Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-19 / 167. szám, csütörtök

Ä Csehszlovákia és Bulgária közti kereskedelmi szerződés a békét szilárdítja Szliácson nyaralunk Gyönyörű vidék, elsőrangú elszállásolás, gondos kezelés és kitűnő ellátás Mindezt élvezve eszünkbe jut. Hogy valamikor ez nem volt hozzáférhető a dolgozók számára. A dolgozónak sem ideje, sem anvagi lehetősége nem volt ahhoz, hogv nyaraljon vagy esetleg gyógyíttassa magát. Szeretett Kommunista Pártunknak köszönhetjük ezt az új életet és ezért, ha innét hazamegyünk, felfrissült erővel folytatjuk az építő, alkotó munkát, igv harcolva a békéért, igv küzdve a belső és külső ellenség ellen, erősítve köztársaságunkat. Ez lesz a mi hálánk, a mi köszönetünk. Ezen a nyaralásunkon vitaestéket is rendezünk, amelyeken rövid előadás után beszélgetünk az aktuális kérdésekről. Igv pl. egy múltkori gyűlésünkön Chalúpka elvtárs rámutatott arra, hogv miiven mások voltak az idei záróvizsgák, mint azelőtt a másodkokú iskolákon- Chalúpka elvtárs mint vizsgabizottsági tag résztvett a záróvizsgákon és elbeszélte nekünk itt szerzel/ tapasztalatait, elmondotta, hogv az ifjúság miiven más szemmel néz a jövőbe, nrnt azelőtt. A vita során felszólalt Dobruska elvtárs, a podbrezovai vasművek dolgozója, aki arról beszélt, hogy üzemének dolgozói miiven lelkesen vesznek részt a terv teljesítésében. A vitában az elvtársak hangsúlyozták a pártsajtó terjesztésének hatalmas jelentőségét is, tudatosítva azt. hogy a sajtó hatalmas fegyvert jelent a szocializmus felé vezető utunkon. KUGLER EMANUEL levelező, Szľács. — Tavaly szeptember végén kerültem a vashegyi bányász tanoncotthonba. Azóta már egy iskolaév telt el és most társaimmal értékeltük eddigi munkánk eredményeit. A csehszlovák néphadsereg napja alkalmával kultúrbrigádunk Jolsván kultúrműsort adott elő. Egy másik alkalommal Rozsnyón léptünk fel és a középiskolák tanítóinak adtunk műsort, akik közénk jöttek, hogy megismerkedjenek a bányászifjak életével és mikor hazatérnek beszámoljanak erről iskolájukban. Nemsokára rá Kelet-Szlovákiában, Eperjesen, Sztropkón és Szvidhyiken léptünk fel kultúrműsorral és toboroztuk a fiatalokat a bányászszakma részére. Kötelezettségvállalásainkat, melyeket a CsISz szlovákiai kongresszusa tiszteletére és az idei május elsejére tettünk, nemcsak teljestítettük, hanem túl is haladtuk. A szocialista mwnkaversenybe ez év májusában kapcsolódtunk be és válaltak, hogy normánkat SO-százalékkal tidteljesítjük. Ez is sikerült. Ezt nagyban elősegítették Koczela Mihály és Boh János 205 százalékos, Kubolik Péter és Bodá lAszló 228 százalékos, továbbá Tomkó Emil és Kovács Ferenc 257 százalékos teljesítménnyel. Mi többiek sem maradtunk nagyon le. Példát veszünk róluk és igyekszünk mi is elsajátítani az új munkamódszereket Üj munkamódszerekkel és gépesítéssel könnyitjük meg munkánkat. Bányánkban is megkezdődött a gépesítés. Mi, bányásztanoncok sokat olvastunk Lídia Korabelnyikova anyagtakarékossági módszeréből. Példáját követve mi is takaréskoskodunk az anyaggal, hogy a munkánk termelékenységét emeljük. Kubalik Péter és csoportja havonta 6000 koronás megtakarítást ér el. A tanulásban Barboriák Valér, Vaclavik Gyula és Benkó József tűntek ki. Es az egész osztály átlagban — dicséretes osztályzatot kapott. Természetesen voltak és vannak köztük olyan fiúk is, akik nehezen fogják fel a tananyagot. De kötelezettséget vállaltunk, hogy segíteni fogunk nekik a tanulásban, hogy ezzel segítsük előmenetelüket. Az iskolaév befejezése alkalmával ünnepséget rendeztünk, melyen Cibup igazgató elvtárs további tanulásra buzdított bennünket. Art mondotta, hogy tanuljunk és oktassunk fásokat, mert ezzel meggyorsítjuk a szocializmus építését és hozzájárulunk a béke megőrzéséhez. Az öreg bányászok is arra oktatnak bennünket, hogy tanuljunk és arról beszélnek nekünk, hogy mikor ök fiatalok voltak, nem volt alkalmuk tanulásra és munkájuk se

