Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-29 / 151. szám, péntek

Elindult a bátkai CsISz is! A szlovén ifjúság harca a titóisták fasiszta uralma ellen A bátkai CalSz alapszerve, zete az elmúlt napokban" kérte íj vezetőség megválasztását mivel a régi vezetőség nem fog. lalkozott a tagsággal. A régi vezetőség a CsISz feladatait nem vette komolyan. Kitűnik ez abból, hogy a régi vezető­ség nem hogy vezetőségi, de még tagsági gyűlést sem tar­tott. Elszakadt az ifjúsági mozgalomtól, elszakadt a lük­tető élettől. így nem is lehet csodálkozni azon, hogy a bát­kai ifjúság magának élő, a kö. Zösségtől idegen szervezet volt, mely a CsISz nevet tartalom nélkül viselte. A régi vezetőség hibáiból eredt az is, hogy a helybeli ifjúság jóformán még a DIVSz.indulót sem tudta, hogy az ifjúság a fejlődésben elmaradt. Pedig a bátkai fia talság, mely része a csehszlo­vákiai ifjúságnak, aktív har­cosa akar lenni ötéves tervünk­nek, népi demokráciánknak. Megmutatta ezt azzal, hogy kérto új vezetőség megválasz­tását s ezt azért tette, mert a régi vezetőség az ifjúságot el­hanyagolta. Üj vezetőséget választottak. S az új vezető, séggel megbeszélték a CsISz Szlovákiai Kongresszusának határozatait a közeljövőben elvégzendő feladatokról s az új vezetőség megbeszélte az ifjúsággal, hogy a helybeli pártszervezet segítségét fel­használva közös erővel fel­számolják kultúrális elmara­dottságukat. Továbbá határo­zatot hoztak, mint az alap. szervezet tagjai, hogy segítik a Pártot a közös aratás meg szervezésében, segítik a hoz­Sájuk kb. * három kilométerre fekvő állami birtok idei termé- I eének idejében történő leara- I tását és részt vesznek az út­építésben, mellyel véget vet-1 Krétafehérek a partok, izzik az egész nap, halkszavú szürke galambok ülnek a szirtek alatt. Ali kimeredve a szikla hallgat a puszta sziget, drótkerítésbe szorítva rejti a gyermekeket. Vérbeborult kicsi arcuk, ajkuk egész cserepes, táncol a láz keze rajtuk, életük ócska leves. Döng a bitanghadak ökle, szétveri kék szemüket, éjbetaszítva örökre azt, aki most született. Krétafehérek a sziklák, perzsel az égen a nap, tongeröbölbe hajítják élve a kisfiúkat. nek Bátka község sárfészkei, nek. Ez a határozat máris élénkké tette a helybeli ifjúsá­got. Feladattal látta el. melynek teljes elvégzése attól függ, hogy az ifjúság a papírlapra lefek­tetett határozatot tetteivel a gyakorlatban, hogy tudja el. végezni. Ha sikeresen végzik el a vállalt feladatokat, akkor helytállóak Kíslinger Márta el­nök elvtársnő szavai, abi eze­ket mondotta: „Köszönöm elv­társak, hogy belémhelyeztétek bizalmatokat. ígérem, hogy a Párt támogatását felhasználva mindent megteszek azért, hogy ifjúságunk országépítö mun­kánkban az elsők között sze­repeljen". Az új vezetőség megválasz­tása után rendszeres heti ve­zetőségi ülést tartanak és minden két hétben tagsági gyűlést. Az esti órákban Bát. ka község fiatalsága az iskola épületébe tömörül, hogy tanul­jon, művelődjön, hogy eleven közösségé formálódjon. Bátka község ezideig nem adott hírt magáról, mintha elhalt volna a falu, de az új vezetőség fel­rázta a tagságot, életet visz­nek a faluba, vidámságot. És még élénkebb lesz Bátka CsISz alapszervezete, ha a járási ve. zetőség segíti, támogatja a fiatalságot, ha rendszeres fel­adatokkal látja el, ha a járási intsruktor gyakran fogja láto. gatni Bátka község fiatalsá­gát. A bátkai CsISz alapszerve­zete bekapcsolódott a komoly munkába, a Csehszlovákiai If­júsági Mozgalomba, mely If­J tív építője Köztársaságunknak 6s harcosa a világbékének! Máos Józsel Messzire vannak a szirtek Pirea partjaitól, ' nem suhan át a tekintet nem hatol át a sikoly. Ámde mi messzire látunk, gyilöletünk tüze él, szerteröpiti átkunk zúgva, dohogva a szél. Felsorakoznak a népek, gyűlik a sok fiatal, egy csatasorba lépett mind, aki élni akar. Százmilliónyi ökölnek súlya a földre feszül, százezer ifjú görögnek gyilkosa nem menekül! Félre a kést, ti bitangok! — Százmilliók szava száll — Búgnak a békegalambok Pirea partjainál! A titófasiszták minden esz­közzel arra törekednek, hogy a jugoszláv ifjúságot égyútöl. telékként használják fel a Szovjetúnió, és a népi demo­krácia országai ellen. Hogy ezt a célt elérjék, titóisták fo. kozott gyorsasággal fasizál. ják és militarizálják az ifjú­ságot. Erre használják fel a „Népi ifjúság" szervezeteit, a lövészegyesületeket. Erre szol­nak a katonai előképző köz­pontok, a munkásbrigádok ka­tonai képzése is. Mindez nem elég a titófa­síszta rablóknak. Az üzemek, ben meghonosították azt a „szokást", hogy a munkások, mindenekelőtt az ifjúmunká. sok és a tanulók az előirt mun­keidön túl is kötelesek ingyen dolgozni. így a munkanap tíz, tizenkét órát tart. Ebből a rabmunkából az igazgatók és a vezetők, a régi és újdonsült jugoszláv tőkések húznak ha­talmas hasznot, de legtöbbet a külföldi trösztök és konszernek keresnek. Ehhez járulnak még a szabad időben végzendő kényszermunkák. így a maribori autógyár tanu­lói nemrégen utasítást kaptak, hogy „önként" javítsanak meg két személyautót, a Doboj-Ba­nya Luka vasútvonal épltkezé. sének vezetői részére. A sis­kái alsófokú erdésziskola nö­vendékeinek szabadidejükben és vasárnap 50 ezer dinár ér­tékben bútort kellett készíte­niük, az ezresek természetesen a vezetők zsebében maradtak. Az élelem a menzákon és a tanulóotthonokban, ahol mun­kásifjak étkeznek, rendkívül gyenge minőségrü és kevés­Mindennek természetes követ­kezménye a fizikai kimerült, ség és a tömeges megbetege. dés tuberkulózisban, amely ép., pen a dolgozó ifjúság közt ter­jed legjobban. Hasonló helyzetben van a szegény- és középparasztfia­talság Ss. A parasztifjúság legnagyobb része 14—16 órát kénytelen naponta dolgozni, je. lentéktelen fizetésért, a kulá­kok mezőin, vagy a szövetke­zetben, amelyben szintién a ku­lák az úr. Abban ae időben, amikor a kis- és középparaszt, ifjak házkörüli tennivalóikat végezhetnék, a titóisták erővel hajtják őket különböző „önkén, tes" munkára. A jugoszláv ifjúság azonban nem nyugszik bele a rettene­tes helyzetbe, amelybe a titó­fasiszták taszították őket: fel­ismerték a titóisták fasiszta gonosztevő voltát és felszaba­dító harcot folytatnak ural. muk ellen. A z elégedetlenség és a tilta­kozás ösztönös kifejezése, az egyéni kiállás és ellenállás mind jobban átváltozik az ifjú. ság általános, szervezett har­cává, az embertelen kizsákj mányolás és bűnös militarizá­ció, a titóista háborús készülő, dések ellen. K'lönösen szervezetten har, col a militarizáció ellen a mun­kásifjúság, amely kollektíven él és dolgozik. így a jeszenicai és rogaska szlatinai szakisko. ták nem találnak 3—4 fiatalt, a „vasúti behívót" és követel­ték a munkaviszonyok meg­javítását. A „Népi Ifjúság" fasiszta szervezete, amelynek segítsé­gével a titóisták megkísérlik militarizácii és fasižálni az if­júságot, a széthullás állapotá. ban van. Sok járásban és a fal­vak nagyobb részében valójá­ban máris széthullott. A titóis­ták nem talának 3—4 fiatalt, akik funkciót vállalnának. Ugyanakkor az üzemekben Illegális szervezeteket létesítenek, erősítik és egymás között ösz­szekötik őket, amelyek az új marxista-leninista párt vezeté­sével az ifjúság mind szélesebb köreiben terjesztik a harcot a fasiszta rezsim ellen, hazájuk felszabadításáért az impéria, lista gyarmati rabságból, a testvéri kapcsolatokért a Szov. jetúnioval és a népi demokrá­cia országaival. A szlovén ifjúság jól látja, hogy a Jugoszlávia és a Szov­jetúnió közötti „viszály" mesé­je mögött a titóisták legalja­sabb árulása rejtőzik, akik Szlovéniát és egész Jugoszlá­viát az angol.amerikai impe­rialisták gyarmatává változ­tatták át és most háborús tá­maszponttá, a béke, haladás és szocializmus elleni hadjárat, ra akarják átváltoztatni. A szlovén ífúeág tudja, hogy Ju­goszlávia függetlenségét az imperialistáktól kivívni csakis a Szovjetúnióval, a népi demo­krácia országaival és az egész béketáborral való szoros barát, ságban lehet. (A „Za Ljudsko Zmago", a magyarországi jugoszláv emigránsok lapjának cik­kéből.) SZIGET A FÖLDKÖZI-TENGEREN Irta: KÖVESI ENDRE Felajánlás a berlini VllájrifjÚKágl és Diák Béketalálkozó tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents