Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-29 / 176. szám, vasárnap

Világ proletár fai egye süljetek ! Bratislava, 1951 július 29, vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 176. szám Az Állami Tervhivatal jelentése a tervi eladatok teSjesítésérői az idei év első felében Az Állami Tervhivatal az Állami Statisztikai Hivatal adatai alapján je­lentést adott ki a gazdasági terv te^ jesi'téséről 1951 első félévében. A fokozott feladatok, melyeket Gott­wald köztársasági elnökünk, a Világ­béke fenntartásáért és megszilárdítá­sáért, továbbá hazánk szocialista épí­téséért folytatott harcban elénk tűzött, 1951 első felében teljesültek. Dolgo­zóink alkotó kezdeményezése és szi­lárd akarata, hogy győzzön a Világ­békéért folyó harcban, a legfontosabb tényező, mely lehetővé teszi a hiányok feltárását és megszüntetését, új ká­derek mozgósítását, az új módszerek alkalmazását á szovjet sztahanovisták példája szerint és ilyen módon elérni a tervfeladatok teljesítését és túltelje­sítését. Az ipari terv feladatait 101.3%-ra teljesítették. Az ipari termelés 1951 első félévében 191)0 első félévéhez vi­szonyítva 12.5%-kal emelkedett. A nehézipar a tervet 107%-ra telje­sítette. A termelés 1950 első félévéhez viszonyítva 14.8%-kal emelkedett. A könnyűipar a tervfeladatokat 102.6 százalékra teljesítette, az ipari terme­lés 5.3%-kal emelkedett. Az élelmezési Ipar tervfeladatait 100.3%-ra teljesítette és az ipari ter­melés 1950 első félévéhez viszonyítva 19.6%-ka! emelkedett. A terv nem lett teljesítve a követ­kező iparágakban- a szén-, fém- és naftaiparban, nehéz gépiparban, épít­kezési anyagok gyártásában és a kera­mikában. A tervet ezekben az ipar­ágakban azért nem teljesítették, mert nem gondoskodtak a hiányok eltávolí­tásáról és a felelős szervek nem terem­tették meg mindenütt és idejében a feltételeket a dolgozók kezdeményezé­sének telies feilesztésére. A széntermelés 1950 első félévéhez viszonyítva 5.5%-kal emelkedett. A barnaszéntermelés és a koksztermelés tervét túlteljesítettük. A feketeszén termelési terve nem lett teljesítve, legfőképpen azért, mert nem adtak ki idejében hathatós technikai és szerve­zési intézkedéseket és azért, mert nem sikerült teljesíteni a munkaerők to­borzási tervét, és nem teremtették meg azokat a feltételeket, melyekkel az új munkaerőket-megtartották volna a termelésben. Gazdaságunk szükségletel megkövetelik, hogy javuljon a munka szervezése és a termelés irányítása. Szükséges, hogy a bányákban gyorsan és széles méretekben érvényesüljenek a szovjet sztahanovisták és a mi újí­tóink legjobb tapasztalatai és az egész évi terv teljesítése érdekében szüksé­ges kiépíteni a termelést és a gépeket teljesen kihasználni. az 1950 első félévéhez viszonyítva 11 százalékkal emelkedett Annak ellenére, hogy a tervfeladatokat nem teljesítet­ték, sok bányában javult a munka meg­szervezése és a termelés irányítása és így ily módon létrejöttek az előfelté­A fém- és a naftaiparban a termelés | telek a termelés emelésére. Svoljoda elvtársat akarja követni — vasesztergályos lesz A kassai fiatalok jelentkeznek a termelésbe Diákok, akik elvégezték a közép­iskolát, már a záróvizsgákon szaba­don választottak maguknak foglal­kozást és tanoncszerződéseket kö­töttek. Egyrésziik bányásznak megy, mások vasesztergályosnak, hegesztőknek, lakatosoknak és szakmunkásoknak. Iskolázást nyer­nek legjobb üzemeinkben, hogy jól szolgáljanak szocialista iparunk­nak. Kasán aa első napokban 143 fiú kötött tanoncszerződést. Bobár József Barca községből, sokat olvasott Václav Svobodáról, a Köztársasági-renddel kitüntetett vasesEtergályosről. Ezért akar ö is vasesztergályosnak kitanulni. Hasonlóképpen a kassai Dulka János is vasesztergályos lesz. Hálás vagyok a munkásosztály­nak és szülőpártunknak, a Cseh­szlovákiai Kommunista Pártnak — mondotta Dulka János, — hogy ma szabadon választhatom foglalkozásomat. Majd ha kita­nulok, minden erőmet latba ve­tem, hogy segítsem hazánk szo­cialista építését. Matyi Vince géplakatos akar len­ni és örül annak, hogy munkahe­lyén találkozni fog barátaival, akik már régebben bekapcsolódták a ta­nulásba. Iparunk jövőbeli dolgozói szep­tember elsején kezdik meg tanulá­sukat. Szakmájuk példás tanulásá­val járulnak majd hozzá a Világ­béke megszilárdításához. Harcoljunk a nunka megszervezésével — a tervek sikeres teljesítéséért BALÁZS A. BELA Ä munka jobb megszervézésére a termelés minden vonalán szükség van, de különösen fontos ez a bányászatban. Fontos ez azért, mert a bányamunka egyike a legnehezebb munkáknak, amely a legtöbb fizikai erőkifejtést követel. A jobb munka megszervezéssel viszont ezen is se­gíthetünk, vagyis a nehéz bányamunkát könnyebbé tehetjük. Szükség van a munka jobb megszervezésére a termelés emelésének a szem­pontjából is. Csak a munka jobb megszervezésével tudjuk legyőzni a felmerülő nehézségeket, így tudjuk fokozni a termelést és csak ezzel biztosíthatjuk a bányákban a tervek folyamatos teljesítését, amire nehéziparunk kiépítése szempontjából különösen szükség van, mert a bánya szolgáltatja a legfontosabb nyersanyagot ahhoz, hogy nehézipa­runkat s így a szocializmust gyorsabb ütemben ki tudjuk építeni. így tehát leszögezhetjük, hogy szocialista építőmunkánk sikere nagy rész­ben attól függ, hogy dolgozóink kezdeményezése révén hogyan tudjuk a munkát jobban megszervezni és ennek követkeétben mennyivel tud­juk a termelést locsóbbá, jobbá és gyorsabbá tenni. Hogy dolgozóink a munka jobb megszervezésének és az új szo­cialista munkamódszerek alkalma zásának a szükségességét mennyire megértették, ezeket a tények: a ir.unkaeredmények bizonyítják, ami után joggal állíthatjuk —, amint már a fentiekben mondottunk is —, hogy népi demokráciánkban új, szocialista embertípus van kialakuló­ban. A munkás, ki évtizedeken át a tőke kizsákmányoló terhe alatt nyögött, akit évtizedeken át éhbérért dolgoztattak, akinek a munka te­her volt, mert ezért nem hogy megbecsülték volna, hanem ellenkezőleg: lenézték, most felszabadult emberként, munkájáért megérdemelt bére­zéssel, megbecsüléssel, szabad hazájában boldog emberként," büszkén, tettrekészen építi a szebb, a jobb, az eddigieknél fejlettebb, soha nem látott jólétet hozó társadalmat — a szocializmust. Az. aki a múltban csak azért dolgozott, ho^y keressen és keresetével életét tengesse, az, akinek a múltban a kersseti lehetőségen kívül a munkával szemben más, szorosabb kapcsolata nem volt, annak ma már a munka örömet jelent s viszonya hozzá: új, nemesebb és célravezetőbb. Átformálódott a rendszer, de átformálódott az ember is. A munkás új embar lett, aki kezébe vette sorsát és irányítja életét. Hogy hol vannak ezek az t.íj emberek? Mindenütt! Az egybeszán­tott hatalmas táblák mgllett, a föl deken épúgy, mint az esztergapadok­nál, a gyárakban vagy az érctermelésnél a bányákban. Ott vannak mindenütt! Dolgoznak, alkotnak:.— szebbé teszik életünket. Vannak, akiknek a nevük magasan ívelve diadalmasan már bejárta az országot és vannak, akikről még nem, vjgy alig hallottunk. Vannak és mind töb­ben lesznek. Fejlődnek, alakulnak, — neveli őket a Párt. A szovlet tapasztalatok átvátslével ai eprlesl vasúti dolgozok túiťelíesifik a tercel Amíg az eperjesi pályaudvaron nem vezették be Katajevov munkamódsze­rét. addig nagyon sok hiányosság volt, melyek azután azt okozták, hogy több­ször nem teljesítették a megállapított tervet. A vonatszerelvények összeállí­tásánál és más munkáknál elkövetett hibák okozták a vonatok késését. Most Katajevov munkamódszerének be­veztése után, a melyet a helyi viszo­nyokhoz alkalmaztak, sok hiányossá­got eltávolítottak. A komplex bri­gádok nagy segítséget nyújtanak a munka jó megszervezésével. A kom­plex brigádokkal az .eperjesi pálya­udvaron átlagosan 25—30 százalék­ä Síéfsefela^silások sikeres teljesítése a munkatermelékenység növelését Jelenti Szlovákia azelőtt soha nem látott fejlődésének távlatai dolgozóinkat ál­landóan újabb és nagyobb feladatok elé állítják. Üzemeink és falvaink dol­gozói tudják, hogy ezek a feladatok milyen nagy jelentőséggel bírnak, ezért igyekeznek őket mielőbb elvégezni s saikat. A bratislavai Štefan Bašťovánskv­ról elnevezett üzemben az összes üze­mi szervek közös gyűlésén a dolgozók vállalták, hogy december 15-ig teljesí­tik az egész évi termelési tervüket. Hogv kötelezettségüket teljesíhessék az üzemben versenyt indítottak az egyes szakoszt.'lyok között. A versenyben kitűnt Kramár Jenő munkacsoportja, mely a tervet 127 százalékra teljesíti. Ugyancsak szép eredményeket ért el^Maszlu István csoportja 111 százalékos teljesítmény­nvel. Orosz László csoportjai 111 szá­zalékos és Kasíák János munkacso­portja 103 százalékos teljesítménnyel­A versenv keretén belül Sindelár Kál­mán üzemvezető két újítójavaslatot nyújtott- be, melveket elfogadtak. Ed­dig a ragasztórnűhelvben a nyers cel­lulózét kézzel emelték. A munka ne­héz volt és sokáig tartott. Sindelár elv­társ egvütt dologozott a munkásokkal és egy villanyfelvonóra javaslatot nyújtott be, melvet meg is valósítot­tak. Másik újító javaslatával is szép eredményt ért el, mert ennek bevezeté­se után a műhelyben 15 százalékos teljesítményt értek el, i, teljesítik építőkötelezettségvállalá­A békekötelezettségvállalások telje­sítésében nem maradlak le a nyugat­szlovákiai malmok braislavai üzemé­nek dolgozói sem. Összüzemi gyűlésen vállalták, hogv tíz női munkaerőt taní­tanak be. Vállalásukat 100 százalékra teljesítették. Ugyancsak kötelezték magukat, hogy tíz péksegédet mester­ré képeznek ki- Vállalásukat 120 szá­zalékra teljesítették, mert 12 segédet iskoláztattak. kai gyorsították meg a kocsik kör­forgását. Katajev munkamódszeré­nek bevezetése után az ez év már­ciusától a mai napig egyetlen egy kocsi sem sérült meg és a közleke­désben nem állott be műszaki hiba. Az utasszállítás tervét az eperjesi pá­lyaudvaron májusban is túltejesítet­ték, mert 109.5 százalékos eredményt értek el. Az árúszállítás terén 120.29 százalékra dolgoztak. Júniusban is szép eredmények voltak, mert minden munkahelyen a munkateljesítmény át­lagosan 20—25 százalékkal emelke­dett­A műszaki brigád tagjai, minden műszak megkezdése előtt 15 p-es ta­nácskozást tartanak, melyen megis­merkednek a feladatokkal és szétoszt­ják a munkát. Amikor a második mű­szak lép munkába, az előző műszak dolgozói közlik \ tapasztalataikat és ennek alapján osztják fel a munkát. Mai napig a legjobb Ferenc András műszaki brigádja. Az eperjesi fűtőház dolgozói Is szorosan együttműködnek a pályaud­var dolgozóival. Külösösen szép eredményeket ér­. nek el Lidia Korabelniková szovjet sztahanovistanő munkamódszerének felhasználásával, miáltal pl. ez év májusában 600.000 korona fűtőanya­got. kenőolajat és mást takarítottak meg. A# eperjesi vasutasok tudatában vannak annak, hogy a bevált szovjet munkamódszerek felhasználásával és tei jesztésével a jövőben még szebb eredményeket érnek el. A kanadai szlovákok békemamfesztácíó^a tációja lesz. A Csehszlovákiai Béke­védők tanácsa ez ünnepség alkalmából a következő táviratot küldte: Kanadában a torontói szlovák segély­egylet vasárnap, július 29-én „Cseh­szlovák napot" rendez, amely Kana­dában élő honfitársaink békemanifesz- 1 Kedves Honfitársak, Testvérek! A csehszlovák nép nevében testvéri üdvözleteinket küld­jük. Bízunk abban, hogy közgyűléstek felsorakozást jelent a béke ügye mellett, mely szorosan egybefűz bennünket. Csatla­kozzanak további ezrek az öthataln í békeegyezményt követelő és Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozó kilenc, és félmillió aláíráshoz, csatlakozzanak azok, akik békét akarnak otthonuk és szülőföldjük számára. Térjünk most vissza a munka jobb megszervezésének lehetőségeihez, s oda, ahol erre a legnagyobb szükség van, a bányához. A fentiekben már szó volt arról, hogy a munka jobb megszervezésére m.ndenütt, de külö­nösen a bányákban van a legnagyobb szükség. Megemlítettük azt is, hogy ott ezek miért „különösen" fontosak. Szóljunk most arról, hozzunk fel példá­kat arra, hogy melyik bányában és hogyan hajtották végre a munka jobb megszervezését és hogyan alakították át az egyes munkafolyamatokat. Kezdjük talán Rozsnyóval. Rozsnyó és az új munkafolyamatok: — e kettő­nek különös története van. Tudjuk, hogy Rozsnyóbánya gottwaldi ötéves tervünk harmadik évének első hónap­jaiban nem teljesítette az előirányzott terveket. Bevezették az új munkamód­szereket, s az eredmény: Rozsnyó­bánya túllépi a tervet. Ha ezt szem­ügyre vesszük, még jobban láthatjuk, hogy a szocialista munkamódszerek milyen hallatlan fontos szerepet tölte­nek be a termelékenység emelésében. Az új munkamódszereknek beveze­tése mellett, ami Rozsnyóbányán már több helyen megtörtént, történtek még egyes helyeken, a dolgozók kezdemé­nyezésére, bizonyos munkaátszervezé­sek is. Hamrák István 47 éves vájár, aki a Szadlovszky-telepen dolgozik, 26 éven át végzett bányászmunka tapasztalatá­val a háta mögött, csoportja beleegye­zésével a következő munkaátszerve­zést hajtotta végre. A munkahelyen hárman dolgoztak. A hely kicsi volt, nem fértek el egy­mástól, munka közben egymásnak út­jában állottak és így nem végeztek tö­kéletes munkát. A csoport látta, hogy ez a munkabeosztás nem jó, így nem tudnak haladni, tehát közösen elhatá­rozták, hogy változtatnak a munkán. A munkaátszervezést megbeszélték és a javaslatot előterjesztették a bánya­mesternek. Kötelezték magukat, hogy azt a munkát, amit eddig hárman vé­geztek, most ketten fogják végezni. Több lesz a heíy, jobban tudunk dol­gozni, többet fogunk termelni — gon­dolták magukban. A megállapodás megtörtént. A bányamester elfogadta a javaslatot. A következő hónapban ketten dolgoztak. A munkaátszervezés eredménye: 187.6%-os teljesítmény, a hármas csoport 133%-os eredményé­hez hasonlítva. Igen, míg hárman dol­goztak a csoportban 133%-ot csinál­tak, most ketten elérték a 187.6%-ot. Hogyan lehetséges ez? — egyszerű. Nem valami elérhetetlen jelenség, nem csoda, — csak a munka jobb meg­szervezése. A munka jobb megszerve­zése tette lehetővé a magas teljesít­mény elérését. Több volt a hely, job­ban tudtak dolgozni, többet termeltek. A számítás teljesült. Ha megkérdez­zük bármelyiküket, hogy többet dolgoz­tak-e mint eddig? — nemmel felelnek. A termelés emelkedett, ezzel párhuza­mosan nőtt a fizetés, de fizikailag nem fejtettek ki több erőt, mint addig, amíg hárman dolgoztak, mert tágas volt a hely, nem ártogatfak egymás­nak, nyugodtan végezhették munkáju­kat. Ez csak egy példa a sok közül, amit kezdeményező lendületű dolgozóink a munka minden frontján naponta hajta­nak végre és még sok helyen, végre­hajtani fognak. De gyerünk talán tov£*ib. Nézzünk egy másik bányaüzemet. Itt van mind­járt Bisztró. Bisztró is, akárcsak Rozsnyó, a gömöri vasércbányák kö­telékébe tartozik. Szintén vasércbánya. A munka termelékenysége itt is len­dületet kapott, ahogy bevezették az új bányászati módszereket. Ezzel eddig három munkahelyen dolgoztak. A kö­zeljövőben ezt a számot még három­mal akarják növelni. Az új szocialista munkamódszerek alkalmazása követ­keztében a munka lendületesen halad előre, a terveket sikeresen teljesítik. De a szocialista munkamódszerek beve­zetése és ezek mindnagyobb méretek­ben való elterjesztése mellett Bisztró­bányán forradalmi intézkedések tör­téntek a munka jobb megszervezésé­vel kapcsolatban Is. Eddig az egyik munkahelyen négyen, illetve ketten-ketten dolgoztak. A bá­nyászatban a munka hagyományosan folyik. Rendszerint a műszak első fe­lében töltenek, (megrakják a csilléket), míg a műszak második felében fúrnak, — ugyanúgy itt is ketten, mint a töl­tésnél, — s készítik a következő napra a töltéshez szükséges anyagot. Rövi­den tehát: a műszak első felében ra­kodnak, a másik felében pedig fúrnak. Mind a két murkafolyamatot külön­külön ketten-ketien végzik. A bisztrói vasércbányában a* egyik munkahelyen ezen a „hagyományos" munkabeosztá­son most forTaaalmi változtatást haj­tottak végre. Az egyik csoportban, — mely végrehajtotta a munka jobb meg­szervezését, — most már nem négyen, hanem csak hárman dolgoznak. A ter­melés továbbra is két munkahelyen fo­lyik, de a munkát ÍZ eddigiektől elté­rően a következőképpen osztották fce: két ember az egyik munkahelyen egész nap csakis tölt, — egy ember a másik munkahelyen egész nap csak fúr. Ez­zel a munkabeosztással nem végeznek felesleges munkát {gépfelszerelés az előző munkafolyamat szerszámainak az elrakása, síb.), nincsen időveszteség és a gépek teljesítőképességét jobban kihasznáiják, mint azelőtt, mikor a fúrást csak a félműszakban végezték. A munka így tervszerűen, egyenlete­sen folyik. Aki fúr, mindig igyekszik annyi forotot (anyagot) készíteni,-4sogy elég legyen azoknak, akik töltenek, akik töltenek, viszont igyekeznek a meglévő forotot felpakkolni és ezzel a munkahelyet tisztává tenni, hogy másnap már itt folytatódhasson tovább a fúrás. A rakodók másnap átmennek arra a munkahelyre, ahol az előző nap fúrtak és a töltésreváró anyag már le van lőve és rakodásra vár. Ennek a munkaátszervezésnek az eredménye: felszabadult egy mjnkaerő, csökkentek a termelési költségek, amellett emel­kedett a termelés, nő*t a dolgozók ke­resete és itt sem végeztek nagyobb fizikai erőkifejtést, mint addig, míg a régi munkafolyamat szerint dolgoztak. Ilyen példákat, mint amiivet a munka jobb megszervezésével kapcsolatban dolgozóink kezdeményezésére a bá­nyákban már vérehaitottak, — még számtalant hozhatnánk fel. De végte­len sokat beszélhetnénk arról is. amit a bányák mellett a k'T'nféle üzemek­ben csin-'lbk- Beszéľ-etnénk a kelet­czlovákiai géogvárp.kró! vagv J>kár az érsekújvári . Elektrosvitről, ahol a munka célszerűbb megszervezése te­rén szintén jobb eredményeket értek Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents