Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-28 / 175. szám, szombat

1951 július 21 ——— UJ §10 Spanyol támaszpontok A csehszlovák írószövetség lapja, a Lidové Noviny londoni tudósítójának tollából cikket közöl az amerikai és spanyol kapcsolatokról. A cikkben Daruk Kaitun világosan rámutat azokra az aljas célokra, amelyek Trumant ma arra ösztökéli, hogy a spanyol fasiszta diktátorral szövetségre lépjen. Az USA szárazföldi, légi és tengeri haderejének egymás kezére dolgozó vezérkari főnökei olyan lázasan gyűjtik a támaszpontokat, mint fösvény az aranyakat — megrögzötten, kérlelhetetlenül és valami szenvedélyes nekidühödtséggel — írja a Lidové Noviny. — Nen néznek ők se jobbra, se balra: az USA külügyminisztériumának, a state departmentnak politikai és diplomáciai köntörfalazásiról ők nem vesznek tudomást; m nyugati életforma közíróinak és teoretikusainak filozófiai fecsegéseit a fülük mellett engedik el. Számukra a támaszpont, támaszpont, a hadtest, hadtest és minden egyéb mehet a pokolba. Minthogy ez a helyzet, elkerülhetetlen volt, hogy előbbutóbb Francot bevegyék a nyugati háborús szövetségbe. Francónak főelőnye, amint egy angol újságíró Washingtonból küldött tudósításában írja, az, hogy midenre elszánt szövetséges — és hogy pontosan meg fogja tenni azt, amit neki előírnak. Szállít nagyszámú zsoldost, akiket fasiszta doktrínákon képeztek ki, fasiszta gondolatokkal töltöttek meg. Szállít elsőrendű tengeri támaszpontokat az Atlanti-óceán partján és a Földközi-tenger partvidékén, továbbá elsőrangú repülőtámaszpontokat a nagy hatósugarú amerikai repülőgépek számára, amelyeknek fegyvereihez az atombomba is tartozik. Mindez igazi katonai aktívum az európai háború előkészítésére. Világos, hogy tábornoki elmék ilyen álmának nem lehetett sokáig ellenállni. Es most, a háborús Atlanti paktum keretén belül mutatkozó elkedvetlenedés dacára is Francot elhelyezték az amerikai háborús tábor egyenrangú tagjának pozíciójába. Az ebből származott kedvetlenséget lebecsülni vagy annak mibenlétét meg nem érteni, — hiba lenne. Az a hír, hogy Spanyolország és az Egyesült Államok katonai egyezményről tárgyalnak, bizonyos ellenkezést ébresztett Londonban és Párizsban. A brit külügyminisztérium egyenesen kimondta. hogy ellene van Spanyolország felvételének az Atlanti paktumba, úgyszintén ellene van annak is, hogy Spanyolország és a paktum valamely tagja között bármilyen egyezmény jöjjön létre. A francia hivatalos tényezők aggodalmuknak és eltérő felfogásuknak adtak kifejezést. Mindkét ország sajtója pedig a legnagyobb fokú zavart árulta el ebben a kérdésben. Megértették ugyanis — és helyenként kifejezésre is juttatták, — hogy ez az új szövetség egyszerre és mindenkorra leleplezi annak az állításnak teljesen hazug voltát, hogy az Atlanti paktum, békepaktum s a nyugati háborús előkészületek a demokrácia, a kultúra és a szabadság védelmére vannak szánva. Vájjon most a békét fogja támogatni talán az a Francó, aki Hitler támadó háborúját támogatta? Vájjon a guernai tömegmészárlás rendezője a kultúra oldalán fog tevékenykedni? És mit tudhat 6 ez emberi szabadságról és a demokráciáról, aki ott zsarnokoskodik koncentrációs táborok és kínzó kamrák közepette, 200.000 elkínzott politikai foglyával s az áldozatok tízezreinek sírjaival a Pireneusok völgyeiben? Mindenki tudja, hogy Francó és uralma korrupt, brutális, gonosztevő és zsarnoki uralom. Ha 5t beállítják az úgynevezett nyugati védelmi front rendszerébe, akkor ez nevetségessé teszi mindazt, amit az elmúlt három év alatt „a nyugati kultúra ideológusai" beszédek Ebből ered az említett habozás és bizonytalan magatartás. A hivatrlos brit nyilatkozatok ezért nem adnak a hozzájárulásnak hangot. A haladó világnézetű brit dolgozók többet várnak, mint puszta nyilatkozatokat. A spanyol polgárháború idején a hivatalos brit „munkáspárti" segítKeszonban a tárgyaló felek megegyeztek a fegyverszüneti tárgyalások programmjáról A koreai népi demokratikus hadsereg főparnacsnoksága, az Uj Kína hírügynökség híradása szerint a következő jelentést adta ki: A koreai fegyverszüneti tárgyalások tizedik ülését július 26-án, koreai időszámítás szerint 13 órakor nyitották meg és 14.10-kur berekesztették. A tárgyaláson a tárgyaló felek a tárgyalási programmra nézve megegyeztek és e megegyezés alapján megindult a vita az alapkérdésekről. A tizenegyedik ülésre a tárgyaló felek július 27-én, koreai időszámítás szerint reggel 9 órakor ültek össze. A mindkét fél által végleges érvénnyel elfogadott tárgyalási tervezet a következő: 1. A tárgyalási programm elfogadása, 2. Katonai demarkációs vonal megállapítása a két fél között amely semleges övezet létesítésére fog szolgálni, mint a koreai ellenségeskedés végleges befejezésének előfeltétele. 3. Gyakorlati iptézkedések megállapítása, amelyek a tüzelés beszüntetésére vonatkoznak, valamint a koreai fegyverszünet megvalósítását célozzák. Gyakorlati intézkedések, amelyek a tűzszünet és a fegyverszünet feltételeinek ellenőrzését végrehajtó szervekről gondoskodnak. 4. A hadifoglyokat érintő intézkedések. 5. A háborúban mnidkét fél oldalán érdekelt különféle országokhoz intézett javaslatok. A fegyverszüneti tárgyalások megkezdése óta Nam-Ir tábornok, a koreai delegáció vezetője, ismételten hangsúlyozta, hogy a jelen tárgyalásokon szükséges volna a koreai fronton résztvevő összes idegen egységeknek azonnali kivonásáról való tárgyalásokat is megvitatni. Az Egyesült Nemzetek haderejének megbízottal azonban a tárgyalások folyamán e kérdést nem akarták vita alá engedni. Hogy a fegyverszünet kérdéseiben minél előbb egyességre jussanak és hogy az egész világ békeszerető emberiségének reményei teljesüljenek, július 25-én olyan tárgyalási programmot javasoltunk, — jelenti az Uj Kína hírügynöksége, — amelyet mindkét tárgyaló fél magáévá tett és ezzel lehetővé vált, hogy meginduljon a vita az alapvető kérdésekről. A tárgyalási programm alapján mindkét tárgyaló fél megegyezett abban, hogy javaslatokat terjesztenek azon kormányok elé, amelyek a koreai kérdésekben érdekelve vannak, hogy a „tüzet szüntess"-!^ vonatkozó egyezmény végrehajtásától eltelt megállapított Időn beiül hívjanak egybe tanácskozást, amelyen megvitatják az idegen katonaság Koreából való fokozatos kivonásának kérdésé* Az angol munkáspárt politikájának krízise Az angol munkáspárt évi konferenciáját októberben fogja megtartani a yorkshiri Scarboroughban. Az angol sajtóban a mult napokban látott napvilágot az angol munkáspárt évi konferenciájának előzetes programmja. A programm határozatokat tartalmaz, amelyek e kongresszuson megvitatásra kerülnek. A egyes határozat; javaslatok arra mutatnak, hogy a munkáspárt széles tömegeiben mind erőteljesebb nyugtalanság tapasztalható, az angol dolgozók elutasítják az amerikai háborús uszítók politikai törekvéseit, amelyeket az angol munkáspárt 6zolgai módon magáévá tesz. Tudatában vannak, hogy az amerikai hivatalos politika és a Labour-párt mai politikája agresszivitásával a világbékét veszélyezteti. Sol< határozati javaslat felszólítja a munkáspárti kormányt, követelje az 5t nagyhatalom tanácskozásának egybehívását, hogy így a beállt nemzetközi feszültség enyhüljön. Egyes határozati javaslatok élesen bírálják az angol munkáspárti kormány magatartását, követelik, hogy Nagy-Britannia lépjen ki a támadó jelleggel bíró Északatlanti paktumból. Hasonlóképpen a munkáspárt egyes szervezetei visszautasítják az angol kormány ' fegyverkezési programmját és e téren a munkáspárt olyan szervezetei is éles kritikát gyakorolnak, amelyek a Labour-pártl vezérek politikáját nagyjában jóváhagyják. Általános az a követelmény, hogy a fegyverkezési programu költségeit csökkentsék, hogy azt a 4.700 millió font sterlinget, amelyet ma az angol munkáspárti kormány az amerikai háborús úszítókkal közösen Angliában fegyverkezésre fordítanak, a dolgozók szociális intézményeinek megjavítására használják inkább fel, mert az angol munkások jogos követelése az, hogy az angol dolgozó nép súlyos adóiból befolyó összegeket ne fegyverek gyártására, hanem lakások, iskolák és kórházak építésére használják fel. 134 határozati javaslat a kormányt éles bírálatban részesíti a közszükségItei cikkek állandóan emelkedő árai miatt. A drágaság mind nagyobb lesz Angliában, az életszínvonal mindjobban csökken a a dolgozó nép Anglia szerte ma már tisztán látja, hogy ennek oka a kormány felelőtlen politikája. Anglia < különböző részeiből a drágasági hullám ellen a tiltakozó határozatok százai érkeznek Londonba és e határozatokat olyan szervezetek küldik, amelyek még röviddel ezelőtt feltétel nélkül támogatták a labourkormányt. Az angol kormány külpolitikája ellen elsőnek a vasútasok nemzeti szakszervezete jelentett be tiltakozást. E szakszervezet határozati javaslatát 400.000 tag támogatja. A határozati javaslatban sajnálatuknak adnak kifejezést a szervezet tagjai, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a kínai kormányt „támadónak" bélyegezte és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a vasútasok szakszervezetének tagjai egyöntetűen elutasítják azokat a szankciókat, amelyeket a kínai politikával szemben akarnak életbe léptetni. A határozati javaslat követeli a koreai fegyverszünetet, követeli az idegen csapatok azonnali kivonását Koreából és végül arra hívja fel az angol kormányt, kövessen el mindent, hogy Tajvan-szigetét a Kfnai Népköztársaságnak adják vissza. A lewishami munkáspárti szervezet határozati javaslatában a kormány politikájával kapcsolatos véleményét így juttatja kifejezésre: A világbéke megőrzésének egyetlen reménye összefügg azzal, vájjon az an^ol birodalom kormánya elutasító . magatartást fog-e tanúsítani az amerikaiak politikájával szemben. Ugyancsak a lewishami munkáspárti szervezet tagjai határozati javaslatukban követelik, hogy az angol munkáspárti kormány vessen véget az őrültségig fokozott fegyverkezési programmnak. Az angol kormány nagy fegyverkezési programmja, állapítja meg a határozat, az egész polgári gazdaságot megsemmisítéssel fenyegeti ä japán nép elutasítsa az amerikaiak említs ^eszerzedési afánlatát A iapán nép széles tömegei, amint Tokióból jelentik, mind határozottabb módon juttatják kifejezésre elutasító magatartásukat az amerikaiak javaslatával szemben 6 ugyanakkor követelik, hogv Japánnal olyan békeszerződést kössenek, amelynek megtárgyalásánál a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság is jelen van. A különféle politikai, vallási, köz- és szakszervezetek egyöntetűen követelik, hogy Japán az összes érdekelt országokkal együttes békeszerződést kössön s nem elégszenek meg az amerikaiakkal való külön békeszerződéssel- A Japánban működő politikai pártok közül a japán nép iogos követelményét hathatósan támogatják az egyes politikai pártok, élükön a Kommunista Párttal. Aktív ténykedést feit ki a többoldalú szerződés megkötése érdekében a iapán szocialista párt, valamint a földművesdolgozók pártja. A többoldalú szerződés megkötése mellett szál! síkra a japán szakszervezetek többsége, így az államvasútak munkásszervezete, amely 470.000 tagot azámlái, a tanítók szakszervezete, melynek tagjai közel félmilliót tesznek ki. ezenkívül a postai és távírda! alkalmazottak szakszervezete, valamint a hajóipari munkások szakszervezete stb. A Siakai Sinbum japán lap jelentése szerint a multilateráris szerződés megkötését a iobboldali vezetés alatt álló 6zakszeryezetek közül 24, éspedig a legerősebbek, szintén követelik. A Dagunbao című kínai lap vezércikkében a japán néphez fordult s fokozott harcra buzdítja, ne egyezzen bele, hogy a iapán Josida-kormány szeparatisztikus szerződést kössön Amerikával és vegye fel a harcot az áruló Josida-kormány ellen. A kínai nép, hangsúlyozza a Dagunbao, sohasem nyugszik bele, hogy az Északamerikai Egyesült Államok vagy NagyBritannia diktálja a békeszerződést Japánnak és hogv ismét rabszolgasorsra juttassa Japán népét. Az amerikaiak javaslata az agressziv célok tökéletes beismerése. Ez a javaslat világosan mutatja az amerikai imperialisták célját és törekvéseit, akik arra törekszenek, hogv Japánt mint önálló államot teljesen megsemmisítsék, hogy az imperialisták bábiává tegyék s az ország népét és területét a Szovjetunió, a Kínai Népi Köztársaság és az ázsiai országok elleni támadás céljaira felhasználhassák. A moszkvai írsvda és az Izvesztija a heisirki hat roiatrôl A szovjetlapok, a Pravda, az Izvesztiia, vezércikkekben foglalkoznak a Világ Béketanács bürójának helsinki határozatáról. A moszkvai Pravda vezércikkében megállapítja, hogy a Béke Hívei világosan látják, hogy az északatlanti blokkban résztvevő agresszív országok kormányai fokozzák fegyverkezésüket, hogy kalandor terveiket megvalósíthassák. A Béke Hívei Világtanácsának biirója helsinki határozatában leszögezte, hogv a nemzetközi helyzet az utóbbi hónapokban jelenlős mértékben bonyolódott, ennek pedig egyenes következménye az, hogy a béketábor híveinek fokozniok kell harcukat, a béke ügyének megszilárdítására, erőteljesebbé kell tenniök a küzdelmet. Nyugat-Németország és Japán felfegyverzése, ami ellentétben áll e két ország népeinek követelményeivel és akaratával és amit a világ minden békeszerető népe határozottan elutasított, minden tiltakozás ellenére egyre fokozottabb mértékben megvalósul. Nyugat-Németországban és Japánban valóságos hadseregeket toldoznak-foldoznak össze, szárazföldi, tengerészeti és légierőket létesítenek. A háború veszélye mindinkább fenyeget és ez parancsolólag követeli a békeszerető népektől, hogy még inkább fokozzák harcukat a békéért, hangsúlyozza a moszkvai Pravda. A nemzetek éberségét a végletekig kell fokozni, hogy széttéphessék a háborús uszítók minden cselszövényét. A békevédelem harcába be kell vonni a népi tömegek legszélesebb rétegeit. A nagyobb, fokozottabb tetterő, a Béke Hívei táborának erősebb szervezettsége a háborús uszítók terveinek megsemmisítését eredményezheti. A harc középpontjában az öt hatalom közötti békeegyezmény követelése áll, a Béke Hívei Világtanácsának felhívását 58 ország békeharcosai írták alá, az emberiség százmilliói, akik aktíve indultak harcba a béke ügyéért. A békéért folytatott mozgalom a kapitalista államokban napról napra növekszik. Olaszországban a Béke Hívei megrendezték az éberség hetét, melyben a demokratikus szervezetek tömeges kampányt kezdtek a koreai harcsok beszüntetéséért és azt öt hatalom közötti