Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-05 / 156. szám, csütörtök

1951 július 5 ÜJ SM 3 <f ^ ^ ki-Zrfa ® áttett a CKínai Qléftkäztáimság! f'Ajiit Jüaa @e Tmnif elnök! Harmincadik évfordulóját ünnepli a nagy kínai nép dicsőséges harcainak szervezője és vezetője: a Kínai Kommunista Párt. Az egész nemzetközi mun­kásmozgalom, az egész haladó emberiség együtt ünnepel a Kínai Kommunista Párttál, amely a Szovjetunió vezette béketábor egyik legjelentősebb tényező­je, a béketábor győzelmének egyik fontos kovácsa. A népek a Kínai Kommu­nista Pártban a nagy kínai forradalom győzelmének kiváló szervezőjét, a gyar­matok népeinek felszabadulásáért folyó küzdelem példamutató harcosát ün­neplik és Mao-Ce-Tungban a nagy Sztálin hű tanítványát és barátját, a lenini­sztálini tanítások hűséges követőjét tisztelik. A Kínai Kommunista Párt története valójában a kínai forradalom története. A kínai nép lerázta magáról a Kuomintang-igát és ahhoz a párthoz csatlako­zott, amely több mint két évtized kemény küzdelmeiben bebizonyította, hogy a nép pártja a nemzeti érdekek legkövetkezetesebb védelmezője. A Kínai Nép­köztársaság az imperializmus elleni harc hatalmas támaszává lett. A felsza­badult Kína: a békéért folyó harc nagy zászlóvivője is. A Szovjetunió és Kína összefogása olyan erős, hogy hozzá foghatót nem ismer a világtörténelem és ezért képes megvédeni a világbékét. A Szovjetunió Kommunista Pártja Pzponti Bizottságának üdvözlő távirata a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A Szovjetunió Kommunista Pártj ának Központi Bizottsága a következő üdvözlő táviratot küldte a Kínai Kommunista Párt 30. évfordulója al­kalmából: „A KÍNAI KOMMUNISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Peking A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága forrón üd­vözli és köszönti a testvéri Kinai Kommunista Pártot megalakulásának 30. évfordulóján. A Kínai Kommunista Párt, amelynek élén olyan kipróbált reafr áll. mint Mao Ce Tung elvtárs, hősies küzdelemre lelkesítette és szervezte a kinai népet hazája szabadságáért és függetlenségéért és a béke és szocializmus hatalmas táborára támaszkodva, lerázta az áruló, reakciós Csang Kai Sek-klikk, valamint a külföldi imperialisták igáját. A kinai nép történelmében először vált országa urává. A Kinai Népköztársa­ságban a Kommunista Párt vezetésével kikérésén valósítják meg a nagyarányú agrárreformot, valóraváltva ezzel a parasztok évszázados álmát. Az országban nagy átalakulások mennek végbe, amelyek a nép békés és boldog életének biztosítására irányulnak, megszilárdul az új, népi demokratikus rendszer. A kinai nép a békés építés frontján végzett munkájával és azzal, hogy állhatatosan védelmezi országa függetlenségét az imperialista agresszorok részéről történő újabb leigázás! kísérletekkel szemben — hozzájárul az egész imperialistaellenes béketábor megerősítésének ügyé­hez. Kína dicső Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmus nagy tanítá­sai alapján tömörülve, soralt sikereken tovább szilárdítva, a kommunisták tömegeit a proletár internacionalizmus szellemében nevelve, a béke, a de­mokrácia és a szocializmus ügyének győzelmébe vetett törhetetlen hittel felfegyverezve fogadja harmincéves jubileumát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága további sikereket kíván a Kinai Kommunista Pártnak abban a tevékenységében, amely a független, demokratikus Kína építésére, a béke megvédésére irányuk Éljen Kína hős Kommunista Pártja! Éljen a nagy kinai nép! Éljen a Szovjetunió és Kína népeinek megbonthatatlan barátsága! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA." A bolgár nép emlékünnepséget rendezett Georgi Dimitrov halálának második évfordulója alkalmából Vasárnap este a szófiai Nemzeti J Színházban ünnepi esten emlékeztek J meg Georgi Dimitrov elvtárs, a bol­gár nép vezetője és nevelője halálá­nak második évfordulójáról. Az ün­nepség részvevői kétperces néma csenddel adóztak Dimitrov elvtárs emlékének, majd dr. Mincso Nejcsev elvtárs, külügyminiszter, a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezető­sége Politikai Bizottságának tagja mondott emlékbeszédet. Részletesen ismertette Dimitrov elvtársnak, a bolgár munkásosztály nagy fiának életét és tevékenységét és a Bolgár Kommunista Párt nevé­ben beszámolt arról .hogyan teljesí­ti a bolgár dolgozó nép Dimitrov elv­társ végakaratát. Népünk — mondotta —• Georgi Dimitrov elvtárs halálával leghűbb fiát vesztette el, vezetőjét a mon­archofasiszta reakció és a barbár német imperializmus ellen vívott ne­héz harcban. Mint a Hazafias Arc­vonal kezdeményezőjének és meg­alapítójának, nagy szerepe volt ab­ban, hogy népünk haladó és demo­kratikus erői szorosan összefogta. K éís a Bolgár Kommunista Párt ve­zetésével — a dicső Szovjet Hadse­regnek a hitleri hordák felett ara­tott fényes győzelme által megte­remtett rendkívül kedvező körülmé­nyek között •—, megdöntötték a monarcho-fasiszta uralmat és a ma­guk kezébe vették az ország sorsát. Rámutatott, hogy a népi hatalom piegteremtése és a népi demokrati­kus állam megszervezése Georgi Di­mitrov közvetlen irányításával tör­tént. Georgi Dimitrov elvtárs lelkes és következetes harcosa és zászlóvivője volt a bolgár-szovjet barátságnak. Arra tanított bennünket, hogy szüntelenül mélyítsük és szilár­dítsuk népünk barátságát a Szov­jetunió népeivel, mert ez döntő feltétele nemzeti függetlenségünk megőrzésének és gazdasági, vala­mint kulturális felemelkedésünk­nek. Idézte Dimitrov elvtársnak még 1937-ben mondott szavait, amelyek szerint „ninos és nem is lehet pon­tosabb ismérve annak, ki a barátja ki az ellensége a munkásosztály ügyének, ki a híve és ki az ellen­fele a demokráciának és a békének, mint a Szovjetunió iránt tanúsított magatartás", majd rámutatott: Tito Kardelj—Rankovics fasiszta ban­dája az angol-amerikai imperialisták szovjetellenes ügynökségeként leple­ződött le. A titóisták a nemzetközi reakció eszközei, a munkásosztály és saját népünk ellenségei. Georgi Dimitrov elvtárs — foly­tatta — elszánt és következetes har­cosa volt a proletárnemzetköziség­nek a rothadt burzsoa-nacionalíz­mussal szemben. Nejcsev elvtárs így fejezte he be­szédét: Munkás és békés népünk Georgi Dimitrov elvtárs, majd az ő halála után leghívebb tanítványa és utóda, Vlko Cservenkov elvtárs vezetésével szüárdan és biztosan áll a demokra­tikus népek táborában, a béke, a demokrácia és a szocializmus front­ján. Ezután az ünnepség résztvevői egyhangú lelkesedéssel üdvözlő táv­iratot intéztek Sztálin elvtárshoz. k Korea! Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát az ENSz eié terjesztették Pak-Hen Jen, a Koreai Népi Demo­kratikus köztársaság külügyminisz­tere az Egyesült Nemzetek Szerveze­téhez nyilatkozatot intézett, amely a következőket tartalmazza: „A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya már néhányszor tiltakozott az ENSz előtt a koreai lakosság tömeges legyilkolása és a koreai nép ellen elkövetett állatias kegyetlenségek ellen, amelyeket az amerikai és Li-szin-mani csapatok pa­rancsnoksága követett el Koreában és követelte, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete tegye meg a szük­séges intézkedéseket e gonosztettek megszüntetésére. A világ közvéleményének felhábo­rodása ellenére az ENSz nem veszi figyelembe a koreai népi demokratikus köztársaság kormányának tiltakozá­sait és ezért az állatias gonosztettek Koreában folytatódnak és egyre na­gyobb méreteket öltenek. Közismert tény, hogy a koreai beavatkozás kez­dete óta az amerikai parancsnokság a békés koreai lakosság ellen nagyszá­mú repülőgépet vetett harcba, ame­lyek barbár bombázással számos ko­reai várost és falut, valamint a lakos­ság tízezreit elpusztították. Közismert dolog az is, hogy Korea északi részé­nek ideiglenes megszállása alatt az amerikai és li-szin-mani csapatok ál­latias kegyetlenséggel bántak a bé­kés lakossággal és Észak-Korea sok lakosát halálra kínozták és elpusztí­tották. A beavatkozók visszavonulá­sakor Szin-Szen-Mo, a li-szin-mani bábkormány hadügyminisztere, ameri­kai urai parancsára megparancsolta a katonáknak, hogy a visszavonuláskor lőjjék agyon az összes békés lakoso­kat, akik a népi demokratikus kor­mány hívei, korra és nemre vaió tekin­tet nélkül. E gonosztevő parancs végrehajtása következtében Észak­Korea sokezer ártatlan civil lakosa pusztult el. A Koreai' Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya e nyilatkozatával felhívja az ENSz figyelmét egy olyan gonosztettre, amely külön helyet fog­lal el a beavatkozók állatias, gaztet­teinek 6orában E? a "gonosztett abban áll, hogy a civil lakosságot erőszako­san elhurcolják a megszállt észak­koreai területekről délre. A beavatko­zók és a li-szin-manisták a lakosság­nak ezt az elhurcolását rendszereseit nagyméretekben végzik az amerikai parancsnokág rendeletére. Már a beavatkozó csapatok 1950 decemberi visszavonulásakor az ame­rikai parancsnokság előrelátva az Észak-Korea meghódítására irányuló terveinek csődjét, elrendelte, hogy azokat a területeket, amelyekből vissza kell vonulniok, elpusztítsák és a civil lakosságot délre hurcolják,- ' hegy ez­által a koreai népi demokratikus köz­társaságot gyengítsék. Csellel, fenye­getésekkel és erőszakkal az észak­koreai lakosok száze» reit hurcolták el a déli tartományokba. E lakosok kö­zül sokan megfagytak az úton vagy éhenhaltak, valamint sokat közülök megöltek az amerikai légi kalózok, akik a fegyvertelen lakotságon vé­geztek lőgyakorlatokat. Azokat, akik élve maradtak, külön táborokban tart* ják fogva. Szavahihető. hírek 6zerint Észak­korea békés lakosainak százezrei pusztulnak el ezekben a táborokban. Csupán dél Csuricsen tartományban 77 ilyen tábort létesítettek, amelyek­ben 908.834 északkoreai lakost tarta­nak fogva. Áprilisban Csedzsudo-szlgetén to­vábbi 160 tábort létesítettek, ame­lyekben 80.442 északkoreai lakost tartanak fogva. Hét tábort létesí­tettek Kodzsa-szigetén, ahol 82.406 személyt tartanak fogva. Nincs kétség afelől, hogy az ame­rikaiak és délkoreai segítőtársaik a lakosság kényszeráttelepítését Észak-Koreából Dél-Koreába nem­csak katonai okokból végzik, ha­nem ezzel messzemenő politikai cé­lokat követnek. A beavatkozó csa­patok parancsnokságának ezek a gonosztettei, amelyek sértik a leg­alapvetőbb emberi jogokat és hallat­lan károkat okoznak Korea békés civil lakosságának, valamint a be­avatkozók egyéb gonosztettei, az ENSz nevének leple alatt folynak. Ezzel kapcsolatban a Koreai Népi Demokra'lktis Köztársaság kormá­nya ismét követeli, hogy a koreai fegyveres idegen beavatkozást szün­tessék be, hogy a beavatkozók és li-szin-manisták által elkövetett ál­lati kegyetlenségekért felelős hábo­rús bűnösöket állítsák bíróság elé és az Észak-Koreából erőszakkal el­hurcolt cfvil lakosságot engedjék vissza otthonukba. Irán nem ismeri el a hágai nemzetközi bíróság határozatainak érvényességét A nemzetközi bíróság június 30-á n tartotta első ülését, annak a „pa­nasznak" megtárgyalására, amelyet Anglia emelt az iráni kormánynak a volt Angol-Iráni Olajtársasággal kapcsolatos eljárása miatt. Irán hi­vatalos képviselői nem l» vettek részt az ülésen, mert a kormány nem tartja illetékesnek ezt a bírósá­got az államosítás ügyének tárgya­lására. Az ülésteremben azonban je­len volt két iráni állampolgár, aki­ket megfigyelökül küldtek Hágába. A nemzetközi bíróság ülésén is­mertették Angliának az iráni kor­mánnyal szemben emelt „igényeit". Ezzel kapcsolatban az „Ates" című teheráni lap felháborodással emléke­zik meg arról, hogy az angol kor­mány minden