a rájuk boruló fehér kristályok súlya alatt. Hóleplük hűvösségében lassan érlelődnek a kökénybokrok bogyói. A domb alatti hatalmas kőbánya előtt magasan fekszik a hó. A munkások a sziklák közelébe 6em férkőzhetnek, mielőtt a havat el nem takarítják. A fenyők ágairól hosszú jégcsapok függnek alá. A bozótok mentén, rétek fölött, földeken, egészen a jégzajlatos tengerig mindenütt vastagon fekszik a hó. És a nap olyan szelíden, olyan bágyadtan, erőtlenül fénylik a fehérség fölöt+ mint vén anyóka mosolya. Lent a tengerparton egy apró falu nyújtózik. Létezését a szikláknak köszönheti és a házak ablakai mint éber szempárak fordulnak a kpbánya felé. A talaj rossz, köves, fit még a kövek is kennyérré válhatnak és hétrőlhétre megadják, ami az élethez múlhatatlanul szükséges. Többet soha, néha kevesebbet. De rendszerint fntja. A háztetők vörösen izzanak a fehér havon. Vörös és fehér, — mintha a szegénység tiszteletére zászlódíszbe öltözött volna az egész falu. Távol nyugaton most áldozik le a nap, a fehér vidék fölött könnyű, rózsaszín pára lebeg. A kis község minden kéményéből füst, — kék füst — száll nyílegyenesen a levegőbe, mintha a szeszélyes istenek kegyesen elfogadták volna a szegény emberek szegényes ajándékait. Sistereg a trágya, sárgult fű, moszat, a tűzhelyek fellobbannak. Vidáman és készségesen lobog a szombati tűz, hogy elkészítse mindazt, amit a családfenntartó hazatérőben vásárolni fog. A gyerekek várakozásteljesen figyolik a tüzet, amely pajkosan verődik vissza a nagy szemekben, fénylő orrocskákon. Az anyák nyugtalanul nézegetnek ki a konyhaablakon. Most ment le a nap; a hazatérőknek már úton kellene lenniükl A kanyargó országút majdnem a kőbányáig szabad szemmel követhető. Hol marad a lassan hullámzó sereg? Ebben az időben máskor már úton vannak. Csak nem tértek be valahová útközben? Irgalmas egek! Csak azt nem. Néhány asszony a kezét tördeli, van aki szitkozódik, néhol egy gyerek felsír az éhségtől, — messzehangzó sírássaL A munkások jól látták a lenyugvó napot és a házikókból felszálló füstöt is. Mindent rendbeszedtek már, szerszámaikat félretették. Most csoportokba verődve álldogálnak és várják Igy élünk mi A katana tt népi demokratikus rendszerben ügy él, ahogy a m-ultban sohasem élhetett. A katonának a múltban joga sem volt és a tisztek nem hagtyák & katonát gondolkodni tanulni, hanem csak azt kellett vakon teljesíteni, amit a burzsoázia katonatisztjei diktáltak. Ma úgy sporttéren, mint politikailag fejlődünk a katonaságnál. Müvlnyájan örömmel teljesítjük hazafias feladatunkat, mert mindnyájan szeretjük otthonunkat, merefóetnkeft inig akarjuk védeni azámumkra a békét. A bajtársi viszony 1* a hadseregben olyan, mint amilyen a múltban sohasem volt Ha már nem kötnek ki senkit, nem tesznek nemzetiségi vagy más különbségeket katona és katona között. Mindannyiunkat egy akarat füz össze: békét akarunk és a békét megvédjük. Tóth FerdbtM közkatona. sában. az állami tartalékok fosztogatása és szétforgácsolása elleni harcban . • r A szovjetemberek aktív résztvesznek az 1951. évi terv teljesítéséért és tú'teljesítéséért indított 6Zocialista munkaversenyben. A szovletnép LeninSztálin pártjának vezetésével harcol a szocialista gazdaság további felvirágoztatásáért, a társadalmi vagyon gyarapításáért és