Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-21 / 169. szám, szombat
1951 július 21 ——— UJ §10 Gyorsítsuk meg az aratás befejezését! (b. 1.) Az utóbbi napok esős időjárása, sőt a helyenként előfordult nagyerejíí zivatarok az amúgy is sürgőssé vált aratási munkák mielőbbi befejezését még sürgősebbé teszik. Az esőzések következtében, különösen azokon a helyeken, ahol zivatar és jégeső is volt, gabonatermésünket már eddig is károsodás érte. A nagyerejű zivataros esők nemcsak, liogy sok helyütt a még lábon álló gabonából kiverték a szemet, a szél szétszórta a keresztekbe rakott kévéket s így azokban is kárt okozott, hanem a sebes eső a szó szoros értelmében a földhöz tapasztotta a gabonát s ezzel megnehezültek, körülményesebbé váltak az aratás további munkái is. Ez pedig megköveteli, hogy az aratási munkák további részét ennek megfelelően módosítsuk és hogy az elkövetkezendő napok legfontosabb feladata minden rendelkezésre álló erő felhasználásával az aratás befejezése legyen. Az aratás legrövidebb időn belül való befejezése annál is fontosabb feladat, mivel ha most ugyan ki is derült az idő, azért az elmúlt napokéhoz hasonló zivatarokra, sőt hosszabb ideig tartó esőzésekre elkészülhetünk s ennek beköszöntét pedig az aratás meggyorsításával minden körülmények között meg kell előzni. Duris elvtárs, földművelesügyi miniszter. Nagyfödémesen mondott beszédében és már azóta Is állandóan hangsúlyozta, hogy a gabonát, az idei bő termést meg kell menteni az időjárás káros viszontagságaitól. „Kossz időjárás esetén — mondotta Duris elvtárs — bizonyítsuk be, hogy a munkatervet rugalmasan, mindennap meg fogjuk tudni változtatni az időjárás szerint. Használjuk ki a nappalokat és az éjszakákat, a kedvező időjárás minden pillanatát. Lopjuk el a gabonát a mezőről az eső elől, hogy a parasztok munkájának a gyümölcse ne vesszen kárba." Az időjárás okozta nehézségeket pedig csak úgy küzdhetjük le, ha mindenütt és azonnal minden erőt, mind az emberi, mind pedig a gépi és az igavonó erőket azonnal az aratás munkáiba állítunk és kihasználjuk a kedvező időjárás minden óráját és az aratási munkák tervét úgy módosítjuk, hogy az megfeleljen az előbb említett két követelménynek. Az idén a mezőgazdasági munkákban egy azelőtt egyáltalán nem ismert új dologgal, akadállyal ismerkedtünk meg, a munkaeröhiánynyal. A munkaerőhiánnyal és az ebből származó nehézségekkel már a tavaszi munkák, különösen pedig a növényápolási munkák idején találkoztunk. Ez a munkaerőhiány amivel az elmaradók elmaradásukat megokolják, azonban csak nagyon kevés helyen áll fenn és ezeken a helyeken is ezt a nehézséget a munka jobb megszervezésével, a gépi munka teljes kihasználásával és a minél tervszerűbb munkával leküzdhetjük. A munkaerőhiány okozta jľ'liézségek leküzdésére a tavaszi munkák során a szövetkezetek és az állami birtokok már szereztek olyan tapasztalatokat, hogy azok felhasználásával az aratási munkákban beállott nehézségeket leküzdhették volna. Sok helyütt munkaerőhiányról panaszkodnak, azonban az asszonyokat még mindig nem kapcsolják be a munkába. Erre a kérdésre pedig- általában is, de különösen most az aratási munkák meggyorsítása végett a legnagyobb figyelmet kell fordítani. A kedvezőtlenné vált időjárás és a gabona túlérése következtében az aratás most már annyira sürgős. ho.Ty fa!-n nťr.;>n ŕí^Sr.'áb embert, fčrf t és n' ; egyaránt az aratás mi-r-Jďiiba kell állítani. Nagy segítséget tudnak nyújtani, különösen lyen annyira, hogy géppel aratása lehetetlenné vált. Ez mégjobban fokozta az aratási munkák nehézségeit, azonban nem szabad, hogy emiatt bárhol is megtorpanjanak, tanácstalankodjanak és csak még jobban késleltessék az aratás befejezését, hanem a kézi kaszával való aratást mindenütt azonnal meg kell kezdeni. Nemcsak azokon a helyeken kell kézzel aratni, ahol nagyon megdűlt a gabona, hanem mindenütt, ott is, ahol gépekkel is aratnak, hogy ezáltal is minél jobban meggyorsítsuk az aratás menetét. Meg kell szüntetni azt a kényelmeskedő álláspontot, hogy minden munkával a gépekre várunk és ezzel a gépekre való várással hagyjuk a gabonát túlérni, a szemet kiperegni és a gabonát kitesszük a rossz időjárás káros hatásának. Ugyanígy szakítani kell azzal az ugyancsak káros következményekkel járó kényelmeskedéssel is, hogy ne használjuk ki a jó idő minden percét az aratásra. Ha azelőtt a dolgozó paraszt tudott 3—4 hétig napi három-négy órai alvással szünet nélkül egyfolytában aratni, akkor kell, hogy ma, amikor a termés nem az urak és a bankok zsebébe megy, hanem a dolgozó nép életszükségletét fedezi, hogy az aratás ideje alatt ne vaz órát nézzük, hanem a nap minden percét használjuk fel az aratás mielőbbi elvégzésére. Azokban a községekben fejezték be idejében az aratást, ahol nem az órát, hanem a munka sürgősségét nézték. A nagylúcsi szövetkezet az elsőnek fejezte be az aratást a dunaszerdahelyi járásban és ezt úgy érték el, hogy kora reggeltől késő estig dolgoztak. Nagyon helyesen mondták a szövetkezet tagjai, hogy majd ráérnek akkor pihenni, ha a "rabona a raktárakban lesz. Ugyanígy volt Aranyoson, Nagykeszin, Negyeden és a többi községekben is. Különösen az esős időjárás beköA szenei járásban meggyorsultak az aratási munkák A szenei járási Nemzeti Bizottság határozatát járásunk egyre több községe veszi figyelembe. A turnyai helyi Nemzeti Bizottság például újabb munkacsoportokat szervezett meg a kis- és középföldművesek soraiból. Az egyénileg gazdálkodók soraiból 175 munkaerőt szerveztek be a közös aratási munkálatokba. Jó lenne, ha a turnyai helyi Nemzeti Bizottságtól a többi községek is példát vennének. Az aratás járásunkban teljes ütemben folyik. Az EFSz-ek a nagyfödémesi szövetkezet kezdeményezéséből szocialista munkaversenyt folytatnak egymás között Ebbén a versenyben a sárfiai EFSz lett az első. Különösen Milosovics elvtárs mutatót jó példát, aki annak ellenére, hogy testi fogyatékossága van, szorgalmasan segétkezett a gabona összehárításában. Hiányosságok mutatkoznak azonban Szencen, ahol a traktorosok különböző előnyökben részesítik a kulákokat. így például Sági traktorosbrigád-vezető saját járásában ugyan nem merte a kulákokat előnyben részesíteni, de a szomszédos járásban ezt kipótolta. (j- m.) Az újfalusi EFSz hat nap alatt végzett az aratással Az idei békearatásban az a cél, hogy egyetlen szem gabona se menjen kárba és hogy az aratás idejét a lehető legrövidebbre csökkentsük. A párkányi járás szövetkezetei alaposan felkészültek az idei aratásra. így például az újfalusi III. típusú EFSz tagjai július 6-án kezdték meg az aratást és július 12-én már be is fejezték a gabona betakarítását. Az idén tehát az újfalusi szövetkezeti tagok 6 nap alatt learattak. Ez nagyon ízép eredmény, ha figyelembe vesszük azt, hogv a mult évben 16 napig tartott az aratás. Pedig tavalv a termés sem volt olyan jó, mint az idén. Minek köszönhető az idei gyorsaság? A szövetkezeti tagok mindannyian a legnagyobb komolysággal fogtak az aratáshoz. De az ifjúság sem maradt hátra. A fiatalok külön brigádot alakítottak és olyan jól dolgoztak, hogy tényleg dicséretet érdemelnek. Az aratásba a szövetkezeti asszonyok is szép számban bekapcsolódtak. A legnagyobb érdemet azonban a zsolnai kerületből ideküldött aratóbrigád szerezte Rácz István brigádvezetővel az élén. Ez a brigád gondosan megjavított gépekkel kezdte aratni a szövetkezet gabonáját. Tagjai nem ismertek fáradságot. Kora reggeltől késő estig dolgoztak. Tagjai egymásközött versenyeztek. A legjobb eredményt Bancer Ferenc érte el, akinek gép 1 n munkaközben alig kellett valamit javítani. Július 8-án, vasárnap például 12 hektár búzát learatott. Az újfalusi EFSz földjein a rajeci brigádon kívül még a köböl kúti traktorállomás brigádja is dolgozott több önkötözővel. így közös erővel sikerült 230 hektár gabonát learatni. Most az aratás befejezése titán Újfalun megkezdik a cséplést. Ha a szövetkezeti tagok és az ifjúság továbbra is megmarad kiváló munkaledületénél, akkor megvan az előfeltétele annak, hogy az újfalusi EFSz betölti a jó gazda szerepét és gazdag terméséből semmi sem vész kárba. KOSTY1AUK ISTVÁN, Párkány A sáróí traktorállomás a jól elkészített aratási tervet rosszul hajtja végre Beszámoltunk már arról milyen szép eredményeket ért el a sárói traktorállomás a gépek javításában, a tavaszi munkában, valamint az aratási és cséplési munkálatokra való felkészülésben. A terv azonban csak úgy ér valamit, ha azt be is tartják. Sajnos, ez alkalommal meg kell állapítani, hogy a sárói traktorállomás jól tervezett, csakhogy a tervet nem váltotta valóságra. Igaz ugyan, hogy az aratás jól halad, csakhogy a tarlószántás elvégzésénél igen nagy hiányosságok mutatkoznak. A traktorosok arra hivatkoznak, hogy a szöntével nagyon fontossá vált az i [öld száraz. Ez aligha elfogadható ok, is, hogy a learatott gabonát azon- I mert a szomszédos zselízi állami birtonal tegyük rendbe és rakjuk keresztekbe. Sok helyen látni, hogy a kévék szerteszét vannak a tarlón, sokszor napokig is eső veri, nap süti, pereg a szem, ami által nagy Károk keletkeznek. így van ez a hidasi EFSz földjein is, ahol ahelyett, hogy az egész falut mozgósítanák az aratásra és belefeküdnének a munkába, várják, hogv majd brigádot kapnak segítségül. Ezt látni a tardoskeddi szövetkezetben és még több más helyen. Ennek a káros nemtörődömségnek mindenütt azonnal véget kell vetni. Mind az aratógépek, mind pedig a kézi kasza után a gabonát azonnal össze kell hordani. Hogy az esős időjárástól megmentsük termésünket, a lehetőség szerint még az aratás alatt meg kell kezdeni a hordást és a cséplést is. A falusi pártszervezetek és a Nemzeti Bizottságok, valamint az összes tömegszervezetek a mostani napokban minden figyelmüket az aratás gyors befejezésére fordítsák. A pártszervezetek tagjai, a kommunisták, a Nemzeti Bizottságok elnökei és tagjai éberen őrködjenek, hogy termésünket semmi veszteség ne érje. Legyenek kezdeményezői az új munkaformák bevezetésének, kell. hogy minden kommunista és a Nemzeti Bizottságok tagjai élen járjanak az aratási munkákban, személyes példamutatásukkal ragadják magukkal az egész falu lakosságát az aratás gyors befejezésére. Nagyon fontos, hogy a Nemzeti Bizottságok ne csak hangszóró, vagy dobsző útján szólítsák fel a lakosságot az aratási munkák meggyorsítására, hanem személyes meggyőző munkával liassanalt oda, hogy az az aratógépek után "a kévék össze- j aratásba mindenki kapcsolódjék be hordásában a nagyobb iskolás gyermekek is, akik, ha egyszerre csak egy kévét is visznek, — s ázt biztosan elviszik minden megerőltetés nélkül — altkor is egy falu többszáz fiatalja egyszerre már többszáz kévét hord össze. Véget kell vetni annak a nagyon Is kényelmes álláspontnak, hogyha mi nem bírunk a munkával, majd jönnek a brigádosok segíteni. Ez a síiltgaJambra várás sok helyen már nagyon is elharapódzott és ezeken a helyeken ahelyett, hogy minden munkaerőt mozgósítanának a faluban és megfognák a munka komolyabbik végét, a legkényelmesebb álláspontot foglalják el: „majd a brigádosok". A brigádmunkások túlnyomó többsége az ipari munkásokból tevődik össze, akikre az iparban is nagy feladatok várnak s azokat csalt minden szíre-szóra a munkáinktól elvonni a legnagyobb felelőtlenség. Az utóbbi napokban a zivataros esőit az amúgy is megdőlt gabonát még jobban megdöntötték, soklieés hogy azt a legrövidebb időn belül befejezzük. kon sikeresen végzik a tarlószántást. A második szembetűnő hiányosság,pedig, hogv a sárói traktorállomás, annak dacára, hogy elegendő traktorossal rendelkezik, nem vezette be a második váltást. De a cséplésnél sem kielégítő a helyzet. A volt vezetőség nem törődött idejekorán azzal, hogy cséplőgépkezelőket biztosítson a gépek mellé. Pedig igen fontos lenne, hogy mindenütt meg lehessen kezdeni a cséplést. A kis- és középföldművesek már több ízben sürgették a cséplőgépet. azonban különböző okokból kifolyólag sehogy sem akar ez a probléma megoldódni. Gyakori az olyan esel is, hogy a már üzemben lévő cséplőgépek elromlanak. Itt megint csak azt kell megállapítani, hogy a sárói traktortálhmás nem fektetett elég nagy gondot a gépek megjavítására A gépek felvásárlásánál Is hiányosságok mutatkoztak. Zselízen például a szövetkezeti tagok találtak egy önkötözőgépet, amely természetesen egy kulák tulajdonát képezte. Amikor Sztrelec elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke felhívta a sáriüi traktorállomás vezetőségének figyelmét e gép felvásárlására, több napig még csak választ sem kapott. Vagy pedig mi történt Oroszkán? Magérkeztek az új aratógépek, de ezek nem a kis- és középföldművesek, hanem a kulákok segítségére jöttek. Amikor az oroszkai kis- és középföldmüvesek panaszt emeltek a zselízi járási Nemzeti Bizottságon, a mezőgazdasági előadó ahelyett, hogy intézkedett volna, kidobta őket azzal a megjegyzéssel, hogy ezek úgysem szövetkezeti tagok. Ebben az esetben nagyon helytelenül járt el a mezőgazdasági előadó, mivel nagv eredmény az, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek is meggyőződtek a gépek munkájának előnyeiről. Ezért inkább támogatni kellene náluk a kezdeményezést, nem psdig letörni. És végül' még egy nagy hiányosságra kell rámutatnom. A sárói traktorosbrigádnak több tagja otthagyva aratógépét, eljár ebédre ős reggelire traktorával. Ez az eset annál súlyosabb, mert az EFSz-ben gondoskodnak a traktorosok kiadós ellátásáról. Mindebből az tűnik ki, hogv a traktorosok nem részesültek kellő felvilágosító oktatásban és ennek, valamint a fennálló hibák kiküszöbölésére a sárói traktorállomáson sürgős intézkedésekre van szüksé/. KOCSIS FERENC, Zselíz Az intéző urak ahelyett, hogy a répát igavonókkal kapálfatnák, még mindig kocsikáznak Lassan már az aratás is befejeződik és a zselízi állami birtokon a tavaszi munkák még sincsenek elvégezve a kukorica- és a cukorrépaföldeken. A cukorrépaföldek a gyomtól úgy néznek ki, mintha rétek volnának. Ehhez hasonló helyzetet találni a többi majorban is. Elhiszem, hogv kevés az emberi munkaerő s éppen ezért a kapálást gépekkel kellett volna többször elvégezni, aztán annil könnyebb lett volna a kézikapálás. Ezt azonban nem tették. Megkéideztem az ott dolgozó munkásoktól, miért nem kapálják gépekke 1 a répát, mire azt felelték, azért, mert ehhez nincs igavonóEzzel szemben mindennap látom, hogv az egvik majorból is, meg a másikból is egy-egv pár ló áll a kocsi előtt befogva és ha a kocsist kérdezi az ember, hogv mire vár, azt feleli, hogy „várom az urat". Ogylátszik az az intéző uraknak fontosabb a kocsikázás, mint a répa kapálása. Ezeket a hibákat sürgősen orvosolni kell és meg kell keresni a hibák okozóját, mert hiszen nem néhánv hold répáról van szó, hanem nagy, 40 —50 holdas táblákról, amelyeknek a termését ha elveszítjük, komoly veszteség éri népgazdaságunkat. Véget kell vetni az állami birtokok régivágású intézői parádés kocsikázásának <i különben is a körmük hecryére kell nézni és felelősségre vonni őket. hogy a munkákkal miért maradtak el enynyiie. TÓTH JÁNOS, Zselíz. A beszolgáltatáson íelűlí gabona felvásárlása Az idei jó termés biztosíték arra, hogy a földművesek teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket. Sőt, még a beszolgáltatások teljesítése után i6 nagyobb mennyiségű gabona marad az egyes földműveseknél. Hogy biztosítani tudjuk a dolgozók élelmiszerellátását a lehető legjobban, felvásároljuk ezeket a gabonafeleslegeket is, természetesen magasabb árakon, vagy esetleg takarmányjuttatás ellenében. A szerződésen felüli sárlására a kormány iránymutatást adja ki: I. A felesleges terményeket a földműves raktárszövetkezetek vásárolják fel magagabona felváa következő mezőgazdasági A jászóí földművesek és munkások vállvetve végzik az aratást lius jászól n. típusú EFSz tagjai jú11-én kezdték meg az aratást. Felkészültségben itt nem volt hibaA tagok már jóval előbb taggyűléseken foglalkoztak az aratás, hordás és cséplés kérdéseivel. Megállapították a normákat és gondosan megszervezték a munkacsoportokat. A munkakedv nagyon jó a szövetkezeti tagok között. Hogy is ne, hisz idén olyan jó termés mutatkozik Jászon, amilyen nagyon ritkán szokott lenni. A moldavai traktorállomás aratógépei meghódították a szövetkezeti tagokat. Már nem néznek bizalmatlanul az újításokra. A versenybe is nagyon határozottan bekapcsolódtak. Elsők akarnak lenni a kassai kerületben. Külön említést érdemel a jászói munkások ós dolgozó földművesek együtműkődéseA Tégla-gyári munkások Hiblár és Kovács elvtárssal az élükön munkaidő után mindig kimennek a szövetkezeti földekre, hogy segítsenek. Július I2-én például ezek a munkások 2 órával előbb bementek a gyárba, hogy műszakjuk délbe befejeződjék és hogy aztán kimehessenek aratni. Ezt a példás együttműködést SúHer Mária téglagyári munkásnő nagyon szépen szavakban is kifejezte: „örömmel megyek aratni, mert tudom, hogy a munkásnak és a földművesnek vállvetve kel! dolgozniok a szocializmus mennél előbbi megvalósításáért." KALNASl JÁNOS körzet titkár, J á s zó. sabb áron azoktól a földművesektől, EFSz-ektől és szövetkezeti tagoktól, akik már teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket a gabonafélékbe!., vagyis Búzában rozsban, árpában és zabban, valamint azoktól a földművesektjíf akik számára nem volt előírva beszol gílíatási kötelezettség. 2. A szerződésen felüli felvásárlás mennyiségét a kereskedelemügyi megbízotti hivatal tudtára adja külön értesítéssel a kerületi Nemzeti Bizottságnak és kerületi felvásárlási vállalatnak. A DHPV kerületi felvásárló vállalatai a helyi viszonyokat figvelembevéve kidolgozzák az egyes járások számára a szerződésenfelüli felvásárlás tervét és beterjesztik a kerületi Nemzeti Bizottságnak, jóváhagyás céljából. Az elfogadott szerződésen felüli felvásárlás ter» vét a kerületi Nemzeti Bizottság és a kerületi felvásárlási vállalat megtárgyalja az illetékes kerületi Nemzeti Bizottságokkal és földműves raktárszövetkezetekkel. 3. A szerződésenfelüli gabonáért a földműves raktárszövetkezet a rendes szerződéses gabona árán kívül a búzánál és a sörárpánál 200 korona, a rozsnál pedig 175 korona többletet fizet. Ezen az áron kívül a földművesnek joga van minden mázsa kontingensen felüli kenyérgabona, (búza, rozs) után 50 kilogramm korpára a hivatalos áron. Ha a földműves a búza és a rozs vetőmag beszolgáltatásánál lemond a közönséges gabona elellenértékéről, akkor szintén joga van azokra az előnyökre, amelyek a kontingensen felüli beszolgáltatott gabonára érvényesek. (A szerződésen felüli gabona ára és korpa.) 4. Egyidejűleg lehetővé válik a földművesek számára, hogy az elsőosztályú sörárpa beszolgáltatásáért takarmányt kérjenek cserébe. A sörárpa beszolgáltatásánál a földműves raktárszövetkezetek a földművesek számára kiutal 100 kilogramm sörárpáért 90 kilogramm kukoricát, vagypedik 100 kilogram sörárpáért 100 kilogramm takarmányárpát, természetesen az árkülönbség kiegészítésével mindkét esetben. 5. Magasabb árat és takarmányt nem lehet adni azért a gabonáért, amelyet a földműves ellenértékképpen szolgáltat be a vetőmagért, vagy pedig a hibás gabonáért. 6. A szerződésen felül beszolgáltatott gabonát valamennyi nyomtatványon és jelentésen pontosan fel keli tüntetni. HIBÁS OABONA. Ugy a szerződéses, mint a szerződésen felüli gabonának egészségesnek és száraznak kell lennie. A hibás gabona, de főleg a üszkös búza, amely nem alkalmas lisztnek, beszámítható a kis- és középföldműveseknél vagy pedig az EFSzéknél a beszoígáltatási kötelezettségek teljesítésébe abban az cetben, ha az ő hibájukon kívül történt a gabona minőségének csőkkenése. Az élelmiszergyártásra nem alkalmas üszkös búzát 300 K?s-ért vásárolják fel a földműves raktárszövetkezetek. A kulákoknak nem szabad beszámítani a beszolgáltatások teljesítésébe az üszkös búzát, vagy pedig más, hibás gabonát.