Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-28 / 175. szám, szombat

1951 július 21 ——— UJ §10 Spanyol támaszpontok A csehszlovák írószövetség lapja, a Lidové Noviny londoni tudósítójának tollából cikket közöl az amerikai és spanyol kapcsolatokról. A cikkben Da­ruk Kaitun világosan rámutat azokra az aljas célokra, amelyek Trumant ma arra ösztökéli, hogy a spanyol fasiszta diktá­torral szövetségre lépjen. Az USA szárazföldi, légi és tengeri haderejének egymás kezére dolgozó vezérkari főnökei olyan lázasan gyűj­tik a támaszpontokat, mint fösvény az aranyakat — megrögzötten, kérlelhe­tetlenül és valami szenvedélyes neki­dühödtséggel — írja a Lidové Noviny. — Nen néznek ők se jobbra, se balra: az USA külügyminisztériumának, a state departmentnak politikai és diplo­máciai köntörfalazásiról ők nem vesz­nek tudomást; m nyugati életforma közíróinak és teoretikusainak filozófiai fecsegéseit a fülük mellett engedik el. Számukra a támaszpont, támaszpont, a hadtest, hadtest és minden egyéb mehet a pokolba. Minthogy ez a hely­zet, elkerülhetetlen volt, hogy előbb­utóbb Francot bevegyék a nyugati háborús szövetségbe. Francónak fő­előnye, amint egy angol újságíró Washingtonból küldött tudósításában írja, az, hogy midenre elszánt szövet­séges — és hogy pontosan meg fogja tenni azt, amit neki előírnak. Szállít nagyszámú zsoldost, akiket fasiszta doktrínákon képeztek ki, fasiszta gon­dolatokkal töltöttek meg. Szállít első­rendű tengeri támaszpontokat az At­lanti-óceán partján és a Földközi-ten­ger partvidékén, továbbá elsőrangú repülőtámaszpontokat a nagy ható­sugarú amerikai repülőgépek számára, amelyeknek fegyvereihez az atombom­ba is tartozik. Mindez igazi katonai aktívum az európai háború előkészí­tésére. Világos, hogy tábornoki elmék ilyen álmának nem lehetett sokáig ellen­állni. Es most, a háborús Atlanti pak­tum keretén belül mutatkozó elked­vetlenedés dacára is Francot elhe­lyezték az amerikai háborús tábor egyenrangú tagjának pozíciójába. Az ebből származott kedvetlenséget lebecsülni vagy annak mibenlétét meg nem érteni, — hiba lenne. Az a hír, hogy Spanyolország és az Egye­sült Államok katonai egyezményről tárgyalnak, bizonyos ellenkezést éb­resztett Londonban és Párizsban. A brit külügyminisztérium egyenesen ki­mondta. hogy ellene van Spanyolor­szág felvételének az Atlanti paktum­ba, úgyszintén ellene van annak is, hogy Spanyolország és a paktum va­lamely tagja között bármilyen egyez­mény jöjjön létre. A francia hivatalos tényezők aggodalmuknak és eltérő felfogásuknak adtak kifejezést. Mind­két ország sajtója pedig a legnagyobb fokú zavart árulta el ebben a kérdés­ben. Megértették ugyanis — és helyen­ként kifejezésre is juttatták, — hogy ez az új szövetség egyszerre és min­denkorra leleplezi annak az állításnak teljesen hazug voltát, hogy az Atlanti paktum, békepaktum s a nyugati há­borús előkészületek a demokrácia, a kultúra és a szabadság védelmére van­nak szánva. Vájjon most a békét fog­ja támogatni talán az a Francó, aki Hitler támadó háborúját támogatta? Vájjon a guernai tömegmészárlás rendezője a kultúra oldalán fog tevé­kenykedni? És mit tudhat 6 ez embe­ri szabadságról és a demokráciáról, aki ott zsarnokoskodik koncentrációs táborok és kínzó kamrák közepette, 200.000 elkínzott politikai foglyával s az áldozatok tízezreinek sírjaival a Pireneusok völgyeiben? Mindenki tudja, hogy Francó és uralma korrupt, brutális, gonosztevő és zsarnoki uralom. Ha 5t beállítják az úgynevezett nyugati védelmi front rendszerébe, akkor ez nevetségessé teszi mindazt, amit az elmúlt három év alatt „a nyugati kultúra ideológu­sai" beszédek Ebből ered az említett habozás