Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)
1951-06-13 / 137. szám, szerda
2 Ili SZ O Hogyan javíthatjuk a pártiskolázás évét a nagymagyari pártszervezetben 1951 június 2 A napokban Somorján jártam és ebédidő alatt beszélgettem Zsigó Mária elvtársnővel, aki a Párt járási vezetőségén dolgozik. Érdeklődtem tőle afelől, hogyan folyik a járásban a békeszavazási mozgalom. Erre kedvező választ kaptam, amiről személyesen is meggyőződtem a helybeli EFSz irodájában, ahol több gazdával beszélgettem, akik tagjai az EFSz-nek. Valamennyien azt válaszolták, hogy alig várják, mikor írhatják alá a szavazólapot. Arra a kérdésemre, hogy miért szavaznak a békére és mit gondolnak, megakadályozható-e ezzel a háború, így feleltek: — Azért szavazunk a békére, mert nem akarunk többé háborút. Elég volt belőle. Hisszük, hogyha Köztársaságunk dolgozói a békére szavaznak és hasonlóképpen a többi népi demokráciák dolgozói is, sőt még a nyugati országok dolgozói is, akkor megakadályozzuk a háborút, mert megvalósulnak Sztálin elvtárs szavai: A békét meglehet védeni, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és mellette végif, kitartanak. A továbbiban rámutattak az elvtársak arra, gv a háborút csak a nyugati impena;isták akarják, akiknek abból csak hasznuk lenne, mint ahogy ez a múltban volt, de a dolgozó nép mindenütt ellene van. Beszélgetésünk során Zsi^ó Máriával rátértünk a pártiskolázás évére. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan folyik a pártiskolázás éve a járásban, nem a legjobb feleletet kaptam. — Ezen a téren hibák vannak, — válaszolta. — Mik azok a hibák? Erre a kérdésemre saját községéről, (Nagymagyarról) kezdett beszélni, ahol azelőtt dolgozott, mielőtt a járáshoz került. — Községünk lakosságának körülbelül a fele cigány, A Pártban is sok cigány van és ennek tulajdonítható, hogy előfordultak olyan esetek, amikor a kitűzött dőre az iskolázáson csak két-három elvtárs jelent meg, vagy pedig egy sem. Voltak azonban az iskolázás terén egyéb nagy hibák is A tagság nagy része magyar anyanyelvű, az előadók viszont szlovák elvtársak voltak. Az előadó és az elvtársak nem értették meg egymást és így megtörténtek olyan esetek, hogy a kitűzött időre vagy csaK az előadó jelent meg, vagy ott volt a tagság, de hiányzott az előadó. Hogy a tagok így elvesztették kedvüket, ebben vétkes a helyi szervezet vezetősége, amely nem törődött azzal, hogy a szlovák párttagok részére szlovák, a magyar elvtársak részére vizsont magyar előadó álljon rendelkezésre. Ez a rossz szervezésnek, a pártszervezet vezetősége renyheségének, nemtörődömségének tulajdonítható. A szlovák és magyar anyanyelvű tagok iskolázását külön kell folytatni és akkor hasonló esetek nem fordulhatnak elő. Furcsa, hogy a nagymagyari helyi szervezet nem így járt el. A legtöbb helyen, ahol a tagok magyarok, már a mult évi iskolázás is magyarul folyt Nem okoz különösebb nehézséget az sem, hogyha az Iskolázást két nyelven kell folytatni. Tapasztalatból tudjuk, hogv ez több helyen Igy is történt é6 ez helyes is ott, ahol szlovákok és magyarok vannak közösen a pártszervezetben. Okulva a fentiekből, a pártiskolázás megszervezésénél vegyük tekintetbe a tagság nyelvi rétegződését. Igy nem fordul majd elő, hogy az elvtársak elkedvetlenednek, mivel nem értik az előadást és kimaradnak. A pártiskolázás anyaga meg van magyar nyelven is, és ahol a tagság többsége magyar, vagy ahol nagyrészben magyarok vannak a szervezetben, bizonyára akad magyar előadó is. Bakos Béla. Miért nem jelentkeznek a besztercebányai kerület üzemei? A breznóí hídűzem jól terjeszti a Pravdát és az Uj Szót, vegyük át tapasztalatait Az SzKP Központi Bizottságának ülése után a breznoi „CsKP IX. kongresszusai-üzemnek dolgozói a Pravda és az Uj Szó előfizetőinek számát tízszeresére emelték. Az elvtársak azonban nem elégednek meg ezzel és az előfizetők számát hétről hétre fokozzák. A t eddig szerzett tapasztalatok alapján a breznoi elv társak üzemük 80 -át akarják beszervezni a Pravda és az U j Szó előfizetőinek táborába. Az előfeltételek meg vannak hozzá, hogy vállalásukat teljesíthessék, mert üzemünkben állandóan növekszik az előfizetők száma. Június 1-től június 6-ig 62 új előfizetőt szereztek. Természetesen ez nem történik csak úgy magától, mert a sikereket azzal érik el, hogy állandóan agitálnak és azért, mert az SzKP üzemi bizottságának tagjai és az agitátorok tele vannak szeretettel a Kommunista sajtó iránt. Busniak, Weisenpecher és Vojvodinsky elvtársak vállalásukat, hogy 10 előfizetőt szereznek, már rég teljesítették, és ugyancsak teljesítették vállalásukat Razsman és Koloman elvtársak, akik 30—30 előfizetőt szereztek. A pártsajtó legtevékenyebb terjesztői a munkáslevelezők. Juhász elvtárs vállalta, hogy 80 előfizetőt szerez. Rafa elvtárs 20, Kicska elvtárs 5, Petrov elvtárs 25, Sevcsik elvtárs 10, SJulaicher elvtárs 50, Nový elvtárs 80, Sedlák elvtárs 80, Szabó elvtárs 50, Razsman elvtárs pedig további 100 előfizetőt szerez a pártsajtó számára. Razsman elvtárs előfizetőket szerez Razsman, Szabó és Juhász elvtársak, akik a sajtóterjesztésben a legjobbak, azt mondják, hojy a toborzásnál három tulajdonságra van szűkség: kitartásra, készségre, amely a meggyőző bizonyítékok egész tárházával függ öszsze, valamint arra, hogy az az ember, akit megnyerünk, lássa azt, hogy mi magunk mélyen meg vagyunk győződve az akció jelentőségének fontosságáról. Az elvtársak, akik a breznóí hídüzemben a toborzás ügyét szívükön | viselik, munkájukban fáradhatatlanok. A dunaszerdahelyi vasúti pályamunkások új üzemi klubja A dunaszerdahelyl vasúti pályamunkások vasárnap nyitották meg új üzemi klubjukat. A megnyitáson Lénárt, Horváth, Bajcsi és Uhrin elvtársak beszéltek az esemény jelentőségéről. .leszedjük során hangsúlyozták, hogv milyen volt az életük a kapitalista reniszerben, mikor a kultúra nem a dolgozóké, hanem a kiváltságosaké volt. A dolgozóknak a szórakozásával és kultúrlgényeinek kielégítésével a nagytőkések, a kizsákmányolók nem törődtek. Éppen úgy, mint jelenleg a nyugati kapitalista államokban a mulban nálunk a dolgozók, ha kaptak is könyvet, regényt a kezükbe, tele volt gyilkosságokkal és a vad nyugat rémeit mutatta be. Ponyvákat, -owbov-regénveket adtak a könyv után vágyakozó dolgozóknak. A múltban nem volt lehetséges, hogv a pályamunkások, akik reggeltől estig a forró napon, esőben és szélben dolgoznak. munkájuk után kellemes szórakozást találjanak. Horváth elvtárs nagyon szépen vázolta a mult és jelen közti különbséget. — Népi demokratikus rendszerünknek. Gottwald elvtársnak, a Párt harmincéves harcának köszönhetjük, — mondotta —, hogv a pálvamunkálatokon dolgozó elvtársaknak nem kell kocsmában keresniök a szórakozást, hanem szépen kidíszített kultúrteremben rádiót és erammofont hallgatva, szocialista nevelő könyveket olvasva, tölthet'k el szabad idejüket. A dolgozói, elhozták család lukat Is. Horváth elvtárs kislánya, Mariska, verset szavalt. A munkások figyelemmel hallgatták a kis úttörő lány szavalt. Ai arcokon a ráncok kisimultak, mosolyogtak és