Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-08 / 133. szám, péntek

1951 június 8 5— ujszo A francia nép tiltakozik az amerikai megszállás ellen Aa amerikai imperialisták, akik egyre lázasabb sietséggel építik ki a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló agresszió katonai támaszpontjait, a szó szoros értelmében megszállják Franciaországot. Itt a la-paliice', bordeauxi és cherbourgi haditengerészeti bázisokra támaszkodnak, amelyeket lakájaik, a nemzetáruIá* kormányának tagjai bocsátottak rendelkezésükre. Az ország számos körzetében az amerikai megszállás már a lakosság közvetlen érdekeit sérti. így ParcyMeslay-ben (Maine-et-Loire megye) magántulajdonban lévő földeket sajátítanak ki egy repülőtér kibővítésére. It; fogják felépíteni a beton-kifutóhelyet az amerikai atombombavető-repülőgépek számára. Már szóvátették azt a kérdést is, hogy megszüntetnek két közeli farmot és egy falusi templom harangtornyát is lebontják. Cinq-Mars-la-Píle barlangjaiban (Indre-et-Loire megye) amerikai fegyevereket halmoznak fel. A hadianyagok szállításához szükséges vasútvonalak építése céljából a hatóságok kisajátítják a vasutasok veteményeskertjeit is. A Somme és Pas-de-Calais megyék határán fekvő Warlincourttól nem <rnessze a megszállók a V-2 kilövéséhez szükséges berendezéseket építenek. Samuossy és d'Athias községek területéit (Aisne megye) helyreállítják azt a repülőteret, amelyet annakidején a hitleristák építettek. Azokat a parasztokat, akiket a náci megszállás éveiben elűztek földjükről, az amerikai hódítók most újból elkergetik róla. A Queuille és Guy Mollet-féle kormány minden módon elősegíti az amerikai megszállást. Amerika urainak érdekei fontosabbak számára, mint Franciaország lakosságának érdekei. A lehavre-párizsi amerikai petróleumvezeték lefektetésének biztosítása céljából a kormány május 7-én a „Journal officíel"-ben rendeletet tett közzé, amely megengedi a „katonai munkálatokhoz szükséges kisajátítások és földfoglalások végrehajtását" az alsó Seine és Eurre megyék 55 községében. Franciaország amerikai megszállásának ilyen és ehhez hasonló esetei tucatszámra fordulnak elő. Az alábbi, távolról sem teljes adatok világos képet nyújtanak ennek a megszállásnak a méreteiről. Az amerikaiak Franciaországban hat nagy haditengerészeti támaszpontot használnak. Részben megszállták, vagy a közeljövőben meg fognak szállni 25 repülőteret és katonai légi támaszpontot. Az amerikaiak 18 hadianyag- és üzemanyagraktárt rendeztek be, vagy rendeznek be; elfoglaltak 20.000 hektár területű erdőt. Hét város kaszárnyáiban szállásolták el az amerikai csapatokat, nem számítva Eísenhowernek Párizsban és a Seine-et-Olse megyében, Montgomerry tábornagynak Fontainebleauban, Young tábornoknak Orléansban elszállásolt vezérkarát (Young vezérkara irányítja Franciaországban az amerkiai hadtápszolgálatot és ellenőrzi a Bordeuxból Nyugat-Németországba vezető stratégiai útvonalát). Franciaországban már többezer amerikai katona állomásozik. A keleti megyék hatóságai 200.000 amerkai katona elszállásolására tesznek előkészületeket. Egészbenvéve Franciaország 90 megyéje közül 57-et ilyen, vagy olyan módon érinti az amerikai megszállás. E tények világánál elképzelhetjük, mennyire lealjasodtak a jobboldali szocialista vezetők, akiknek szócsöve, a „Populaire" nemrég cikket merészelt közölni a következő címmel: „Franciaországban nincsenek amerikai katcjnaí támaszpontok!" Az amerikaiak már a