Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-14 / 138. szám, csütörtök

2 Ili SZO 1951 június 521 A tapolcsányi Földműves Raktárszövetkezet dolgozói kötelezettségvállalásukkal javítják meg a felvásárlást A CsKP Központi Bizottságának történelmi jelentőségű februári ülésén Gottwald elvtárs beszámolójának 4. pontjában a következőket mondotta: «Még Jobban javítsuk meg felvásárlási szervezetünket és gondoskodjunk arról, hogy a szabadp acra mennél több mezőgazdasági termény kerüljön". Gottwald elvtárs e szavaiból világosan kitűnik, hogy a népi közigazgatás szerveinek állandóan javítaniok kell a felvásárlási rendszert, be kell vezetni az új felvásárlási módszereket, hogy így dolgozó népünk a szabadpiacon se szenvedjen hiányt mezőgazdasági terményekben. Ezeket szem előtt tartva a tapolcsányí földműves raktárszövetkezet dolgozói május 24-én összüzemi gyűlést tartottak, ahol megbeszélték, hogyan lehetne megjavítani a felvásárlást. Ez alkalommal felolvasták Soltész megbízott beszámolóját is, majd vita keletkezett melynek folyamán a felszólalók rámutattak a hiányosságokra és azok eltávolításának fontosságára. A legnagyobb hibát mindannyian abban látták, hogy a kulákok azáltal, hogy nem teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket, még mindig nagymértékben hátráltatják a felvásárlás sima folyamatát. Miért nem akarnak a kulákok eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségüknek? Erre egy mondattal meg lehet felelni: Nem érdekük, hogy dolgozó népünk életszínvonala emelkedjék, ellenkezőleg, lázadoznak az ellen, hogy ma már minden becsületes dolgozó rendes körülmények között élhet. Ezért kérlelhetetlenül leleplezzük a kulákokat és szigeteljük el őket. Ez azért nagyon fontos, mert a kulákok mindig csak azon spekulálnak, hogyan tudnák terményeiket a feketepiacon mennél magasabb áron eladni és így hogyan tudnák megkárosítani dolgozó népünk élelmiszerellátását. A vita után a földműves raktárszovetkezet alkalmazottai elhatározták, hogy kötelezettségvállalásokat tesznek, hogy mindennapi becsületes munkájukkal és kötelezettségvállalásaikkal hozzájáruljanak a szocializmus kiépítéséhez és a világbéke megvédéséhez. A május 24-én megtartott összüzemi gyűlésen a tapolcsányi földműves raktárszővetkezet alkalmazottai a kői vetkező kötelezettségvállalást tették: 1. Kötelezzük magunkat, hogy a Párt kerületi konferenciájáig, vagyis május 30-ig három alkalommal esti pol tikai és szakiskolázást tartunk az alkalmazottak, illetőleg a szervezeti dolgozók, raktárosok és az adminisztrációs erők számára, hogy a reánk rótt feladatokat teljesíteni tudjuk. 2. Kötelezzük magunkat, hogy a reánk bízott feladatoknak következetesen eleget teszünk és hogy felügyelünk a hozzánk beosztott alkalmazót, tak, de főleg a női munkaerők munkájára, hogy időn belül ők is vezető helyeket foglalhassanak el a földműves raktárszövetkezetekben. 3. Kötelezzük magunkat, hogy az adminisztrációs munkákat úgy fogjuk vezetni, hog> június 30-ig minden elmaradt munkát bepótolunk. 4. A Párt és a ROH üzemi szervezete kötelezi magát, hogy munkás és kisföldműves családokból női munkaerőket toboroz, akiket aztán úgy poltikai, mint szaktéren Iskolázásban részesítenek. Ezzel egyidejűleg a szövetkezet összes alkalmazottal között meggyőző tevékenységet folytatnak a pártsajtó olvasásának fontosságáról. Ml, a tapolcsányi földműves raktárszövetkezet alkalmazottai tudatában vagyunk a fent felsorolt kötelezettségvállalások komolyságának és ezért kijelentjük, hogv ezeket a kötelezettségvállalásokat teljesítjük. Teljesítsük őket azért, mert nagy tiszteletben tartjuk a dolgozók munkáját és nem engedjük meg, hogy ez a munka a felvásárlásban előforduló felelőtlenségek miatt kárbavesszen. A tapolcsányi földműves raktárszövetkezet dolgozói. A köbölkúti traktorállomás felkészült az aratásra A köbölkúti traktorállomáson a szerelők kötelezettséget vállaltak, hogy az önkötöző és az aratógépeket záros határidőn belül megjavítják. A cséplőgépek javítását is mielőbb befejezik, higy így mind az aratást, mind a cséplést zökkenőmentesen lehessen megkezdeni és elvégezni. Az aratásra és a cséplésre való előkészületekből traktorállomásunk CsISztagjai is k'veszik a részüket. A CsISzcsoportok odaadó munkájának köszönhető, hogy állomásunkon a gépek javítását a '".rvezett időnél hamarabb befejeztük, úgyhogy most már az EFSz-ek gépeit javítjuk. Marencsák Lajos, Búkor János, Béres Gábor és a többi legjobb traktorosok pedig arra kötelezték magukat, hogy iskolázásban részesítik azokat a traktorosokat, akik eddig még a nyári munkákban nem vettek réšzt. Ez az iskolázás mo6t folyik. A köbölkúti traktorállomásnak a párkányi járásban az aratási terv szerint 8500 hektáron 10 nap alatt kell elvégeznie az aratást. Komoly és lelentőségteljes feladat ez és éppen ezért minden előkészületet megteszünk, hogy az aratási munkákban reánk váró feladatoknak sikeresen eleget tudjunk tenni. VALASEK LASZLÖ. a köbölkúti tarktorállomás üzemi kovácsa. I Filmnyár a falvakban Május elsején kezdődött meg falvainkban a filmnyár, amely június hó 28-ig fog tartani. Dolgozó parasztságunknak tnost alkalma nyílik a Szovjetunió és a népi demokratikus államok legjobb filmjeinek a megtekintésére és a filmnyár keretében megismerkedhetnek a filmfesztvál pyőztes filmjeivel. Azokba a községekbe, ahol nincs mozi, vándormozikat küld a földművelésügyi megbízotti hivatal. Az egész estét betöltő filmeken kívül bemutatásra kerül még számos csehszlovák, szovjet és más népi demokratikus rövid film is. Ezek a filmek nagyobbrészt a Szovjetunió és a népi demokráciák haladó mezőgazdaságáról szólnak. Az egyes filmbemutatások után mindenütt vitát rendeznek, amelynek folyamán a dolgozó földművesek megbeszélik a film tartalmát, a színészi teljesítményeket, stb. A fümnyárral egyidejűleg községeinkben kiállítást rendeznek a mezőgazdasági irodalom különböző brosúráiból és folyóirataiból. Szövetkezeti tagjaink és kis- és középföldműveseink fgy megismerkedhetnek a haladós/ellemű mezőgazdasági irodalommal és könyvtárukba értékes, mind szlovák, mind magyar nyelvű irodalmi műveket vehetnek. A TŐREI SZÖVETKEZETBEN dolgozó ifjúsági traktorosbrigád a béke népszavazás alkalmául kötelezettséget vállalt, hogy az aratás alatt minden önkötözővel 110 hektáron elvégzi az aratást és hogy minden traktorral 160 hektáron végzik el a tarlószántást. • A NEMESABONYI CsISz-tagok az aratási munkákban versenyre hívták ki a magasabb típusú EFSz-ek CsISz csoportjait. Felhívásukat így fejezik be: „Bizonyára a ti EFSz-etek is arra törekszik, hogy Idejében betakarítsa egész évi munkájának gyümölcsét. Ezért felhívunk benneteket, hogv vállaljatok hazafias kötelezettségeket az aratási és a cséplési munkákban. Harcoljatok azért, hogy az EFSz-ek teljesítsék a reájuk váró feladatokat. Békét követelő hangunkat támasszuk alá becsületes munkánkkal." * A RIMASZOMBATI JARAS Nemzeti Bizottságának bírói bizottsága a június 6-án megtartott tárgyaláson Habodász Augusztín 41 hektáros détéri kulákot a beszolgáltatási terv 6zabotálásáért, amit azzal követett el, hogy ez év első negyedében 150 kg marhahússal, 50 kg sertéshússal és 74 darab tojással kevesebbet szolgáltatott be, mint amennyi elő volt írva, 20.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Mi az oka, hogy a nagymegyeri járás még mindig visszamarad a sertéshús beszolgáltatási tervének teljesítésében A nagymegyeri járás a húsbeadást marhahúsban 140 százaiékra teljesítette, míg a sertéshús-beadást a mai napig csak 31.8 százalékra tudta teljesíteni. Široký elvtárs kritikája után a járási pártszervezet munkához látott, hogy a hibákat a húsbeszolgáltatás körül kiküszöbölje. A járási pártszervezet titkára, Farraga elvtárs önkritikailag beismeri, hogy hibát követtek el ők is abban, hogy nem néztek kellően a dolgok után. A járásban halomra vágták le a disznókat, nem is kellett oly .nagyon feketén vágni, mert aki már teljesítette a beadást, annyi vágási engedélyt kapott, amennyit csak akart. Senki nem törődött azzal, hogyha most kiölik az anyadisznókat is, akkor jövőre a disznóállomány lecsökken és nem tudják teljesíteni a beadást. Hiba volt az is hogy a húsbeadást a megalakult EFSzekre írták ki, nem pedig külön-külön a szövetkezet tagjaira. A gazdák, mikor beléptek a szövetkezetbe, úgy számolták, hogy megszabadultak a húsbeadástól, mert azt majd a szövetkezet teljesíti. De azzal nem törődött senki, hogy a szövetkezetnek van-e egyáltalán disznóállománýa, tudja-e teljesítem a reá kivetett húsbeszolgáltatást? A tagok pedig a sertésállományukat vagy eladogatták, vagy pedig egyszerűen leöldösték. Az is nagy hiba volt, hogy a kulákokkal és üzérkedőkkel nagyon is kesztyűs kézzel bántak. Bogya községben történt meg az az eset, hogy két testvér, Antal Móric és Antal Vince feke- | tén levágták a disznójukat. A dolog úgy történt, hogy először levágta Antal Móric, elmentek hozzá a csendőrök, de nagyon kellemesen elszórakozhattak, mert pár nap múlva meggondolta magát Antal Vince és ő is levágta feketén a disznóját. A két testvért feljelentették fekete-vágásért. Antal Móricot eddig még csak tárgyalásra sem hívták, Antal Vincét pedig 500 korona pénzbüntetésre Ítélték. Ilyen enyhe ítélet szinte nevetséges, mert hiszen ha Antal Vince a disznójának csak négy csülkét adta volna el a feketepiacon, azért is megkapja az 500 koronát, amire büntették. Az is megtörtént Bogyán, hogy Szabó Péteréknek megdöglött a disznajuk. Bejelentették a községházán, hogy a disznó megdöglött. A döglött disznónak levágták a lábát és az volt a bizonyíték, hogy csakugyan elpusztult.Ezzel azonban nemcsak Szabó Péteréknek lett bizonyítékuk, mert vagy 5 házhoz is elvándorolt ez az egy láb és vitték sorba a községházára bemutatni, hogy nekem is, meg nekem is megdöglött a disznóm. Hiba volt az is, hogy nem volt nyilvántartva, hogy a kulákoknak mennyi a sertés és a szarvasmarha-állományuk. A hatósági szervek sok esetben felültek a kulák siránkozásának, hogy neki nincs mit beszolgáltatnia és a beszolgáltatás nemteljesítése ellenére is hagyták, hogy levágja a disznót. Vágási engedé.yt ugyan nem adtak neki, de szemet hunytak felette. Fényes bizonyíték erre a nyárasdi eset, hogy milyen rendetlenség és törvényellenes dolgok történtek a nagymegyeri járásban. Nyárasdon egy kulák, mivel nem tett eleget a beszolgáltatási kötelezettségének, nem kapott vágási engedélyt. A kulákot ez egyáltalán nem bosszantotta, mert úgy gondolta, hogyha nem adtok engedélyt akkor levágom feketén. A disznót le is vágta, azonban feketevágásért feljelentették és a község vezetősége a disznót elkobozta. A faluba nagy volt a kisgazdák közt az öröm. Végre a kulák is ráfizetett valamire. De az öröm nem tartott sokáig, mert pár nap múlva a kulák visszakapta az elkobzott disznót, az akkori járási párttitkár segítségével. Mikor hazavitte a kulák a disznót, jót röhögött a markába és tele torokkal kiabálta szét a faluba, hogy mégis csak neki lett igaza. Široký elvtárs kritikája után a járási párt^ezetőség széleskörű gyűlést hívott össze, melyen megjelentek a különböző tömegszervezetek vezetői is. Elhatározták, högy a legrövidebb időn belül minden darab sertést nyilvántartási lapra vezetnek. A tömegszervezetek segítségével kettes csoportokat szerveznek és ezek sorba járják a falvak kis- és középföldműveseit és felvilágosítják őket a húsbeszolgáltatás teljesítésének fontosságáról. A falu kuIákjaitól pedig a felvásárlást a legerélyesebben végrehajtják, amivel az osztályharc kiéleződését is elősegítik. (-i-n.) Soha még ilyen jó termés nem mutatkozott Az a munkalendület, amely a búcsi szövetkezet tagjait a tavaszi vetési munkák ideje alatt annyira lelkesítette, hogy ezzel a tavaszi munkák versenyében az elsőbbséget kerületi viszonylatban is kiharcolták. — most a növényápolási munkák alatt méginkább fokozódik. Az esős időjárás a növényápolási munkákban ugyan némi lemaradást okozott, azonban most már ezt az elmaradást is behoztuk. A cukorrépa egyelését 36 hektáron 5 nap alatt elvégeztük, most pedig a krumpli, kukorica meg a többi kapásnövények gyomtalanítása és kapálása van folyamatban. Azért az esős napokat is igen jól ki tudtuk használni, mégpedig a dohány és a paprikapalánták ültetésénél, amit már két hete el is végeztünk. Kertészetünkben már meg van a munkák eredménye, mert akalarábét beszállítottuk ét. nem a tervezett 38 ezer koronát kaptuk érte, hanem 80 ezer koronát. A munkafegyelem szövetkezetünk-. ben igen jó, amit az is bizonyít, hogy tagságunk teijes számmal bekapcsolódott a mun-kákba Szövetkezetünk tagjai meggyőződtek már a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és arról is, hogy azok a hírek, amiket a reakció terjesztett a szövetkezetről, egytől-egyig ostoba hazuságok. Az állandó munkacsoportok a számukra kijelölt területen végzik a munkákat. A csoportok versenyben vannak egymással és nehéz lenne eldönteni, hogy melyik a legjobb csoport, mert egyik sem hagyja, hogy a másik elébe kerüljön, vagy, hogy valamilyen munkából többet és jobban végezzen el. A jó szövetkezeti munkát az tette lehetővé, hogy a tagok már magukénak tekintik a szövetkezetet, látják a közös munka eredményeit, a bőtermést ígérő őszi és tavaszi gabona vetéseinket, amelyek olyan terméssel iiztatnak, amilyenhez hasonló itt nálunk még soha nem mutatkozott. A szövetkezet tagjai már örömmel beszélnek a mi búzáakró amelyhez hasonlót keveset lehet találni és büszkék rá, hogy ez a gyönyörű búza, a mi közös munkánk eredménye. A munka vidáman folyik. A munkacsoportokon belül is a legnagyobb megértés van és ha valaki esetleg elmarad a munkában, akkor annak segítségére sietnek, hogy az elmaradást minnél könyebben be tudja hozni. A termés betakarításáig sok munka áll még előttünk, amit el kell még végeznünk, de minden akadályt leküzdünk és munkánk eredményeivel biztosítjuk dolgozó népünk bőséges élelmiszerellátását és a mi jólétünket is. SOÓKY LAJOS, Búcs. Mit termel a somorjai szövetkezet a földjein: répát és kukoricát vagy pedig gyomot és repcét? Az eső szakadt, amikor beértem Somorjára. Látom, hogy az EFSz irodája előtt nagy tömeg várakozik. Odamegyek és megkérdezem az egyik elvtársat, mire készülnek, mire vár ez a nagy tömeg? A megszólított elvtárs mondja aztán, hogy az EFSz-nek lesz gyűlése. Esik az eső, nem dolgozhatnak kint a földeken s ezért most tartják a gyűlést. Megtárgyalják a szövetkezet nehézségeit és közös erővel ki is kiküszöbölik a hibákat. A szövetkezet most új vezetőséget is választ. Tagsága azzal vádolja a régi vezetőséget, hogy nem tett eleget feladatának, nem törődött a szövetkezet ügyeivel. Előfordultak olyan dolgok is. hogy a szövetkezet tagjainak nem írták be a ledolgozott munkaegységeket. A somorjai EFSz-nek a vetései olyan szépek, hogy öröm ránézni Csak egy hiba van, hogy a sok eső a gabona legnagyobb részét ledöntötte. A kapás növényeknél sem volna semmi baj, ha a szövetkezet kellő gondot fordítan- az ápolásukra. A cukorrépa egyelését még meg sem kezdték, a gyom teljesen ellepte már a cukorrépa földjét. A gyom féllábszárig érő, már nem is lehet Játni benne a répa soi ait. A kukorica fi kapálatlan, a gyom már ezt is teljesen ellepte. A kukorica és répaföldeket már messziről meg lehet ismerni, de nem azért, mert látja az ember, hogy mi van beléjük ültetve, hanem azért, mert már messziről virít bennük a kivirágzott repce. A szövetkezet vezetősége azzal érvel, hogy nincs munkaerő. Ez pedig nem igaz, mert Somorján annyi munkaerő van, hogy napok alatt el lehetne végezni a kapálást Csak a szövetkezet vezetőségének jobban kellett volna kinyitnia a szemét. A szövetkezet volt vezetői azt az indítványt tették, hogy a munkaegységekért járó jutalmat kell felemelni. Kockásné, a kertészet vezetője ezt az indítványt kereken visszautasította és azt mondja-, hogy nem a munkaegységekért járó jutalmat kell felemelni, mert ha most kevesebb előleget vesznek fel, ősszel annál nagyobb összeget kapnak majd. Nem veszi el senki tőlük, mert az úgyis az övék lesz, vagyis azoké, akik dolgoznak. Kockásnénak igaza van, nem a munkaegységek utáni jutalmat kell felemelni, hogy legyen munkaerő, hanem meg kell szüntetni a szövetkezetben azt, hogy a szövetkezeti tagok csak a iele földjüket adják be a szövetkezetbe, a másik felén pedig továbbra is egyéni gazdálkodást folytatnak. fgy aztán persze, hogy nem lehet jól gazdálkodni, mert sem a szövetkezetben, sem az egyénileg művelt földeken nem dolgozik az ember nyugodtan. Ha a szövetkezet töldjén dolgozik egy nap, másnap már nem odamegy, mgrt az egyénileg művelt földre kell mennie, mivel a gyom ott is elszaporodott. Igy se itt, se ott nem tud rendes munkát végezni. Másik nagy hiba az, hogy a szövetkezetnek azok a tagjai, akik földdel léptek be, családjukat nem hagyják a szövetkezetben dolgozni. Amikor a szövetkezetbe beléptek, igyekeztek minden marhájukat és sertésállományukat eladogatni. A sertésállomány nagyobb részét pedig leöldösték és feketepiacon elá.usították. A szövetkezetbe most csak néha mennek dolgozni, vagy leginkább olyan fiatal gyereket küldenek maguk helyett, akire inkább vigyázni kell a szövetkezeti tagoknak, nemhogy a szövetkezetnek segítségére lennének. Az ilyen szövetkezeti tagok aztán a szövetkezetnek csak*kárára vannak, kinevetik a szövetkezet becsületes dolgozóit és ha azt mondják nekik, hogy jöjjenek a szövetkezetbe dolgozni, a szemükbe nevetnek és azt felelik, hogy menjen az, aki rá van szorulva. A somorjai szövetkezetben csak azok a tagok dolgoznak, becsületesen, akik azelőtt is, mint napszámosok vagy cselédek dolgoztak valamelyik kuláknál és ^ kisparasztok. Ezek a tagok dolgoznak becsületesen és arra törekszenek, hogy a szövetkezetet felvirágoztassák. A somorjai szövetkezetben vannak még olyan emberek is, akik a sovinizmus pusztító szérumát akarják beoltani a szövetkezet szervezetébe, hogy ezzel az'án örökre elpusztítsák. Mit akar Almás Károly azzal elérni, hogy a csoportokat úgy osszák be, hogy külön tegyenek a szlovákok és külön a magyarok. Ugylátszik Almás Károlyban még mindig él a sovinizmus csirája. De az is lehet, hogy Almás Károly csak eszköze valamelyik kuláknak vagy szócsöve egy reakciós egyénnek, aki Almás Károlyon keresztül végzi a tömegek közt ártalmas propagandáját. Almás Károlynak nem szabad hallgatnia az ilyen kártevő egyénekre, hanem iparkodnia kell minél jobban egygyékovácsoni a szlovák dolgozót a magyarral, hiszen mind a magyar, mind a szlovák dolgozóknak egy a céljuk. Es pedig a béke megvédése és a szocializmus minél előbbi megvalósítása hazánkban. SZARKA ISTVÁN