Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-19 / 167. szám, csütörtök

1951 július 19 Minden erőt fordítsunk az aratás gyors befejezésére (b. 1.) Alig két hete, hogy a búza és a rozs aratásával a tulajdonképpeni aratást megkezdtük és sok helyen máris a befejezése előtt állunk. Már a mult hét végén, sőt a hét elején jelentette Barsluzsányi, Apácasza kállas és a többi községek, hogy a zab kivételével az aratást befejezték. Ha összehasonlítjuk.az idei aratás idejét az elmúlt ivekével, különösen pedig a felszabadulás előtti időkével, amikor azokon a helyeken, ahol az idén 4—5 napig , azelőtt pedig 3—4 hétig tartott az aratás, örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren egyre nagyobb sikereket és fejlődést érünk el. Nem szabad azonban, hogy eddigi sikereink most már elbizakodottá tegyenek és megszéditsenek bennünket. Nem szabad azt hinnünk, hogy mert már gépek végzik el helyettünk a munka nagy részét, hát most már a fák árnyékában feküdhetünk egész nap és onnan nézhetjük elégedetten, hogy az önkötözőgép hány másodperces időközökben dobálja ki a kévéket. Nálunk nem áll fenn már az a veszély, hogy a dolgozó parasztság, meg az egyénileg gazdálkodók is rossz szemmel és bizalmatlanul néznének az aratógépre és hogy nem fogadnák szívesen annak munkáját. Ezen már régen túl vagyunk, hanem most sok helyen tapasztalni, hogy éppen az ellenkező végletbe estek, abba, hogy viost már minden munkát a gépre bíznának. Az ilyen káros megnyilvánulások ellen pedig a leghatároeottabban küzdeni kell, különösen most az aratás utolsó napjaiban, amikor a gabona is, már nemcsak beérett hanem már túlérett és peregni kezd és az időjárás is esős lett, kedvezőtlenné vált. ĎuriB elvtárs földmüvelésügyi miniszter Nagyfödémesen mondott beszédében hangsúlyozva hívta fel a figyelmet arra, hogy »sok községben és szövetkezetben azt hiszik, hogy most már mindent megcsinál a traktorállomás, pedig kell, hogy az egyénileg gazdálkodók és a szövetkezeti tagok minden erejükkel és igájukkal teljes mértékben részt vegyenek az aratásban^ Az egyes helyeken fellépő Tcényelmeskedés eUen azonnal fel kell lépni és jó felvilágosító és meggyőző munkával, a vezetők személyes példamutatásával 0da kell hatni, hogy most a falu minden épkézláb embere és minden iga az aratás munkáiba be legyen kapcsolva, hogy ezáltal az aratás munkáit a lehetőségig meggyorsítsuk. Ki kell küszöbölni azt a hibát is, hogy egyes községek, megfelelő em. beri és gépi munkaerő állván rendelkezésükre ahhoz, hogy aratási tervük teljesítését mindenképpen biztosítva lássák, kényelmes és las. sú ütemben végzik a munkát. Tapasztalni ezt különösen azokon a helyeken, ahol elegendő gép van s nincsenek rászorulva arra, hogy kézzel arassanak. Emberi munkaerővel csak a kévék összehordását végzik el még akkor is, ha volna munkaerő és idő is arra, hogy a gépi munka mellett még kézi kaszával is arassanak. Szigeti József magyarbéli levelezőnk örömmel számol be az idei aratásról és arról, hogy az aratási munkákat sikerült úgy megszervezniök, hogy az emberek csak reggel 5 órától 10 óráig, majd pedig délután 4 órától este 10 óráig dolgoznak. Mindenesetre örömteli dolog, hogy Magyarbélen ilyen jól állnak az aratással, azonban bármennyire is örvendetes, hogy az aratás munkáját már ennyire gépesíteni tudták, hogy az emberek csak reggel és este dolgoznak — habár így is napi 11 órát dolgoznak le — mégis ez az eljárás helytelen, mert a magyarbélieknek arra is kellene gondolniok, hogy ugyanakkor máshol mind az emberi, mind pedig a gépi munkaerő hiánya miatt elmaradtak az aratással, tehát azoknak segítségre volna szükségük. A magyarbéliek akkor jártak volna el helyesen, ha azt a délelőtti 10 órától délután 4 óráig terjedő időt is felhasználták volna a munkára, kézi aratással segítségére lettek vofria. az aratógépeknek s így legalább is 1— S nappal megrövidítették volna az aratás idejét s ezáltal, ha emberi munkaerőt nem• te, de a gépeket segítségül adhatták volna az elmaradó községeknek. Persze, itt rögtön közbevetheti valaki, hogy miben nyilvánul akkor meg a gépi segítség, ha még most is reggeltől estig kell dolgozni a tűző napsütésen. Az ilyen álláspont nemcsak, hogy helytelen, hanem káros és hamis is, mert aki így gondolkodik, az elfelejti azt, hogy azelőtt hetekig aratott hajnaltól késő estig, ma pedig csak néhány napról van szó, — ez nedisr nagy különbség. A ttiagyarbélieknek is úgy kellett volna a munkát beosztani, hogy a reggeli és az esti órák'ran, amikor még nem olyan nagy a hőség a gépek mellett kézzel is aratnak s a nap többi részében pedig a kévék összehordását végzik. A szűk látókört, amely csak a »mi szövetkezetünk«, legjobb esetben is csak a »mi községünk határáig« és csak a >mi érdekeinkig« terjed, mindenütt át kell törni és tovább, messzebre is kell nézni. Az egyes szövetkezetekben és községekben nemcsak azért kell az aratást az összes lehetőségek felhasználásával mindjobban meggyorsítani, hogy ezáltal megakadályozzuk a gabona túlérésével beálló szemvezteséget, hanem azért is, hogy az aratás befejeztével a felszabadult gépeket és, hacsak a legkisebb lehetőség is van rá, akkor az emberi munkaerőt is azonnal bocsássuk az elmaradt szövetkezetek és községek, azokon be. lül pedig az egyénileg gazdálkodók rendelkezésére is. Előfordult már az is, hogyha a szövetkezet végzett az aratással, s akkor a helyett, hogy a gépeket azonnal tovább irányították volna, nekifognak a tarlószántásnak. Eljárásukat azzal indokolják, hogy az aratás befejezésével egyik legsürgősebb munkájuk a tarlószánátás és a tarlótakarmányok vetése. Ez valóban igaz, sőt az aratási munkákat úgy kellett megszervezni, hogy a traktorosbrigádok két váltásban dolgozzanak, nappal arassanak, éjjel pedig a tarlót szántsák, azonban kezdettől fogva állandóan hangsúlyoztuk, hogy a tarlószántásnak nem szabad az aratás rovására történie. Márpedig, ha az egyik községben végeztek az aratással s utána a traktorokat nappalra is tarlószántásra fogják, s ugyanakkor még a szomszédos községekben bőven van aratnivalő, akkor ez a tarlószántás is az aratás rovására történik. Az ilyesmit pedig, ahol csak előfordul, a legsürgősebben ki kell küszöbölni. Nem szabad, hogy a traktorok addig, míg a gabona az egész környéken le nincs aratva, nappal is tarlót szántsanak. A traktorokat majd akkor lehet teljes mértékben nappali tarlószántás ba beállítani, ha az aratással már mindenütt végeztünk. Azt a kényelmeskedést, pedig hogy minden munkát a gépekre hárítunk, különösen pedig most, az aratás utolsó napjaiban, amik

0r minden órai késés komoly szemveszteségeket okozhat, a leghatározottabban meg kell akadályozni és minden erőt mind az emberi, mind a gépi és az igaeröket összefogva és szükség szerint átcsoportosítva, el kell érni, hogy az aratást ezen a héten általában befe. jezettnek tekinthessük. Most nem lehet kényelmesdit játszom, a legnagyobb bűn, ha a mezőgazdasági mun~ kők legforróján órákat szabunk meg a munkaidőre s bűnös korlátoltság, ha valahol is csak az orruk hegyéig látnak és nem törődnek az elmaradók megsegítésével. Mindannyiunk közös célja az, és kell hogy ez a gondolat áthasson minden dolgozó parasztot, hogy most megragadva minden alkalmat és lehetőséget a közeli napokban az aratást ne csak helyenként, hanem mindenütt befejezzék. Nemcsak a falusi pártszervezetek és a helyi Nemzeti Bizottságok, hanem minden dolgozó paraszt is a legnagyobb éberséggel őrködjék a kulkok és a falu többi reakciós elemei felett s tartsák számon, hogy a kulák idejében elvégzi-e az aratást, sőt hogy egyáltalán megkezdte-e azt s hogy az aratás helyett nem őriz-e libákat a fák