hírhedt „Marshall-terv" megvalósításának első percétől kezdve „segítség" címén egyremásra küldték országunkban „tanácsadóikat" és „szakértőiket", az Atlantipaktum megkötése óta pedig valóságos megszállássá változott az ország életének minden területére való amerikai behatolás. Ámde az amerikai háborús gyújtogatok tévednek, ha azt hiszik, hogy a francia nép belenyugszik a megszállásba. Ma egész Franciaországban hatalmas tiltakozó mozgalmat szerveznek. Sok megyében megalakítják a „Kisajátitottakat Védő Bizottság"-okat, népgyűléseket tartanak, petíciókra gyűjtenek aláírásokat, tiltakozó népi küldöttségek keresik fel az államhatalom képviselőit. Gyakran előfordul, hogy amikor földiükről van szó — amint ez például Entzheimben (Alsaee) történt — a parasztok nyomban ellenszegülnek. Megsemmisítik a kisajátításra kijelölt földek jelzőcövekeit és a hatóságok tilalma ellenére folytatják földjükön a mezei munkát. Ezt a mozgalmat a legszélesebbkörű egység jellemzi. Ezen a téren a francia népnek gazdag tapasztalatai vannak. Mindenki emlékezetébe véste, hogy a nép egysége sokban előmozdította a hitlerista megszállók szétzúzását. La Pallice, Bordeaux és más kikötők dokkmunkásai példát mutattak a küzdelemre: megtagpdták a hadianyag kirakását, amit az amerikaiak a Franciaországban felállított raktárakban akartak elhelyezni, vagy Nyugat-Németországon keresztül Tito klikkjének próbáltak elszállítani. A kikőtőmunkások példáját más szakmához tartozó dolgozók is követik. Május elsejével kapcsolatban Tavauk-ban (Jura megye) a Solvaygyárak munkásai a kisajátított parasztokkal együtt tiltakozó tűntetést szerveztek a repülőteren az ellen, hogy amerikai paran-sra leszállóhelyeket építenek nehézbo-nbavetok számára. A parasztok még ezt megelőzően megsemmisítették azokat a jelzőcöveket, amelyekkel a kisajátítás alá eső és a repülőtér kibővítésé'

e szánt parasztparcellákat megjelölték. A mozgógárda és a rendőrség beavatkozása ellenére a repülőtéren rendkívül népes gyűlést tartottak és mindenféle plakátokat ragasztottak ki ilyen feliratok•kal: „Kenyeret és nem bombát!", „Ki az amerikaiakkal!" Amikor az amerikaiak elhatározták, hogy olajvezetéket építenek Le Havretól Párizsig, hogy a Bourgetben és d'Orlyban fekvő repülőtereket eliláthassák üzemany íggal, a párizskörnyéki parasztok tiltakoztak az ellen, tíogy földjeiken keresztül rakják le az olajvezetékeket. Argenteuilban (Seine-etOlse megye) és Nanterre-ben (Seine megye) az összes városi tanácsnokok — a kommunistáktól az RPF-tagokig — egyhangúlag állást foglaltak az olajvezeték építésé ellen. A néptömegek nyomására hasonló álláspontra helyezkedett Herblay város tanácsa (Seineet-Oise megye), amelynek tagjai mindannyian az RPF-hez tartoznak. Argenteuií-ban egyetlen nap reggeli óráiban 800 aláírást gyűjtöttek a piacon az olajvezetéknek a városon keresztül vezetése ellen. Az amerikai megszállók Cherbourgot drótakadályokkal elkerített katonai táborrá változtatták ahol minden utcasarkon a „köztársasági biztonsági csapatok" katonái állnak őrt. De még itt is mind szélesebben bontakozik ki a harc a békeért és az amerikai megszállás ellen. Ebben a nagy kikötőben 1250 dokkmunkásból már csak 340-en maradtak. A többi jobbnak tartotta otthagyni a munkát és nem vállalta a halálthozó hadianyag kirakását. A cherbourgi fegyverraktár munkásai többször sztrájkba léptek a béke védelmére Irányuló legfontosabb követeléseik aTS*ámasztására. Sok lapra lenne szükség, hogy népünk