m volt. Ha kaptak munkát, vigyázni kellett nekik arra, hogy ki ne dobják őket állásukból. Megváltozott már az ö helyzetük is. Nincs az, ami a múltban, mikor szolgamódon bántak velük a gyárak és a bányák urai. Ma nagyobb munkatel. jesítménnyel becsülik meg a mai rendszert és hűen dolgoznak iólétülcért, mindannyiunk boldogabb életéért, a szocializmusért. JAKUBEC TIBOR munkáslevelező, Zeleznik. 1951 július 14-én. Prágában aláírták a Bolgár Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánya között kötött kölcsönös árucsere és fizetési egyezményt 1951 — 1955 időszakra. Az egyezményt bolgár részről Dimitri Ganev külkereskedelmi miniszter. csehszlovák részről dr. Antonini Gregor külkereskedelmi miniszter írta alá. Cseliszlovákta az egyezmény alapján villamos berendezést, üzem felszerelést és különféle gépeket ezállít Bulgáriának; Bulgária az egyezmény keretén belül Csehszlovákiának különféle ipari nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket, dohányt és néhányfajta olajos növényt fog szállítani. Az öt évre szóló kölcsönös áru-, csere- és fizetési egyezmény nagyjelentőségű mindkét ország számára. A Csehszlovákia és Bulgária közti ötéves kereskedelmi egyezmény bizonyítja azt, hogy állandóan szélesednek és szilárdulnak a népi demokráciák országai között a gazdasági kapcsolatok és ez hozzájárulást jelent mindkét ország részéről a világbékéért és a demokráciáért folytatott harchoz. Az egyezmény teljesítése mindkét ország számára jelentős előhaladást fog jelenteni a szocializmus útján. 1951 július 19 UJ SZ0 MUNKASLEYELEZOINK ÍRJAK A rimaszombati járási sajtóértekezlet jelszava: Jobb agitációs munkát kifejteni az Uj Szó és Pravda terjesztésénél A napokban résztvettem a rimaszombati sajtóértekezleten. Résztvettem rajta azért, mert tudatosítottam a pártsajtó terjesztésének fontosságát. A sajtóértekezleten először Luciák elvtárs szólalt fel, aki megnyitva az értekezletet, kiemelte ann'ik nagy jelentőségét és tájékoztatta a sajtóaktíva résztvevőit, hogy miként folytassák le a pártsajtó terjesztésének akcióját. Utána a járási nemzeti bizottság elnöke, Dinaj elvtárs rámutatott a kommunista sajtó 30. éves történetére, s példák alapján értékelte azt a nagy harcot, amelyet a Párt és sajtója a legnehezebb időkben komoly üldöztetésnek kitéve folytatott a kizsákmányolás ellen. Rámutatott a szovjetsajtó fejlődési útjára is, mintaképül állította oda, amely szerint a mi pártsajtónknak is fejlődnie kell. Utána a CSEMADOK nevében Ko- nistának anyagi gondot jelentett még ziner elvtárs tartotta meg beszámolóját ^és többek között ezeket mondotta: Az SzKP Központi Bizottságának folyó évi április havában megtartott ülésén hozott döntő fontosságú határozata értelmében ez év végéig napi pársajtónk példányszámát 300 ezerre kell emelni. Önkritikailag §1 kell ismernünk, hogy ha mi kommunisták kellő figyelmet szenteltünk volna pártsajtónk kérdésének, ha a Lenin és Sztálin tanítása szerint teljesítettük volna kötelességünket, ha tudatára hoztuk volna a párrtagoknak és a többi dolgozóknak, hogy a sajtó a szocializmus építésében hatalmas fegyver, s olvasása nagymértékben fokozza az elvtársak politikai és eszmei színvonalát, akkor már most nagyobb volna a pártsajtó példányszáma. Ezen a téren azonban mi nem teljesítettük lelkiismeretesen kötelességünket, de még ma, Siroky elvtárs nagyjelentőségű szavai után sem dolgozunk teljes aktivitással azon, hogy teljesítsük a Központi Bizottság határozatátA Siroky elvtárs beszédében rámutatott, hogy a pártsajtónk nincs kellőképpen terjesztve, hogy ez a mai alacsony példányszám semmiképpen sem feiel meg a párttagság hatalmas számának, nem felel meg már azért sem, mert hazánkban gyorsabb iramban építjük a szocializmust és gigantikus feladatainkat maradéktalanul és idejében csak úgy tudjuk teljesíteni, ha politikailag képzett, a marx-leninizmus tanaival felvértezett káder áll Pártunk rendelkezésére. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a Párt tagjai rendszeresen olvasni fogják a pártsájtót. Tény, hogy a pártsajtónak ez év végéig 300 ezer példányszámra való felemelése komoly feladat, de száz százalékosan megoldható akkor, ha minden egyes párttag kommunista kötelességének tartja aktív részt venni az agitációs munkájában, ha szívügyének tekinti I pártsajtónak megerősítését, terjesztését. és ezen keresztül egész dolgozó népünk politikai és szemei színvonalának emelését. A burzsod. köztársaság idején a párttagok rendszeresen olvasták a I párt sajtóját, amelyet gyakran kifehérített a cenzúra. Pedig akkor a Sok tízezer munkanélküli kommua párt lapjának előfizetése is. Ma pedig, amikor szabad hazában, a népi demokratikus Csehszlovákiában élünk, amikor Pártunk országunk vezető pártja, amikor nincsen többé sajtócenftúra, nincs többé munkanélküliség, nem jelent üldöztetést, gumibotot és börtönt kommunistának lenni, akkor azt látjuk, hogy sok párttag még nem tartja kötelességének, hogy a pártsajtót előfizesse, és olvassa. A pártsajtó segítségével a pártonkívüli dolgozókat is megismertethetjük a szocializmus építésének feladataival, mindennapi kérdéseinkkel, a bel- és külpolitikai eseményekkel. A sajtó — tanítja Sztálin elvtárs —, a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a Párt a maga nyelvén minden nap beszél a munkásosztállyal. A dolgozó tömegek kapcsolatát Pártunkkal állandóan erősítenünk, mélyítenünk kell, hogy minden dolgozót aktivizálhassunk a békeharcban, hogy napról-napra nagyobb sikereket érjünk el a munka arcvonalán. így tudja meg a dolgozó nép, hogy ez az ország hazája, hogy itt minden jobb és boldogabb jövője érdekében történik. Jó agitációs munkával mozgósítani kell a tömegeket, újabb előfizetőket kell szeresni sajtónk j számára. Különösen falvaink dolgozói között kell jó munkát végeznünk, mert a dolgozó földműves vágyódik a tudomány, a kultúra után. Szükséges, hogy minden dolgozó asztalára odajusson a pártsajtó. Ennél a munkánál minden egyes párttagnak agitátorrá kell válnia, hogy így teljesítsük Pártunk Központi Bizottságának határ

0zaI tát. Terjesszük pártsajtónkat és ezI zel bizonyítsuk be, hogy szívvel. lélekkel akarunk dolgozni dicső Kommunista Pártunkért, dolgozó népünkért, szeretett hazánkért, a Csehszlovák Demokratikus Köztársasági"*. SZABADI ISTVÁN, munkáslevelező, Rimaszombat. Vegyük ki részünket közlekedésünk hiányainak kiküszöbölésébői Klement Gottwald elvtárs a CsKP IX. kongresszusán mondotta: Szigorú rendet kell bevezetnünk a közlekedésbe, a közlekedésnek gyorsabbnak, rugalmasabbnak és biztosabbnak kell lennie. Ezeknek a szavaknak szellemében tárgyaltak a CSAD és a CSD képviselői a helyi és járási Nemzeti Bizottságok, az EFSz-ek, az üzemek es iskolák képviselőivel a lévai, Selmecbányái és zselízi járásokban az új téli menetrend összeállításáról. Közlekedésünkből így akarjuk kiküszöbölni a hibákat, mivel a dolgozók képviselői ilyen értekezleteken rámutatnak azokra a hiányokra, amelyek azután visszatükröződnek az üzemek munkájában. A napokban Léván tartottak közlekedési dolgozóink