Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-30 / 152. szám, szombat

j ť Világ proletárjai egyesüljetek. liŠiiŕíi; : % . * SHMi i ŠH |P %-f 2 v llliM - nteJM s Í&ijíi ájSt, f-.V ŕiíi'íiSfjírMr J: f immm ^ ... _ ľ. í' v - .v <?S - > - IP jCupitá tlúlátä 50 mes. Bratislava, 1951 június 30, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 152. szám Szlovákia Kommonista Pártja Központi Bizottságának levele Zwpka elvtársnak, a Központi Szaktanács elnökének Drága Zupka elvtárs! Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Iíizott. sága forró jókívánságait küldi ötvenedik születésnapod alkalmából. A szocialista jövő örömteli távlatainak idejében jutottál el ehhez a jubileumhoz, köztársaságunk nemzeteinek még soha nem látott felvirágzása közepette, amikor népi demokratikus államunk gigantikus felépítése folyik és az egész világ nemzetei fokozzák békeerőfeszitéseiket a legyőzhetetlen Szovjetunió és a zseniális Sztálin vezetése alatt. A Központi Bizottság nagyra értékeli Szlovákia népének érdekében és a pártépítésben végzett munkádat, hűségedet a munkásosztály és Pártunk iránt, amelynek soraiban alaposának első pillanata óta tántoríthatni, ianul haladsz. Es éppen a szocializmus ügyéhej való hűséged és a dolgozók bizalma vitt téged a Párt vezetíí szerveibe és állított a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezete élére. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jó egészséget, eró't és bolsevik lendületet kíván további munkádhoz, amelyet a Párt, a munkásosztály az egész dolgozó nép érdekében végzel a szocializmus felépítésének meggyorsításáért folyó harcban drága hazánkban és a tartós béke megőrzéséért az egész világon. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nevében: VILIAM SIROKY elnök ŠTEFAN BASŤOVANSKÝ központi titkár A füleki Kovosmalt kantinjában egyszer régi elvtársak, régi időkről beszélgettek. A munkásosztály és a Kommunista Párt régi harcosai emlékeztek a mult Időkről. Elmesélték a kemény bérharcokat, a sztrájkokat, beszéltek az uralkodó burzsoázia könyörtelenségéről. Egy fiatal elvtárs, aki az öregebbek visszaemlékezését hallgatta, megszólalt: „Mekkora szerencse számunkra, fiatalok számára, hogv népi demokráciában élhetünk. A ti időtökben elvtársak rettenetes lehetett az élet. Annyi nyomor és akkora reménytelenség .. .1" — Lassabban, fiam, lassabban hát! — csendesítette őt egy öregebb elvtárs. — Nyomor volt, ez igaz. A munkások elleni terror óriási volt, (z is igaz. De reménytelenségről szó sem lehetett. A kommunisták hittek a szebb jövőben akkor is, amikor az még nagyon távol volt. Ha nem hiszed, nézd meg ezt a fényképet. Van-e az arcokon kétségbeesés, reménytelenség, nézd meg Zupka elvtársat, vájjon ezekben a legsúlyosabb években is nem úgy nézett-e ki mindig, mint aki optimista? Az elvtárs közben kihúzott zsebébői egy elsárgult fényképet, amelyen a füleki munkások csoportja volt. Igaza volt. Egyetlen egynek az arcáról sem rítt le a reménytelenség. Sokan közülük éhesek voltak. Mindegyik tele volt családi gondokkal. Nem tudta, mi lesz holnap, de kétségbeesést egyiknél sem láthatunk. Közöttük ült ZuDka elvtárs is. Elmaradhatatlan sapkájával a fején és olyan arccal, mint aki a legboldogabb gyermekkort és a legkönnyebb életet élte át. Optimizmusát nem a boldog gyermekkor, vagy a könnyű élet okozta. Az élete kemény volt, mint a kapitalizmus idején a munkásosztály minden tagjának sorsa. Zupka elvtárs apja a szociáldemokrata párt