küzdelmének minden mozzanatát felsorolhassuk. Rá kell mutatni azonban egy fontos dologra: a harc már meghozta a maga -gyümölcsét. így Hervilliers (Alsace) lakosságának egységes kiállása arra kényszerftette az amerikai vezérkar*, hogy elálljon eredeti szándékától, attó', hogy a község területén repülőteret építtessen. Még ragyogóbb példát szolgáltatott Brest lakossága. Brest Franciaországnak egyik legnagyobb hadikikötője, amelyre az amerikaiak rá akarják tenni mancsukat. Már több mint két éve vívják harcukat az itteni hazafiak, hogy megakadályozzák a megszállást. A mult év áprilisában az amerikaiak azt remélték, hogy célt érhetnek a tüntetők elleni véres rendőri beavatkozással, amelynek következményeként 80 ember megsebesült, egy pedig meghalt. De a l amerikaiak keservesen csalódtak. Sohasem volt annyira szilárd, mint most a város lakosságának egysége és eltökéltsége, hogy minden erőszakkal dacolva, megakadályozza a hadianyag kiiakását és a kikötő amerikai megszállását. De a han^k ez még csak a kezdete. Ez a harc kétségkívül gyors ütemben fog kibontakozni. Az imperialisták és franciaországi lakájaik sietnek, mert látják, hogyan fogadja a nép az eseményeket. De a nép elébe vág a háborús gyújtogatok terveinek. A francia férfiak és nők a legszélesebb egységfrontba tömörülve indítanak harcot hazájuk függetlenségéért, a gyűlöletes amerikai megszállás ellen. Ezt a harcot a Francia Kommunista Párt — a munkásosztály pártja irányítja, amely a nemzeti érdekeknek és az ország nemzeti függetlenségének legkövetkezetesebb védelmezője. A francia nép harcát vezető kommunisták minden erejüket megfeszítik, hogy megvalósítsák a munkásosztály akcióegységét — ami az összes egészséges nemzeti erők egységének alapja, hogy megakadályozzák Franciaország amerikai megszállását, hogy felcseréljék a nemzetárulás kormányát, a demokratikus egység kormányával, a béke kormányával, hogy elérjék az öt hatalom közötti békeegyezmény megkötését. „Ki az amerikai, megszállókkal Franciaországból!" Ezt követeli minden békeszerető francia. RENE LOUIS (Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért" 133. számában.) 5ZanRKf5ZTél ÉJZEÜÜETE& Mi sem alszunk. Köszönjük soraidat. Dolgozzatok csak tovább szorgalmasan és törekedjetek arra, hogy a CSEMADOK kultúrmunkaja minél színvonalasabb legyen. Ezenkívül nagyon fontos, hogy munkátokkal támogassátok az EFSz-t. Minaen kultúrelőadásról és kötelezettségvállalásról küldjetek részletes beszámolót. Szívesen leközöljük lapunk hasábjain. Fazekas István, Léva. Beküldött versed legnemesebb szándékaidat bizonyítják, ezért nagyon ajánlatos lenne, ha minél gyakrabban beszámolókat írnál népi hadseregünk céljairól és életéről. Zichy. Nem közölhető. Bela Alizabeta. Ügyében eljárunk és mihelyt a hivatalban tájékoztatnak bennünket állásáról, azonnal értesítjük. CSD rokkant, Bardonova. Ha kérvényére eddig nem kapott választ, akkor postafordultával jelentkezzék nálunk újra. ígérjük, hogy ügyében eljárunk. Bari Ceciľx Vlkyna. Levelét és csatolt iratait megkaptuk. Ezek alapján ügyét megsürgetjük. P. Béla. A vers gyenge. Jobb lenne, ha beszámolókat írnál nekünk. T. István. Fenti üzenet neked is szól Bittér Imre. Lehetetlennek tartjuk, hogy mert famunkás vagy, azért ne vennének fel a túrócszentmártoni elektrotechnikai munkásfőiskolára. Ellenkezőleg. Ez a főiskola éppen munkások számára létesült. Igaz, hogy januárban adtad be kérvényed, de eddig visszautasító választ nem kaptál. Ha