Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-06 / 131. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 6, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 131. szám A Szovjetunió szükségesnek tartja a külügyminiszterek tanácsának azonnali összehívását, amint az „A" Paktum és az amerikai katonai bázisok kérdése a tárgyalási programmba besorolást nyer Június 4-én háromnapos szünet után Párizsban rendes ülésre jöttek össze a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország külügym !niszterhelyett esei, a francia Parodi elnöklete alatt. A június 4-i ülésén Gromiko elvtárs a szovjetkormány nevében átadta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőinek a szovjet­kormány válaszát a három nyugati nagyhatalom javaslatával kapcsolatban. A Szovjetunió kormányának jegy­zékében, amelyet az Egyesült Államok­hoz, Nagy-Britanniához és Franciaor­szághoz intézett, kihangsúlyozást nyer, hogy a szovjetkormány szüksé­gesnek és helyénvalónak tartja a négy nagyhatalom külügyminiszterei taná­csának leggyorsabb egy behívását a feszült európai helyzet kiküszöbölése, mint a béke megerősítését érintő leg­súlyosabb kérdés megvitatása céljából. A 6zovjetkormány ugyanakkor nem tartja helyénvalónak a párizsi külügy­miniszterek munkájának megszakítását és készségesnek mutatkozik azonnal képviselőjét Washingtonba küldeni, a külügyminiszterek tanácskozásának üléseire, amint Párizsban a külügymi­niszterek helyetteseinek tanácskozásán kedvezően elintézést nyernek az Atlan­ti paktumra, az amerikai háborús bá­zisokra vonatkozó és a tárgyalási pro­grammba be nem sorozott kérdések. Dawies, Nagy-Britannia képviselője kijelentette, hogy kormánya gondosan megvizsgálja a szovjetjegyzéket és nem akar korpiánya döntése előtt nyi­latkozni. Dawies „előzetes figyelmez­tetésében" kijelentette azonban, hogy „teljesen szükségtelennek" tartja a külügyminiszterhelyettesek további ta­nácskozását abban az esetben, ha a Szovjetunió delegációja továbbra is kitart amellett, hogy az Atlanti pak­tum. valamint az amerikai katonai bá­zisok kérdését sorolják be a tárgya­lási programmba. Jessup és Parodi ugyancsak kijelen­tették, hogy a Szovjetunió kormányá­nak jegyzékét átadják kormányuknak. Ezután az elnöklő Parodi azt javasolta, hogy a következő tárgyalási napot jú­nius 6-ra tűzzék ki és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy erre a határidőre a három nyugati hatalom kormányának módja lesz válaszolni a szovjetkormány jegyzékére. , A külügyrriniszterhelyettesek 1951 június 4-i tárgyalási napja ezzel véget ért. A Szovjetunió jegyzéke a három nyugati nagyhatalomhoz Május 3I-én az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői a külügyminiszterhelyettesek párizsi tárgyalásán Gromiko elvtársnak, a Szovjetunió helyettes külügyminiszterének azonos hangzású jegyzé­ket nyujtoitak át Ebben a jegyzékbea megállapítást nyert, hogy a tárgyalási programmot illetően az előze­tes tárgyalásokon minden egyes résztvevő tag számára elfogadható egyezmény nem jöttl étre, ezért javaslatot tesz­nek, hogy július 23-ra Washingtonba hívják egybe a négy nagyhatalom külügyminisztereit • tárgyalási pro­gramm azon három változatának egyike alapján, amelyet a három nagyhatalom delegációi május 2-án átnyújtottak. A fenti jegyzék másolatait az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetségei ugyanazon a napon meg­küldték a Szovjetunió külügy minisztériumának Is. 1951 június 4-én Andrej Gromiko, a Szovjetunió képviselője a külügyminiszterhelyettesek párizsi tanácsko­zásán az Északamerikai Egyesült államok, Nagy-Brittan­nia és Franciaország megbíz ottainak átnyújtotta a szwv­jetkormányrak a három nagyhatalom máju6 31 -i jegyzé­kére vonatkozó válaszát. A szovjetkormány jegyzéke igy hangzik: „A szovjet kormány szükségesnek és helyénvalónak tartja, mint eddig is, a négy nagyhatalom