Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-07 / 132. szám, csütörtök

472 ujsz

Ö 1951 június 9 Az 1951. évi aratási munkálatok biztosításáról szóló kormányrendelet Az Egységes Földműves Szövetkezetek, a kis- és középföldművesek, az állami birtokok és a traktorállomások alkalmazottai most a tavaszi munkák sikeres megvalósítása után az aratás küszöbén állnak a gottwaldi ötéves terv harmadik évében. Az aratási munkálatok sikeres és gyors megvalósításától nemcsak kis- és középföldműveseink életszínvonalának emelkedése függ, hanem EFSz-eink további megszilárdítása és dolgozó népünk gazdagabb élelmiszerellátása is. Hála a munkásság kis- és középföldművesekkel váló szövetsége megszilárdításának, dolgozó földműveseink és az Egységes Földműves Szövetkezetek egyre több és jobb teljesítményű gépet kapnak szocialista iparunktól. Ez lehetővé teszi az idei aratási munkálatok gyors megvalósítását is. Az aratás jó alkalom, hogy szövetkezeteink bebizonyítsák a munka jó megszervezésével és a magas termésekkel a nagy, egyesített táblákon való szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és hogy így minden kisés közép földművesnek mintaképül szolgáljanak. A kis- és középföldművesek többezer szövetkezetben az idén először fogják közösen betakarítani a termést. Ezért gondoskodnak arról, hogy egész évi munkájuknak gyümölcsét sokkal előbb behordják, mint tavaly és hogy így az esetleges tűzveszélyt vagy a kulákok kártevő munkáját megakadályozzák. Arra fognak törekedni, hogy a közös termésből egy kalász gabona se menjen kárba. Minden szem gabonára úgy fognak vigyázni, mint közös vagyonra, hogy minden egyes szövetkezeti tagnak ' megadhassák a becsületes munkájáért járó részt a termékből. A gabona gyors, lehetőleg rögtön a földeken történő kicséplésével és a beszolgáltatási kötelezettségek gyors és becsületes teljesítésével eleget tesznek hazafias kötelezettségüknek és gondosan biztosítják a vetőmagkészletet a jövő évi vetésre és a takarmányalapot a közös állattenyésztés számára. Az aratási munkálatok példás és gyors elvégzésével nemcsak megszilárdítják a szövetkezeteket és magas jövedelmet biztosítanak maguknak, hanem egyúttal megmutatják az egyénileg gazdálkodó földműveseknek, hogyan lehet emelni a hektáronkénti földhozamot és ežzel a falu dolgozó népének életszínvonalát. Minden EFSz, minden kis- és középföldmüves, minden állami birtok arra törekszik a traktorállomások segítségével, hogy az idei aratást a lehető leggyorsabban elvégezzék és hogy rögtön az aratás után csaknem teljesen egyidejűleg a kaszálással a tarlóhántást és tarlótakarmányok vetését is elvégezzék és hogy e mellett mind a cséplést, mind a beszolgáltatandó mennyiség tömeges beadását is elintézzék. Az egész évi munkában, de főleg az aratási munkálatokban szerzett tapasztalatokat felhasználva fogják szövetkezeti tagjaink, valamint kis- és középföldmüveseink megkezdeni az öszi munkákat. EFSzeink még jobban felhasználják az új agrotechnika vívmányait a szovjet példa szerint, hogy a jövő évi termés még gazdagabb legyen. Ezért a Csehszlovák Köztársaság kormánya a következő intézkedéseket tűzi napirendre: L fiz aratás előkészítése és memlósítlsa A gondosaa kidolgozott aratási tervek és.az alapos előkészület az idei termés gyors és sikeres betakarításának első ée legfontosabb feltétele. Különösen azokban az EFSzekben kell minden erőt az aratás előkészítésére és gyors elvégzésére összpontosítani, amelyekben a földművesek az idén először fogják közösen betakarítani a termést. Ezért a nemzeti bizottságok, de főleg a járási és helyi nemzeti bizottságok, a földműves szövetség és a mezőgazdasági termelés és felvásárlás bizottsága járási bizalmijaik segítségével biztosítják, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetekben épúgy, mint a szövetkezet nélküli községekben gondosan kidolgozzák az aratási munkálatok tervét: Szükség esetén a kis- és középföldmüveseknek egyenes segítséget kell nyújtani a terv kidolgozásában. A járási tervek magukba foglalják mindenekelőtt az aratási területekről, a gabona állapotáról, a munkaerők, a fogat és az aratógépek — beleszámítva a traktorállomások gépeit is — szükségletéről szóló adatokat. E mellett szükség esetén igénybe veszik az 55/47. számú törvényt a fogatok, a gépek és a munkaerők saját forrásokból való biztosítására. A helyi nemzeti bizottságok és az Egységes Földműves Szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy a lehetőség szerint egyidejűleg a tarlóhántással elvégezzék azoknak a szántóföldeknek újra megművelését, amelyek még nem voltak megművelve. A járási és helyi nemzeti bizottságok, az EFSz-ek, valamint az öszszes kis- és középföldmüvesek gondoskodnak arról, hogy a kulákok semmiképpen se hátráltathassák az idei aratás, cséplés és beszolgáltatás sima és sikeres folyamatát. Gondoskodnak arról, hogy a kulákok rendesen teljesítsék kötelességüket és ott, ahol az a veszély áll fenn, hogy a kulák nem tesz eleget kötelességének, rögtön közbelépnek és biztosítják az aratási és a cséplési mukálatok, valamint a beszolgáltatások pontos teljesítését. A járási nemzeti bizottságok gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdasági termelés és felvásárlás bizottságainak járási bizalmijai szükség szerint hozzájáruljanak beavatkozásukkal az I aratási munkálatok sikeres elvégzéI séhez. uz aratási tervek, ez aratás megszervezésének és előkészítésének elvei 1. A magasabb típusú EFSz-ekkel rendelkező községekben: a) A szövetkezeti tagok elsőrendű feladata az, hogy za aratási munkálatokra jó tervet készítsenek, amely az egész évi tervvel összhangban van és aztán, hogy az aratási munkálatokat tervszerűen előkészítsék és megszervezzék, mégpedig oly módon, hogy az aratás megkezdésének időpontját az időjárásnak megfelelően mennél előbbre tegyék és a cséplést, valamint a beszolgáltatást sikeresen és rövid időn belül megvalósítsák. b) A tervben úgy kell megállapítani az aratási munkálatok megkezdésének és befejezésének időpontját, hogy a terménybetakarítás, a tarlóhántás és a tarlótakarmányok vetése, valamint a cséplés és a beszolgáltatások megvalósítása a legrövidebb időn belül egyidejűleg történjen meg. c) A tervnek magában kell foglalnia az aratógépek, cséplőgépek és szállítási eszközök előkészítéséről és meg-, javításáról szóló adatokat és a gépek teljes mértékben való kihasználásának lehetőségeit. Hasonlóképpen a ló- és ökörfogatok teljes mértékben való kihasználatára is tervet kell készíteni. A gépek és a traktorok kihasználásának a tervét az állami traktorállomás dolgozóinak segítségével kell kidolgozni, mégpedig olyan módon, hogy traktoráüomások segítségével és a saját gépek és fogatok kihasználásával az aratás időtartama mennél rövidebb legyen. Nagy gondot kell fordítani továbbá a vetőmag, a takarmány, a széna és a szalma raktározási helyeinek biztosítására és kitisztítására. d) A tervben továbbá meg kell határozni a tarlótakarmányok vetésére alkalmas területeket, valamint az őszi repce vetési területeit. A repcét legkésőbb augusztus 20-ig cl kell vetni. e) Ai aratási munkálatok gyors és sikeres megvalósításának érdekében minden egyes állandó munkacsoport számára meg kell határozni bizonyos földterületet, amelyen az összes aratási munkálatokat elvégzi. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a munkacsoportok és osztagok tagjai tisztáSan legyenek konkrét feladataikkal. f) Az igazságos jutalmazást az aratási munkálatok normalizálásával kell biztosítani. Az eddigi normákat felül kell vizsgálni és szükség esetén megjavítani. A szövetkezeti tagoknak meg kell magyarázni a normák és a munkaegységek nagy jelentőségét az igazságos jutalmazásra és a munka teljesítményének emelésére. A szövetkezeti tagoknak továbbá meg kell magyarázni azt, hogy a ledolgozott 'órák szerinti jutalmazás sem a szövetkezet, sem az ő maga számára nem megfelelő, mert nem veszi figyelembe a teljesítményeket. Az aratás alatt a munkacsoportok tagjai minden nap rendszeresen értekezletet tartanak, amelyen megbeszélik a másnaoi teendőket.' Igen nagy gondot kell fordítani továbbá a munkakimutatások és a könyvelési feljegyzések rendes vezetésére is. g) Az Egységes Földműves Szövetkezetek előkészítik, megtárgyalják és biztosítják az egyes munkacsoportok között, valamint a szomszédos EFSzek között az aratási munkálatok leggyorsabb és legjobb megvalósításáért folyó szocialista munkaversenyt. 2. Az alacsonyabb típusú munkamódszerekkel rendelkező községekben: a) Mint a magasabb típusú EFSzekben hasonlóképpen az alacsonyabb típusú szövetkezetekben is ki kell dolgozni az aratási munkálatok tervét. Itt is meg kell határozni az állandó munkacsoportok számára a munkaterületet. A tarlóhántást az alacsonyabb típusú EFSz-ekben is rögtön a kaszálás után kell elvégezni. A tarlótakarmányok és az őszi repce vetéséről is gondoskodni kell. A traktorállomásokkal karöltve alacsonyabb típusú EFSz-eink is tervet készítenek sájat gépeik és fogataik teljes mértékben való kihasználására, valamiht szerződést kötnek a traktorállomásoktól szükségelt gépekre. A szocialista munkaverseny megszervezéséről sem szabad megfeledkezni. b) A szövetkezetek vezetőségeinek ajánljuk, hogy a közös aratási munkálatok megszervezését a ki6- és középföldművesek jelenlétében tárgyalják le, hogy mennél több dolgozó födművest lehessen a közös munkákba bekapcsolná. c) A munka igazságos jutalmazását az alacsonyabb típusú EFSz-ek is a normák bevezetésével és pénzértékbe való átszámolásával biztosítsák. Minden egyes munkáról pontos feljegyzést kell készíteni és e feljegyzések szerint idejében és lelkiismeretesen elszámolni. A gépekkel és fogatokkal dolgozó tagok munkáját nem szabad magasabb'n értékelni, mint a kézzel dolgozó szövetkezeti tagokét. A példásan megvalósított közös aratási munkálatok nemcsak a szövetkezeti tagokra jelentenek nagy előnyt, hanem megmutatják az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseknek azt, hogy miben van az Egyseges Földműves Szövetkzetek jelentősége és hogy ők is milyen magas terméseket érhetnének el, ha közösen dolgoznának, nagy egyesített táblákon. Ezzel megteremtik a lehetőséget új EFSz-ek keletkezésére, illetve a meglevő szövetkezetek taglétszámának emelésére és a magasabb típusú munkamódszerekre való áttérésre. 3. EFSz-nélküli községekben: a) A szövetkezet nélküli községekben a helyi nemzeti bizottságok a földműves szövetséggel való szoros együttműködéssel a kis- és középföldművesek soraiból aratási bizottságokat alakítanak, amelyek kidolgozzák a közös aratási munkálatok tfcrvét és biztosítják az aratás gyors és sikeres megvalósítását. b) A bizottságok a lehetőség szerint minden kis- és középföldművest megnyernek a közös munkálatokra és gondoskodnak a munkaerők, a gépek és a fogatok teljes mértékben való kihasználásáról A ki*- és közéofö'dművesek érdekeit szem előtt tartva főleg a kulákok gépeit és fogatait kapcsolták-be a lehető legjobban a közös aratási munkálatokba és ezért szükség esetén igénybe veszik az 55/47. számú törvényt. Az aratási bizottságok biztosítiák az aratási munkálatok ieazságcs és idejében való elszámolását és kifizetését, mégpedig olyan módon, hogy meg ne történhessen az, hogy a kulák többet keressen a kis- és középföidművesek rovására. c) Az aratási bizottságok gondoskodnak az aratás gyors és jó elvégzéséről, biztosítják a tarlóhántást valamint a tarlótakarmányok és az őszi repce elvetését, meggyorsítják a cséplést és gondoskodnak a beszolgáltatandó gabona rögtön a cséplőgéptől való elszállításáról. II. A vető- és az ültetőmag biztosítása A jójninőségíP vető- és ültetőmag igen nagy szerepet játszik a magas termés elérésében Ezért az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami birtokok, valamint a kis- és középföldművesek, a gazdasági szövetkezetek és a Nemzeti Bizottságok minden figyelmüket összpontosítják: a) A vetőmag betakarítására, kicséplésére és beszolgáltatására a unagtermelési területekről. Különösen arról kel! gondoskodni, hogy a cséplésnél, vagy a beszolgáltatásnál össze ne keveredjék a vetőmag • közönséges gabonával. Hasonlóképpen a here és a többi takarmány cséplésénél i« nagy gondot kell fordítani arra, hogy a vetőmagnak szánt rész össze ne keveredjék a többi alacsonyabb minőségű maggal. b) A gazdasági szövetkezetek a vetőmagot gyorsan felvásárolják, tisztítják és' elraktározzák az egyes fajták szerint. Emellett ügyelnek arra, hogy a vetőmag valamilyen ok- miatt ne veszítsen minőségéből. Az EFSz-ekből j és az állami birtokokból beszállított I vetőmagot külön kell elraktározni. cÄqitktttúi kűpúqtattíU be Itazzdíik ii... Dunaszerdahely Este 9 óra volt. Hazatértem munkámból. Kedves vendégek jöttek hozzánk, illedelmesen kopogtak, bejöttek és bemutatkoztak. Weisz Emil és Antal Oiga agitkettős a békéért agitáít nálunk. Miután elbeszélgettünk a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetről, kedves vendégeink beszámoltak arról, hogy milyen nyomokat hagyott lelkükben a második világháború. Antal Olga 1938-ban, mint kisgyermek elvesztette édesapját. Kiskorától dolgozik. A háború végéig telier és szenvedés volt a munka, ma könnyű és Olga büszke rá, hogy dolgozhat. — Bátyámat a nácik elvitték ka tonának, — mondotta — és háború után mankóval jött haza. Átlőtték a lábát. Mondhatatlan volt az aggodalom, amit anyám átélt és nemsokára rá meghalt. Fájdalom tölti el a szívemet, ha erre gondolok. En boldogabb életet akarok, mint szegény anyámé volt. Békés családi otthon után vágyódom, békében akarok élni és gyűlölöm azokat, kik háborút akarnak kirobbantani. Weisz elvtárs arról beszél, hogy milyen üldöztetésekben volt része a háború folyamán. — Munkásszázadban dolgoztam. Szívós gyerek voltam. Dolgoztam azelőtt is, de nem szurony kíséretében. A hitleri fenevadak kegyetlenül bántak velünk. A táborban, ahol fogva tartottak barátaim, rokonaim közül naponta négyen-öten a halálban találtak menedéket De nekem ezt át kellett élnem. Szenvednem kellett Egyik szememet kilőtték, kezemet megcsonkították és csak a hős szovjetkatonáknak köszönhetem, hogy kikerültem a hitleri pokolból, kigyógyultam és életben maradtam. Az, hogy elvesztettem egyik szemem világát, hogy megnyomorították a kezem, legyen intő példa azoknak, akik ma is háborút akarnak. Félszemmel és csonka kézzel fenyegetem a nyugati imperialistákat, a háborús uszítókat: Ja) nektek, ha megzavarj-itok családjaink békéjét, ha el akaijátok venni gyermekeink életét, ha gátoljátok békés építőmunkánkat. Hitler sorsára juttok mindannyian! * Az agitkettős elment tőlünk, de a mondatok a szívemben maradnak. Megtanítottak arra. hogy még jobban gyűlöljem a nyugati háborús uszítókat és hogy végtelenül szeressem a béketábor leghatalmasabb bástyáját, a Szovjetuniót. Nagyon jól tudom, mire szavaztam. Követelem, kössön az öt nagyhatalom békeegyezményt! Tiltakozom Nyugat-Németország felfegyverzése és az újabb világhábor' kirobbantása ellen. Követelem a békét! Drábek Viktor. c) Az Egységes Földműves Szövetkezetek magterme-lési földjeikről a lehető leghamarabb és a lehető leggyorsabban betakarítják a vetőmagot és külön kicsépelik, nehogy valamilyen keveredés következzen be. EFSz-eink az érvényben lévő munkamódszer szerint biztosítják saját vetőmag-alapjukat. Hasonlóan járnak el azok a kisós középföldművesek is, akik elhatározták, hogy az ősszel már közösen fogják megművelni a talajt d) Hasonlóképpen az egyénileg gazdálkodó földművesek is meghagynak annyi vetőmagot, amennyi a tervezett területek bevetésére elég. III. Men betakarítása Textiliparunknak, tekintettel dolgozó népünk egyre fokozódó szükségleteire, sok nyersanyagra van szüksége. Ezért az idén kiszélesítettük a lentermelési területet. Most fel kel! készülni a len gyors és idejében való betakarítására, a lenmag elválasztására és a lenszár törésére, hogy kiküszöbölhessük az elmúlt évben előforduló hibákat, amikor ugyanis a betakarítás elhanyagolása miatt a len nagy károkat szenvedett mind a szárak, mind a mag minőségében. A len idejében való és gondos betakarításának irdekében a földművelésügyi minisztérium, a kerületi, járási és helyi Nemzeti Bizottságok, az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami* birtokok, valamint a . kis- és a középföldmüvesek a traktorállomások és a földműves szöveteétj segítségével gondoskodnak arról, hogy: 1. e betakarított lenből legkésőbb október 15-ig kicsépeljék a magot és hogy a lenszárnak legalább a 70 százalékán legkésőbb szeptember 15-ig elvégezzék a törést; 2. idejében megjavítják a lenművelő gépeket és hogy ezek a gépek teljes mértékben használhatók legyenek. 3. ki legyenek szemelve azok a legelők, illetve rétek, ahol a lent törés céljából kiterítik, 4. végül gondoskodnak elegendő mennyiségű munkaerőről, főleg az állami birtokok számára. IV. Az állami traktorállomások A földművelésügyi minisztérium, a kerületi, járási és helyi Nemzeti Bizottságok, valamint a mezőgazdaság gépesítésének központja gondoskodik arról, hogy az állami traktorállomások az aratásra alaposan felkészüljenek és hogy így a reájuk váró feladatokat teljesítsék. a) Az összes kombájnokat, traktorokat, önkötüzőgépeket, valamint a mellékfelszerelést idejében meg kell javítani és gondoskodni keli az alkalmas agregátok összeállításáról. b) A traktorállomásoknak tovább kell haladniok az EFSz-ekkel és a községekkel való szerződések megkötésében. Ezeken a szerződéseken alapszik az egyes traktoros brigádok és traktorosok munkaterve. c) A traktorosok alaposan megismerkednek feladataikkal, részletesen megtárgyalják a teljesítményi és a technikai normákat, a prémium szerinti jutalmazást, a gépek karban tartása, az üzemanyag és az alkatrészek megtakarítása szerint. A traktorosok megismerkednek a technikai karbantartás elveivel és megismerkednek azzal, hogy iigyelembe véve a gabona érését, mikor lehet megkezdeni az aratást. Ez mindenekelőtt a kombájnokkal va!ó munkákra vonatkozik. d) A második váltás bevezetésére szükséges tu.ktorosok toborzását, az Egységes Földműves Szövetkezetekkel való megegyezés alapján mindenekelőtt a szövetkezeti tagok soraiban kell végrehajtani, hogy ezek saját EFSz-iikben dolgozhassanak abban az időben, amikor a trakíorállomáson kevesebb a munka e) Minden trakíorállomáson és minden brigádban támogatni kell a szocialista munkaversenyt A legjobb traktorosok munkamódszereit át kell adni a többi traktorosnak és a többi traktorállomásnak is. A váltásoknál a (Folytatás az 5, oldalon)