kérvényed, amint írod, az iskolaügyi megbízotti hivatalban volna, akkor érdeklődünk majd sorsa felől. Addig is tedd meg a megfelelő lépéseket és közöld velünk újra, hol fekszik jelenleg kérvényed. Dunaszerdahely. A szándék szép. de versnek ez nem elegendő. Mondanivalód tiszta próza. Máskor, ha vannak élményeid, egyszerű szavakkal, mintha beszélnél, írd meg nekünk és mi szívesen leközöljük. Veszentényi Ida. Beküldött versed a békéről szép és ezért teljes egészében leközöljük. Munkás építsd a békét. Erősre mint a sziklavár, Meglásd, rád és fiadra Szép és boldog élet vár. Most, most épjtsd a békét, Hisz kezedben van fegyvered. Tiéd a gyár, tiéd a szerszám, S minden munkás a te embered. S mikor az ércet majd Izzó vasként vered, A te álnok ellenséged Ezzel arcul vered. Mert veszniök kell És veszni fognak mind, Mert Te a bekét építed, Pontos munkáddal itt. Kovácsold szilárdra a békét, Hogy al erős legyen, S az idő múlása majd Fejedre babért tegyen. A két kezed erős Tudom, te győzni fogsz, Munkád eredménye majd Mindenkinek megélhetést oszt. Es boldog leszel mindig, Jogod van hozzá rég, Te rajtad függ csak csupán, Hogy gondtalan életet élj. Ezért a jó munkára Gyűjts szívedbe erőt, Tudom, te munkás, megvéded A boldog, békés jövőt. Szurdi János. Mivel egyenjogúak vagyunk, az iratot éppúgy megkapod, mint bármely szlovák dolgozó. Ehhez nem fér kétség és ehhez nem kell külön rendelet Békét követelünk. Versedből négy soi

t ragadunk ki: Békéért küzdöt'ek hős vörös katonák, Kik a kis népekéit vérüket ontották. Harcuk árán virul ma a szabadság. Példájuk nyomán egyesül a dolgozó [világ. A vers további része is a legnemesebb szándéktól tanúskodik és bizonyítja azt. hogy idővel, ha olvasni és tanulni fogsz, még szebb költeményeket írsz majd. Beküldött versed két befejező sorát is lehozzuk: A gyilkosokra lesújt munkáskezünk. Mi dolgozók milliói békét követelünk. B. Ernő. A versek ezúttal nem sikerültek. Buztika Árpádné. Kérjük, értesítsen bennünket, sikerült-e már a Nemzeti Tanácsnak a lakásügyét elintéznie. Csutor Elek. Az első ügyében eljárunk. A második ügyben forduljon a helyi Nemzeti Bizottsághoz. Seres Sándor. Öregségi nyugdíj iár magának, miután betöltötte 65. életévét. A Nemzeti Tanács útján kell, hogy megkapja Többeknek: Kísérjék figyelemmel lapunk jövő heti számát, felelni fogunk minden levélre, Keleí-Szlovákiában a béke vasútvonalát építjük Jól emlékezünk mindnyájan az 1947-es évre, amikor éhség fenyegetett bennünket. S akkor a kolhoz földek gazdag terméséből nekünk is iutott. Čierna n/Tisou volt az a hely, ahol hazánk területén először markolhattunk az aranyló búzaszemekbe s a szovjet vagonokból a mieinkbe rakhattuk át az értékes gabonaszállítmányt... S azóta is a vagonok ezrei és ezrei özönlenek Čierna nad Tisou-ról az ország belsejébe és hozzák magukkal az újrbb és újabb szállítmányokat, a gabonának, nyersanyagnak millió tonnáit, gépeket, stb.... A Szovjetunió segít bennünket, segít, hogy sikeresen építsük ki hazánkban is a szocializmust.' Csak egyvágányú vasútvonal kötötte össze Čierna n./T.