Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-08 / 133. szám, péntek

Ili SZO 1951 június 8 Köztársaság u n k ban több mint három és féimiliió dolgozó adta le eddig szavazatát a békeegyezményre! A Nemzeti Arcvonal Központi Akciós Bizottsága és a Béke Hívei Csehszlovákiai Bizottsága jelent): Az öt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötéséért és Nyugat-Németország felfegyverzése, valamint az áruló reakció elleni tiltakozással egybekapcsolt népszavazást majd minden üzemünkben, hivatalunkban és harmadfokú iskolánkban végrehajtották. A szavazás lefolyása és eddigi eredményei újból bizonyítják dolgozóink harci elszántságát, megakadályozni az amerikai háborús bűnösök al jas szándékait A szavazólapok aláírásánál a bányákban, kohókban, műhelyekben, hivatalokban és az összes többi munkahelyen az építő kötelezettségvállalások tízezreit jelentették be, amelyeknek fő céljuk az ötéves terv fokozott feladatainak teljesítése és túllépése. Ezekben a napokban a falvakon és a városokban Is megkezdődött a népszavazás. Polgáraink aláírásaikat itt is értékes kötelezettségvállalások ezreivel kötik egybe. Egységes Földműves Szövetkezeteink, kis- és középparasztjaink a szavazólapok aláírása alkalmából kifejezik elszántságukat, hogy a lehető leggazdagabb termést érik el az idén. Ez év jjnius 4-ig nem teljes jelentések szerint 3,595.887 szavazatot adtak le a békére. A bejelentett számadatok nem felelnek meg a leadott szavazólapok tényleges számának, mivel sok község jelentését még nem küldte be az illetékes járásoknak. A Nemzeti Arcvonal agitkettőseit, akik meglátogatták polgárainkat otthonaikban, igen szívélyesen fogadták. Ez annak bizonyítéka, hogy egész népünk hatalmas érdeklődéssel fordul a világbékéért folyó harc kérdései felé és egyúttal bizonysága annak, hogy szilárdan hisz a béketábor pyőzelmében, az amerikai imperialisták és az áruló reakció háborús tervei fölött. Az egész megújhodott Nemzeti Arcvonal minden alkotórészének funkcionáriusai és tagjai továbbra is biztosítani fogják a népszavazás sikeres lefolyását. Segítséget nyújtanak különösen a Nemzeti Arcvonal agitkettőseinek, amelyek küldetésüket nemcsak az aláírások gyűjtésében látják, hanem elsősorban minden polgár meggyőzésében, hogy y ígv tel jesítsék a történelmi jelentőségű feladatot, amelv az agitkettősökre, mind a béke követeire hárul. A békenépszavazás lefolyásával kapcsolatban az alábbiakban közöljük néhány levelezőnk írását. a bratfstevai kerületi párlkonferencía vttafetaőlaléiaibél Sok nehézséget és akadályt tárt iel és küszöbölt ki a pártkonferencíákon elhangzott bírálat és önbírálat Pártunk kerületi konferenciáin kidomborodtak azok a fontos feladatok, amelyeket a Csehszlovákiai Kommunista Párt történelmi jelentőségű ülése határozott meg. A vitafelszólalások legnagyobb része a békeharc és a szocialista épités kérdései körül mozgott. Peti ás elvtársnő, Stollwerck-gyári dolgozó, beszámolt arró', hogy a békeakciót sikeres pclitikai agltációval kapcsolták össze, amit a gyár öntudatos dolgozói sikerrel hajtottak végre. Az üzemi CsISz-szervezet Is bekapcsolódott a munkába. Mi dolgozók nagyon 61 tudfuk, hogy milyen 'elentősége van a béke népszavazásnak és ezért mindannyian örömmel írjuk alá a Világ Béketanácsának felhívását. A füleki járásban a falukban a kis- és középparasztok a békére szavaznak azért, mert tudatában vannak annak, hogy a békés építés elsősegíti a falu szocializálását. A falu dolgozói nem kívánnak háborút. Tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai repülők gyújtóbombái perzseljék el békés családi házaikat. Mi ezt nem engedjük. A sztálini békepolotika a mi politikánk. Többtermeléssel, ^ hektárhozam fokozásával, a gazdasági terv teljesítésével és a közös aratás elkészítésével és elvégzésével válaszolunk az amerikai imperialisták gonosz terveire. KALAS ISTVÁN