Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-21 / 169. szám, szombat

1951 július 21 ——— UJ §10 Gyorsítsuk meg az aratás befejezését! (b. 1.) Az utóbbi napok esős idő­járása, sőt a helyenként előfordult nagyerejíí zivatarok az amúgy is sürgőssé vált aratási munkák mie­lőbbi befejezését még sürgősebbé teszik. Az esőzések következtében, különösen azokon a helyeken, ahol zivatar és jégeső is volt, gabona­termésünket már eddig is károsodás érte. A nagyerejű zivataros esők nemcsak, liogy sok helyütt a még lábon álló gabonából kiverték a sze­met, a szél szétszórta a keresztek­be rakott kévéket s így azokban is kárt okozott, hanem a sebes eső a szó szoros értelmében a földhöz ta­pasztotta a gabonát s ezzel meg­nehezültek, körülményesebbé váltak az aratás további munkái is. Ez pe­dig megköveteli, hogy az aratási munkák további részét ennek meg­felelően módosítsuk és hogy az el­következendő napok legfontosabb feladata minden rendelkezésre álló erő felhasználásával az aratás befe­jezése legyen. Az aratás legrövi­debb időn belül való befejezése an­nál is fontosabb feladat, mivel ha most ugyan ki is derült az idő, azért az elmúlt napokéhoz hasonló zivatarokra, sőt hosszabb ideig tar­tó esőzésekre elkészülhetünk s en­nek beköszöntét pedig az aratás meggyorsításával minden körülmé­nyek között meg kell előzni. Duris elvtárs, földművelesügyi mi­niszter. Nagyfödémesen mondott beszédében és már azóta Is állan­dóan hangsúlyozta, hogy a gabonát, az idei bő termést meg kell mente­ni az időjárás káros viszontagsá­gaitól. „Kossz időjárás esetén — mondotta Duris elvtárs — bizonyít­suk be, hogy a munkatervet rugal­masan, mindennap meg fogjuk tud­ni változtatni az időjárás szerint. Használjuk ki a nappalokat és az éjszakákat, a kedvező időjárás min­den pillanatát. Lopjuk el a gabonát a mezőről az eső elől, hogy a pa­rasztok munkájának a gyümölcse ne vesszen kárba." Az időjárás okozta nehézségeket pedig csak úgy küzdhetjük le, ha mindenütt és azonnal minden erőt, mind az emberi, mind pedig a gépi és az igavonó erőket azonnal az ara­tás munkáiba állítunk és kihasznál­juk a kedvező időjárás minden órá­ját és az aratási munkák tervét úgy módosítjuk, hogy az megfeleljen az előbb említett két követelménynek. Az idén a mezőgazdasági mun­kákban egy azelőtt egyáltalán nem ismert új dologgal, akadállyal is­merkedtünk meg, a munkaeröhiány­nyal. A munkaerőhiánnyal és az ebből származó nehézségekkel már a tavaszi munkák, különösen pedig a növényápolási munkák idején ta­lálkoztunk. Ez a munkaerőhiány amivel az elmaradók elmaradásukat megokolják, azonban csak nagyon kevés helyen áll fenn és ezeken a helyeken is ezt a nehézséget a munka jobb megszervezésével, a gé­pi munka teljes kihasználásával és a minél tervszerűbb munkával le­küzdhetjük. A munkaerőhiány okoz­ta jľ'liézségek leküzdésére a tavaszi munkák során a szövetkezetek és az állami birtokok már szereztek olyan tapasztalatokat, hogy azok felhasználásával az aratási mun­kákban beállott nehézségeket le­küzdhették volna. Sok helyütt mun­kaerőhiányról panaszkodnak, azon­ban az asszonyokat még mindig nem kapcsolják be a munkába. Erre a kérdésre pedig- általában is, de kü­lönösen most az aratási munkák meggyorsítása végett a legna­gyobb figyelmet kell fordítani. A kedvezőtlenné vált időjárás és a gabona túlérése következtében az aratás most már annyira sürgős. ho.Ty fa!-n nťr.;>n ŕí^Sr.'áb em­bert, fčrf t és n' ; egyaránt az ara­tás mi-r-Jďiiba kell állítani. Nagy se­gítséget tudnak nyújtani, különösen lyen annyira, hogy géppel aratása lehetetlenné vált. Ez mégjobban fo­kozta az aratási munkák nehézsé­geit, azonban nem szabad, hogy emiatt bárhol is megtorpanjanak, tanácstalankodjanak és csak még jobban késleltessék az aratás befe­jezését, hanem a kézi kaszával való aratást mindenütt azonnal meg kell kezdeni. Nemcsak azokon a helye­ken kell kézzel aratni, ahol nagyon megdűlt a gabona, hanem minde­nütt, ott is, ahol gépekkel is arat­nak, hogy ezáltal is minél jobban meggyorsítsuk az aratás menetét. Meg kell szüntetni azt a kényel­meskedő álláspontot, hogy minden munkával a gépekre várunk és ez­zel a gépekre való várással hagy­juk a gabonát túlérni, a szemet ki­peregni és a gabonát kitesszük a rossz időjárás káros hatásának. Ugyanígy szakítani kell azzal az ugyancsak káros következmények­kel járó kényelmeskedéssel is, hogy ne használjuk ki a jó idő minden percét az aratásra. Ha azelőtt a dolgozó paraszt tudott 3—4 hétig napi három-négy órai alvással szü­net nélkül egyfolytában aratni, ak­kor kell, hogy ma, amikor a ter­més nem az urak és a bankok zse­bébe megy, hanem a dolgozó nép életszükségletét fedezi, hogy az ara­tás ideje alatt ne vaz órát nézzük, hanem a nap minden percét hasz­náljuk fel az aratás mielőbbi elvég­zésére. Azokban a községekben fejezték be idejében az aratást, ahol nem az órát, hanem a munka sürgősségét nézték. A nagylúcsi szövetkezet az elsőnek fejezte be az aratást a du­naszerdahelyi járásban és ezt úgy érték el, hogy kora reggeltől késő estig dolgoztak. Nagyon helyesen mondták a szövetkezet tagjai, hogy majd ráérnek akkor pihenni, ha a "rabona a raktárakban lesz. Ugyan­így volt Aranyoson, Nagykeszin, Negyeden és a többi községekben is. Különösen az esős időjárás bekö­A szenei járásban meggyorsultak az aratási munkák A szenei járási Nemzeti Bizottság határozatát járásunk egyre több köz­sége veszi figyelembe. A turnyai he­lyi Nemzeti Bizottság például újabb munkacsoportokat szervezett meg a kis- és középföldművesek soraiból. Az egyénileg gazdálkodók soraiból 175 munkaerőt szerveztek be a kö­zös aratási munkálatokba. Jó lenne, ha a turnyai helyi Nem­zeti Bizottságtól a többi községek is példát vennének. Az aratás járásunkban teljes ütem­ben folyik. Az EFSz-ek a nagyfödé­mesi szövetkezet kezdeményezéséből szocialista munkaversenyt folytatnak egymás között Ebbén a versenyben a sárfiai EFSz lett az első. Különösen Milosovics elvtárs mutatót jó példát, aki annak ellenére, hogy testi fo­gyatékossága van, szorgalmasan segétkezett a gabona összehárításá­ban. Hiányosságok mutatkoznak azon­ban Szencen, ahol a traktorosok kü­lönböző előnyökben részesítik a kulá­kokat. így például Sági traktorosbrigád-vezető saját já­rásában ugyan nem merte a kulá­kokat előnyben részesíteni, de a szomszédos járásban ezt kipótolta. (j- m.) Az újfalusi EFSz hat nap alatt végzett az aratással Az idei békearatásban az a cél, hogy egyetlen szem gabona se menjen kárba és hogy az aratás idejét a lehető leg­rövidebbre csökkentsük. A párkányi já­rás szövetkezetei alaposan felkészültek az idei aratásra. így például az újfalusi III. típusú EFSz tagjai július 6-án kezdték meg az aratást és július 12-én már be is fejezték a gabona betakarítását. Az idén tehát az újfalusi szövetkezeti tagok 6 nap alatt learattak. Ez nagyon ízép ered­mény, ha figyelembe vesszük azt, hogv a mult évben 16 napig tartott az ara­tás. Pedig tavalv a termés sem volt olyan jó, mint az idén. Minek köszönhető az idei gyorsaság? A szövetkezeti tagok mindannyian a legnagyobb komolysággal fogtak az aratáshoz. De az ifjúság sem maradt hátra. A fiatalok külön brigádot alakí­tottak és olyan jól dolgoztak, hogy tényleg dicséretet érdemelnek. Az aratásba a szövetkezeti asszonyok is szép számban bekapcsolódtak. A legnagyobb érdemet azonban a zsol­nai kerületből ideküldött aratóbrigád szerezte Rácz István brigádvezetővel az élén. Ez a brigád gondosan megja­vított gépekkel kezdte aratni a szövet­kezet gabonáját. Tagjai nem ismertek fáradságot. Kora reggeltől késő estig dolgoztak. Tagjai egymásközött verse­nyeztek. A legjobb eredményt Bancer Ferenc érte el, akinek gép 1 n munkaközben alig kellett valamit ja­vítani. Július 8-án, vasárnap például 12 hektár búzát learatott. Az újfalusi EFSz földjein a rajeci brigádon kívül még a köböl kúti trak­torállomás brigádja is dolgozott több önkötözővel. így közös erővel sikerült 230 hektár gabonát learatni. Most az aratás befejezése titán Új­falun megkezdik a cséplést. Ha a szö­vetkezeti tagok és az ifjúság továbbra is megmarad kiváló munkaledületénél, akkor megvan az előfeltétele annak, hogy az újfalusi EFSz betölti a jó gaz­da szerepét és gazdag terméséből sem­mi sem vész kárba. KOSTY1AUK ISTVÁN, Párkány A sáróí traktorállomás a jól elkészített aratási tervet rosszul hajtja végre Beszámoltunk már arról milyen szép eredményeket ért el a sárói traktorállo­más a gépek javításában, a tavaszi munkában, valamint az aratási és csép­lési munkálatokra való felkészülésben. A terv azonban csak úgy ér valamit, ha azt be is tartják. Sajnos, ez alkalom­mal meg kell állapítani, hogy a sárói traktorállomás jól tervezett, csakhogy a tervet nem váltotta való­ságra. Igaz ugyan, hogy az aratás jól halad, csakhogy a tarlószántás elvégzésénél igen nagy hiányosságok mutatkoznak. A traktorosok arra hivatkoznak, hogy a szöntével nagyon fontossá vált az i [öld száraz. Ez aligha elfogadható ok, is, hogy a learatott gabonát azon- I mert a szomszédos zselízi állami birto­nal tegyük rendbe és rakjuk ke­resztekbe. Sok helyen látni, hogy a kévék szerteszét vannak a tarlón, sokszor napokig is eső veri, nap süti, pereg a szem, ami által nagy Károk keletkeznek. így van ez a hidasi EFSz földjein is, ahol ahe­lyett, hogy az egész falut mozgósí­tanák az aratásra és belefeküdné­nek a munkába, várják, hogv majd brigádot kapnak segítségül. Ezt látni a tardoskeddi szövetkezetben és még több más helyen. Ennek a káros nemtörődömségnek mindenütt azonnal véget kell vetni. Mind az aratógépek, mind pedig a kézi ka­sza után a gabonát azonnal össze kell hordani. Hogy az esős időjá­rástól megmentsük termésünket, a lehetőség szerint még az aratás alatt meg kell kezdeni a hordást és a cséplést is. A falusi pártszervezetek és a Nemzeti Bizottságok, valamint az összes tömegszervezetek a mostani napokban minden figyelmüket az aratás gyors befejezésére fordítsák. A pártszervezetek tagjai, a kommu­nisták, a Nemzeti Bizottságok el­nökei és tagjai éberen őrködjenek, hogy termésünket semmi veszteség ne érje. Legyenek kezdeményezői az új munkaformák bevezetésének, kell. hogy minden kommunista és a Nemzeti Bizottságok tagjai élen járjanak az aratási munkákban, személyes példamutatásukkal ragad­ják magukkal az egész falu lakos­ságát az aratás gyors befejezésére. Nagyon fontos, hogy a Nemzeti Bi­zottságok ne csak hangszóró, vagy dobsző útján szólítsák fel a lakos­ságot az aratási munkák meggyor­sítására, hanem személyes meggyő­ző munkával liassanalt oda, hogy az az aratógépek után "a kévék össze- j aratásba mindenki kapcsolódjék be hordásában a nagyobb iskolás gyer­mekek is, akik, ha egyszerre csak egy kévét is visznek, — s ázt bizto­san elviszik minden megerőltetés nélkül — altkor is egy falu több­száz fiatalja egyszerre már több­száz kévét hord össze. Véget kell vetni annak a nagyon Is kényelmes álláspontnak, hogyha mi nem bírunk a munkával, majd jönnek a brigádosok segíteni. Ez a síiltgaJambra várás sok helyen már nagyon is elharapódzott és ezeken a helyeken ahelyett, hogy minden munkaerőt mozgósítanának a fa­luban és megfognák a munka ko­molyabbik végét, a legkényelmesebb álláspontot foglalják el: „majd a brigádosok". A brigádmunkások túl­nyomó többsége az ipari munkások­ból tevődik össze, akikre az ipar­ban is nagy feladatok várnak s azo­kat csalt minden szíre-szóra a mun­káinktól elvonni a legnagyobb fele­lőtlenség. Az utóbbi napokban a zivataros esőit az amúgy is megdőlt gabonát még jobban megdöntötték, soklie­és hogy azt a legrövidebb időn be­lül befejezzük. kon sikeresen végzik a tarlószántást. A második szembetűnő hiányosság,pe­dig, hogv a sárói traktorállomás, annak dacára, hogy elegendő trakto­rossal rendelkezik, nem vezette be a második váltást. De a cséplésnél sem kielégítő a hely­zet. A volt vezetőség nem törődött ide­jekorán azzal, hogy cséplőgépkezelőket biztosítson a gépek mellé. Pedig igen fontos lenne, hogy mindenütt meg le­hessen kezdeni a cséplést. A kis- és kö­zépföldművesek már több ízben sürgették a cséplőgé­pet. azonban különböző okokból kifo­lyólag sehogy sem akar ez a problé­ma megoldódni. Gyakori az olyan esel is, hogy a már üzemben lévő cséplőgépek elromlanak. Itt megint csak azt kell megállapítani, hogy a sárói traktortálhmás nem fektetett elég nagy gondot a gépek megjaví­tására A gépek felvásárlásánál Is hiányos­ságok mutatkoztak. Zselízen például a szövetkezeti tagok találtak egy önkötözőgépet, amely természetesen egy kulák tulajdonát képezte. Amikor Sztrelec elvtárs, a helyi Nem­zeti Bizottság elnöke felhívta a sáriüi traktorállomás vezetőségének figyel­mét e gép felvásárlására, több napig még csak választ sem ka­pott. Vagy pedig mi történt Oroszkán? Mag­érkeztek az új aratógépek, de ezek nem a kis- és középföldművesek, ha­nem a kulákok segítségére jöttek. Amikor az oroszkai kis- és középföld­müvesek panaszt emeltek a zselízi já­rási Nemzeti Bizottságon, a mezőgaz­dasági előadó ahelyett, hogy intézke­dett volna, kidobta őket azzal a meg­jegyzéssel, hogy ezek úgysem szövet­kezeti tagok. Ebben az esetben nagyon helytelenül járt el a mezőgazdasági elő­adó, mivel nagv eredmény az, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és közép­földművesek is meggyőződtek a gépek munkájának előnyeiről. Ezért inkább támogatni kellene náluk a kezdeménye­zést, nem psdig letörni. És végül' még egy nagy hiányosság­ra kell rámutatnom. A sárói traktoros­brigádnak több tagja otthagyva aratógépét, eljár ebédre ős reggelire traktorával. Ez az eset annál súlyosabb, mert az EFSz-ben gondoskodnak a traktorosok kiadós ellátásáról. Mindebből az tűnik ki, hogv a traktorosok nem részesültek kellő felvilágosító oktatásban és ennek, valamint a fennálló hibák kiküszöbölé­sére a sárói traktorállomáson sürgős intézkedésekre van szüksé/. KOCSIS FERENC, Zselíz Az intéző urak ahelyett, hogy a répát igavonókkal kapálfatnák, még mindig kocsikáznak Lassan már az aratás is befejeződik és a zselízi állami birtokon a tavaszi munkák még sincsenek elvégezve a kukorica- és a cukorrépaföldeken. A cukorrépaföldek a gyomtól úgy néznek ki, mintha rétek volnának. Ehhez ha­sonló helyzetet találni a többi majorban is. Elhiszem, hogv kevés az emberi munkaerő s éppen ezért a kapálást gépekkel kellett volna többször elvégezni, aztán annil könnyebb lett volna a kézikapálás. Ezt azonban nem tették. Megkéideztem az ott dolgozó mun­kásoktól, miért nem kapálják gépek­ke 1 a répát, mire azt felelték, azért, mert ehhez nincs igavonó­Ezzel szemben mindennap látom, hogv az egvik majorból is, meg a másikból is egy-egv pár ló áll a kocsi előtt be­fogva és ha a kocsist kérdezi az em­ber, hogv mire vár, azt feleli, hogy „várom az urat". Ogylátszik az az intéző uraknak fontosabb a kocsi­kázás, mint a répa kapálása. Ezeket a hibákat sürgősen orvosol­ni kell és meg kell keresni a hibák okozóját, mert hiszen nem néhánv hold répáról van szó, hanem nagy, 40 —50 holdas táblákról, amelyeknek a termését ha elveszítjük, komoly vesz­teség éri népgazdaságunkat. Véget kell vetni az állami birtokok régivágású intézői parádés kocsi­kázásának <i különben is a körmük hecryére kell nézni és felelősségre vonni őket. hogy a munkákkal miért maradtak el eny­nyiie. TÓTH JÁNOS, Zselíz. A beszolgáltatáson íelűlí gabona felvásárlása Az idei jó termés biztosíték arra, hogy a földművesek teljesítik beszol­gáltatási kötelezettségüket. Sőt, még a beszolgáltatások teljesítése után i6 nagyobb mennyiségű gabona marad az egyes földműveseknél. Hogy biztosítani tudjuk a dolgozók élelmiszerellátását a lehető legjobban, felvásároljuk ezeket a gabonafelesle­geket is, természetesen magasabb ára­kon, vagy esetleg takarmányjuttatás ellenében. A szerződésen felüli sárlására a kormány iránymutatást adja ki: I. A felesleges terményeket a földműves raktár­szövetkezetek vásárolják fel maga­gabona felvá­a következő mezőgazdasági A jászóí földművesek és munkások vállvetve végzik az aratást lius jászól n. típusú EFSz tagjai jú­11-én kezdték meg az aratást. Felkészültségben itt nem volt hiba­A tagok már jóval előbb taggyűlése­ken foglalkoztak az aratás, hordás és cséplés kérdéseivel. Megállapították a normákat és gondosan megszervezték a munkacsoportokat. A munkakedv nagyon jó a szövetkezeti tagok között. Hogy is ne, hisz idén olyan jó termés mutatkozik Jászon, amilyen nagyon ritkán szokott lenni. A moldavai trak­torállomás aratógépei meghódították a szövetkezeti tagokat. Már nem néznek bizalmatlanul az újításokra. A ver­senybe is nagyon határozottan bekap­csolódtak. Elsők akarnak lenni a kas­sai kerületben. Külön említést érdemel a jászói munkások ós dolgozó földművesek együtműkődése­A Tégla-gyári munkások Hiblár és Kovács elvtárssal az élükön munka­idő után mindig kimennek a szövet­kezeti földekre, hogy segítsenek. Július I2-én például ezek a munká­sok 2 órával előbb bementek a gyárba, hogy műszakjuk délbe be­fejeződjék és hogy aztán kimehes­senek aratni. Ezt a példás együttműködést SúHer Mária téglagyári munkásnő nagyon szépen szavakban is kifejezte: „öröm­mel megyek aratni, mert tudom, hogy a munkásnak és a földművesnek váll­vetve kel! dolgozniok a szocializmus mennél előbbi megvalósításáért." KALNASl JÁNOS körzet titkár, J á s zó. sabb áron azoktól a földművesek­től, EFSz-ektől és szövetkezeti ta­goktól, akik már teljesítették be­szolgáltatási kötelezettségüket a gabonafélékbe!., vagyis Búzában rozsban, árpában és zabban, vala­mint azoktól a földművesektjíf akik számára nem volt előírva be­szol gílíatási kötelezettség. 2. A szerződésen felüli felvásár­lás mennyiségét a kereskedelem­ügyi megbízotti hivatal tudtára adja külön értesítéssel a kerületi Nemzeti Bizottságnak és kerületi felvásárlási vállalatnak. A DHPV kerületi felvásárló vállalatai a he­lyi viszonyokat figvelembevéve ki­dolgozzák az egyes járások szá­mára a szerződésenfelüli felvásár­lás tervét és beterjesztik a kerü­leti Nemzeti Bizottságnak, jóvá­hagyás céljából. Az elfogadott szerződésen felüli felvásárlás ter» vét a kerületi Nemzeti Bizottság és a kerületi felvásárlási vállalat megtárgyalja az illetékes kerületi Nemzeti Bizottságokkal és földmű­ves raktárszövetkezetekkel. 3. A szerződésenfelüli gaboná­ért a földműves raktárszövetkezet a rendes szerződéses gabona árán kívül a búzánál és a sörárpánál 200 korona, a rozsnál pedig 175 ko­rona többletet fizet. Ezen az áron kívül a földművesnek joga van minden mázsa kontingensen felüli kenyérgabona, (búza, rozs) után 50 kilogramm korpára a hivatalos áron. Ha a földműves a búza és a rozs vetőmag beszolgáltatásánál lemond a közönséges gabona el­ellenértékéről, akkor szintén joga van azokra az előnyökre, amelyek a kontingensen felüli beszolgálta­tott gabonára érvényesek. (A szer­ződésen felüli gabona ára és korpa.) 4. Egyidejűleg lehetővé válik a földművesek számára, hogy az el­sőosztályú sörárpa beszolgáltatá­sáért takarmányt kérjenek cserébe. A sörárpa beszolgáltatásánál a földműves raktárszövetkezetek a földművesek számára kiutal 100 kilogramm sörárpáért 90 kilogramm kukoricát, vagypedik 100 kilogram sörárpáért 100 kilogramm takar­mányárpát, természetesen az ár­különbség kiegészítésével mindkét esetben. 5. Magasabb árat és takarmányt nem lehet adni azért a gabonáért, amelyet a földműves ellenérték­képpen szolgáltat be a vetőmagért, vagy pedig a hibás gabonáért. 6. A szerződésen felül beszolgál­tatott gabonát valamennyi nyomtat­ványon és jelentésen pontosan fel keli tüntetni. HIBÁS OABONA. Ugy a szerződéses, mint a szer­ződésen felüli gabonának egészsé­gesnek és száraznak kell lennie. A hibás gabona, de főleg a üszkös búza, amely nem alkalmas lisztnek, beszámítható a kis- és középföld­műveseknél vagy pedig az EFSz­éknél a beszoígáltatási kötelezett­ségek teljesítésébe abban az cet­ben, ha az ő hibájukon kívül tör­tént a gabona minőségének csők­kenése. Az élelmiszergyártásra nem al­kalmas üszkös búzát 300 K?s-ért vásárolják fel a földműves raktár­szövetkezetek. A kulákoknak nem szabad be­számítani a beszolgáltatások telje­sítésébe az üszkös búzát, vagy pe­dig más, hibás gabonát.

Next

/
Thumbnails
Contents