Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-26 / 173. szám, csütörtök

1951 júliús 26 IM %W la amerikai háborús uszítók fasiszta üzelmei JACQUES DUCLOS a Francia Kommunista Párt titkára Mint már jelentettük, Helsinkiben ülésezett a Béke Hívei világtanácsának hivatala, amelyen a jelenlevők egyhangú ha­leplezzék. A békeegyezmény harma­dik következménye, az ellenségeske­tározatot hoztak. Ez a határozat a világ minden békeszerető dés kiküzsöbölése Ezzel megújul Az amerikai imperialisták, akik Ko­rea ellen intézett támadásuk után fel­támasztják a japán militarizmust és felfegyverzik Nyugat-Németországot, tudják, hogy a népek elítélik háborús politikájukat. Tudják azt is, hogy az amerikai nép síkraszáll e politika el­len, amely az USA milliomosainak és milliárdosainak hallatlan profitot hoz, a néptömegeknek pedig súlyos áldo­zatokat és egyre növekvő nyomort juttat osztályrészül. Washingtonnak úton-útfélen demkoráciáról fecsegő uiait nvugtalanítja a nép elégedet­lenségének ez a megnyilvánulása. At­tól félnek, hogy holnapra ez az elége­detlenség gyűlöletté csap át és ennek fasiszta módszerekkel próbálják ele­jét venni. Ezzel, magyarázhatók az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának vezetői ellen alkalmazott meg­torló intézkedések. _»A háború viseléséhez nem elegen­dő a fegyverkezés fokozása, nem ele­gendő az új koalíciók létrehozása — mondta Sztálin elvtárs. — Ehhez szük­ség van még a kapitalista országok hát­országának megerősítésére. Egyetlen kapitalista ország sem folytathat ko­moly háborút, ha előzőleg nem szi­lárdítja meg saját hátországát, nem fékezi meg »saját« munkásait, »saját« gyarmatait. Innen ered a burzsoá kormányok politikájának íokozatos fasizálódása.* 1948-ban vádiratot készttettek az Amerikai Kommunista Párt vezetői ellen, amely szerint állítólagos bű­nösségük* 1945-ben kezdődik, vagyis akkor, amikor újjászervezték a Kom­munista Pártot, miután kizárták be­lőle az amerikai imperialistákkal va­ló együttműködés politikáját magasz­taló Browdert. A Truman-féle Igazságszolgáltatás által emelt vádak között szerepelt a marxizmus-leninizmus elveit propa­gáló könyvek, cikkek, folyóiratok és napilapok kiadása és terjesztése. Amerika négerlincselő urai, •kik megölték Willie Mc Geet és a hét martinsvillel négert, ismét megmu­tatták Igazi fasiszta arculatukat, amikor az amerikai alkotmány meg­sértésével börtönbe vetették az Ame­rikai Kommunista Párt vezetőit. Eugene Dennist, a Kommunista Párt főtitkárát már a mult évben be­börtönözték. Ez év márciusában sza­badon bocsátották, ámde a Párt többi vezetőivel együtt állandóan az újabb letartóztatás veszélye fenyegette. Az a féktelenség, amellyel a kor- í mány amerikai elvtársainkat üldözi, azt bizonyítja, hogy fél az amerikai kommunisták békepolitikájának szé­leskörű visszhangjától. Éppen az USA békemozgalmának növekvő hatásától való félelem szol­gáltatja az okot az amerikai kommu­nisták üldözésére, akik kezdettől fogva a koreai háború ellen szálltak síkra és harcolnak a külügyminiszté­rium háborús tervei ellen. »Az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság«, amelynek mód­szerei az inkvizíció bíróságait juttat­ják eszünkbe, csapásait a kommunis­ták ellen irányítja, akik merészen szembeszállnak üldözőikkel és az amerikai nép méltö és hős fiaiként cselekednek. Az Egyesűit Államok kommunistái a legnagyobb határozottsággal kije­lentették: Nem adjuk meg magunkat a könyvégetőknek. Továbbra is ta­nulmányozni fogjuk a társadalmi fej­lődés tudományát, a marxizmus-leni­nizmust, tanítani fogjuk rá a mun­kásosztályt és alkalmazni fogjuk osz­tályunk, népünk, hazánk érdekében. Mi, kommunisták, nem tesszük le a fegyvert a háborús gvujtogatók előtt.