lehető módon fenye­geti Iránt: hadihajói ágyúinak csövét iráni terület felé fordítja, angol ka­tonákat tart készenlétben Basrában és ejtőernyősöket Cyprus s/.igetén, gazdasági és pénzügyi blokád alatt tartja Iránt és ugyanakkor a nem­zetközi bíróságnál „panaszkodik". Ha a nemzetközi bíróság azért ala­kult, hogy nemzetközi szélhámoso­kat támogasson, akkor mi sohasem ismerjük el határozatainak érvé­nyességét — írja a lap. Morisson fenyegető levele az iráni kormányhoz Stepherd angol nagykövet átadta az iráni külügyminiszternek Moris­son angol külügyminiszter levelét. Az USA kommunista pártjának vezetőit letartóztatták Az USA kommunista pártjának 11 vezető funkcionáriusa közül heten július 2-án reggel a szövetségi bíró­ság épületébe érkeztek, hogy meg­kezdjék börtönbüntetésük letöltését. A többi négy nem jelent meg a bí­róságon. Az ügyész kérelmére Ryan bíró parancsot adott ki, hogy a négy funkcionáriust letartóztassák és értük letett 80.000 dollár kaució állam javára esik. Harry Sycker védő tiltakozott ügyész azon kérelme ellen, hogy kommunista párt négy vezető funk­cionáriusát azonnal letartóztassák. az Ebben a levélben a brit külügymi­niszter azt állítja, hogy az iráni kor­mány intézkedései „az iráni hatósá­gok beavatkozását jelentik az An­gol-Iráni Olajtársaság normális mun­kájába". Morisson szerint az államo­sítás ügyét „vizsgálat alatt állónak" kell tekinteni mindaddig, amíg ezt a hágai nemzetközi bíróság megvitat­ja. Közli még: minden tartályhajó­nak megparancsolták, hogy hagyja el Abadant, mégpedig azért, mert a tartályhajók kapitányaitól elismer­vényeket kértek az olaj átvételéről. Morisson levele fenyegetéseket tartalmaz az iráni kormány felé, „Az iráni kormány mostani politiká­ja — írja Morisson komoly követ­kezményekre vezet." A teheráni sajtó arról ír, hogy a Mauritius angol cirkáló továbbra is I iraki vizeken, az abadani olajfinomí­tóval szemben lévő kikötó'ben horgo­nyoz. Az angol cirkáló és az iráni part között horgonyt vetett a Peleng ne­vű iráni hadihajó. Az iráni partvé­delem megakadályozta az angol cir­káló tisztjeinek egyiket abban, hogy motorcsónakról iráni partra lépjen. Németország Kommunista Pártjának képviselői fsövetelik a Szabad Német Ifiusági Szövetség megszüntetésének visszavonását Németország Kommunista Pártjá­nak képviselői Nyugat-Németország szeparatista államának parlamentjé­ben javaslatot terjesztettek elő a Sza­bad Német Ifjúsági Szövetség a bon­ni bábkormány által elrendelt tör­vényellenes és jogtalan megszünteté­sének visszavonására. Ezenkívül java­solták, hogy Nyugat-Németországban tiltsák be a fasiszta és katonai szer­vezetek működését. Javaslataikat a kommunista képviselők alátámasztot­ták az úgynevezett bonni alkstmány­nyal, mely tilt mindenféle gyüleke­zést, amelyek megszegik ezen alkot­mány rendelkezéseit, melyeknek cél­ja a nemzetek közötti megértés. A kommunista képviselők kimondottan követelik, az úgynevezett »Első légió* és »Grossdeutsch!and« nevű egyes®* letek feloszlatását. Véget ért a békevédelmi nemzeti kongresszus Csikágóban Július elsején a békevédelmi nem­zeti kongresszus befejezte munkáját. A kongresszus számos határozatot hozott, amelyek az Egyesült Álla­mok békevédelmi mozgalmának ki­fejlesztését és megszilárdítását cé­lozzák. A kongresszus résztvevői egyhangúlag olyan határozatot hoz­tak, amely az USA egyszerű embe­reinek békevágyát fejezi ki. A kongresszus ugyancsak egyhan­gúlag békeprogrammot fogadott el, amely a koreai béke helyreállítását, valamint a nagyhatalmak közötti azonnali tárgyalások megindítását követeli az összes ellentétek elsi­mítására, valamint a lefegyverzés ellenőrzését és a tömegirtó fegyve­rek elpusztítását. A kongresszus továbbá felhívást intézett az amerikai munkásokhoz, hogy tömörüljenek egységes békearc­vonalba a háborús gyujtožaíók m-*o

Next

/
Thumbnails
Contents