a kommunista építés újabb sikeréért. . kenyéradó gazdájukat. A kastély fl domb lábánál fekszik, onnan kell jönnie. Az ördögbe is, miért nem kapja meg verejtékkel keresett garasait idejében az ember?! Csak nem utazott el megint, mint mult szombaton!' Kutyája kíséretében végre megjelenik. Bőrzacskót tart a kezében, ma úgy látszik megkapják pénzüket. Jó félóra alatt haza is érhetnek a hetibérrel; az út lefelé halad és ha nyolc korona csörög a nadrágzsebben, könynyen fut az ember. Kenyéradójuk szemlét tart • heti munka fölött; burkolatkövek, apró kavics,, lépcsőkövek. Kiszidja őket egy halom apró kavics miatt, amelyet nem szórtak szét egyenletesen a földön, így a mérték nem iehet becsületes. A svéd Anders lehajtott fővel tűri a szidalmakat; reméli, hogy Hymódon kár nélkül megússza szerencsétlen mesterkedését. Mert a kőbányatulajdonosnak most jogában állna a tisztességes, becsületes ölmérték- helyett szemmértéket alkalmazni. Elgondolkozva nézegeti a svédei — Legyen, ez egyszer elfogadom. Nem megyek tönkre azon a pár garason, amivel meg tudsz csalni engem Anders^ — jegyzi meg jóindulatúan, mialatt a pénzeszacskó száját kioldja. Ebben a pillanatban csengetyfiszó hangzik fe! a domb felől, egy szán robog gyors iramban a kastélyból vezető úton. Hosszú bundába öltözött jókedvű fiatalember ugrik ki belőle. A kőbányatulajdonos fia. — Nem jönnél velem * városba apám? „kérdi vidáman. — Nagy kártyacsata lesz ma a kaszinóban." — Nincs pénzem, — feleli az öreg. Fia, csizmája orrával a bőrzacskó felé int, de az apa megcsóválja fejét és sorjában szemügyre veszi munkásait. — Bolond beszéd, öregem! A munkások nyugodtan várhatnak hétfőig is! — mondja hetykén a fiú. — Ma este bőven kereshetünk: a mészárosmester be van állítva már és ezenfelül új játéktársunk ls van — egy nagykereskedő. Múltkori vereséged ki kell köszörülni minden áron. A kőbányatulajdonos egy pillanatig tétovázik. Azután mégis a zacskóba nyúl, hogy az első munkás bérét kifizesse. Ekkor hirtelen megérzi a felé irányuló tekintetek fenyegető tüzét Az arca kemény és barátságtalan kifejezést ölt. — Hétfőig várunk a kifizetéssel emberek, — mondja kurtán. Beszáll a szánba fia mellé és csengetyűszóval elrobog. A munkáscsapat a kanyargó országút mentén sorokban hullámzik a tengerparti házacskák felé. A házakban már kigyúltak a lámpák. Fáradtan, görnyedten baktat a szótlan sereg — szomorú illusztrációja annak a tételnek, hogy a járás lényegében szüntelen esés. Gyorsan közeledő csengetyfiszó hallatszik megint a munkások mögött; kenyéradó gazdájuk nagy kutyája ugatva száguld.el mellettük. Lekapják sapkájukat, érzéketlenül éa nehézkesen. még mielőtt a szán beérte volna a csoportot, — felismerik urukat a kutyáróL Lassan egyenesedik fel egyik a másik után. Felteszik sapkájukat és fáradt, fásult pillantással néznek a szán után, mialatt az a szürke, hajlott tarkók sorfala mellett elrobog. Csak a sorelső nem mozdul, nem is nyúl sapkája felé. — Kötekedő alak, — mondja a köbányatulajdonos. — Azokhoz a szocialistákhoz tartozik, akikből olyan sok van odaát. De kiadom az útját — csak ne legyen többé szükségünk rá. Fia az ostor után nyúl, vidáman megpattogtatja a munkás feje fölött és zsinórjával lesodorja a szürke sapkát, amely az útszéli árokba gurul. Fordította: Steckl Mária.