Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-26 / 173. szám, csütörtök

1951 július 21 ——— UJ §10 UJSZ0 A BÉKÉÉRT, AZ ÚJ EMBERÉRT JS A J O B B VILÁ G É RT A népi Kína filmművészete az élre tör Az idei karlove-vary-i VI. Nemzet­közi Filmfesztiválnak tagadhatatlanul legnagyobb eseménye a Kínai Nép­köztársaság filmművészetének hatal­mas előretörése, egyenes felzárkózása a Szovietunió filmművészete mellé. Ez a körülmény, amelv méltán kiváltja a fesztivál egész közőségének osz­tatlan csodálatát, voltaképpen egészen magától értetődő dolog: következmé­nye annak a roppant fejlődésnek, ame­lyen a népi Kína az utolsó évtizedben, de különösen teljes felszabadulása óta keresztülment. Kína évek, évtizedek óta harcolt a japán imperializmus, az idegen betolakodók és Csankaisekék népelnyomó rendszere ellen és most a 475 milliós nép Mao-Ce-tung veze­tésével úi életét, boldog jövőjét építi. Es ebben az építésben a film öntuda­tosító, ébresztő és, irányító munkájá­val ugyanolyan fontos szerephez jut, mint a _ megújhodott kínai színház vagy az irodalom. Az acélkatona Alkalmunk volt megismerni Csen­Jin-t, ,,Az acélkatona" című leg­újabb kínai film. forgatókönyvének íróját és rendezőiét. Csen-Jin ala­csonynövésü, feketehajú és élénksze­mű fiatalember. Arca erélytől és szi­lárd tetterőtől sugárzik, egész lénye olyan, mint a filmje. Határozott, cél­tudatos éa bátor, szerény ember, ma­gáról csak annyit mond, hogy ez a második filmje, a azelőtt a nyolcadik hadsereg egyik osztályának kultúr­. munkáját vezette. — A film cselekménye a lapán tá­madó ellen folytatott népfelszabadító harcnak befejezéseként játszódik le, Csankajsek bandita hadserege az amerikai imperialisták repülőgépeivel, tankjaival és ágyúival felszerlve meg­szegte a békét és rátört a már felsza­badított Kína békés népére, — mond­ja Csen-Jin, az Acélkatona rendezője. ­t- Mao-Ce-tung parancsára a népfel­szabadító hadsereg visszavonul észak­ra. Egy kisváros helyőrsége a he­gvekben elrejti a fegyvergyár gépeit, hogy megakadályozza megsemmisíté­süket. Csan-Csi-csen vezetésével egy kis csapat marad hátra, hogy a visz­szavonulókat fedezze. Es a filmnek ezek a hősei példásan teljesítik felada­tukat, feltartóztatják az ellenséget és amikor parancs iön, hogv elhagyhatják őrhelyüket, a banditák körülfogják őket és hősies önfeláldozó harc után a négy életben maradt katona fogság­ba esik. — Filmemben azt a feladatot tűztem ki magam elé, hogy megmutassam a népi hadsereg katonáinak legszebb tu­lajdonságait — folytatja Csen-Jin. — Meg akartam mutatni, milyen embe­rekből tevődött össze az a hadsereg, amely a leglehetetlenebb körülmények közt és rettenthetetlen bátorsággal, a halállal ezerszer dacolva kfldött. szí­vében egyetlen éltető gondolattól el­telve. hogy hazáját a betörő rablóktól felszabadítsa. A kínai film rendezőiének ez a törekvése valóban olyan példásan si­került, hogy csak a legnagyobb szov­jel filmremekekben bukkanunk pár­iára. Csang-Csi-csien, a kis csapat ka­pitánya, legendás hőssé nő a szemünk e'őtt, a fogságban a legszörnyűbb kínzások sem törik meg — ő a legen­dás acélos katona, — aki minden pil­lanatban kész meghalni, de nem válik árulóvá és ugyanúgy a 15 esztendős kis Linból sem tudják kínzással kicsi­karni a titkot, hová rejtették a vissza­vonulók a gépeket és az élelmiszer­készleteket. Es ugyanúgy kitart hősi haláláig Wang, az öreg szakács is, csak egy kulákfiú válik árulóvá, — aki nem ismeri a rejtekhelyet — és őt eléri végül az árulók sorsa, az öli meg, akit kiszolgál, a banditák pa­rancsnoka­Mi ad ilyen hatalmas ellenálló erőt ezeknek az acélos akaratú, de forró­szívű katonáknak? Elsősorban a forra­dalom igazságába vetett törhetetlen hitük és mély, elemi erővel feltörő gyűlöletük az elnyomók, a kizsákmá­nyoló banditák, az önkény és a beto­lakodók ellen, akik újra vissza akar­ják állítani a tőke uralmát, a földes­urak embertelen basáskodását a falvak megnyomorgatott népe felett. Maó-Ce-Tung hősi hadserege nyolc esztendőn át küzdött a japán betola­kodók ellen és a japán fasizmus letö­rése után felvette a kemény harcot Csangkajsek bandilá,. az amerikai im­perialisták csatlósai ellen. Nyolc mil­lió bandita megsemmisítése után ki­vívta a végleges győzelmet, felszaba­dította egész Kínát. Csen-Jin filmjének cselekménye ab­ban az időben játszódik le, amikor az ellenség erői még nagyok voltak, a népéi pedig aránylag gyengék. — Ezekkel a hazájukat oly forrón szerető emberekkel rá akartam mutat­ni arra az erőre, — mondja a rendező, — mely főforrása volt győzelmünk­nek. — Harcban nőtt és harcban ed­zett harcosaink szellemi erejére. A fesztivál közönsége óriási lelke­sedéssel fogadta Csang-Csin-csien és társainak legendás történetét, mint egyik meggyőző epizódját annak a nagy harcnak, amelynek — egy 475 milliós nép felszabadulását és mai virágzó életét köszönheti. A film kü­lönösen azzal ért el nagy hatást, hogy sikerült benne két-három embernek sorsát drámai erővel megragadni. Ez a sikerült jellemfestés, a legtipiku­sabbnak teljesen egyéni színekben való kiemelése Ily módon a legdrá­maiabban tudta éreztetni egy rwgy kollektívummal az egész népi hadse­regnek győzelemre törő, nehézsége­ket nem ismerő hősi arculatát. És ez ennek a lelkesítő, példásan szép és fel­emelő kínai filmnek legnagyobb ér­deme. A fehérhajú leány Ha „Az acélkatona" hőseinek mély hazafias6ágával, rettenthetetlen bá­torságával hatott ránk, a fesztiválon tegnap bemutatásra került második kínai film: „A fehéihajú leány" me­gint más tulajdonságaival hatott és új oldalról mutatta be a kínai filmművé­szetet. Rendezője és forgató könyvének frója, Csang-Sui-Hua, a kínai delegá­ció egyik tagja, ugyanolyan fiatalnak látszik, mint az Acélkatona rendezője. Katona volt ő is, de más típus, vala­hogy minden határozottsága mellett lágyabb jellemű, gyengédebb érzésű. Az előbbi katonás és általános, de örökérvényű jellemeket formál, ez meg mélyebben, népibben kínai és. egyben költőibb. „A fehérhajú leány"-t bizonyára al­kalmam lesz szlovákiai bemutatása al­kalmával bővebben méltatni, itt ezért csak rendezőjének szavait akarom bővebb kommentár nélkül tolmácsolni. — Minden dolgozó népnek sajátos művészete és irodalma van, mondja Gsang-Sul-Hua — A fehérhajú leány eredetileg néprege volt, amelyet a fa­lu egyszerű népe költött és terjesz­tett. Később színdarab lett belőle, most pedig film. Egy szegény paraszt leányának történetéről van szó, aki kénytelen a kapzsi és kegyetlen föl­desúr cidtédje, rabnőie lenni. A leány kínzója elől a hegyekbe menekül, ahol roppant szenvedések közt három esztendeig él egy barlangban A haja megőszül, de a szívében olthatatlan lánggal ég a bosszú tüze és kitart, amíg a kínai Vörös hadsereghez át­állt szerelmese visszajön a falujába és őt is felszabadítja. Drámai erővel és forradalmi roman­tikával teli ez a népmese. Leleplezi a földesurak kegyetlenségét, erőszakos uralmát a falu szegt-ny népe felett és megmutatja, milyen kemény és en­gesztelhetetlen osztályharcot kellett a parasztoknak vívnioK. A fehérhajú leány meséje eljutott Jeanba, amely akkoriban a kínai for­rradalomnak központja volt. Jenán kultúrmukásal, aki résztvettek a népi hadsereg harcaiban, sokat tanultak a nép széles tömegeitől és művészi al­kotásaik tárgyát gyakran merítették az egyszerű nép fiainak történeteiből, így vették át ezt a mesét is és meg­formálták belőle az első újszer ükínai operát. — Ez az opera — meséli a kínai film rendezője — a kínai nép szabad­ságharca és a földreform végrehajtása Idején nagy nevelő hatással volt, mil­lió és millió parasztnak és katonának osztályöntudatát emelte. (A színmű­vet sokfelé játszották a népi demokrá­ciák országaiban is, így nálunk igen nagy sikerrel mutatta be a Hadsereg Színháza Prágában és Moszkvában ősszel mutatja be a Vachtnogov-Szín­ház.) — A film készítéséhez még 1949­ben, rögtön a Kínai Népköztársaság kikiáltása után fogtunk hozzá — foly­tatja Csang-Sui-Hua — és eltökéltük, hogy megtartjuk a feudalizmus elleni küzdelem alapgondolatát. Egyúttal hősnőnk sorsának mélyebb és hitele­sebb elemzésére törekedtünk, kitartá­sát, bátorságát, szépségét és nemes érzéseit jellemeztük, úgyszintén szi­lárd jellemét és kitartását a harcban — olyan tulajdonságokat, amelyek az egész megújhodott kínai népet jellem­zik. A mesén bizonyos változtatásokat is eszközöltünk és remélük, hogy si­került olyan filmet alkotnunk, amelv elftéli a feudalizmust és egyúttal meg­mutatja a kínai dolgozó nép legjel­lemzőbb tulajdonságait. MUNKÁSLEVELEZŐINK ÍRJÁK A Szövetségi Vasútvonalon építettük a békét Korompa felé visz bennünket a vo­nat. Szebbnél szebb tájak váltakoz­nak. Az elvtársak- és elvtársnők kí­váncsi szemekkel nézik a tovasuhand vidéket. Élénk, lelkes hangulat ural­kodik a kupékban Uj munkahelyünk­re megyünk, a Szövetségi Vasútvo­nal építésére. Félötkcr érkeztünk meg Korompára. Innen autóbusszal men­tünk tovább, ki-ki a kijelölt munka­helyére. Mi, a Slovnaft dolgozói, ti­zenegyen egy táborba kerültünk. Itt már örömmel üdvözöltek minket az elvtársak. Mindenki megkapta ágy­neműjét, a meleg takarókat és alig helyezkedtünk el, máris vacsorára hívtak bennünket.. Ezután a szokásos aktíva következett, amelyen a tábor parancsonoka hangsúlyozta a kollek­tív munka fontosságát. Félhatkor megreggeliztünk, majd minden csoport hangos nótaszóval vonult ki kijelölt munkahelyére. Mi I2-en voltunk. Négy szakmunkás és 8 kisegítő. Hídépítésnél dolgoztunk. Vígan ment a munka egész nap. Ebéd után egész vacsoráig szabad foglal­kozásunk volt. És így mult egyik nap a másik után. Elkészítettük a 96 méter hosszú hidat. Ma, úgy mint mindennap az esti aktíván megvitattuk az eseménye­ket, ki hogyan dolgozik. A tábor­parancsnok felolvasta a napiparan­csot és a legutolsó 3 nap munka­eredményeit. Táborunk egyes munkacsoportjai a következő eredményeket érték el: Reiz elvtára csoportja 220 százalék, Machácska csoportja 110 százalék, Rozum elvtársé 160 százalék, Novosad elvtársé 830 százalék, Gyuris elvtársé 110 szá­zalék, Zsák elvtársé 275 százalék, Baran elvtársé 225 százalék, Sin­delár elvtársé 210 százalék, Kett­ner elvtársé 135 százalék, Vanák elvtársé 176 százalék, Podbracky elvtársé 143 százalék. Ezután megtárgyaltuk a hibákat is. Néhány elvtárs rámutatott arra, hogy gyakran olyan munkát végez­nek, amely nem függ össze a vas­útvonal építésével. így például a múltkoriban egy nagyteljesítményű darut kellett egy műhelyben megja­vitaniok és a műhely magántulaj­donosa ehelyett az autóját akarta velük kijavíttatni. Rozum elvtárs rámutatott arra, hogy az ő csoport­jában a gépkezelő nem dolgozott többet naponta, mint 2 órát és ezt azzal magyarázta, hogy elromlott a gép, de később bevallotta, hogy neki többet nem is érdemes dolgoz­nia, mert így is eleget keres. A kritika alapján felmerült hibákat ki is küszöbölték. A vita befejezése után a tábor­parancsnok felolvasta azt a táv­iratot, amelyet szoretett elnö­künknek, Gottwald elvtársnak küldtünk s amelyben bejelentet­tük, hogy munkánkat július 9­től július 15-ig 187.9 százalékra végeztük el. Július 15-én hagytuk el & megr­szokot vidéket, hogy átadjuk he­lyünket az utánunk jövőknek, akik résztvesznek ennek a fontos vasút­vonalnak építkezésén. Mi, akik ott voltunk, szívesen gondolunk vissza az ott töltött napokra. Novosad 3. munkáslevelező, Bratislava, Slovnaft Bányásztanonc-otthont építünk A vashegyi bányák környékén, Szirk községben hatalmas építkezés folyik, llj bányásztanoncotthont építe­nek Itt. ötemeletes, óriási épület, amelyben majd a vájárutánpótlás bá­nyásztanoncai fognak lakni. Az Inter­nátusnak ez év szeptemberéig kell elkészülnie. A munka nagy iramban folyik és ez szükséges Is, mert a befe­jezés ideje nincs messze s szeptem­berben megérkeznek az internátus la­kói. Ezért ml, vashegyi második évfo­lyamos bányásztanoncok elhatároztuk, hogy közös erővel ledolgozunk egy brigádmííszakot és így segítséget nyujtunk az építkezésben. örömet akarunk szerezni az új fiúknak, akik szeptemberben érkeznek meg, azt akarjuk, hogy gyönyörű otthon fogad­ja őket. Elhatároztuk azt la, hogy mindenben segítséget nyujtunk nekik, épúgy, mint a nevelőknek lat így a fiúknak könnyebb lesz a ta­nulás és az iskolák majd mint kész, jólképzett, ügyes bányászok hagyják el Jakubec Tibor munkáslevelezff, Vashegy. Üdvözletünket küldjük nyelvtanfolyamunkról Kassáról küldjük üdvözletünket, ahol a kerületi Nemzeti Bizottság meghívására 70 magyar tanító vesz részt kéthetes szlovák nyelvtanfolya­mon. A Köztársaság minden részéről i jöttünk össze és ilyen rövid idő alatt Is ió közösségi szellem fejlődött ki köztünk. Tágas, napos épületben kaptunk Eszti néni sem akarja a régi világot A rimaszombati kórházban voltam kezelés alatt és itt beszélgettem a betegekkel. Mellettem egy idősebb néni feküdt. Elmesélte, hogy egyik fia bányász, a másik építésnél dolgo­zik, a harmadik pedig szövetkezeti tag. — Én mondtam neki, hogy lépjen be, — folytatta, — mert én t udom, hogy mit szenvedtem azon a félköb­lös földön. Ugy Jártam kapálni a mult rendszer Idején, hogy az egyik gyerek a hátamra volt kötve, a másik a ka­romon volt és ekkor Is előszBr a falusi „jó gazdákét", — így hívták akkor a kulákot, — kapáltam meg. Egész ter­mését megkapálhattuk kamatba, az enyimbe csak azután mehettem, de akkor már úgy belepte a gyom, hogy nem bírtam vele. Ilyenkor a kománé is segített. Reggelire mindig egy da­rab kenyeret, meg hagymaszárat rá­gogattunk. Az ebéd is nagyon gyenge volt, hiszen csak egy Mter tejért is egy félnapot kellett kapálnunk. Orvos­ra, vagy kórházra akkoriban magam­fajta ember nem is gondolhatott. Mennyivel más a mai helyzet. Itt aztán én is közbevágtam és megmagyaráztam a néninek, hogy minek Is köszönhetjük ezt a szebb életet. Megmondottam neki, hogy vannak még ugyan olyan gazembe­rek, akik azt a régi „hagymaszár reg­gelis" világot akarnák visszahozni, de a békeszerető népek harcolnak ezek ellen és ha ő, Eszti néni, Is elmeséh a fiataloknak azokat a rossz időket, akkor 5 is egy lépést tett « béke megvédésének érdekében, mert a fia­talok ebből megtanulhatják, hogy most milyen gazdag az életünk és hogy ezt munkánkkal meg kell vé­deni. Kteln D.-né levelező, Rimaszombat. szállást, ellátásunk b kitűnő. A reg­geli torna után 5 tanóránk van és az­után ä délutánokat változatos kultúr­műsor tarkítja. Estéinket politikai ér­tekezésekkel, majd énekszóval fejez­zük be. Felhangzenak a szlovák é$i magyar népdalok éa mozgalmi Indu­lók. Ezért a tanfolyamért elsősorban kormányunknak és Pártunknak küld­jük köszönetünket, hogy lehetővé tet­ték számunkra a további tanulást, i«­meretgyüjtést. Köszönet jár Tarr elv­társnak iss az Iskola vezetőjének, hogy iskolánkban minden percünket a leg­gazdaságosabban és leghasznosabban kihasználhatjuk és kedves emlékekkel hagyjuk majd itt a tanfolyamot. Tarcal Zsuzsa levelező, Kassa. Hirdetmény a bratislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának magyar tanítási nyelvű szakosztályáról Az iskola-, tudomány- és művészet­ügyi megbízotti hivatal a bratislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultása a jövő tanítási évben magyar tan­nyelvű szakosztályt nyit. Ezzel a ma­gyar tanítási nyelvű másodfokú isko­lák számára szakképzett tanerőket akar kiképezni. A hallgatók tanulmányalkat a kö­vetkező szakcsoportokban folytathat­ják: 1. Magyar nyelv, orosz nvely. 2. Magyar nyelv, történelem, állam­polgári neveléstan. 3. Orosz nyelv —• Zenei képzés. 4 Történelem, állampolgári neve­léstan, képzőművészeti képzés. 5. Matematika, fizika. 6. Természettan, vegytan, földrajz. 7. Szlovák nyelv, magyar nyelv. Az egyes szakcsoportokban az elő­adások megindulnak, ha legalább 8 hallgató jelentkezik rájuk. Ezen a szakosztályon a hallgatók beiratkozási feltételei azonosak más főiskolákéival. Kivételesen olyan je­lentkezők is beiratkozhatnak, akiknek nincsen érettségi bizonyítványuk, ha meg vannak náluk azok az előfeltéte­lek ahhoz, hogy tanulmányaik első Célunk az, hogy megerősítsük a né­zőben a feudalizmus elleni gyúiöletet és elmélyítsük a dolgozó nép iránti szeretetet. Bizonyos, hogy mindkét kfnal fil­met a mi dolgozó népünk is nagy sze­retettel fogja fogadni. Az egyiktől megtanulhatja a kínai nép hősi ka­tonáit csodálni, megerősíti hazaszere­tetében, ahogy a Zoják, Kosek Olejo­vok, Matroszovok immár legendássá vált alakjai elvégzik különösen ifjú­ságunk, népi hadseregünk tagjai közt a mélyszántás munkáját — a másik­ból pedig a mult rendje Iránti gyűlö­let mellett megtanulja a kínai költé­szetnek, a kínai néplélek mesélő ked­vének megbecsülését. És megismeri azt a forradalmi romantikát, amely a fehérhajú leányban egy reálisan meg­alapozott mesét formált igazgyönggyé. Egri Viktor esztendeja végére az érettségit lete­szik. Ilyen esetekről a fakultás dékán­ja dönt külön egyénenként. A jelent­kezésben, amelyet 1951 augusztu* 30-ig kell beküldeni a bratislavai Szlo­vák Egyetem pedagógiai fakultásá­nak dékánátusához, Markovics-u. a következőket kell feltüntetni: 1. A szakcsoportot, amelyet a je­lentkező hallgatni akar. 2. Pontos lakcímét. A jelentkezéshez mellékelni kell a következő okmányokat: a) azoknak, akik most érettségiz­tek: 1. Az érettségi bizottság ajánlását és 2. a CsISz vagy CSEMADOK aján­lását. b) Azoknak, akik régebben érettsé­giztek vagy nincs érettségi bizonyít* ványuk: 1. A kerületi Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályának nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező tanulhat a főiskolán. 2. A ROH vagv CsISz, vagy CSE­MADOK kádervéleményét és ajánla­tát. . Tekintettel arra, hogv a jelentkezé­sl lapokat 1951 augusztus 30-ig kell beadni, a jelentkv-ók a belépéshez szükséges okmányokat mielőbb sze­rezzék be. A felvételt megelőző beszélgetésre a jelentkezőket a bratislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának dé­kánja hívja meg. A beszélgetésre a jelentkezők a következő személyi ok­mányokat hozzák magukkal: 1. Születési bizonvítvánvt. 2. Állampolgársági bizonyítványt. 3. Az utolsó iskolai bizonyítványt. Az iskola-, tudomány- és művé« szetügyi megbízotti hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents