Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-04 / 155. szám, szerda

2 UJSZO Az évvégi záróvizsgák után : A jövő tanévben még nagyobb lelkesedéssel veszünk részt az iskola munkájában Ä fülek! magyar nyelvű középiskola 1951 július 4 A háromdimenziós film gyártásának sikerei záróvizsgáit ünnepi keretek között | lesz, 3 tanuló a kohászatban, egy a tartották meg. A vizsgákon megie­lent az iskolaügyi mc iízotti hivatal, a kerületi tanfelügyelőség képviselője és a Párt járási alelnöke. A 17 vizsgázó közül 13 kitüntetéssel, négyen^ megtelelő eredménnyel vizs­gáztak. Ez az 1 eredmény dicséretet ér­demel és azt bizonyítja, hogy a füle­ki magvar középiskola növendékei, éppúgy, mint a tantestület tagjai meg­értették azt, hogv a szocializmus ki­építésének egyik előfeltétele a tudás, az ismeretek minél nagyobbfokú elsa­játítása. A 17 levizsgázott tanuló közül 1.5 tovább tanul, nagyrészt a Füleken megnyíló magyarnyelvű gimnázium­ban. A pályaválasztással kapcsolatos megbeszélésen 77 növendék vett részt, 33 fiú és 44 leánv. Ezekből 4 fig és 7 leny otthon marad, 5 fiú bányász nehéziparban, egy az építészetben, a többi részben a könnyű iparban, rész­ben a füleki gyárban helyezkedik el, részben pedig folytatja tanulmányait. A leányok közül 16 helyezkedik el a füleki gyárban, a többi pedig a keres­kedelembe és a könnyű iparba megy­Általában a magyarnyelvű közép­iskolák záróvizsgája, valamint a pá­lyaválasztással kapcsolatos megbeszé­léseknek eredménye mind biztató és a legjobb reményekkel tölthet el a jövőre vonatkozólag. Mindennek elle­nére nem ^iabad elHzak-.dui, hawm a jövő iskolai évben még nagyobb len­dülettel hozzáfogni a nagy Sztálin szavai szerint a tudomány várának ostromlásához. Dr. LÔSKA LAJOS levelező, Csorna. A lévai magyar nyelvű középiskolában lefolytak a záróvizsgák. Ünnepi dísz­ben várta a tanulókat az iskola. Hisz ez nem is mindennapi dolog volt. Ml, a negyedik évfolyam tanulói á III. vizsgáztató bizottsághoz tartoztunk­A záróvizsgák megnyitó ünnepségét közösen tartottuk meg az I. szlovák középiskola hallgatóival. Az ünnep­séget a pionírok szép műsora vezette be, majd a helvi nemzeti bizottság küldöttje. Szabó Ede elvtárs beszédé­ben kiemelte népi demokratikus álla­munk nagy eszméit, a Kommunista Párt munkáját, ami lehetővé teszi ér­vényesülésünket a szocializmus építé­sében. Az ünnepély után visszatér­tünk az osztályokba és az első nap a magyar írásbeli tételeket dolgoztuk ki. másnap pedig a matematikai téte­leket. Harmadnap kezdődtek a szóbeli vizsgák, amelyek során meglátogat­tak minket a járási nemzeti bizottság egyes tagjai is. Nem vallottunk szé­gyent előttük, megmutattuk, hogv ml becsületes munkánkkal a szocializmust akarfuk építeni. Az eredményt is őrömmel közlöm, hiszen 10 tanuló közül öten kitüntetés­sé! vizsgázta*. A pályaválasztással kapcsolatos megbeszélésen 25-en vet­tek részt és ezek közül 9-en tovább tanulnak, 6-an a nehéziparba mennek, s 10-en más ipari ágazatokba. NAGY SAROLTA levelező. Léva­Brigádmunkára fel! A meleg júniusi nap aranysugarai­va' elárasztja a dúsantermő földet. Egymás után telnek a hétköznapok. hi emberek öntudatosan dolgoznak, de nemcsak a mindennapi kenyérért, hanem jövőnk, a béke biztosításáért A munkás normaszilárdítással, az if­júság pedig jobb tanulással harcol a békéért. Itt az iskolai év befejezése. Di szel­lemben nevelődő i' úságunk egy év távlatából tekint vissza az eddig el­ért eredménvekre. Az elvégzett mun­ka nem eJégti ki tanulóinkat. Elhatá­rozták. hogy brigádmunkával segítik ka nem elégíti ki tanulóinkat. Elhatá­rozásukat tett követte. Másnap reg­gel kapákkal a