munkáslevelezö", Söreg. A fokozott feladatokat teljesítjük Hogy a munkásosztály és a dolgozó nép megértette a béke népszavazás jelentőségét, arról tesznek tanúságot a nagyszámú kötelezettségvállalások. A komáromi gázművek dolgozói a népszavazás alkalmából következő békevállalásokat tettek: A termelési terv fokozott feladatait elvégezzük változatlan munkáslétszámmal. Sőt a munka termelékenységét 15 százalékkal emeljük. Felger és Pollák elv társnők a gázkemencék f ütőmunkásnői vállalták, hogy normájukat 140 százalékra teljesítik és teljes mértékben pótolják a férfi munkaerőket. Versenyre hívták a férfifütőket, hogy ezzel is meggyorsítsák az ötéves terv fokozott feladatainak teljesítését. Munze elvtárs vállalta, hogy két női erőt tanít be fűtőnőnek. A befektetési munkáknál dolgozó csoport vállalta, hogy a megszilárdított normákat 140 százalékra fogják teljesíteni, miáltal két munkaerőt takarítanak meg. Az elvtársak vállalásaik során hangsúlyozták, hogy ezt azért csináják, mert ezzel meg akarják szilárdítani a világbékét és meg akarják gyorsítani hazánk szoci.-'ľsta építését. Ez a béke híveinek szava. Azoké, akik békében akarják építeni hazájukat Ezek a vállalások, kell, hogy me^élemlítsék az imperialistákat, az , osztályellenséget, az amerikai kéme- I ket, a vatikáni klérust és a nyugati J áľ mok háborús uszítóit. Ezek és a többi tények bizonyítják j azt. hogy dolgozóink kezűkbe vették a béke megőrzésének ügvét és emellett munk'.köte'ezettségeik becsületes teljes

;'ésével a végsőkig ki fognak tartani. HARCINY1K I. levelező, Komárom. Amikor a Báke Hivei Világtanácsának fe'h'v'.sát kezünkhöz kaptuk, hat'r- "t-'n

1". Igenis, aláirtuk a békeIvet é^ mindannyian tudjuk, hogy miért írtuk alá. Mikor a Nemzeti Arcvonal agitációs kettősei átadták építkezésünk munkásainak a szavazóívet, a dolgos munkáskezek erélyes I vonásokkal odaírták nevüket és ezzel kifejezték azt, hogy ök is csatlakoznak a békevédök hatalmas táborához. Követeljük, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt, tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A népszavazás abban az időben történik, amikor a CsKP megalapításának 30 éves évfordulóját ünnepli. Szeretnék rámutatni a Párt becsületes békepolitikájára, amelyet megalakítása óta folytat. A harminc éves harc megedzette a Pártot, a bék'etábor szilárd bástyájává tette. Emlékszem az 1936-os évre, amikor a királyhelmeci járásban egy gát építésénél dolgoztunk és harminc filléres bérjavitást kértünk, amit a kapitalista vállalkozó nem volt hajlandó megadni. Ezt a kérésünket a vörös szakszervezeten keresztül is benyújtottuk, mire a vállalkozó azt válaszolta, hogy ez a papír a szemétkosárba való. A hír villámgyorsan szétterjedt a gát építésén dolgozó munkások között. Leállítottuk a munkát és egy hétig sztrájkoltunk. Természetesen csendőröket küldtek ránk. Voltak olyanok, akik nem csatlakoztak hozzánk, mert az asszonyaik, a családjuk kényszerítette őket arra, hogy dolgozzanak. Igaz, hogy füt-fát ígérgettek nekik. Nekünk is ígérgettek. Választások előtt álltunk. A szociáldemokrata küldöttek hazudoztak és azt állították, hogy a szavazás után hat koronát fogunk kapni minden köbméter föld kitermeléséért. De mi már ismerttik az ő ígéreteiket és faképnél hagytuk őket. Ez az idő elmúlt. A szocialista építés útjára tértünk. Munkája után becsülik az embert. Nagyon fontos kérdés a káderek nevelése. Szükséges a munkások soraiból olyan utánpótlást nevelni, akik tökéletesen elsajátítják Marx, Lenin és Sztálin tanait, akik azért fognak tanulni és dolgozni, hogy ne ismétlődjék a mult nyomora és hogy ne kelljen könyörögni munkáért a kapitalista vállalkozóknak, ne legyen kizsákmányolás. Nagy harcot vivott Pártunk osztályellenségeink és a burzsoa-nacionalisták ellen. Még ma is ébereknek kell lennünk és nem szabad megengednünk, hogy a reakció gátolja békés