hűs árnyékában, mint ahogy azt az ekecsi kulákok tették. Az amúgy is egyre élesebbé váló osztályharcot az idei bő termés még jobban kiélezte, azaz a kulák látja a rendkívüli jó termést, amely a dolgozó nép győzelmét és a reakció újabb vereségét jelenti s mindent elkövet, hogy annak sikeres betakarítását megakadályozza. A kulákok szabotálásal ellen, a falu dolgozó népének a leghatározottabban fel kell lépnie s azonnali intézkedések foganatosításával meg kell akadályozaiia, hogy a kulák a termés betakarításában zavarokat és károkat idézhessen elő. A kulák szabotálásait a falu dolgozói ne abból a szemszögből nézzék — ami ugyan ma még néhány helyen elöfordúlhat — hogy a kulák arat-e vagy nem, az az 6 dolga, mert hiszen ha nem arat és hagyja kiperegni a gabonát, akkor annak a kulák látja kárát és az ő gabonája megy veszendőbe — az a dolgozó paraszt, aki esetleg így gondolkodik, nemcsak, hogy akaratán kívül is a reakció szolgálatába szegődik és a dolgozó nép ellenségévé válik, hanem saját magának is kárt okoz vele. Ha a kulák búzája kipereg, azzal nem a kulák károsodik meg, — aa - UJ szo — Nagylúcs az első a dunaszerdahelyi járásban —

UJSZ0 Július 14 én Nagylúcs községben jártam, mint a Csemadok járási oktatója. Ebben a községben ugyan még r.em alakították meg a Csemadokot, mégis érdemesnek tartottam körülnézni az EFSz-ben. Amint beértem a szövetkezet portájára Bartal Ferenc elvtárssal találkoztam. Megkérdeztem tőle, hogy mi újság a szövetkezetben": Erre Bartal Ferenc arca örömtől sugárzott és nagy büszkén kijelentette: „Nagy öröm van most nálunk. Elsó'nek végeztük el az aratást a dunaszerdahelyi járásban, ftppen most kaptuk meg a vándorzászlét ls." A továbbiakban megtudtam Bartal elvtárstól, hogyan sikerült ezt a szép eredményt elérni. A nagylúosi szövetkezeti ta^jk már korareggel körülbelül 4 órakor kimennek a határba, és csak este 10 órakor térnek vissza. A/

1 mondogatják egymás között, bogy most nagyon ki kell magukért tenni. Maid pihennek akkor, ha a gabona már a magtárban lesz. A szép siker eléréséhez az is jelentős mértékben hozzájárult, hogy a szövetkezeti tagok csaknem kivétel nélkül öntudatos dolgozók, akik tudják', hogy ma már nem a nagybirtokosnak dolgoznak kolduskenyérért, hanem saját maguknak. TARCSI IMRE, Dunaszerdahely A sáríiai szövetkezeté lett az aratási verseny vándorzászléja A sárfiai EFSz tagjai a kedvezőtlen időjárás ellenére is három nappal előbb befejezték az aratást, mintahogy azt eredetileg tervezték. Július lő-én tartották meg az aratási ünnepséget. Minek köszönhető az, hogy a sárfiai szövetkezeti tagok a rossz időjárás ellenére is sikeresen learattak? Csaknem az egész falu lakossága megértette az idei békearatás jelentőségét. Különösen az asszonyok érdemelnek dicséretet, akiknek dalaitól hangzott a határ az aratás alatt. De a traktorosok, Urbanovics és Fabrík elvtársak is kiváló munkát végeztek. Nem egész 20 óra alatt két önkiSy tözővel learattak 33 hektár árpát. Ez nagyon szép teljesítmény és elősegítette Gavlik elvtárs brigádvezető céljának megvalósulását, hogy megszerzik a vándorzászlót még akkor is, ha a nagyfödémes! szövetkezeti tagok tízszeres zár alá fs teszik. A sárfiai szövetkezeti tagok nagyon jól dolgoztak és ezért elérkezett a nagy nap, amikor egyenesen a földeken vették át a büszke vándorzászlót a nagyfödémesi szövetkezeti tagoktól. Csertvenka és Horváth elvtársnök kijelentették, hogyha addig élnek is, de nem engedik meg, hogy a vándorzászlót valaki is átvegye tőlük. Lelkes taps közepette a többi szövetkezeti tagok és szövetkezeti asszonyok is kifejezték együttérzésüket a két elvtársnövel. A JTO Szokol is kiveszi a részét a munkában. Eddig a kévéket segítette keresztekbe rakni, most pedig elvállalta, hogy egy egész nap csépelni fognak. JEDINAK MIHÄL.T, Szene Aranyos és