a munkától mege<]zett kezek lelkesen tapsoltak a vers elhangzásakor. A megnyitó ünnepségen sajnos, kevesen jelentek meg. Sokan nem tudják, hogv mit jelent az üzemi klub a dolgozók sz' ára. Éppen ezért a megnyitás alkalmával villámújságot állítottak össze, amelynek példányait szétosztják az egves munkacsoportoknak, és ilyen módon akarják a Párt és a szakszervezet funkcionáriusaival Ismertetni, hogv mire szolgálnak az üzemi klubok és hogv miért szükséges, hogv ezek jól működjenek. A megnvitó ünnepség után a dolgozók társalogtak, beszéltek munkájukról, az építésről, beszéltek arról, hogv miként járulnak hozzá a szocializmus építéséhez. Beszéltek családjukról, a békeharcról, közben szórakoztak és táncoltak. Kellemesen töltötték el vasárnapjukat megalakított új iizemi klubjukban. D. V. A CSEMADOK helyi szervezete, Bratislava, Vazová ul. 2, f. hó 15-én, péntek este 19 órai kezdettel taggyűlést tart. Felkérjük összes kultúrtársainkat, szíveskedjenek a tárgy fontosságára való tekintettel tel jes számban és pontosan megjelenni. A vezetőség. H> H »I MMMM»MMM Mt M MI M »>M »H< »M Már este 10 óra van, de még mindig látjuk őket, hogyan győzik meg a második műszak dolgozóit, hogyan nyernek újabb megrendeléseket a Pravdára és az Uj Szóra, bár saját műszakjukat már délután kettőkor befejezték. De még hazamenet, útközben is, az állomáson és a városban is tovább folytatják a meggyőző munkát. Sokszor az agitátor nem tudja meggyőzni munkatársát az első találkozás alkalmával. Visszatér hozzá másodszor, esetleg többször is. Rnzsman elvtárs elmeséli, hogy egy ilyen alkalommal az egyik munkás azt mondta neki, hogy nem akar újságot olvasni, mert az újság hazudik. Razsman elvtárs, aki különben a Pravda levelezője, megsértődött, de nem felelt egyetlen szóval sem. Amikor megkérdezte ezt az elvtársat, vájjon olvassa-e a Pravdát, tagadó választ kapott. Erre Razsman megmutatta neki a Pravdát és felolvasta belőle a munkás- és parasztlevelezők cikkeit. Bec&aphatjuk-e mi munkáslevelezők — mondotta — munkatársainkat? Igy bizonyította be annak az elvtársnak azt, hogy a munkássajtó a miénk és vásárlása mindenkinek érdeke. Azonban nem ez volt az egyedüli eset. Voltak olyanok is, akikhez háromszor kellett elmenni. A türelmes meggyőzés meghozta gyümölcsét. Az egyik ilyen elvtárs, akit nehezen tudtak meggyőzni, később nemcsak előfizetőnek jelentkezett, hanem magához vett még 10 megrendelőlapot és ő maga szerzett 10 előfizetőt a napi sajtónak. Az üzemi pártbizottság rendszeresen ellenőrzi az akciót A breznói elvtársak a szemléltető agitáción, a plakátokon és röpiratokon kívül az agitáció minden eszközét felhasználják. Azonban mindez nem volna elég. Ilyen nagy akciót állandóan figyelemmel kell" kísérni, ellenőrizni és hetenként értékelni az üzemi pártbizottság ülésein. Június 5-én a pártbizottság értékelte az eddig elért eredményeket. Megelégedtek az elvtársak azzal, amit tettek? Nem, mert a toborzásba még nem volt bekapcsolva a párttagok többsége, a tjzesbízalmiak és agitátorok még nem érték el azt, hogy csoportjaik minden tagját bevonják. Sőt. voltak köztük olyanok is, akik maguk még egyetlenegy új előfizetőt sem szerezttk. Mindezen hiányok ellenére a IX. pártkongresszus-üzeme jó eredményeket ér el, a legjobbakat az egész besztercebányai kerületben. Bár a kerületi konferencia egyhangúlag hozott határozatot további 25.000 előíizttő megszerzésére, a breznói hidüz^m felhívására a többi üzemek még nem feleltek és még nem járultak hozzá az Uj Szó és a Pravda terjesztéséhez. ' Ezért a besztercebányai kerületi pártbizottság feladata az, hogy a breznói hídüzem tapasztalatait átvigye a többi üzemi szervezetekre és segítse a Központi Bizottság határozatának teljesítését. Július Palo és Tibor Chrastina. A középiskolai záróvizsgák jelentősége Orezágszerte folynak a középiskolai záróvizsgái;. Pedagógiánknak ez az újítása most valósul meg először és így természetes, hogy mind a laikusok, mind a szakértők nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérik. Minden középiskolai körzetben megalakultak az előkészítő bizottságok, hogy megteremtsék a kellő előfeltételeket. Ezek a vizsgák nem olyanok lesznek, mint a kapitalista idők vizsgái, amelyektől a diákok féltek. A mostani záróvizsgák felmérik a növendékek általános műveltségét, ezt egybekapcsolják a mindennapi élettel ós a tanulóknak olyan irányt szabnak, amelyben a legeredményesebben fejthetik ki képességeiket. Egy üyen bizottságnak az ülésén vettem részt a napokban Egyházbástyán. A tantestület tagjain kívül ott voltak a dolgozók képviselői, a tömegszervezetek kiküldöttei. Az iskola igazgatója és a vizsgálóbizottság vezetőjének ismertető beszéde után a jelenlevők hozzászóltak a vizsgákkal kapcsolatos kérdésekhez. Nagy Gábor elvtárs, a füleki járási munkaügyi osztály vezetője felszólalásában kihangsúlyozta azt, hogy mennyire fontos a vizsgának új szellemben való jó levezetése. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a burzsoa-nacicmalista Novomeszkyféle iskolapolitika káros hatásait feltétlenül ki kell küszöbölni. Fontos az is, hogy a tanulók helyesen válasszák ki azt a pályát, amelyen érvényesülni akarnak. Ezzel kapcsolatban különösen a lányok szüleinél le kell törni meggyőzéssel azt a téves hitet, mintha a lányok nem mehetnének ipari pályára. Nagy .elvtárs kifejtette, hogy különösén a könnyűiparban vár a lányokra jó munkalehetőség. A textilipar és a kereskedelem is rájuk vár. Meggyőző munkával elérjük azt, hogy a végzett tanulók olyan pályákra mennek, amelyek a maguk éa a tár. sadalom szempontjából a legmegfelelőbbek. Lőska Lajos, levelező, Csorna. A szliácsi politikai iskolából írják Mi a szliácsi politikai iskola hallgatói köszönetünket fejezzük ki Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Gottwald elvtársunknak, hogy nekünk, munkásoknak lehetővé tették a tanulást. Mi itt a szliácsi poütikai iskolán is meg akarjuk mutatni, hogy hü építői vagyunk a szocializmusnak. Azért jöttünk erre a helyre, ahova azelőtt csak a gazdagok, a bankárok, a gyárosok járhattak el, hogy tanuljunk, hogy Ismereteinket növeljük. Tanulásunkkal is megmutatjuk a nyugati imperialistáknak, hogy készek vagyunk a békét megvédeni. A régi kapitalista rendszerben a munkásember gyermekei nem tanulhattak, mert a tőkések erre nem adtuk lehetőséget. Féltek attól, hogy a munkások fejlődni fognak. Ma, hála a dicső Szovjet Hadseregnek és Sztálin elvtársnak, meg van minden lehetőségünk a fejlődésre és mi ezt a lehetőséget fel i* használjuk, tanulunk és dolgozunk, hogy győzelemre vigyük a béke ügyét. Kalas István munkáslevelező, Szliárs. Emlékük erőt ad... 1944-ben hurcolták el Kommunista Pártunk féli szervezetének legjobb harcosait a fasiszta gyilkosok. Elhurcolták Bús, Janderla F., Janderla P., Rajna és Takács elvtársakat azért, mert nem akartak a fasiszták kénye-kedvének behódolni. Nem érték meg a felszabadulást, a dachaui és flassenburgi haláltáborban gyilkolták meg őket. Azzal a tudattal haltak meg, hogy a szocializmus győzni fog, mert az eszmét nem lehet koncentrációs táborba zárni. Jól tudták, hogy ha meghalnak is, maradnak még százmilliók, akik folytatni fogják a harcot, hogy megszűnjön az embernek ember általi kizsákmányolása, hogy a dolgozók háborút üzennek a háborúnak, a nyomornak, a munkanélküliségnek. Feláldozták életüket úgy, mint a kommunisták közül sokan. Ma, amikor már nem ismerjük a munkanélküliséget, a nyomort, amikor napról napra emelkedik életszínvonalunk, ezekre a hősökre emlékezünk vissza és ez a visszaemlékezés még nagyobb erőt ad nekünk a békeharcra. Mi, akik megértük a felszabadulást, boldogan építjük az új országot, új életünket és kemény harcot folytatunk azok ellen, akik a vllágbékér e törr.ek. A világbékéért harcol az egész világ minden becsületes dolgozója és ebben a harcban győzni fognak. Kováes Mihály levelező, Hideghét. A prágai mintavásáron láttam Prágában befejeződött az 52. nemzetközi mintavásár. Itt mindenki megláthatta, milyen hatalmas iramban folyik a népi demokratikus országokban az iparosítás, a gépesítés. Szemléltetően megmutatta például a kiállítás, hogy ml a különbség a bányászmunka között ma és a múltban. Mennyivel kevesebb munkaerőre van ma szükség a gépesített bányákban, mennyivel kevesebb fáradságra. fin, mint hozzá nem értő U örömmel szemléltem ezt a kiállításon. De nemcsak a bányákat gépesítik. A földművelésben is egyre több gépet használunk. A kiállításon láttuk a nagyszerű szovjet mezőgazdasági gépeket, amelyek igazán csodálni valók voltak. Voltak ott olyan gépek, amelyekről nekünk fogalmunk sem volt, nem tudtuk, mi célt szolgálnak. Ilyenek voltak például a burgonyakapáló és -szedő gépek, a répaszedők, amelyek az eddigieknél sokkal modernebbek. A pavillon bejáratánál ott volt a hatalmas kombájn, amely az embert megszabadítja a nehéz munkától. Örömmosollyal arcunkon néztük ezt a gépet. Igen, nekünk ilyenekre van szükségünk. Üzemeink új gépeket termelnek. Ezzel szemben az imperialisták hatalmas Iramú fegyverkezést folytatnak. Ezért fontos, hogy még na» gyobb lendülettel vegyünk részt a békeharcban. Ezért fontos, hogy a békeívek aláírási kampányát egybekapcsoljuk új kötelezettségvállalások felajánlásával. Itt nemcsak aláírásokról van szó, mert a békeívek éa rajtuk a sokmillió aláírás figyelmeztetés az Imperialistáknak. Anyagi erő. Épp olyan erő, mint a ml építő munkánk, épp olyan erő, mint azok a gépek, amelyeket a prágai kiállításon láttunk. Természetes, hogy a hatalmas mezőgazdasági gépóriásokat csakis a nagyüzemi gazdálkodásnál lehet jól kihasználni. Erről meggyőződnek a lds- és középparasztok is, akik figyelemmel kísérik az állami birtokok és az EFSz-ek munkáját. De e mellett nekünk is meggyőző munkát kell folytatnunk, hogy a szövetkezeti munkaformáknak minél több magángazdálkodót megnyerjünk. Csakis így termelhetünk többet, csakis így fokozhatjuk életszínvonalunkat, biztosíthatjuk jövőnket, szilárdíthatjuk a békét. Csandal István munkáslevelező, Alsószell, A korláti bazaltbányában A korláti dolgozók mindnyájan a I békéért szavaztak, éspedig azért,' mert nem rombolni, hanem építeni akarunk. Azért, mert gyermekeink arcán mosolyt, nem pedig könnyeket akarunk látni. Mi nem kérünk Trumanék tanácsából, mert tudjuk, hogy az ö terveik csak háborút és pusztítást jelentenek. Látjuk, hogy miként zsákmányolják ki az amerikaiak a marshallizált országokat, milyen nyomorban élnék ott a dolgozók, mennyire nélkülöznek és szenvednek. Mi nem kívánjuk a mul. tat, békében akarjuk építeni boldogabb jövőnket. Ezért szavazunk a békéért. Kurali József munkáslevelezd, Korlát