épitő munkánkat. Még magasabbra emeljük a munkásosztály zászlaját a békéért folytatott harcban, a szocialista munkaversenyben. Féljenek a háborús uszítók, mert a mi győzelmünk biztos. A béke ügye nyerni fog, mert bennünket a Kommunista Párt nevel és oly bölcs vezérek vezetnek, mint Sztálin és Gottwald elvtársak. TÖRÖK IMRE munkáslevelezö, Csernö. Békefelajánlásaitik Pelsőcardó községben június 3-án ' reggel kezdődőt meg a népszavazás. Agitációs kettősök látogatták meg a osaládokat, elbeszélgettek velük, mindenkinek megmagyarázták, hogy miért fontos mindanynyiunkra a békeszavazólapok alá!rása. És Pelsőcardó lakossága meg. értette a Világ Béketanácsínak felhívását, tudja jól, hogy a békére, mind maguk, mind gyermekeik bol-1 Az Ifjúság a sikerült évzáró vizsgákkal is a békéért harcol. dog jövőjére szavaznak. Tudják, hogy minden aláírás, minden munkafelajánlás, a kontingens teljest tése egy-egy csapás azokra, akik újabb háborút, újabb vérontást akarnak előidézni. Éppen ezért községünkben nem volt egy tizenöt éven felüli lakos sem, aki ne írta volna alá a szavazólapot. Éppen ezért Pelsőcardó la kossága a szavazás alkalmából kötelezettségvállalásokat is tett. Vállaltuk, hogy megjavítjuk a községen keresztül vezető utat. Egyénileg a fogatosok vállalták, hogy harminc köbméter követ kifuvaroznak az útjavításhoz. Felajánlottuk harmincötén, hogy 376 brigádórát dolgozunk le az útjavításnál és az EFSz-ben. A kontingensen felül 220 liter tejet, 165 drb tojást, 320 kg búzát, 100 kg szénát és 50 kg húst szolgáltatunk be. Tizenegyen megrendelték a Tartós békéért — népi de mokráciáért. című lapot, ketten önkéntes véradományozásra jelentkeztek. A CsISz helyi csoportja egy színdarabot fog lejátszani és a tiszta bevételt a koreai gyermekek megsegítésére ajánlotta fel. Az egyéni felajánlások pénzértékben kifejezve meghaladják a 15.000 koronát. JÄNOSDEÄK LASZLÓ munkáslevelezö, Pelsöc. Kezűnkbe vesszük a béke megvédésének ügyét Egész Csehszlovákia területén felemeli a munkásosztály, a dolgozók tömege tiltakozó szavát a háború ellen. Csehszlovákia dolgozó népe jól tudja, hogy a háború csak rombolást, vért és fájdalmat jelent. Még élénken emlékezetünkben élnek a mult háború borzalmai. És ezért ítéljük el a leghatározottabban a háborús uszítókat, az ágyúgyárosokat, a profithajhászókat, akik a ^dolgozó nép vérének feláldozásával újra piszkos nyereségeket akarnak zsebrevágni. A mult háború is csak keresetet jelentett számukra. Ezért szeretnék most is folytatni ezt az aljas mesterkedést. Garázdálkodó politikájukat megfigyelhettük a gyarmatokon, Vietnamban és Indonéziában, Burmában és Malajában, és megfigyelhettük Görögországban, Spanyolországban és másutt. Koreában kirobbantották az új háborút. Ugyanezt szeretnék nálunk is megtenni. De a nyolcszázmilliós béketábor nem engedi, hogy piszkos terveiket végrehajtsák. Ezt fejezi ki népszavazásunk is. Gúta népe is megtartotta a béke nagy ünnepét, népszavazását. Előtte népgyűlést tartottunk és bár az időjárás kedvezőtlen volt, nagy tömeg gyűlt össze ezen a gyűlésen. Figyelmesen hallgattuk az előadók és felszólalók beszédeit és utánuk percekig tartott a lelkes taps, a jelszók hangoztatása, a Szovjetunió, Sztálin, Gottwald elvtársak éltetése és a béke követelése. Amikor befejeződött az ünnepség, világosan éreztem, hogy az elhangzott szavak hűen kifejezték akaratunkat, hogy a békét megóvjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy kezünkbe kell vennünk a béke megvédésének ügyét és mindvégig ki kell mellette tartanunk, ahogy ezt Sztálin elvtárs tűzte elénk. JíOLNAR GÉZA levelező, Gúta. Dvorská, cseklészi elvtársnő, beszámolt arról, hogy milyen szépen emelkedik az asszonyok száma, akik bekapcsolódnak az építő munkába. A népszavazási akció folyamán az aszszonyok kötelezettséget vállaltak, hogy minél több háztartásban dolgozó aszszonyt