Nagykeszí példát muíai — Megyercs hátra marad A hét folyamán kint jártam Aranyoson és Nagykeszin előadást tartani. Ezekben a falvakban már 15-én elvégezték az aratást. Hogy tudták ezt elérni? A szövetkezeti tagok bizony itt nem 8 órát dolgoztak naponta. Aranyoson például a CSEMADOK elnökétől, aki egyúttal az EFÍk einöke is, megtudtam, hogy a dolgozók már reggel 4 órakor kint vannak a határban és csak 9 órakor mennek haza. A CSEMADOK és a CsISz közös brigádot alakított és így segítették' elő az aratást Aranyoson vagy pedig Nagykeszin könnyű dolgunk van nekünk, akik a szövetkezeti termelésről folytatunk meggyőző tevékenységet. Ezekben a községekben a dolgozók öntudatosak és mindent megtesznek szövetkezetük fejlődéséért. Máskép van ez azonban ott, ahol a szövetkezeti földeket a gyom lepi el, mintahogy nálunk Gútán és Megyercsen is van. Ha alacsony a termés és a földeket gyom lepi el, akkor a becsületes munká6embernek el megy a kedve a szövetkezeti termeléstől. Gútán például 600 tagja van a szövetkezetnek, de ebből csak 150-en dolgoznak. Hol a többi? Miért vannak olyan kukoricák, amelyeket, még egyszer sem kapáltak meg? Rendet kell teremteni ezen a téren, így nem lehet építeni, hanem csak rombolni. MOLNÁR GÉZA, Gúta, Befejezés előtt áll az aratás a somorjai járásban Járásunkban több olyan EFSz és állami birtok van, amelyekben pár napon belüt befejezik az aratást. Eddig a békéi EFSz vezet. Július 7-től julius 14-ig az összes gahonát learatták annak ellenére, hogy másfélnapig esett az eső. E szép teljesítményért dicséret illeti elsősorban a szorgalmas szövetkezeti tagokat, csoportvezetőket és a vezetőséget, de nem kismértékben a csallóköcsütörtöki gépállomás dolgozóit is. A békéi szövetkezet eredménye anrlál figyelemreméltóbb, mert munkaerőben nem nagyon bővelkedik. A tagok közül sokan Bratislavába járnak munkára. A békeiek azonban nemcsak az aratást végezték el Ilyen lelkiismeretesen, hanem a répájukat Is háromszor bekapálták már és lelkiismeretesen kiegyelték. A lucerna második kaszálása ls készen van, úgyhogy petrencékbe rakva szárad a takarmány. E hó 16-án megkezdték a cséplést is. Negyeden az egész falu az aratás mielőbbi befejezéséért harcol Az aratás országszerte folyik. A dolgozó földművesek lelkiismeretesen foglalkoznak egész évi munkájuk gyümölcsének a betakarításával. A földművesek még soha ilyen lelkesedéssel nem arattak mint az idén. A továbbiakban meglátjuk, hogy miért. Az aratás a múltban a földművesek számára egyik legnehezebb munkát jelentette- Ma azonban változott a helyzet. A gépek vígan dübörögnek a földeken és elvégzik a munka nehezebbik részét. Igaz ugyan, hogy minden falura nem jutott kombájnt, de az önkötözőgépek mégis megszabadítják az embert attól, hogy korahajtaltól késő éjszakáig vágja a rendet é® a lányokat attól, hogy a végkimerülésig ha jolgassanak a marok felszedésében. A napokban meglátogattam Negyed községet. Este 7 órakor érkeztem- oda, de még akkor is vígan folyt az aratás a határban. Ügy tűnt fel, mintha a gépek az emberekkel versenyeznének. Es itt mutatkozik meg a táblás gazdálkodás előnye. A gépek minden időveszteség nélkül járhatnak a nagv táblákon és nem kell parcelláról parcellára járkálniok. Éppen egy nagv búzatáblán fotvt az aratás. Ermvi földnek a learatása a múltban I hétnél ls tovább tartott, most pedig 25—30 ember rövid két nap alatt rendbeteszl. Mfve! a heíyi CSEMADOK-csoportot jöttem meglátogatni, felkerestem a CSEMADOK aratóbrigád ját is. Fiatalok, idősebbek egyaránt nagy lelkesedéssel hordták össze a kévéket. Horváth Dezső asztalosmester, a CSEMADOK-csoport elnöke, nagv megelégedéssel jelentette ki, hogy ma, amikor ilyen bő termést látnak szemük előtt és amikor tudják, hogy mindez egyedül csak a dolgozó nép tulajdona s nem a földbirtokosoké, őröm a munka. Senki 6em áll a hátuk mögött, hogy munkára nógassa őket. Mindannyian lelkiismeretesen dolgoznak, mert tudják, hogy saját maguknak dolgoznak. Es azért kapcsolódtak be 5k, Iparosok is a munkába, mert tudják, hogy milyen sok függ az aratás gyors elvégzésétől. Ugyanilyen örömmel nyilatkozik Pásztor Ferenc szabómester is. aki az aratási és cséplési munkálatok ideiében, mint brigádos dolgozik az EFSz-ben. ,,En nagy őrömmel dolgozom, — mondja Pásztor elvtárs, — hiszen a múltban is arattam már, csakhogy azzal a különbséggel, hogv akkor azon kellett gondolkodnom, hogy va j ion mit fogok ebédelni. Most pedig pontosan délben traktor hozza a jobbnál jobb ebédeket és a finom hideg sört. Ügy élünk itt a Vág partján, mint valarrti kiskirályok. Vígan megy a munka, merthát nekünk csak a kévét kell összehordani, a többit pedig elvégzi a rép." CSANDAL fSTVAN, AlsószeAa legkisebb gondunk, hogy a kulákot károsodás éri-e, vagy sem — hanem dolgozó népünk kenyere lesz kisebb és ha a kulák elszabotálja termése betakarítását, hagyja kiperegni és kárbaveszni gabonáját és nem teljesíti beszolgáltatást kötelezetségét, azt az ellátatlan ipari'dolgozók milliói fogják megkoplalni. A községek összbeszolgáltatási tervének teljesítésért nemcsak az egyének, hanem a község, mint egész is felexa. Ezért érdeke minden dolgoaó pa^ rasztnak, hogy a kulákot állandóan figyelemmel tartsa, mert ha a kulák elszabotálja beszolgáltatását, azért a községre kivetett kontingenst be kell adni, s ez pedig már a kis- és közép földművesek rovására megy. Tehát, hogy mit csinál a kulák: betakarítja-e rendesen a termést, vagy pedig hagyja azt kárba veszni, ez a kérdés a falu minden dolgozója előtt, mint a saját jól felfogott egyéni érdeke álljon. A második példásan dolgozó szövetkezet járásunkban a nagyiégi EFSz. Itt is teljes iramban folyik a békearatás. Két munkacsoport dolgozik, melyek között a szocialista munkaverseny is jól halad. A csoportokat jól megszervezték. Az egyik 44 főből áll. Huszonnégyen köziilök fiatalok, akik fürgén hordják össze a kévéket, amelyeket aztán az idősebb tagok keresztekbe raknak. 4 munkaerő az öntözögépet kezeli. Engler Péter, Janikovics Sándor és Takács Miklós traktorosok bizonyára nagyon örülnek, hogy az idén már nem kell kis, szétdarabolt parcellákon dolgozniok, hanem vígan arathatnák 8 nagy, egyesitett táblákon. Nagylég község dicséretet érdemel még abban is, hogy a szövetkezeten kívüliek közül la szép számban bekapcsolódtak a közös aratásba. így például ttalgó István asztalos és Mészáros József szabó önként jelentkeztek a szövetkezetbe, hogy elősegítsék az idei nagyjelen, tőségü béfeearatás gyors befejezését. A nagyiégi szövetkezetben az aratással egyidőben a tarlószántást ls végzik. Mire a cséplést befejezik, akkorra már tui'16 sem lesz a nagylégi EFSz földjein. Egy hibát azonban mégis találtam Nagylégen. A Csemadok és a CsISz helyi szervizt te nem fejt ki semminemű tevékenységet. Valahol bizo. nyára hiba van. Vagy a vezetőség túlságosan el van foglalva munkával, vagy pedig a mozgalmi munka kissé távol áll tőle. A harmadik példásan dolgozó EFSz járásunkban a nagypakai. Itt is kiválóan megszervezték a munkát. Különösen dicséretet érdemeinek a nagypakai asszonyok, akik megértve a szocialista országépiíés Jelentőségét, szép számmal bekapcsolódtak a munkába. Termés ae egész járásban J6 mutatkozik. A nagypakai EFSz-ben azonban feltűnően szép a gabona. Szerte az egész járásban már csak pár nap van hátra az aratás befejezéséig. A sikerek meggyőzően mutatják a szocialista nagygazdálkodás előnyeit és a modern mezőgazdasági gépek hasznosságit. Kis- és középföldművesek ma már meggyőződtek arról, hogy gépek se. gitségével fele annyi idő alatt sokkal jobban és kevesebb fáradsággal el lehet végezni a földműves legnehezebb munkáját, az aratást. FARKAS KÄLMÄN