vállukon, rendezett sorokban haladtak keresztül közsé­günk utca n Bátran hangzott ezüstö­sen csengő daluk: Könnyű a szívünk, vidám a nyár. Mint röpKe szellő dal messze száll Boldog hazában új ifjúságunk Országot épít márl... A siető emberek mosolyogva fordul­tak felénk, bízva néztek a jövő nem­zedékére, amely megmutatja, hogy nemcsak az iskola padjai közt, hanem fizikai munkában'is 'megállja helyét. A szövetkezet fö'diére érve „csata­sorba" álltak. Vágták a gazt, mert tudatában voltak annak, hogv mit je­lent a minél nagyobb kukoricatermés­S munka közben is fel-felharsant egy­egy csapat éneke, amely szárnyrakelt az enyhe szellőben: Dalolva könnyebb az élet, az alkotás Előre lendít, ha harcba megyünk ... 10 órakor szünetet tartottak és a tíz­órait jó étvággyal elfogyasztották.. Közben pedig értékelték az egyes csoportok munkáját. A kritika után a brigádmunka még jobban ment. Dé­lig tartott és szép eredményeket hr­zott. Hazafelé menet is fáradhatatlanul zengett a nóta: Pa ítás, Sztálin nevével munkára késsen Indulj előre hát. Zengje büszkén az aíkunk, Sztálin boldog új dalát­ADAM JÓZSEF levelező, Dunaszerdahely. A nagymegyeri járás tanítói kiértékelték munkáinkat Az 1950—1951-es iskolai év Köz­társaságunk minden iskolájában a kö­vetkező ige jegyében kezdődött: „Bátrabban előre a szocialista iskola építésében". Az az év, amely a taní­tok országos konferenciája óta eltelt, nagy építő sikereket hozott az iskola szocializálásában. A CsKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusa. Bares elvtársak a mult évi konferencián el­hangzott öt pontja, a CsKP Központi Bizottságának februári határozatai vi­lágos irányvonalat adtak a szocializ­mus építésére hazánkban és a szocializ­ta iskola építésére. Ezeknek a határozatoknak a teljesí­tésébe és megvalósításába bekapcsoló­dott a nagvmegyeri járás tanítósága j is. Éppen a mult iskolai év volt az is­I kola életében a legmozgalmasabb. Az Zoja Patrikejeva sztahanovista fonónő újítása Zoja Patrikejeva jelentős újítást dolgozott ki, amely megszünteti az elszakadt fonál összesodródásából ke­letkező vastagodást. Eddig erre a hozzásodrás módszerét alkalmazták. Ennek a hibája az. hogy az összesod­rás helyén vastagodás és igy egyenet­lenség keletkezett, aminek következté­ben a fonál meggyengült. Ez ahhoz vezetett, hogy a fonál gyakrabban szakadozott. Patrikejeva nem nyugodott ebbe ad­dig bele, míg hosszú kísérletezés után egy ízben rá nem jött arra, hogy az összesodrást szétsodrással helyette­sítse. Nagy ujja és mutatóujja se­gítségévet szétsodorta a fonál végét és azt az előfonói alá. vezette. Az elő­fonót belefonódott a fonál szétsodort végébe. »ügy látszott, hogy kísérletem si­kerül — írja Patrikejeva a Komszo­molszkája Pravdában — az egyesítés helyén nem vastagodott meg a fonál. Nem akartam hinni szememnek és ugyanezt többször megismételtem. A fonál egyenletes maradt, nem volt többé rajta vastagodás. Nagyon bol­dog voltam. Többször összekötöttem a fonalat az új módszer szerint. De vájjon milyen a fonál erőssége az összesodrás helyén?« Izgatottan ment a gyár laboratóriu­mába.. Az ott lévő alkalmazottak nem tudták megtalálni a fonál összesodrá­sónak helyét. A szakítógép kimutat­ta, hogy a fonál erőssége az összekö­tés helyén 468 g-nak felel meg — te­hát 171 g-al többnek, mint a másik összesodrási módnál. Ez majdnem a fonál eredeti erőssége. A sztahano­vista fonónő újításával megrövidí­tette munkáját. Ami eddig 5.5 má­sodpercig tartott, azt most 3 másod­perc alatt végzi el. Zoja Patrikejeva nagyjelentőségű újítását a többi gyár dolgozói is át­vették. Ez nagyjelentőségű a pamut­ipar számára. itteni tanítóság záró járási aktívája értékelte az egész évi munkát. A já­rási aktíva előtt az egyes szakaszok gyűlései folytak, amelyeken kiértékel­ték bírálólag és önbírálólag munkáju­kat- A szakaszbizalmiak kiértékelték az iskola, a tanítás eszmei tartalmát és fölvetették annak módját, ahogyan elképzelik a tanulók és a tanítók po­litikai színvonalának további fokozá­sát. Az aktíván Csopjan elvtárs elnök­letével részt vettek a tárás összes ta­nítói, a megnyitás után benyuitották jelentéseiket az egyes szakaszbizal­miak. Közülük a legjobb krtik,át és önkritikát Marko, Mikóczi és Jará­bek elvtársak nvujtották. A beszámo­ló befejezése után vita következett. A nagvmegveri iárási CssISz-bizottság képviselője élesen kritizálta a tanító­ságot, hogy nem kapcsolódott be a CsISz falusi helyiszervezetek mun­kájába. A v'ta során azonban kiderült, hogv kritikaia nem találó, mivel a tanítóság zöme a CsISz munkáiában résztvesz. A továbbiak során Klochánv elvtárs szólalt fel a iárási énekkar ténykedésével kapcsolatban Megkö­szönte résztvevőinek igyekezetét. A iárási aktívát Tsoojan elvtárs érté­kelte. aki határozatba foglalta a taní­tóság munká iának eredményét. Záró­beszédében rámutatott arra, hogv a következő iskolaévben nehéz munka vár ránk, de ne ijedjünk meg az akadályoktól, mert ezek arra vannak, hogv leküzd jük őket- Ebben na g v se­gítséget ovuit nekünk a szovjet pe­dagógia a szovjet iskola és a szovjet pionírok nagy példája. . PITONYAK JÁNOS levelező. Palkoviéovo. A szovjet fővárosban, a Majakov­szkij-téren van a „Moszkva-filmszín­ház. Arról híres, hogy 1945-ben itt mutatták be először Ivanov szovjet mérnök találmányát, a háromdimen­ziós filmet az úgynevezett sztereó­filmet. A sztereoszkópikus film őse a já­tékszer számba menő optikai eszköz, a sztereoszkop. E az eszköz felbont­ja a képet egy jobb és egy baloldali képre. A két képet ezután agyműkö­désünk háromsíkú képpé egyesíti. Több országban már régebben is alkalmaz­tak olyan különleges szemüveget, amellyel a mozilátogató a képeket három dimenzióban lattá. Természe­tesen ilyen segédeszközökkel komoly művészi élvezetet nem lehetett elérni. A feltalálók egész sora azon dolgo­zott, hogy megtalálja a szemüveg nélküli szteťeoszkopikus film megol­dását. Sikert azonban csak a Szov­jetunióban értek el Ivanov mérnök aránylag egyszerű eljárással, tükör­üvegből készített vetítőfelületet 9 esetleg még több négyzetméter nagy­ságban, ezernyi apró rendkívüli töké­letes lencse felhasználásával. Kidol­gozta a filmszalag szélein a lyukasz­tás új módját, így másfélszeresére nagyobbodott a fényképezési felület. A Szovjetunióban még a honvédő háború legnehezebb napjaiban is ta­láltak időt, pénzt és energiát ennek az érdekes és a jövő művészete szem­pontjából annyira fontos találmány­nak továbbfejlesztésére. Moszkvában külön sztereofiim-stúdióban készítik a most már egész estét betöltő három­dimenziós filmeket és az e célra át­alakított filmszínházban vetítik őket. A vetítés rendkívül világos és tiszta, háromszor élesebb és fényerősebb, mint a közönséges moziban. A háromdimenziós film rohamosan fejlődik, komoly utat tett meg az első ilyen játékfilm: a „Robinson Crusoe" vagy a híradó jellegű „Ifjúság ünne­pe" óta és rövidesen elindulhat világ­hódító útjára. A szovjet bányászok készülnek a Bányásznapra A Szovjetunió széntermelő vidékein a, bányászok nagy gondossággal ké­szülnek ünnepük —a Bányásznap — megünneplésére, amely augusztus 26-án lesz. Ezen ünnep tiszteletére a bányászok ellenőrzik kötelezettségvál­lalásaikat és újakat vállalnak. A Kuznyec-medencei aknákban az ünnep tiszteletére a bányászok