megnyernek a munkára. Az évzáró közgyűlésen vállalt -kötelezettséget, hogy 400 női munkaerőt toboroznak, már részben teljesítették, mert 211 asszony már megkezdte munkáját. Tokár elvtárs, a kerületi pártbizottság elnöke beszámolt arról hogy június 2-ig a bratislavai kerület üzemeiben, hivatalaiban és iskoláiban 170.634 polgár szavazott a békepaktum megkötésére. Pisti elvtárs, vágbesztercei vízierőmű üzemi szervezetének küldötte, az építkezés eredményeinek értékeléséről beszélve a következőket mondotta: „Nagyon komoly oka van annak, hogy a mi alapszervezetünk gyengén működik és pedig az, hogy a járási pártszervezet nem segít nekünk. Az építkezéseken egyáltalán nincs politikai .munka. Ahol az üzemi pártszervezet és az üzemi szakszervezet együttműködik az építkezés vezetőségéve

1 és a technikai vezetőkkel, ott jobb eredményeket mutatunk fel. Pisti elvtárs bírálta az építkezési káderek rossz kiválasztását, ahová az államosítás után nagyon sok kapitalista elem került be. Barnoky Imre elvtárs, a várkonyi állami birtok dolgozója a következőket mondja: „A várkonyi állami birtok üzemi pártszervezetének munkája az 1950-es év első felében csak szervezésből és a szervezeti élet fenntar tásából állott, önkritikailag be kell ismernünk, hogy a Párt üzemi bizottsága képtelen arra, hogy érvényesítse vezető szerepét. Főleg rossz munkánk következménye, hogy az állami birtokok munkásai bizonytalanságban élnek. Ezt az állapotot egyrészt az idézi elő, hogy a birtokok üzemi pártszervezete és tagsága nem áll megfelelő politikai fejlődési színvonalon, másrészt nálunk az állami birtok élén egy 700 hektáros nagybirtokos, mint üzemi igazgató állt, akit az üzemi pártszervezet segítőtársával, egy reakciós, a munkásságtól gyűlölt hivatalnokkal együtt, minden felülvizsgálás és bírálat nélkül átigazolt. A járási pártvezetőség azonban segítségünkre sietett. Kizártuk sorainkból a volt nagyblrto kost és a társát jelöltnek helyeztük vissza. A 700 hektáros volt nagybirtokos, mint „nélkülözhetetlen szakértő" dolgozott nálunk és a ml tapasztalataink is bizonyítják Široký elvtársnak, a Csehszlovákiai Kommun'sta Párt Központi Bizottságának ülésén elhangzott beszédében mondott szavait, hogy senki sem tehet nagyobb kárt a munkában, mint egy úgynevezett nélkülözhetetlen szakember, akinek a szocializmus felépítéséhez semmi köze sincsen. Meg kell említenem az állami birtokok központjának és a kerületi felügyelőségnek helytelen eljárását a természetben való javadalmazások eltörléséről. Ahelyett, hogy kellő politikai munka előzte volna meg ezt és meggyőzték volna a dolgozókat a teljesítmény szerinti fizetés helyességéről, körlevéllel rendelték el a kommenció eltörlését. Sedlák Mária elvtársnő, a Pravda szerkesztője, foglalkozott a pártsajtó terjesztéséről szóló határozattal. Beszámolt a terjesztési kampány szép eredményeiről, amelyeket különösen azokban az üzemekben értek el, ahol a dolgozók megértették a sajtó politikai feladatát és a mindennapi munkában nyújtott segítségét. A párttagságot felhívta, hogy segítsenek a Párt napilapjait, a Pravdát és az Uj Szót minél szélesebb rétegekben elterjeszteni és minél több munkáslevelezőt szerezni nekik. Dubcsek A. elvtárs, felhívta a párttagok figyelmét a tömegszervezetekkel való hiányos kapcsolatokra, illetve arra, hogy a pártszervezetek nem szentelnek kellő figyelmet a tömegszervezeteknek. A tömegszervezetek fontos segítő-társak az előttünk álló feladatok megvalósításában. Éppen ezért a járási pártszervezeteknek oda kell hatniok, hogy a népi közigazgatás szerveinek, az állami hivatalokban, a felvásárló és elosztó aparátusban dolgozó kommunistáknak munkája megjavuljon, hogy ne terheljék meg a Párt apparátusát olyan munkával, amelynek az elvégzése tulajdonképpen rájuk tartozik. Dubcsek elvtárs rámutatott arra is, hogy a kerületi pártbizottság oktatói úgy fogják