Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-30 / 152. szám, szombat

U J SZO 1951 június 30 KÉszisSjtink fel az 1950—51-es párfoktatási év síkeres és eredményes gsefeleiésére Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Gottwald elvtárs­sal az élen különös gondot fordít egész párttagságunk politikai és ideológiai fejlődésére. Mind a Csehszlovák'ai Kommunista Párt Központi Bizottsága f. évi február havi ülésén, mind a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága ez év április havi ülésén kiilöncs gondossággal foglalkozott a kádernevelés kérdésé­vel és igen fontos határozatot hozott a párttagság marxi-lenini szellemben történő nevelésről. A rimaszombati járási és városi pártvezetöség teljes mértékben ma­gáévá tette az 1950/1951-es pártisko­lázás éve záróértókelésével kapcsola­tosan kiadott határozatokat és azok szellemében megtette az előkészülete­ket az idei pártiskolázás jó és rossz eredményeinek kiértékelésére. Ebbe a nagyon fontos pártmunká­ba a tanítókon és helyetteseiken kí­vül bekapcsoltuk a járásFoktatókat és az üzemi és helyi pártszervezetek ve­zetőségeinek összes tagjait is. Sorozatos tanácskozásokon kiok­tattuk — a járási kult prop. és a vá­rosi pártvezetőség titkárának bevo­násával — ezeket a funkcionáriusokat a záróértékeléssel kapcsolatos teen­dőikre. szembeállítva az 1949/1950-es pártiskolázái éve záróértékelését. Rá­mutattunk arra, hogy a mult évben különösképptn azt vizsgáltuk, milyen nagy számban látogatták a hallgatók az alapiskolákat és a marxi-lenini kö­röket. Vizsgáltuk, hogy a tanító mi­képpen vezette az iskolát, hogyan tudta az iskola látogatóiban feléb­reszteni oktatásával a tudomány iránti érdeklődést, hogyan segített nekik, hogyan látta ef őket tanácsokkal, ho­gyan folytatta le a bevezető előadáso­kat és megoeszéléseket. Az 1949/ 1950-es pártiskolázás évében különös súlyt helyeztünk arra, hogy az iskola résztvevői kriiikat gyakoroljanak a tanító helyettesei ténvkedése fölött és egyben önkritikát is gyakoroljanak, hogy ők maguk, mint hallgatók, mi­képpen vettek részt az iskolázáson, * ' hogyan tanulmányozták a kiadott anyagot, mit hozott számukra az isko­la. miképpen fejlesztették ismeretei­ket és hogyan értékesítették és hasz­nálták fel az iskolázás során szerzett ismereteiket a gyakoilati életben és munkahelyeiken. A mult pártoktatási évben évzárónk alkalmával igyekeztünk rávenni az iskola résztvevőit, hogy gyakoroljanak önkritikát és mondják el, miképpen akarják felhasználni az elsajátított is­mereteket a pártmunka megjavításá­ra, milyen funkciók elvégzésére érzik magukat képeseknek, hogy a jövőben milyen iskolán akarnak résztvenni: is­mét az alapiskolában vagy már a marx-lenini kőiben, esetleg az esti is­kolán? Vizsgáltuk, hogy a tanító he­lyettese pontosan és rendszeresen meghívta-e az elvtár-akat az iskolá­zásra. gondoskodott-e arról, hogy az Iskola anyagát kedő időben megkap­ják az iskola hallgatói, valamint gon­doskodott-e megfelelő helyiségről. Az idei pártoktatás évzáró iánál ezeket a kérdéseket kell, hogy vizsgálat tárgyává teevük. Különös figyelmet kell szentelni azonban a Csehszlovákiái Kommunista Párt Központi Bizottsága 1950/1951-es pártiskolázási évére vonatkozó ha­tározatának, amelv szerint alaposan el'enőrizniink kel! minden egyes is­kolalátogató ideológiai és politikai fejlődését. A tanító és helyettese bevonásával az üzemi és helyi pártszervezetek ve­zetőségei és a járási oktatók különös gonddil kell, hogy felülvizsgálják az iskolázásban résztvettek politikai fej­lődésének fokát, ideológiai színvonn­iuk emelkedését és azt, hogy az itt szerzett ismereteket mennyire tudták érvényesíteni a gyakorlati életben. Nagv súlyt kell helyezni az év­záró kiértékelésnél az iskolázáson résztvett elvtársak politikai és ide­ológiai fejlődésének ellenőrzésére márcsak azéit is, mert jól tudjuk, hogy az áruló Sling, Svermáné, Clementis és társa, kémbandája ép­pen arra törekedett, hogy az elv­társak az iskolázás során politikai­lag és ideológiailag ne felölhesse­nek. Különös figyelemmel kel! vég­rehajtani az ilyen Iránvú kiértéke­lést azért is, mert Sztp'Mn elvtárs arra tam't bennünket, hogy minél magasabb a pártmunkások politikai színvonala és marxi-lenini t'Mása, ann'l eredményesebb és jobb a nv'nkájuk a pártélet minden szaka­szán. Ezért keü a mostani Dártiskolázás éve zá-ó-Vékeléséné! különösképpen vizsgálat tárcvává tenni azt, bogv a párttacrnk és tqpjelöltek milvn mér­tékben sajátították el a pártiskolázás anyagát. I Ellenőriznünk kell ez alkalommal ! azt is, hogy az elvtársak politikai és " ideológiai színvonalának emelkedésén kívül megszilárdult-e hitük a munkás­osztályban és ennek élcsapatában, or­szágunk vezető pártjában, a dicső Kommunista Pártban? Vájjon elmé­lyült-e ragaszkodásuk és szeretetük a hős szovjetnéphez, nagy felszabadí­tónkhoz, a csehszlovák dolgozó nép nagy barátjához, Sztálin elvtárshoz és az itt élő dolgozók bölcs vezetőjéhez, Gottwald elvtárshoz? Vizsgálat tárgyává kell tennünk azt, hogy az iskola hallgatói milyen mértékben alkalmazták a pártiskolázás, évében elsajátított marxi-lenini elmé­leti tanokat mindennapi munkájukban, munkabeosztásukban általában. Igyekezzenek a záróértékelésben résztvevő funkcionáriusok, különösen pedig a tanító és járási oktató az iskola hallgatóinak az ööszes tárgy­körökből olyan kerdéseket adni, ame­lyek a gyakorlati élettel függnek ösz­sze és amelyeken keresztül ellenőriz­hetjük, hogy az elvtársak mennyire értették meg és mennyire igyekeztek megvalósítani Pártunk politikáját. Mennyire értették meg a szocializmus építésének jelentőségét, helyesen fog­ták-e fel a béketábor harcának kérdé­seit, hogy ezeket hogyan propagálták és miképpen igyekeztek a széles tö­megekben tudatosítani? Sling, SVerrnáné, Clementis, Huszák, Novomeský és aljas cinkosaik kém-, szabotáló- és hazaáruló tevékenységé­vel kapcsolatosan adott kérdésekkel ellenőrizzük, hogy értették meg az elvtársak a leleplezés történelmi jelen­tőségét és mennyire ébresztette az fel bennük az éberség és óvatosság fokozásának elengedhetetlen szüksé­gességét. Különös súlyt kel! helyezni az év­záró kiértékelésnél arra, hogy ellen­őrző kérdések útján megállapítsuk, hogy a különféle tárgykörök előadá­sában kellő figyelmet szenteltek-e a tanítók, a pártkongresszus anyagának ismertetésére és hogy eléggé behatóan foglalkoztak-e Csehszlovákia Központi Bizottságának fefejuári és a Szlovákiai Kommunista Párt áprilisi határozatai­val, hogy kellő figyelmet szenteltek-e az elvtársak Gottwald elvtárs 6 pont­jának. amelyek hosszú időre megad­ták Pártunk főirányvonalát. Ellenőrző kérdésekkel vizsgálják a járási oktatók, hogy a tanítók a pártiskolázás évét kellő eredménnyel használták-e fel arra, hogy Frank elvtársnak, a Csehszlovákiai Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak ülésén 1951 február hó 22-én megtartott beszámolóját; „Néhány pártonbelüli kérdésről", äz iskola hallgatóival megismertessék, külö­nösképpen pedig, hogy azt az üze­mi és helyi pártszervezetek vezető­ségei pártmunkájuk megjavítására felhasználják. Járási oktatóink tegyék alapos vizsgálat tárgyává, hogy az 1950/ 1951-es pártiskolázás éve anyagát milyen mértékben használták fel arra, hogy a hallgatókban elmélyítsék a szocialista verseny jelen'őségének és szükségességének tudatát. A tanítók megtudták-e értetni a falusi szerveze­tekben a halgatókkal az EFSz-ek je­lentőségét, hogy a mezőgazdaságban a közös munka és a magasabb terme­lési forma nélkül nem lehet megvaló­sítani a szocializmust. Járási oktatóink ellenőrző kérdé­sek útján állapítsák meg, hogv ta­nítóink felhasználták-e az oktatás­nál Kopecký, Basťovanský, Slán­ský és Dolanský elvtársaknak az ötéves tervünk feladatainak feleme­lésével kapcsolatosan megtartott be­számolóit. Járási oktatóink a záróértékelés­nél ellenőrizzék azt Is, vájjon Igye­keztek-e a tanítók bekapcsolni az utolsó témakörök előadása során a Szlovákiai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 1951 április 18 —20-i ülésén hozott határozatait, különösképpen pedig Široký elvtárs nagyjelentőségű beszámolóját. Komoly és felelősségteljes feladata oktatóinknak az is, hogy a pártiskolá­zás évének záróösszefoglaló :ánál ön­kritikát gyakoroljanak, fedjék fel a hibákat és egyben jó előkészítő mun­Ahol 42 százalékra teljesítették a tervet Bűnös könnyelműség és felelőtlenség akadályozta a losonci kerületi építkezések munkáját Nap-nap után szemünk előtt é pülnek gyárak, kórházak, lakóhá­zak, hirdetve a munkáskéz diada lát, amely egy re fokozotabb mértékben járul hozzá az ország építő hatalmas munkához. Ha vé­gigjárjuk a losonci utcákat, ész revesszük az épülő házakat, a na,gy postaépületet, és még sok .5 ok építkezést. Tervezők, mérnö­kök hatalmas munkáit valósítják meg az építőipari dolirozók. Mint egy.egy láncszem fűzó'dik, a mim kafolyamat tervezéstől egészen addig, míg csak kész nem lesz az énület. Ebben a nagy láncolatban része van mindenkinek, az igazg atótól kezdve a segédmunkásijr és a tanoncig. Ha jó politikai és felvilágosító munka folyik az építkezésen, jobban, lendületesebben megy a munka és ezt egy öntudatos munkás észreve­szi a nunka menetén. A politikai és felvilágosító munka nagyon szüksé­ges az építkezésnél, ez segít a tervet teljesíteni. Elsősorban a pártmunka hiányzik azonban a losonci építőipari vállalatnál. A pártszervezet hiány­zik, amelynek irányítani kellene a munkát, politikai felvilágosító mun­kával segíteni a tervteljesítést. A pártszervezet a losonci építkezések. nél nem nézi át az üzemterveket, nem ellenőrzi a termelési folyamatot. Az építkezéseknél a pártszervezet nem törödik az üzemzavarokkal, és nem igyekszik őket kiküszöbölni. . ~ Egyes alapszervezetek az építke­zéseken csak papíron léteznek. A tel jpesítmény vagy a kötelezettségvál­lalások ellenőrzését jobban és sikere, sebben kellene ellenőrizni. A Párt a mozgató erö, amely szervezéssel és politikai munkával sikerrel véghezvi­hető a terv 100 százalékos teljesitó. sét ha a hibákat kiküszöböli. A Párt­nak kezébe kell vennie minden kez­deményezést, mert ha az építkezési vállalatoknál nem fejt ki a Pártszer­vezet nagyobb munkát, s továbbra is engedi, hogy a hibák megtörtén­jenek, és azok nem lesznek kiküszö­bölve s nem tesz egy lépést sem a munka jobb megszervezésére, akkor nemcsak, hogy utolsó lesz a losonci építőipari vállalat hanem az építő vállalatok szégyenfoltja lesz minden becsületes dolgozó szemében. Még meg lehet menteni, ami menthető, a jó munka megszervezéssel, mert csak így emelkedhetik a tervteljesítés 42 százalékról 100 százalékra. Nem ma kezdődtek a hibák, már hónapokkal ezelőtt, de a figyelmeztetéseket nem vették komolyan. Vannak pedig 280 százalékos egyéni teljesítmények is Vanhak munkások szép számmal, akik a normájukat 280 százalékra teljesítik és a kerületi üzem mégia az utolsó helyre került. A közeli épít­kezési vállalat vezetése a rossz ká­derpolitika miatt zsáktucában került. Meg kell találni minden lehetőséget arra, hogy a járási építkezési válla lat vezetését megbízható munkások vehessék át, jó kommunisták, akik értékelni tudnak minden egyes bég­lát és minden kanál maltert. A ve­zetőségnek még kell tenni mindent, hogy a pallérok magasabb iskolázta, tását elősegítsék, mert így azok nagy segítségére lesznek a munka jobb megszervezésének, és a gépek gazda­ságosabb kihasználáséinak a terv tel. jesitésében. A kezdeményezéseket föl kell ka­rolni és nem elhanyagolni. 1951 már­cius 16-án ott voltak Tenczer és No. votny elvtársak, hogy átadják mun­kamódszerüket az építőipari vállalat pallértanfolyama hallgatóinak, akik megismerték Tenczer és Novotny munkamódszerét, és el is sajátítot­ták. Látták, hogy a Tenczer mód­szerrel 100 százalékra növelhetik a termelést. De .március óta már el. mult egy-két hónap, de a tanfolya­•non résztvett pallérok nem népszer rüsitették és nem adták tovább az új munkamódszert, amivel elkerülhették volna azt a szégyent, hogy az Utolsó helyre kerjltek és 42 százalékot ér­tek el. Mert ha a pallérok bemutat, ták és népszerűsítették volna, ha nem is az egész építkezésen, hanem csak egypár építkezésén a Tencer módszer rel való falazást ,és megggyőzték volna a munkásokat, hogy ezzel nem­csak a teljesítmény emelkedik, ha­nem a fizetés ls, ma már nem kelle­ne a vészharangot húzni és riadót fújni. Kevés a gép, de ezek is csak 28 százalékra vannak kihasználva Megkérdezzük Drechsler mérnök I — Nálunk kevés gép van az építke­elvtársat, hogy a gépek hány száza­lékban vannak kihasználva az építke­zéseknél. zésriél, de amik vannak, — mondja Drechsler mérnök, — még azok sin­csenek csak 28%-ra kihasználva. Ez Németország kommunista pártfa a kommunista lapok betiltása ellen A békemozgalom és a Nyugat-Né­metország ú jrafelfegy vérzésé elleni mozgalom állandóan növekedő erejé­től vailó félelmükben, a nyugati hatal­mak megszálló hivatalai minden demo­kratikus megnyilvánulást elnyomnak Németországban. Fokozatosan betilt­ják Németország kommunista pártjá­nak lapjait és leállítják a kommunista lapokat készítő nyomdák működését. A bonni rendőrség amerikai urai pa­rancsára törvényellenes házkutatáso­kat tart Németország kommunista pártjának helységeiben és elkobozza a propagációs anyagot. Bottropban a rendőrség lepecsételte Németország kommunista pártjának titkárságát, sőt házkutatást tartott a kommunista funkcionáriusok magánlakásában is. Németország kommunista pártjá­nak elnöksége június 23-án erélyesen tiltakozott a Hernben megjelenő ,,Neue Volkszeitung" betiltása ellen. Ez a kommunista lap a Ruhr-vidéki dolgo­zók lapja, amely mindig bátran har­colt Nyugat-Németország újrafelfegy­verzése és a Schumann-terv ellen. Ha­tározott formában foglalt állást a Né­metországgal kötendő békeszerződés 195!-ben való megvalósítása mellett. Utolsó számában is felhívta Nyugat­Németország valamennyj, dolgozóját, valamint Nyugat-Németország ifjúsá­gát, - hogy minden erejükkel harcolja­nak a békért és hogy az ifjúság ak­tíve vegyen részt a harmadik ifjúsági világbéke fesztivál előkészítésében. Németország kommunista pártjának elnöksége nyilatkozatában felhívja a nyugatnémet lakosságot, hogy erélye­sen tiltakozzon a haladó lapok 'eltil­tása és a demokrata, valamint a béke­szerető erőknek a bonni < „kormány", és a nyugati megszálló siervek által történő üldözése ellen. persze a pallérok hanyagsága, mert nem szervezik meg az építkezéseknél ­a munkát. De hibásak még az építke­zéseknél a technikai vezetők is, akik görcsösen ragaszkodnak a régi mun­kamódszerekhez és nem akarják a gé­peket használatba venni. Altalános pa­nasz volt, hogy a keverőgép kevés és megállapítottuk, hogy mi a helyzet. A meglevő keverőgépek csak 20%-ra vannak kihasználva. Ha célszerűen használják ki őket az üzemben, ötször annyi betont és maltert keverhettünk volna. Húsz- és százszázalékos telje- * sítmény között nagy a különbség és ez megmutatkozik a havi katasztrofá­lis eredményben. Mit csinálnak a kommunisták és hol vannak, hol vannak a bizalmiak, a ter­melési bizottságok? Ilyenkor az épít­kezéseknél ott kellene lenni a párt­szervezetnek, hogy felvilágosítsa a munkásokat és a pallérokat, hogyan kell gazdaságosan kihasználni a gépet és irányt mutatni, hogy honnét kezd­jenek, hogy nagyobb százalékot ér­hessenek el az építkezésen. A legnagyobb hiba ott történt, hogy az igazgatóság nem ellenőrizte, hogy hol és milyenek a hibák és hol lehetne azokon segíteni. Nem csináltak sem­mit, csak ültek a hivatalban és csak akkor mentek ki az építkezésre, mikor már végsőszükségben segélyért ki­áltottak. Hibás a járási építkezési vál­lalat is, mert neki kellett volna kezde­ményezőnek lenni. Vannak nekünk jó munkásaink is, csak vezetni és irányí­tani kellene őket. Oitt van a postaépü­leten Bombala, mondja Kozlovszký elvtárs, államdíjjal 'kitüntetett munkás, és a detvai építkezésen Sztanyó Sá­muel hármas csoportja, akik a Ten­czer-módszerű falazással 145%-ot ér­tek el. Vannak jó munkásaink is, de törődni kellene velük politikailag és előkészíteni szakmailag. A detvai épít­kezésen olyan hiba történt, ami hát­ráltatta a terv 100%-os teljesítését, — mondja Szenko elvtárs, az újító­javaslatok referense. — Kavicsot és a cemtentet nem kaptuk idejében, azon­kívül a detvai építkezés tíz napig mun­kavezető nélkül maradt. A detvai épít­kezés vezetőjét behívták a járási v*. vetőség hivatalába, amivel nagyon megkárosították az ottani építkezést. Kész a ház, csak lépcsők nincsenek Nagyon meglepő dolog és nem tud­juk, hol keressük a hibát, hogy a T 12. típusú házaknál, amilyeneket nagyon sokat csinálnak az országban, már te­tő alatt van az épület, de a lépcsők és az ablakfeletti áthidalások hiányoznak. Nem tudjuk, mi az oka, hogy nem küldik ezeket az. anyagokat. Fiatal munkáskádereket küldtek most iskolába, hogy politikailag fel­készüljenek, hogy a munkahelyen fel­világosítsák és irányítsák a munká­sokat. Ha a tényleges termelő munkások számát veszik figyelembe, rengeteg igazgató, mérnök és még nem tudni milyen címen létező hivatalnok van itt a munkások terhére. Az építkezési vállalat nem tudjuk miért tart ott any­nyi lógóst az üzemben, akiket fölösle­gesen fizetnek. Meg kel! érteni minderj munkásnak és vezetőnek, ma nem le­het fizetni olyan személyeket, akik egyáltalán nem csinálnak semmit. Jó lenne, ha ezekei bekapcsolnák a ter­melő munkába. Felül kell vizsgálni a ' járási építkezési vezetőség munkáját, a jövőben nagyobb pondot kell fordí­tani a munkások politikai iskolázására. A losonci építővállalat munkásai, ha megértik a hibákat és kritikájukkal a súlyos nehézségeket eltávolítják, új­ból szép sikereket mulathatnak fel. Kelemen Béla. kával tegyenek meg minden intézke­dést arra, hogy ezeket a hibákat és hiányosságokat a következő pártisko­lázási évben kiküszöböljék. Široký elvtárs a Szlovákiai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának ez év április hó 18-i ülésén részletesen foglalkozott a pártiskolázás kérdésé­vel, annak sok hibájával és hangsú­lyozta, hogy a legsúlyosabb hiba ezen a téren az, hogy a pártszervezetek ve­zetői nem szentelnek elég figyelmet a pártiskolázás éve nagyon fontos fel­adatainak. Široký elvtárs beszámoló­jában többek között a következőket mondotta: „A Párt szervei a tagság tömegeit nem vezetik a rendszeres és becsületes tanulmányok útján. Igen, mindannak ellenére, hogy a pártisko­lázási évad második éve folyik, ag­gasztó jelenségeknek vagyunk tanúi, A marxi-lenini elmélet tanulmányozá­sának és a rendszeres iskolázásnak fontosságát ma szavakban úgyszólván mindenki imeri. Nem egy olyan funk­cionáriusunk van azonban, mégpedig magasabb povíciókban is, akik a gya­korlatban negatív viszonyba helyez­kednek a marxizmus-leninizmus tanul­mányozásával és rendszeresen lebe­csülik azokat az akciókat amelyeket Pártunk e téren kezdeményez. Érde­kes, hogy leggyakrabban olyan funk­cionáriusok ezek, akik nem tanulnak, hanem kijelentik, hogy nincs Idejük és így érthető, hogy lebecsülik a ta­nulást másoknál is. Itt tehát a szavak és tettek közötti ellentmondásról van szó, kommunistákhoz nem méltó jelen­ségről, amitől minden kommunistának óvakodnia kell. A pártiskolázás évé­ben nem a statisztikailag megállapí­tott résztvétel, hanem a tényleges eredmény a döntő." Široký elvtársnak jogos bolsevik kritika jegyében elhangzott szavai szolgáljanak tanítóinknak és okta­tóinknak, valamint pártvezetőségek tagjainak is útmutatásul a záróírté­kelésnél. Oktatóink ezek szerint alaposan fel­készülve kezdjék meg pártéletünk egyik legfontosabb és legnehezebb munkáját, az 1950/1951-es pártisko­lázás évének kiértékelését, azzal a tudattal, hogy a hibák és hiányosságok felfedezésével és kiküszöbölésével megjavítják a pártoktatás politikai és ideológiai színvonalát A jövőben kell, hogy bátrabban és eredményesebben harcoljunk a békéért, hogy ötéves gazdasági tervünk feladatait idő előtt teljesíthessük és így a dolgozók élet­színvonalát emelhessük. A pártoktatás munkáját az eddigi hibák kiküszöbölésével tovább kell ja­vítani, hogy kádereink eredményeseb­ben vehessék fel a haicot a reakció minden kísérletezésével szemben az aljas háborús iršzítók ellen, — hogy kádereink mnidegyikébe beidegződjék p z a tudat, hogv a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor a nagv Sztŕľn ve­zetésével, az imperialisták minden agressziójával szemben a világ ösz­szes békeszerető népei számára bizto­sítani fogja, a békét Koziner Imre, Rimaszombat.

Next

/
Thumbnails
Contents