« Ez év június 20-án az amerikai rendőrség számos házkutatást tartott, letartóztatott 17 ismert kommunista vezetőt s így a Gestapóhoz méltó módszereket alkalmazott. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ez év június 22-én helybenhagyta az ame­rikai testvérpárt 11 vezetője ellen hozott ítéletet. Ezekből hetet, köztük Eugene Dennist börtönbe vetettek. A többit Truman úr rendőreinek nem si­került megtalálniuk. Az az álláspont, amelyet ebben az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság képviselt, olyannyira törvénytelen volt, hogy még Black és Douglas bír'k is felemelték sza­vukat e szégyenletes ítélet ellen. Ez az ítélet, amelyet sem tények, sem pedig konkrét vádak nem támasztot­tak alá, nem egyéb, mint eszmék ellen hozott megtorló intézkedés, vagyis az amerikai alkotmány megsértése. Az Amerikai Kommun'sta Párt vezetőinek letartóztatása törvénytelen b ezzel az Egyesült Államok kormá­nya megmutatta, hogy a békemozrrs­lomtól megrémülve, habozás nélkül megszegte sa iát törvényeit. A titkosrendőrséggel való kapcso­latairól közismert egyik amerikai napilap elégedettségének adott kifeje­zést a kommunista vezetők letartóz­tatása alkalmából Kijelentette, hogy e letartóztatások eredményeként a Kommunista Párt saját biztonsága érdekében kénytelen lesz lemondani a jelen pillanat főfeladatáról, vagyis a béke'nsrcról. Kell-e beszédesebb bizo­nyíték arra, hogy milyen cél felé tör az amerikai kormány? Ámde Truman úr ás barátai tévednek, ha arra számí­tanak, hogy a kommunisták bebörtön­zésével megakaszthatják a nép béke­mozgalmának lendületét. A kommu­nistákat sok országban üldözték, de sehol, még a legkegyetlenebb meg­torlások sem törhették meg tántorít­hatatlan eltökéltségüket a harcra és győzelemre. Arra van most szükség, hogy a népek hatalmas és széleskörű tjltako­zát kezdjenek és kikényszerítsék az amerikai börtönök kapuinak megnyi­tását. Franciaország dolgozói már tilta­koznak az ellen az üldözőhadjárat el­len, amelynek az amerikai kommunis­ták áldozatul estek. Ennél azonban sokkal többet tehetünk és kell ten nünk. Míg a tengerentúli urak bűnös há­borús politikájuk „igazolására" a de­mokrácia védelméről merészelnek to­csogni, nekünk tr.eg kell mutatnunk, hogy milyen is a valóságban az ő „demokráciájuk" és le kell lepleznünk az imperialisták fasiszta módszereit, annál Is inkább, mert bel- és külpoli tikájuk a hitlerizmus hatásának bé­lyegét viseli magán. Ezenkívül nem lehet kétséges, hogy az USA által folytatott megtorló politika nemcsak a kommunistákat fogja érinteni. Ve­lük kezdik, hogy azután tovább me­hessenek. A hitlerista megszállás Idején lát­hattuk, hogyan számolt le a Gestapo a kommunistákkal, azt remélve, hogy az utolsó szálig kiirtja őket, ami azonban nem sikerült neki. Amibe Hitler bicskája beletörött, azt Tru­mannak sem sikerül elérnie, de 6 is ugyanerre az útra tért rá. Nemrég még minden olyan