Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-01 / 127. szám, péntek

1951 június 1 5— ujszo ­FedoszSavIjugin sztahanovista kőműves munkamódszere A győzelmes Honvédő Háborút kö­vető újjáépítési koi szakban az új sztá­lini ötéves terv az építkezés terén is fokozottabb feladatokat írt elő. A szovjet építőipar nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette a tervet, mert az építőmunkások egyre szélesebb körben alkalmazták a sztahanovista munkamódszereket. A Szovjetunió egyik leghíresebb építőmunkása, Fedosz Savljugln már 1945 októberében a világon egyedülálló csúcsteljesít­ményt ért el. 8 óra alatt 18.972 da. rab téglát fektetett le és ezzel 1431 százalékra teljesítette normáját. Savljuginnak ezt az eredményét mun­ka-hőstettként könyvelték el a Szov­jetunióban és munkamódszerét sokan igyekeznek elsajátítani. Savljugin elvtárs készségesen meg­ismerteti munkamódszerét minden épitőmunkással. Alig néhány év alatt nemcsak a Szovjetunió jelentősebb építkezését kereste fel, de ellátogatott Magyarországra ls és gyakorlatban mutatta be módszerét. A magyar építőmunkásoknak már a tökéletesen kidolgozott módszerét, az úgynevezett „ötöst" adta át. 1945— 46-ban még nem ez volt Savljugin elvtárs módszeie; akkor még „hár­masban" dolgozott. A hármas módszer lényege a kö­vetkező: a szakmunkás csak a fal külső és belső sorait rakja, míg az egyik segédmunkás, az úgynevezett töltő, a két szélső sor közötti rész kitöltését végzi, a másik segédmunkás pedig a habarcsot teríti. Ezzel a mód­szerrel a szakmunkás csak 60%-át végzi a falazásnak. Ez a munkabe­osztás természetesen szigorú előfelté­teleket igémet. Feltétlenül szüksége­sek hozzá a' begyakorolt segédmunká­sok, akik kiválogatják a hibás és hi­bátlan téglákat es a hibátlant rakják a szakmunkás keze alá. Nélkülözhe­tetlen előfeltétele a jóminőségű ha­barcs is, amiben nincs kavics vagy téglatörmelék, rrert egyébként ennek eltávolítása késleltetné a kőműves munkáját. Már ez a „hármas" fc nagyszerű eredményeket hozott. Savljugin ezzel a módszerrel érte ei az 1945-ös csúcs­teljesítményét. De még ez az ered­mény sem elégítette ki a sztahano­vista kőművest, új győzelmekre, úi eredményekre készülődött. Segítségül hívta a haladó tudományt, a műszaki vezetőket és velük együtt dolgozta ki a most használatos „öttös" módsze­rét. Az „ötös sztahanovista brigád" munkamódszere arra épül, hogy a mester vezetésével, vele egy rit­musban, fokozatosan elsajátítva a szakmunka minden fortélyát, dolgoz­nak a nem szakképzett szakmunká­sok. Az ötös csoport egy vezető mester­ből a téglarakóból, egy kevésbbé ta­pasztalt kőművesből és 3 segédmun­kásból áll Ilyen összeállításban a vezetőmesterre csak a magas szak­képzettséget követelő bonyolultabb munka hárul (homlokzatrészek, épí­tészeti díszek, stb. falazása). A ke­vésbbé tapasztalt kőműves a belső ol­dalt rakja, míg az egvik segédmunkás a két sor közötti töltést végzi. A másik két segédmunkás a maltert és a habarcsot adogatja a kőművesnek. Ez a módszer nemcsak a termeié, kenység emelését teszi lehetővé, ha­nem sokkal nagyobb mértékben biztosítja mind a szakmunkások, mind a segédmun­kások munkaidejének pazarlásmen­tes felhasználását. Ennél a módszernél a kevésbbé szak­képzett kőműves és a segédmunkás is rakhatja a falat, ezzel is enyhül a szakképzett kőművesben mutatkozó hiány. Ennek különösen nagy jelentő­sége van ma, amikor óriási arányú építkezések folynak mindenfelé és nagy a hiány szakképzett kőművesek­ben. További előnye az „ötösnek", hogy módot nyújt a szakmunkások gyor­sabb kiképzésére, mert az ötös cso­portban, dolgozó tanuló — miután résztvesz a különböző műveletekben — rövid idő alatt megszerezheti a kellő gyakorlatot. Az ilyen ötös csoportba kerülő mun­kás átfogó képet kap az építkezés min­den részmunkájáról. Négy hónap az „ötösben" már ele­gendő, hogy bármelyik munkás meg­ismerje a szakmát. Az „ötös" élén ál­ló csoportvezetők egy év alatt 3 kő­művest és 3 segédmunkást képeznek tovább, minden időveszteség nélkül. Nem lenne elég szemléltető a kép, ha nem ismertetnénk a módszer mel­lett a szovjet építőipar technikai fej­lettségét is. Ilyen technikai fejlettség nélkül nem Is fejlődhetnek ki sztaha­novista módszerek. Igy például nélkü­lözhetetlen a toronydaru, amely 27 m magasságig bármely pontra odaszál­lítja a téglát, maltert és egyéb építő­anyagokat. Hasolóképpen nélkülözhetetlen a gé­pesített építkezés központjában elhe­lyezett habarcsüzem, amelyben gép rostálja a homokot és a gép végzi a ke­verést is. A kész habarcsot 750 lite­res tartályokba töltik, amelyeket to­ronydaruval emelnek az épület mellett felállított állványokra, majd onnan ke­rekes targoncákon szállítják a munka színhelyére. Az erősen fejlett technika és a szov­jet kőműves k lelkes munkája hozta létre azokat a hatalmas változásokat, amelyek az építőipar egész területén tapasztalhatók. Amíg a régi orosz kő­művesek — és a kapitalista országok kőművesei — naponta 3—400 téglát, addig a sztahanovista módszerrel dolgozó szovjet kőművesek 18—20.000 tég­lát is leraknak naponta. Ez a hatalmas különbség is lehetővé teszi a tervek határidő előtti megvaló­sítását, ez segítette Savljuglnt is, hogy ötéves tervét két év és három hónap alatt befejezze. Eddig több mint negyedmilliárd ember írta alá az öthatalmi békeegyezményt követelő felhívást Az Iz veszti iában Mihajlov elvtárs, a népek békemozgalmáról beszámolva, megállapítja, hogv a népek békehar­cának lendülete fokozódik, a békevédel­mi mozgalom világszerte erősödik. Eddig több mint negyedmilliárd em­ber követeli aláírásával az öt nagy­hatalom közötti békeegyezmény meg­kötését — állapítja meg Mihajlov, majd hangsúlyozza: nem véletlen, hogy a békeegyezmény megkötése a francia demokratikus erők alapvető követeléseinek egyike a Franciaország­ban most kibontakozó nemzetgyűlési választási kampányban. Ugyanígy a német nép számára a békeegyezmé­nyért vivott harc elválaszthatatlan at­tól a harctól, amelyet a német nép Nyugat-Németország remiliUrizálása ellen folytat. Kínában az aláírások gyűjtése párhuzamosan folyik az egész nép szavazásával Japán felfegyverzése eľen. Ezek " tények arról tanúskod­nak — mondja befejezésül Mihajlov —, hogy a széleskörű békevédelml mozgalom egyre aktívabbá válik. A világ minden részéről érkező |e­jentések a nemzetközi békemozgalom újabb sikereiről számolnak be. Len­gyelországban május 26-ig a békevé­delmi bizottság több mint tizennyolc­millió népszavazási lapot gyűjtött össze. A Román Népköztársaságban a békeegyezményt aláírók száma eddig több mint kilencmillió. Svédországban is egyre többen csatlakoznak a öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő felhíváshoz. Ki­runa központi kerületeiben több mint négyezren írták alá a felhívást, Göte­borg ifjú békeharcosai hétezer aláírást gyűjtöttek. A Belga Nők Békevédel­mi Szövetsége május 26-ra és 27-re hívta össze országos kongresszusát. Hollandiában eddig több mint százezer aláírás gyűlt össae. Londonban május 27-én többezer ember vett részt a lon­doni békevédelmi bizottság által rende­zett tüntetésen. Az indonéz városok­ban, településeken és falvakban is meg­kezdődött az aláírásgyűjtés. A elsők egyikeként irta alá a felhívást a mun­kaügyi miniszter és az Indonéz Nem­zeti Párt egyik vezetője, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Dél-Ukrajna föídjem a bőség egyre fokozódó jelei mutatkoznak Beszélgetés DIMITR1J LIPORSZKIJ-val, az USZSZK helyettes földműve­lésügyi miniszterével Ez év tavaszán Dél-Ukrajnában meg­kezdték a délukrajnai és az északkrimi csatornák és a dnyeperi vízierömű épí­tését. Hatalmas területen, rohamos léptekkel halad a munka. Többszáz hidrogeológiai csoport végez itt kutató munkát, telefon- és vasúti hálózat, lakó­házak épülnek. Az építőkre itt óriási feladatok hárul­nak, 600 millió köbméter földet kell ki­ásniok. 2.5 millió köbméter betont kell önteniök és egyéb más munkát kell el­végezniük. A munkatelepeken a mun­kafolyamatokat gépesítették. Közel ezer exkavátor dolgozik itt. Köztük 14 köb­méteres lépkedő óriás exkavátorok is. A Dnyeper folyón épülő vízierőmű a déli sztyeppéket látja el majd villany­árammal. A csatornarendszerek tehető­vé teszik 1.7 millió hektárnyi terület le­csapolását éc 1.5 millió hektár föld ön­tözését. A kolhozok ezenkívül nagy­mennyiségű villanyáramot kapnak, ami elősegíti a földművelés és az állatte­nyésztési munkálatok gépesítését. A délukrajnai sztyeppéket és az észak­krimi vidéket átszelő csatornák hossza 550 kilométer, a nagyobb lecsapoló csa­tornák hossza pedig 360 kilométer. Az öntözési rendszer fő vízforrása a Dnye­per lesz, A tavaszi öntözéshez a vizet hatalmas vízgyűjtőkben tárolják. A leg­nagyobb vízgyűjtő a kahovkai 14 mil­liárd köbméter víz tárolására lesz al­kalmas, míg a Molocsnája folyó mellet­ti gyűjtő tárolóképessége 6 milliárd köbméter lesz. A vízgyűjtőkből és magából a Dnye­per folyóból 700 ezer hektár föld öntö­zéséhez kapnak vizet. A fennmaradt 800 ezer hektár föld. öntözéséhez 14 hatal­mas szivattyúrendszer szolgáltat vizet. Alig mérhető fel, hogy mit jelent ez az óriási építkezés Dél-Ukrajna gazda­ságának szempontjából. A kietlen, víz­hiányban szenvedő száraz sztyeppék bőtermésú vidékké alakulnak át. Nő a vetésterület, nagyobb lesz a termelés. A homok megkötésével és öntözésével A munka gépesítése a szovjef bányákban A tágas vájaton át, amelyet a lám­pák nappali fénnyel árasztanak el, a szállítószalag egyenletes áradatban hozza a szenet. A főszálítóvájatban a szenet a szálítószategról csillékbe ön­tik. Amikor már 20—30 csille megtelik a fekete gyémánttal, villanymozdonyt kapcsolnak eléjük s a szénnel megra­kott szerelvény robog az akna felé. Itt azután két szénnel megra­kott csille automatikusan bekerül a fel­vonóba, amely a felszínre szállítja a csilléket. A felszínen a csillék kiöntik tartalmukat s a szén a tartályból a töl­tőnyíláson át vasúti kocsiba ömlik és elindul a fogyasztók felé. A szovjet bányákban így gépesítik a szén elszállítását a fejtőhelytöl egészen a vasúti kocsikig. Még az üres csillék is automatikusan állnak be a szállító­szalag azon helyére, ahol a szén rako­dása történik. Ezt az érdekes és kom­plikált munkát légsűrltéses vagy villa­mos taszítók végzik. A szovjetbányákban azonban nem­csak a szállítást gépesítették. Gépesí­tették az aláréselést, a kifejtést, a szén­nek a szállítószalagra való feltöltését a kitermelés helyén. A szovjet bányák­ban a szenet rendszerint szépadokban fejtik ki. A szénpadok hossza a legkü­lönbözőbb és a geológiai rétegeződés­től függően 50—120 méterig terjed, esetleg hosszabb. A szénréteget a szén­pad egész hosszában villamosréselőgép réseli át. A réselés után a szén kemény­sége szerint, vagy robbantanak, vagy fejtőkalapáccsal dolgoznak. A rakodó vájárok a szenet szállító szalagra töl­tik, mely a szénpad teljes hosszában mozog. Tehát az egész munkafolyamat­ból csak a rakodást végzik kézzel, de az utóbbi időben egyre több kombinált bányagép vagy kombájn dolgozik, me­lyek ezt a kézzel végzett munkát is ki­küszöbölik. A szovjet mérnökök és géptervezők közel húszféle széukombájn-típust szerkesztettek. Ma már sok hasonló gépet tömegesen gyárt a szovjetipar. A Makarov-féle kombájnt, a Donbassz­kombájnt, széngyalut, aláréselő-kifejtö és aláréselő-rakodó gépeket és elővágó szénfejtő gépeket. Azoknál a szénpadoknál, ahol a szén kifejtését kombájnokkal végzik, a mun­ka termelékenysége 60 százalékkal emelkedett. A mérnökök és tudományos dolgozók egyik vagy másik szénmedence rétege­ződéséhez alkalmazkodva számos bá­nvakombájnt konstruáltak. A karagandai medencében Szemjon Makarov aláréselő-vakodó kombájnt szerkesztett, amely havonként 11—12 ezer tonna szenet termel. Erre a kom­bájnra, amely egyesíti a réselőkarral és a horizontális fúró rudazattal ellá­tott réselőgéppel, három vágótárcsa van felszerelve. Makarov kombájnja 0.8 méter vastag szénréteget résel alá, az aláréselt szenet 1.6 méter mélység­ben kivágja, feldarabolja, a kifejtett szenet rárakja a szállítószalagra. Igy tehát a mellette dolgozó bányásznak mindössze a gépet kell kezelnie. A szovjet bányákban széleskörűen al­kalmazzák az előfúrókombájnokat, me­lyek leverik és lekaparják a szenet a vájat egész keresztmetszetében és fel­rakják a szállítószalagra, mely eljuttat­ja a csilléig és ott beleönti. A legnehe­zebb munkafolyamat a levert szén csil­lébe töltése. A tervező mérnökök gé­peket szerkesztettek erre a munkára is. A szovjetbányákban megoldották az elkerülhetetlenül feltörő földalatti vi­zek eltávolítását is A nehéz munkafolyamatok gépesítése a szovjet szénbányászatban évről évre fejlődik. A gépek megkönnyítik a bá­nyász munkáját és fokozzák termelé­kenységét. A szovjetbányásznak egyre inkább az a feladata, hogy csak gépe­ket kezel. A szénbányászat napról nap­ra közeledik a teljes gépesítéshez, a szénkitermelés egész munkafolyama­tának gépesítéséhez. A szénbányászat jövendő parancsnokai Mihail Logvinyenko, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az egykori szén­bányász, most a „Kocsegarka"-bánya igazgatója. Ha Logvinyenko elmegy a gorlovkai bányásztechnikum épülete előtt, akaratlanul is meglassítja lép­teit. Itt teltek el ifjúságának évei. Itt szerezte szakképzettségét. A gorlovkai bányásztechnikum 1951. ben lesz 75 éves. 1876 július 1-én nyílt meg, amikor a fejlődőben lévő Donyec-medence bányatulajdonosainak szükségük volt szakemberekre, bánya­mesterekre, bányamérnökökre, de a szovjethatalom győzelme előtt a bá­nyásziskola zárva volt a bányászok gyermekei előtt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után az intézet nevét bányász­technikumra változtatták és az inté­zet kapui szélesre tárultak a dolgozók gyermekei eiőtt. Itt képezték ki a nép­ből származó szovjet műszaki értel­miség jelentős hanyadát. A technikum végzett növendékeinek százai felelős állásokat töltenek be és sokan közü­lök, mint Mihail Logvinyenko és Alek­szandr Mitjuskin is, önfeláldozó mun­kájukért megkapták a Szocialista Munka Hőse címét. A gorlovkai bányásztechnikum ne­velte a Donyec-medence műszaki dol­gozóinak 70%-át. Kiváló szakemberek kerültek ki innen és sokan az intézet elvégzése után főiskolákon képezték tovább magukat. A Nagy Honvédő Háború éveiben, amikor a Donyec-medence átmenetileg német megszállás alá került, a fasisz­ták a tanintézet gyönyörű épületeit, laboratóriumait, kollégiumait porrá égették. Gorlovka felszabadulása után a szovjetkormány jelentős összegeket fordított a szénbányászat vezető ká­dereit kiképző ezen legrégibb taninté­zet újjáépítéséle. Az iskola főépületét teljesen .újjáépítették és a hallgatók részére két gyönyörű lakóépületet emeltek. Épül még három 500 személy befogadására alkalmas kollégiumépület és lakóház. 40 modern lakással az elő­adók számára. Ma a gorlovkai bányásztechnikum­ban több mint 1000 hallgató tanul. A hallgatók 40%-a a szénbányászok gyermekei kózüj került ki, a többiek technikusok; mérnökök és kolhozpa­rasztok gyermekei. Valamennyi hall­gató ösztöndíjban részesül: az első évfolyam hallgatói havi 285—340 ru­belt kapnak, a másodikbeliek 315—360 rubelt, a harmadikbeliek 360—435 ru­belt, és a négyeflik évfolyam hallgatói 390—470 rubelt. A kiváló hallgatók magasabb ösztöndíjban részesülnek. A technikum hallgatói szép lakóépü­letben laknak. Az ifjak és lányok a technikum falai között eltöltött négy esztendő alatt, nemcsak a szénbányá­szat technikájával kapcsolatos szak­képzettséget nyerik el, hanem teljes középiskolai képzettséget is szereznek. A hallgatók szabad idejükben csaknem valamenyien sportolnak. De nagy súlyt helyeznek a kultúrmunkára is. Van színjátszóegyüttes, dalkör, zenekör, gyakran rendeznek kultúrestéket. A technikum pártszervezete, a Komszo­mol és a szakszervezet segítségére siet a technikum előadóinak a szocia­lista ipar számára szükséges szakem­berek kiképzésébea Jellemző, hogy a gorlovkai bányász­technikum volt növendékei állandóan fenntartják a kapcsolatot a tanintézet­tel, mely lehetővé tette számukra, hogy a termelés parancsnokainak so­raiba emelkedjenek. több mint 200 ezer hektár területet ad­nak át a termelésnek. A gyapot vetési területe az elkövetkezendő években, legalább öt-hatszorosára fog növekedni, a gyapottermés pedig a déli részek át­alakításának, a vetési terület és a ter­més növelésének következtében 15-sző­rösére emelkedik. Az öntözés lehetővé teszi a búzatermelés fokozását is. Úgy­szintén megfelelő körülményeket terem­tenek a rizs nagyobb területen való ter­melésére. Kibővül a kert gazdálkodás és az eperfaültetés. A sztyeppe átalakításá­nak következtében a kolhozok állatállo­mánya néhány millió tonna jóminősé­gű szénával többet kap. A kolhozok ál­latállománya három-négyszeresére emel­kedik. A délukrajnai területen lévő élkolho­zok már el is készítették gazdaságuk fejlesztésének távlati tervét. íme egy példa. A Herszon tartomány területén lévő »Sztálin« kolhoznak 15 ezer hektár földje van. A kolhoz föld­ián 10 ezer gyapjas és 1300 egyéb állat legel. Miután a kolhoz földjeire elve­zetik a vizet, az állatállomány is növe­kedni fog: megjavulnak a legeltetési lehetőségek, a kolhoznak több takar­mánya lesz. 1950-ben a kolhoznak 3.5 millió rubel volt a jövedelme, az öntö­zés bevezetése után. ez 12—15 millió rubelre emelkedik. A kolhoztagok sze­méliri keresete 5—6-szorosan fog növe­kedni. Dél-Ukrajna földjein a bőség egyre fokozódó jelei mutatkoznak. A nagysze­rű távlatok arra késztetik a kolhoz-ta­gokat. hogy lelkesedéssel műveljék meg földjeiket és segítsenek a csatorna megépítésében. Nincs messze az az idő, amikor a nagu Sztálin nagyszerű tervei megva­lósulnak. A Dnyeneren, a Volgán és más folyókon elkészülnek a sztálini korszak nagyszerű építkezései. KÜLFÖLDI HÍREK Angol hivatalos jelentéi szerint az utóbbi három évben az úgynevezett rendkívüli törvény alapján tízezer em­bert' kiutasítottak Malájföldről. A ki­utasítottak valamennyien kínaiak, aki­ket az angol hatóságok „idegenek­nek" minősítenek. ( * Május 23-án a török külügyminisz­térumban titkos értekezlet zajlott le, amelyen a török kormány tagjain kí­vül résztvettek amerikai diplomaták és katonai szakértők. Lapjelentések sze­rint az értekezleten megvizsgálták az amerikai imperialisták európai és kö­zelkeleti agressziós terveit. * Az újzeelandi békeharcosok első kongresszusa bezárult. A kongresszu­son felszólították az ország összes lakóit, hogy írják alá az öthatalmi bé­keegyezményt követelő felhívást. A 250 küldött között szerepeltek: J. G. Crowther, az angol békevédelmi bi­zottság elnöke, A. Brand, az ausztrá­liai békebizottság küldötte és Tom Ro­bertson, aki a varsói békekongresszu­son Ausztráliát képviselte. * Az angol-amerikai imperialisták pa­rancsára az iraki reakciós hatóságok pert indítottak 84 haladószellemü em­ber elein, akiket felforgató propagan­dával és kommunista tevékenységgel vádolnak. Hír szerint a perbefogott demokratikus harcosokat több évi bör­tönre vagy kényszermunkára akarják ítélni. * A Magyar Népköztársaság szak­szervezeteinek tanácsa a Fülöpszige­tek elnökéhez küldött táviratában til­takozott 26 szabadságharcos üldözése ellen. Hat szabadságharcost halálra ítéltek, azonkívül börtönbe vetették a Fülöp-szigeti munkásszervezet elnö­két és a végrehajtó bizottság tíz tag­lát. A szakszervezetek tanácsa a ma­gyarországi dolgozók nevében köve­telte a Fülöp-szigeti hazafiak azonnaU szabadonbocsátását. * Az északamerikai Alabama állam Birmingham városában a Ku-Klux­Klan terrorszervezet tagjai tűzvészt idéztek elő a négernegyedbín. A segít­ségül hívott tűzoltók nem voltak haj­landók a tüzet eloltani. A tűzvész kö­vetkeztében 400 néger család hajlék­talan maradt. • A hamburgi munkakamaránál 98 Jo­gász, 156 orvos, 24 fogász, 47 köz­gazdász, 75 újságíró és 24 író jelent­kezett a munkanélküli hivatalban. A jelentkezők túlnyomó többsége fiatal­ember, akik az utóbbi években végez­ték el tanulmányaikat. A „Sonntags­blatt" című újság megállapítása sze­rint hasonló a helyzet egész Nyugat­Németországban.

Next

/
Thumbnails
Contents