tagja és funkcionáriusa volt és Selmecbánya környékén nem jutott számára munka. Elment az iparosodó Budapestre és ott még jobban felismerte azt, mennyire kiiéleződtek az osztályellentétek, még jobban megértette, hogy szükség vín az osztályharcra és bekapcsolódott, abba. A vasúti alkalmazottak sztrájkja után kidobták a munkából és semmi reménye sem lehetett arra, hogy valahol kerveret találjon. A d:t kenyér után elment egészen Ausztriába, Mareheggbe, ahol megszületett első gyermeke, František Zupka, a Központi Szaktanács mai elnöke. Zupkáék Bukarestbe költözködtek át később és itt kezdett a kis Fero iskolába járni. Az iskolában kitűnően tanult, de a könyveknél többre tanította meg őt az élet. Kicsiny gyermekkorától arra tanította. mekkora különbség van a fénvűző villák úri gyerekeinek és az oiyan gyereknek a sorsa között, mint Fero Zupka volt, aki tizenkét testvérével szorongott egy nyomorúságos lakásban. Egész é'ete arra tanította, hogy az urak mindenütt urak a világon és hogv a szegénv ember a kapitalisták alatt Szlovákiában énpenúgv szenved, mint Ausztriában, Magyarországon, vagv Romániában. Nemsokára azonban mást is megtanult. Mint tizenkétéves fiú a gyárba megy, hogy vasesztergályosságot tanuljon. Itt megismeri a munkásmozgalmat és csak természetes, hogy abba bekapcsolódik. Tizenh*téves korában Bukarestben a szindikátus ta>ja lesz, ekkor már hallott Marxról, Hallott arról, hogy a nyomor, munkanélküliség és mindaz a szerencsétlenség, amelyet életében már megismert, nem a sors szüleménye, hanem a kapitalista társadalmi rend bűne. Amire nem tudták megtanítani iskolakönyvek, megtanították őt azok a könyvek, amelyelyeket esténként olvasott. A tudományos világnézet, amelyet évtizedeken keresztül tanult, ez késztette Zupka elvtársat arra a midenen túlsugárzó derűlátásra, amelyet a füleki fényképen is látunk. A Nagv Októberi Forradalom győzelme szilárdította meg az elvtársak hitét és ezt nem tudta megtörni sem a munkanélküliség, sem a nyomor, amely meglátogatta Zupka családját is. A tizennyolcéves Fero Zupka, a kitanult vasesztergályos, a szakmunkás végül is mint nem képzett napszámos állást talál egy budapesti raktárban, ahol a keresete lehetővé teszi azt, hogy a családnak legalább kenyere legyen. Természetesen Fero Zupka, aki mindig a proletár nemzetköziség szellemében nevelkedett, résztvesz a magyar kommünben. Nagy politikai iskola ez számára. A fehérterror elől Ausztriába menekült. A magyar kommün vérbefojtása és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Zupka elvtárs még méivebben belemerül Lenin műveinek tanulmányozásába a munkásosztály harcának stratégiájáról és taktikájáról. 1920-ban Zupka elvtárs Selmecbányára jön, atyjának szülővárosába. Tizenkilencéves. de már érti, milyen ne. héz harcok várnak a munkásosztályra, amíg kivívja a győzelmet a burzsoázia fölött. Bekapcsolódik ebbe a harcba, mint Selmecbányái vasesztergályos és később, mint prágai katona. Életét a pártmunka tölti ki. A katonaságtól visszatérve a Párt járási vezetőségének tagja lesz és később a szlovákiai Vörös szakszervezeteket szervezi. A szakszervezeti, mozgalomban nehéz munka vár a kommunistákra. A munkásosztály apró kis bérkövetelésekért folytatja harcát, de ugyanakkor politikai harcot is vív végső céljának eléréséért, a burzsoázia fölötti győzelemért. Közben állandóan le kell leplezni a reformisták árulását és meg kell mutatni a szakszervezetek tagjainak és funkcionáriusainak, hogy egyedül a Kommi-nista Párt marad hü a munkás, osztályhoz. Az árulás elleni harc, a munkásmozgalom egységesítése, a dolgozók bérköveteléséért folytatott küzdelem, ez a szakszervezetek kommunista funkcionáriucainak munkája. Zupka elvtárs vezeti ezt a harcot itthon Szlovákiában, majd Prágában, ahoi a szmichovi Skodovkában dolgozik, résztvesz a mezőgazdasági munkások sztrájkjának szervezésében és vezeti azt, mint a Párt kassai kerületi titkára, ahol elsőízben keriil börtönbe éspedig 5 hosszú hónapra. De az öt hónap sem töri meg. És a börtön után Zupka elvtárs a munkásosztály ügyéért folyó A Csehszlovák Köztársaság kormányának egyzéke a prágai amerikai nagykövetséghez Szombaton, június 23-án a napi sajtó jelentést tett közzé az Egyesült Al'amok prágai nagykövetségének és a Csehszlovák Köztársaság külügvmin'sztériumának jegvzékváltásáról a Csehszlovák Köztársaság határainak jogtalan megsértése ügyében két felfegyverzett amerikai lökhaitásos repülőgép által, amelyek június 8-án behatoltak a csehszlovák terület fölötti légitérbe és Prága közeliben szálltak le. Ebben az ügyben az Amerikai Égve sült A:hmok nagvkövete új személyi jegyzéket intézett június 24-én a külügymin'szterhez, amelyre június 28-án Viliam Široký miniszterelnökhelyettes-külügyminiszter E. C. B/iggs amerikai nagykövetnek a következőkben válaszolt: „Tisztelt nagykövet úr! Van szerencsém igazolni 1951 június 24-i keltezésű 659. számú jegyzékének vételéi, amely a két amerikai lökhajtásos repülőgépre vonatkozik. Szóban és írásban már közöltem önnel a Csehszlovák Köztársaság területi fenségjogának két amerikai lökhajtásos repülőgép által' történt megsé'lésével kapcsolatos minden lényeges tényt- Ezért ezekkel a tényekkel isn ételten nem óhajtok foglalkozni. A csehszlovák kormánv világosan kifejtette álláspontját ebben az esetben és pontosan értékelte "az ügy jellegét. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a leghatározottabban elutasítja azt, hogv az Amerikai Egyesült Államok kormánya olyan jogokat tulajdonítson magának, hogv megkísérelje megszabni a csehszlovák komány lépéseit és elismerje vagv megtagadja a csehszlovák kormánv jogát ahhoz, hogv az intézkedéseiről dönthessen. Egyidejűleg közlöm Önnel, hogy Csehszlovákia kormánya az időközben befejezett vizsgálat eredményei alapján a következő intézkedéseket teszt: 1. Az illetékes csehszlovák hivatalok intézkednek, hogv az Amerikai Egyesült Államok költségére mindkét lökhajtásos repülőgép elszállíttassák a németországi amerikai megszálló övezetbe. 2. Bjorn Johansen hadnagy, norvég állampolgárt, a norvég repülőerők tagját, aki 1951 június 15-ről keltezett átiratában azt jelentette a külügyminisztériumnak, hogy nem akar visszatérni az Amerikai Egyesült Államok repülőerőihez, sem pedig a németországi amerikai megszállási övezetbe és egyúttal kérte, hogv közvetlenül Norvégiába térhessen vissza, kérése alapján viszszaküldjük hazájába, amiről értesítjük a prágai norvég nagykövetséget is. 3. A csehszlovák hivatalok Luther G. Roland amerikai repülőhad- nagyot Csehszlovákia és a németországi amerikai megszállási övezet határán átadják az amerikai megszálló hatóságoknak. Illetékes csehszlovák hivatalok az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének előterjesztik a repülőgépek szállításáról és hangározásáról, valamint a többi költségekről szóló számlát. Viliam Široký s. k. miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter." A galántai járási pártbizottság sajtókampányának terve A galántai járási pártbizottság foglalkozott a Központi Bizottság határozataival és elhatározta, nogy a járásban széleskörű kampányt indít a párt sajtónak, a Pravdának és az Uj Szónak terjesztésere. Az oktatók segítségével a júliusi taggyűléseken kötelezettségeket terjesztenek elő a pártsajtó terjesztéséről úgy, nogy Pártunk minden tagja ez év végéig a pártsajtó előfizetőjévé váljék. A járási pártbizottság, az agitációs bizalmiak segítségével minden üzemben előkészíti a szemléltető agitációt, a napi sajtó népszerűsítését, beszélgetéseket rendez a munkássággal, röpiratokat bocsát ki. A keletszlovákiai téglagyár kassai üzemének pártszervezete levélben közölte az Uj Szó szerkesztőségével, hogy ők is megindították a pártsajtó terjesztésének kampányát. Az akció eszközei a személyes meggyőzés, az üzemi rádió és a taggyűlések, amelyeken kötelezettségeket Vállalnak a pártsajtó terjesztésére. harcot a parlament talaján is folytatja. Mint a Párt képviselője, fokozza politikai és szakszervezeti tevékenységét, terjeszti a dolgozók között a harci elszántságot és erősíti a hitet a végső győzelemben. A müncheni árulás után gyors ütemben rohannak az események. Zupka elvtárs illegalitásba megy. de Prága elfoglalása után a Gestapo a megszállás első napján elfogja. Zupfta elvtárs számára, mint Pártunk oly sok funkcionáriusa számára a rettenetes szenvedés útia következett. A pankráci börtön után, megjárja a da_ chaui. mauthauseni és saxenhatiseni koncentrációs táborokat, de a szilárd hit életben tartja és a kommunista hite győz. Gvőz az elkínzott test fiz'kai gyengeségén is. Ezekben a fasiszta tömeggyilkos táborokban találkozik a többi asryonkín7ott elvtársakkal, Zápotockyval. K'imentteí, Kopfivával, Dolanskyval és másokkal. Sok ember pusztult el ezekben a táborokban, de a nácik meggyőződhettek arról, hogy a Pártot s a mun. kásmozgalmat kiirtani nem lehet, mert az elesettek nyomán új harcosok sakkoznak. Néhányan megmenekültek a pokolból. Felszabadította őket a Vörös Hadsereg áldozatos harca. Zupka elv. társ Ls ezek között volt. És elhatározta, hogy tovább harcol azokért az eszmékért, amelyekért a többi elvtársak elestek a becsület mezeién. A szakszervezeti mozgalom egyesítése Gottwald elvtárs útmutatása nyomán valósággá válik és a szak. szervezeti mozgalom óriási, új felada. tok előtt áll. Zupka elvtárs szakszervezeti tevékenysége ismeretes mindannyiunk előtt. Éppen úgy, mint ahogyan ismeretes fellépése a nemzetközi szakszer, vezeti szövetségekben ts. Megismertük lankadatlan szorgalmát, amellyel mint munkaügyi megbízott, később, mint a Központi Szaktanács elnöke kitűnt. Minden törekvése arra i rá. nyúlt, hogy meggyorsítsa utunkat a szocializmus felé. Egész élete ezt a törekvést bizonyítja. És a nehézségek mindennapi leküzdése sikerre ve. zetett és ez Zupka elvtárs számára érdemeinek legméltóbb jutalmazása. Az, hogy látja, hogy óriási munkája nem veszett kárba, hogy bőséges, gazdag termést hozott és Csehszlovákia cse.h szlovák és magyar munkássága élvezi a népi demokrácia, a szocializmus felé vezető út minden nagyszerű áldását. Ötvenéves \ születése napján ml csehszlovákiai magyar dolgozók is a legmelegebb szeretettel csatlakozunk cseh és szlovák testvéreink jókívánságaihoz. mert Zupka elvtárs élete munkája és harca a magyar dolgo. zók felszabadulását is elősegítette é» a magyar dolgozók boldog és szabad hazára találtak a Csehszlovákiai Kommunista Párt és Gottwald elvtárs által vezetett országban.