-t az ország többi részével. Ez kevésnek bizonyult. A Szovjetunióval kötött gazdasági szerződésünk és Kelet-Szlovákia iparosítása szükségessé tette egy új vasútvonal megépítését. Élénken emlékszünk Karol Bacilek elvtárs szavaira, aki közel két évvel ezelőtt, mint közlekedésügyi megbízott a következőket mondotta a vasútvonal építésének megkezdésekor: „A legrövidebb időn belül felépítjük ezt a vasútvonalat Azelőtt ilven építkezés évtizedekig tartott, mi néhány éven belül építjük ezt fel. Ez az a vasútvonal, melyen segítséget kapunk a Szovjetunióból. Nevezzük el a Szövetség Vasútvonalának a Szovjetunióval, a mi szövetségesünkkel és barátunkkal." Kelet-Szlovákiában a múltban nyomorúság uralkodott. A magas hegyek közé ékelt falucskák elszakadva a városoktól, maradiságban éltek, nem volt munkalehetőségük és ezrével vándoioltak ki külföldre. A kapitalista rendszer nem törődött velük, S ott, ahol azelőtt a völgyekben, a kanyargó folyók partján, a felhőkbe nyúló hegyek alián, a pásztorok az élet keservéről daloltak, ma új, hatalmas üzemek épülnek s az elégedett, megbékélt élet dalai csendülnek fel a dolgoiók •fkáról. S a Szövetség Vasútvonalán megindult a munka. Az egyes munkaszakaszokra újabb és újabb dolgozók, munkások, műszakiak, brigádosok, a CsISz tagok ezrei jöttek. Kifejlődött itt a szocialista munkaverseny ... A vasútvonal építői hegyoldalakat mozdítanak el, alagútakat fúrnak, hidakat építenek. A Szövetség Vasútvonalának, mely a Szovjetunióval köt össze bennünket, mielőbb készen kell lennie! A tegnap még csendes völgyekben, a folyópartok mentén a vasútvonal építőinek beszéde, a gépek zakatolása hirdeti a megszületett új, boldog életet. Ha kérdezitek a vasútépítő munkásokat, hol voltak azelőtt, sokan azt felelik, hogy Franciaországban, Belgiumban, Kanadában. A nyomorúság űzte ki oda őket. S most, amikor az új életviszonyok kialakulásának nemcsak tanúi, hanem formálói is lettek, szívük mélyéből jön a szó: — Csak most ismerjük fel igazán a Párt ereiét, mely mozgósítani tud|a dolgozóink millióit a szocializmus építésére ... B ezért szilárdít juk a normákat, ezért érünk el magas teljesítményeket, hogy hálánkat fejezzük ki ezzel is Pártunknak mindazért a jóért, amit értünk tett... A borsai vonalszakaszon CslSz-tagok dolgoznak. Az ifjú brigádosok, amikor naponta lát ják a vagonok százait futni az ország belseje felé, még az acélkerekek kattogásában is a szovjetemberek segítségének megnyilvánulását érzik s ezért kiáltják nagy örömmel és lelkesedéssel a mozdonyvezetőknek: — Hamarosan elkészül az új vasútvonal! Az ifjak töltéseket emelnek, lapátolják a vagonokból kirakott kavicsot, lerakják a talpfákat, síneket, szerelik az ú i szemaforokat. .. Zdrazsilova Hanka elvtársnő, aki a borsai vonalszakasz parancsnokhelyettese, ezeket mondja: — A brigádosok szakaszait havonta mindig ugyanarra a munkára osztjuk be így nagvobb teljesítményeket érnek el. S a brigádosok a CSD dolgozóivá

1 együtt vállalnak szocialista kötelezettségeket ... — Közülünk sokan olvasták Azsajevnak ..Távol Moszkvától" c. regényét, — folytatja Zdrazsilova elvtársnő. — Sok mindenre megtanított bennünket ez a könyv, főleg a munka szervezésében nyújtott nekünk segítséget. Mi, CslSz-tagok sokat merítettünk a komszomolista brigád lelkesedéséből, munkakészségéből, abból, hogy miként dolgoztak erős tél és fagyok idején a telefonösszeköttetés megteremtésén^ melynek oly nagy szerepe volt a második világháború Idején a hátországban létesített kőolajvezeték mielőbbi felépítésében. A szocializmus ifjú építői lelkesedéssel olvassak a szovjetkönyveket. Itt, Borsán, nemcsak Azsajev regénye járt kézről kézre, hanem Katajev könyvéből is sokat tanultak. De hadd beséljen erről is Zdrazsilova elvtársnő: — Átvettük ebből a könyvből a szocialista munkaverseny helyes megszervezésére vonatkozó tapasztalatokat, melyeket