fel munkájukat, hogy sokszorosított körleveleket küldenek a járásba és az üzemekbe. Jaura elvtárs, a nagyszombati Kovosmaltból, arról beszélt, hogy a munkabérek nagyobb iramban nőnek, mint a munka termelékenysége. Ennek okát abban látja, hogy különösen a hivatalnokok nagyon sokat túlóráznak. A békeakció és a május elsejei kötelezettségvállalások sikeres megszervezésére 18 hivatalnokot tudtunk felszabadítani munkájától. A munkahelyek felülvizsgálásakor, ahol eddig 60 hivatalnok dolgozott, leszállítottuk a munkaerők számát 37-re. Megkezdtük a harcot a túlórák ellen és a túlórák számát 12% helyett 4.1%-ra szállítottuk le. Arvay elvtárs, a nagymegyeri EFSz elnöke komoly és jelentős felszólalásában rámutatott a burzsoa-nacionalizmus káros tevékenységére a nagymegyeri járásban. Különösen hangsúlyozta azt, hogy a régi magyar elvtársaknak nincs még pártigazolványuk, holott mindenki előtt tisztán áll az a tény, hogy a régi Csehszlovák Köztártársaságban a magyar munkásság kitartással és lelkesedéssel, véráldozatokkal vett részt a munkásmozgalomban és hozzájárult a Vörös Hadsereg segítségéved ahhoz, hogy felszabadult hazánk ma a szocializmust építheti. Elmondta, hogy a közel múltban elmozdított nagymegyeri párttitkár, — akinek az esetével a fegyelmi bizottság foglalkozik — a magyar elvtársak jelentkezési ívét félredobta és a sürgetésekre mindig azt a választ adta, hogy a jelentkezésekre még semmi válasz nem érkezett. Široký elvtársnak a kritikája helyes — mondotta'—, mert Nagymegyeren a húsfelvásárlás elégtelen és önkritikailag be kell ismerni, hogy amikor megkapták az egyházi és más elkobzott birtokokat, nem biztosították az ennek megfelelő állatállományt. A galántai traktorállomás küldötte önkritikailag és kritikailag számolt be munkájáról. „A gépállomásoknak az a céljuk és küldetésük, hogy a kis- és középparasztokat felmentsék az eddigi nehéz munkájuktól és hozzájáruljanak a föld gyors és jó megmunkálásához. Azonban ezen küldetésüknek 1948-ig nem tettek eleget, mert a traktorállomások akkori vezetőinek nem az volt az érdekük, hogy a kis- és középparasztokat megnyerjék, hanem ők „az igazgató urak" vagyont szerezzenek. 1948 után a helyzet megváltozott, A járási pártszervezet felfigyelt a vezetők rossz munkájára, de még ekkor is történtek hibák. Nem gondoskodtak a gépek téli megjavításáról, a szükséges alkatrészekről, értékes hernyótalpas gépéket egész télen keresztül kinthagyták a földeken. Azonban a járási vezetőség ébersége erre rájött és azonnal intézkedés történt a gépek beszállítására. Ma a galántai gépállomás második helyen áll a tavaszi munkák elvégzésében és ha ezek a hibák nem lennének, akkor első helyen lehetne. A járási pártszervezet már megtette a lépéseket, hogy ezt az igazgatót is távolítsák el állásából, s a gépállomások vezetői a jövőben ne lehessenek reakciós egyének. Ami a politikai munkát illeti, 1950 közepéig semmiféle politikai munkáról beszélni nem lehet. Csak azutan, mikor minden állami gépállomás kapott politikai oktatót, értették meg a gépállomások dolgozóival,' hogy nekik más kötelességük is van, mint traktoron ülni: újságot, brosúrákat kell olvasniok, gyűléseket tartani, esti iskolát végezni és azt, hogy az üzem dolgozóinak joguk, sőt kötelességük is résztvenni az üzem irányításában. Ennek következtében teljesen megváltozik a munka az üzemben. A járási pártvezetőség minden ereiével segít a gépá'lomás munkájában és az ő segítségükkel minden nehézséget leküzdöttünk, végrehajtottuk a munkaerők toborzását. t?3 új traktoristát szereztünk, akik közül már 97, 10 napos politikai isko

Tn7^s t'fnn levizsgázott. Sokan további 2 hónapos oo'itikai isko'ába mennek. A tavaszi munkák sikeres elvégzése után hat traktort adtunk a sznnicai járás segítségére és ez a brigádunk dícsérőlevelet kapott. Tovíbbí 81 traktorista ment brigádmunkára. Túri Mária.