Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-27 / 174. szám, péntek

1951 Július 27 ÜJSI0 pravoszláv egyházak békekiáltványa Moszkvában az antiochiai, az orosz a román, a grúz és a bolgár pravo­szláv egyházak elöljárói kiáltványt in­téztek, az egész keresztény világhoz s e kiáltványukban ezeket állapítják meg: Krisztus születése után 1951-ben mi, az egyes pravoszláv egyházak elöl­járói, az orosz pravoszláv egyház központjában, Moszkvában jöttünk össze Szergij Radoneszkij emlékeze­tének megünneplése céljából, hogy az 6 emléke buzdítson bennünket- Akkor, amikor korunk borzalmas nyugtalan­ságát éljük át, szükségesnek tartjuk, hogy az egész keresztény világhoz új, lángoló felhívással forduljunk. Fokoz­ni kell a béke védelmére folytatott tö­rekvéseinket, kötelességünk minden­napi feladataink teljesítésével a hit, a lelkiismeret, a szeretet és az ész pa­rancsszavát követve lehetetlenné tenni, hogy életünkbe betörjön az új világ­háború pokla. Mindannyiunk előtt ismeretes, mily komolyan kiélesedett a nemzetközi helyzet, amely a világot megsemmisítő következményeivel fenyegeti. A ko­reai harcok szörnyű tüze több mint egymillió emberi életet oltott ki és teljesen felforgatta a békeszerető ko­reai nép életét. Hasonló megsemmisítő vihar fenyegeti a többi népeket is. A vihar fellegei aszerint sűrűsödnek, amint az agresszív államok az Eszak­amerikai Egyesült Államok vezetésé­vel fokozzák fegyverkezésüket és a népeket a jelenben nélkülözésre és a nyomorra ítélik, a jövőben pedig teljes megsemmisítéssel fenyegetik. Soha eddig nem tapasztalt szomorúság súlya készül az emberiségre ránehezedni. De az emberek, akiket a nélkülözés fenye­get. az igazság, a szabadság nevében arra törekszenek, hogy az elnyomás, a jogtalanság, a faji egyenlőtlenség béklyóit lerázzák. Ugyanakkor azon vannak, hogy széttörjék a felfegyver­kezés súlyos bilincseit, amelyek csak a háborút hozzák közelebb. A népek az öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény aláírását követe-lik. A felhívás milliónyi aláfrása, me­lyeknek száma napról napra szapo­rodik, hatalmas erővé alakul át, meg­semmisítő erővé azokkal szemben, akik a gonoszság megtestesítői. Ezek az aláírások azt igazolják, hogy azok az emberek, akik tetteikben a jó szol­gálatában- állnak, a jóakaratú embe­rek, a béke uralmának érdekében szállnak síkra és követelik, hogy a jó itt kerüljön hatalomra, nem pedig valami távoli helyen, vagy egy eset­leg valamely távoli korszakban. Megértve és átérezve ezeket a je­lentős törekvéseket, nem hagyhatjuk Figyelmen kívül az Isteni gondviselés útját, amely az emberek megváltásá­hoz anélkül vezet, hogy szabadságu­kat megsértené. Látjuk, hogy a bé­ke uralmáért folytatott harcban »itt és a jelen időben* a szabadság és az emberiesség jutott érvényre, amely az erőszakot, az elnyomást háttérbe szorítja. Éppen ezért örömmel kísér­jük figyelemmel a jóakaratú embe­rek önkéntes részvételét a béke meg­védéséért folytatott harcban. Ne:n hiába hirdeti a szent biblia hosszú évszázadok óta a szabadságot, amely minden rossztól mentes, nem hiába követeli olyan társadalom megvalósí­tását, amikor is az emberek »kard­jaikat kapákká, dárdáikat kaszákká alakítják. Amikor nép nép ellen kard­ját nem emeli fel és nem fogják egy­mást harcra tanítani* (Jezsájás II. 4.) Krisztus egvháza az emberiség mai szükségleteitől nem távolodik el, ha­nem életének tapasztalataival siet se­gítségére és áldását hozza. Isten fia tanításának fényétől megvilágítva az egyház szolgálata abban rejlik, hogy a keresztény a maga életében Isten iránti odaadását emberi erőinek ér­vényesítésével kapcsolja össze. A föl­di élet körülményei között ezen erők tevékenysége különböző. A keresz­tény alapelv alkalmazása azonban csak egyféle és pedig mindenekelőtt a megalkuvás nélküli harcot jelenti a minden formában jelentkező rossz ellen. Az egyháznak ez az elve min­denki számára hasznos. Főleg ott, ahol az áldozat az ember, a család, a társadalom, a nép vagy az egész em­beriség. Éppen ezért a szegénység, az elnyomás, az igazságtalanság elleni harcnak bennünk, keresztényekben különös és valóságos segítőtársakra kell találniok. Eppeü ezért közvetlen és Istennek tetsző kötelességünk har­colni az emberek és a nemzetek bé­kéjéért, mert a békéért folyó harcra Isten hívott fel bennünket. Mert a bé­ke, amelyért az emberiség harcol, Krisztus parancsa. Nekünk, kereszté­nyeknek ezt a parancsot kötelessé­günk teljesíteni. Az emberiség száz­milliói, akik különböző meggyőződé­süek és felekezetűek, de mindannyian jólelkfle'' ma a békéért vívott harc­ban e? 1" ülnek, nem külső parancsra, hanem az erkölcsi törvény parancsá­ra. F.7.é rt sorakoznak fel a békevédők soraiba az egyes pravoszláv egyháza!; Is. Aláírták a stockholmi felhívást, amely az atomfegyver betiltását kö­veteli és ezzel lehetővé tették az em­beriségnek, hogy a gonosztevők tárna dó kezét lefogja, nehogy Koreában az atombombát használják. Most meg­áldjuk a népek követelését, amely a nagyhatalmak közötti békepaktum megvalósítását kívánja, mert az a Felfogásunk, hogy ez a paktum a leg­észszerűbb és legméltóbb megoldása a fennálló világkrizisnek. Most, hogy az emberiség legnagyobb reményét a békepaktumba veti, a béke elérése Is­ten kegyelméből teljes mértekben függővé van téve az emberek jóaka­ratától. Az egészséges felfogástól ve­zettetve egy erővé kovácsolódva, a hatalmak kormányait arra kényszerít­hetik, hogy a két rendszer békés együttélésén alapuló békepaktumot I aláírják. Ha ez megvalósul, a népek szaba­dabban fognak lélekzeni, szertefoszlik a bizalmatlanság, a félelem sötét fel­hője eloszlik és visszatérnek mind­annyiunk számára a békés és boldog napok. Akkor majd az államok közöt­ti nézeteltéréseket nem az erőszak útján fogják rendezni, hanem az igaz­ság alapján. Meggyőződésünk, hogy ez akkor fog megvalósulni, ha a jó­akarat határozottan szembehelyezke­dik a béke ellenségeinek sötét szán­dékaival, ha bebizonyítja az emberiség egységével annak a régi tételnek tel­jes igazságát, hogy „a rossznak nincs jövője és a méltatlanok gyertyaláng­ja elalszik." Ez akkor valósul meg, ha a pravo­szláv egyházak a béke melletti felso­rakozásukat közvetlen részvételükkel HH WWWMMWMmm Mltt t tl H WW WHW A világ ifjúságba a berlini Világifjúság,i Találkozó jegyében él BERLIN. Július 25-én Berlinbe ér­kezett Tuong elvtárs, a vietnami Ifjú­sági Unió elnöke, aki Vietnamot kép­viseli a Világifiúsági Találkozó nem­zetközi bizottságában. AUSZTRIÁBÓL érkező delegáció­ban 2300 ifjú szövetségi tag van. Több mint 500 ifjúnak és leánynak az osztrák munkaadók megtagadták a szabadság adását, hogy így megaka­dályozzák Berlinbe való útjukat. A delegáció tagjait egyébként Ausztriá­ban alkalmaztatásukból való azonnali elbocsátással fenyegetik, amennyiben mégis résztvennének a Világifjúsági Találkozón. Az osztrák delegátusok minden terror és fenyegetés ellenére boldogan készülnek a berlini VIT-re. Zene,- ének- és táncegyüttesük hatal­mas sikerrel mutatkozott be Bécsben, Linzben és egyéb ausztriai városok­ban. Az osztrák ifjúság egyébként ki­állítást rendezett, amelyen bemutatja harcát, amelyet a béke ügyéért foly­tat. LATIN-AMERIKÁBÓL