főleg a betonozási munkálatoknál használtunk fel. Megtanultuk ebből a könyvből, hány fordulatot kell megtennie a gépnek, hogy minden percet kihasználhassunk a beton keverésénél. Naponta négy váltásban dolgoztunk, a gépeket naponta huszonnégy órát vettük igénybe és csak akkor állítottuk le, amikor tisztítani kellett őket. Az anyagot előre biztosítottuk. Vizet, kavicsot, cementet, kis vonaton szállítottunk. S így sikerült a kitűzött határidőn belül felépítenünk hatalmas pilléreket és támaszfalakat. A Szövetség Vasútvonalán nemcsak a munka folyik vidáman, hanem nagy örömet nyújtanak a vasútvonal útvonal építőinek a kultúr-politikai órák a szocializmus öntudatos építői szüleinek. A 6okszáz brigádos között feltűnik a húszéves Geting János, akinek csak nyolc elemije van s most az egész vonalszakasz gazdasági felelőse lett, több, mint ezer ember élelmezéséről gondoskodik. — Az életemet jelenti nekem ez a munka, — mondja az Ifjú elvtárs, — minden igyekvésemet beleadom, hogy jól végezzem ... S vannak itt lányok, akik a mutban húzódoztak az ilyen munkától s most megmutatják, hogy ők te, a szovjet komszomolista lányokhoz hasonlóan erőteljesen kivehetik részüket a szocializmus építéséből. A második tábor 85-ös szakasza csupa lánvból áll. Májusban kesdték meg a munkát. S az első hetekben az ő szakaszuk tartotta az elsőséget az egész táborbani — A Szövetség Vasútvonala a Béke Vasútvonala — mondja Nekud Bohumír elvtárs, — mely a Szovjetunióval köt össze bennünket. Ügy érezzük, mintha a Szovjetunió az anyánk volna, úgy gondoskodik rólunk. Ha a Vörös Hadsereg ner i szabadított volna fel bennünket, most is kapitalista rendszerben sínylődnénk s éppen ezért még erősebb akarattal, melegebb vágygyal fűzzük szorosabbra elvtársi kapcsolatunkat a Szovjetunióval. Jugoszlávia példáján látjuk, — folytatja Nekud elvtárs, — hogy mit jelent az, ha egy népi demokratikus állam elszakad a Szovjetuniótól. Jugoszlávia népei újból a nyugati és hazai kapitalisták járma alá kerültek, éheznek és nyomorúságban élnek. — A Szovjetunió nemcsak politikailag. hanem gazdaságilag is erősít bennüahet. Még egy állam sem adott íiekiink annyit, mint a Szovjetunió mely nem akar rajtunk nyerészkedni, csak segít bennünket, hogy mielőbb kiépíthessük hazánkban is a szebb életet, — mondja Zajko Domonkos. — A mi vonalszakaszunknak az alapterv szerint ez év végéig kellene elkészülnie s mi, a CsISz szlovákiai kongresszusán kötelezettséget vállaltunk, hogy már november hetedikére elkészítjük! Míg nyugaton a kapitalisták aljas terveket szőnek egy újabb világégés előkészítésére s míg az ö munkájukat, építkezéseiket a fegyverek csörgése jellemzi, addig nálunk a békés építőmunka jegyében élünk s dolgozóink milliói a Szovjetunió felé fordítják tekintetüket . . . Kelet-Szlovákiában a Béke Vasútvonalát építjük. Borovszka Hilda alig töltötte be huszadik életévét. O is itt dolgozik a Szövetség Vasútvonalán. Munka után sokszor kiülnek a dús lombú fák árnyékába és boldog, szabad életünk szépségeiről énekelnek. Hilda meg harmonikán játszik. — Ezért a nyugodt és békés életünkért mindig harcolni fogunk. Még jobban fogunk dolgozni, mint eddig.., — mondja. ... És szemének bársonyos tekintetével végigsimogatja a közelben tovasikló új sínpárt, mely a tűző napfényben ezüstös sávként hat. — Jobb összeköttetésünk lesz a Szovjetunióval, — hangzanak fel újból öntudatos szavai, — ami nagy védelmezőnkkel és szebb jövőnk biztosítékával! PETRÖCI BÁLINT.