ilyen értekezletet, amelyen a téli menetrend összeállításáról tárgyaltak. A CSD és a CSAD nemzeti vállalatok és természetesen tervszerűen irám/ítiák a közlekedést. Azonban nagy hiba az, hogy néhány üzem, gyár, iskola annak ellenére, hogy ilyen értekezletekre nem küldi ki képviselőjét, / később más úton, már a hivatalos menetrend kiadása után követeli új menetek, új közlekedési vonalak bevezetését. így azután megtörténik, hogy már az új menetrend kiadásakor javítások vannak mellékelve és ezáltal nagy nemzetgazdasági kár keletkezik, valamint a menetrendek veszítenek komolyságukból. Megtörténik gyakran az is, hogv a javítások későn érkeznek meg és ezek folytán nagy az elmaradás az egyes üzemeknél a munkások és hivatalnokok között. Ez azért fordul elő, mivel sok üzem, gyár, iskola képviselői meghívásuk ellenére nem jelennek meg ilven értekezleteken, amikor megtárgyalják az új menetrendek összeállítását. Ezeknek az üzemeknek képviselői teljes mértékben felelősek azért, ha közlekedési hiánvok folytán munkásaink későn érkeznek munkahelvükre és értékes órákat veszítenek a munkaidőből. KOCSIS FERENC munkáslevelező. Zseliz. Így dolgoznak és tanulnak a vashegyi bányásztanoncok Búcsú az Alexandröv-együftestől Dolgozó népünk"hálával telt szívvel búcsúztatta hétfőn, július 16-án a szovjet hadsereg híres * Vörös zászló« ének- és táncegyüttesét. A Bohumin melletti Petrovice határállomáson megjelentek a búcsúztatáson Vojtech Pavlásek, az iskola, tudomány és művészetügyi miniszter helyettese, a hadsereg képviselői, élükön Cenek Ružička hadtesttábornokkal, a tájékoztatásügyi és népmüvelésügyi minisztérium képviselői, Rudolf Smie, a Csehszlovákia Szovjetbarátok Szövetsécének központi titkára, az osztravai keriirülel üzemeinek dolgozói, bányásztanoncok, az építkezésen dolgozó CsfSz-tagok, úttörők, iskolai ifjúság és mások. Dolgozó népünk és néphadseregünk nevében Pavlásek és Ružička elvtársak megköszönték az együttes szereplését hazánkban. Dolgozóink háláját tolmácsolták, mert mi köszönjük. hogy tanulhattunk tőlük, hogy láthattuk és hallhattuk az élenjáró kultúra műveit. örülünk, hogy láttuk őket, mert személyükben láttuk a Vörös Hadsereg hőseit, akik meghozták népünk szabadságát. Láttuk a szovjet embert, aki a felszabadítás után nagyarányú segítségével támogatja hazánk szocialista építését, láttuk a világ leghaladottabb kultúrájának apostolait. Viszontlátásra Borisz Alexandrovics Alexandrov! Viszontlátásra Vinogradov, Nikitin, Babajev, Zolatarjov, Bysejev, Razumovszky, Pucskov, Katerinszky és a többi elvtársak! Viszontlátásra Alexandrovék. a Szovjet Hadsereg és az élenjáró haladó kultúra hőseiI A mfc?kaverseny fejlesztésével, minősége t

okozásával a zólyomi „Bucsina"-üzem jobban fogja teljesíteni tervét A Zólyom melletti réteken néhány évvel ezelőtt aHg hasznavehető széna, de mondhatnánk inkább, gyom és dudva nőtt. Ma ezen a területen egy hatalmas üzem áll, amely napról napra növekszik. Aki egy pár évvel ezelőtt járt erre és látja ezt a hatalmas alkotást, az előtt ez úgy tűnik fel, mint álom. Igen, az álom megvalósult. A szocialista rendszer új életet varázsol oda is, ahol a múltban csak a nyomor uralkodott. A zólyomi Bucs'.na fafeldolgozó üzem a szebb és boldogabb életet hirdeti. Hatalmas daruk a vagonokból állandóan ki- és berakják a rönköket, a fűrészgépek zúgását messzire lehet hallani, ahogy az építkezési faanyagot méret szerint szabdalják. U j üzem, új élet, vájjon új emberek vezetik-e ezt az üzemet? — teszi fel a kérdést az ember magának. reméltóan, — válaszolja Vahla elv-i társ. — A hibát ott látom, hogy a CsISz-szervezetnek még ma sincs olyan vezetője, aki Ö66ze tudná hozni őket. Állandóan cserélgetik az ifjúság vezetőségét és mégse tudnak olyat találni, aki jól irányítaná őket. Rámutatok munkájuk jobbik oldalára is, mert helytelen volna, ha csupán a hibákról beszélnénk. Azokat a mestereket, akik gátolták- ezelőtt a terv teljesítését, amint már mondtam, eltávolítottuk. A többiek, mint újtípusú mesterek versenyt folytatnak egymás közt, q lgjobb mester és műhely címéért. Most pedig a júliusi hónapot újító hónapnak nyilvánítottul^ amely elég jól kezdődött, mert július 9-ig 11 __ újító javaslatot nyújtottak be. Előrelátható, hogy a hónap végére 20-ra fog emelkedni az újítójavaslatok száma. — Elvtárs, most már csak arra vigyázzatok, hogy az újítójavaslatok sokáig ne heverjenek az íróasztalok fiókjaiban. — Majd megmozgatjuk a technikusokat, nem fogjuk ezt elhanyagolni. — Van még itt egy fontos "kérdés: a sajtó terjesztése;. — A békeívaláírásoknál kötelezett, séget vállaltam, hogy 25 előfizetőt szerzek az Uj Szó részére. Szeretném, ha mások is követnék példámat. A magyar munkások szintén kötelezettséget vállaltak a békeívaláírásoknál, hogy 100 órát fognak ledolgozni brigádmunkában a béke megszilárdításáért. KERTÉSZ IMRE. A kapu bejáratánál élmunkások és újítók képei láthatók, egy másik táblán egy óra, a terv teljesítését mutatja. 83.5 százalék. Ennyit mutat az óra mutatója. Vájjon miért ilyen alacsony? Mi lehet a hiba az üzemben, .hogy a terv teljesítésével lemaradtak? Sebők András, aki mint tisztviselő dolgozik az üzemben, ezeket mondja kérdésemre: — Azért nem tudjuk teljesíteni a tervet, mert a Bukasz II. még ma sem rendelkezik annyi géppel, hogy a terv teljesítésében a 100 százalékot elérjék. A Bukasz II-nek építkése még folyik. Nem az gátol bennünket, hogy építkezünk! Hanem az, amint már mondtam, hogy a gépek hiányoznak, viszont a termelési munka ki van szabva üzemünkre. Ugy számítottuk a mult évben, hogy az építkezést befejezik és januártól a Bukasz II. is teljesen üzemképes lesz. Az üzem el is készült volna, de egyes alkatrészeket Svájcból kellett volna kapni és onnan nem szállították le, vagyis a nyugati tőkések szabotáltak. Ha ezeket a körülményeket tekintetbe veszszük, akkor a tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük, mert a Bukasz I. nem maradt le és teljesiti az előirányzott tervet. — A munkásoknak hány százaléka kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe? — kérdeztem Vahle Sándor elvtársat, az üzemi bizottság elnökét. — 88 százalék, — feleli. — De az a 88 százalék is csak papíron létezett. Amikor felülvizsgáltuk, megállapítottuk, hogy csak 54.9 százalék az élmunkás, akik a szocialista kötelezettségválalásokat teljesítették. — Ez hiba elvtárs. — Nem akarom szépíteni a dolgokat. Bizony volt itt sok hiba és még van is. Sok olyan feladat van még, ami megoldásra vár. Hiba volt a mesterek között is. A munkabeosztásnál különbségeket tettek és az ismerőseiket jobban felkarolták, jobb munkába helyezték. De rájöttünk és ezért kettőt el Í6 távolítottunk az üzemből. Vannak itt szép számban magyar munkások is és meg vagyunk elégedve velük, mert szorgalmasan dolgoznak. — És hogy működik a CsISz-szervezet? — Nem mondhatom, hogy dlcséretVédnSkséget vállaltunk... A körzeti műhely dolgozói a napokban lefolyt gyűlésükön átvették a védnökséget a komáromi giyermekpark fölött. Ez a park ugyanis olyan nagy látogatottságnak 'örvend, hogy a játékfelszerelést karban kell tartani. Habár sok a munkánk és 130 százalékra teljesítjük tervünket, ezenkívül brigádokra is járunk, mindanynyían habozás nélkül amellett szavaztunk, hogy átvegyük a védnökséget. HOLCZER LASZLO munkáslevelező, Komárom, körzeti műhely.