és bizonytalan magatartás. A hivatrlos brit nyilatkozatok ezért nem adnak a hozzájárulásnak hangot. A haladó világnézetű brit dolgozók többet várnak, mint puszta nyilatkoza­tokat. A spanyol polgárháború idején a hivatalos brit „munkáspárti" segít­Keszonban a tárgyaló felek megegyeztek a fegyverszüneti tárgyalások programmjáról A koreai népi demokratikus hadse­reg főparnacsnoksága, az Uj Kína hírügynökség híradása szerint a kö­vetkező jelentést adta ki: A koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok tizedik ülését július 26-án, koreai időszámítás szerint 13 órakor nyitot­ták meg és 14.10-kur berekesztették. A tárgyaláson a tárgyaló felek a tárgyalási programmra nézve megegyeztek és e megegyezés alap­ján megindult a vita az alapkérdések­ről. A tizenegyedik ülésre a tárgyaló felek július 27-én, koreai időszámítás szerint reggel 9 órakor ültek össze. A mindkét fél által végleges ér­vénnyel elfogadott tárgyalási tervezet a következő: 1. A tárgyalási programm elfogadá­sa, 2. Katonai demarkációs vonal meg­állapítása a két fél között amely sem­leges övezet létesítésére fog szolgál­ni, mint a koreai ellenségeskedés vég­leges befejezésének előfeltétele. 3. Gyakorlati iptézkedések megálla­pítása, amelyek a tüzelés beszünteté­sére vonatkoznak, valamint a koreai fegyverszünet megvalósítását céloz­zák. Gyakorlati intézkedések, amelyek a tűzszünet és a fegyverszünet felté­teleinek ellenőrzését végrehajtó szer­vekről gondoskodnak. 4. A hadifoglyokat érintő intézkedé­sek. 5. A háborúban mnidkét fél oldalán érdekelt különféle országokhoz inté­zett javaslatok. A fegyverszüneti tárgyalások meg­kezdése óta Nam-Ir tábornok, a ko­reai delegáció vezetője, ismételten hangsúlyozta, hogy a jelen tárgyalá­sokon szükséges volna a koreai fron­ton résztvevő összes idegen egysé­geknek azonnali kivonásáról való tár­gyalásokat is megvitatni. Az Egyesült Nemzetek haderejének megbízottal azonban a tárgyalások folyamán e kérdést nem akarták vita alá engedni. Hogy a fegyverszünet kérdéseiben minél előbb egyességre jussanak és hogy az egész világ békeszerető em­beriségének reményei teljesüljenek, július 25-én olyan tárgyalási program­mot javasoltunk, — jelenti az Uj Kína hírügynöksége, — amelyet mind­két tárgyaló fél magáévá tett és ezzel lehetővé vált, hogy meginduljon a vita az alapvető kérdésekről. A tárgyalási programm alapján mindkét tárgyaló fél megegyezett abban, hogy javasla­tokat terjesztenek azon kormányok elé, amelyek a koreai kérdésekben ér­dekelve vannak, hogy a „tüzet szün­tess"-!^ vonatkozó egyezmény végre­hajtásától eltelt megállapított Időn beiül hívjanak egybe tanácskozást, amelyen megvitatják az idegen kato­naság Koreából való fokozatos kivo­násának kérdésé* Az angol munkáspárt politikájának krízise Az angol munkáspárt évi konferen­ciáját októberben fogja megtartani a yorkshiri Scarboroughban. Az angol sajtóban a mult napokban látott nap­világot az angol munkáspárt évi kon­ferenciájának előzetes programmja. A programm határozatokat tartalmaz, amelyek e kongresszuson megvitatás­ra kerülnek. A egyes határozat; ja­vaslatok arra mutatnak, hogy a mun­káspárt széles tömegeiben mind erő­teljesebb nyugtalanság tapasztalható, az angol dolgozók elutasítják az ame­rikai háborús uszítók politikai törek­véseit, amelyeket az angol munkás­párt 6zolgai módon magáévá tesz. Tudatában vannak, hogy az amerikai hivatalos politika és a Labour-párt mai politikája agresszivitásával a vi­lágbékét veszélyezteti. Sol< határozati javaslat felszólítja a munkáspárti kormányt, követelje az 5t nagyhatalom tanácskozásának egy­behívását, hogy így a beállt nemzet­közi feszültség enyhüljön. Egyes ha­tározati javaslatok élesen bírálják az angol munkáspárti kormány magatar­tását, követelik, hogy Nagy-Britan­nia lépjen ki a támadó jelleggel bíró Északatlanti paktumból. Hasonlóképpen a munkáspárt egyes szervezetei visszautasítják az angol kormány ' fegyverkezési programmját és e téren a munkáspárt olyan szerve­zetei is éles kritikát gyakorolnak, amelyek a Labour-pártl vezérek poli­tikáját nagyjában jóváhagyják. Álta­lános az a követelmény, hogy a fegy­verkezési programu költségeit csök­kentsék, hogy azt a 4.700 millió font sterlinget, amelyet ma az angol mun­káspárti kormány az amerikai hábo­rús úszítókkal közösen Angliában fegyverkezésre fordítanak, a dolgozók szociális intézményeinek megjavítá­sára használják inkább fel, mert az angol munkások jogos követelése az, hogy az angol dolgozó nép súlyos adóiból befolyó összegeket ne fegy­verek gyártására, hanem lakások, is­kolák és kórházak építésére használ­ják fel. 134 határozati javaslat a kormányt éles bírálatban részesíti a közszükség­Itei cikkek állandóan emelkedő árai miatt. A drágaság mind nagyobb lesz Angliában, az életszínvonal mindjob­ban csökken a a dolgozó nép Anglia szerte ma már tisztán látja, hogy en­nek oka a kormány felelőtlen politi­kája. Anglia < különböző részeiből a drágasági hullám ellen a tiltakozó ha­tározatok százai érkeznek Londonba és e határozatokat olyan szervezetek küldik, amelyek még röviddel ezelőtt feltétel nélkül támogatták a labour­kormányt. Az angol kormány külpoli­tikája ellen elsőnek a vasútasok nem­zeti szakszervezete jelentett be tilta­kozást. E szakszervezet határozati javaslatát 400.000 tag támogatja. A határozati javaslatban sajnálatuknak adnak kifejezést a szervezet tagjai, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­te a kínai kormányt „támadónak" bé­lyegezte és ezzel kapcsolatban hang­súlyozza, hogy a vasútasok szakszer­vezetének tagjai egyöntetűen eluta­sítják azokat a szankciókat, amelyeket a kínai politikával szemben akarnak életbe léptetni. A határozati javaslat követeli a koreai fegyverszünetet, kö­veteli az idegen csapatok azonnali ki­vonását Koreából és végül arra hívja fel az angol kormányt, kövessen el mindent, hogy Tajvan-szigetét a Kf­nai Népköztársaságnak adják vissza. A lewishami munkáspárti szervezet határozati javaslatában a kormány politikájával kapcsolatos véleményét így juttatja kifejezésre: A világbéke megőrzésének egyet­len reménye összefügg azzal, vájjon az an^ol birodalom kormánya eluta­sító . magatartást fog-e tanúsítani az amerikaiak politikájával szemben. Ugyancsak a lewishami munkáspárti szervezet tagjai határozati javasla­tukban követelik, hogy az angol mun­káspárti kormány vessen véget az őrültségig fokozott fegyverkezési programmnak. Az angol kormány nagy fegyverkezési programmja, álla­pítja meg a határozat, az egész pol­gári gazdaságot megsemmisítéssel fe­nyegeti ä japán nép elutasítsa az amerikaiak említs ^eszerzedési afánlatát A iapán nép széles tömegei, amint Tokióból jelentik, mind határozottabb módon juttatják kifejezésre elutasító magatartásukat az amerikaiak javas­latával szemben 6 ugyanakkor követe­lik, hogv Japánnal olyan békeszerző­dést kössenek, amelynek megtárgyalá­sánál a Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság is jelen van. A különféle politikai, vallási, köz- és szakszerveze­tek egyöntetűen követelik, hogy Ja­pán az összes érdekelt országokkal együttes békeszerződést kössön s nem elégszenek meg az amerikaiakkal való külön békeszerződéssel- A Japánban működő politikai pártok közül a japán nép iogos követelményét hathatósan támogatják az egyes politikai pártok, élükön a Kommunista Párttal. Aktív ténykedést feit ki a többoldalú szerző­dés megkötése érdekében a iapán szo­cialista párt, valamint a földműves­dolgozók pártja. A többoldalú szerző­dés megkötése mellett szál! síkra a ja­pán szakszervezetek többsége, így az államvasútak munkásszervezete, amely 470.000 tagot azámlái, a tanítók szak­szervezete, melynek tagjai közel fél­milliót tesznek ki. ezenkívül a postai és távírda! alkalmazottak szakszervezete, valamint a hajóipari munkások szak­szervezete stb. A Siakai Sinbum japán lap jelentése szerint a multilateráris szerződés megkötését a iobboldali ve­zetés alatt álló 6zakszeryezetek közül 24, éspedig a legerősebbek, szintén kö­vetelik. A Dagunbao című kínai lap vezér­cikkében a japán néphez fordult s fokozott harcra buzdítja, ne egyezzen bele, hogy a iapán Josida-kormány szeparatisztikus szerződést kössön Amerikával és vegye fel a harcot az áruló Josida-kormány ellen. A kínai nép, hangsúlyozza a Dagunbao, soha­sem nyugszik bele, hogy az Észak­amerikai Egyesült Államok vagy Nagy­Britannia diktálja a békeszerződést Japánnak és hogv ismét rabszolga­sorsra juttassa Japán népét. Az ame­rikaiak javaslata az agressziv célok tö­kéletes beismerése. Ez a javaslat vilá­gosan mutatja az amerikai imperialis­ták célját és törekvéseit, akik arra tö­rekszenek, hogv Japánt mint önálló ál­lamot teljesen megsemmisítsék, hogy az imperialisták bábiává tegyék s az ország népét és területét a Szovjet­unió, a Kínai Népi Köztársaság és az ázsiai országok elleni támadás céljaira felhasználhassák. A moszkvai írsvda és az Izvesztija a heisirki hat roiatrôl A szovjetlapok, a Pravda, az Iz­vesztiia, vezércikkekben foglalkoznak a Világ Béketanács bürójának helsin­ki határozatáról. A moszkvai Pravda vezércikkében megállapítja, hogy a Béke Hívei világosan látják, hogy az északatlanti blokkban résztvevő agresszív országok kormányai fokoz­zák fegyverkezésüket, hogy kalandor terveiket megvalósíthassák. A Béke Hívei Világtanácsának biirója helsin­ki határozatában leszögezte, hogv a nemzetközi helyzet az utóbbi hóna­pokban jelenlős mértékben bonyoló­dott, ennek pedig egyenes következ­ménye az, hogy a béketábor híveinek fokozniok kell harcukat, a béke ügyé­nek megszilárdítására, erőteljesebbé kell tenniök a küzdelmet. Nyugat-Né­metország és Japán felfegyverzése, ami ellentétben áll e két ország né­peinek követelményeivel és akaratá­val és amit a világ minden békesze­rető népe határozottan elutasított, minden tiltakozás ellenére egyre foko­zottabb mértékben megvalósul. Nyu­gat-Németországban és Japánban va­lóságos hadseregeket toldoznak-fol­doznak össze, szárazföldi, tengeré­szeti és légierőket létesítenek. A há­ború veszélye mindinkább fenyeget és ez parancsolólag követeli a béke­szerető népektől, hogy még inkább fokozzák harcukat a békéért, hangsú­lyozza a moszkvai Pravda. A nemze­tek éberségét a végletekig kell fokoz­ni, hogy széttéphessék a háborús uszítók minden cselszövényét. A béke­védelem harcába be kell vonni a népi tömegek legszélesebb rétegeit. A na­gyobb, fokozottabb tetterő, a Béke Hí­vei táborának erősebb szervezettsége a háborús uszítók terveinek megsem­misítését eredményezheti. A harc kö­zéppontjában az öt hatalom közötti békeegyezmény követelése áll, a Béke Hívei Világtanácsának felhívását 58 ország békeharcosai írták alá, az em­beriség százmilliói, akik aktíve in­dultak harcba a béke ügyéért. A bé­kéért folytatott mozgalom a kapitalis­ta államokban napról napra növek­szik. Olaszországban a Béke Hívei megrendezték az éberség hetét, mely­ben a demokratikus szervezetek tö­meges kampányt kezdtek a koreai har­csok beszüntetéséért és azt öt hata­lom közötti békeegyezmény megvaló­sításáért. Magában Olaszországban eddig 8 millió polgár írta alá a béke­egyezményt követelő felhívást, Fran­ciaországban az aláírások száma meg­haladja a 6 milliót. A békéért folvó harc az»egész haladó emberiség élet­célja. A háborús uszítók és ügynö­keik minden intrikája és erőlködése ellenére a Béke Híveinek frontja to­vábbra is növekedni fog s ereje mind­inkább gyarapszik. A békevédők ha­talmas hadserege teljesíteni fogja nemes történelmi feladatát, megőrzi és megszilárdítja a béke nagy ügyét és a nemzetek közötti barátságot — szögezi le vezércikkében a moszkvai Pravda. Az Izvesztija Is kimerítően foglal­kozik napjaink békeharcával és érté­keli a Béke Világtanács bürójának helsinki határozatát. Vezércikkének befejező részében ezeket mondja: A szovjetnép, amely a béke és de­mokrácia élharcosai közé tartozik, tántoríthatatlanul támogatja a Béke Hívei Világtanácsa bürójának dön­tését. A szovjetmeberek lelkes építő­munkájukkal erőteljesen támogatják a nemzetek harcát a világbéke meg­szilárdításáért. ség kimerült bátortalan nyilatkozatok­ban a benemavatkozás komédiája el­len. Mindez csupán beszéd volt éa semmi gyakorlati jelentőséggel nem bírt.. Ma, abban a pillanatban, amikor a spanyol népet a zsarnokság újra kíméletlenül szorongatja, a demokrá­ciáért vívott szabadság harcában, a hivatalos brit „munkáspárt" újra bő­kezű, ha nyilatkozatokat kell adni, de a tettekkel takarékoskodik. A jelen pillanat azért komoly a spa­nyol népre nézve, mert Francónak a támaszpontokért amerikai fegyvereket kell kapnia. Sürgős szüksége van ezek­re a fegyverekre, mert az országon elkeseredett forrongás szele 6Őpör vé «ia. A jelen ív eWS felében kitört sztrájkok, lezajlott tüntetések azt bizonyítják, hogy Franco rezsim|e ve­szedelmesen inog. Az ú i paktumnak az a feladata, hogy ezt a düledező re­szimet ágyúkkal támassza alá a egy­szersmint előkészítsen egy lehetséges háborút a Szovjetunió ellen. Semmi sem rántotta le a leplet any­nyira a nyugati politika igazi ábráza­táról, mint az amerikai imperializmus­nak ez az utolsó sakkhúzása. Nem mondhatják már többé, hogv a deszpo­tlzmussal szemben az emberméltóság oldalán állnak. Mert elég csak odapil­lantani és nyugodtan elmondható: „Francisco Franco az 5 falang jávai jön maid segítségre? Hol marad az em­beri méltóság és a kultúra? Vagy a nyugat a deszpotlzmussal áll össze?" Nyugat-Európában és mindenütt egyebütt minden férfi, nő éa gyermek kérdezi ezt éa tudja a választ. Ha az amerikai kormány a vezér­kari főnököknek utasítást adott, hogy üssék nyélbe ezt a paktumot, akkor ez nyilvánvaló jele annak a dühnek, amely most elfogta a háború előkészítőit­A t előkészületek kezdetén még fel-fel tűntek a leplezésnek és szégyenkező tartózkodásnak bizonyos nyomai, de most mindezeket félredobták. Ha le­tiporhatjátok Koreát egyik végétől a másikig, bizonyára mesterkedés nélkül karjaitokba zárhatjátok Francót. Ha hi­degen hagynak benneteket Liszinman kegyetlenségei, nem fognak felháborí­tani bennetek Franco elvadultságal sem. Ha háborút készítetek elő, akár­milyen háborús gyújtogató alkalmas és szívesen látott szövetséges. Azon a' napon, amelyen Acheson úr bevallotta, hogy Spanyolországgal tár­gyalásokat folytatnak, Herbert Morri­son brit külügyminiszter kijelentette, hogy szívesen látja Görögországot és Törökországot az Atlanti paktum tag­jai között. így tehát csaknem egyide­jűleg három zsarnoki, korrupt és há­borús rezsimet vezetnek be a nyugati szövetségesek körébe. Ezzel ennek a szövetségnek igazi jellegét háromszo­rosan leplezik le és mindenki láthatja, milyen társaság van együtt a nyugati imperialisták szövetségében.

Next

/
Thumbnails
Contents