külügyminisz­terei tanácsának leggyorsabb összehívását azon legfontosabb kérdések megvitatása céljából, amelyek az európai feszült helyzet kiküszöbölését és a hé ke megerősítését érintik. A szov jet kormány azonban úgy véli, hogy nem volna célszerű a külügyminiszterek helyettesei párizsi tanácskozásának munkáját megszakítani, ellenkezőleg, lehe­tővé kellene tenni, hogy folytathassák munká jukat, hogy megegyezés jöhess en létre a külügyminiszterek tanácsá­nak tárgyalási programm ját illetően, az Atlanti paktum, valamint az ameri kai katonai bázisok kérdéseinek pro­grammba iktatására. A Bzovjetkormány úgy ítéli, ho gy az amerikai katonai bázisok és az Atlanti paktum kérdésének megvizs­gálása, — ami a Szovjetunió és a h árom nagyhatalom közötti kapcsolatok megromlásának fő oka — jelenesen) enyhítené az európai feszültséget és megkönnyítené a külügyminiszterek tanácsának munkáját. Ezért • szovjetkormány készsé gesnek mutatkozik Washingtonba a külügyminiszterek tanácsülésére kép­viselőjét azonnal kiküldeni, amint a külügyminiszterek helyetteseinek párizsi tanácskozásain kedvező megoldást nyer az Atlanti paktum és az USA háborús bázisait érintő kérdéseknek tárgyalási programmba való besorolása." A Szovjetunió kormánya fenti jegy­zékének másolatait • Szovjetunió kül­ügyminisztériuma június 4-én meg­küidötte az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségeinek. Az üzemek dolgozóinak új békefelajánlásai a népszavazás alkalmából A Japán Kommunista Párt határozata a békekötés érdekében Japán Kommunista Pártjának parla­menti csoportja, ahogy arról a Kokkai Dziono jelentest adott, a japán parla­ment elé határozati javaslatot terjesz­tett, amelyben a négy nagyhatalom egybehivását javasolja a Japánnal kö­tendő békeszerződés megkötése érde­kében. A határozati javaslat öt pontot tar­talmaz. Az első pontban a Japán Kommu­nista Párt leszögezi, hogy amennyiben az, USA kormánya és a japán reakció­sok tovább folytatnák mostani céltö­rekvéseíket, úgy nem valósulhatna meg a multilate'áris békeszerződés megkötése, amelyet oly hőn óhajt Ja­pán népe, ellenkezőleg, Japánból egy olyan terület keletkezik, amely a har­madik világháború kirobbantási tűz­fészke lesz. A határozati javaslat második pont­ja megállapítja: a békeszerződés elő­feltételezi az ország teljes független­ségét, igazságosnak és helyesnek kell lennie, ezért természetes, hogy annak megkötésénél kell, hogy szerepet kap­janak mindazok a nagyhatalmak, ame­lyekkel Japán hadban állt. A béke­szerződésnek a négy nagyhatalom által leszögezett potsdami egyezmény értelmében kell megvalósulnia. A harmadik pont a nagyhatalmak egyhangúsági elvét szögezi le, amely az ENSz Chartájának alapelve és a világbéke biztosítéka. Ezért természe­tes és egyenesen szükséges, hogy a japán békeszerződésre vonatkozó ja­vaslatot a Szovjetunió, Anglia, Kífta és az USA külügyminisztereinek együttes konferenciája dolgozza ki. Amennyiben Japán egyoldalú béke­szerződést kötne, hangsúlyozza a Kom­munista Párt határozati javaslata, a nemzetközi erkölcs alapelveit sértené meg. Japán népe liatározottan köve­teli a multilateiáris békeszerződés megkötését, amely a négy nagyhata­lom kölcsönös megegyezése alapján jön létre. Japán Mandzsúriát ért tá­madása óta több mint 50 milliárd ame­rikai dollár kárt okozott a kínai nép­nek, ezért Japán népe a Japánnal kö­tendő békeszerződés megkötésében el­kerülhetetlennek tartja a kínai nép képviselőinek részvételét, annak a kí­nai népnek, amelynek tényleges képvi­selője a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya és semmi esetre sem a tajvani Csangkajsek féle kor­mány. Dolgozó népünk helyesen értelmezi | az öt nagyhatalmi békeegyezményért folyó népszavazás jelentőségét és ko­molyságát. A béke megvédésében le­adottdöntő szavazatukat új békefelaján­lások elfogadásával támasztják alá, hogy így még erősebben feleljenek a háborús uszítóknak és kifejezésre jut­tassák, hogy a béke megőrzésének ügyét valóban kezükbe vették. Az államvasutak kassai fűtőházának dolgozói is új felajánlásokkal kisérték a népszavazás szavazócéduláinak alá­írását. A mozdonyvezetők kötelezték magukat, hogy turnusuk szabad idejé­ben ez év végéig munkavonatokat ve­zetnek a Szövetség Vasútvonalára. A javító munkások elhatározták, hogy a terv felett a forgalomból kivont mozdo­nyokat leszerelik, osztályozzák a lesze­relt alkatrészeket és raktárakba küldik. Jelentős értékes kötelezettségeket vál­laltak a vagonjavító műhely dolgozói is. Elhatározták, hogy a csernői vas­útállomás részére tíz vagont javítanak meg a terv felett. Az asztalosok 15 dí­sfces keretet készítenek a legjobb él­munkások képeihez, amelyeket a kassai Lenin-utcán helyeznek el. A vágmenti gépművek dolgozói hosszúlejáratú békekötelezettségeket vállaltak. Lacko Jenő, Brtko Boldizsár elhatározták, hogy ea év végéig 10.000 kg. színesfémet takarítanak meg. Ezt úgy érik el, hogy a terme­lésnél felhasználják a formahulladéko­kat is, amelyeket eddig mint selejtet raktárba vittek. A mechanikus műhely dolgozói és tanoncai kötelezték magu­kat, hogy az egész műhelyben csök­kentik a rezsianyag mennyiséget, így pl. a gépolajat G5-ről 40 kg-ra, a fúró­olajat 50-ről 40 kg-ra, a csiszolóvász­nat 360-ról 350 darabra, a kenőszap­pant 5 kg-ról 3 kg-ra. Az 1. számú élcsoport kötelezte magát arra, hogy Korabelnyikova pél­dája nyomán szervezi meg munkáját és az élcsoport minden egyes tagja a hónap végéig 2000 koronát takarít meg anyagban. Vicsko Stefánia, Kis esik Berta normáikat 20%-kal szilár­dítják. Ezt a felajánlástlkat már telje siteíték is. János Matild egy férfi munkaerőt takarít meg, míg Kamenár József tapasztalatai alapján júniusig üzembe helyez négy új rögzítőt a kör­körös foglalatok köszörülésére. A Klement Got-twald-müvek dolgo­zói elhatározták, hogy júniusban még jobban kiterjesztik a szocialista mun­kaversenyt és gondoskodnak arról, hogy Lidia Korabelnyikova módszerei még jobban elterjedjenek. Dolgozóink így fogadták a népsza­vazást. Nemcsak szavazólapjaikat ír­ják alá, hanem kötelezettséget vállal­nak, hogy még jobban növelik mun­kájuk termelékenységét, mert tudják, hogy ezzel erősíthetik meg legjobban a világbékét Csehszlovákia népei való­ban kezükbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét úgy, mint ahogy azt Sztálin elvtárs mondotta és a béketábor meg­ingathatatlan oszlopává (eszik a népi demokratikus Csehszlovákiát^ bán véglegesen döntött: kiűzi az országból az angol ügynököket és kémeket Mosszadek, az iráni kormány elnöke, Truman elnöktől személyes üzenetet kapott, amelyben az USA elnöke nyo­mást gyakorol az iráni kormányra, hogy az iráni nafta kérdésében kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniá­val. A teheráni Tolu Truman szemé­lyes üzenetével kapcsolatosan megálla­pítja, hogy a teheráni parlamenti és politikai körök Trumannak ezt az újabb lépését az amerikaiak Irán belügyeibe való újabb beavatkozásának minősítik. A Besue Aiande című lap ezzel kap­csolatosan a következőket írja: „Truman lerántotta az amerikai im­perializmus undorító arcáról az álarcot és hivatalosan is igazolta, hogy az an­gol banditákkal összejátszik. Irán né­pe véglegesen úgy döntött, hogy az angol-iráni naftatársaságot eltávolítja és Iránból kiűzi az angol ügynököket és kémeket. Az iráni népnek ezt a dön­tését teljesíteni kell. Amennyiben Mosz­szadek, írja a lap, nem mutatkozna haj­landónak arra, hogy kötelességét tel­jesítse, szembe fogja magát találni az iráni nép határozott ellenállásával. Makki, a naftaipar államosítását meg­valósító vegyes bizottság titkára, leg­utóbbi sajtókonferencáján kijelentette, hogy Truman üzenetének nem lesznek olyan következményei, amelyek meg­változtatnák az iráni kormány politi­káját, vagy befolyást gyakorolnának rá a nafta kérdésében. Minden olyan szó­beszéd, amely a bekövetkezett diplomá­ciai tárgyalások, vagy Truman levele következtében az iráni kormány meg­hátrálását állapltja meg, teljesen alap­talan." Finnország népe jól tudja, hogy a béke legmegbízhatóbb bástyája a Szovjetunió Június 3-án Helsinkiben a finn szak­szervezeti fémmunkások békekon­resszust tartottak, amelyen Aarne> Saarinen, a finn Békevédők bizottságá­nak alelnöke megállapította, hogy az acgoUamerikai háborús uszítók intri­ka ja a békeszerető nemzetek soraiban és így a finn nép között is mély nyug­talanságot keltett. Az angol-amerikai imperialisták arra törekszenek, hogy egy új háborút provokáljanak ki, amely Finnország békéjének és bizton­ságának komoly veszélyeztetését jelen­tené. Finnország dolgozó népe na­gyon is tisztában van azzal, hogy a Szovjetunió a legmegbízhatóbb bástyá­ja a békének, amelynek kormánya és nepei a nagy Sztálin vezetése alatt következetesen harcolnak a világbéke biztosításáért. Finnország népe, hang­súlyozta Saarinen, liatározottan a béke fenntartása érdekében kivárt harcolni. Az egybegyűltek határozatot fogad­tak el, amelyben konkrét feladatokat tűztek ki: Minden üzemben békebizott­ságokat létesíteni, az őt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő aláírási akció számára minél nagyobb számban bekapcsolni a finn nép széles tömegeit, a leghatározot­tabb ellenállást kifejteni azzal az irányzattal szemben, amely kísérleteket tesz, hogy Finnországot bekapcsolják az agresszív blokkba. A kongresszus résztvevői ezután egyhangú határozat alapján üdvözlő táviratot küldtek Sztálin elvtársnak, a béketábor nagy vezérének, valamint a Béke Hívei Világtanácsának. küzdenek A szenei téglagyárban A szenei téglagyár dolgozói sza­vazatukkal fejezték ki elhatározá­sukat, hogy követelik az öthatalmi békeegyezményt és a legnagyobb szigorral elitélik Nyugat-Németor­szág felfegyverzését. Emlékezetünk­ben vannak a mult háború borzal­mai, azok a szsörnyü gaztettek, ame­lyeket a nácismus elkövetett. Mi nem akarunk többé háborút, mi bí­zunk abban, hogy a Szovjetunió ol­dalán, Sztálin elvtárssal az élen, munkánkkal megvédjük a békét. Üzemünk a népszavazás tiszteletére kollektív kötelezettséget vállalt. Vál­laltuk, hogy normáinkat 105 száza­lékra fogjuk teljesíteni és az évi tervet 15 nappal hamarább befejez­zük Mi becsületes munkánkkal tá­mogatjuk a békét. Tudjuk azt, hogy ahány téglával többet termelünk, annyival emelkedik életszínvonalunk, mert segítjük gyáraink gyorsabb ki­építését. Fehér József munkáslevelezö, Szene. A füleki Drevofndrustriában Azzal, hogy dolgozóink aláírták a Béke Világtanáosának felhívását, ki­fejesték a Szovjetunió iránti szere­tetüket Az aláírásokkal nagy csa­pást mértünk az imperialista hábo­rús uszítókra, mert tiltakozunk az ellen, hogy Nyugat-Németországot újra felfegyverezzék és felhasznál­ják a Szovjetunió és a népi demo­kráciák ellen tervezett háborúban. A mi szebb és jobb életünket csak úgy biztosíthatjuk, ha napról napra szilárdítjuk a Szovjetunió és Cseh­szlovákia népeinek örök barátságát. Követeljük, hogy az öt nagyhata­lom kössön békeegyezményt. Szilárd elhatározásunkat békevállalásokkal támasatjuk alá, Csökkenteni fogjuk a távolmaradást és követni fogjuk a szovjet munkamódszereket. Elvtársak, mi békében akarjuk építeni szocialista jövőnket. Amerre járunk, mindenhol hatalmas építke­zéseket láthatunk. Dolansky elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ülésén beszédében rámutatott arra, hogy milyen feladatok előtt állunk és beszámolt az eddigi munkák si­kereiről is. Fokozni fogjuk az ötéves terv fel­adatainak teljesítését, mert mun­kánkkal erősítjük a béketábort és jelentős mértékben elősegítjük a szocializmus mielőbbi kiépítését. Maresek Sándor munkáslevelezö, Fülek.

Next

/
Thumbnails
Contents