elindult a csilei, kolumbiai és uruguayi delegá­ció. A csilel delegáció a nBékevédők ifjúsági mozgalmát«, a >Dolgozók szövetségéta »Csilel ifjúsági bi­zottságot« és más haladó ifjúsági szervezeteket képvisel. A kolumbiai küldöttség 23 tagból áll. Az urugoayi delegációban helyet kapott Ellen Be­loruz, aki édesapjával együtt a Béke Hívei Világtanácsának felhívására 11.000 aláírást gyűjtött. DÁNIÁBAN a VIT előkészítő bi­zottsága a berlini Világifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére külön lapot adott ki, melynek címe fesztivál« és 13.000 példányban jelent meg. A dán előkésztíő bizottság felhívással for­dult tagjaihoz, hogy indítsanak ver­senyt a lap terjesztése érdekében. Az első helyezettet a dán küldöttséggel Berlinbe küldik. NEW YORK. Edmund Williams 24 éves néger ifjú ugyancsak megérkezett Berlinbe, hogy szemtanuja lehessen a Világifjúsági Találkozónak. Wliliams egy Amerikából Németország felé me­nő hajóval jött Európába, majd Nyu­gat-Nmetországban titokban megszö­kött a hajóról. Williams most a kö­vetkezőket mondotta: »Legfontosabb I kötelességemnek tartom, ha vissza­térek Amerikába, hogy elmondjam mindenütt a Német Demokratikus Köztársaságról az igazságot. Meg­fordultam az üzemekben, az ifjúság nyári táboraiban és mindenütt meg­győződhettem arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ifjúsága a békéért dolgozik, a békéért harcol.« és azzal a követelésükkel nyomaté­kosítják, hogy a békepaktumok aláírása történjék meg. Ezét t az itt meg nem jelent konstantinápolyi, alexandriai, jeruzsálemi, görög, ciprusi, szerb, al­bán, lengyel, pravoszláv egyházakhoz fordulunk, kifejezésre juttatva mély meggyőződésünket, hogy áldásban részesítik ők is ezt a szent, buzgal­mat, mely azon fárad, hogy a nagy­hatalmak minden, a nemzetközi életet érintő kérdést békés úton oldjanak meg. Ez akkor valósul meg, ha a világ összes keresztényei velünk együtt tudatára ébrednek annak a nagy fele­lősségnek, amellyel a világ sorsáért tartozunk és elfogadja-e azt az egy­séges és helyes döntést, hogy az egész emberiség óhaját magunkévá kell tennünk. Bármilyen is legyen a felfogás a világháború okairól, a jó­akaratúaknak támogatniok kell a béke­egyezmény megkötését követelő ki­áltványt. A támogatás legyen hitvallásunk a béke győzelme mellett, elítélése azok­nak. akik hidegvérrel készítik az atom- és hydrogén bombákat, a ha­cillusokat, a mérgeket, a gyilkosgázo­kat és más eszközöket, amelyeket a népek megsemmisítésére akarnak használni és nem emlékeznek az Ür intésére, hogy aki karddal harcol, kard által pusztul el. „A béke isteni hercege erősítse meg a jóakaratú emberek egységét hogy elháríthassák a véres világ­pusztulást és törje meg a béke ellen­ségének pusztító szándékait." A pravoszláv egyházak békekiált­ványát Alexander, Antiochia és ez egész Kelet pátriárchája, Alexej, Moszkva és az oroszok pátriárchája, Kallisztrát, a katolikus Grúzinla pat­riárchája, Jusztinián, a romániai pra­voszláv egyház pátriárchája és Cirill metropolita, a bolgái pravoszláv egy­ház szinodusának elnökhelyettese ír­ták alá. Varsóból visszatért a szovjet de&s&fó Moszkvába Szerdán, július 25-én Varsóból visz- I unió delegációjának vezetője V. M. szatért Moszkvába az a szovjet dele­gáció, amely a Szovjetunió kormányát és népét Lengyelország újjászületésé­nek hetedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken Varsóban képviselte. Mint ismeretes, a Szovjet­Molotov elvtárs volt, a Szovietunió minisztertanácsa elnökének helyettesse és a delegációnak egyik tagja G. K­Zsukov elvtárs, a Szovjetunió marsall­ja