hazafit, aki a nácik ellen harcolt, kommunistának tekin­tették és mint Ilyet, üldözték. Ma Amerikában Truman úr, ha ugyan ebben meg nem akadályozzák, a kom­munisták ellen Irányuló módszereket fog alkalmazni, hogy lesújthasson a béke összes híveire és általában min­denkire, aki nem ért egyet háborús, fasiszta politikájával. Természetes, hogy Ilyen körülmé­nyek között még a ,,kommunista­ellenes beállítottságukról közismert la­pok is tiltakoznak az amerikai kor­mány megtorló intézkedései ellen", mert jól tudják, hogy mai lépései hol­nap már más amerikai polgárok ellen is irányulhatnak. Még Roosevelt özvegye Is, akit senki sem gyanúsíthat a kommunisták iránti együttérzéssel, tiltakozott a Kommunista Párt vezetőinek bebör­tönzése ellen és kijelentette: ,,Nem vagyok meggyőződve arról, hogy őseink, akik annyit fáradoztak a szó­lás-, vélemény- és gyülekezési sza­badság megvédésén, nem úgy vél­nék-e, hogv a Legfelsőbb Bíróságnak ennél talán sokkal fontosabb köteles­sége Is volna: meg kellene vizsgálni, vájjon nem veszélyezteti-e a Smith­féle törvény ezeket a szabadságjogo­kat". Roosevelt özvegye ezután hangsúlyozta, hogy megtorlásokkal nem lehet megsemmisíteni olyan szer­vezetet, amelynek tevékenysége össz­hangban van a nép érdekeivel- ,,A Kommunista Pártot Franciaországban a másod ;k világháború előtt törvé­nyen kívül helyezték —- írja. — Ámde a háború végére a Kommunista Párt hatalmas szervezetté nőtt, a kommu­nisták a többi franciával együtt, váll­vetve harcoltak a szabadság megvé­déséért". Tehát a kommtmtsták elleni meg­torlások azt bizonyítják, hogy foko­zódik az amerikai imDerlalisták által irányított fasizálódási folyamat, hogy az imperialisták lázas sietséggel ké­szülődnek a háborúra. Kötelességünk, hogy fáradhatatla­nt küzdjünk az amerikai háborús uszítók és csatlósaik ellen, leleplezzük fasizáló politikájukat, megmutassuk a tömegeknek az úgynevezett demo­krácia lényegét, elszánt harcot indít­sunk az amerikai elvtársakra zúduló megtorló intézkedések ellen. Ez a harc, amelyet a népek nemzet­közi szolidaritásának legszebb hagyo­mányai lelkesítenek, természetesen része az egész békemozgalomnak, amely a legszélesebb tömegek mozgó­sítására irányul s az a célja, hogy so­hasem látott lendülettel bontakoztassa ki az őt nagyhatalom közötti béke­egvezménvt követelő felhívással kap­csolatos aláírásgyűjtő mozgalmat. népéhez szól és valamennyiünket fokozott békeharcra ösztö­nöz A határozat többek között ezeket állapítja meg: A nemzetközi helyzet arra mutat, hogy a békéért folytatott harcunkat erősjteni kell és ennek érdekeben a világ valameny­nyi szei vezetéhez, valam ennyi férfiújához és nőjéhez fordulunk, akik felismerték, hogy a béke ügye veszélyben forog, hogy megvédése céljából erőteljes lépéseket kell tenni. A Béke Vi­lágtanács határozata han gsúlyozza, hogy a koreai háborús ak­ció befejezését kezdeményező lépéseket a világ népei nagy örömmel és reménnyel fogadták. Ez ismét bizonyságul szogált arra hogy nem a háború, hanem a tárgyalások, eszközök az ellentétek megoldására, az eltérő vélemények kiegyenlítésére. Az események azonban azt igazolják, hogy szükséges a népek ébersége, szükséges, hogy az egyíittmunkálkodás szelleme győzedlmeskedjék, mert a béke csak így érhető el. Az utóbbi időben a nemzetköz: helyzet alapjában bonyolulttá lett. A fegyverkezési verseny állandóan gyor­sul, a külügyminiszterek helyettesei­nek tárgyalását a népek akarata elle­nére megszakították. Most olyirányú kísérletek folynak, hogy külön szer­ződést kössenek Japánnal és e szer­ződésből a közvetlenül érintett orszá­gokat kizárják. A németországi és japán újraíelfegyve rzés már odáig ment, hogy katonai csapatokat létesí­tettek, amelyeknek lett mindinkább veszélyezteti a világbékét. A Béke Hívei világtanácsának határozata ezek után ezeket állapítja meg: Az események azt igazolják, hogy még nagyon sokat kell tennünk, hogy a békét megvédhessük. AAindenekelőtt mindent el kell követnünk, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások megakadályozásáia irányuló célkitű­zéssel szemben békére irányuló törek­véseinket még inkább alátámasszuk. E támogatás nélkül a háború még to­vább folyhat és a nemzetek reménye is elvész. Am a koreai fegyverszü­netre is a népek, mint a békéért foly tátott harcuk első szakaszára tekint, hetnek. Ez az első szakasz lehetővé tenné a katonai és politikai természetű tárgyalások bevezetését. Hogy olyan helyzet alakuljon ki, amely a nemzet­közi együttmunkálkodást lehetővé te­gye, annak elengedhetetlen feltétele, hogy olyan tárgyalásokat kezdjenek meg, amelyek az öt nagyhatalom kö­zötti szerződés megkötését céloznák, azaz egy békepaktum létrehozását, amelyhez minden ország csatlakozhat. Čsak a közvélemény nyomása és a béke utáni hő vágy, csak ez a két tényező az, amely legyőzheti az akadályokat és megtörheti az ellen­állást. Mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete nem volt képes fő fel­adatának, a béke megvédésének ele­get tenni, éppen ezért az eddigi el­lentétes vélemények kiküzsöbölése végett elengedhetetlenül szükséges, egyetlen eszköz az öt nagyhatalom közötti tárgyalások felvétele. Az öt nagyhatalom közötti béke­egyezmény első következménye; az Egyesült Nemzetek Szervezete visz­szatér hivatásához, a szervezet nor­mális működéséhez, ami az országok közötti együttmunkálkodást lehetővé teszi. A második következmény, hogy általában lehetővé válik a progresszfv, egyidejű és ellenőrzött lefegyverzés. E lefegyverzés első etapja nem lehet pusztán a fegvverkezési verseny be­szüntetése. Teljes mértékben el kell tiltani mind az atomfegyvereket, mind a többi tömeges gyilkolásra szolgáló fegyvereket és e tilalom be­tartásit szigorúan ellenőrizni kell. A békeegyezménynek, a nagyhatal­mak fegyveres erejének és hadfelsze­relésének lényeges csökkentését kell tartalmaznia, végül pedig az ellenőr­zésről kell oly intézkedéseket tartal­maznia, amelyek hathatósak lesznek. És ez nem vonatkozhatik csupán egyes fegyverekre és azok gyártására, hanem lehetővé kell tenni olv fegyverek gyár­tásának ellenőrzését is, amelyeket nem soroltak fel azért, hogy gyártásukat el­nemzetek közötti egjüttmunkálkodás és így biztosítódik a magasabb élet­színvonal, a gazdasági erők kihaszná­lása minden országban, nemzeti füg­getlenségüknek tiszteletben tartásával. E nemzetközi egyiittmunkálkodás el­ső szakaszában biztosítani kel! a nor­mális gazdasági és kulturális kapcsola­tok kialakulását az egyej országok között A kizsákmányolás politikájá­nak helyébe olyan politikának kell lép­nie, amely az egész emberiség szá­mára hasznothajtó lesz. A békeegyez. mény nemcsak lehetővé teszi a hábo­rú közvetlen veszélyének elhárítását, hanem lehetővé teszi a tartós béke kiépítését. Lehetővé teszi, hogy a nemzetközi kérdésekben a tárgyalás szelleme győzedelmeskedjék, hogy az ember munkája ismét a béke megszi­lárdítását szolgálja. A Béke Hívei Világtanácsa mindenekelőtt a világ nemzetei békebizottságaihoz fordult azzal a figyelmeztetéssel, fokozzák tö­rekvésüket, erősítsék tevékenységü­ket, használjanak fel minden eszközt, hogy ez az eszmt minél inkább elter­jedjen. A Béke Hívei Világtanácsa mind­azokhoz fordul, akik a béke megtartá­sát óhajtják. Felhív minden béke után vágyó embert, csatlakozzék ehhez az az akcióhoz, amely már első lépés az öt nagyhatalom közötti békepak­tum megkötésére, mert a béke min­den egves ember és minden egyes nép egvforma érdeke. Ha a megsem­misülést el akarják kerülni, egyesít­sék egv hatalmas tömbbe béke utáni vágyukat, nem nézve arra, hogv mi választja el őket egvmástól. Ha az emberiség fgv fog tekinteni a béke ügyére, a békét meg is fogjuk védeni. A bolgár äolgoiók életszínvonalának emelkedése A Bolgár Népköztársaság gazdasá­gi felemelkedésével egyidejűleg a dolgozó nép jóléte egyre fokozódik. A munkások reálbére egyre emelkedik, ugyanakkor a földművesek, a kis- és középparasztok jövedelme is nőt tön nö. 1939-ben Bulgáriában egy négy­tagú család keresete annyit tett ki, hogy a legszükségesebb életszükség­leteinek 67 százaléka volt csak ele­gendő. Ma a helyzet lényegesen meg­változott, a bolgár dolgozók életszük­ségletüket fedezni tudják jövedelmük­ből, ugyanakkor a dolgozók vásárló ereje 1939-hez viszonyítva 45 száza­lékkal megnőtt. A reálbérek emelkedé­sét igazolja, hogy a takarékpénztá­rakban a bankbetétek száma erőteljes növekedést mutat. A monarehofasisz­ta rendszer idejében a betéttel ren­delkezők száma nem haladta meg az 1,400.000-t, 1948-ban Bulgáriában a bankbetétek száma 3.000.000 volt, míg 1950-ben a 4,000.000-t meghaladta. A reálbérek emelkedése mellett a dolgozó bolgár nép szociális viszonyai is megjavultak. Jelentős mértékben kiszélesítette a népi demokratikus rendszer az egészségügyi Intézeteket és bevezette az ingyenes orvosi keze­lést. Az elmúlt év folyamán több mint 200.000 bolgár dolgozót küldött a bol­gár népi demokratikus rendszer üdü­lőkbe. A Moszkvai Pravda cikke a Japán különbékéről A Moszkvai Pravda az amerikaiak­nak Japánnal kötendő külön békéjével kapcsolatosan a következőket állapítja meg: Az USA külügyminisztériuma beje­lentette, hogv szeptember havában San Franciskóban konferenciát hívnak egvbe, amelv a Japánnal kötendő kü­lönbéke ügyéről fog tárgyalni- Josida kormánya ugv nakkor a iapán parla­ment rendkívüli ülését hívta egvbe, amelyen foglalkozni kíván az amerikai javaslattal. Az egyesült Államok kül­ügyminisztériuma a szeptemberi „kon­ferenciára" már szétküldte a meghívó­kat. Mindezideig nem ismeretes, hogv az USA csatlósállamai közül melv or­szágok küldik el képviselőiket San Franciskóba, de már ma leszögezhető, hogy az amerikai háborús uszítók e kérdésben is a békeszerető népek ellen­állásával találják magukat szemben, mert mindazok, akik számára a béke iigve drága, elutasítják az amerikai javaslatot és úgv ítélik az amerikaiak ténykedését, hogv az a távolkeleten a béke ügyének veszélyes^tetését je­lenti. valamint a iapán nép nemzeti ér­dekeinek megsértését. A nagv kínai nép, valamint a koreai nép egyöntetűen elutasítják az amerikai lavaslatot és határozottan követelik a Japánnal kö­tendő multihterális békeszerződés megkötését- „Kína és a Szovietunió nélk'ül a békeszerződés megötése, ál­lapítja meg a Dagunbao. semmi esetre sem tekinthető ténvleges békeszerző­désnek. Nem lehet egyetlen ázsiai nép sem, amely ne harcol ion az Egyesült Államoknak Japánnal kötendő szepa­ratisztikus békeszerződése ellen. Az ázsiai népeknek harcolniok kell Japán újrafelfegyverzése ellen. India népei kifejezésre juttatták, hogv nem azono­sítják magukat az amerikai javaslattal és a legutóbbi indiai békekongresszu­son az indiai nép milliói nevében köve­telték a japán militarizmus megújítá­sának megakadályozását. De a japán kü­lön békeszerződés megkötésének kérdése magában Japánban is telentős ellen­állásra talál. A (apán nép milliói alá­írásaikkal követelték az USA — külön békeszerződés helyett a valamennyi érdekelt által elfogadott béke megkö­tését Ázsia népei s velük együtt a világ népei a leghatározottabban elutasít ják az ame­rikai javaslatot és fokozni kívánják harcukat az igazságos béke mekötése érdekében, amely egyedül képes Távol­keleten nyugodt fejlődést biztosítani. I lm reakció üűmmmk ttmwMm A finn szociáldemokraták ünnepé­lyes fogadtatást készítenek elő a par­lamentben a finn nép első számú há­borús bűnösének. A legutolsó finn parlamenti válasz­tások során a jobboldali szociálde­mokrata párt listáján indult a finn nép elsőszámú ellensége, árulója és háborús bűnöse, Tanner. A választá­sok során Tannert megválasztották. Mint ismeretes, ez a háborús bűnös, aki mindenben készségesen szolgálta ki a hitleri fasisztákat, most az ame­rikai agressziós politika fő propagá­tora. Tanner, mint szociáldemokrata Truman úmtete iniifíárcfe! kér leérkezésre a finn katonai körök ideológusa volt és egyike azoknak, akik a Szovjetunió elleni háborút kiprovokálták. 1945-ben a finn nép felelősségre vonta, de a finrr reakció közbelépésére fogságából csakhamar elengedték. En­nek a háborús bűnösnek és népáru­lónak készítenek most a szociálde­mokrata képviselők a finn reakcióval karöltve ünnepélyes fogadtatást a parlamentben. Az Eszakamerikai Egyesült Államok elnöke most ter jesztette a kongresszus elé féléves gazdasági jelentését, amely­ben a fegyverkezés további kiszélesíté­sét követeli- Truman jelentésében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Álla­mok legközvetlenebb céljait átvizsgál­va, szükségesnek tartja a .fegyverke­zési költségvetés további emelését. Az Eszakamerikai Egyesült Államok elnö­ke fegyverkezési programmia fokozá­sa érdekében ismét a Szoietuniót rá­galmazta. A kongresszushoz küldött jelentésé­ben Truman az adóterheket további 10 milliárd dollárral kívánja emelni. A koreai népi hadsereg jelentése A Koreai Demokratikus Népköztár­saság népi hadseregének főparancs­noksága július 24-én kiadott hivatalos jelentésében hangsúlyozza, hogy a koreai népi hadsereg egysége a kínai önkéntesekkel karöltve a front vala­mennyi szakaszán jelentős harcokat vívnak az amerikai betolakodók és liszinmani lakájaik zsoldoscsapatai ellen. Július 24-én a népi hadsereg légelhárító ütegei öt ellenséges gépet semmisítettek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents