Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-27 / 149. szám, szerda

Ili SI© 1951 június 27 ILET A politikai fémegmnlta mmsMmzém a termésSielalierifás és a gabonabeadás időszakában Irta: SZ- RODIONOV. A termésbetakarítás és a gabona begyűjtési terv teljesítése a legláza­sabb időszak a mezőgazdasági terme lésben. A Szovjetunió kolhozainak és szovhoza'nak földjein az aratógépek százezrei és a szocialista falu dolgo­zóinak tízmilliói végzik a termés beta karítását. igy népszerűsíti egy kultúrház a béfre harcát _ i <J)zovjetemberek, szovjelhősök Ennek a rendkívül fontos kam­pánynak sikerét óriási mértékben a politikai tömegmunka dönti el- A Szov­jetunióban átliárhatatlan törvénye lett minden körzeti pártbizottság, területi és peremvidéki bizottság számára, hogy a politikai tömegmunka tervében központi helyre kerüljenek a betakart­ál kampány alatt megvalóstandó fel­adatok. A pártszervezetek arra törekszenek, hogy a betakarításnál és begyűjtésnél a politikai tömegmunka mozgósító erővé váljék, a soronlévő munkák mihntaszerü elvégzésében. Az a fel­adat, hogy magas szervezettséget és szilárd fegyelmet biztosítsunk a ara­tásnál, cséplésnél és minden más munkánál,, hogy biztosítsuk a nyári mezőgazdasági munkák zavartalan, gyors, és kiváló minőségű elvégzé­sét­A cséplés rendszerint a btakarítás kezdetétől számított harmadik napon indul meg. A Szovjetúnió kolhozainak ezrei rekordidő alatt végzik a gabona­félék betakarítását és már az első napokban teljesítik az állami gabona-, begyűjtési tervet. Igy például a „Vö­rös lobogó"-kolhoz, amelv a Moldva Köztársaságban van, a gabona betaka­rításával 7 nap alatt végzett. A ku­báni glagini körzetben lévő Bugyon­nij-kolhoz pártszervezete kél nap le­forgása alatt 850 mázsa gabonát adott be, holott az állami terv eredetileg 5 nap alatt 750 mázsa gabona beadását irányozta elő. A Szovjetunió dolgozóinak min­den sikerében óriási jelentősége van a szocialista versenynek. A verseny szervezői a mezőgazdasági területén a kommunisták és a Komszomolis­ták. A versenyt a körzeti, területi és perem-vidéki pártbizottságok irá­nyítják. Már évek óta versenyben állnak egymással Ukrajna harkovi és polta­val kerületének kolho&zparasztjai. Ez év júniusában a poltavai kolhozpa­rasztok küldöttsége bejárja a harkovi területet és ellenőrzi a szocialista ver­senyszerződés teljesítését. A szocia­lista versenyszetződésnek ez a köl­csönös ellenőrzése és egymás kölcsönös nös ellenőrzése és egymás kölcsönös segítése más területeken is hasonlóan történik. Az ellenőrzés* eredményei­ről jelentéseket közölnek a területi és körzeti újságok és rádió is- Az eredményeket felhasználják az agitá­torok és megismertetik az összes versenyzőkkel. Ezzel is a verseny nyilvánosságot biztosítják. A kommunisták és Komszomo­listák, akik mint agitátorok dolgoz­nak a brigádokban, a szérűkön és begyűjtőállomásokon napról napra tá­jékoztatják a dolgozókat az előző nap sikereiről. Elmond iák, kik jár­nak az élen és népszerűsítik mun­kamódszerüket. Ez a politikai mun­ka elősegíti a verseny kiszélesítését és politikai színvonalának emelését. A betakarítás időszakában vég­zett kulturális és politikai munka megszervezésében értékes adatokat nyújt a sztálingrádi pártszervezet. A körzeti központból 3 agitátor-brigád utazik a mezei szállásokra, ezenkívül minden falusi klub és olvasókör kiké­pezte a maga agitátor-brigádját. A novoonyenszki körzeti könyvtár gyö­nyörűen felszerelt 2000 könyvből álló mozgókönyvtárat küld a falura. A terménybetakarítás időszakában jelentékeny mértékben fokozódik a falusi pártszervezetek egész szerve­zési munkája is- Megnövekszik a pártgyűlések szerepe, amelyeken meg­hallgatják a kolhozok képviselőinek, a brigádvezetőknek jelentéseit. Az itt kialakult viták lehetőséget nyújtanak a pártszervezetnek, hogy érvényesít­se ellenőrzési jogát a vezető gazda­sági tevékenysége felett, idejében ki­küszöbölje a hibákat, és ezzel bizto­si! sa a betakarítási és beadási tery sikeres teljesítését. A Sevcsenko-szovhozban (Ukrajna nikolajevoi terület) a pártgyűlésen megvitatták a betakarítási tervet. A kombájn vezetők és gépkocsivezetők előadták, hogyan képzelik a gabona­begyűjtést és szállítást óragrafikon szerint. Brek elvtárs, a szovhoz igaz­gatója bejelentette, hogyha ezeket a vállalásokat teliestik, a gabona : betakarítás 14 nap alatt befejező­dik. A kombájnvezetők, hogy megrö­vidítsék ezt a határidőt is, azonnal újabb vállalásokat tettek. Vállalták, hogy a „Sztálinyec"-kombájnnaI na­ponta legalább 30 hektárról aratják le a gabonát. Példájukat számosan kö­vették és ez még jobban megrövidíti a betakarítás idejét­Ebben az időszakban a pártszerve­zet egész munkája átterelődik a föl­dekre. Az agitátorok ott tartanak ösz­szejöveteleket, aktíva-üléseket. Kom­szomol-gvűléseket. Minden megmoz­dulás központja a brigád mezei szálá­sa lesz. A kolhozfalukban a betakarítás ide­jére megváltoztatják a posta, a für­dők és az éttermek munkaidejét. Min­dent a dolgozók kiszolgálására állít­nak be, akik reggeltől estig a földe­ken tartózkodnak. Ezek' a rendszabá­lyok mind benne vannak a helyi párt­szervezetek politikai tömegmunkájá­nak tervében. A kerületi kultúrház oszlopos hom­lokzatán lévő vörös táblán harcos fel­irat hirdeti: „Éljen a világbéke!" Kulturmunkásamk tudatában van­nak, hogy a béke eszméjének népsze­rűsítése érdekében át kell vinniök a köztudatba a békeharc eddigi eredmé­nyek elérésére kell buzdítaniok a békés gyujtogatókat, újabb munkaeredmé­nyek elérésére keli buzdítani a békés alkotómunkát végző szovjetemocre­ket, s a béke és az emberiség boldog­sága érdekében még nagyobb lendü­lettel kell tovább fejleszteniük a szov­jet kultúrát. A rjazini kerület kitűnő aktívái a békeharcot tekintik központi fel­adatuknak. A kultúrház népnevelő­és kultiírbrigádjai békeműsorral lép­nek fel a közeli kolhozokban és üze­mekben. Jezsovoj népnevelő bri­gádja 27 kolhozban 30 békeharcnak szentelt hangversenyt rendezett, melyek műsorán szovjet költők har­cos béke versei, dalok, csasztucs­kák és táncok szerepeltek. A lelke­sítő szovjet dalokon és verseken keresztül a hallgatóság még inkább tudatára ébred, hogy a béke áldá­sainak megvédelmezése minden szovjetember legszentebb köteles­sége. A kultúrház központjában, kerületi klubjaiban és olvasótermeiben rend­szeresen beszámolnak a békeharc ál­lásáról. A kerület 65 tagú előadógár­dája az utóbbi időben -500 előadást és felolvasást tartott a kolhozok dolgo­zói számára. Kúzminszk községben például „Az atomfegyver betiltása," „Az amerikalak koreai agressziója," Fedjenkinoban „A Szovjetunió a bé­ke és a nemzetközi biztonság legfőbb támasza," más községekben „A népek ébersége meghiúsítja a háborús gyuj togatók terveit" címen taartottak nem­régiben előadást. A Béke Hivei II. Világkongresszu­sa után a klubok, s olvasótermek kul­túrmunkásai és népnevelői népszerű­sítették a kongresszus határozatait és történelmi jelentőségű felhívását A rijbnojcl kultúrház jól előkészí­tett békevédelmi estje is a dogozók békeharcra való mozgósítását szolgál­ta. Ez volt a kerületi békeőrség t'ső nagy seregszemléje. A kolhozok és ipari üzmek előzőleg felülvizsgálták, hogyan teljesítették a dolgozók a bé­keőrség keretében vállalt felajánlásai­kat. Az estén mintegy 700-an vettek részt, hogy kinyilvánítsák elhatározá­sukat: Nem akarnak háborút és min­den erejüket összpontosítják a béke megvédésére. A békevédelmi estén Pankratová az SzK(b)P kerületi bizottságának agit­prop. felelőse ismertette a kerületi békf-örség eredményeit és a dolgozók feladatait a békeharcban. — A kolhozok, szovhozok és gép­állomások dolgozói. — mondotta, — békeőrségre sorakoztak fel, s ha­táridő előtt teljesítették a gabona­beszolgáltatási tervet, sikeresen vé­gezték el az összes mezőgazdasági munkálatokat, ugyanakkor gondos­kodtak a jószág jó átteleltetéséről. A vasútállomás alkalmazottai is fel­sorakoztak sztahanovista békeőrség­re. Antonja Izejeva Komszo­mol-tag, a mozdonyműhely gyalusa, két gépen dolgozik egyszerre és át­lag 400 százalékra teljesíti normá­ját. Csuszov kazánmunkás 300 szá­zalékos teljesítményt ér el. — Sztahanovista munkával válaszo­lunk az Imperialisták agresszióira — jelentette ki Siskov elvtárs, a.jnűsze­mí'szerész-brigád vezetője. — Egész kommunizmust építő né­pünk gyűlöletével találja szemben ma­gát, aki megzavarja békés munkánkat és új háborúba akarja sodorni a vilá­got. — mondotta Kruzikov. 70 éves nyugdíjas munkás. Minden felszólaló kifejezésre juttat­ta, hogy a háborús gyújtogatok to­vábbi provokációit a Szovjetunjó ipa­rának, mezőgazdaságának és k'ultúrá<­jának sztahanovista módon való fej­lesztésével kell és lehet meggátolni. A békevédelmi est a kultúrbrigád mű­sorával ért véget. Amikor Michail Egoskin lakatos, a kitűnő énekes be­fejezésül rázendített a „Demokratikus If júság Himnusz"-áira az egész terem együtt énekelte vele a gyönyörű dalt. A Donyee-medence egyik bányájában A pártmunkások szélesítik látókörüket Natalja Vasziljevna Biskovát hat éven keresztül választották meg meg­szakítás nélkül a moszkvai „Prole­társzkij Trud" selyemgombolyítógyár pártbizottsága titkárjává. Biskova — szövőcsalád ivadéka. Nagyapja Iván, és nagyanyja Praszkovja még ma is emlékeznek a kurovi gyárra. Anyja szintén szövőnő volt. Natalja az ő nyomdokain haiad. Természetesen ne­ki már nem kell napi 12 órát dolgozni néhány kopekért. A szovjethatalom megnyitotta előtte az útat a szabad, boldog alkotó munkához. Natalja az üzemi iskolába került a gyárba. A tu­dásszomjas fiatal lány, a textil-szakis­kola elvégzése után lépett be a „Pro­letárszkij Truď'-gyárba. A gyárban mindenki megszerette elvhííségéért, energiájáért, a Párt iránti odaadó szeretetéért. Minden ember ismeri őt a gyárban, és ő is is­mer mindenkit. Népszerűsége túlnőtt a gyár kapuján, a kerületi tanács kül­dötte. A pártbizottság titkárának köteles­ségei rendkívül sokrétűek. Natalja Vasziljevna behatolt a gyár életének gazdasági és technikai kérdésébe, eredményesen mélyült el a marxista­leninista elmélet tanulmányozásában, figyelemmel kíséri a nemzetközi e­ményeket, érdeklődik az új könyvek, új színdarabok iránt. Könyvtárában Lenin és Sztálin munkái mellett igen sok szépirodalmi művet találhatunk. — „Néha megkérdezrek, — mondja Natalja Vasziljevna, — hogyan győ­zöm minde?t? őszintén szólva ez nem olyan nehéz. Beosztás kérdése és mint pártmunkásnak kötelességem nap, mint nap szélesíteni látókörömet." A pártmunkás politikai vezető. Jól kell látnia a társadalmi élet minden, oldalát. A pártmunkás a legkülönbö­zőbb kérdésekkel találkozik, ez meg­követeli a gazdaság, a politika, az iro­dalom, művészet, a tudomány és a technika ismeretét. Természetesen ostobaság azt gondolni, hogy a párt­munkásnak minden vonalon szakem­bernek kell lennie. De tudásának sok­oldalú elmélyítése lehetőséget nyújt arra, hogy önállóan eligazodjék ezek­ben a kérdésekben. Miből merítik a pártmunkások ha­talmas erejüket gyakorlati működé­sükhöz? A marxi-lenini elméletből, mely a pártmunkásnak tájékozódást, hitet ad a munkában, feltárja az ese­mények belső összefüggését, kifej­leszti benne a felmerült kérdések he­lyes politikai megoldására való kész­ségét. A Szovjetunióban a kommunisták politikai nevelésének minden feltétele biztosítva van. A pártoktatás 6zéles hálózatában a SzK(b)P ötmillió tagja és tagjelöltje vesz részt. Az élet megköveteli a pártvezetők általános kultúrszínvonalának emelé­sét. V. I. Lenin rámutatott, hogy nem lehet kommunista az. aki nem gazda­gítja tudását azokkal a kincsekkel, amelyeket az emberiség létrehozott. A páitaktíva kulturális színvonalá­Dmitrij Maruda öreg bányász a csisztjakovi körzet Lutugin-bányájá­ban dolgozik. Még nem felejtette el, milyen súlyos körülmények között kellett dolgoznia a forradalom előtti Donyec-rnedencében. A műszak kezdete előtt találkoztunk Marudával a bánya udvarán. Gyönyörű látvány nyílik innen a környező vi­dékre. Karcsú, finomművű aknator­nyok emelkednek mindenfelé, a nyíl­egyenes útcájú lakótelepeket gyönyö­rű parkok övezik, a domb tetején a bányászklub impozáns épülete, s kissé távolabb a kétemeletes középiskola látszik. Dmitrij Maruda végigsimította őszü­lő fejét és megfontoltan beszélni kez­dett: — Harminc évvel ezelőtt itt apró kis bányák voltak. Felvonó tornyok­nak se híre, se hamva. Az aknában felvonó-kosár helyett közönséges hordóalakú vödöi járt, melyet lóvon­tatású emelőgép hozott mozgásba. Csak fejtőkalapáccsal és feszítő vasak­kal dolgoztunk. A kitermelt szenet szánokba rakták és a szánokat négy­kézláb mászva húzták végig a tárnán. A szenet lapátokkal rakták át csillék­be és azt a csilletolók az aknánál vö­dörbe rakták. Naponta 14 órát dolgoz­tunk éhbérért szennyes tömeglaká­sokban laktunk, emeletes deszka­priccseken aludtunk. Ma gyönyörű bányalift szállít min­ket a föld alá s itt, mintha napfényes tágas terembe jutottunk volna. Ra­gyogó napfény csövek világítanak. Mindenfelől, hallatszik a hatalmas vil­lanyvonatok dübörgése. Megrakott és üres szerelvények száguldanak a vas­betonnal, vagy fémkitámasztással alá­dúcolt tágas tárnákban. Megérkeztünk a fejtéshez. Kom­bájn dolgozik itt, melyet Anton Po­rohnya kezel. Valamikor ő is fejtő­kalapáccsal dolgozott, majd réselő­gépkezelő lett és most a ,,Donbasz"­kombájnt irányítja. A kombájn acél­fogai belevágnak a szénbe. A szén­zúzó berendezésére lassan rádől a kivágott réteg hatalmas tömbje, apró darabokra törik, majd a kombájn automata rakodójára kerül. Ez a mel­lette álló szállítóberendezésre továb­bítja, ahonnan a szén egyenesen a csillébe jut. Anton Porohnya a kombájnt csupán emeltyűk és gombok segítségével irányítja. - Tegnap egy műszak alatt 810 tonna szenet termeltünk ki, — szólalt meg Porohnya elvtárs. — Ez » hét tagból álló kombájn-brigád eredménye. A forradalom előtti időben ilyen meny­nyiség kitermeléséhez 155 vájárra és 100 szánhúzóra lett volna 6zükség. A tárnában ott vannak a csillések is. Hozzá sem érnek azonban a csil­lékhez. Ha odébb akarják juttatni a csilléket, csak megnyomnak egy gom­bot, s a távvezérlésű, csörlő maga végzi el a munkát. A kész szerelvényt a villanymozdony a felvonó aknához vontatja. Nem látni embert a váltók mellett sem. Automatikusan váltanák és teszik szabaddá az utat a villany­mozdonyok előtt. A bányában mindenütt gépeket lát­hatunk. Itt van például a légvájat, amelyen keresztüli az ácsolóanyagot szállítják a fejtéihez. Valamikor a munkások hordták ezt Is a tárnába. Most gépesítve van. A fejtéstől a föld felszínéig meg­szakítás nélkül halad a szén áradat. A tárnákban kombájnok vágják és ra­kodják, szállítóberendezések viszik a szenet a vájathoz, s villanymozdo­nyok szállítják az aknához. Végül a szén feljut a föld színére, ahol hatal­mas tartályokba szórják, s innen a vasúti kocsikba kerül. A szén kiter­melésének minden mozzanata gépe­sítve van. A gépesftett bányában új foglalko­zású emberek dolgoznak. Ilyenek is­meretlenek voltak a forradalom előtti Donyec-medencében. Valamikor Gri­gorij Gyemjanyenko lapáttal rakta a szenet. Most a kőzetrakodógép keze­lője. Kornyej Rugyenko, a volt vájár „Donbassz"-kombájnt kezel. A bányá­ban villanymozdonyvezetők, villany* szerelők és motorszerelők dolgoznak. A bányászok bányatanfolyamokon képezik magukat tovább. Egy év alatt több mint 400 ember végzett tanfolya­mot. Nincs is olyan bányász, aki ne vett vplna részt valamilyen átképzé­sen. A bánya, amely már tulajdonképpen hatalmas gyát, magas követelmények­kel lép fel a termelés vezetőivel szem­ben. A forradalom előtti bányákban á fő műszaki vezető a félművelt tárna­mester volt. Most a Lutugin-bányá­ban 8 mérnök és 27 bányatechnikus dolgozik. Sokan közülök a múltban szánhúzók, vájárok, vagy egyéb bá­nyamunkások voltak. A szovjethata­lom adott nekik módot arra, hogy mű­szaki szakképzettséget szerezhessenek. Részlet Sárosí Gyula Arany trombitájából Sárosi Gyula Arany trombitájának I feladatáról pattogd versekben ilyen, „első leheletében" a forradalmi éber- talpraesett tájékoztatást adott több ségről és a felvilágosító propaganda | mint 100 év előtt. Milyen mézes-mázos az ámítók, nyelve! De a szívok vagyon álnoksággal telve. Járnak ők jobbára nagy urak képében, Minőket majd láttok e sorok tükrében. Járnak szürke frakban, vagy véres palástban, S kedvüket lelik a hazaárulásban. Atyafi, az ily gazt messze kerüljétek, Métely az, amellyel érintkezni vétek. Higyjetek, de kinek? jól megválasszátok: Mert a könnyhívés rajtunk merő átok. Lássátok, az élet olyan, mint egy ponyva, Mely istóriákkal van végig bevonva, Tanulságos verset vesz az ember róla, Amíg ki nem rántják a ponyvát alóla. Ti búzát szoktatok terítni ponyvára S tisztán viszitek a világ piacára. Én is, amit ide híven feljegyezettem, Korunk ponnyvájára szemen szedegettem. Tsztán adom nektek a valódi magot, Mindenik szem terem egy vezércsillagot. Ezen csillag után induljon mindenki, Setétségben tovább ne maradjon senki. Mert azok szeretik csak a setétséget, Kik az ördögökkel kötnek szövetséget. nak emelésével mintaszerűen törődik a szerpuhovi városi pártbizottság. Szer­puhov pártmunkásai nagy érdeklő­dést mutatnak a tanulás iránt. Sokan magánúton ff"'' >Iát végeznek. Scsu­kin elvtárs pélaaul, a „Lenin útja"­kolhoz párttitkáia a moszkvai „Lomo­noszov"-egyetem történelmi karának negyedik évfolyamát végzi. A pártmunkásnak nemcsak többet kell tudnia, mint másoknak, hanem többet kell iátnia is. A munkásokkal és kolhozparasztokkal a pártonbelüu és pártonkívüli értelmiségiekkel való ál­landó kapcsolat segít a pártmunkás­nak meglátni és kijavítani saját hiá­nyosságait és hibáit, elősegíti vezetői képességének kfiejlesztését. Romanov elvtárs, az opocseszkij körzet titkára, már régi mozgalmi gyakorlattal rendelkezik, mégis gyak­rfan kikéri a munkások és szakembe­rek tanácsát. Mindig talál időt arra is, hogy elmenjen az egyszerű trakto­ristához is és érdeklődjön a' munká­jukkal kapcsolatos kérdésekről. A tö­megekkel való kapcsolat segíti a kör­zeti bizottság titkárát, a gyakori;ití vezetés kérdéseinek helyes megoldá­sában és az előforduló hibák kiküszö* bölésében. A Szovjetunióban a Kommunista Párt a marxizmus-leninizmussal fel­fegyverzett, edzett káderek tízezreit nevelte ki. A Párt mindig arra tanítja kádereit, hogy ne mszabad megállni a fejlődésben, elszakadd az élettől, ha­nem mindig a tömegek előtt, a töme­gek élén kell haladni.:

Next

/
Thumbnails
Contents