volt Jelentés a keszoni tárgyalásokról Háromnapos szünetelés után, július 25-én 10 órakor, Keszonban megnyi­tották a koreai fegyverszüneti tár­gyalások kinlencedik ülését. Az ülé­sen a tárgyaló felek között megegye­zésre nem került sor, mert nem értek el egységes véleményt az idegen csa­patoknak Koreából való kivonására vonatkozólag. Délután 14.15-kor az Egyesült Nemzetek Szervezete egy­ségeinek küldöttsége azt a javaslatot tette, hogy a tárgyalást július 26-ra halasszák eL Rákosi elvtárs csehszlovákiai éSmunkésok között Vasárnap, július 22-én a magyar szakszervezetek balatonleilei üdülő­helyén nyaraló csehszlovákiai dolgo­zók indítványára nemzetközi béke­napot rendeztek. Ez alkalomból Ráko­si Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja üdjlő dolgozókat és szívélyesen elbe­szélgetett velük. A nemzetközi béke­napon a magyar és csehszlovákiai dolgozókon kívül más népi demokrati­kus országok szakszervezeti dolgozói is megjelentek, akik szintén Balaton­központi titkára, meglátogatta az I lellén nyaralnak. Az amerikai légikalósob provokációi a ICinai Népköztársaság ellesi Koreai hadijefen!§$ A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága július 25-én jelenti, hogy a Front minden szakaszán helyi jellegű harcok folynak, a koreai népi hadse­reg egységei a kínai önkéntesekkel karöltve súlyos veszteségeket okoz­nak az ellenségnek. Július 24-én, a népi hadsereg egységei a keleti part mentén egy ellenséges hajót elsül­lyesztett. Július 25-én a légelhárító ütegek 4 ellenséges repülőgépet sem­misítettek meg. A jugoszláv határőrségek tagja menedékjogot kért Magyarországon Budapestről jelentik, hogy Bogomir Lenardic, a jugoszláv határőrség tagja átlépte a jugoszláv-magyar határt és a magyar hivataloktól me­nedékjogot kért. Lenardic kijelentette, hogy Jugoszláviában a dolgozók hely­zete az egyre súlyosbodó terror kö­vetkeztében napról napra tarthatat­lanabbá válik. Az Uj Kína hírügynökség közölte, hogy a koreai fegyverszüneti tárgya­lások megkezdése óta amerikai repü­lőgépek több ízben megsértették Kína légiterét és felderítő repülések köz­ben gépfegyverezték és bombázták Kína területét. Az amerikai légi kaló­zok, július 11-én Csan városa ellen, július 12-én három helyen éspedig Antung közelében, majd az esti órák­ban Csan város és környéke ellen in­téztek két ízben támadást. Július 13­án amerikai repülőgépeket figyeltek meg Csan-Tien-Hokou város felett, július 14-én, egy amerikai repülőgép felderítő repülést végzett Fujucsen város felett, valamint Fengcsen kör­zetének északi és nyugati részében. Július 15-éi» és július 16-án, felderítő repüléseket végeztek az amerikai re­pülőgépek, • július 21-én három bom­bát dobott le az egyik amerikai gép Láncsalin falura. Miután Ridgway, június 30-án köz­zétette nyilatkozatát, hogy hajlandó megkezdeni a fegyverszüneti tárgya­lásokat, azóta az amerikai repülőgépek sorozatosan behatolnak Kína légiteré­be. Sőt ugyanazon a napon, hogy Ridgway közzétette nyilatkozatát, amerikai repülőgépek háromszor tör­tek be a kínai légitérbe. Hiábavaló Adenauerék erőszakoskodása Nyugat-Németország férfiai nem akarnak ágiyútöltelék lenni állapítja meg az Aachener Nachrichten Kedaen, július 24-én Nyugat-Német­országban 16.396 személy vett részt a Nyugat-Németország felfegyverzése elien tiltakozó népszavazásban. A meg­kérdezettek közül 15.107, azaz 92-13 százaléka a leghatározottabban eluta­sította az amerikaiak háborús politi­káját. A bonni kormány tilalmazó rendelete ellen, amellyel megakadálozni kíván ja a népszavazást, több Nyugat-Németorszá­gi háborúellenes szervezet adott ki közös tiltakozást. E szervezetek közős ny :latkozatukban elítélik a bonni báb­Az egyiptomi újságok AlduElah meggyilkolásával az amerikaiakat vádolják Ali Dzsumirr al Misri egyiptomi I amely jól értesült helyről kapta hírét, hetilap jelentése szerint a brit kém­szolgálat vizsgálatot Indított Abdul­lah meggyilkolásának ügyében, mert összefüggést sejt Riad el Szolha liba­noni miniszterelnök, valamint Abdul­lah meggyilkolása között A lap, azt írja, hogy a brit kémszolgálatnak az a véleménye, hogy a két gyilkos­ságot az amerikaiak követték el, ha­sonlóképpen amerikaiak gyilkolták meg Razmar tábornokot, Irán minisz­terelnökét is. Kurt Scbumacber náci kásso veit a hitleri koncentrációs táborban A Német Demokratikus Köztársa­ság hírügynöksége közli, hogy Kurt Schumacher, a nyugatnémetországi jobboldali szociáldemokrata párt hír­hedt vezére a hitleri uralom alatt a dachaui koncentrációs táborban „ká­po" volt. Míg e borzalmas hírű kínzótáborban az ott fogva tartott antifasisztákat a legkegyetlenebb módszerekkel kínoz­ták, azalatt Schumachert kápó sze­repében nagy előnyökben részesítet­ték. Schumacher most retteg a lelep­lezéstől és hogy ezt elkerülje, a leg­lehetetlenebb módon megakadályozza azt, hogy a dachanai koncentrációs tábor volt foglyaival, akik vele együtt voltak Dachauban, találkozzék. A demokratikus sajtó már több ri-i portot tett közzé, amelyben világos bizonyítékokra hivatkozott, hogy Schu­macher milyen undorító árulásokat kő­vetett el s miképpen szolgáltatott ki antifasisztákat a Gestapónak. A hírt, hogy Schumacher kápó volt, a fasiszta koncentrációs táborban, az áruló jobboldali szociáldemokrata vezér mai magatartása is mindenben igazolja, amikor is lépten-nyomon elárulja a német népet és. kiszolgáltatja Nyugat­Németországot Hitler utódjának, az amerikai fasizmusnak. kormány magatartását a népszavazás­sal kapcsolatosan, hangsúlyozzák, hogy ez támadás az emberi jogok ellen. A közös nyilatkozatban megállapítást nyert, hogv a népszavazás az emberi­ség szempontjából rendkívül fontos kérdés. Az amerikaiak háborús politi­káját nem lehet Nyugat-Németország­ra rákényszeríteni anélkül, hogy meg­kérdeznék, milyen álláspontot foglal el e kérdésben maga Nyugát-Német­szág népe. A darmstadtl technika dfákfal is tiltakoztak Adenauer kormányának há­borús kurzusa, valamint az úirafel­fegyverzés ellen. A darmstadti főisko­lások Nyugat-Németország valameny­nvi egyeteme és főiskolája hallgatóihoz kiáltvánnyal fordultak, amelyben fel­hívják azokat, fejtsenek kl fokozott, aktív harcot a háborús uszítók ellen. A darmstadti diákok kiáltványában többek között ez olvasható: Ismét kaszárnyákat ajánlgatnak ne­künk. Mi azonban nem tűrjük és még a bonni bábkormány elnökének sem engedjük meg, hogy emberek száz­ezreinek életéről dönthessen. Elutasít­juk az úgynevezett fekete Reichswehr újjáélesztését- Nem teszünk eleget a véderőtörvény rendelkezéseinek, mert azt a nép hozzájárulása nélkül hozták. Nyugat-Németország lakosságának éhes tömegei mind erőteljesebben he­lyezkednek szembe a bonni bábkor­mány rendeleteivel. Ezt kénytelen el­ismerni maga a sajtó is. Igy többek között az „Aachener Nachrichten" eze­ket írja: „Württemberg-Badenben a rendőrség soraiba önkéntesen mind­össze 800 ember jelentkezett. Ugyan­akkor a kerület fővárosában, Stutt­gartban, pusztán 45. A lap hangsú­lyozza, hogv a bábkormánynak új né­met hadsereg létrehozásáért folyó ügyködése nullával egyenlő értékű, mert Nyugat-Németország férfiai nem akarnak katonák lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents