Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-20 / 168. szám, péntek

tam . 1951. július 20. III. évfolyam, 30. szám. Berlinbe készülünk Mindenütt az országban, gyá­rakban, üzemekben és földeken hatalmas lendülettel folyik a munka. Dolgozó népünk mun­kagyőzelmeivel építi a jövőt. Eb­ből a munkából ifjúságunk is kiveszi a maga részét. Az Ifjú­sági Építkezések, a falusi cso­portok munkája, iskolákban a tanulmányi versenyek mind­mind ezt bizonyítják. Minden becsületes ember, aki ebben az országban él és dol­gozik, jól tudja, milyen hatal­mas küzdelmet kellett és kell folytatnunk a belső és külső el­lenség ellen. Tehát ezért segíti munkájával országunk építését. Ezért fejezi ki hazaszeretetét munkateljesítményekkel, brigád­órákkal. Ifjúságunk még jobban tudja ezt, hisz minden belső és külső ellenség az ő jövőjét veszélyez­teti. így ifjúságunk. Szövetsé­günk legfontosabb feladata min­dig az volt, hogy hazánk min­den fiatalját az építő, az alkotó munka harcosává nevelje. Most azonban, amikor az egész világ ifjúsága Berlin felé tekint, most, amikor nyolcvan ország készül a Világíjfúsági Találkozóra, számot kelt vet­nünk sorsunkkal. A mi életünk — a szabad or­szágok fiataljainak élete — me­rőben más, mint a tőkés elnyo­másban sinulődőké. Nem kell bőven magyaráznunk ezt. Az éhező, a munkanélküli nyugati fiatalok, a haláltáborokba hur­colt görög leányok, a kényszer, az erőszak erejével besorozott nuugatnémetországi ifjak hoz­zánk érkező híradásai mind ezt bizonyítják. A mi ifjúságunk építő és al­kotó munkáját a nagyszerű sztálini kor boldogsága sugá­rozza be. Szabadságban élünk, munkánk, kenyerünk van. Ta­nulhatunk, művelődhetünk. Es egyre gyakrabban vesszük birto­kunkba a sportpályákat, az üdü­lőket, a könyvtárakat, a színhá­zakat. A kapitalista országok, vala­mint a függő és gyarmati orszá­gok amúgy is súlyos helyzetét még jobban rontja az eszeve­szett fegyverkezési verseny. Ezen országok fiataljainak éle­tét derékbatöri a háborús ké­szülődés. A háborús gyújtoga­tok olcsó ágyútölteléknek szán­ják az ifjúságot. Az imperialis­ta államok hadigazdálkodása fokozódó nyomort jelent és az Hiúság jogainak lábbal tiprá­sát A függő országok ifjai és a gyarmati fiatalok hősi harcokat vívnak jogaikért, a nagyobb da­rab kenyérért, a nyugodt életért. Ezekben az országokban egyre fokozódik az ifjúság sztrájk­mozgalma, egyre rtő az elnyo­más, a kizsákmányolás elleni harc. Nekünk kötelességünk az ő harcukat támogatni, segíteni. Hogyan? — Egyszerű rá a felelet: úgy, hogy szilárdan helytállunk az ellenük vívott [ harc minden szakaszán és lelep­lezzük a kapitalisták ügynökeit, a kulákokat, a multat visszasi­rató klerikálisokat és az össze­esküvéseket szervező banditá­kat Az ő harcukat segítjük, egy harcot vívunk velük, amikor teljesítjük ötéves tervünket és ujabb gyárakkal, kohókkal, kul­túrpalotákkal, lakásokkal gaz­dagítjuk népünket. Mi — a szabad országok fia­taljai, harcolunk a békéért. Ne­künk béke kell, hogy építhes­sünk, alkothassunk. Munkával, országunk, hadseregünk építésé­vel erős bástyát építünk a béke arcvonalán. Dolgoznunk, har­colnunk kell a békéért, mert a profitra éhes imperialisták és bosszút lihegő ügynökeik felfal­nának bennünket, ha nem len­nénk erősek. Erősek vagyunk. A szovjet fiatalok vezetésével bátran hir­detünk harcot a békéért, az el­nyomott országok ifjúságának jobb sorsáért. És velünk jön minden békeharcos ifjú. Velünk lön Berlinbe. (Folytatás a 2. oldalon.) Négy ekét húz a vasfogat Ne úgy tekints a gépre, miként bámultak őseid. Dolgozz eszeddel élve s tiszteld a munka hőseit! Már megbirkózik ez a kor a lassú, tunya múlttal. Gyümölcsöt ringat a bokor, mert ojtani tanultál. Mert gondolkozni volt erőd,, azért ringat ma gazdag termést a zsíros búzaföld s azért súlyos az asztag. És könnyebb már a dolgod is, nem vagy a munka rabja és megcsappan a gondod is, füved a gép harapja. Mint a páncélos bogarak, rajzanak szét a traktorok, négy ekét húz a vasfogat, de este is frissen dohog. Mint érett dió a burkát, világunk úgy veti le a régi világok dolgát, hogy újat hozzon ide. Űj eszmével telíti meg az ember áldott tervét és ünnepli egy új sereg a munka győzedelmet. Dénes György A fesztivál békevonata A közelgő harmadik Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó elő­készítése alkalmából a CsISz elnöksége határozata értelmé­ben Csehszlovákia ifjúsága Békevonatot szervezett. A fesztivál! Békevonat védnöksé­gét a Csehszlovák Békebizott­ság vállalta. A fesztivál békevonatában, amely Köztársaságunk tíz ke­rüretén fog keresztülhaladni, 160 külföldi diák és egy CsISz együttes utazik. A vonat uta­sai négy csoportba vannak osztva és a CsISz kerületi bi­zottsága által előre megjelölt helyeken, üzemekben és fal­vakban több kultúrfellépésük lesz. Ajánljuk azon tagtár­sainknak, akik a kultúrfeUépé­sek színhelyéhez, vagyis Ko­šice, Žilina és Bratlslaváhoa közel laknak, hogy nézzék meg ezt az Igazán tanulságos és szép kultúrműsort, amely az egész világ népeinek népi­táncaiból, népi- és haladószel­lemű dalaiból és politikai is­mertetőkből van összeállítva. A műsor továbbá üzemi mun­kások, parasztok és a többi polgárság vitafeiszólalásalval van kibővítve, amelyek a mi és más országok népeinek bé­keharcairól szólnak. A fesztivál-békevonatával If­júságunk ismételten kifejezés­re juttatja nagy békeakaratát, ismételten demonstrálja, hogy minden erővel meg altarja tar­tani és meg akarja védeni a világ békéjét, meg akarja hiú­sítani a háborús uszítók bűnös tervét. A fesztivál békevonata to­vábbá alkalom megismerni a többi dolgozóknak és az egész világ ifjúságánalt kultúráját ós életét. Az így megnyilvá­nult elvtársi szolidaritás a ka­pitalista és a gyarmati orszá­gok ifjúsága iránt igazolja, hogy a mi ifjúságunk el van tökélve harcolni az egész vi­lágon a öröm teljesebb, bol. dogabb életért. A fesztival-békevonata jú­lius 15-én Prágából, a prágai békemanlfesztáció után indul útjára Szlovákia felé „Világ ifjúsága egyesUlj a békeharo ban!" jelszóval. t

Next

/
Thumbnails
Contents