békeegyezmény megvalósításáért. Magában Olaszországban eddig 8 millió polgár írta alá a békeegyezményt követelő felhívást, Franciaországban az aláírások száma meghaladja a 6 milliót. A békéért folvó harc az»egész haladó emberiség életcélja. A háborús uszítók és ügynökeik minden intrikája és erőlködése ellenére a Béke Híveinek frontja továbbra is növekedni fog s ereje mindinkább gyarapszik. A békevédők hatalmas hadserege teljesíteni fogja nemes történelmi feladatát, megőrzi és megszilárdítja a béke nagy ügyét és a nemzetek közötti barátságot — szögezi le vezércikkében a moszkvai Pravda. Az Izvesztija Is kimerítően foglalkozik napjaink békeharcával és értékeli a Béke Világtanács bürójának helsinki határozatát. Vezércikkének befejező részében ezeket mondja: A szovjetnép, amely a béke és demokrácia élharcosai közé tartozik, tántoríthatatlanul támogatja a Béke Hívei Világtanácsa bürójának döntését. A szovjetmeberek lelkes építőmunkájukkal erőteljesen támogatják a nemzetek harcát a világbéke megszilárdításáért. ség kimerült bátortalan nyilatkozatokban a benemavatkozás komédiája ellen. Mindez csupán beszéd volt éa semmi gyakorlati jelentőséggel nem bírt.. Ma, abban a pillanatban, amikor a spanyol népet a zsarnokság újra kíméletlenül szorongatja, a demokráciáért vívott szabadság harcában, a hivatalos brit „munkáspárt" újra bőkezű, ha nyilatkozatokat kell adni, de a tettekkel takarékoskodik. A jelen pillanat azért komoly a spanyol népre nézve, mert Francónak a támaszpontokért amerikai fegyvereket kell kapnia. Sürgős szüksége van ezekre a fegyverekre, mert az országon elkeseredett forrongás szele 6Őpör vé «ia. A jelen ív eWS felében kitört sztrájkok, lezajlott tüntetések azt bizonyítják, hogy Franco rezsim|e veszedelmesen inog. Az ú i paktumnak az a feladata, hogy ezt a düledező reszimet ágyúkkal támassza alá a egyszersmint előkészítsen egy lehetséges háborút a Szovjetunió ellen. Semmi sem rántotta le a leplet anynyira a nyugati politika igazi ábrázatáról, mint az amerikai imperializmusnak ez az utolsó sakkhúzása. Nem mondhatják már többé, hogv a deszpotlzmussal szemben az emberméltóság oldalán állnak. Mert elég csak odapillantani és nyugodtan elmondható: „Francisco Franco az 5 falang jávai jön maid segítségre? Hol marad az emberi méltóság és a kultúra? Vagy a nyugat a deszpotlzmussal áll össze?" Nyugat-Európában és mindenütt egyebütt minden férfi, nő éa gyermek kérdezi ezt éa tudja a választ. Ha az amerikai kormány a vezérkari főnököknek utasítást adott, hogy üssék nyélbe ezt a paktumot, akkor ez nyilvánvaló jele annak a dühnek, amely most elfogta a háború előkészítőitA t előkészületek kezdetén még fel-fel tűntek a leplezésnek és szégyenkező tartózkodásnak bizonyos nyomai, de most mindezeket félredobták. Ha letiporhatjátok Koreát egyik végétől a másikig, bizonyára mesterkedés nélkül karjaitokba zárhatjátok Francót. Ha hidegen hagynak benneteket Liszinman kegyetlenségei, nem fognak felháborítani bennetek Franco elvadultságal sem. Ha háborút készítetek elő, akármilyen háborús gyújtogató alkalmas és szívesen látott szövetséges. Azon a' napon, amelyen Acheson úr bevallotta, hogy Spanyolországgal tárgyalásokat folytatnak, Herbert Morrison brit külügyminiszter kijelentette, hogy szívesen látja Görögországot és Törökországot az Atlanti paktum tagjai között. így tehát csaknem egyidejűleg három zsarnoki, korrupt és háborús rezsimet vezetnek be a nyugati szövetségesek körébe. Ezzel ennek a szövetségnek igazi jellegét háromszorosan leplezik le és mindenki láthatja, milyen társaság van együtt a nyugati imperialisták szövetségében.