ha­gyományos munkaversenye folyik. Már sok aknában többezer tonna sze­net termeltek terven felül. A prokopeli akna 33-as számú kol­lektívája — Bisz — már a megálla­pított terven felül 4 szerelvény sze­net termelt ki. Nagyon jól dolgozik az ötödik szakasz kollektívája is. Burmisztrof bányász brigádja, amely I ciklusos módszer szerint dolgozik, naponta a fejtésből 40, sőt 50 tonna szenet ad ki terven felül. Kuzbasz bányászai nagy figyelmet szentelnek arra. hogy csökkentsék a termelési költségeket is. Oszinnikiben a »Kapitalnaja 2« nevű hetedik sza­kaszban ebből a célból egy sztahano­vista takarékossági tervet dolgoztak ki, melynek segítségével a szakasz kollektívája ez év elejétől 135 ezer rubelt takarított meg és igy az akná­ban a legolcsóbb szenet termeli. Nagy munkalelkesedés van a Ki­rov aknában is. A Belszki és Chomja­kov vájárok álta vezetett szakaszok elhatározták, hogy évi kötelezettség­vállalásukat a Bányásznapig teljesí­tik. Az ő kezdeményezésük visszhang­ra talált az akna többi bányászainál is. Veszteség nélkül takarítsuk be a termést Irta: N. Tabakov, a „Sztálin"-kolhoz elnöke és a kolhoz dolgozói A z Sztálini-kolhoz földjein bő termés ígérkezik. Gyönyörűen fejlődik a napraforgó, a kukorica, o rizs, a ricinus, a dohány, stb. A 3299 hektáron vetett őszi búza előreláthatólag több mint 24 má­zsát hoz majd hektáronként. Jók a tavaszi kalászok is. 800 hektá­ron legalább 19—20 mázsát fogunk betakarítani hektáronként. Ezt a kitűnő eredményt a kolhoz­parasztok és a műszaki dolgozók a földmüvelés fejlett kultúrájáért foly­tatott versenyben érték el. Tavaly tavasszal kolhozunkban nem volt szükség a kalászosok gyomlálására. A mező jó megmunkálásával elér­tük, hogy alig lehet gyomot találni a vidékünkön, amivel sok munkát takarítunk meg. Aratás előtt kolhozparasztjaink azt a célt tűzték ki, hogy a kurga­nyi gépállomással karöltve magvesz­teség nélkül begyűjtik mindazt, amit termesztettek. A magveszteség ki­küszöbölésének előfeltétele az ara­tás gyors elvégzése. Az elmúlt évben kolhozunk 25 nap alatt takarította be a kalászokat. Az első 15 napom hektáronként át. Iag 18.1 mázsa volt a kicsépelt búza a következő napokban 16.5, az ara­tás végén pedig 12 mázsa. Ezért elhatároztuk, hogy kihasználjuk az egyesitett gazdaság előnyeit, mozgó­sítjuk belső tartalékjainkat és 15 nap alatt elvégezzük a kalászosok betakarítását. Gazdaságunk sem űj aratógépeket, sem űj munkáskeze­ket nem kapott. Ennek ellenére 10 nappal megrövidítjük a betakarítás ütemét. Kubán híres gépesttôýe, a mato­rosszijszki gépállomás traktoros brigádjának vezetője, Ivan Bnnyev, a Szocialista Munka Hőse megmu­tatta, hogyan kell kihasználni a kolhon, s a gépállomás belső tar­talékait. Kolhazfmktxm a gabona­félék 90 szá^aiékát kom b<imi>k fogják learatni, sikereink tehát aa elsőrendű gépek termelékenységé­től függnek. »Sztálinyec—6« kom báján Ja ink a mult évben naponta átlag 16 hek­tárnyi gabonát arattak le, a »Kom­munár« kombájnok pedig átlag 10 hektárnyit. Az elmaradás dka az volt, hogy a betakarítást végző cso­portok nem dolgoatak elég szerve­zetten. Időnként azért is álltak a gépek, mert a gépállomás rosszul szervezte meg a folyamatban lévő javításokat. Az a 11 kombájnvezető, akikre most bíztuk rá a gabona begyűjtést, miután számbavette tartalékainkat, elhatározta, hogy a sSztálinyec—6«­tal 25 hektáron, a »Kommunár«-ral 20 hektáron aratja le a gabonát na. ponta. Tavasz óta mindéin ara fó-­gépcsoport vezetője tudja, hogy me­lyik táblán fog aratni, ezért a kom­bájn vezetők gondosan ügyeltek ar­ra, hogy Jól megműveljék a szántó­földeket. Minden kombájnvezető meg­kapta az órára szóló ütemtervét, a földek térképét és a gépek mozgásá­nak menetvonalát. Előre megalakí­tották a mozgó javítóműhelyeket, beszerezték a szükséges alkatrésze, ket, hogy időveszteség nélkül tudják elvégezni a kisebb javításokat. Je­lentősen megrövidítették az előké­szítés és technikai gondozás idejét is. A kombájnvezetök a régebbi két óra helyett egy órát fognak gépgon­dozásra fordítani, igy naponta 11 munkaórát nyernek, mely alatt több mint 20 hektáron tudják elvégezni a betakarítást. A póttartály felszere­lésével és az üzemanyag betöltésé­nek gépesítésével 10 percet takarí­tanak meg minden töltésnél. Mind­ezt egybevéve a 11 gépcsoport 24 óra alatt két-három órával növeli a hasznos munkaidőt. A kombájnok é.ijel is dolgoznak majd. A munka­idő igy 4 órával hosszabbodik meg, ami alatt a 11 kombájn újabb 80 hektárról tudja begyújtani a gabo­nát. A kombajn teljesítőképességé­nek további fokozása érhető el a magtartályok kiürítésének helyes megszervezésével. Már tavaly is menetközben raktuk le a magot, de sok időt vesztettünk azzal, hogy a gépnek várnia kellett a magot eü­száMtő fuvarra. Ezt a hibát most i'igy számoljuk fei, hogy minden kombájnhoz két szekérrel többet osztunk be, mint a mult évben, ez­zel tovább fokozásuk a gépek hasz­nos munkaidejét és termelékenysé­gét A tartalékok felhasználása lehe­tővé teszi, hogy 10 nappal megrövi­dítsük a betakarítás idejét. Ismere­tes hogyha a k 0mbájn 0n nincs magfel- 1 fogó, akkor hektáronként 8—10 kiló gabona megy veszendőbe. Most min­den bombájnt és aratógépet magfel­fogóval láttunk el, ami 400 mázsa gabona megtakarítást jelent. -Az, hogy a learatott mezőn négy­zetméterenként átlag 2—2 lrnkj­gj f maradt, tavaly több mint 160 mázsa gabona vesztességet okozott. Most már egyetlen kalász sem marad a tarlón, mert súrüfogú, különleges gereblyéket erősítettünk a kombáj. nok vágórészéhez és a gépeket úgy szabályoztuk, hogy a szalmába és pelyvába ne kerülhessen mag. A kombájnvezetők alacsony vágással fognak dolgozni, a kolhoz pedig meg­felelő számú embert állít be a föl­dek kézi magtisztításához. A mező. gazdasági brigádok védőtetőket és jól döngölt szérűket építenek. A vetés terület egytizedét egysze­rűbb gépekkel aratjuk le. A viasz­érés időszakában kaszáhmk, a le. kaszált gabonát még az nap ké­vékbe kötjük, keresztekbe, majd osztagokba rákjuk, hogy csökkent­sük a magveszteséget. Kiszámí­tottuk, hogy az általunk kidolgo­zott rendszabályok összesen több mint 4800 mázsával fogják növel­ni a begyűjtött gabona mennyisé, gét. Kolhozparasztjaink, amikor alá­írták a kubáni földművelők Sztálin­hoz intézett levelét, kötelezettséget vállaltak, hogy Július 20-a előtt tel­jesitik a gabonabegyüjtési tervet. Biztosítani fogjuk a gabona szaka­datlan áradását a kombájn tartályá­tól az elevátorig, ezért gépesítjük a szérűkéi. Négy szérűt teljesen gépe­sítettünk, kezdve a gabona osztályo­zástól a tehergépkocsira való felra­kásig. Villanymotorok hajtják majd az osztályozd gépeket és a rakodást végző futószalagot. A többi szé­rűén ugyancsak gépesítjük a legmun­kaigényesebb munkákat. A szérűk, gépesítésével több mint 160 kolhoz­paraszt szabadul fel. A kombájn ál. tal betakarított gabonát még aznap megtisztítják, kiszáríják és elszál­lítják a szérűkről. A mezőgazdasági év legfontosabb időszakára az állam elsőrendű tech­nikai felszereléssel látta el a kolho­zokat és a gépállomásokat, melynek felhasználásával a legrövidebb idd alatt fogjuk betakarítani a gabonát, kiküszöböljük a veszteségeket és határidő előtt teljesítjük szeretett hazánkkal szemben vállalt kötele­zetieástüaJw*.

Next

/
Thumbnails
Contents